Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Székelyföldi Stúdió (Székelyudvarhely)
7 tétel
2012. augusztus 28.
Megalakul a közmédián belül a Kós Károly Kollégium
Megtartotta alakuló ülését csütörtökön a Kós Károly Kollégium, a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-vel.
A kollégium feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait.
A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát.
A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését.
A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót.
Tagja Csermák Zoltán kommunikációs főmunkatárs, Gálfi Melinda, a Duna Televízió Zrt. kulturális főszerkesztője, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes Stúdió vezetője, Jakab Endre, a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió vezetője, valamint Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója.
A kollégiumban helyt kapott Kriján Krisztina, az eszéki Drávatáj című televíziós műsor, valamint a Képes Újság főszerkesztője, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Egyesületének alelnöke és Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei RTV vezérigazgató-helyettese.
MTI
Megtartotta alakuló ülését csütörtökön a Kós Károly Kollégium, a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete - közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) az MTI-vel.
A kollégium feladata a külhoni magyarsággal foglalkozó műsorok és hírügynökségi tartalmak elemzése. A testület figyelemmel kíséri a határon túl élők sokszínű megjelenítését, valamint a külhoniak tájékoztatásának szempontjait.
A testület javaslatokat tehet és véleményezheti a közmédia műsorpolitikájának egészét, de az egyes műsorokat is. Tagjainak célja a külhoni és az anyaországi magyarság kapcsolatának erősítése, ehhez javaslatokkal látják el a közmédiát.
A Kós Károly Kollégium ugyancsak feladatának tekinti a külhoni médiaműhelyek és a közmédia kapcsolatának erősítését.
A tizenegy tagú testület elnöke Barlay Tamás, az MTVA vallási, kisebbségi és határon túli főszerkesztője, titkára pedig Havasi János, az MTVA kabinetvezető-helyettese, határon túli különmegbízottja. A testületben hét tag a külhoni magyarságot képviseli, három az MTVA-t, egy pedig a Duna Televíziót.
Tagja Csermák Zoltán kommunikációs főmunkatárs, Gálfi Melinda, a Duna Televízió Zrt. kulturális főszerkesztője, Maksay Ágnes, a kolozsvári Video Pontes Stúdió vezetője, Jakab Endre, a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió vezetője, valamint Klemm József, az Újvidéki Rádió igazgatója.
A kollégiumban helyt kapott Kriján Krisztina, az eszéki Drávatáj című televíziós műsor, valamint a Képes Újság főszerkesztője, Zver Ilona, a Szlovén RTV magyar műsorokért felelős vezérigazgató-helyettese, Bartók Csaba, a Szlovákiai Magyar Televíziók Egyesületének alelnöke és Kulin Zoltán, a Kárpátalja Megyei RTV vezérigazgató-helyettese.
MTI
2013. december 24.
Száva Enikő a karácsonyról: sajtóban nincs ünnep
Száva Enikőnek ítélték oda a múlt héten a néhai csíkszeredai publicista tiszteletére létesített Bálint András-emlékdíjat. A díjazott újságíró a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió szerkesztője, műsorvezetője, a Duna Televízióból ismerős a Kárpát-medencében élő magyarok számára. Karácsonyról beszélgettünk pályatársunkkal.
Mit jelent számodra a karácsony? Miért fontos, miről szól ez neked?
Kézenfekvő lenne, ha azt válaszolnám, hogy a karácsony az egyik legfontosabb ünnep az életemben, meg hogy az számomra a szeretetről szól. De nem mondhatom, mert vannak rossz emlékeim az ünneppel kapcsolatban, és a szeretet szót csak ritkán használom, hogy ne kopjon. De biztos vagyok abban, hogy egyszer megérek arra, hogy mindezt így érezzem. Egyelőre arra figyelek, hogy az ünnep előtti hajszában néha utolérjem magam, helyesebben igyekszem lassítani, hogy a lelkem utolérhessen. Ez általában karácsony másodnapján szokott bekövetkezni, akkor már csak a családra figyelek, és kikapcsolok minden mást.
Van-e időd főzni az ünnepi díszvacsorára, és ha igen, mit? Melyik a hagyományos karácsonyi étel a családotokban?
Nem minden karácsony előtt sikerül mindent elkészítenem, ami kell az ünnepi asztalunkra. De édesanyám csak örül, ha segíthet. A mézeskalácsot, a zserbót és a bejglit már hét éve a lányommal gyúrom, ez nem maradhat el, de a töltött káposztát szerintem anyu finomabbra főzi, mint én. Vagy ez csak a kibúvó, hogy ne kelljen vele bajlódnom?
Van-e olyan szokásotok, amit minden évben ugyanúgy tartotok? Például lakásdísz, amit ugyanoda tesztek ki mindig?
A szenteste most már tizedik éve a lányunk körül forog, a nagyszülőket is ő gyűjti egybe. Jó látni, érezni, ahogyan hinni akar a csodában, akkor is, amikor a reklámok, a felvilágosult barátnők, és mi, felnőttek, megpróbáljuk őt visszarángatni a földre. Szóval, az angyal mindig a párkányon találja az ezüstkulcsot, mert különben hogyan tudna bejönni, a gyerekkoromból átmenekített üveggömbök pedig – tudom, borzalmasan giccsesek – kivételesen értékes darabok, és mindig a fő helyet foglalják el a fán. Karácsony napja a gyerekeké. Reggel érkezik a szomszéd gyerekek hada, akikkel a lányunk körbenyargalja valamennyi barátnő otthonát, és osztoznak az ajándéközön örömében.
Nagyon sokat dolgozol. Az ünnep inkább pihenéssel telik, vagy vendégjárással, esetleg síeléssel, kirándulással?
Arra a két napra gondolsz, a szenteste után? Te is tudod, hogy a sajtóban nincs ünnep : ) Mire éppen ellazulnál, már indul is újra a munka. Elcsendesedésre csak úgy van idő, ha azt az egész Székelyföldi Stúdió, vagy ahogyan ismernek bennünket, a Duna Stúdió csapata úgy dönt, hogy szünetel. Szerencsém van azzal, hogy a stúdió egy másik otthon. Pátoszos, de így van. Tizenhárom éve majdnem ugyanaz a csapatfelállításunk, ismerjük egymást, tudjuk, ki miben erős, és elfogadjuk egymás nyavalyáit. És bár annyira kevesen vagyunk, hogy légvárként omlik össze egy-egy produkció, ha valaki épp nem ér rá dolgozni benne, addig egyeztetjük az időpontokat, míg megtaláljuk a megoldást. Apropó, sízés. A legjobb dolog az lenne, ha a stúdió csapata családostól lelépne a földgolyóról, mondjuk a Hargitára, olyan helyre, ahol nincs térerő. Megyek, és megbeszélem velük. Ha elbukik a kezdeményezésem, akkor azért lesz, mert nem tudtunk megegyezni, hogy a Madarasira vagy Hargitafürdőre menjünk. Különben nagy az egyetértés a csapatban : )
Sipos Betti
maszol. ro
Száva Enikőnek ítélték oda a múlt héten a néhai csíkszeredai publicista tiszteletére létesített Bálint András-emlékdíjat. A díjazott újságíró a székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió szerkesztője, műsorvezetője, a Duna Televízióból ismerős a Kárpát-medencében élő magyarok számára. Karácsonyról beszélgettünk pályatársunkkal.
Mit jelent számodra a karácsony? Miért fontos, miről szól ez neked?
Kézenfekvő lenne, ha azt válaszolnám, hogy a karácsony az egyik legfontosabb ünnep az életemben, meg hogy az számomra a szeretetről szól. De nem mondhatom, mert vannak rossz emlékeim az ünneppel kapcsolatban, és a szeretet szót csak ritkán használom, hogy ne kopjon. De biztos vagyok abban, hogy egyszer megérek arra, hogy mindezt így érezzem. Egyelőre arra figyelek, hogy az ünnep előtti hajszában néha utolérjem magam, helyesebben igyekszem lassítani, hogy a lelkem utolérhessen. Ez általában karácsony másodnapján szokott bekövetkezni, akkor már csak a családra figyelek, és kikapcsolok minden mást.
Van-e időd főzni az ünnepi díszvacsorára, és ha igen, mit? Melyik a hagyományos karácsonyi étel a családotokban?
Nem minden karácsony előtt sikerül mindent elkészítenem, ami kell az ünnepi asztalunkra. De édesanyám csak örül, ha segíthet. A mézeskalácsot, a zserbót és a bejglit már hét éve a lányommal gyúrom, ez nem maradhat el, de a töltött káposztát szerintem anyu finomabbra főzi, mint én. Vagy ez csak a kibúvó, hogy ne kelljen vele bajlódnom?
Van-e olyan szokásotok, amit minden évben ugyanúgy tartotok? Például lakásdísz, amit ugyanoda tesztek ki mindig?
A szenteste most már tizedik éve a lányunk körül forog, a nagyszülőket is ő gyűjti egybe. Jó látni, érezni, ahogyan hinni akar a csodában, akkor is, amikor a reklámok, a felvilágosult barátnők, és mi, felnőttek, megpróbáljuk őt visszarángatni a földre. Szóval, az angyal mindig a párkányon találja az ezüstkulcsot, mert különben hogyan tudna bejönni, a gyerekkoromból átmenekített üveggömbök pedig – tudom, borzalmasan giccsesek – kivételesen értékes darabok, és mindig a fő helyet foglalják el a fán. Karácsony napja a gyerekeké. Reggel érkezik a szomszéd gyerekek hada, akikkel a lányunk körbenyargalja valamennyi barátnő otthonát, és osztoznak az ajándéközön örömében.
Nagyon sokat dolgozol. Az ünnep inkább pihenéssel telik, vagy vendégjárással, esetleg síeléssel, kirándulással?
Arra a két napra gondolsz, a szenteste után? Te is tudod, hogy a sajtóban nincs ünnep : ) Mire éppen ellazulnál, már indul is újra a munka. Elcsendesedésre csak úgy van idő, ha azt az egész Székelyföldi Stúdió, vagy ahogyan ismernek bennünket, a Duna Stúdió csapata úgy dönt, hogy szünetel. Szerencsém van azzal, hogy a stúdió egy másik otthon. Pátoszos, de így van. Tizenhárom éve majdnem ugyanaz a csapatfelállításunk, ismerjük egymást, tudjuk, ki miben erős, és elfogadjuk egymás nyavalyáit. És bár annyira kevesen vagyunk, hogy légvárként omlik össze egy-egy produkció, ha valaki épp nem ér rá dolgozni benne, addig egyeztetjük az időpontokat, míg megtaláljuk a megoldást. Apropó, sízés. A legjobb dolog az lenne, ha a stúdió csapata családostól lelépne a földgolyóról, mondjuk a Hargitára, olyan helyre, ahol nincs térerő. Megyek, és megbeszélem velük. Ha elbukik a kezdeményezésem, akkor azért lesz, mert nem tudtunk megegyezni, hogy a Madarasira vagy Hargitafürdőre menjünk. Különben nagy az egyetértés a csapatban : )
Sipos Betti
maszol. ro
2015. január 13.
A MOGYE-ről a Dunán
A MOGYE magyar oktatói szólalnak meg abban a filmben, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföld Stúdió készített, s amelyet csütörtök délután vetít a Duna Televízió.
Időhúzás zajlik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében. Így látják azok a magyar nyelvű oktatók, akik négy éve részesei a román többségű szenátussal vívott állóháborúnak. Az RMDSZ javaslatára kidolgozott, 2011-től hatályos oktatási törvény előírása szerint a multikulturális egyetemeken létre kell hozni az önálló magyar oktatási struktúrákat. A törvényi kötelezettség, az oktatási miniszterek közbenjárása, a perek sora ellenére a román vezetés eltökélt: a MOGYE szenátusa, az egyetemi autonómiára hivatkozva, elutasítja az önálló magyar tagozat megteremtését.
Időközben az egyetem etnikai aránya felborult, a magyar oktatók utánpótlása egyre nagyobb problémát jelent, az anyanyelvű képzés nem teljes körű. Egyértelmű, hogy a MOGYE magyar oktatását súlyos kór sújtja, kérdés, hogy túléli-e a válságot. A Székelyföldi Stúdió kórképet állított fel az intézményről, és számba vette a lehetséges kezelési módokat is. A Kórkép című filmet a Duna Televízió csütörtökön 16 órától tűzte műsorára. A film az adást követően megtekinthető a www.dunastudio.ro honlapon
Rédai Attila
Székelyhon.ro
A MOGYE magyar oktatói szólalnak meg abban a filmben, amelyet a székelyudvarhelyi Székelyföld Stúdió készített, s amelyet csütörtök délután vetít a Duna Televízió.
Időhúzás zajlik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának létrehozása ügyében. Így látják azok a magyar nyelvű oktatók, akik négy éve részesei a román többségű szenátussal vívott állóháborúnak. Az RMDSZ javaslatára kidolgozott, 2011-től hatályos oktatási törvény előírása szerint a multikulturális egyetemeken létre kell hozni az önálló magyar oktatási struktúrákat. A törvényi kötelezettség, az oktatási miniszterek közbenjárása, a perek sora ellenére a román vezetés eltökélt: a MOGYE szenátusa, az egyetemi autonómiára hivatkozva, elutasítja az önálló magyar tagozat megteremtését.
Időközben az egyetem etnikai aránya felborult, a magyar oktatók utánpótlása egyre nagyobb problémát jelent, az anyanyelvű képzés nem teljes körű. Egyértelmű, hogy a MOGYE magyar oktatását súlyos kór sújtja, kérdés, hogy túléli-e a válságot. A Székelyföldi Stúdió kórképet állított fel az intézményről, és számba vette a lehetséges kezelési módokat is. A Kórkép című filmet a Duna Televízió csütörtökön 16 órától tűzte műsorára. A film az adást követően megtekinthető a www.dunastudio.ro honlapon
Rédai Attila
Székelyhon.ro
2015. március 10.
Díj a székely önismeret erősítéséért
Székelyföld jelenének és múltjának kifogástalan szakmaisággal éveken keresztül végzett népszerűsítéséért, a székelyek autonómiaküzdelmének hiteles megismertetéséért, a székely önismeret elmélyítéséért és a székely közösségi tudat megerősítéséért a Székelyföld Stúdió részesült az idei Gábor Áron-díjban, amit hétfő este Marosvásárhelyen vett át az alkotói közösség 12 tagja.
Az ünnepi rendezvénynek ez alkalommal is a Kultúrpalota nagyterme adott otthont, ahol művészi műsor keretében adta át Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a díjat a Székelyföld Stúdió tizenkét munkatársának. Elhangzott, hogy a díjazott sajtóorgánum nem csak értéket őrző szerepet tölt be Erdélyben, de ugyanakkor értéket is teremt. Az SZNT autonómiastatútuma arról is rendelkezik – mondta Izsák Balázs –, hogy Székelyföld kormánya közszolgálati rádiót és televíziót létesíthet. „Ha holnap megvalósítanánk az autonómiát, a Székelyföld Stúdió lehetne a közszolgálati televíziónk” – hangsúlyozta Izsák, aki Jakab Endrének, a stúdió vezetőjének adta át a díjat, majd a közösség minden tagjának átnyújtotta az oklevelet.
A Székelyföld Stúdió munkatársainak többsége több, mint húsz éve tudósítja a Duna Televíziót – mondta Jakab Endre, köszönetét fejezve ki a díjért, amelynek mérföldkőnek nevezett a stúdió életében, és ígéretet tett, mint Gábor Áron, aki kijelentette, hogy lesz ágyú, hogy mindig lesz egy kamera Székelyföldön, ott ahol olyan események történnek, amelyek előreviszik a magyarságot.
A díjátadást követően Izsák Balázs a székely szabadság napja jelentőségéről beszélt. „Az ünnepnappal kapcsolatban vajon felmerült korábban valakiben az, hogy ezt is üldözni fogják, mint a székely zászlót?” – tette fel a kérdést. Az együvé tartozás és közös akarat fontosságáról is beszélt az SZNT-elnök, hangsúlyozva, hogy a jog útját járva, békével és szeretettel hirdetik, hogy „nép vagyunk, nemzet vagyunk, és elemi jogunk az önrendelkezés”. Üzenetet is megfogalmazott Izsák Balázs: „nem hátrálunk meg, és nem is fogunk soha meghátrálni”, majd hozzátette: „mindent, ami ellenünk van, a javunkra fordítunk”.
A sajtóhírek ellenére a 2016-os és 2017-es marosvásárhelyi autonómiatüntetés nincs betiltva, mondta Izsák, aki arra kérte azokat, akik az idei tiltakozó tüntetéseken szeretnének részt venni, hogy azt a hivatalosan bejelentett öt helyszín valamelyikén tegyék: Baróton, Csíkszeredában, Firtosmartonoson, Kézdivásárhelyen vagy Sepsiszentgyörgyön.
Antal Erika
Székelyhon.ro
Székelyföld jelenének és múltjának kifogástalan szakmaisággal éveken keresztül végzett népszerűsítéséért, a székelyek autonómiaküzdelmének hiteles megismertetéséért, a székely önismeret elmélyítéséért és a székely közösségi tudat megerősítéséért a Székelyföld Stúdió részesült az idei Gábor Áron-díjban, amit hétfő este Marosvásárhelyen vett át az alkotói közösség 12 tagja.
Az ünnepi rendezvénynek ez alkalommal is a Kultúrpalota nagyterme adott otthont, ahol művészi műsor keretében adta át Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a díjat a Székelyföld Stúdió tizenkét munkatársának. Elhangzott, hogy a díjazott sajtóorgánum nem csak értéket őrző szerepet tölt be Erdélyben, de ugyanakkor értéket is teremt. Az SZNT autonómiastatútuma arról is rendelkezik – mondta Izsák Balázs –, hogy Székelyföld kormánya közszolgálati rádiót és televíziót létesíthet. „Ha holnap megvalósítanánk az autonómiát, a Székelyföld Stúdió lehetne a közszolgálati televíziónk” – hangsúlyozta Izsák, aki Jakab Endrének, a stúdió vezetőjének adta át a díjat, majd a közösség minden tagjának átnyújtotta az oklevelet.
A Székelyföld Stúdió munkatársainak többsége több, mint húsz éve tudósítja a Duna Televíziót – mondta Jakab Endre, köszönetét fejezve ki a díjért, amelynek mérföldkőnek nevezett a stúdió életében, és ígéretet tett, mint Gábor Áron, aki kijelentette, hogy lesz ágyú, hogy mindig lesz egy kamera Székelyföldön, ott ahol olyan események történnek, amelyek előreviszik a magyarságot.
A díjátadást követően Izsák Balázs a székely szabadság napja jelentőségéről beszélt. „Az ünnepnappal kapcsolatban vajon felmerült korábban valakiben az, hogy ezt is üldözni fogják, mint a székely zászlót?” – tette fel a kérdést. Az együvé tartozás és közös akarat fontosságáról is beszélt az SZNT-elnök, hangsúlyozva, hogy a jog útját járva, békével és szeretettel hirdetik, hogy „nép vagyunk, nemzet vagyunk, és elemi jogunk az önrendelkezés”. Üzenetet is megfogalmazott Izsák Balázs: „nem hátrálunk meg, és nem is fogunk soha meghátrálni”, majd hozzátette: „mindent, ami ellenünk van, a javunkra fordítunk”.
A sajtóhírek ellenére a 2016-os és 2017-es marosvásárhelyi autonómiatüntetés nincs betiltva, mondta Izsák, aki arra kérte azokat, akik az idei tiltakozó tüntetéseken szeretnének részt venni, hogy azt a hivatalosan bejelentett öt helyszín valamelyikén tegyék: Baróton, Csíkszeredában, Firtosmartonoson, Kézdivásárhelyen vagy Sepsiszentgyörgyön.
Antal Erika
Székelyhon.ro
2015. március 10.
A Székelyföldi Stúdió kapta az SZNT Gábor Áron-díját
Ötödik alkalommal, a Székely Szabadság Napjával összekapcsolva adta át a Gábor Áron-díjat hétfő este a Székely Nemzeti Tanács. Az idén a Székelyföld Stúdió részesült az elsimerésben. A Kultúrpalota nagytermében Izsák Balázs a „Székelyföld jelenének és múltjának kifogástalan szakmaisággal éveken keresztül végzett népszerűsítéséért, a székelyek autonómiaküzdelmének hiteles megismertetéséért, a székely önismeret elmélyítéséért és a székely közösségi tudat megerősítéséért” adta át a Gábor Áron-díjat a Székelyföld Stúdió 12 munkatársának.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a Duna televíziót rendszeresen tudósító médiaközösség nem csak értékmegőrző, de értékteremtő szereppel is rendelkezik. Amennyiben holnapra megvalósulna a székelyföldi autonómia, már közszolgálati televíziója is lenne a Székelyföld Stúdió által, ugyanis az SZNT autonómistatútumában arról is van egy rendelkezés, hogy Székelyföld kormánya közszolgálati rádiót és televíziót létesíthet – hangzott el a díjátadó ünnepségen.
Antal Erika
maszol.ro
Ötödik alkalommal, a Székely Szabadság Napjával összekapcsolva adta át a Gábor Áron-díjat hétfő este a Székely Nemzeti Tanács. Az idén a Székelyföld Stúdió részesült az elsimerésben. A Kultúrpalota nagytermében Izsák Balázs a „Székelyföld jelenének és múltjának kifogástalan szakmaisággal éveken keresztül végzett népszerűsítéséért, a székelyek autonómiaküzdelmének hiteles megismertetéséért, a székely önismeret elmélyítéséért és a székely közösségi tudat megerősítéséért” adta át a Gábor Áron-díjat a Székelyföld Stúdió 12 munkatársának.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, a Duna televíziót rendszeresen tudósító médiaközösség nem csak értékmegőrző, de értékteremtő szereppel is rendelkezik. Amennyiben holnapra megvalósulna a székelyföldi autonómia, már közszolgálati televíziója is lenne a Székelyföld Stúdió által, ugyanis az SZNT autonómistatútumában arról is van egy rendelkezés, hogy Székelyföld kormánya közszolgálati rádiót és televíziót létesíthet – hangzott el a díjátadó ünnepségen.
Antal Erika
maszol.ro
2015. szeptember 30.
Magyar mítoszok, újragombolva
A Székelyföldi Legendáriumról a magyar közmédiában
A Székelyföldi Legendárium Erdély gazdag mondakincsének gyűjtését és feldolgozását tűzte ki céljául. A Székelyföldi Stúdiónak köszönhetően szerdán ezekből kaphatunk ízelítőt.
Ma délelőtt az M1 műsorán a nézők megismerkedhetnek a hét éve alakult Székelyföldi Legendárium csapatának legújabb munkáival, és részletet láthatnak a Szent László című filmből is. A székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió munkatársa, Kudelász Nóbel élőben jelentkezik a részletekkel.
A szerkesztők a bőség zavarával küzdöttek: nyáron is igen aktív volt a Legendárium csapata. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával közel egyórás dokumentumfilmet forgattak Szent László-legendák erdélyi helyszíneiről, méghozzá egy igazán élvezetes, road movie stílusban. A film hamarosan DVD-n is megjelenik, a munkatársak ezenkívül a Legendárium GPS mobilapplikációját és a történetek számítógépes játékfeldolgozását is elkészítik.
Az alkotók a jövőben sem pihennek, további egy tucat – egyelőre magyar nyelvű – rajzfilmrész előkészületei folynak. A csapat a könyvek szerelmeseire is gondol: készül a Szent László nevéhez köthető legendákat egybegyűjtő kötet, és nemsokára megjelenik a Székelyföld várai című, kézzel illusztrált album is.
"A kutatásaink nyomán bejártuk egész Erdélyt, többek között a Tordai-hasadékot és Kerlést, annak a csatának ahelyszínét, amely megannyi Szent László-freskón szerepel – avatja be a nézőket a forgatás részleteibe Fazakas Szabolcs, a Legendárium ötletgazdája. – Azért volt izgalmas a kutatómunka, mert öt, eddig nem ismert Szent László-legendával is gazdagabbak lettünk."
Adás: szeptember 30., szerda (M1 12.20)
Népújság (Marosvásárhely)
A Székelyföldi Legendáriumról a magyar közmédiában
A Székelyföldi Legendárium Erdély gazdag mondakincsének gyűjtését és feldolgozását tűzte ki céljául. A Székelyföldi Stúdiónak köszönhetően szerdán ezekből kaphatunk ízelítőt.
Ma délelőtt az M1 műsorán a nézők megismerkedhetnek a hét éve alakult Székelyföldi Legendárium csapatának legújabb munkáival, és részletet láthatnak a Szent László című filmből is. A székelyudvarhelyi Székelyföldi Stúdió munkatársa, Kudelász Nóbel élőben jelentkezik a részletekkel.
A szerkesztők a bőség zavarával küzdöttek: nyáron is igen aktív volt a Legendárium csapata. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatásával közel egyórás dokumentumfilmet forgattak Szent László-legendák erdélyi helyszíneiről, méghozzá egy igazán élvezetes, road movie stílusban. A film hamarosan DVD-n is megjelenik, a munkatársak ezenkívül a Legendárium GPS mobilapplikációját és a történetek számítógépes játékfeldolgozását is elkészítik.
Az alkotók a jövőben sem pihennek, további egy tucat – egyelőre magyar nyelvű – rajzfilmrész előkészületei folynak. A csapat a könyvek szerelmeseire is gondol: készül a Szent László nevéhez köthető legendákat egybegyűjtő kötet, és nemsokára megjelenik a Székelyföld várai című, kézzel illusztrált album is.
"A kutatásaink nyomán bejártuk egész Erdélyt, többek között a Tordai-hasadékot és Kerlést, annak a csatának ahelyszínét, amely megannyi Szent László-freskón szerepel – avatja be a nézőket a forgatás részleteibe Fazakas Szabolcs, a Legendárium ötletgazdája. – Azért volt izgalmas a kutatómunka, mert öt, eddig nem ismert Szent László-legendával is gazdagabbak lettünk."
Adás: szeptember 30., szerda (M1 12.20)
Népújság (Marosvásárhely)
2017. január 23.
Értékteremtő munkájukat ismerték el az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjjal
A magyar kultúra napja rendezvénysorozat díjátadó gálával zárult vasárnap este Székelyudvarhelyen, amelyen az Udvarhelyszék Kultúrájáért-életműdíjat Pávai István székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Budapesten élő népzenekutató vehette át, ugyanakkor elismerték az Udvarhelyi Fiatal Fórum, Zsidó Zsuzsanna rugonfalvi óvónő, valamint a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet értékteremtő tevékenységét is.
Ünnepélyesen, de szomorú hangulatban kezdődött vasárnap este az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjak átadása: a veronai tragédia áldozatainak adózott egy perc néma csenddel a közönség a székelyudvarhelyi Művelődési Házban.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjat minden évben olyan személyek, szervezetek, egyesületek kapják, akik, illetve amelyek a közösségért, a magyar kultúráért tevékenykednek. A díjazottak munkásságát a Székelyföldi Stúdió által készített kisfilmek ismertették a jelenlévőkkel.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület Életműdíját ez alkalommal a székelyudvarhelyi születésű, Székelykeresztúron nevelkedett, jelenleg Budapesten élő, szelíd és alázatos személyként jellemzett Pávai István népzenekutatónak ítélték oda. Fiatalabb korában a Hargita Megyei Népi Alkotások Házának volt a zenei irányítója, a csíkszeredai Művészeti Népiskola tanára, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes művészeti titkára. Még Budapestre költözése előtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesnél tevékenykedett szakmai tanácsadóként, később zenei szerkesztő, majd a kulturális műsorok osztályvezetője volt a Marosvásárhelyi Rádiónál. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének docense, a Hagyományok Háza keretében működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője.
A kiforrott, erős közösségként jellemzett Udvarhelyi Fiatal Fórum érdemelte ki idén az Udvarhelyszék Kultúrájáért Közösségi díjat, hiszen fennállása óta a diáknapok, a gólyabálok, a jégkarnevál mellett számos olyan kulturális programot szervezett, amellyel bizonyította, hogy képes az értékteremtésre. A díjat Vass Orsolya, az UFF vezetője vette át.
A rugonfalvi óvónőnek, Zsidó Zsuzsannának ítélték oda ezúttal az Értékteremtő díjat. A méltatás szerint a Vadrózsák Színjátszó Csoport vezetője „játszva teremt értékeket”, hiszen évek óta a közösség felnőtt tagjainak színpadi „edzője” és összekovácsolója.
„Mindenki ismeri Mihály József huszárkapitány vitathatatlan érdemeit” – hangzott a méltatás az Értékmentő díj átadásakor annak a személyiségnek, aki létrehozta és mai napig fenntartja a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet és ezáltal megéli a hagyományokat. Az est meglepetésvendégeként a huszárok teljes díszben, énekszóval vonultak végig a termen a színpadig, ahol köszöntötték könnyekig meghatódott kapitányukat. A huszáregyesület előadását a Cickom Énekegyüttes csengő hangon előadott sóvidéki népdalai követték.
Ferenczi Attila az irodalom rovatban Szini Lajos, Laji bá'-val való első „találkozásáról”, és a munkája, a Nyüszkölés a feredőn s a nagy viz martyán című könyv színpadra viteléről ír. Továbbá Szini Lajos írásainak nyelvezetére is kitér, kritizálóit, elmarasztalóit is idézi. Részleteket is közöl a folyóirat Szini Lajos írásaiból.
Portik Gabriella tanulmányában rávilágít, hogy migrációról nem csak ma beszélhetünk. Az 1941-44 közötti időszak elvándorlását, kitelepítését kíséri nyomon. Az önszántukból vagy kényszerülve kérdést járja körül a Börvelyi, Székelytelep kapcsán.
Nagy József a lapszámban az I. Világháború hadi eseményei a Békás- és a Tölgyesi szorosokban címmel közöl tanulmányt. A főszerkesztő felhívta a diákok figyelmét, csak olyan szakot válasszanak, amit szeretnek, továbbá felkérte, az itthon maradásnak egy erős szála lehet az, hogy az egyetemi évek alatt folyamatosan kapcsolatba legyenek az itthoniakkal, az otthon történéseivel. Bátorította a középiskolásokat, hogy írjanak, vegyék fel a kapcsolatot a szerkesztőkkel.
A Gyergyói Szemlét igyekeznek minden egyes településen bemutatni a szerkesztők, Kilyénfalván, Szentmiklóson, Szárhegyen már ismertették a folyóiratot. Január 25-én, szerdán 18 órától Gyergyóremetén a Községház Tanácstermében, 26-án, csütörtökön 18 órától Gyergyóalfaluban a Petőfi Sándor Művelődési Házban és 31-én, kedden 18 órától Gyergyószentmiklóson a Városi Könyvtárban mutatják be a folyóiratot, melyet az érdeklődők ingyenesen megkaphatnak.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro
A magyar kultúra napja rendezvénysorozat díjátadó gálával zárult vasárnap este Székelyudvarhelyen, amelyen az Udvarhelyszék Kultúrájáért-életműdíjat Pávai István székelyudvarhelyi születésű, jelenleg Budapesten élő népzenekutató vehette át, ugyanakkor elismerték az Udvarhelyi Fiatal Fórum, Zsidó Zsuzsanna rugonfalvi óvónő, valamint a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet értékteremtő tevékenységét is.
Ünnepélyesen, de szomorú hangulatban kezdődött vasárnap este az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjak átadása: a veronai tragédia áldozatainak adózott egy perc néma csenddel a közönség a székelyudvarhelyi Művelődési Házban.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért-díjat minden évben olyan személyek, szervezetek, egyesületek kapják, akik, illetve amelyek a közösségért, a magyar kultúráért tevékenykednek. A díjazottak munkásságát a Székelyföldi Stúdió által készített kisfilmek ismertették a jelenlévőkkel.
Az Udvarhelyszék Kultúrájáért Egyesület Életműdíját ez alkalommal a székelyudvarhelyi születésű, Székelykeresztúron nevelkedett, jelenleg Budapesten élő, szelíd és alázatos személyként jellemzett Pávai István népzenekutatónak ítélték oda. Fiatalabb korában a Hargita Megyei Népi Alkotások Házának volt a zenei irányítója, a csíkszeredai Művészeti Népiskola tanára, a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes művészeti titkára. Még Budapestre költözése előtt a sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttesnél tevékenykedett szakmai tanácsadóként, később zenei szerkesztő, majd a kulturális műsorok osztályvezetője volt a Marosvásárhelyi Rádiónál. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzenei Tanszékének docense, a Hagyományok Háza keretében működő Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum vezetője.
A kiforrott, erős közösségként jellemzett Udvarhelyi Fiatal Fórum érdemelte ki idén az Udvarhelyszék Kultúrájáért Közösségi díjat, hiszen fennállása óta a diáknapok, a gólyabálok, a jégkarnevál mellett számos olyan kulturális programot szervezett, amellyel bizonyította, hogy képes az értékteremtésre. A díjat Vass Orsolya, az UFF vezetője vette át.
A rugonfalvi óvónőnek, Zsidó Zsuzsannának ítélték oda ezúttal az Értékteremtő díjat. A méltatás szerint a Vadrózsák Színjátszó Csoport vezetője „játszva teremt értékeket”, hiszen évek óta a közösség felnőtt tagjainak színpadi „edzője” és összekovácsolója.
„Mindenki ismeri Mihály József huszárkapitány vitathatatlan érdemeit” – hangzott a méltatás az Értékmentő díj átadásakor annak a személyiségnek, aki létrehozta és mai napig fenntartja a Szentegyházi Hagyományos Huszáregyesületet és ezáltal megéli a hagyományokat. Az est meglepetésvendégeként a huszárok teljes díszben, énekszóval vonultak végig a termen a színpadig, ahol köszöntötték könnyekig meghatódott kapitányukat. A huszáregyesület előadását a Cickom Énekegyüttes csengő hangon előadott sóvidéki népdalai követték.
Ferenczi Attila az irodalom rovatban Szini Lajos, Laji bá'-val való első „találkozásáról”, és a munkája, a Nyüszkölés a feredőn s a nagy viz martyán című könyv színpadra viteléről ír. Továbbá Szini Lajos írásainak nyelvezetére is kitér, kritizálóit, elmarasztalóit is idézi. Részleteket is közöl a folyóirat Szini Lajos írásaiból.
Portik Gabriella tanulmányában rávilágít, hogy migrációról nem csak ma beszélhetünk. Az 1941-44 közötti időszak elvándorlását, kitelepítését kíséri nyomon. Az önszántukból vagy kényszerülve kérdést járja körül a Börvelyi, Székelytelep kapcsán.
Nagy József a lapszámban az I. Világháború hadi eseményei a Békás- és a Tölgyesi szorosokban címmel közöl tanulmányt. A főszerkesztő felhívta a diákok figyelmét, csak olyan szakot válasszanak, amit szeretnek, továbbá felkérte, az itthon maradásnak egy erős szála lehet az, hogy az egyetemi évek alatt folyamatosan kapcsolatba legyenek az itthoniakkal, az otthon történéseivel. Bátorította a középiskolásokat, hogy írjanak, vegyék fel a kapcsolatot a szerkesztőkkel.
A Gyergyói Szemlét igyekeznek minden egyes településen bemutatni a szerkesztők, Kilyénfalván, Szentmiklóson, Szárhegyen már ismertették a folyóiratot. Január 25-én, szerdán 18 órától Gyergyóremetén a Községház Tanácstermében, 26-án, csütörtökön 18 órától Gyergyóalfaluban a Petőfi Sándor Művelődési Házban és 31-én, kedden 18 órától Gyergyószentmiklóson a Városi Könyvtárban mutatják be a folyóiratot, melyet az érdeklődők ingyenesen megkaphatnak.
Dósa Ildikó
Székelyhon.ro