Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar
2 tétel
2012. április 23.
Változtatni kell a gyógyszerpolitikán
EME-ülésszak Szovátán
Érdekes előadások hangzottak el pénteken délelőtt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának XXII. ülésszakán, amelyet a hét végén tartottak a Szováta Szállodában.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Ritli László egészségügyi miniszter, szombaton délelőtt pedig az egészségügyi tárca volt vezetőivel, államtitkáraival tartottak megbeszélést az erdélyi betegellátásról.
Nyitóbeszédében a tárcavezető elmondta, hogy a romániai lakosság elöregedéséhez nem alkalmazkodott sem az egészségügyi, sem a szociális rendszer. Ismertette, hogy Romániában a korábbi évekhez képest az egyharmadára csökkent a gyermekhalandóság, mégis az első helyen állunk Európában. A legtöbb csecsemő otthon, légúti fertőzésben hal meg.
A miniszter véleménye szerint a központosítás lebontása hasznos volt a kórházak esetében, s a helyhatóságok támogatásával ma közel félszáz jól felszerelt, szépen rendbe tett kórház működik az országban. Ennek ellenére továbbra is tenni kell azért, hogy a betegek nagy részét ne a kórházakban kezeljék. Romániában évi 250-300 dollár jut egy betegre, s továbbra sem lehet látványos javulásra számítani a finanszírozás terén – tette hozzá. Ezért változtatni kell a gyógyszerpolitikán, hogy a rendelkezésre álló összegeket hatékonyabban lehessen elkölteni. Beismerte, hogy kritikussá kezd válni az elvándorlás az egészségügyből, elmondta, hogy a vizitdíjra vonatkozó törvényt visszaküldték a parlamentnek, s hogy az új egészségügyi törvény, amelyet vitára bocsátanak, nagyobb teret enged a privatizációnak az egészségügyben.
A neurodegeneratív kórképekről, a kinureninnek e betegségek kialakulásában játszott szerepéről és a neurológiai betegségek kezelésének lehetőségeiről tartott színvonalas, érdekes előadást dr. Vécsei László egyetemi tanár, a szegedi Általános Orvosi Kar dékánja, aki népes kutatócsoport eredményeit foglalta össze. Az előadó hangsúlyozta, hogy az agyvérzéses betegeket minél hamarabb kórházba kell szállítani, hogy a trombolízissel megakadályozzák az agyszövetvesztés fokozódását. Az idegsejt-károsodások megelőzése azért fontos, mivel az elvesztett idegsejteket nem lehet újakkal pótolni. Előadásában beszélt arról is, hogy migrén esetében is, amely elsősorban a nőket érinti, kisagyi léziók mutathatók ki, s a kinurenin-anyagcsere ebben a kórképben is szerepet játszik. Mindebből kiindulva vette számba a gyógyítás lehetőségeit, amiben fontos szerepe lehet a már említett anyagnak, a kinureninnek.
Áttekinthető, mindenki számára érthető előadásban mutatta be dr. Nagy Örs egyetemi tanár mindazt, amit a csípőtáji törések kezeléséről a nem ortopédsebésznek is tudni érdemes. Beszélt a különböző töréstípusokról, a combnyaktörés felismerésének jeleiről, a különböző protézisekről és a műtéti eljárásokról, a szegezéstől a teljes protétizálásig.
Dr. Szendrei Kálmán, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékének professzora, a gyógynövények és kábítószerek kiváló szakértője szenvedélyes hangú előadást tartott arról a beláthatatlan veszélyről, amelyet az újabb szintetikus kábítószerek, az úgynevezett designerdrogok jelentenek. Felhívta a figyelmet arra a két ellentétes, világméretű jelenségre, hogy míg a felnőtt lakosság körében megnőtt a természetes anyagok, a gyógynövények iránti érdeklődés, a fiatalok egy része naponta szedi be az ismeretlen szintetikus kábítószereket, amelyeket ügyes kémikusok állítanak elő újabb és újabb, az ellenőrzés számára követhetetlen formában, s árusítanak az interneten. A designerdrogok tehát olyan új tudatmódosító szerek, amelyeket a drogellenőrzési rendszer megkerülésével állítanak elő és forgalmaznak az illegális piacon. Ezek között vannak a katinon származékai, amelynek hatóanyagát az ENSZ genfi laboratóriumában 1975-ben a friss növényből az előadó állította elő. Az anyag azóta beláthatatlan pályát írt le, amelyből újabb szereket állítanak elő. Szendrei professzor bemutatta a designerdrogok fő típusait és hatásmechanizmusát, valamint az új kockázatokat, és megfogalmazta a tennivalókat is. Idézzük elgondolkoztató mondatát:
"Ma egy tömeges méretű humán »kísérlet« folyik az ifjúság aktív részvételével", amelynek a közép- és hosszú távú kockázatai beláthatatlanok.
Lekötötte a hallgatóság figyelmét a dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszékének professzora által tartott előadás. A vendégtanár Fogat fogért? címmel arról a kutatómunkáról számolt be, amelynek a célja: emberi fogbélből és parodontális ligamentumból származó őssejtek izolálása és jellemzése a parodontális szövetek részleges vagy teljes regenerációjára felhasználható őssejtek azonosítása érdekében.
A megnyitó után a tudományos ülésszak a szekcióülésekben folytatódott: gyógyszerészet, nőgyógyászat-sebészet, kísérletes orvostudomány, belgyógyászat, kardiológia, endokrinológia, ortopédia, szemészet, fül-orr-gégészet, megelőző orvostan, közegészségtan, egészségpolitika, egészségügyi szervezés, ideggyógyászat, infektológia, labordiagnosztika, mikrobiológia, patológia, onkológia, gyermekgyógyászat, ahol hazai és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. A konferenciaközpont előcsarnokában kilenc látványos posztert tekinthettek meg a résztvevők.
Az ülésszak csütörtökön délután továbbképző tanfolyamokkal kezdődött és bemutatták a Studium Könyvkiadó legújabb kiadványát, Horváth Emőke és Mezei Tibor Szülészeti és nőgyógyászati patológia című könyvét.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
EME-ülésszak Szovátán
Érdekes előadások hangzottak el pénteken délelőtt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvos- és Gyógyszerésztudományi Szakosztályának XXII. ülésszakán, amelyet a hét végén tartottak a Szováta Szállodában.
Az ünnepélyes megnyitón részt vett dr. Ritli László egészségügyi miniszter, szombaton délelőtt pedig az egészségügyi tárca volt vezetőivel, államtitkáraival tartottak megbeszélést az erdélyi betegellátásról.
Nyitóbeszédében a tárcavezető elmondta, hogy a romániai lakosság elöregedéséhez nem alkalmazkodott sem az egészségügyi, sem a szociális rendszer. Ismertette, hogy Romániában a korábbi évekhez képest az egyharmadára csökkent a gyermekhalandóság, mégis az első helyen állunk Európában. A legtöbb csecsemő otthon, légúti fertőzésben hal meg.
A miniszter véleménye szerint a központosítás lebontása hasznos volt a kórházak esetében, s a helyhatóságok támogatásával ma közel félszáz jól felszerelt, szépen rendbe tett kórház működik az országban. Ennek ellenére továbbra is tenni kell azért, hogy a betegek nagy részét ne a kórházakban kezeljék. Romániában évi 250-300 dollár jut egy betegre, s továbbra sem lehet látványos javulásra számítani a finanszírozás terén – tette hozzá. Ezért változtatni kell a gyógyszerpolitikán, hogy a rendelkezésre álló összegeket hatékonyabban lehessen elkölteni. Beismerte, hogy kritikussá kezd válni az elvándorlás az egészségügyből, elmondta, hogy a vizitdíjra vonatkozó törvényt visszaküldték a parlamentnek, s hogy az új egészségügyi törvény, amelyet vitára bocsátanak, nagyobb teret enged a privatizációnak az egészségügyben.
A neurodegeneratív kórképekről, a kinureninnek e betegségek kialakulásában játszott szerepéről és a neurológiai betegségek kezelésének lehetőségeiről tartott színvonalas, érdekes előadást dr. Vécsei László egyetemi tanár, a szegedi Általános Orvosi Kar dékánja, aki népes kutatócsoport eredményeit foglalta össze. Az előadó hangsúlyozta, hogy az agyvérzéses betegeket minél hamarabb kórházba kell szállítani, hogy a trombolízissel megakadályozzák az agyszövetvesztés fokozódását. Az idegsejt-károsodások megelőzése azért fontos, mivel az elvesztett idegsejteket nem lehet újakkal pótolni. Előadásában beszélt arról is, hogy migrén esetében is, amely elsősorban a nőket érinti, kisagyi léziók mutathatók ki, s a kinurenin-anyagcsere ebben a kórképben is szerepet játszik. Mindebből kiindulva vette számba a gyógyítás lehetőségeit, amiben fontos szerepe lehet a már említett anyagnak, a kinureninnek.
Áttekinthető, mindenki számára érthető előadásban mutatta be dr. Nagy Örs egyetemi tanár mindazt, amit a csípőtáji törések kezeléséről a nem ortopédsebésznek is tudni érdemes. Beszélt a különböző töréstípusokról, a combnyaktörés felismerésének jeleiről, a különböző protézisekről és a műtéti eljárásokról, a szegezéstől a teljes protétizálásig.
Dr. Szendrei Kálmán, a Szegedi Tudományegyetem Farmakognóziai Tanszékének professzora, a gyógynövények és kábítószerek kiváló szakértője szenvedélyes hangú előadást tartott arról a beláthatatlan veszélyről, amelyet az újabb szintetikus kábítószerek, az úgynevezett designerdrogok jelentenek. Felhívta a figyelmet arra a két ellentétes, világméretű jelenségre, hogy míg a felnőtt lakosság körében megnőtt a természetes anyagok, a gyógynövények iránti érdeklődés, a fiatalok egy része naponta szedi be az ismeretlen szintetikus kábítószereket, amelyeket ügyes kémikusok állítanak elő újabb és újabb, az ellenőrzés számára követhetetlen formában, s árusítanak az interneten. A designerdrogok tehát olyan új tudatmódosító szerek, amelyeket a drogellenőrzési rendszer megkerülésével állítanak elő és forgalmaznak az illegális piacon. Ezek között vannak a katinon származékai, amelynek hatóanyagát az ENSZ genfi laboratóriumában 1975-ben a friss növényből az előadó állította elő. Az anyag azóta beláthatatlan pályát írt le, amelyből újabb szereket állítanak elő. Szendrei professzor bemutatta a designerdrogok fő típusait és hatásmechanizmusát, valamint az új kockázatokat, és megfogalmazta a tennivalókat is. Idézzük elgondolkoztató mondatát:
"Ma egy tömeges méretű humán »kísérlet« folyik az ifjúság aktív részvételével", amelynek a közép- és hosszú távú kockázatai beláthatatlanok.
Lekötötte a hallgatóság figyelmét a dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszékének professzora által tartott előadás. A vendégtanár Fogat fogért? címmel arról a kutatómunkáról számolt be, amelynek a célja: emberi fogbélből és parodontális ligamentumból származó őssejtek izolálása és jellemzése a parodontális szövetek részleges vagy teljes regenerációjára felhasználható őssejtek azonosítása érdekében.
A megnyitó után a tudományos ülésszak a szekcióülésekben folytatódott: gyógyszerészet, nőgyógyászat-sebészet, kísérletes orvostudomány, belgyógyászat, kardiológia, endokrinológia, ortopédia, szemészet, fül-orr-gégészet, megelőző orvostan, közegészségtan, egészségpolitika, egészségügyi szervezés, ideggyógyászat, infektológia, labordiagnosztika, mikrobiológia, patológia, onkológia, gyermekgyógyászat, ahol hazai és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. A konferenciaközpont előcsarnokában kilenc látványos posztert tekinthettek meg a résztvevők.
Az ülésszak csütörtökön délután továbbképző tanfolyamokkal kezdődött és bemutatták a Studium Könyvkiadó legújabb kiadványát, Horváth Emőke és Mezei Tibor Szülészeti és nőgyógyászati patológia című könyvét.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)
2013. március 26.
Igazi győzelem
Szombaton este a Kultúrpalotában tartották a XX. Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségét. Ezt megelőzően tovább folytatódtak az érdekes és tanulságos előadások, miközben a különböző szekciókban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a magyarországi egyetemekről érkezett vendégdiákok mutatták be dolgozatukat.
Dr. Hohmann Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a Kárpát-medence flórájában rejlő lehetőségekről, a rákellenes hatású növényi hatóanyagok közös kutatásáról tartott előadást, a fogorvostudományi szekcióban dr. Rakonczai Zoltán biológus, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az orofaciális régió szöveteinek öregedéséről. A gyermekgyógyászati szekcióban dr. Prohászka Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem kutató labororvosa valamint dr. Szűts Dávid kutató molekuláris biológus volt a meghívott előadó. Szombat délután dr. Lőrinczi Lilla, a MOGYE előadótanára a tuberkulózisról és Koch Róbert tevékenységéről tartott színes előadást, amelyben áttekintette a romániai és a megyei helyzetet is, s többek között a rezisztenciagének kialakulására figyelmeztetett. Dr. Jung János nyugalmazott egyetemi tanár az erdélyi és a marosvásárhelyi felsőoktatás, s ezen belül az orvos- és gyógyszerészképzés részletes történetét tekintette át.
Az esti díjátadó ünnepségen dr. Frigy Attila (képünkön), az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese méltatta a Tudományos Diákköri Szesszió jelentőségét, amelyen sok jó minőségű dolgozat hangzott el, ami azt bizonyítja, hogy érdemes tudományos munkát végezni a diákokkal. A színvonal emelése mellett a kutatómunka ösztönzését említette a lényeges követelmények között, ehhez azonban a bizalom, türelem és támogatás légkörére van szükség – hangsúlyozta, majd arra kérte a diákokat, népszerűsítsék az egyetemet, hogy minél több jelentkező közül lehessen kiválasztani a legjobbakat. Ha magyar oktatókat akarunk, az utánpótlás biztos alapja a TDK-n kezdődik – hangsúlyozta dr. Benedek Imre professzor.
Beke Szidónia főszervező, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség leköszönt és megválasztott elnöke, Hlavaty Katalin és Turbák Nimród számoltak be a szervezésben elért eredményekről, nehézségekről és a hiányosságokról is. Az már egyértelmű, hogy sikeres volt az idei TDK, hisz 88 tanár és 214 hallgató jelentkezett be, 246 dolgozat hangzott el, s 10 órát tartott összesen a meghívottak előadása, a szervezésben pedig 130 hallgató vett részt. Elhangzott, hogy bár az oktatók többsége mindent megtesz, hogy segítse a diákokat, nem könnyű tartani a színvonalat olyan körülmények között, amikor a marosvásárhelyi egyetem felszerelése nem elég újszerű a színvonalas kutatómunkához. Ezt a külföldi ösztöndíjak segítségével lehet pótolni, ahogy a díjazott dolgozatok többsége is bizonyította.
Az ünnepségen felszólalt dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász, egykori TDK-szervező, aki az első rendezvényre emlékezett. Az 1990-es évek kezdetén még nem volt hagyománya ennek a tevékenységnek, s a magyarországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján 1993 októberében tartották meg az első TDK-t az egyetem harmadik emeleti parazitológiai előadóteremben, ahol hat előadó munkáját hét zsűritag értékelte, s egy láda Coca-Cola jelentette a protokollt. 1995-ben kitiltották az egyetemről, s az 50 tudományos dolgozat a Stúdiószínházban hangzott el. Ami az utóbbi években történik, az már igazi győzelem – értékelte a székelyudvarhelyi ideggyógyász a jubileumi rendezvényen tapasztaltakat.
Mivel az idén már 14 szekcióban hangzottak el a dolgozatok, hosszú lenne felsorolni a díjazottakat, ezért hadd mondjuk el, hogy a jó dolgozat mellett sokat nyomott a latban az előadásmód is, ahogy Pávai Zoltán professzor megjegyezte, el kellett tudni adni a mondanivalót, s helyenként a bizonytalanság tudatlanságnak tűnt, a túlzott magabiztosság pedig nyegleségnek. Elhangzott, hogy van még tennivaló a közönség nevelésének a terén is, bár a korábbi évekhez képest az előadásokon a nagyterem sem maradt üresen.
A díjazás mellett kijelölték azokat a hallgatókat, akik a magyarországi országos TDK-n képviselik az egyetemet.
A legtöbben kardiológiából írtak dolgozatot, a legtöbb dolgozatot pedig dr. Kovács Judit aneszteziológus előadótanár irányította.
A Cardiomed Alapítvány pénzjutalommal is ösztönözte a szív-érgyógyászati szekció legjobbjainak teljesítményét, beleértve a külföldi különdíjas hallgatót is. Dr. Baffy György harvardi egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke utazási ösztöndíjat biztosított a szövetség 2013-as sarosai kongresszusára a legjobb kardiológiai dolgozatot bemutató hallgatónak, a gyermekgyógyászati szekció első helyezettje pedig a balatonfüredi kongresszusra utazhat.
Dr. Soós Pál marosvásárhelyi származású budapesti ortopéd-traumatológus főorvos az idén is átadta a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Bolyai Alapítványának ösztöndíját egy gyermekgyógyász tanársegédnek, két orvostanhallgató és egy sapientiás diáknak, akik kiváló teljesítményükkel nyerték el a pályázatot. A leginnovatívabb kísérletet bemutató dolgozatért járó díjat a rendezvényt támogató Gedeon-Richter Románia gyógyszergyártó cég nevében Zayzon Zsuzsanna kommunikációs menedzser adta át.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),
Szombaton este a Kultúrpalotában tartották a XX. Tudományos Diákköri Konferencia díjátadó ünnepségét. Ezt megelőzően tovább folytatódtak az érdekes és tanulságos előadások, miközben a különböző szekciókban a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, valamint a magyarországi egyetemekről érkezett vendégdiákok mutatták be dolgozatukat.
Dr. Hohmann Judit tanszékvezető egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karának dékánja a Kárpát-medence flórájában rejlő lehetőségekről, a rákellenes hatású növényi hatóanyagok közös kutatásáról tartott előadást, a fogorvostudományi szekcióban dr. Rakonczai Zoltán biológus, a Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára beszélt az orofaciális régió szöveteinek öregedéséről. A gyermekgyógyászati szekcióban dr. Prohászka Zoltán professzor, a Semmelweis Egyetem kutató labororvosa valamint dr. Szűts Dávid kutató molekuláris biológus volt a meghívott előadó. Szombat délután dr. Lőrinczi Lilla, a MOGYE előadótanára a tuberkulózisról és Koch Róbert tevékenységéről tartott színes előadást, amelyben áttekintette a romániai és a megyei helyzetet is, s többek között a rezisztenciagének kialakulására figyelmeztetett. Dr. Jung János nyugalmazott egyetemi tanár az erdélyi és a marosvásárhelyi felsőoktatás, s ezen belül az orvos- és gyógyszerészképzés részletes történetét tekintette át.
Az esti díjátadó ünnepségen dr. Frigy Attila (képünkön), az Általános Orvosi Kar dékánhelyettese méltatta a Tudományos Diákköri Szesszió jelentőségét, amelyen sok jó minőségű dolgozat hangzott el, ami azt bizonyítja, hogy érdemes tudományos munkát végezni a diákokkal. A színvonal emelése mellett a kutatómunka ösztönzését említette a lényeges követelmények között, ehhez azonban a bizalom, türelem és támogatás légkörére van szükség – hangsúlyozta, majd arra kérte a diákokat, népszerűsítsék az egyetemet, hogy minél több jelentkező közül lehessen kiválasztani a legjobbakat. Ha magyar oktatókat akarunk, az utánpótlás biztos alapja a TDK-n kezdődik – hangsúlyozta dr. Benedek Imre professzor.
Beke Szidónia főszervező, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség leköszönt és megválasztott elnöke, Hlavaty Katalin és Turbák Nimród számoltak be a szervezésben elért eredményekről, nehézségekről és a hiányosságokról is. Az már egyértelmű, hogy sikeres volt az idei TDK, hisz 88 tanár és 214 hallgató jelentkezett be, 246 dolgozat hangzott el, s 10 órát tartott összesen a meghívottak előadása, a szervezésben pedig 130 hallgató vett részt. Elhangzott, hogy bár az oktatók többsége mindent megtesz, hogy segítse a diákokat, nem könnyű tartani a színvonalat olyan körülmények között, amikor a marosvásárhelyi egyetem felszerelése nem elég újszerű a színvonalas kutatómunkához. Ezt a külföldi ösztöndíjak segítségével lehet pótolni, ahogy a díjazott dolgozatok többsége is bizonyította.
Az ünnepségen felszólalt dr. Pelok Benedek székelyudvarhelyi ideggyógyász, egykori TDK-szervező, aki az első rendezvényre emlékezett. Az 1990-es évek kezdetén még nem volt hagyománya ennek a tevékenységnek, s a magyarországi egyetemeken szerzett tapasztalatok alapján 1993 októberében tartották meg az első TDK-t az egyetem harmadik emeleti parazitológiai előadóteremben, ahol hat előadó munkáját hét zsűritag értékelte, s egy láda Coca-Cola jelentette a protokollt. 1995-ben kitiltották az egyetemről, s az 50 tudományos dolgozat a Stúdiószínházban hangzott el. Ami az utóbbi években történik, az már igazi győzelem – értékelte a székelyudvarhelyi ideggyógyász a jubileumi rendezvényen tapasztaltakat.
Mivel az idén már 14 szekcióban hangzottak el a dolgozatok, hosszú lenne felsorolni a díjazottakat, ezért hadd mondjuk el, hogy a jó dolgozat mellett sokat nyomott a latban az előadásmód is, ahogy Pávai Zoltán professzor megjegyezte, el kellett tudni adni a mondanivalót, s helyenként a bizonytalanság tudatlanságnak tűnt, a túlzott magabiztosság pedig nyegleségnek. Elhangzott, hogy van még tennivaló a közönség nevelésének a terén is, bár a korábbi évekhez képest az előadásokon a nagyterem sem maradt üresen.
A díjazás mellett kijelölték azokat a hallgatókat, akik a magyarországi országos TDK-n képviselik az egyetemet.
A legtöbben kardiológiából írtak dolgozatot, a legtöbb dolgozatot pedig dr. Kovács Judit aneszteziológus előadótanár irányította.
A Cardiomed Alapítvány pénzjutalommal is ösztönözte a szív-érgyógyászati szekció legjobbjainak teljesítményét, beleértve a külföldi különdíjas hallgatót is. Dr. Baffy György harvardi egyetemi tanár, az Amerikai Magyar Orvosszövetség elnöke utazási ösztöndíjat biztosított a szövetség 2013-as sarosai kongresszusára a legjobb kardiológiai dolgozatot bemutató hallgatónak, a gyermekgyógyászati szekció első helyezettje pedig a balatonfüredi kongresszusra utazhat.
Dr. Soós Pál marosvásárhelyi származású budapesti ortopéd-traumatológus főorvos az idén is átadta a Marosvásárhelyi Baráti Társaság Bolyai Alapítványának ösztöndíját egy gyermekgyógyász tanársegédnek, két orvostanhallgató és egy sapientiás diáknak, akik kiváló teljesítményükkel nyerték el a pályázatot. A leginnovatívabb kísérletet bemutató dolgozatért járó díjat a rendezvényt támogató Gedeon-Richter Románia gyógyszergyártó cég nevében Zayzon Zsuzsanna kommunikációs menedzser adta át.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely),