Székely önrendelkezés a tudományban (is) – Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban – Konferencia Gyergyóremetén
A székelység kisebbségi létéhez, önrendelkezéséhez sokan sokféle szempontból közelítettek már, viszont a székelyföldi oktatás, kutatás és tudás autonómiája viszonylag ritkán került szóba. Ezért nevezhető úttörőnek a gyergyóremetei falunapok keretén belül szombaton megrendezett „Kisebbségi jövő a tudásalapú társadalomban” című konferencia, melyen neves előadók és fiatal tehetségek tárták az érdeklődők elé a székelyföldi tudomány jelen állását és jövőjét.
A konferenciát imával nyitó Orbán László esperes Wass Albertet idézve adta át a szót a tudomány képviselőinek, mely szavak akár a rendezvény mottóját is képezhették volna: „magyarnak lenni Erdély földjén annyit jelent, mint mindig egy lépéssel előbb lenni... egy kicsit többnek lenni minden tekintetben...”
Így vélekedett az első előadó, Andrew Balas remetei származású amerikai orvos-matematikus is, aki szerint ha a tudós, kutató nem tud kisebbségben lenni, elviselni, hogy nem ért vele egyet a többség abban, amit felfedezett, akkor sikeres sem tud lenni. A nagy felfedezések tehát mindig kisebbségben kezdődnek. Hogy ez Székelyföldön is megvalósulhasson, megalapította a Székely Előfutár Alapítványt, mely a Balás Elek nevet viselő ösztöndíjjal támogat minden évben tíz fiatal székelyföldi kutatót. A konferencia során ők is bemutatkoztak, beszámoltak tevékenységükről. A humán szekció ösztöndíjasai székelyföldi vonatkozású társadalmi jelenségeket vizsgáltak, hozzásegítve a székelységet saját hagyományainak, szokásainak és múltjának jobb megértéséhez. Kinda István, aki korábban a moldvai csángókkal is foglalkozott, dokumentumfilmet vett fel a téglavetés hagyományos mesterségéről Nagyborosnyón, Sütő István saját családtörténetén keresztül írta meg a vargyasi bútorfestés múltját és jelenét, Kiss Adél pedig a székelyföldi felnőttképzést vizsgálta. A természettudományos szekció ösztöndíjasai nemzetközi kutatóhálózatok munkájába kapcsolódtak be, Kovács Katalin egy román-magyar-cseh projekt keretén belül az intenzív lézerimpulzusokkal foglalkozik, melyek segítségével a rák molekuláris fázisában felismerhetővé válhat, Kovács Levente pedig a programozott sejthalált kutatja egy szegedi csoportban, amely munka szintén a rák gyógyítását célozza, hiszen a rákos sejtekbe programozott sejthalál megállíthatná a betegség elburjánzását.
Az ösztöndíjasok előadásai is abba az irányba mutatnak, amit Kötő József hozzászólásában kulcsszóként emelt ki: glokalizáció (a globális és lokális összekapcsolódása). Bekapcsolódni a nemzetközi körforgásba, kihasználni a globalizáció adta lehetőségeket, ahogy azt a természettudósok is tették, ugyanakkor figyelni a lokális jegyekre, székely jellegzetességekre és őrizni azokat, amire az ifjú társadalomtudósok tevékenysége is irányult.
A legtöbb vitát kiváltó felvetés a szintén a glokalizációval összefüggő önálló székelyföldi egyetem kérdése volt, melyet Andrew Balas nevezett meg célként. Az amerikai előadó szerint Székelyföldnek szüksége van egy mágnesként működő saját tudományegyetemre, amely lehetővé teszi a helyi kutatók együttműködését, akik speciális, helyi problémákra kereshetik majd a választ. Bíró Zoltán, a Sapientia dékánja szerint inkább a Székelyföldön működő állami és magánegyetemek, kihelyezett tagozatok szorosabb együttműködésére lenne szükség az egyéni munkavállalás helyett, egyeztető fórumra, közös hírlevélrendszerre, közös kiadványokra, akár közös kutatóhálózatra, valamint a térséggel való szoros kapcsolatra. Szerinte a székelyföldi autonómiát nem kérni kell valakitől, hanem, legalábbis tudományos téren, meg kell valósítani az intézmények együttműködése által.
És mivel a hagyományápolást Andrew Balas a közösség sikerességének és jó egészségi állapotának feltételeként nevezte meg (ellenpéldának felhozta a marginalizált indiánok esetében tömegesen jelentkező alkoholizmust és elhízást), olyan előadásokra is sor került, amelyek a székely múlttal foglalkoztak. Nagy József, Szabó József János, Egyed Ákos és Csikány Tamás is a székelység forradalmakban és háborúkban vállalt szerepét mutatták be, melynek egy szeletét élethűen meg is jelenítették másnap a hagyományőrző egyesületek a piski csata Maros-parti újrajátszásával.
Köllő Zsófia. Erdély.ma

Pályázati felhívás: Székely Előfutár Ösztöndíj
A Székelyföld sikeres továbblépése a tudásalapú társadalomban elsőrendű feladat. A kutatómunka megtanulása, kutatási ered- mények sikeres alkalmazása és új kutatási eredmények kiter- melése mind fontosak. Jobban fizető állások a munkavállalóknak, gyorsan fejlődő adófizető vállalatok a közösségnek és nemzet- közi elismertség a történelmi kisebbségnek a Székelyföld sokszorosan megérdemelt jövője. A Székely Előfutár Ösztöndíj a korábbi Balás Elek Ösztöndij folytatása.
Új lendület a kutatáshoz
A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről származó, alkotó tehetségek támogatása tudományos munka tanulásában, melyet választott tanácsadó segítségével egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Az alapítvány egyaránt érdeklődik természet- és társadalomtudományi, valamint a Székelyföld és székely nép sajátos hagyományait ápoló pályázatok iránt. Az alapítvány elutasít mindenfajta hátrányos megkülönböztetést, és várja a pályázatokat valamennyi, a történelmi Székelyföld területén élő nemzetiségtől.
Ösztöndíj
Az egyszeri támogatás teljes összege pályázónként $500, ötszáz amerikai dollár. Kivételes esetekben az ösztöndíj összege elérheti az $1,000, ezer amerikai dollárt (pl. doktori fokozat megszerzése utáni kutatómunka). Megfelelő számú alkalmas jelentkező esetén, az alapítvány 6-8 Székely Előfutár Ösztöndíj kiadását tervezi 2012-ben. Az ösztöndíjat az alapítvány két részletben utalja át a nyerteseknek:
• Az első kb. 1/3, egyharmad rész átvétele után az alapítvány tisztelettel visszaigazolást kér köszönő levél formájában a nyertesektől, melyben röviden beszámolnak arról, hogy a pénz milyen formában és mennyiben fogja segíteni munkájukat.
• Az ösztöndíj további 2/3, kétharmad részét az pályázó egy év múlva kapja meg, miután az elkészült, közlésre alkalmas munkát eljuttatta az alapítványhoz. Az alapítvány a tanácsadótól ehhez mellékelve ajánló levelet kér, melyben a kutatás eredményeit közlésre alkalmasnak ítéli. A munka befejezése kapcsán az eredményeket bemutató fényképek csatolására bátorítunk, de ez nem kötelező.
Alkalmassági követelmények
Az elbírálásban az alábbi követelményeknek megfelelő pályázók részesülnek:
• Kizárólag székelyföldi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek részesülhetnek az ösztöndíjból.
• Egyetemre felvett hallgató vagy olyan egyetemet végzett pályázó, aki kutatómunkában vesz részt.
• Bizonyította sikeres tanulmányi előmenetelét és/vagy vezetői képességeit a közösség szolgálatában.
• Továbbfejlődéséhez és a kutatáshoz anyagi támogatásra van szüksége. Tandíj fedezésére azonban pályázni nem lehet.
Pályázat
Székely Előfutár Ösztöndíj pályázatot magyarul vagy angolul lehet beadni: (i) jelentkezési formanyomtatvány; (ii) Európai Unió szabványa szerinti önéletrajz; (iii) tanulmányi/kutatási terv (kb. 3 oldal); (iv) írásos támogató nyilatkozat a választott tanácsadótól; (v) egy vagy több ajánlólevél jelenlegi, vagy egykori tanártól, munkahelyi vezetőtől, vagy közösségi vezetőtől; (vi) iskolai bizonyitványok másolata az utolsó 3 évről (középiskola és/vagy egyetem).
Jelentkezési határidő: 2012. április 30. gyergyói idő szerint éjfél.
A pályázatot e-mailen keresztül kell beadni pdf formátumban és a 7 Mbyte méretet nem meghaladva (lásd mellékelt útmutató). Beküldési cím: ffapplications@gmail.com . Minden beérkezett pályázat visszajelzést kap 48 órán belül.
Értékelés
Az alapítvány Nemzetközi Ösztöndíj Tanácsa a jelentekezők közül a legjobbakat az írásos pályamunkák alapján választja ki. Az elbírálás szempontjai: (i) a pályázó felkészültsége, (ii) tanácsadó és kutatási környezet, (iii) kutatás szinvonala és várható eredménye, (iv) székelyföldi társadalmi hatás és (v) nemzetközi versenyképesség. A döntőbe jutott pályázók és tanácsadóik telefonos/skype interjún vesznek részt. Ezt követően az Ösztöndíj Tanács javaslata alapján az alapítvány kuratóriuma választja ki a Székely Előfutár Ösztöndíjasokat.
Hagyomány
A Székely Előfutár Alapítvány – a nemzetközi Forerunner Federation (Előfutár Szövetség) tagja – elkötelezett a kisebbségi nemzetek versenyképes részvételében az élenjáró tudományok és nagyhatású művészetek területén. A tudásalapú társadalomba lépés küszöbén, az ösztöndíjpályázattal az alapítvány tiszteleg az ezredéves székely hagyomány előtt: első a küzdelemben, utolsó a visszavonulásban. A regionális fejlődés támogatásával az alapítvány fellép a társadalmi nyitottságért és kulturális sokszínűségért.
forerunnerfederation.org. Erdély.ma

Tudomány és helytállás – könyvbemutató
Dr. Balás András Tudomány és helytállás című könyvének bemutatójára kerül sor április 10-én 13 órától a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Karának 130. számú előadótermében.
A szerző kötetét – elmondása szerint – a tanulás örömének, a tudomány szeretetének, a felsőoktatáshoz való jognak és a kisebbségi sors becsületének népszerűsítésére szánta. Alkotásában közelről vizsgálja meg napjaink korszerű természettudományi és kisebbségi létből fakadó kihívásait nemcsak Erdélyben, hanem világszerte is. Az író kötetében határozottan állítja, hogy az igazi felfedezések a kisebbségben kezdődnek, és hogy a hagyományok ápolása a tudásalapú társadalomban mindannyiunk közös érdeke.
A székely-magyar származású, amerikai egyesült államokbeli egyetemi tanár, dékán iskoláit Budapesten végezte, az egyetemet pedig évfolyamelsőként zárta. Informatikai és szervezési szakemberként száznál több közleménye jelent meg, egy ideig az amerikai kongresszus munkatársaként dolgozott a washingtoni szenátusban. Megalapította a Székely Előfutár Alapítványt (Forerunner Federation), amely székelyföldi kutatókat támogat. Gyergyóremete díszpolgára 2010 nyara óta.
A könyv a Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg 2012-ben.
Népújság (Marosvásárhely).

Tudomány és helytállás
Második alkalommal látta vendégül Balás András székely-magyar származású, jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban oktató professzort csütörtök délután Csíkszeredában a Sapientia egyetem.
A baróti Tortoma Könyvkiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Balás András Tudomány és helytállás című kötete, melyben a szerző kiemelten foglalkozik a kisebbségi sorssal. Ezt a könyvet azért írta, hogy a tanulás örömét, a tudomány szeretetét, a felsőoktatáshoz való jogot és a kisebbségi sors becsületét népszerűsítse.
Házigazdaként Kósa István, a Sapientia EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja köszöntötte a jeles előadót, kiemelve: nem csupán kisebbségi létről beszélhetünk Balás munkájában, ennél sokkal tágabb értelemben használja a kisebbség fogalmát. A szerző művében rámutat arra a kisebbségi hangra, amely ha megfelelő közeg van, akkor képes felszínre jönni. A könyv erénye, hogy rávilágít az innovációra.
Balás András nevéhez fűződik a Székely Előfutár Alapítvány, amely székelyföldi kutatókat támogat. „Aki még soha nem volt kisebbségben, az soha nem mondott semmi újat. Aki többségben van, az azt hangoztatja, amit a többség” – hangsúlyozta előadásában.
Iochom Zsolt
Székelyhon.ro.

Kisebbségi sors, tudomány, újítás
Ezek összefüggéseiről foglalta össze gondolatait, tapasztalatait Balás András, a Georgiai Egészségtudományi Egyetem egészségpolitika-professzora Tudomány és helytállás címen megjelent könyvében, amelyet erdélyi körúton mutatott be felesége, Balás Lujza mikrobiológia-professzor kíséretében.
A nagy felfedezések a kisebbségben kezdődnek – a szerző ezzel a mottóval hirdette meg a közönséggel való találkozásokat, amelynek egyik helyszíne az elmúlt héten a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara volt. Balás professzor tanárok és diákok körében mesélt a könyvben megfogalmazott élettapasztalatairól. Ezek szerint "a felfedezések, újítások és nagy sikerek szikrája ott pattan ki, ahol sokféle kulturális hagyomány, szakmai háttér és nézőpont találkozik egy helyen", mert "új gondolatok és tartós sikerek kisebbségeket is megbecsülő, sokszínű kulturális környezetből születnek".
A találkozón elhangzott, hogy az Egyesült Államokban élő egyetemi tanár rendkívül büszke erdélyi, pontosabban gyergyóremetei gyökereire, ahol édesapja, a későbbi budapesti ügyvéd, lapszerkesztő és a székelység történetének szenvedélyes kutatója felnőtt, anyai nagyapja pedig 15 éven át a választókerületet képviselte a budapesti parlamentben. Felmenői nevezetes küzdelmekben vettek részt a székelység történelme során, s az erdélyi hagyományok, a székely eredet tisztelete mindvégig lelkesítő elemként hatott szellemi fejlődésére, amely Budapestről vezetett a tízezer hallgatóval működő georgiai egyetemig, ahol jelenleg a dékáni tisztséget betölti, s a közegészségügyi intézetet vezeti. Szülőföldjéhez való hűségét pedig nem csupán a könyv és a címlapfotón viselt székely ruha jelzi, hanem az a nagyon fontos feladat, amelyet a Székely Előfutár, később pedig az Előfutár Szövetség (Foreuner Federation) révén felvállalt. Az alapítvány, amelyet családjával indított, székelyföldi fiatal kutatóknak biztosít ösztöndíjat, jelenleg 1.000 dollárt, tudományos munkájuk támogatására. Az alapítvány nevét az a küldetéstudat ihlette, miszerint a székelyek a fejedelmek előtt elsőnek mentek a harcba, majd miután derekasan megvívták azt, az utolsók voltak a visszavonulásban.
A kisebbségek képzése és a tudományban való részvétele alapvető kérdés – hangoztatta az előadó, majd híres magyar kutatók példáját sorolta fel a hallgatóságnak: Bolyai János mellett a Puskás Tivadarét, aki Edison munkatársaként nemcsak a rádió ősét, a Telefonhírmondót, hanem a telefonközpontot is feltalálta. Általa keletkezett a hallóból az egyik leggyakrabban használt angol szó, a hello. A szerző párhuzamot vont a nagy felfedezések születésekor felmerülő és a kisebbségek érvényesülése előtt álló nehézségek között. Ha valaki egy új felfedezéssel előáll, számolnia kell azzal, hogy kisebbségben lesz, amíg újítását, felfedezését elfogadják és elterjed. – Ezért szoktam mondani a diákjaimnak, hogy aki nem volt kisebbségben, az soha nem mondott újat, mert ha igazán újat mondott volna, az más lenne, mint amit a többség tud – hangsúlyozta. A kisebbségi sors, a kisebbségi állapot üzenete, hogy a többségnek is előnye származik abból, ha a kisebbségi álláspontot figyelembe veszi. Ezért fontos lehetőséget teremteni a kisebbségeknek, hogy megfelelő képzettségben részesüljenek, s a társadalom teljes jogú tagjaivá váljanak.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy fontosnak tartja az innováció megbecsülését a tudományos kutatómunkában, annál is inkább, mivel manapság az újítás elvált a kutatástól, s tudományos közleményt lehet írni anélkül, hogy szerepelne benne az innováció. Lényeges, hogy a kutatók ne felejtsék el, hogy van egy olyan lehetőségük és felelősségük, hogy új termék, új szolgáltatás legyen a kutatómunka eredménye.
Balás András részletesen kitért arra is, hogy a diszkriminációs helyzeteket meg kell tanulni kezelni, és nem szabad eltűrni, hogy egy kisebbséget vagy egy kisebbség egy másikat hátrányosan kezeljen.
Az Előfutár Szövetség ösztöndíj kapcsán elmondta, hogy a tudományos érdeklődés és a kreativitás serkentését, a jó témaválasztást, az időszerűséget, a figyelemfelkeltő előadásmódot is szeretné támogatni. Újabban az eredményességet is, ezért az összeg második felét a kutatás befejezésekor, az eredmények publikálásakor folyósítják. A könyv vonatkozó fejezeteiben a pályázás módjára, a hibák kiküszöbölésére ad tanácsot. Büszkék ösztöndíjasaikra, s legutóbb Boszniában szerveztek konferenciát a kisebbségi egyetemek számára, amelynek anyaga a Sapientia EMTE kiadványában jelent meg.
A könyvbemutatón beszámolt arról is, hogy egyetemi munkája révén alkalma volt betekinteni az amerikai hadsereg működésébe. Járt repülőgép- anyahajón, s a Kék angyalnak nevezett vadászrepülőgépeken kibírta a különböző trükkök során átélt testi, illetve a lélekjelenléttel kapcsolatos nehézségeket. Tanulságos volt számára betekinteni abba a folyamatba, ahogy a katonaságnál a kutatást támogatják, s példát is mondott arra, hogy milyen ötletekkel lehet fellendíteni a megfeneklett kutatást, mint például az önjáró gépkocsik megépítésének esetében.
A Népújság kérdésére válaszolva elmondta, hogy édesanyja kérésére végezte el az orvosi egyetemet, s mivel az volt az érzése, hogy az alkalmazott matematikában gyorsabb a fejlődés, második egyetemként azt választotta. A kettőt összekapcsolva kezdett el – immár az Egyesült Államokban – egészségügyi szervezéssel, egészségpolitikával foglalkozni. Így került be az Egyesült Államok Szenátusába, ahol az egészségügyi ellátás minőségének javítása érdekében dolgozott ki törvénytervezetet, s adta elő – saját bevallása szerint ékes magyar akcentussal – javaslatait az egészségügyi hibák kiszűrésére. A törvényt elfogadták, s ma már vannak jelentési rendszerek, országos akciók, kutatóprogramok a hibák mérésére. Ennek ellenére a statisztikák szerint az Egyesült Államokban évente 100.000 ember hal meg egészségügyi hibák miatt, amely a nyolcadik helyen áll a halálokok között. Az intenzív osztályon egy beteg naponta átlagosan egy hibának van kitéve, s ezt megakadályozhatnák, ha a csapatmunka minden láncszeme kifogástalanul működne.
Kutatómunkája során megfigyelte és le is írta, hogy átlagosan 17 évet vesz igénybe, hogy egy új egészségügyi felfedezést a gyakorlatban is alkalmazzanak. Ezt idézte Barack Obama elnök az amerikai orvosok chicagói kongresszusán, egy hónap elteltével pedig egy obamai jogászprofesszor nyomozta ki, hogy név szerint Balás Andrástól származtak az elnök által idézett adatok.
Pályafutása során volt olyan helyzetben, amikor úgy érezte, hogy diszkriminálják, de az Egyesült Államokra nem ez a jellemző. Véleménye szerint az enyhe dolgok ellen küzdeni kell, a súlyosabb megkülönböztetés miatt zajt kell kelteni, dokumentálni kell, s másoknak, a közvéleménynek is a tudomására hozni.
A kisebbségek továbblépése a tudásalapú társadalomban elsőrendű feladat. A kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és új kutatási eredmények kitermelése mind fontosabb lesz. Mivel sok helyen a világban fel kell venni a küzdelmet a kisebbségekért, az Előfutár Szövetség azt a feladatot vállalta fel, hogy a kisebbségből jövő tehetség ne vesszen el – zárta gondolatait Balás professzor, majd ösztöndíjasainak és az érdeklődőknek dedikálta a Tudomány és helytállás című kötetet.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely).

Nyolcan nyerték el idén a Székely Előfutár Ösztöndíjat
2013-ban nyolc pályázó kapott 1000 dolláros Székely Előfutár ösztöndíjat – derül ki az Előfutár Szövetség (Forerunner Federation) szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményéből. A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről származó, alkotó tehetségek támogatása tudományos munka tanulásában, melyet választott tanácsadó segítségével, egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Kizárólag székelyföldi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek részesülhetnek az ösztöndíjból. A Székely Előfutár Ösztöndíjra idén 36 pályázat érkezett be. Az alapítvány Nemzetközi Ösztöndíj Tanácsa a legjobbakat írásos pályamunkák alapján választotta ki a jelentkezők közül. A döntőbe jutott pályázók telefonos illetve Skype interjún vettek részt. A nyertesek ösztöndíjukat két részletben kapják meg: az összeg első kb. egyharmad részét (350 dollár) a pályázat elnyerésekor, a második kétharmad részét (650 dollár) pedig a kutatásból származó és közlésre alkalmas dolgozat bemutatásakor. A 2013. évi Székely Előfutár Ösztöndíjasok szakterületük feltüntetésével és szülőhelyük sorrendjében: Sütő Gábor (Vargyas, néprajz), Czikó Melinda (Csíkszereda, vegyészmérnök), Páll Emőke (Csíkszereda, szaporodásbiológia), Sándor Hunor (Csíkszereda, információ technológia), Szilágyi Botond (Csíkszereda, vegyészmérnök-vegyipari folyamatok), Sebestyén Tihamér (Kézdivásárhely, turizmus és területfejlesztés), Bakk-Miklósi Kinga (Marosvásárhely, média), Nemes István (Nyárádszereda, egyháztörténet). (hírszerk.)

Transindex.ro

Közzétették az ösztöndíjasok névsorát
Ismertette a hétvégén az amerikai székhelyű Előfutár Szövetség a 2013. évi Székely Előfutár Ösztöndíj kedvezményezetteinek névsorát.
A szervezet gyergyói származású vezetője, Balás András közleményében rámutat, az ösztöndíj célja a Székelyföldről származó alkotó tehetségek támogatása a tudományos munka tanulásában.
A meghirdetett határidőig beküldött 36 pályázó közül nyolcan kapták meg az egyenként ezer dollár értékű Székely Előfutár Ösztöndíjat. A támogatást két részletben utalják a fiatal kutatóknak, az összeg egyharmadát a pályázat elnyerésekor, kétharmadát pedig a kutatásból származó és közlésre alkalmasnak minősülő dolgozat bemutatásakor adják át. Az ösztöndíjasok között van a néprajz területén dolgozó, vargyasi Sütő Gábor, a kézdivásárhelyi Sebestyén Tihamér, aki a turizmus és területfejlesztés terén végez kutatómunkát, a marosvásárhelyi Bakk-Miklósi Kinga, aki a média területét kutatja és a nyárádszeredai Nemes István, aki egyháztörténettel foglalkozik.
Több csíkszeredai kutató részesült idén ösztöndíjban, így Czikó Melinda vegyészmérnök, akinek kutatómunkáját nemcsak az Előfutár Szövetség találta támogatásra érdemesnek, hanem már több hazai és nemzetközi szervezet is elismerte. Támogatásban részesül a csíkszeredai Páll Emőke, aki a szaporodásbiológia terén végez értékes kutatómunkát, a csíkszeredai Sándor Hunor, aki az információs technológia területén robotokkal ért el nemzetközi szinten is jelentős eredményeket. Szintén jelentős eredményeket tudhat már maga mögött a csíkszeredai Szilágyi Botond vegyészmérnök, akinek tevékenységét ugyancsak támogatással ösztönzi az Előfutár Szövetség.
Az ösztöndíjak megítélése mellett a szervezet dicsérő okleveleket is kiosztott azoknak, akik munkáját már nem tudták anyagilag támogatni, de el kívánják ismerni tevékenységüket. Dicsérő oklevelet a kovásznai Sipos Lehel, a maroshévízi Neag Annamária, a marosvásárhelyi Fodor János, a marosvásárhelyi Lazsádi Csilla és a szintén marosvásárhelyi Szász Levente kapott.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Közzétették a Székely Előfutár Ösztöndíjak idei kiírását
A Székely Előfutár Alapítvány meghirdette a pályázatot idei kutatói ösztöndíjaira. Az amerikai civil szervezet több éve nyújtott támogatásának célja, hogy tudományos munka tanulásában segítsen Székelyföldről származó, alkotó tehetségeket.
z alapítvány egyaránt érdeklődik természet‐ és társadalomtudományi, valamint a Székelyföld és a székely nép sajátos hagyományait ápoló pályázatok iránt és különös érdeklődéssel várják a pályázatokat a székelyföldi gazdasági fejlődést segítő, alkalmazott természettudományi kutatás és újítás, továbbá az erdélyi sikerek és hagyományok témakörökben.
A Székely Előfutár Ösztöndíj teljes összege nyertes pályázónként ezer amerikai dollár. Megfelelő számú alkalmas jelentkező esetén, az alapítvány 6-8 Székely Előfutár Ösztöndíj kiadását tervezi ebben az évben. Az ösztöndíjat az alapítvány két részletben utalja át a nyerteseknek, a második részletet, az összeg mintegy kétharmadát a támogatott tudományos munka elkészülte után folyósítják. Az ösztöndíjra székelyföldi születésű és lakhelyű személyek pályázhatnak, olyan egyetemi hallgatók vagy egyetemet végzettek, akik kutatómunkában vesznek részt, bizonyították sikeres tanulmányi előmenetelüket és/vagy vezetői képességeiket a közösség szolgálatában, továbbfejlődésükhöz és a kutatásukhoz pedig anyagi támogatásra van szükségük.
Jelentkezési határidő: 2014. április 30. A pályázatot e‐mailben kell eljuttatni, a részletes kiírás és a pályázati űrlap a www.forerunnerfederation.org weboldalon található
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro,

Hét fiatal kutatót támogatnak
Közzétette az idei ösztöndíjasok névsorát a Székely Előfutár Alapítvány: az idei kiírás keretében hét székelyföldi fiatal tudományos munkáját támogatják.
„A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről származó, alkotó tehetségek támogatása tudományos munka tanulásában, melyet választott tanácsadó segítségével, egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Kizárólag székelyföldi születésű és ott lakóhellyel rendelkező személyek részesülhetnek az ösztöndíjból” – idézte fel közleményében az amerikai székhelyű Székely Előfutár Alapítvány.
Tájékoztatásuk szerint az ösztöndíj idei kiírására 36 pályázatot kaptak, ezek közül az írásos pályamunkák, majd telefonos, illetve Skype interjú alapján döntöttek az idei Székely Előfutár Ösztöndíjasokról. Ebben az évben hét pályázó kapja meg az ezer dollár értékű támogatást. Ezt két részletben utalják: az összeg első egyharmadát a pályázat elnyerésekor, hátralevő kétharmadát pedig a kutatásból származó és közlésre alkalmas dolgozat, vagy zsűrizett művészeti eredmény bemutatásakor.
Az idei Székely Előfutár Ösztöndíjasok egyike a csíkszentdomokosi Markaly Aranka, akinek történelmi kutatását támogatják. Az alapítvány közlése szerint munkájában azt a 17. században történt változást körvonalazza, amely a korábbi korszak jelentős családjainak eltűnésével, és új, nemesi rangot kapott családok feltűnésével jellemezhető. „A székelység története elszakíthatatlan része a magyarság történetének, és csak úgy maradhat az, ha a fiatal kutatók is elkezdik művelni a rendkívül alapos szakmai felkészültséget igénylő komoly kutatómunkát. Erre a pályázó messzemenően alkalmas, alapos képzettséggel és nagy elhivatottsággal rendelkezik” – értékelték az alapítványnál.
A csíkszeredai Veres Noéminek a gyógyszerészet terén végzett kutatását segítik az ösztöndíjjal. Munkája során a diákokat érő stresszel foglalkozik, eredményei pedig két vonalon járulhatnak hozzá a célkorosztály életminőségének javításához: az egyik a vizsgaidőszakba befektetett energia és szokások optimalizálása, mely által növekedhetne az egyéni teljesítmény, a másik pedig az egészségre káros tevékenységekre történő figyelemfelhívás, ami hosszú távon javíthatna a diákok egészségi és szellemi állapotán is.
A gyergyószentmiklósi Nagy Botond vegyészmérnök támogatásban részesülő kutatása a heterociklusos B-aminosavak előállításával foglalkozik, témája azért fontos és aktuális, mert közvetlen gyógyszeripari alkalmazásai lehetnek – írják az alapítvány közleményében. Ebben még rámutatnak, a pályázó igen járatos a témában, jó kutatócsoport tagja és más figyelemre méltó tudományos munkásságot tudhat maga mögött.
A kézdivásárhelyi Dénes Gabriella kutatásának célja feltárni a kolozsvári/belső-erdélyi zsidó közösségek kulturális és társadalmi életének identitásalakító koncepcióját, és rekonstruálni az Új Kelet hetilap irodalmi rovatában 1918 és 1940 között fellelhető, a saját és kívülálló csoportok számára közvetített identitásképet. A szintén kézdivásárhelyi Máthé László festőművész székely hősök képzőművészeti megjelenítése érdekében részesül az ösztöndíjban. A marosvásárhelyi Madarász Róbert-Rossinak az automatizálás és alkalmazott informatika terén végzett munkáját támogatják. Mint rámutatnak, a kutatása során kifejlesztett teljesítményelektronikai konverter, porlasztó berendezés és porlasztási technológia a Sapientia Műszaki és Humántudományok Karon zajló anyagtudományi kutatások eszköztárát egészíti ki. A sepsiszentgyörgyi Jakab-Péter Kinga orvostudományi kutatásának témája egy gyakori gyermekkori érdaganat, a veleszületett hemangióma non-invazív kezelési lehetősége.
A Székely Előfutár Alapítvány további hat pályázó munkájának értékességét dicsérő oklevéllel ismeri el. Ilyen oklevelet kap a csíkszeredai Sándor Cecília és Silló Ágota, a gyimesfelsőloki Fikó Dezső-Róbert, a székelykeresztúri Márton Hajnalka, a székelyudvarhelyi Fodor Szilvia és Szegedi Noémi-Kinga.
Az alapítvány ugyanakkor közli, hogy az előző évek ösztöndíjasai közül munkájukat sikeresen befejezték és az ezer dolláros ösztöndíjuk második részét is megkapják Páll Emőke, Sándor Hunor és Sipos Lehel.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro

Kutatók a közért
Az elmúlt esztendő székely előfutárai 
Az erdélyi származású amerikai állampolgár, Balás Elek által alapított Székely Előfutár Alapítvány január elején levélben köszöntötte azt a hét kutatót, akik a 34 pályázó közül 2016-ban elnyerték a szervezet által felajánlott ösztöndíjat, a két részletben folyósítandó 1000 dollárt. A hét erdélyi, különböző tudományterületeken tevékenykedő ösztöndíjas közül hárman háromszékiek, őket faggattuk kutatásaikról.
Szőcsné Gazda Enikőt, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzosát nem kell bemutatnunk olvasóinknak, tudományos munkásságát számos rangos publikáció jelzi. Az alapítvány támogatásából egy korábban megkezdett kutatását folytatja, amely a székely gazdasági sikertörténetet, a múlt századfordulóbeli háziipar felvirágzását dokumentálja. 
– Bár a folyamat nem teljesedhetett ki Trianon és az első világháború miatt, a hasonló gazdasági körülmények feljogosítanak azt hinni, hogy az akkor sikeres modell átültethető a mába – állítja a kutató. – Akkor a helyi erőforrásokat, nyersanyagokat, illetve munkaerőt feltérképezve egy kormányprogram során műhelyeket alapítottak, esetenként ezek felszerelését is segítették. A kezdeményezők ügyeltek arra, hogy ne legyen egyféle áruból túltermelés, a termékeket egységesen értékesítették, piacot kerestek nekik, reklámozták. A kézdivásárhelyi vargaváros így kapta meg a megrendelést az egész magyar hadsereg lábbelivel való ellátására, és ez nyilvánvalóan kihatott készítőik mindennapi életszínvonalára.
A 300 dollár előleget Szőcsné Gazda Enikő a Budapesten, Kolozsváron, Marosvásárhelyen fellelhető levéltári anyag tanulmányozására, az ezzel járó költségekre fordítaná. 
László Nimród elvégezte a BBTE környezetmérnöki szakát Sepsiszentgyörgyön, most a MOGYE-n orvostanhallgató. Felfigyelt arra a tényre, hogy nálunk a szennyvíztisztítókban nem mérik a vízben levő hormonok szintjét – amerikai kutatások már ezt is vizsgálják –, holott feltételezhető, hogy a női fogamzásgátlókból, de akár a csirkefarmokon alkalmazott hormonokból sok megtalálható a már megtisztított vízben, ezek kiszűrésére ugyanis jelenleg nincs módszer. Így az ösztrogén- és progeszteronszármazékok, szteroidok elsősorban azon települések lakóinak használati és ivóvizében vannak jelen a feltételezés szerint, amelyek egy-egy folyó alsó szakasza mentén létesültek, illetve abból nyerik vizüket. László Nimródnak egy marosvásárhelyi endokrinológus is megerősítette, mostanában gyakoribbak a hormonzavarra utaló jelenségek, a lányok korai érése, fiúknál a nőies mell, illetve a mikropénisz, amelyek ugyan több okra visszavezethetők, de közük lehet a vizek feltételezett hormontartalmához is. Az ösztöndíj összegét a leendő orvos a nehezen kimutatható hormonok vizsgálatához szüksége felszerelésekre, illetve a kutatásra fordítja, ha megkapja. Azonban örömmel fogadná, ha cikkünknek köszönhetően felvenné vele a kapcsolatot egy olyan magán- vagy állami labor, ahol ezek – a meglévő kereteit sokszorosan meghaladó – vizsgálatok megejthetők.
Simon Leventesepsiszentgyörgyi informatikus tudományos programja a növekvő hálózatok matematikai elemzése, ösztöndíjával – az elvont tételbizonyítások szüneteiben – tudását a megye magyar civil szervezeteinek is hasznára fordítja, például az információáramlás csomópontjait, irányát modellezve egy szervezeten belül. 
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A kutatópáros
Sikeresen pályázott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) két tavaly végzett hallgatója a tizedik évfordulóját ünneplő Székely Előfutár Alapítvány által meghirdetett ösztöndíjra. A fiatal kutatók munkáikkal Székelyföld gazdasági fejlődését segítenék, az alapítvány fejenként ezer amerikai dollárral támogatja őket.
A Székely Előfutár Ösztöndíjak célja a Székelyföldről származó, alkotó tehetségek támogatása a tudományos munka elsajátításában, amelyet választott tanácsadó segítségével egyetemi vagy kutatóintézeti irányítással végeznek. Az alapítvány szerint a kutatómunka megtanulása, a kutatási eredmények sikeres alkalmazása és az új kutatási eredmények kitermelése mind fontosak, ennek érdekében a nyertes pályázókat ezer dollárral támogatják. Az összeg első egyharmadának átvétele a pályázó elismerését és a pályázati munka megkezdését szolgálja. A további sikerhez kitartó és célirányos alkotó munka vezet: az ösztöndíj további részét a pályázó egy év múlva, akkor kapja meg, miután az elkészült, referált vagy zsűrizett közlésre alkalmas munkát másolatban eljuttatta az alapítványhoz. A Székely Előfutár Alapítvány nemzetközi ösztöndíjtanácsa a jelentkezők közül a legjobbakat az írásos pályamunkák alapján választotta ki, utána pedig a döntőbe jutott pályázókkal és tanácsadóikkal telefonos vagy skype-interjún beszélgettek.
Végül az ösztöndíjtanács javaslata alapján az alapítvány kuratóriuma választotta ki az ösztöndíjasokat, akik között szerepel a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának két volt hallgatója, a gyergyóditróiVarga Orsolya és a csíkszeredaiKedves Alfonz. Mindketten környezetmérnöki alapszakot, majd fenntartható biotechnológiák mesteri szakot végeztek, kutatásaik során Varga Orsolyát dr. Mara Gyöngyvér mentorálta, Kedves Alfonz szakmai irányítója pedig dr. Ráduly Botond volt, mindketten a Sapientia EMTE biomérnöki tanszékének oktatói. A két fiatal kutató egyébként nem csak szakmailag dolgozik együtt: a magánéletben is egy párt alkotnak, tavaly februárban jegyezték el egymást.
„Nem számítottunk rá, hogy elnyerjük az ösztöndíjat, ugyanis eddig inkább történelmi vagy néprajzi munkákat díjaztak, de nagyon örültünk, főleg így, hogy mindketten megkaptuk. Azért is tudunk egyformán jól teljesíteni, mert segítünk egymásnak. Témáink egyébként a doktori dolgozataink témái is lesznek, én eddig is növénynövekedést serkentő bacilusokkal foglalkoztam, Alfonz eddig biogázzal kapcsolatos kutatásokat végzett. Most egy olyan reaktort szeretne építeni, amelyben a granulátumok – konyhanyelven összepréselt baktériumok – jobban meg tudják tisztítani a szennyvizet. A pályázat feltételei között szerepel, hogy meg lehet hosszabbítani a kutatási időt három évre, de igazából egy év alatt meg kellene valósítsuk. A Sapientia csíkszeredai laboratóriumában dolgozunk, ott fogjuk ezeket a kutatásokat is megvalósítani, ezenkívül pedig van egy tanári állásom is, környezetvédelmet tanítok” – számolt be Varga Orsolya.
Varga Orsolya kutatásának célja olyan biokontroll baktériumtörzsek szelektálása, amelyek képesek a növényt az abiotikus stresszel szemben ellenállóbbá tenni, és alkalmazhatók Székelyföldön a mezőgazdasági gyakorlatban. Kutatási tervében arról beszél, hogy az emberek által okozott globális klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az extrém időjárási jelenségek, amihez a növények nem tudnak alkalmazkodni. A világ mezőgazdaságának alapvető problémája, hogy a termés mennyisége évről évre csökken, vagy minősége romlik az aktuálisan fellépő környezeti stresszek, mint például a téli fagyok, a szárazság, a szikes területeken a magas sótartalom, az alacsony vagy a magas hőmérséklet, a magas ultraibolya-sugárzás függvényében.
Kedves Alfonz dolgozatában azzal indokolja témaválasztását, hogy bár a biológiai szennyvíztisztítás a kommunális szennyvizek tisztításának legelterjedtebb módja, a hagyományos, ún. eleveniszapos technológiának számos hátránya is van, mint például az alacsony szerves terhelhetőség, a tisztításért felelős mikroorganizmus-közösségek érzékenysége a környezeti hatásokkal és szennyeződésekkel szemben, a nagy területigény, vagy a magas hidraulikus terhelés esetén tapasztalt alacsony tisztítási hatásfok. Ezen okok következtében az elfolyó/tisztított víz minősége gyakran nem megfelelő. Kutatásának fő célja egy gázliftreaktor megépítése és annak működtetetése laboratóriumi körülmények között anaerob iszap termelésének céljából.
Markaly Aranka befejezte a munkát
A csíkszentdomokosi Markaly Aranka a közelmúltban sikeresen befejezte pályamunkáját, így megkapta az ösztöndíj második részét is. A kutató a 2015-ös pályázati felhívásra jelentkezett A csíkszéki nemesség a 17. században elnevezésű történelmi témával. „Történelmi kutatást végeztem, és az ebből készült tanulmányt decemberben adtam le a szerkesztői jóváhagyással együtt. A tanulmány márciusban fog megjelenni a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Történeti Intézetének évkönyvében. Elég sok időt adtak a munkára, ugyanis egy évem volt a kutatásra, és további fél évem, hogy meg is írjam a tanulmányt. Jelenleg a Csíki Székely Múzeumban dolgozom történész-muzeológusként, emellett pedig doktorálok a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen” – mondta megkeresésünkre Markaly Aranka.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro