Hírsaláta
TÖBBMILLLIÓ FACSEMETE SZÉKELYFÖLDÖN. Kilencszáz hektárnyi erdőt újítottak meg az idén, és több mint 3,6 millió csemetét ültettek el Székelyföld-szerte – tudatja a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége. Az öt éve alakult szervezet a Hargita, Kovászna és Maros megyei 15 magánerdészet érdekképviseletét vállalta fel, a faültetéshez pedig Kádár Tibor Sándor erdőmérnök közlése szerint több egyesület és iskola, összesen 1800 önkéntes csatlakozott.
Az elültetett fák többsége lucfenyő, de van köztük tölgy, bükk, juhar, jegenye, kőris, hárs és vadcseresznye is. Az ültetvényeket az erdészek ápolják, védik és tartják karban. Ugyanakkor a természetes úton történő erdőmegújulást is felügyelik a biológiai sokféleség érdekében, ami kulcsa a klímaváltozással szembeni stabilitásnak és a fenntartható erdőgazdálkodásnak. „Úgy tartja a kínai közmondás, amivel szövetségünk is egyetért, hogy a legjobb időpont a faültetésre húsz évvel ezelőtt volt. A második legjobb időpont ma van. Az idei csemeteültetési idényben ennek tükrében cselekedtünk, melynek hozadékát unokáink is megtapasztalhatják majd” – zárja közleményét Kádár. (Székelyhon) CSAK KAMPÁNY? A kormánynak nincs oka félni egy bizalmatlansági indítványtól, mivel az jelen pillanatban csak kampánycélú megnyilvánulás – jelentette ki Klaus Iohannis államfő, miután Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke úgy nyilatkozott, hogy folytatják a tárgyalásokat Călin Popescu Tăriceanu szenátuselnök pártjával egy esetleges bizalmatlansági indítvány kezdeményezéséről a június 5-ei helyhatósági választások után. Egyébként Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) társelnöke volt az első, aki bedobta a köztudatba, hogy a Dragnea–Ponta–Tăriceanu trió célja a kormány megbuktatása, Klaus Iohannis államfő tisztségéből történő felfüggesztése és a korrupcióellenes küzdelem „hígítása”. Sulfina Barbu, az NLP alelnöke szintén arról beszélt, hogy az SZDP ősszel Victor Pontát akarja kinevezni kormányfőnek, és szeretnék megszerezni a teljes hatalmat azáltal, hogy Călin Popescu Tăriceanut ott tartják a felsőház élén, Valeriu Zgoneát pedig eltávolítják a képviselőház elnöki székéből. (Hotnews) CONDREA ÜLT AZ AUTÓBAN. A Hexi Pharma tulajdonosa, Dan Condrea volt a május 22-én Corbeancán történt baleset halálos áldozata – jelentette be tegnap a legfőbb ügyészség a DNS-vizsgálat eredményei alapján. A nyomozás során az is kiderült, hogy a balesetben összetört gépkocsi azon az estén 13-szor járta be ugyanazt az útvonalat. Az öngyilkosságot a rendőrség szakértője kizártnak tartja: szerinte Condrea erős, szembenézésre képes személyiség volt, már egy csomagot is összekészített esetleges őrizetbe vételéhez, fogkefével és egyéb szükséges holmival; szerinte inkább a többnapos kialvatlanság és a nagy sebesség okolható a balesetért. Az ügyben még mindig sok a kérdés, az autó vizsgálata sem fejeződött be. (Adevărul)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Száz év után újból Háromszéken (A Kárpát-medence erdészei találkoznak)
Kevesebb mint egy hét van hátra a magyarországi Országos Erdészeti Egyesület (OEE) vándorgyűléséig, melynek ez alkalommal, 118 év után újból Háromszék ( Kálnok és Sepsikőröspatak) ad otthont. A június 22. és 25. között zajló eseménysorozat elsősorban ünnep és emlékezés, melyen nagyjából ezer, a Kárpát-medence minden szegletéből érkező erdész hajt fejet a szakma egyik legkiemelkedőbb személyisége, a sepsikőröspataki születésű Bedő Albert egykori főerdőmester és földművelésügyi államtitkár emléke előtt. Az egyesület a 147. vándorgyűlését üli, illetve fennállásának a 150. évét ünnepli.
Kádár Tibor-Sándor, a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége sajtóreferense az esemény kapcsán egyebek mellett arról tájékoztatott, hogy az egyesület célja, hogy mind Kálnokot (ahol az 1918-ban elhunyt Bedő Albertet végső nyugalomra helyezték), mind Sepsikőröspatakot szakmai zarándokhellyé emeljék, és az egykori főerdőmester (a Magyar Királyság erdős területeinek feltérképezője és az 1879-ben megjelenő új erdőtörvény egyik kidolgozója) személyisége révén hidat teremtsenek a határon túli és az anyaországi szakemberek között. A júniusi vándorgyűléssel ezt az összetartozást szeretnék kifejezésre juttatni. A közelmúltban egyébként Háromszéken járt Lomniczi Gergely, az egyesület főtitkára, aki hasonló üzenetet fogalmazott meg, amint arról lapunkban akkor be is számoltunk.
A Bedő Albert által 150 éve alapított, és Európa és Magyarország egyik legrégebbi, folyamatosan működő egyesületévé vált szervezet, mely mára már 3500 fős tagságot számlál, erdélyi és felvidéki magyar szakemberek bevonásával a Kárpát-medence erdészeti értékeinek megőrzésére és hagyományainak ápolására törekszik. Az egyesület 2010-ben megalakította Erdélyi Helyi Csoportját, melynek 175 tagja van, akik aktívan vesznek részt az egyesület munkájában, így a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének képviselői is. Az Országos Erdészeti Egyesület tagjai jellemzően állami és magánerdészeteknél, az erdészeti és természetvédelmi hatóságoknál, a kutatási, a képzési vagy éppen az erdőpedagógiai területen dolgozó szakemberek – olvasható a Kádár Tibor jegyezte tájékoztatásban.
Amint azt már lapunkban korábban jeleztük, a vándorgyűlés előzményeként tavaly már Kaposváron átvették a hagyományos vándorzászlót az erdélyi delegáció képviselői, illetve idén március 21-én Budapesten felavatták Bedő Albert mellszobrát a földművelésügyi minisztérium épületének árkádjai alatt. Magára az ünnepi közgyűlésre június 23-án kerül sor. Annak keretében az elmúlt 150 év erdészeinek értékteremtő tevékenysége előtt róják le tiszteletüket. Az eseményen Áder János, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet. Román–magyar szakmai találkozóra Tusnádfürdőn kerül sor, illetve Háromszék, Erdővidék, Barcaság és Csíkszék erdészeti és kulturális látnivalóit is megtekintik a háromnapos rendezvény részeként.(ndi)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szövetségben a székelyföldi magánerdészetek
– interjú Kádár Tibor Sándor erdőmérnökkel –
Nemrég lapunkban is olvashatták a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének közleményét, melyben többek között arról tájékoztatták a nagyérdeműt, hogy több mint 3,6 millió csemetét ültettek el idén tavasszal a 15 székelyföldi magánerdészet által kezelt erdőterületeken. Ennek, no meg a magyar Országos Erdészeti Egyesület 147. vándorgyűlésének apropóján váltunk kíváncsivá az öt éve alakult szerveződés mibenlétére. Kérdéseinkre Kádár Tibor Sándor okleveles erdőmérnök, a szövetség sajtóreferense válaszolt.
– Mikor alakult a szövetség, milyen megfontolásból?
– 2011-ben alakult azért, hogy összefogja a magánerdészeteket és az ezeket létrehozó erdőtulajdonosi társulások szövetségeit, képviselje az érdekeiket, emellett kiemelten jelenítse meg a közbirtokosságok kérdéskörét. Mivel egy Székelyföldre jellemző tulajdonosi társulásról van szó, sajnos, ez a tulajdonforma igencsak kimaradt minden olyan kezdeményezésből, amely az erdészeti infrastruktúra fejlesztéséről, vonatkozó törvénymódosításról szólt.
Erdei iskolákra van szükség
– Mely magánerdészetek az alapító tagjai?
– A gyergyói, udvarhelyi, zetelakai, csíkszépvízi, szovátai, baróti és parajdi magánerdészetek, illetve az erdészeteket létrehozó tulajdonosi társulások alapították, utólag csatlakozott a csíki, a berecki és a kézdialmási magánerdészet, így a tagerdészetek mostanra több mint 200 ezer hektár erdőterületet kezelnek. A régióban tevékenykedő magánerdészeteknek és tulajdonosi társulásoknak természetesen nyitott a lehetőség a csatlakozásra, tagsági díj nincs. A vezetőség a szövetségben legaktívabban résztvevő erdészetvezetőkből áll össze, természetesen mindenki önkéntes alapon vállal tisztséget.
– A célkitűzéseik közül eddig mit sikerült megvalósítani, mik a közeljövőbeli és távlati terveik?
– Jelentős lépésnek tartjuk az Romániai Erdőgazdálkodók Szövetségével megkötött megállapodást, melynek értelmében szövetségünk mindenkori elnöke az országos egyesületen belül alelnöki tisztséget tölt be, illetve a szövetségnek egy helye van az országos egyesület igazgatótanácsában is. További egyezmények köttettek a Magyar Erdőgazdálkodók Országos Szövetségével is, amellyel ugyancsak jó kapcsolatokat ápolunk. A székelyföldi szövetség egyik nagy sikerének tartjuk, hogy sikerült összefogni és tanúsíttatni több mint 70 ezer hektáron a felelős és fenntartható erdőgazdálkodást, így a tulajdonosok ezekből az erdőkből FSC-tanúsított faanyagot értékesíthetnek. Jövőbeli feladatunknak az erdeiiskola-hálózat megszervezését tartjuk a régióban, az erdő szeretetére és tiszteletére hívni fel a figyelmet, erre biztatni a társadalmat az erdészek munkájának bemutatásával, erdei, tematikus programok szervezésével és különböző, erdőt érintő információknak a nagyközönséghez való eljuttatásával. Arra biztatni és segíteni ebben a társadalom tagjait, hogy megfelelő tisztelettel látogassák az erdőt, hiszen szépsége, csendje, gazdag élővilága miatt bőséges lehetőséget kínál a feltöltődésre, kikapcsolódásra is. Azt reméljük, hogy az erdőt megszeretve, vigyázni fognak annak szépségére, tisztaságára, és az erdészkollégákkal együtt törekedni fognak lakói megvédésére.
Nem a fafeldolgozók jelentik a veszélyt
– Mi az egyesület álláspontja a rétyi fafeldolgozó üzem tekintetében? Jót vagy rosszat tett a magánerdő-tulajdonosoknak? Veszélyezteti-e a székelyföldi erdőket?
– Nagyon nehéz állást foglalni ebben a kérdésben, mivel a probléma rendkívül összetett. A tulajdonosok az ország erdőtörvényének és idevonatkozó előírásainak a betartásával, illetve ezen felül bizonyos esetekben szigorú FSC-szabályok szerint kitermelt faanyag értékesítéséből élnek, és tartják fent az erdőgazdálkodási egységeket, természetesen figyelembe véve azt a jogos elvárást is, hogy a faanyag feldolgozása minél nagyobb fokon és helyben valósuljon meg. Amennyiben az erdészetek és erdőtulajdonosok felelős, fenntartható és ezáltal hosszú távú erdőgazdálkodást folytatnak, ahogy történik az egyesületi tagjainak esetében, főleg ahol FSC-tanúsított erdőgazdálkodás folyik, sem a rétyi feldolgozó, sem más feldolgozó működése nem tud kárt tenni az erdeinkben. Az üzemtervek (erdőgazdálkodási tervek) betartása nem akarat kérdése, hanem törvényes kötelezettség. Törvényes formában nem kerülhet nagyobb mennyiség kitermelésre, mint az üzemtervben előírt famennyiség, kivételt képezhetnek a természeti katasztrófák sújtotta övezetek, de reméljük, ezek elkerülik régiónkat.
– Mi a véleménye az „erdőradar” hatékonyságáról?
– Természetesen az erdészetek aktívan részt vesznek az erdők őrzésében, megóvásában a fatolvajoktól, ez a legfontosabb célkitűzéseink egyike, és egyben létfenntartásunk alapja is. Mi kategorikusan a törvények legszigorúbb betartása mellett kívánunk fenntartható erdőgazdálkodást folytatni, és a ránk bízott erdőterületeket megvédeni. Ez nem kis erőfeszítést igényel, mivel sok esetben szinte magunkra maradva kell megóvnunk az erdőállományt az illegális kitermelésektől, lopásoktól. Ezért minden kezdeményezésnek örülünk, amely a folyamatok korszerűsítését tűzi ki célul, és van hozadéka, eredménye, másfelől viszont az erdőradar-rendszer bevezetése rengeteg pénzbe és energiába került. Ennek az árát az erdészeteknek kellett megfizetniük, nap mint nap vesződni az informatikai rendszer hiányosságaival és az akadozó javítási folyamatok bürokráciájával.
---
A magyar Országos Erdészeti Egyesület június 22-25. között Székelyföldön tartja 147. vándorgyűlését. Az ünnepi program során a résztvevők az egyesület egyik alapítója, első titkára, majd tiszteletbeli elnöke, dr. Bedő Albert egykori országos főerdőmester és államtitkár nyughelyét is felkeresik a kálnoki unitárius temetőben, az ünnepi közgyűlést ma 10 órától tartják a sepsikőröspataki sportcsarnokban. Pénteken 9.30-kor a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban avatnak emléktáblát, 10.30-kor a vadászmúzeumban Bedő Albert-kiállítás nyílik.
A fenntartható erdőgazdálkodás helyi gyakorlatára és a térségbeli kulturális örökségre koncentráló terepi programok Háromszék, Erdővidék, Brassó és Csíkszereda környékének szakmai és kulturális látnivalóit mutatják be. A vándorgyűlés külön érdekessége, hogy érinti a 118 évvel korábban, 1898-ban ugyanezen térségben, Sepsiszentgyörgy központtal szervezett 32. vándorgyűlés egykori helyszíneit. Részletes program a vandorgyules.hu oldalon.
---
Kádár Tibor Sándor nagybaconi származású, az erdészet iránti kötődését édesapjától „örökölte”. Ez irányú tanulmányait a Brassói Erdőmérnöki Egyetemen végezte, 2008-tól a baróti magánerdészet, 2016-tól a zetelakai magán erdőgazdaság erdőgazdálkodási részlegét vezette. Közben, 2011-ben, részképzős ösztöndíjjal öt hónapot töltött a soproni erdőmérnöki karon, idéntől a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége közönségkapcsolatáért is ő felel.
„Szeretném, ha az emberek többet megtudnának az erdőgazdálkodásról, mert végső soron a társadalom határozza meg a nyersanyagok felhasználásának mértékét – mondja. – Az erdő legfőbb termékének tekintett fa is elsősorban a társadalom igényeinek megfelelően kerül piacra, ezért ha a társadalom pazarlóan használja ezt a természeti erőforrást (megújuló nyersanyagot), akkor az erdőkre gyakorol nagy nyomást, és azon keresztül ránk, szakemberekre is. A továbbiakban is nagyon fontos, hogy egységesen lépjünk fel érdekeink érvényesítésében, és a jövőben egy közös székelyföldi erdészeti stratégia kialakításában.”
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Erdészeti nyílt napot tartanak Gyergyószentmiklóson
Hagyományteremtő szándékkal nyílt napot szervez a Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetsége szeptember 30-án – fogalmazták meg a legutóbbi erdésztalálkozón, Szovátan a szakmabeliek. A cél az, hogy a civil társadalom betekintést nyerjen az erdész szakmába.
Gyergyószentmiklóson pénteken erdei programot kínálnak az érdeklődőknek. A güdüci motoros pályáról indul a túra, amelyen Korpos Attila erdőmérnök az erdészeti tevékenységeket bemutatja. A két-három órásra tervezett séta során a csemeteültetéstől kezdve a karbantartásig, gyérítésen át a vágásig szinte minden munkafázist bemutatnak a szakemberek – tudtuk meg Kádár Tibor-Sándor közönségkapcsolatokkal megbízott erdőmérnöktől. A túrára pénteken fél 10-től várják az érdeklődőket a güdüci motorospályán. Onnan indul a csapat Hidegkútra, Égéspatakra. Túracipő nem árt, akárcsak a réteges öltözet, és a hátizsákba legyen étel-ital – javasolják.
Nem csupán felnőtteknek kínál lehetőséget e nap, Gyergyószentmiklóson a gyermekek a Halvirág Bábszínház előadását tekinthetik meg 11 órától a Kossuth Lajos utcai magánerdészet udvarán felállított sátorban. A Gyilkos-tó legendája című bábelőadást bábkészítés követi, amely során fenyőfajták tobozaiból készítenek bábut. A szervezők ígérik, fenyőszörpös vizet is kínálnak miközben a tobozokból baglyot varázsolnak a kicsik.
A Székelyföldi Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének elképzelése az, hogy a továbbiakban akár erdei iskola szervezésével is bővülne a rendezvénykínálat. Az Erdélyi Kárpát Egyesülettel, mint partnerszervezettel közösen rendezik a nyílt napot, amely lehetőséget ad Székelyföld több településén is arra, hogy tanösvényeket jelöljenek ki, túrázzanak, természeti érdekességeket figyeljenek meg az érdeklődők szakemberek kíséretével. A rendezvény célja az, hogy Székelyföldön jobban megismerjék az erdész szakmát, hogy mit tesz az erdész a mindennapi munkája során, betekintést nyerve e hivatásba. És e napon lehetőség adódik arra is, hogy a szakmával kapcsolatos kérdéseire is választ kaphasson a rendezvényen résztvevő – tudtuk meg a szervezőktől.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro