Megtartották a II. Pusztinai Szavalóversenyt
A Pusztinai Magyar Házban december 4-én szavalóversenyt rendeztünk, melyen 11 alsó, és 17 felső tagozatos pusztinai tanuló vett részt. Minden jelentkező három verssel készült, melyek közül az egyik kötelező volt, a másik kettőt szabadon választva tanulták meg a diákok. Az alsósoknál Kányádi Sándor: Bandukol az őszi nap volt a kötelező vers, a felsősöknél Lakatos Demeter: Messze ott, hol a nap szentül le. A felsősök versválasztása Lakatos Demeter szabófalvi csángó költőre esett a költő születésének századik évfordulója alkalmából.
A versenyen 13 költő (köztük az említetteken kívül Petőfi Sándor, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Lászlóffy Aladár, Weöres Sándor, stb.) 20 különböző verse hangzott el. A gyerekek fegyelmezetten és nagy izgalommal vették a megmérettetést, melyről a döntést egy négytagú zsűri hozta meg. A zsűrizést Sántha Attila költő és párja, illetve Vajda Éva volt pusztinai magyartanár és párja vállalta. Egyáltalán nem voltak könnyű helyzetben, ugyanis a gyerekek nagyon jól felkészültek és méltó komolysággal álltak a versenyhez. Elmondásuk szerint a döntésüket az alapján hozzák meg, hogy a versenyző mennyire értette a vers mondandóját és mennyire szépen, természetesen, helyesen, jól hangsúlyozva ejtette a szavakat.
Ezek alapján az alsósoknál a következő versenyzők lettek a díjazottak, az értékes díjak mellet egy-egy Székelyföldi Legendáriumot is kaptak a győztesek:
I. díj László Albert-Dominik II. díj Mátyás Karina III. díj Száras Marika-Stefánia
Az V-VIII. osztály tanulói közül a következők nyújtottak kiemelkedő teljesítményt:
I. díj Sztán Mihály II. díj Kaszáp Johanna III. díj Pusztinai István-Eduárd. Az első díjazottak fogják képviselni a településünket a IX. Frumószai Szavalóversenyen, ahol majd a Moldvában magyar nyelvet tanuló települések legjobb szavalóival mérik össze magukat.
A verseny után Sántha Attila rendhagyó irodalomórát, versfelolvasást tartott az egybegyűlteknek és versírásra bíztatta őket. A díjazás után a gyerekek meglepetésére vendégünk volt a Mikulás bácsi is, aki miután a kéményen leereszkedve eljött hozzánk, nagylelkűen megajándékozott minden jó gyermeket. A rendezvény sikeréért dicséret illeti minden óvodás kisgyereket, akik naponta részt vesznek a magyar nylevi foglalkozásainkon és akik a verseny alatt nagy figyelemmel követték az előadókat. Továbbá az első-másodikos diákokat, akik mondókáikkal színesebbé tették a programot. Mivel ők ebben a tanévben még a magyar ábécé megtanulásával, az írás-olvasás alapvető szabályainak elsajátításán dolgoznak, idén még nem versenyeztek. Azonban nagy a lelkesedésük és sokan közülük a jövő évi verseny potenciális győztesei. Dicséret illeti a III.-IV. osztályos tanulókat, akiknek e rövid félév alatt három vers megtanulás komoly megpróbáltatást jelentett és mégis ügyesen teljesítették ezt. A felső tagozatosak is a lehető legügyesebben felkészültek és talán még jobban is végig izgulták a versenyt, mint a kisebbek.
Dicséret illeti a gyerekek szüleit, akik közül sokan hetente ének és táncpróbákra járnak a Magyar Házba, hogy az őseink gazdag néphagyományát ne felejtsük el és a gyerekeiknek is tovább tudják adni. A gyerekeket elkísérték a versenyre és melléjük álltak, biztatták és segítették őket, hogy az ő gyerekük legyen a legügyesebb. Továbbá, dicséret illeti a nagyszülőket, akik támogatták unokáikat és a verseny alatt jobban izgultak, mint a versenyzők maguk.
Köszönjük a támogatóknak, hogy a program megvalósulását segítették: Balassi Intézet, Bethlen Gábor Alap, Sarasotai Kossuth Klub és a Székelyföldi Legendárium. Köszönjük támogatásukat!
A rendezvényről videofelvétel készült, amit hamarosan itt is közzé teszünk, illetve hangfelvétel a Csángó Rádió számára, mely által minden érdeklődő, aki a programról lemaradt, végighallgathatja a gyerekek előadását.
Bilibók Jenő, magyartanár
www.pusztina.ro
Erdély.ma

Szép, színes és a miénk – elkészült az első udvarhelyi animációs film
Elkészült az első székelyudvarhelyi animációs film: a Székelyföldi Legendáriumból építkező Likaskő rajzfilmet december 23-án, vasárnap először vetítik le Udvarhelyen a Mesevárosban. A Legendárium-csapat karácsonyra más újdonsággal is előrukkolt, hisz a napokban jelent meg a Tatárittyom és A székely kincsek őrzői játékokat is tartalmazó dupla társasjátékcsomag.
Ígéretéhez híven a Székelyföldi Legendárium csapata már karácsonyra elkészítette a tizenkét részes legendás animációs film első részét. A Likaskő legendáját feldolgozó filmet előbb szombaton, a Kárpát-medencei gyermekkarácsony alkalmával vetítik le a magyar Parlamentben, majd vasárnap bemutatják az udvarhelyi gyerekeknek is. „Nagy erőfeszítéssel dolgoztunk az elmúlt hetekben, viszont a remek csapatnak köszönhetően jó hangulatban, jó ütemben zajlott a munka” – magyarázta Fazakas Szabolcs ötletgazda.
A tíz-tizenkét perces rajzfilmet Tóth Árpád rendezte, a figuráknak udvarhelyi színészek (László Kata, Fincziski Andrea, Tóth Árpád és Barabás Árpád), valamint Baricz Gergő kölcsönzik hangjukat. A Likaskő legendáját Kudelász Nóbel gyúrta át forgatókönyvvé, a zenét Orbán Ferenc írta, a Kónya Attila rajzolta figurákba pedig Kosza Arnold animátor lehelt életet. Nem véletlen, hogy a stáb nagy része udvarhelyi, hisz Fazakas Szabolcs szavaival élve „a Legendárium bölcsője Udvarhely, így a rajzfilmkészítésnek is itt kell zajlania”.
„Egyelőre a nyers változatot vetítjük, hisz a rajzfilm még simításokra szorul. Amint ezt befejeztük, hozzáfogunk a sorozat második részéhez, amely valószínűleg a csíksomlyói legendára alapul majd, hisz terveink szerint ennek bemutatója a jövő évi csíksomlyói búcsún lesz” – újságolta az ötletgazda, aki kifejezetten nagy sikerként éli meg azt, hogy az első részt önerőből, a Székelyföldi Legendárium könyvek eladásából sikerült megvalósítani. „A rajzfilmnek két támogatója volt, illetve online 910 dollárt gyűjtöttünk erre a célra. A baj az, hogy sokan még négy év után sem értik, mit és miért csinálunk. Többen is akadályozni akarták munkánkat, sok rosszindulatú kritikát is kaptunk, mert nem voltunk hajlandók a pénzt és a dicsőséget megosztani olyanokkal, akik önös célokra használták volna a márkanevet. Ezzel szemben székelyföldi fiatal tehetséges emberekkel dolgozunk: húszfős a csapat, de közvetve többen is bekapcsolódtak” – magyarázta.
A napokban jelent meg a Székelyföldi Legendárium társasjátékcsomagja is, mely annyira népszerű, hogy az első néhány tucat példányt már el is kapkodták. Akárcsak a rajzfilm, a társasjáték is Székelyföldön készült. Az ötletgazda ígérete szerint a következő napokban a székelyudvarhelyi könyvesboltokban már kapható lesz.
„Van valami ebben az egészben, ami kitölt egy eddig létező hiányt, valami olyat nyújt a Székelyföldi Legendárium, amire, úgy néz ki, már sokan vártak. Egyébként nagy a nemzetközi érdeklődés is, így az új évben új, többnyelvű honlappal rukkolunk elő, illetve angol nyelven is kiadjuk a Legendárium-kötetet” – avatott be a tervekbe Fazakas Szabolcs. Aki vasárnap lemaradna a rajzfilm első szabadtéri vetítéséről, az karácsony napján pótolhatja mulasztását a székelyudvarhelyi városi parkban.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro

Olvasási trendek a terjesztő szemszögéből
Kereslet és kínálat viszonya a Gaudeamus könyvesbolt sikerkönyvei tükrében
A világirodalmi művek közül Umberto Eco új regénye, A prágai temető vezeti a kolozsvári Gaudeamus könyvesbolt 2012-es eladási listáját, magyarországi szerzők viszonylatában különösen népszerű Ugron Zsolna, az erdélyi témákat feldolgozó köteteket illetően pedig favorit a Kincses erdélyi városok és a Kolozsvár épített kincsei. A gyermekeknek szóló kiadványokat tekintve továbbra is „egyeduralkodó” a Székelyföldi Legendárium, de sokan vásárolták például a Bogyó és Babóca-történeteket, valamint a Barni-sorozatot is. Mindez a Weghofer Erna által kérésünkre készített kimutatásból derül ki, amelynek apropóján keresletről és kínálatról, vásárlókról és trendekről beszélgettünk a könyvesbolt vezetőjével.
Rámutatott: az erdélyi könyvpiac működésére jelentős mértékben rányomja a bélyegét, hogy a kiadók és a kereskedők között immár húsz éve nincs kommunikáció, rendszeres találkozás és eszmecsere nélkül pedig a terjesztők aligha tudnak hosszú távon tervezni.
– A kereslet nagyon gyorsan változik, szinte hangulati, amivel sajnos a kínálat nem mindig tud lépést tartani. Az élet más területeihez hasonlóan a keresletre is rátelepedtek a trendek, összefonódva a hétköznapokkal: Oscar-díjkiosztó környékén például jelentős növekedés figyelhető meg az olyan könyvek eladása terén, amelyeket megfilmesítettek, függetlenül attól, hogy abban az évben vagy tíz évvel korábban készült-e el a film – magyarázza Weghofer Erna, hozzáfűzve: ugyanez Nobel-díjátadókor, vagy más fontos események kapcsán is érzékelhető. Megvannak persze a klasszikusok, amelyeket folyamatosan keresnek, írók és regények tekintetében egyaránt. Tavaly jelent meg A prágai temető című kötet, amely tapasztalataink szerint hozza az Umberto Eco regényekhez fűződő elvárásokat, az összesítés alapján pedig már a világirodalmi lista első helyén áll. A további favoritok ebben a kategóriában: Alef (Paulo Coelho), A Foucault-inga (Umberto Eco), A szürke ötven árnyalata (E. L. James), Lolita (Vladimir Nabokov). Magyarországi szerzők könyveinek mezőnyében örök klasszikus Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című regénye (Ulpius-ház), akárcsak a Füves könyv (Márai Sándor, Helikon), a Piszkos Fred, a kapitány (Rejtő Jenő, Alexandra), a Sorsról és életről (Müller Péter, Alexandra), az Így szerettek ők (Nyáry Krisztián, Alexandra), a Semmi kis életek (Papp Sándor Zsigmond, Libri) és a Vesztegzár a Grand Hotelben (Rejtő Jenő, Alexandra).
Kedvencek, trendek más kategóriákban is
Elsősorban ajándékozás céljából, többnyire ünnepek – húsvét, karácsony, ballagás – táján veszik tömegesen az Erdélyről szóló könyveket, ilyenkor akár tízszeresére is megnövekedhet a vásárlások száma. Népszerű volt ebben a kategóriában tavaly a Kincses erdélyi városok (Bagyinszki Zoltán és Szász András, Tóth Könyvkereskedés), a Kolozsvár épített kincsei (Asztalos Lajos, Stúdium) és az Erdélyi várak (Csorba Csaba, Tóth Könyvkereskedés), de ugyanakkor az Isten segedelmével udvaromat megépítettem (Bicsok Zoltán és Orbán Zsolt, Gutenberg Kiadó) című album iránt is jócskán érdeklődtek. Árukat tekintve olcsó, ám mutatós kiadványokat keresnek legtöbben, noha ez a két dolog ritkán jár együtt.
Gyermekkönyvek mezőnyében a Székelyföldi Legendárium vezeti az eladási listát. – Azt hiszem, nagyon régóta ez az első olyan erdélyi kiadású gyerekkönyv, amiből tömegesen sikerült eladnunk. Ez a brandnek is köszönhető, s hogy foglalkoznak a termékkel, a terjesztőknek van marketingkoncepciójuk: nem pusztán egy kiadványról van szó, hiszen a székelyudvarhelyi Visus Kulturális Egyesület nagyszabású projektje társasjátékot, rajzfilmet és még sok mindent magába foglal, ez azért elég sokat nyom a latba – értékelte az üzletvezető. A Legendáriumot a Kolozsváros. Milyen város? című műemlék-pedagógiai füzet középkorral foglalkozó része követi, valamint Zágoni Balázs és Máté Angi kötetei (Barni könyve, Barniék tele, Ez egy susogó levél). – Körülbelül három éve jelent meg Bartos Erika Bogyó és Babóca sorozata, nagy vitákat keltve az erdélyi és a magyarországi fórumokon. A könyvek sikere ennyi év után is éppen abban rejlik, hogy a bennük szereplő történetek rövidek, egyszerűek. A gyerekek azonosulni tudnak a hősökkel, ez volt a pro-érv, a kontra pedig, hogy éppen azért, mert egyszerűek, leszűkítik a fantáziavilágukat, nem késztetik őket gondolkodásra és kreativitásra – hangsúlyozza Weghofer Erna. Kérdés persze az is, hogy mire van inkább szükségük a mai gyermekeknek, az viszont nagyon is elgondolkodtató, hogy újabban több iskolában Harry Potter is kötelező háziolvasmány.
S míg a gyerekkönyvek esetében előkelő helyen végzett a Bogyó és Babóca és a Magyar népmesék sorozat is, az ifjúsági irodalom palettáján A kis herceg (Antoine de Saint-Exupéry), a Családom és egyéb állatfajták (Gerald Durrell), A hobbit (J. R. R. Tolkien), valamint a Rosszcsont Peti (Francesca Simon) és az Egy ropi naplója (Jeff Kinney) sorozatok voltak népszerűek tavaly, de emellett például Jules Verne is „reneszánszát éli”. – Úgy tűnik, mintha az irreális, megmagyarázhatatlan jelenségek nem kellenének már az olvasóknak, sokkal inkább a valóságból vett dolgok iránt fogékonyak, az életszerű, mindennapi történetek iránt, amelyekkel a kamaszok azonosulni tudnak. Emellett persze a tömegpszichológia is nagymértékben érvényesül, legszívesebben olyan könyveket vesznek a kezükbe, amelyeket a kortársaik is forgatnak – fejti ki a Gaudeamus vezetője.
Elmozdulás a felnőttek által keresett kötetek terén
A felnőttek körében inkább Umberto Eco és Coelho regényei számítanak úgymond klasszikusnak. Ugrásszerűen megnőtt továbbá a praktikus könyvek kereslete: a szakácskönyvek mellett egyre többen érdeklődnek a szobanövények gondozásával, állattenyésztéssel foglalkozó szakkönyvek iránt. – A technikai fejlődés következményeként, gyakorlatilag azáltal, hogy a világ kinyílt előttünk, az érdeklődési körök is változtak, és nem föltétlenül a fajsúlyos dolgok irányába. Előtérbe kerültek a praktikusabb, mindennapi dolgokkal foglalkozó, jelentős kép- vagy médiaanyaggal rendelkező kiadványok, visszaszorultak viszont az adattárak, a lexikonok, amelyek tartalmát az internetről, naprakész adatbázisként bármikor fellelhetjük. Erdélyi viszonylatban hiányzik viszont a szórakoztató jellegű irodalom, időnként pedig olyan kötetek jelennek meg, amelyekkel egyszerűen nem tudunk mit kezdeni, annyira szűk és speciális rétegeknek szólnak – árulja el, utalva ugyanakkor arra is: az erdélyi könyvkiadás távol áll attól, hogy a piaci elvek szerint működjön, ugyanis sok kiadvány sorsa inkább a pályázatoktól függ. Emiatt tervezni sem igazán tudnak a könyvesboltok.
Hiányosságok, pótolnivalók
– Különösen ad-hoc szakma a mienk, amelyben nagyon kell tudni rögtönözni és gyorsan dönteni, ismerve a vásárlói kört és a cég képességeit. Jelen pillanatban az a legnagyobb probléma, hogy nincs kapcsolat a könyvkiadók és a kereskedők között. 1989 előtt évente összegyűltek ezek az emberek, és egy kétnapos konferencián tárgyalhatták meg a szakma ügyes-bajos dolgait. Ilyesmi lassan húsz éve nem létezik, holott nagy szükség lenne rá – mondja Weghofer Erna. Úgy véli, napjainkban, amikor Kolozsváron három-négy esemény zajlik párhuzamosan, egy-egy „sima” könyvbemutatóra már nagyon nehéz becsalogatni az embereket, éppen ezért egyfajta többletet kell kínálni, ha meg szeretnénk szólítani őket: a szülőknek szóló pedagógiai könyv bemutatóján például a gyermekekre is gondolni kell, akik közben különböző tevékenységekbe kapcsolódhatnak be. Hiszen van erre igény, akárcsak a könyvkiadás területén: időnként nem árt például, ha mesecédé is társul a gyermekkönyv mellé.
FERENCZ ZSOLT
Szabadság (Kolozsvár),

Erdély diákszemmel: a szórványban élők is pályáztak idén
Az Erdély diákszemmel című honismereti pályázatra nem csak a tömbmagyarságban élő diákok, hanem a szórványban élők is szép számban jelentkeztek. A 2014-es pályázatra is sok értékes munka érkezett így a zsűrinek ismét nehéz dolga volt.
Rajz-, esszé- és tanulmány kategóriában hirdették meg az idei pályázatot, amelyre összesen 162 pályamunka érkezett. Négy korcsoportra osztották a jelentkezőket, az első az elemis diákokat, a második pedig a 5–8. osztályosokat foglalja magába. A középiskolások képezik a harmadik korcsportot, negyediket pedig főiskolások, egyetemisták, mesterisek számára tartották fenn.
A színvonalas munkák rangsorolása nem volt könnyű munka a zsűri számára. A szervezők odafigyeltek arra, hogy minél több diákhoz eljusson a hír, ezért több úton is népszerűsítették a pályázatot. Az interneten és írott sajtón kívül az iskolák, ifjúsági szervezetek közvetlen megszólítása is eredményesnek bizonyult, hiszen tizenegy erdélyi megyéből, hetven településéről érkeztek munkák. Ezúttal nem csak a székelyföldi tömbmagyarságban élő diákokat mozgatta meg felhívás, hanem a szórványban élő fiatalokhoz is eljutott hír.
A lelkes diákok munkáit több partnerszervezet is díjazta. A pályázatokat bíráló zsűri díja az általános iskolások számára 200 lej értékű képzőművészeti eszközcsomag, a középiskolásokat 500, a főiskolásokat 1500 lejjel díjazta. Könyvvásárlási utalványt kaptak közönségdíjként a diákok, az elemisek 100, a középiskolások 300, a felsőoktatásban tanulók pedig 500 lej értékben.
Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület az általános iskolásoknak 5000 forint értékű tanszercsomagot és a díjazott rajz közzétételét biztosította az EJKE Tisztás című folyóiratában, ezt a díjat a marosvásárhelyi Nagy Zsuzsa nyerte. A középiskolások 10 ezer forint értékű könyvvásárlási utalványt kaptak és a díjazott írást közzétették a folyóiratban, a főiskolások pedig 15 ezer forint értékű könyvvásárlási utalványban részesültek, a díjazott írás pedig szintén bekerült a folyóiratba.
A Székelyföldi Legendárium is díjazta az elemiseket Legendárium-ajándékcsomaggal. A Zöld SzékelyFöld Egyesület az elemiseket, illetve az egyetemistákat könyvcsomagban részesítette, továbbá tíz felső tagozatos tanuló és tíz középiskolás pályázónak biztosított nyári táborozási lehetőséget.
