Október 31–én van a reformáció emlékünnepe. Idén, ezen az ünnepen avatják Bethlen Gábor erdélyi fejedelem szobrát Szatmárnémetiben, a Szamosnegyedi református templomban. Itt épült egy kis templom 1623-ban, amikor Bethlen Gábor uralkodott, és kialakult a hóstánci egyházközség. Apafi Mihály seregei felégették az egész Hóstáncot. 400 évvel később ismét szükség lett itt egy másik templomra, hogy a reformátusoknak legyen otthonuk. A Szamosnegyedi Református Egyházközség immár több mint tíz éves. Előbb 30-40-en, később már több mint 500-an vettek részt a vasárnapi istentiszteleteken, 1994-ben több mint ezren gyűltek össze az elkészült templomalaphoz, s ma már 4200-an mondják magukénak a szép új templomot. 1990-ben templomépítésre helyet adományozott a városi tanács a reformátusoknak is, és 1992. október 31-én először álltak ki szabadtéri istentiszteletre. Ezzel kezdődött itt az élet, 1999. október 31-én már felépültek a falak, állt a templom és megszólaltak a Németországból kapott harangok. A helyi református gyülekezet igyekezett segíteni ott, ahol csak lehet. 2000-ben alakult meg az Árva Bethlen Kata Nőegylet és azután a református óvoda is. A nőszövetség tagjai látogatják és segítik a nélkülözőket. /Márkus Mónika: Ma avatják fel Bethlen Gábor szobrát. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 31./

A szentestén tartott istentisztelet alatt betörtek Szatmárnémetiben a Szamos negyedi református egyházközség parókiájára, ahonnan pénzt, illetve a lelkész iratait lopták el. Bogya Kiss Mária lelkész szerint ez már a hatodik rablási eset pályafutása során – a lelkészlakásba négyszer, a templomba pedig kétszer törtek be az utóbbi tizenhárom év alatt. A papilakból többnyire pénzt, illetve a család értékeit tulajdonították el, a templomból pedig a szintetizátort és a keresztelőkannát vitték el. A rendőrség egyetlen esetben sem bukkant a tettesek nyomára. Sipos Miklós, a szatmári egyházmegye esperese szerint az elmúlt négy-öt év során a város majdnem minden parókiájára betörtek, többnyire olyankor, amikor tudni lehetett, hogy a lelkész és családja a templomi istentiszteleten vesz részt. „Többször hatoltak be erőszakosan az esperesi hivatalba is, viszont itt nem tartunk pénzzé tehető értékeket, így általában csak az iratokat szórták szét” – magyarázta Sipos Miklós. /Babos Krisztina: Parókiát raboltak ki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./