Szorosabb kapcsolatot a csángómagyar közösségekkel
Hargita Megye Tanácsa csángó közösségeket célzó programjáról egyeztettek a megyei tanács és a moldvai csángómagyarok közösségének képviselői április 26-án a csíkszeredai megyeházán.
– A már két éve tartó program fontos a csángók számára, ugyanakkor jelzésértékű volt és bátorságot adott a jövőre nézve az a tény is, hogy Borboly Csaba részt vett a Csángó Cselekvési Terv megbeszélésein – mondta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a megbeszélésen, amelyen áttekintették a kulturális és gazdasági jellegű közösségépítő programokat, a 2011-es teendőket, valamint a megyei tanács szerepét.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ, egyben a Csángó program lebonyolításával megbízott munkacsoport vezetője összegezte a tavalyi tevékenységet. Elmondása szerint 2010-ben kilenc program volt, amelyeket idén is folytatni szándékoznak, a közösségépítő jellegű kulturális eseményekre fektetve hangsúlyt. Ferencz Angéla szerint a tavalyi visszajelzésekből kiderült az is, hogy a fotótáborok és népzenei fesztiválok mellett a csángó lakosság nyitott lenne a gazdasági tájékoztatókra, ismertetőkre is.
Felmerült a Bákó megyei Kóstelek és Gyimesbükk közelebb hozása Csíkszeredához mint a már két éve beindult magyar nyelvoktatás következő lépése. Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba megemlítette, hogy ennek egyik legkézenfekvőbb módja az, ha infrastrukturális beruházásokkal elérhetőbbé tesszük Csíkszeredát Kománfalvánál.
– Már tettünk lépéseket ennek érdekében: a kapcsolatteremtést megkönnyítő DC101 jelzésű útszakasz felújítására kormánypénzeket hívnánk le, erre már dokumentációt nyújtottunk be az illetékes tárcához. Ezenkívül a kósteleki lakosok számára a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is lehetővé tettük – mondta a tanácselnök, megemlítve, hogy a csíkszeredai Hagyományos és Helyi Termékek Húsvéti Vásárán kósteleki termelők is sikerrel vettek részt.
További lehetőségként említette Borboly Csaba a termelők alapanyagának helyi feldolgozását népszerűsítő tanfolyamok, illetve követendő példákról szóló bemutatók szervezését.
Solomon Adrian – annak ellenére, hogy sok fiatal idegenben keres munkát, az idősekre hagyva a kisparcellás földművelést – a mezőgazdaságban látja a jövőt, és fontosnak tartja a konkrét példák bemutatásán alapuló ismeretterjesztést, hiszen elmondása szerint a külföldi tőke hazaáramlása a vendégmunkások révén biztosítva van, de egyszerűen tanácstalanok az itthoniak a befektetési lehetőségeket illetően.
Borboly Csaba szerint kapcsolatba kellene lépni azzal a kevés érdeklődővel, aki itthon maradt, számukra elérhetővé lehetne tenni a székelyföldi gazdáknak átadott információkat, a Székely Gazda lapot is el lehetne juttatni, hiszen az éppen arról szól, hogy a helyi adottságokra alapozva, Románián belül mi mindent meg lehet oldani.
– A gazdaegyesületek létrehozása, illetve a Hargita Megye Tanácsa által nyújtott támogatás, a szeparátorok, tárolásra alkalmas hűtők használatba adása az európai uniós eljárásoktól függetlenül történik, és az alakulandó gazdaegyesületek támogatása nem ütközne akadályba a csángómagyar termelők esetében sem – mondta Borboly Csaba a helyi hatóságok esetleges akadékoskodására utalva. – Kiegészítésként a székelyföldi termelők terményeinek piacot biztosító kezdeményezések a kósteleki és moldvai csángó gazdák javára is fordíthatók.
A megbeszélésen még elhangzott, hogy Hargita Megye Tanácsa a továbbiakban is nagymértékben támogatja a Csíkszeredában tanuló csángó diákokat, továbbá szorgalmazza a tapasztalatátadást a gazdáknak és a gazdasszonyoknak. Ezenkívül a keresztszülő programot Székelyföldön is fogják népszerűsíteni, a megyei tanács Családprogramjába és a Barangoljunk Székelyföldön! programba is bevonják a moldvai csángómagyar közösségeket, illetve a Hargita megyei helyi tanácsokat felkérik testvérkapcsolatok kiépítésére és tapasztalatcserére.
Erdély.ma

Székely Gazda a Háromszékben
A háromszéki gazdák iránti kiemelt figyelmét bizonyítandó, lapunk ajándékkal kedveskedik az elsősorban vidéki környezetben élő hűséges olvasóinknak.
A Hargita Népe csíkszeredai napilappal együtt kiadott Székely Gazda című szakmai havilap közös érdekünk, a székelyföldi mezőgazdaság felvirágoztatását igyekszik szolgálni. Tudósítások, körképek, szakmai tanácsadás, pályázati és pénzlehívási információk révén igyekszünk segíteni abban, hogy gazdáink egyre felkészültebben vegyék fel a harcot a konkurenciával, az idejétmúlt, hatékonyságot csökkentő rossz rutinnal. Sikerük, egzisztenciális fejlődésük mindannyiunk érdeke, önrendelkezési törekvéseink fontos eleme. A Székely Gazdát előfizető olvasóink a Covalact Rt. tejbegyűjtő központjaiban, lapterjesztőink révén, illetve a szerkesztőségben ingyen szerezhetik be.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

"Fiatal fa a hegyen..."
Tompa Lászlóról képekben
Pünkösdhétfő délutánján a Vártemplom gótikus termében idézték meg a fél évszázada eltávozott Tompa László alakját az idei első marosvásárhelyi helikoni együttlét szervezői.
– Az utókor nem méltó az életműhöz, nem szentelnek neki elég figyelmet – hangsúlyozta H. Szabó Gyula, a Helikon – Kemény János Alapítvány elnöke az emlékműsor elején, majd a költői pálya azon mozzanatát elevenítette fel, amikor is 1929-ben Tompa László megkapta az Erdélyi Helikon harmincezer lejes nagydíját. Az alapítvány elnöke abból a Tamási- levélből olvasott fel, amely a díj odaítéléséről döntő bizottság vitáját körvonalazza, és amely a székelyek nagy írója, Makkai Sándor állásfoglalását is idézi: "Meg-mondom őszintén, hogy én azt szerettem volna, hogy Áprily Lajos drámája kapja a díjat. Ez a könyv azonban még nem jelent meg. Ami Tompa Lászlót illeti, teljes szívvel és meggyőződéssel állok mellette. Én voltam az első, aki annak idején felhívtam rá a figyelmet, s azóta is állandóan azt látom, hogy ő az, akit Erdélyben lírának kell elfogadnunk".
A továbbiakban Cseke Péter irodalomtörténész hét képben villantotta fel "az udvarhelyi csillagtalan ég alatt" élő magányos lírikus élettöredékeit. Kuncz Aladár udvarhelyi kézfogása, Szabó Dezső udvarhelyi tavasza és Tompa László "bezárt lelke", Kuncz gyönyörű Tompa-verse, Tamási az Árpád utcában, Székely gazda a Székely Közélet szerkesztőségében, 56-os Tamási- köszöntő a vásárhelyi Kultúrpalotában, A goethei korban lévő költő köszöntése – ezek a pillanatképek határozták meg az emlékekben, háttérinformációkban gazdag előadás ritmusát. A kapcsolatrendszerek hálójában – elsősorban Kuncz Aladár, Szabó Dezső, Tamási alakjának megidézésével – színesedett a hallgatóság számára is a költő portréja, akinek 1923-ban megjelent Éjszaki szél című verseskötetéről Szabó Dezső így vélekedett: "Tompa László igazán nagy költő. Ez a kötete még nem ad egyenletes és egységes képet róla. (…) De igazán saját versei már (…), egy sötét hangú, mélyen emberi költészetet ígérnek". Tompa és Tamási korántsem felhőtlenül induló, később őszinte, mély barátsággá alakuló kapcsolatára többször is visszatért az előadó, Tamási Árpád utcai látogatása, majd az 1947 márciusában a Magyar Rádióban elhangzott műsor kapcsán, melyben Tamási Dsidát és az erdélyi költőtriászt, Áprilyt, Reményiket és Tompa Lászlót mutatta be. "Ott keleten, az európai végeken, szilárd és különös jelkép Tompa László, aki ma is magányosan él a székely anyavárosban. (...) Verse és ő maga komorságot, erőt és helytállást hirdet. Talán ő az új idők Julianus barátja, ki nemcsak folyton izzó magyar lélekkel ajándékozott meg minket, hanem olyan versekkel is, amelyek sohasem fognak lehullani a magyar sors és a magyar költészet mennyezetéről" – mondta barátjáról Tamási.
A goethei korban lévő költő megidézésekor Cseke Péter kiemelte, hogy míg a hatvanadik születésnapján harminc, a hetvenediken már csak öt írás jelent meg Tompa Lászlóról.
– 1978-ban jelent meg a Kriterion első szintézise a költőről, amelyet én is nagy haszonnal forgattam. De nagy szükség van újabb értelmezésekre is – jegyezte meg az előadó, majd örömét fejezte ki, amiért egykori tanítványa, Fekete Vince a Székely Könyvtár sorozat 23., válogatott Tompa-verseket tartalmazó könyvében magára vállalja ezt a feladatot: "Egy biztos: Tompa László nem »a székelyharisnyás költő«. (…) …európai rangú költő, egy kisváros nagyformátumú lírikusa (hangsúlyozom: lírikusa), aki a súlyos terhek alatt játékos is, könnyed is tud lenni, s akiről le kell hámoznunk mindazt a sallangot, ami az évtizedek alatt rárakódott, ha szeretni, élvezni szeretnők ezt a különleges, különlegesen jó, nem édeskés, hanem inkább karcosabb, súlyosabb léptű, de nagy költészetet".
Az emlékműsort Győrffy András színművész szavalatai színesítették. Többek között a Fiatal fa a hegyen című alkotás is elhangzott, amelyet Kuncz Aladár egykor gyönyörűnek nevezett. "Fény ütközik ki gallyai hegyén –/ Oh, bár lennék e fiatal fa: én!/ Feledve mindent, mi kedvetlenít,/ Szívhatnám a föld áldott nedveit./ S duzzadva tőlük, minden hajnalon,/ A szabad ürbe nyúlna száz karom."
Nagy Székely Ildikó. Népújság (Marosvásárhely)