Becze Dalma
Székelyhon.ro

Székelyföldi rajzfilmsorozat legendákból
Újabb rajzfilmet, háromdimenziós animációs sorozatot készítenek székelyföldi mondákból és legendákból – közölte lapunkkal Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium vezetője. A filmkészítő csapat november végén fejezi be az első részt, de már dolgoznak a másodikon is. Az új produkcó a Rétyi Nyír mondáját dolgozza fel, de megjelenik benne az Óriáspince-tető és a Fergettyűvár is.
A tizenkét perces 3D-s rajzfilmen kizárólag fiatal székelyföldi csapat dolgozik, öt hónap alatt elkészítették a szövegkönyvet, a karaktereket, forgatókönyvét Kudelász Nóbel írta. Fazakas Szabolcs elmondta, összehangoltak három mondát a forgatókönyvhöz, így a Rétyi Nyír tündéreit az Óriáspince-tetőn és a Szacsva várában tanyázó óriások próbálják meg elrabolni. A közeli Fergettyűvárban megmenekülnek a tündérek, akiknek segítségére van Zete – aki a rajzfilmsorozat minden epizódban megforduló főhőse (illusztrációnk), az óriásoknak pedig Csetlik (az almási barlangi rusnya terpe) segít.
A rajzfilm rendezője Tóth Árpád, Csetlik figuráját Kónya Albert Attila grafikus, míg a tündér és az óriás karaktereit János Tímea tervezte, zeneszerző Orbán Fe­renc, operatőr-producer Fazakas Szabolcs, pszichológus szakértő és gyártásvezető Tófalvi Beáta, animátorok: Boda János, Kosza Arnold és Rudolf Lóránt, a képes forgatókönyv (story­board) pedig Kovács Árpád munkája. A szereplők hangszinkronjára sepsiszentgyörgyi és székelyudvarhelyi színészeket kérnek fel, a rajzfilm angol változatát pedig a londoni Her Majesty’s Színház munkatársai készítik el. A produkció harmadik része a csíksomlyói Babba Mária legendája, a negyedik A gyergyói táltos asszony. A rajzfilmet szeretnék bemutatni a Rétyi Nyírben és a Székely Vágtán, de ha elkészül a jövő évi Szent György Napokig, ott is látható lesz.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közönségdíjat nyert Kecskeméten a Likaskő című animációs film
A tizenkettedik alkalommal megrendezett Kecskeméti Animációs Filmfesztivál különdíjasa lett a Székelyföldi Legendárium Likaskő című első animációs filmje.
A június 24–28. között megtartott filmes seregszemlén Erdély és Románia képviseletében a székelyudvarhelyiek vettek részt.
A tizenkettedik magyar animációs filmszemlével párhuzamosan zajlott a kilencedik Európai Animációs Játékfilmfesztivál, ahol a versenyfilmekkel és a versenyen kívüli filmekkel együtt összesen harminc ország filmjét vetítették le.
Idén először külföldön élő magyarok is benevezhettek, a magyar versenyprogramba 342 alkotás közül 18 rövidfilm, 13 diákfilm, 17 tévésorozat, 10 videoklip és 20 alkalmazott animációs kisfilm került. A KAFF idei díszvendége Latin-Amerika volt, ahonnan 56 alkotást nézhettek meg az érdeklődők.
A márciusban Székelyudvarhelyen bemutatott Likaskő a különdíjak kategóriában a Kecskemét környéki kistelepülések közönségdíját hozhatta haza. Az udvarhelyi rajzfilmgyártó csapat itt nem áll le, hiszen a Legendárium animációsfilm-sorozatában további tizenkét rész gyártását tervezik. A következő székelyföldi animációs film a Rétyi nyír legendáját dolgozza majd fel.
Kovács Eszter
Krónika (Kolozsvár),

Székely Fesztivál másodszor
A tavalyi hagyományteremtő próbálkozás után, idén is tartanak Székely Fesztivált Budapesten. A rendezvény fővédnöke Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Bár az első is sikeres volt, a másodikat még inkább a magas színvonal és az értékfelmutatás jegyében kívánják lebonyolítani. Lukács Csaba újságíróval, a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány vezetőjével, a fesztivál ötletgazdájával beszélgettünk az idei tervekről és a szervezési folyamat jelenlegi állásáról.
A második kerületben, Budán található Millenáris kitűnő helyszínnek bizonyult – mondotta Lukács Csaba –, viszonylag könnyen megközelíthető, kellőképpen tágas, jelentős külső és belső terek állnak rendelkezésre. Magát a fesztivált május 5. és 8. között tartjuk, egy olyan hétvégén, amikor az emberek túl vannak május 1-jén, ami idén vasárnapra esik, úgyhogy nem kell munkaszüneti adni Magyarországon, s egy héttel előzi meg pünkösd ünnepét, ami tudvalevőleg többszázezer Kárpát-medencében élő ember számára immár rendszerint és természetes módon magába foglalja a Csíksomlyóra irányuló zarándokutat.
Kiváló az időzítés
Ebben az időszakban felértékelődik, rendszerint előtérbe kerül a Székelyföld, úgyhogy akár a tervezett utazás bevezetője, testi-lelki ráhangolódás ez a négy, illetőleg három nap, s ekkor lehet tájékozódni és akár tervezni egy nagyobb nyári utazást is.
– Mi jellemzi az idei fesztivált? Miben fog különbözni a tavalyitól?
– Idén Kovászna megye a díszvendég. Az első napon, május 5-én, csütörtökön zártkörű szakmai napot tartunk. Mivel most az egészségturizmus a központi téma, a mofetták, a sós- és borvízes fürdők, az ásványvizek, a gyógyiszapok, a gyógynövények szolgáltatják a központi témakört, s azok a vállalkozások, amelyek e szegmensekben tevékenykednek. A következő három nap folyamán – tehát május 6. és 8. között – a lehető legszínesebb kulturális kínálatot szeretnénk biztosítani.
A Székelyföld nem csak az Erdély-romantika része
Mivel a D épületben vetítőterem van, kihasználjuk a lehetőséget és egyúttal olyan természet- és dokumentumfilmeket mutatunk be, melyek jelentős sikereket értek el a különböző seregszemléken, s amelyek reprezentatív módon vallanak a Székelyföldről (Méregzöld mesék, Két székely, Párhuzamos múlt, Ha nem használ, nem is árt stb.). Meg akarjuk mutatni a turisztikai szakmának Magyarországon, hogy a Székelyföld nem csak rokoni látogatást jelent, nem csak az Erdély-romantika része, hanem annál jóval több.
Ebben a fontos régióban komoly lehetőségek vannak és egyre nagyobb a kapacitás az egészségturizmus terén is… És sok gyermekprogramot tervezünk. A két megye – Hargita és Kovászna – csapata mellett, itt lesz a Székelyföldi Legendárium; a Nőileg magazinnal közösen pedig beszélgetéseket tartunk „székelyföldi celebekkel”. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy a gasztrokulturális majális ne csak a magyaroké, ne csak a budapestieké legyen, hanem alkalmat kínáljon azok számára is, akik elköltöztek a Székelyföldről, meg azoknak is, akiknek már a felmenői telepedtek le az anyaországban. Ilyen vonatkozásból a gyökerek megkeresését és erősítését szolgálná a rendezvénysorozat.
– Hogyan lehet jelentkezni?
– Működik a honlapunk: www.szekelyfesztival.hu. Elektronikus úton kínáljuk fel a nevezés lehetőséget, villanyposta-fiókokon, mobil-telefonszámokon lehet hívni a szervezőket; értelemszerűen ki kell tölteni a portálon található felületet, és a megadott címre vissza kell küldeni nekünk a kiállító adatait tartalmazó űrlapot.
Prémium-kategória és Nagy Találkozás
Hangsúlyozom, hogy fenntartjuk magunknak a jogot a prémium-kategóriás termékek megválogatására. Száz kiállító egységet tudunk fogadni. Csak akkor jöhet egy-egy kiállító, ha a saját portékáját hozza! A Nagy Találkozáshoz virtuális falusgazdákat keresünk, akik a közösségi hálózatok révén, interneten, ismeretségi körben, a rokonságban összegyűjtik a földijeiket.
A települések szervezetten érkező képviselőinek kedvezményes belépőt biztosítunk. A Székelyudvarhelyről, Szovátáról, Bölönből elszármazottak már jelentkeztek. A fesztivál harmadik napján majd időpontokat sorsolunk ki, amikor a települések képviselői összegyűlhetnek ismerkedni és közös fényképet készíttetni. Rendezvényünk hivatalos fotósa a csoportok rendelkezésére fog majd állni.
– Van-e bérleti díj a cégek számára? Milyen áron lehet belépőt venni?
– A száz kiválasztott bemutatkozó a székely kézművesség, a helyipar, a kultúra és a vendéglátás elitjét fogja képviselni. Számukra a bemutatkozási és árusítási lehetőség ingyenes. A belépő, azaz a napijegy ára 1000 Ft, tíz év alatti gyermekek számára ingyenes. Jelentkezni, úgy a kiállítóknak, mint a települések képviselőinek február 28-ig lehet.
Simó Márton. Székelyhon.ro

Átadták a Príma Polgár díjakat Székelyudvarhelyen
A Príma Rádió tizedik alkalommal tartotta szerdán este a Príma Polgár-díjátadó ünnepséget. Az udvarhelyi Príma Polgárok értékteremtő munkájának díjazását jubileumi könyvátadás követte.
A rendezvény célja az értékes emberek bemutatása, minél szélesebb rétegekkel való megismertetése. „Nem könnyű feladat eldönteni, ki érdemes erre a címre, hiszen elmondhatjuk, városunkban nagyon sok erre érdemes polgár tevékenykedik, munkálkodik a közösségünk fejlődése érdekében” – méltatta az eseményt Orosz-Pál Levente, a rádió igazgatója.
A Príma-díjakat László János, a rádió tulajdonosa, valamint a Príma-díj ötletgazdája adta át, míg a díjazottak méltatását az előző évek Príma Polgárai tolmácsolták.
A Príma Polgár-díjat post mortem Botár Gábor emlékének ajánlották. A Kis Szent Teréz Plébániatemplomban szolgálatot teljesítő atya híveit már gyerekkoruktól arra tanította, hogy a templomlátogatás mellett ápoljanak személyes, bensőséges kapcsolatot Istennel, így válik élővé a hitük. Mély mondanivalójú prédikációit a szentmisék minden részvevője magáénak érezte – hangzott a méltatás. A díjat Tamás Barna atya, a Kis Szent Teréz plébánia ügyvezető lelkésze vette át. A jelenlevők felállva, egy perc néma csönddel emlékeztek Botár Gábor néhai plébánosra.
A Príma orvos kategóriában Dr. Szabó Sándor szülész-nőgyógyász főorvost díjazták, a laparoszkópos és hiszterioszkópos nőgyógyászati műtétek úttörőjét. 2011-ben végezte el az első laparoszkópos méheltávolítást a székelyudvarhelyi kórházban, ezzel megelőzve a marosvásárhelyi egyetemi klinikát.
A Príma pedagógus díját Szakács Paál István, a Bányai János Műszaki Kollégium igazgatója vehette át, akinek nevéhez fűződik a műszaki kollégium bővítése. A matematikatanár, igazgató bevallása szerint nemcsak a jó gyerekeket szereti az iskolában, hanem inkább azokat, akik néha egy kicsit pimaszabbak, akik nem sorolódnak be a többiek közé.
A Príma művész díjazott Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium megálmodója, valamint az első székelyföldi rajzfilmstúdió megalapítója lett, aki a Likaskő című rajzfilmmel, a Love című kisfilmmel, valamint több dokumentumfilmmel számos rangos nemzetközi filmfesztivál nyertese is.
A Príma sportoló Lőrincz Géza sporttanár, a Rákóczi Sportcentrum vezetője, akinek több, mint félévszázados sporttevékenységét méltatták.
Udvarhelyért Príma-díjjal méltatták ugyanakkor Lukács Csaba, Budapesten élő újságíró tevékenységét, aki mivel személyesen nem tudott részt venni a díjátadó gálán, hangüzenetben köszönte meg a kitüntetést, mondván: „Akárhová megyek a Földön, Udvarhely mindig a világ közepe lesz”.
A gálán Szőke Zalán VIII osztályos hegedű szakos tanuló Weiner Leo – Peregi verbunkos című művét adta elő, majd ezt követte József Attila: Gyermekké tettél című verse Videvenyecz Edina egykori Príma-díjazott tolmácsolásában. Az előadás után elhangzottak László János, a Príma-díjak alapítója, Bunta Levente polgármester, valamint Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának konzulja köszöntő beszédei. A rendezvényt jubileumi könyvátadás zárta, a fényképes kiadvány tartalmazza az eddigi ötvenhárom Príma Polgár monográfiáját.
Dósa Ildikó. Székelyhon.ro

Megnyílt a Székely Fesztivál a Millenárison
Május 6-ától, péntektől vasárnapig hagyományos kézműves termékekkel, népművészeti bemutatókkal, turisztikai kínálattal és sokszínű gyermekprogramokkal várja a látogatókat a II. Székely Fesztivál a Millenáris parkban.
A rendezvény célja, hogy ne csak Székelyföld értékeit, gasztronómiáját, művészetét, hagyományait és vendégszeretetét mutassa be, hanem mindezeken keresztül azt is, hogy Budapesttől több száz kilométerre ugyanolyan gondolkodású emberek élnek, mint az anyaországban – hangsúlyozta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a fesztivál pénteki megnyitóján.
Kiemelte: a nemzeti kormány törekvése, hogy Székelyföld és az anyaország közötti kapcsolatok egyre erősebbé és sokrétűbbé váljanak.
"Székelyföld a magyar korona legszebb gyöngyszeme" – fogalmazott Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke, aki arról is beszélt, hogy az olyan hagyományos mesterségek bemutatkozása mellett, mint a kosárfonás, a nemezelés vagy a bútorfestés a vidék turisztikai kincsei is kiemelt helyen szerepelnek a három napos programban.
Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke azt hangsúlyozta, hogy a székelyföldiek számára nagy öröm és kiemelten fontos, hogy kulturális és gazdasági értékeiket bemutathatják a fővárosban. „Örvendetes, hogy Kárpát-medence és a teljes magyar közösség értékeinek bemutatására lehetőséget biztosít a kormány, mert a kulturális és a gazdasági értékek azok, amelyek igazán képesek összekötni egy nemzetet" – emelte ki.
Hozzátette: ez a rendezvény mérföldkő a székelység történetében, mert fontos lépés a nemzet újraegyesítésének folyamatában.
A fesztiválon a székely kulturális és gasztronómiai értékeket bemutató programok mellett mintegy száz székely kézműves, őstermelő prémium minőséget képviselő kínálatából, egyebek mellett sajtok, vadhúsok, mézek és más termékek közül válogathatnak az érdeklődők, de lesz káposztamaraton és felvonul az Erdélyi Pálinka Lovagrend is.
A nagyszínpadon Hargita és Kovászna megye táncai és zenéi kerülnek a középpontba, a gyerekeket pedig mára jórészt elfelejtett népi mesterség bemutatójával, a Székelyföldi Legendáriumban pedig rajzfilmvetítésekkel várják.
MTI
Erdély.ma

Zarándoklatzáró hálaadást tartottak Udvarhelyen
A megtett út megpróbáltatásait elfedték a csíksomlyói pünkösdi búcsún megélt örömek. A közel négyszázfős, az oda-vissza utat gyalogszerrel megtevő keresztalját két és félezren várták a székelyudvarhelyi Rákóczi Sportcentrumnál.
Nyárias melegben szólt vasárnap Székelyudvarhelyen a zarándokének. A visszatérő udvarhelyi gyalogosok egy főhajtásnyi imára megálltak az úti kereszteknél és az indító mise helyszíne, a Kis Szent Teréz-plébániatemplom előtt.
Pénteken félezren indultak gyalog Székelyudvarhelyről, szombat hajnalban hatszázharmincan folytatták a hargitai Hármaskereszttől az utat. Lélek-hívó dallamokkal és a Hazajöttünk, megáldott a csíksomlyói Szűzmária című egyházi énekkel háromszáznyolcvanan érkeztek a Rákóczi Sportcentrum elé, ahol a 2016-os gyalogos zarándoklat lelki vezetői: László Attila, Tamás Barna plébánosok, Balla Imre segédlelkész és Tamás Huba, homoródkarácsonyfalvi plébános, a szentmise szónoka fogadta őket. „Az egy úton járókat” a családtagok imája, a közösségek együttérzése kísérte. És amint Tamás Barna plébános, a zarándoklatot szervező Kis Szent Teréz-plébánia kormányzója indító és fogadó gondolataiban egyaránt kifejezte: velük járt az irgalmas Isten és az égi Szűzanya.
A főcelebráns kiemelte: a hitéletnek az egyházi év folyamán három ünnephegycsúcsa van. A karácsony a családé, a húsvét a közösségé. A pünkösd az az alkalom, amikor átlépve a templom küszöbét, mint a test erei, úgy találkozunk véreinkkel a csíksomlyói Nyeregben. Székelyek, magyarok átható módon együtt vagyunk sorstársainkkal, kifejezve: lehet ránk számítani!
A zarándoklat lelki ajándékaiért szóló hálaadáson felcsendültek a Hálleluja ének-zenecsoport legszebb dallamai. Tamás Huba homíliáját a földi zarándoklét hátizsákjának példájával indította. „Amit cipelünk, az az életünk… Mi van a hátizsákodban, élet-tarisznyádban? Van, akinek ez a pár nap elröppent, fütyörészve végig járta; van, akinek az örökkévalóság volt, sok lemondással, szenvedéssel. Mosoly a könnyben, könny a mosolyban.
A sportcentrumot zsúfolásig megtöltő imádkozók a vasárnapi együttléten meglepetésként láthatták a Székelyföldi Legendárium animációs sorozatának pünkösdi epizódját.
Molnár Melinda
Székelyhon.ro

A helyi értékekre figyeltek a szárhegyi falunapokon
A Nagyboldogasszony-napi búcsúval zárult idén a Szárhegyi Falunapok rendezvénysorozata, a hétfői vallásos programot megelőzően három napon át ünnepelt a gyergyói község apraja és nagyja. A falunapok keretében tartott valamennyi programszámmal a minőségi szórakoztatásra törekedtek a szervezők.
Tartalmas kikapcsolódást kínálva az egész közösségnek, kicsiket, nagyokat egyaránt igyekeztek megszólítani a falunapok szervezői. Már a nyitóprogram iránt hatalmas volt az érdeklődés – a Szárhegyi családnevek labdarúgó-bajnokságára 17 csapat nevezett be. Sokan „rámozdultak” a szombati horgászversenyre, és volt szurkolói érdeklődés a Ferenczy István emlékére rendezett nagypályás futballbajnokság iránt is, akárcsak a güdüci motoros pályán vasárnap tartott off road élménynap iránt.
Telt háznyi érdeklődő részvételével emlékeztek a 125 éve született, a székely történeteit Laji bá' néven publikáló Szini Lajosra. A szárhegyi íróról, szerkesztőről és családjáról Ferenczi Attila közelítésében olyan információkat is megtudhattak a jelenlévők, amelyek korábban nem mindenki számára voltak nyilvánvalók, az Orotvai Komák pedig jeleneteket felolvasva adtak ízelítőt az író műveiből. A Karmazsin Népi Együttes előadása is tömegeket csalt a vásártéri színpad elé, a könnyűzenei műfaj kedvelőit pedig szintén nagy számban vonzotta koncertjére a Full Screen, a DreamLand Music Projekt és a Bagossy Brothers Company. Minőségi szórakozásban lehetett részük a legkisebbeknek is – a Székelyföldi Legendárium csapatának programja, a Hal Virág Bábszínház előadása, táncház, sportprogramok és különböző foglalkozások között válogathattak.
A közönség soraiban néhányan felrótták, hogy nem voltak „neves” fellépői a falunapoknak. Ezzel kapcsolatban Danguly Ervin polgármester lapunknak kifejtette, valamennyi helyi és környékbeli meghívottal, fellépővel, programvezetővel arra szerették volna a figyelmet felhívni, hogy szűkebb környezetünkben is számos érték fellehető.
A falunapok keretében a szárhegyi civil szervezetek bemutatkozására is lehetőséget teremtettek a szervezők. Ezúttal nem a nagyközönség, hanem a friss önkormányzati képviselő-testület ismerhette meg munkásságukat. „Minden helyi civil szervezet képviselője részt vett a fórumon, amit ismerkedési szándékkal szerveztünk. Az új tanácstestületi tagoknak így lehetőségük nyílt személyesen is megismerni valamennyi szervezet vezetőjét, illetve az általuk koordinált tevékenységeket. Nagyon sok probléma tört a felszínre, szinte mindegyik szervezet említette a kastély bezárását, rámutatva, hogy amióta az épület nem látogatható, nagy a veszteségük. Úgy tűnik, hogy ez egy olyan téma, amit a civil szféra fog megmozgatni. A fórum kapcsán valószínűnek tartom, hogy kezdeményezni fognak tárgyalásokat a megoldás érdekében” – foglalta össze a fórumon elhangzottakat Danguly Ervin polgármester. Hozzátette, további hasonló fórumokra van szükség ahhoz, hogy mindent ki lehessen beszélni, ezúttal például a kétórásra szabott időkeretbe bele sem fért az önkormányzat álláspontjának ismertetése.
Hasonló fórumon az egyházi képviselőkkel a hétfői búcsús mise után találkoztak az önkormányzati képviselők, és tervezik hasonló tárgyalásokat kezdeményezését a községben működő minden ágazat képviselőivel, hogy be lehessen vezetni a rendszeres munkaüléseket.
Már szervezik a 2017-es falunapokat
A polgármestertől megtudtuk, a falunapok szervezése kapcsán idén nehézségek adódtak: az új önkormányzatnak nagyon rövid idő állt rendelkezésére, a választások óta betöltetetlen a kulturális referensi állás. Sok külső segítőre volt szükség ahhoz, hogy meg tudják szervezni a programokat – mondta Danguly, hozzátéve, alig vannak túl az idein, de már elkezdték a 2017-es Szárhegyi Napok szervezését. „Ahhoz, hogy mindenkit meg lehessen mozgatni, szükséges egy-két nagy név, amit elvár a divatot követő közönség, de kell gondolni a helyi értékekre is. Tehát az idén fellépő zenekarokat sem felejtjük el jövőre, de Erdély híres zenekarait is megkerestük, lefoglaltuk már” – mondta Danguly Ervin.
Pethő Melánia |
Székelyhon.ro

Zete és a kegyszobor legendája
A csíksomlyói kegytemplomban tartják vasárnap a Székelyföldi Legendárium legújabb, a Babba Mária című rajzfilmjének a hivatalos bemutatóját. Az alkotók a nemrég elhunyt Botár Gábor plébánosnak is emléket állítanak.
Egy hónappal ezelőtt ért véget a közel kétéves munka a Székelyudvarhelyi rajzfilmstúdióban, a különlegessége, hogy háromféle technológiát ötvözött a Székelyudvarhelyi csapat – számolt be Fazakas Szabolcs ötletgazda.
„A helyszíneket – rajzfilmesebben nyilván – realisztikusan rekonstruáltuk, a kegytemplom, a kápolna, a nyereg, a napba nézés a Hármashalom-oltár mellett a rajzfilmben is ugyanott van, mint a valóságban. A ködöt sem felejtettük el, a felszálló ködben érkeznek a csángó és székely keresztalják a napba nézésre. A történet alapja, hogy Zete, a székely kislegény a Székelyudvarhelyi keresztaljával érkezik Csíksomlyóra, és Gábor atya elmeséli neki a kegyszobor legendáját. Vannak benne tatárok, néhány fiktív elemet is be kellett csempésszünk, de a gyerekek számára leegyszerűsítve, érthetővé, szerethetővé tesszük a történetet” – avatott be a részletekbe Fazakas.
A rajzfilmbeli keresztalját Gábor atya vezeti. Az alkotók nem hangsúlyozzák külön, hogy Botár Gáborról van szó, de az udvarhelyszékiek és csíkszékiek is tudhatják, hogy az ő alakját idézik meg – véli az ötletgazda.
„Utolsó percben döntöttük el, hogy állítsunk Gábor atyának emléket ezáltal. Ő egy huszonegyedik századi Székelyudvarhelyi legenda. A közösséget és a fiatalokat olyan szinten megmozgatta, olyan munkát végzett itt a város közéletében, vallásos életében, amit kevesen. Óriási karizmája volt. Ismertető jelként Gábor atya tarisznyáját és botját kapta meg a rajzfilmbeli pap, aki vezeti a csoportot. Akik ismerték Gábor atyát, felismerik ezeket. A hangja is hallható lesz egy archív felvételről a rajzfilm végén.”
Az alkotók úgy vélik, merész gondolat volt, hogy a kegytemplomban tartsák a rajzfilm hivatalos bemutatóját, de ugyanakkor természetes is, hiszen az a kegyszobor történetét mutatja be. A vetítések a délelőtt fél tizenegytől és a délután hét órától kezdődő misék után lesznek. A rajzfilm időtartama hét perc, ha az érdeklődők száma meghaladja a templom befogadó képességét, akkor megismétlik a vetítéseket.
A stáb
Forgatókönyv: Kudelász Nóbel, dramaturg: Demeter Kata, zeneszerző: Orbán Ferenc, rendező: Tóth Árpád és Fazakas Szabolcs.
Péter Beáta |
Székelyhon.ro

Hivatásos táncegyüttes lett a Bekecs
Hétfőn este tartotta évzáró gáláját a nyárádszeredai Bekecs néptáncegyüttes.
A gálaesten a három éve folyó hangszeres népzeneoktatáson résztvevők, az ugyanannyi ideje folyó gyermektáncházra járók nyitották meg az előadások sorát, majd az alig három hónapja táncoló Morzsa csapat és a három éve alakult Aprók következtek. A Kis-Bekecs 2011-ben alakult a helyi általános és középiskolásokból, illetve a környező települések diákjaiból. Ők képezték a gerincét a Bekecs első generációs utánpótláscsapatának.
Az együttes öt éve Nyárádszeredán kívül nyolc községben működtet kihelyezett néptáncoktatást, összesen tizenkilenc tánccsoport működik irányításukkal. Ennek a mozgalomnak „legidősebbjei” a lukafalvi Búzavirág és a karácsonyfalvi Somvirág, így a hétfői gálaestre őket is meghívták, hogy közösen lépjenek fel és ünnepeljenek.
A Nagy-Bekecs 2007-ben alakult, az elmúlt kilenc év alatt tucatnál több saját műsort mutattak be közel ötszáz előadáson Erdélyben, az anyaországban, de Svájcig is eljutottak. Papírforma szerint az együttes három hete hivatásos társulattá vált, megkapták a szakminisztérium jóváhagyását. Szakmai berkekben eddig is sokat vitáztak a Bekecsről, mert nem tudták őket sem az amatőrök, sem a profik közé sorolni.
2017-től Bekecs Néptáncszínház néven már hivatásosként fognak dolgozni tizenöt alkalmazottal és számos bedolgozóval, és megpróbálnak felsorakozni az öt erdélyi hivatásos együttes: a Maros Művészegyüttes, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Háromszék Táncegyüttes, az Udvarhely Néptáncműhely és a Nagyvárad Táncegyüttes mellé.
Benő Barna Zsolt, az együttes vezetője pillanatnyilag inkább szakmai elismerésként fogja fel azt, hogy sikerült hivatásossá válniuk, de tudja azt, hogy ez a státus már jóval nagyobb szakmai felelősséget, nagyobb „hajtást” igényel, az elért szintnél nem adhatják alább. Szeretné, hogy emberileg semmit ne változzanak a táncosok, ugyanolyan örömmel, lelkesedéssel dolgozzanak tovább, de ezt most már szerződéses táncosokként kell tenniük. Az anyagi háttér biztosítása, az infrastruktúra fejlesztése és a kisegítő személyzet bővítése a következő feladat, s neki, együttesvezetőnek pedig az is nagy kihívás lesz, hogy havonta elő tudja teremteni az alkalmazottak mindennapi kenyerét.
Az elmúlt kilenc évet úgy jellemezte: szép, nehéz és érdekes út volt, amíg elértek eddig. Nagyon sokat dolgoztak, sokszor léptek színpadra, de volt egy táncos mag, amely kitartott mellette, és amely új tagokkal tudott gyarapodni.
Az együttes legújabb produkcióját májusban mutatja be, a Székelyföldi Legendárium készítőivel együttműködve szeretnének egy igazi székely népi táncjátékot színpadra vinni a tavasz folyamán – árulta el lapunknak Benő Barna.
Gligor Róbert László Székelyhon.ro 

11. Adj, király, katonát! vetélkedő – MindentEldöntő Kolozsváron
Szombaton, április 29-én tizenegyedik alkalommal került megrendezésre az Adj, király, katonát! csoportos ifjúsági vetélkedő döntője Kolozsváron. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) által szervezett eseményen összesen 50 diák mérkőzött meg a dobogós helyekért. A döntőre érkező diákok a korábban megszervezett regionális elődöntőkről jutottak tovább a végső szakaszra. A vetélkedőbe idén becsatlakozott Délvidék is, ahonnan 6 óbecsei diák érkezett a döntőre.
A regisztrációt követően a diákok csapatokba, családokba szerveződtek és hét próbán keresztül kellett összemérjék tudásukat, ügyességüket és kreativitásukat. A vetélkedőre érkező több, mint száz résztvevőt Fancsali Barna a MIT elnöke köszöntötte, majd Bertóti Johanna énekes és dramaturg adott elő megzenésített verseket. A versenyt egy három tagból álló zsűri pontozta: Bertóti Johanna (szerző, Napsugár Kiadó), Rácz Mária (unitárius lelkész, Kolozsvári Belvárosi Unitárius Egyházközség) és Kondor Ádám (református teológiai hallgató, Protestáns Teológiai Intézet).
Az előzetesen kiosztott mesefüzet anyagára épülő vetélkedő idei döntőjének a szegény ember volt a témája. A feladatokat Fülöp Júlia az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet elnöke állította össze, illetve a műsort is vezette. A feladatok megoldása során egyaránt volt szükség a tárgyi tudásra, leleményességre, ügyességre és csapatmunkára.
A 11. kiadás mesefüzetében meghirdetett mesepályázat nyerteseinek nevét ugyancsak a döntőn tették közzé. Ezek a mesék a 12. kiadás mesefüzetében fognak megjelenni.
A szervezőket a döntőn az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet lelkes csapata és a János Zsigmond Unitárius Kollégium vezetősége segítette. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a Székelyföldi Legendárium támogatták. Erd.ma

Szent László kultusza került a középpontba Székelyudvarhelyen
A sziklahitű király címmel rendezett Szent László Emlékkonferenciát a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és az Orbán Balázs Akadémia szombaton a székelyudvarhelyi Városháza Szent István-termében.
Mára már majdnem minden információs felület beszámolt róla, hogy a 2017-es évet Szent László-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság, a lovagkirálynak is nevezett első László magyar király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából. Mivel környékünkön található a lovagkirály kultuszához köthető legtöbb fennmaradt falkép és legendáit sok településen ismerik, őrzik, idén számos tudományos, ismertető, valamint turistacsalogató projekt zajlott a témában.
Egyebek közt ezekről is szó volt a konferencián.
Nálunk van a legtöbb falkép
A szombat kora délelőtti regisztráció után köszöntőbeszédek hangoztak el az esemény szervezői, illetve a város képviseletében Gálfi Árpád polgármester részéről. Majd a szent király egyházpolitikájától a modern eszközökkel újraélesztett kultuszon és művészettörténeti barangoláson át a korabeli viseletekig számos érdekességet sorakoztattak fel az előadók. Nemrég egy kisebb csoport hozzáfogott a Szent László-legenda falképeinek nemzetközi digitalizálásához, jó minőségű fotókkal, a témával kapcsolatos kutatássokkal, szakirodalommal egybefogva – erről számolt be a projekt egyik koordinátora, Sashalmi-Fekete Tamás. A projekt lenyomata egy folyamatosan frissülő honlap, a szentlaszlo.com, melyet a konferencia részvevőinek volt szerencséjük megismerni.
A legenda tovább él
Ezt követően a Székelyföldi Legendárium csapata és Gyöngyössy János mérnök-grafikus által készített, a tervek szerint idén karácsonykor megjelenő Szent László Kárpát-medencei legendáriuma – A sziklahitű király című kiadvány bemutatója következett. A térképpel is ellátott könyv mesei keretbe foglalja a Kárpát-medencében fellelhető legendák, irodalmi alkotások egy részét. A kötetet Gyöngyössy János mutatta be, mindazoknak ajánlva, akik gyermeki kíváncsisággal és kis humorral fordulnak a témához. A kiadványon a Székelyföldi Legendárium csapata mellett freskóértelmezők, építészek, művészettörténészek és Muszka Sándor író is dolgozott. A legendák világán Szőrmanó és Zete vezeti végig az olvasót.
A bemutatót Szabó Károly fotós, filmes képes beszámolója követte a Szent László-freskók felkereséséről, majd Hidán Csaba László, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora tartott történelmi előadást. Az eseményen középkori hadi viseleti bemutatót is láthattak az érdeklődők, illetve állófogadáson vehettek részt, majd Szőcs Barna zongorajátékával zárult a nap. Dávid Anna Júlia / Székelyhon.ro