Ezekben a középiskolákban nem teltek be a helyek
Kedden tette közzé a tanügyminisztérium, melyik középiskolába jutottak be a sikeresen vizsgázó nyolcadikosok. A kilencedik osztályos helyekről számítógépes elosztással döntöttek, a végzősök a jelentkezési lapon tüntethették fel, melyik iskolában szeretnék folytatni tanulmányaikat.
Az elosztás a képességvizsgán elért eredmények (75 százalékban), a négy évi átlag (25 százalék) és a rendelkezésre álló helyek alapján történik. A felvételit nem kötötték minimális médiához abból a meggondolásból, hogy jelenleg Romániában tíz osztály kötelező. Eszerint azok számára is jut hely, akik nem érték el az átmenő jegyet a képességvizsgán. Itt olvashat egy elemzést arról, hogyan teljesítettek idén a képességvizsgán a nyolcadikosok.
Az elosztás második szakasza július 23-án zajlik, addig jelezhetik a szülők, ha elégedetlenek a kiosztott helyekkel, vagy ha gyermekük nem jutott be a megjelölt iskolába. A harmadik újraelosztásra szeptember 3-4. között kerül sor.
Még maradtak helyek
A tanügyminisztérium adatai szerint Hargita megyében a következő középiskolákban nem teltek be eddig a helyek: a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Szakközépiskola, a szentegyházi Gábor Áron Szakközépiskola, a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola, a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola, a gyergyóditrói Puskás Tivadar Szakközépiskola, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola, a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Szakközépiskola, a borszéki Zimmethausen, a gyergyóhollói, a korondi szakközépiskolák, a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Szakközépiskola, a zetelaki Dr. P. Boros Fortunat Elméleti Líceum, a maroshévízi Kemény János Elméleti Líceum, a székelykeresztúri Orbán Balázs Elméleti Líceum.
Kovászna megye: a kovásznai Körösi Csoma Sándor Líceum, a baróti Baróti Szabó Dávid Szakközépiskola, a kézdivásárhelyi Gábor Áron Szakközépiskola, a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola.
Maros megye: a segesvári Mircea Eliade Főgimnázium, a marosvásárhelyi Ion Vlasiu Szakközépiskola, a szászrégeni Lucian Blaga Szakközépiskola, a marosludasi 1-es számú szakközépiskola, a dicsőszentmártoni Andrei Bârseanu Elméleti Líceum, a nyárádszeredai Bocskai István Elméleti Líceum.
maszol.ro

Aszfaltozásnál is fontosabbnak tartott szakoktatás
A szakoktatás fellendítése érdekében együttműködési megállapodást írtak alá a Hargita megyei önkormányzat, a tanfelügyelőség, a csíkszeredai önkormányzat, valamint a Csíki Vállalkozók Egyesületének elöljárói hétfőn a Székely Károly Szakközépiskolában.
Az együttműködési egyezmény Székely Károly Szakközépiskolára eső része, hogy ősztől villanyszerelő, autószerelő, lakatos, valamint karosszérialakatos szakot indítanak ott.
A megbeszélésen Barabás Csaba, Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatója elmondta, az együttműködési megállapodás által mindegyik fél megpróbál majd tenni annak érdekében, hogy a szakiskolát végzett diákok tanulmányaik befejeztével rövid időn belül itthon, a szakmájukban tudjanak elhelyezkedni. Megjegyezte, az említett felekkel történő korábbi egyeztetések során sikerült leszögezni, hogy ezentúl melyik intézmény mivel járul hozzá a megyei szakoktatás fellendítéséhez.
Füleki Zoltán, Csíkszereda alpolgármestere kifejtette, hogy az önkormányzatnál nagyon fontosnak tartják a szakoktatás fejlesztését, mivel egyre jobban tapasztalható a szakemberhiány Csíkszeredában. „Jól képzett helyi munkaerő nélkül nincs gazdasági fejlődés” – ismerte el Füleki. A Csíki Vállalkozók Egyesülete részéről Holló Csaba mindössze annyit mondott, hogy jelenleg és a jövőben is dolgoznak az említett szakemberhiánnyal kapcsolatos problémák orvoslásán; azt viszont nem fejtette ki, hogy pontosan mire is gondolt.
A tanfelügyelőség mindig is igyekezett olyan szakokat beilleszteni a beiskolázási tervbe, amelyeket megtanulva a fiataloknak nagyobb esélyük lesz itthon megkeresni a kenyerüket, de akár külföldön is helyt állnak tanult szakmájukkal – számolt be Görbe Péter főtanfelügyelő.
„Egyértelmű, hogy a gyermekeink számára biztosított feltételeknél nincs fontosabb. Aszfaltozhatunk, építhetünk, javíthatunk és vásárolhatunk, de kinek?” – tette fel a kérdést Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mint mondta, a megyei önkormányzatnál minden lehetséges keretet felhasználnak a szakoktatás fellendítése érdekében. Hozzátette, sokkal fontosabbnak tartja a szakoktatás kérdését, mint például az utakét vagy bármilyen más, megyét érintő témakört.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Ezek a szakosztályok indulnak a következő tanévtől
Elkezdődött a kilencedik osztálytól kezdődő hároméves szakoktatásban való iratkozás a múlt héttől. Ősztől a csíkszéki szakközépiskolákban a térség munkaerőpiacának igényei szerinti szakosztályok indulnak.
A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskolában asztalos, pék-, sütőipari szakmunkás, illetve kertész szakok indulnak ősztől. A Kós Károly Építőipari Szakközépiskolában kőműves, ács–asztalos–parkettázó és víz-, gázszerelő osztályokba lehet iratkozni. A Kájoni János Szakközépiskolában fodrász és szakács ágazatokra jelentkezhetnek a tanulók. A Székely Károly Szakközépiskolában autószerelő, lakatos és karosszérialakatos, valamint villanyszerelő szakok indulnak. A csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában hegyvidéki farmer, továbbá pincér- és élelmezési eladó szakágakat terveztek. A csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskolába pedig hegyvidéki farmer szakosztály indul szeptembertől.
Görbe Péter, Hargita megye főtanfelügyelője érdeklődésünkre elmondta, hogy ezeket a szakosztályokat a térség vállalkozásainak és gazdasági egységeinek a munkaerőigényei alapján állították össze. „A gazdasági szféra részéről kapott jelzések alapján indították az iskolák és a tanfelügyelőség a képzéseket” – húzta alá Görbe. A szakmai oktatás egyébként gyakorlatközpontú. Az elméleti tudás megszerzését leginkább a kilencedik osztályra időzítik, felsőbb tagozatokon pedig már a szakmai ismereteken és gyakorlatozáson van a hangsúly. Nagy szerepet kapnak a szakmai oktatásban a magáncégek, mivel az iskolák vállalatokkal partnerségben végzik a szakoktatást. A szakoktatásban induló kilencedik osztályokba e hét péntekig lehet még jelentkezni.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

Népszerűtlen a szakoktatás, csak a helyek fele telt be a székely megyékben
Sok üres hely maradt a székelyföldi szakközépiskolákban az első iratkozási szakasz után, emiatt félő, hogy osztályokat kell megszüntetni vagy összevonni. Csupán a meghirdetett helyek mintegy fele telt be.
Egy ideje ugyan politikai és szakmai szinten is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szakoktatás fellendítésére, az idei középiskolai beiratkozás első szakaszában mégis csak a meghirdetett helyek mintegy fele telt be a Kovászna és a Hargita megyei szakközépiskolákban. Háromszéken a hároméves szakoktatásban és a duális képzésben meghirdetett helyek több mint fele üresen maradt- – a nyolcadik osztályt végzett tanulók rendelkezésére bocsátott 671 helyből a múlt héten lezárult első iratkozási szakaszban 319-et foglaltak el. A tanintézetek vezetősége abban bízik, hogy a felvételi második, szeptember elején sorra kerülő fordulójában – amikor az országos képességfelmérő vizsga pótszessziója is lejár – jelentkeznek majd az üresen maradt helyek nagy részére is.
Kovászna megyében két szakiskolában teltek be a helyek: népszerűnek bizonyult a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Szakközépiskola fodrász–manikűrös, valamint a pincéreket, bolti eladókat és cukrászokat képző osztálya. Ezenkívül a kézdivásárhelyi Apor Péter Szakközépiskolában volt nagy az érdeklődés a gépkocsi- és mezőgazdaságigép-szerelő, valamint a pincér–eladó szak iránt.
Alig öten jelentkeztek a duális képzésre
A többi szakiskola már nem volt ennyire vonzó, így a jelenlegi helyzet szerint sok helyen csak szakok összevonásával alakulhatnak osztályok. Ennél is rosszabb a helyzet a duális képzés tekintetében, megyeszerte ugyanis alig öten iratkoztak be az elméleti mellett szerződés alapján intenzív gyakorlati képzést is nyújtó szakokra. A sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában ősztől induló húsipari szakosztályban meghirdetett 28 helyre például csak hárman jelentkeztek, holott a tanintézet vezetősége és a tanfelügyelőség is nagy reményeket fűzött a csoporthoz. Idő kell a mentalitás megváltoztatásához Hasonló a helyzet Hargita megyében is, ahol a szakoktatásban meghirdetett helyeknek valamivel több, mint fele – 65 százaléka – telt be, emiatt elképzelhető, hogy egyes osztályokat nem tudnak elindítani a 2017/2018-as tanévtől.
A tanfelügyelőség összesítése szerint 834 helyre 545 diák iratkozott be, ez számbelileg és arányosan nagyjából megegyezik az előző évek tendenciájával. Hargita megyében is jellemző, hogy vannak különösen népszerű szakok, míg például a faipari szakképzést nyújtó osztályokba alig néhányan jelentkeztek. Görbe Péter főtanfelügyelő elmondta: Csíkszeredában népszerű volt a Kájoni János Szakközépiskola pincér és élelmezési eladó szakosztálya, túljelentkezés volt a Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályában, továbbá a Kós Károly Építőipari Szakközépiskola víz-gáz szerelő tagozatán is beteltek a helyek.
Ezzel szemben az erdész–asztalos, valamint az ács–asztalos–parkettázó szak iránt egyelőre tucatnyian sem érdeklődtek, így elképzelhető, hogy ezek az osztályok nem indulhatnak el. Görbe Péter úgy vélte: nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben gyökeret vert mentalitást, miszerint csak az érettségi és egyetemi oklevéllel rendelkezők érvényesülhetnek az életben. Előbb-utóbb azonban várhatóan gyümölcsöző lesz az önkormányzatoknak, a szakmai szervezeteknek és a vállalkozásoknak a szakképzés fellendítését célzó törekvése, a folyamat azonban időigényes – hívta fel a figyelmet Görbe Péter, aki azt is elmondta: a székelyföldi vállalkozásoknak egyre nagyobb szükségük lesz jó szakemberekre.
Bíró Blanka, Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár)

A vártnál lényegesen kevesebben választották a szakiskolát a kilencedikesek közül Hargita megyében
A meghirdetetthez képest százzal kevesebb tanuló iratkozott be a Hargita megyei szakiskolákba: a 2017-2018-as tanévet így a betervezett 834 helyett összesen 731 szakiskolai diák kezdte meg a megyében, 30 osztályban. Ráadásul az alacsony gyermeklétszám miatt az osztályok közül többet kénytelenek voltak összevonni, így sok esetben egy osztályban két különböző szakmát tanuló csoport jár.
Véglegesítették a múlt héten a szakmai oktatás Hargita megyei beiskolázási adatait, amelyeket a Hargita Megyei Tanfelügyelőség rendelkezésünkre bocsátott. A kimutatásuk szerint a meghirdetett 834 szakiskolai helyre a tanév elejére 731-en jelentkeztek, azaz 100-zal kevesebben a tervezettnél, a csíkszéki szakiskolákba 50-nel kevesebben választották a szakiskolai képzést: az elvárt 336 diák helyett mindössze 286-an.
A tanfelügyelőség táblázatában ugyanakkor feltüntették még a roma gyermekeknek szánt helyek számát is. Az összesítésből kiderült, hogy a megye iskoláiban fenntartott 27 helyükből, 22-öt töltöttek be cigány nemzetiségű tanulók. Továbbá külön jegyezték a csíksomlyói Szent Anna Speciális Szakközépiskola beiskolázási adatait is, amelyekből kiolvasható, hogy 48 helyet biztosítottak az asztalos, valamint a textilipari szakra, de végül mindössze 13-an iratkoztak be ezekre.
Népszerű és népszerűtlen szakok
A csíkszeredai szakiskolák közül a Kájoni János Szakközépiskola, a Kós Károly Szakközépiskola, valamint a Székely Károly Szakközépiskola meghirdetett pincér, víz- és gázszerelő, autószerelő, valamint autóbádogos és autófestő szakjai bizonyultak a legnépszerűbbnek, hiszen annyi diák jelentkezett ezekre, hogy 28-as, azaz teljes létszámú osztályokat tudtak indítani ezeken a szakokon. Szintén teljes osztály indulhatott a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola pék- és sütőipari szakján. Kevésbé népszerűnek bizonyult a balánbányai Liviu Rebreanu Szakközépiskola pincér és élelmezési eladó szakja, mert erre nem iratkozott senki, ugyanez a helyzet a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Szakközépiskola hegyvidéki gazda szakján. A csíkszéki szakiskolák többi szakjaira éppen annyian jelentkeztek, hogy szakmánként félcsoportokat alakítottak ki, többnyire 14-es létszámmal, esetenként ezeket kénytelenek voltak összevonni egy osztályba.
A szakközépiskolát részesítik előnyben
Bálint Gabriella, a Venczel József Szakközépiskola igazgatója megkeresésünkre elmondta, a legnagyobb érdeklődést a pék- és sütőipari szak iránt tanúsítanak a diákok, ezt a szakot minden évben el tudják indítani, az asztalos szak iránt csökkent az érdeklődés, ebben az évben csak egy féllétszámú osztályt tudtak indítani, így összevonták a szintén félcsoportos erdész szakkal. Mint megtudtuk, az erdész szakot új képzésként hirdették meg a szakiskolában, és úgy tervezték, hogy jövőre kertész szakot indítanának, és évenként felváltva oktatnák hol az egyik, hol a másik szakot.
Az érdeklődés kapcsán elmondható, hogy még mindig az elméleti osztályok telnek be előbb, a szülők valamilyen oknál fogva a szakközépiskolát részesítik előnyben a szakiskolával szemben, talán azért, mert úgy gondolják, hosszú távon jobb lehet, ha a gyermeknek megvan a 12 osztálya, és kapnak egy technikusi diplomát, akkor is, ha nem lesz sikeres az érettségijük – magyarázta az igazgató.
Vízi István, csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola igazgatója a következőképpen vélekedett: vidéken az az irány figyelhető meg, hogy egyre több tanuló választja inkább a városi tanintézeteket, kevesebben maradnak a helyi iskoláknál. Az alcsíki szakiskolába idén mindössze egy összevont osztály indult két külön csoporttal úgy, hogy a szakórákat külön tartják a hegyvidéki gazda, illetve a pincér és élelmezési eladó szakosok számára.
Iskola után lehessen elhelyezkedni
„A Kós Károly Szakközépiskola által kínált szakokra nagyon jó volt a jelentkezés, a három képzés közül a víz- és gázszerelő szakon túljelentkezés is volt, ezért vizsgapróbát is tartottak a jelentkezőknek” – értékelte Szén János, a csíkszeredai szakközépiskola igazgatója. Hozzátette, hogy az ács, valamint a kőműves szakosztályaikon is a beteltek helyek. Mint mondta, olyan szakmák ezek, amelyekre itt Csíkszéken van érdeklődés.
Azt látom, hogy a városban minden iskola igyekszik olyan szakokat indítani, amire van kereslet: felmérik a cégeknél, hogy milyen munkaerő-szükséglet van, és ezek alapján próbálnak újabb szakmákat oktatni. Így a diákoknak az iskola elvégzése után esélyük lehet elhelyezkedni – fejtette ki az iskolaigazgató.
Barabás Hajnal / Székelyhon.ro

Akik idő előtt befejezik az iskolát
Több mint négyszáz fiatal morzsolódott le a Hargita megyei közoktatási rendszerből a 2016–2017-es tanév során. Az iskolaelhagyás leginkább a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti. Sok tanuló viszont idővel visszatér az iskolapadba.
Az iskolaelhagyás következtében a kötelező oktatásban részt vevő tanulók (elemitől tizedik osztályig) végzettség nélkül hagyják el a közoktatási rendszert, véglegesen vagy ideiglenesen – mutatott rá érdeklődésünkre Bartolf Hedvig, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség munkatársa. A tanfelügyelőség vonatkozó statisztikái szerint a 2016–2017-es tanévben összesen 437 fiatal „morzsolódott le” a Hargita megyei iskolahálózatból, ebből 254 tanuló vidéki iskolákból, 183 pedig városi tanintézetekből. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám tartalmazza a közép- és szakiskolásokat, illetve a posztliceális képzésben részt vevőket is; előbbiben 170-en, utóbbiban 32-en érintettek. A Hargita megyei iskolahálózatban egyébként mintegy ötvenezer óvodást és iskolást tartanak számon. Ideiglenesen hagyják ott az iskolát Bartolf Hedvig rámutatott, ezek a fiatalok sok esetben nem véglegesen hagyják ott a közoktatási rendszert, többen néhány évnyi szünet után visszatérnek. Az iskolák és a tanfelügyelőség is azon van, hogy lehetőséget teremtsen a „visszafogadásra”, még ha sok esetben két-három évvel idősebb is lesz az illető tanuló az osztálytársainál. „Fontos, hogy mindenki járhasson iskolába, az iskolázatlanság miatt ne kerüljön a társadalom peremére” – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor kiemelte, az iskolaelhagyás az esetek döntő többségében a hátrányos helyzetben élő családok gyerekeit, illetve a roma fiatalokat érinti. A legnagyobb lemorzsolódás mindig nyolcadik osztály végén következik be, de ezeknél fiatalabb tanulókkal is kell számolni. Például vannak gyerekek, akiket már nagyon fiatalon dolgozni küldenek szüleik, legtöbb esetben pásztorkodni, így kimaradnak az iskolából – jegyezte meg.
Javuló arány
Kari Attila, a tanfelügyelőség roma oktatásért felelős illetékese is megerősítette, az iskolaelhagyás leginkább a roma fiatalok esetében jellemző, viszont fontos megjegyezni, hogy ez az arány az utóbbi években javult. Az a tapasztalat, hogy azok a roma szülők, akik annak idején elvégezték az elemi vagy az általános iskolát, sokkal jobban ragaszkodnak ahhoz, hogy a gyerekeiket járassák iskolába. E személyek száma pedig növekedőben van. Ugyanakkor az iskolaelhagyásban fontos tényező, hogy ezekben a közösségekben sokkal hamarabb jön a családalapítás, sok fiatal lányt már hetedik, nyolcadik osztályban férjhez adnak. Ezeken a szokásokon a tanügyi rendszer nem tud változtatni – nyugtázta a tanfelügyelő. Azt is megjegyezte, olyan esetekről is tud, amikor nem roma fiatalok már 15–16 évesen otthagyják az iskolát, utána pedig külföldön vállalnak munkát. Korukból kifolyólag természetesen nem legálisan dolgoznak – jegyezte meg.
Pásztorinasnak küldik a fiatalt
A kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskolában az előző években többször is volt példa az iskolai lemorzsolódásra. András Ignác igazgatótól tudjuk, hogy főleg a cigány gyerekek érintettek ebben, de vannak hátrányos helyzetű magyar tanulók is, akik munka miatt szintén iskolaelhagyásra kényszerülnek. „Sok fiatalt tavasszal vagy ősszel elküldenek pásztorinasnak. Ők, noha fennáll az iskolaelhagyás veszélye, általában visszatérnek az oktatási rendszerbe.
Több szülő is a családi pótlékok miatt küldi újra iskolába a gyerekét, de többen azért térnek vissza, mert gépjárművezetői jogosítványt szeretnének szerezni, ahhoz pedig kötelező a nyolc osztály elvégzése – emelte ki az igazgató.
Esély a felzárkózásra
Hargita megyében több tanintézetben is működik a Második esély elnevezésű oktatási program, amely lehetőséget ad az iskolát idő előtt elhagyó fiataloknak arra, hogy pótolják elmulasztott tanulmányaikat. Egyik ilyen iskola a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola. Györffy Ildikó igazgató érdeklődésünkre közölte, tizedik osztályig biztosítanak tanítást az oda fordulóknak, szimultán oktatás keretében. „18 évestől 25 évesig vannak, akiket oktatunk. Ezek a tanulók nagyon hálásak, minden óra után megköszönik, amit tanítunk nekik” – számolt be az intézményvezető.
Belefáradnak az évismétlésbe
„A magyar gyerekekre nem jellemző az iskolaelhagyás, a jelenség a roma gyerekek körében figyelhető meg. Ennek egyik oka, hogy az amúgy is rendszertelenül járók már ötödik, hatodik osztályos korukban dolgozni mennek. A gyakori évismétlés miatt ekkorra már 12–14 évesek: a fiúknál a szülők hasznukat tudják venni a napszámosmunkákban, a lányok pedig kisebb testvéreikre vigyáznak. Emellett korán is házasodnak” – közölte lapunkkal Bálint Hajnal, a Nagygalambfalvi Általános Iskola igazgatója.
Hasonló a helyzet a többi udvarhelyszéki vidéki iskolában is: a magyar gyerekek többnyire befejezik a nyolcadik osztályt, a gyengébb képességűek is igyekeznek elvégezni legalább egy szakiskolát, a roma gyerekek ezzel szemben jobbára a többszöri évismétlésbe fáradnak bele. Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók szerint a lógások és bukások mögött gyakran a külföldön dolgozó szülők hiánya áll, akik teljes mértékben a nagyszülőkre bízzák gyerekeik nevelését.
Ennek ellenkezőjére is van példa a szentegyházi és a korondi roma közösségekben, ahol nem ritka, hogy a többnyire Magyarországon tartózkodó szülők magukkal viszik gyerekeiket, akikkel kétlaki életet élnek.
Tavasztól ősz végéig Magyarországon járnak iskolába, ott vizsgáznak, de télen hazajönnek, itthoni iskolákban tanulnak, és azokból a tantárgyakból, amelyek megfelelnek a kinti kerettantervnek, jegyet is kapnak.
Aggasztó adatok
Az Adevărul országos napilap beszámolója szerint az iskolaelhagyás aránya az elmúlt években folyamatosan nőtt Romániában: az UNICEF Romániára vonatkozó adatai szerint a 2015–2016-os tanévben 391 ezer tanuló távozott a közoktatási rendszerből, ami 91 ezerrel több, mint a 2013–2014-es tanévben. Dósa Ildikó, Molnár Rajmond / Székelyhon.ro