Harminc székelyföldi szakember részvételével szervezett közművelődési találkozót a Kovászna Megyei Művelődési Központ és a Székelyföldi Közművelődés-szervezők Egyesülete Árkoson. A rendezvény célja volt kidolgozni a két megye, Hargita és Kovászna szakembereinek szakmai együttműködési lehetőségeit. Kultúrbiznisz néven megyeközi projektbörzét szerveztek. Ismertették az idén augusztusban sorra kerülő Háromszéki Magyarok Világtalálkozója elnevezésű projektet. Tavaly a Hargita megyei Szentegyházán került sor hasonló megbeszélésre. /Kultúrbiznisz Árkoson. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

Egy új kezdeményezés, a SZEME névre keresztelt Székelyföldi Közművelődés-szervező Egyesület bontogatja szárnyait, Kovászna, Hargita és Brassó megyei kezdeményezők fogtak össze. A székelyföldi megyék művelődési intézményei képtelenek az együttműködésre, sokkal inkább vetélytársnak, mint partnernek tekintik egymást. Az egyesületet a 23 alapító tag már régebben kitalálta, Székelyudvarhelyen jegyezték be, és igyekeztek minden városból tagokat toborozni, nem intézményeket, hanem egyéni szervezőket várnak.,,Első lépés lehet, hogy a székelyföldi autonómiának tartalmat is adjunk” – fogalmazott Kovács István, a SZEME sepsiszentgyörgyi tagja. Tervezik egy székelyföldi művelődési konferencia összehívását. Párhuzamosan létrehoztak egy szervező irodát. /Farkas Réka: Székelyföld SZEME (Székelyföldi közművelődés-szervező egyesület). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Önszerveződés közművelődési (kulturális) területen. Többek között e címmel olvasó tanulmány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványának, Civil Fórum folyóiratnak az április-júniusi összeállításában. Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének elnöke Kultúrára várva címmel jegyzi: „így értelmezem a közművelődést: lehetőségteremtés olyan kulturális együttlétre, amely felemel, megnyugtat, örömmel tölt el. (...) Azok mellett kívánunk kiállni, akik napi tevékenységük által bizonyítják: tudják, látják, teszik. Mármint a kultúra közvetítését". Csáki Rozália, a lap főszerkesztője Magasba emelő mélység címmel summázta a lap tartalmát. Érték és minőség a közművelődésben címmel dr. Papp Kincses Emese író, egyetemi oktató fejtette ki gondolatait. Interjú olvasható Balla Zoltánnal, a Székelyföldi Közművelődésszervezők Egyesületének elnökével, valamint Péter Orsolyával Fiatalon a közművelődés szolgálatában címmel. Dr. Balázsi Károly a népfőiskolai mozgalom éveit elevenítette fel. /Az önszerveződést átfogó Civil Fórum. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

Tanácskozást szerveznek a közművelődési szemléletváltásban érdekelt szakemberek számára Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Néprajzi Múzeumban, szeptember 20-án. Azért ekkor, mert a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete (SZEME) és a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete (SZEKE) szeretné bevinni a köztudatba a székely kultúra napját. Megünneplését a Tamási Áron (1897. szeptember 20. – 1966. május 26.) születésnapjához legközelebb eső hétvégére rögzítették. A SZEME szerint belső megújulás nélkül nincs esély közösségi megújulásra sem. Ezért az idei székely kultúra napját elsősorban nem "nagyrendezvényként" szervezik meg, hanem tanácskozás formájában. Tematikája: helyzetelemzés, és a teendők megbeszélése. Négy társegyesület közös kiadványa a TájÉk (a cím feloldása: tájban élő közösség), a SZEME, a SZEKE, a HUREF (Human Reform Alapítvány) és a Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom Egyesület periodikája következő számát a székely kultúrának szenteli. A TájÉk két-három eddig megjelent száma megtekinthető az interneten is, a www.zoldsziv.ro, vagy a www.huref.ro honlapokon. /(bölöni): Szeptember 20-án tartják a székely kultúra napját. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

Székelyföldi népművészek alkotásaiból nyílt szeptember 19-én kiállítás a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség szervezésében. A megnyitón Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke hangsúlyozta, nemzeti kultúránk legfontosabb összetevőjének – az anyanyelv után – népi kultúránkat kell tartanunk. A kiállítást a Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete, valamint a Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete javaslatára Tamási Áron születésnapján – a Székely Kultúra Napján – nyitották meg Csíkszeredában. A tárlatot további helyszínekre viszik el. /Antal Ildikó: Népművészeti vándorkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

Vigyázó szemetek…
Lassan tíz éve annak, hogy a Hargita és Kovászna megyei közművelődési szakemberek együttes fórumán döntés született: legyen székely kultúra napja! Megünneplésére – nem véletlenül – a Tamási Áron születésnapjához (1897. szeptember 20.) legközelebb eső hétvégét választották: ugyanis Tamási „munkássága, üzenete az a felvállalt szellemiség, amely sajátos székely szűrőn látja, értelmezi és éli meg a világot”.
A Székelyföldi Művelődésszervezők Egyesülete tizenkét pontban összefoglalva ajánlásokat is megfogalmazott a székely kultúra napjára: ezek java része kulturális örökségünk szellemi megidézésére vonatkozik, de van köztük néhány egyéni döntésre bízott javaslat is. Nem nagy dolgok, egymás mellé illesztve azonban kerek egészét adják annak az értékrendnek, amely mentén eleink szervezték családi és közösségi mindennapjaikat, hitbéli életüket, megalkották ember és természet egymást segítő – és nem romboló – harmóniáját. A székely kultúra napja mégsem honosodott meg a köztudatban. Bár első alkalommal épp Alsócsernátonban, a Haszmann Pál Múzeumban rendezték meg 2008-ban (a szakmai találkozó az elméleti megalapozásról szólt, amely – a korabeli beszámolók szerint – „az uralkodó pAradigmák elemzésére, azoknak a globális, a magyar és székely kultúrára való kihatásaira, illetve egy Székelyföldi közművelődési koncepció véglegesítésére” vonatkozott), Háromszék azóta sem jeleskedett a szeptember 20-ához legközelebb eső hétvégének ünnepnappá való emelésében. Érdekes módon pár kisebb csíkszéki faluban hagyománnyá vált: Gyergyócsomafalva általános iskolájában például azóta is minden évben megszervezik, igazi nagyrendezvényt azonban csupán Udvarhelyszék Tamásiról nevezetes nagyközségében, Farkaslakan tartanak. Idén is: holnap az író szülőházánál, illetve a lánytestvérének nagy nehézségek árán megmentett házának udvarán szintén nagy nehézségek árán felépített – az uniós pályázati pénz kevésnek bizonyult, a Tamási Áron Művelődési Egyesület közösségi összefogással tudta befejezni az épületet – kultúrcsűrben zajlik az ünnepség. Látván-hallván, mi történik „a kultúra frontján” Székelyföld innen nézvést túlsó végén, önkéntelen hazanéz az ember. Itthon a székely kultúra napjának se múltja, se jelene, se jövője. Furcsa, hogy a művelődési intézmények nem élnek, a közművelődés szürke eminenciásai nem használják ki, de még inkább furcsa, hogy a politikum nem ismeri fel a benne rejlő lehetőséget. A Tamási Áron Művelődési Egyesület következetessége, kitartása ugyanis nem valamiféle kétségbeesett vergődés az író emlékének őrzésére, hanem olyan nap meghonosításának kísérlete, amely méltán piros betűs dátum lehetne gyásznapokkal teljes naptárunkban. Vigyázó szemetek hát Farkaslakara vessétek! Adalék csupán: a székely kultúra napjára megfogalmazott ajánlások kilencedik pontja azt mondja: „Ha teheted, légy ma székely kultúra »fogyasztó«. Keress olyan művészeti műalkotásokat, amelyek a székelység szellemi/lelki szűrőjén át értelmezik a világ dolgait. Menj el ma ilyen jellegű előadásra, látogass ilyen tárlatot, olvass ilyen művet.” A mai, a holnapi nap kavalkádjában szakíts időt erre is, Székelyföld kulturális fővárosának lakója!
Váry O. Péter
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)