Fogy a magyar, sorra zárnak be magyar tanintézményeket
Háromszéken a diákok számának csökkenése miatt három tanintézettel kevesebb nyitja meg kapuit a következő tanévben. Szatmár megyében is szűnnek meg magyar osztályok.
Kiss Imre főtanfelügyelő sajtótájékoztatón számolt be a jövő tanév beiskolázási tervéről, amely szerint kénytelenek bezárni a komollói elemi iskolát és a diákokat Rétyre szállítani, míg a fotosi elemis tanulók a gidófalvi községközpont iskolájába fognak ingázni. Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat döntése alapján a Kós Károly Szakközépiskolának megszűnik az önállósága, és összevonják a Puskás Tivadar Szakközépiskolával. A következő tanévben Háromszéken az eddigi 79 pénzügyi központból 78 marad, amelyekhez összesen 312 oktatási egység fog tartozni.
Néggyel kevesebb kilencedik osztály
A Kovászna megyei főtanfelügyelő rámutatott, hogy egy év alatt közel százzal csökkent a nyolcadik osztályos diákok száma, ez pedig negatívan befolyásolja a beiskolázási terveket, és a jelenleginél eleve négy osztállyal kevesebb indítását tervezik, a tapasztalatok viszont azt mutatják, lehet, még több osztályról kell lemondani. Kiss Imre elmondta, amikor az idei beiskolázás tervet készítették, 72 kilencedik osztállyal számoltak, és ebből 6 nem alakult meg, mivel a 2017 nyolcadik osztályos tanulóból sokan nem iratkoztak be kilencedikbe. Ez a jelenség főként a szakoktatást érinti, hiszen az elméleti, művészeti és felekezeti iskolákban általában van elég jelentkező. Így történt meg az idei tanév kezdetén, hogy a tervezett 16 szaklíceumi osztályból 14 indult, és a három éves szakoktatásba tervezett 24 osztályból csak 20 indulhatott el, mivel nem volt elég diák.
Kiss Imre szerint idén még rosszabb a helyzet, hiszen 1902 tanuló van a nyolcadik osztályokban, azaz közel száz diákkal kevesebb mint tavaly, és várhatóan ők sem fognak mind beiratkozni kilencedikbe - lemorzsolódnak, elköltöznek a megyéből, vagy mert évismétlőre buknak.
A 2017-2018-as tanévben 68 kilencedik osztály indítását tervezik, így tavalyhoz képest a szaklíceumban hárommal kevesebb osztály indul, de nem számolnak a román nyelvű tanítóképzővel sem.
A háromszéki főtanfelügyelő arra is rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt folyamatos gyermeklétszám-csökkenés a szakoktatást érintette negatívan, hiszen az elméleti líceumokban általában megtelnek az osztályok. Kiss Imre emlékeztetett, hogy 1990-ben még a kilencedik osztályok kétharmada szakosztály volt, és csak egyharmad az elméleti osztály, de a 2000-es években ez kiegyenlítődött, mivel visszaesett a diákok száma és a szakoktatás iránt jelentősen megcsappant az érdeklődés. Kovászna megyében ebben a tanévben 32 elméleti, művészeti és felekezeti osztály van, és 36 osztály működik a szakoktatásban.
Szatmár megyében is szűnnek meg magyar osztályok
Szatmár megyében közel 400 diákkal lesz kevesebb a 2017-2018-as tanévben - tudtuk meg Călin Durla főtanfelügyelőtől. Két vidéki iskola magyar tannyelvű osztálya került veszélybe Mezőpetriben és Csanáloson, ugyanakkor Szatmárnémetiben a Gheorghe Dragoş Gazdasági Kollégiumban nem indul magyar tannyelvű kilencedik osztály. A Nagykárolyi Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pedig csak két kilencedik osztályt indítanak.
A főtanfelügyelő pozitívumnak nevezte, hogy a Hám János Római Katolikus Líceum és Szatmárnémeti Református Gimnázium, amelyek eddig kizárólag elméleti képzést biztosítottak, magyar nyelvű szakosztályt is indítanak.
Durla szerint nem véletlen, hogy Szatmár megyében a legnépszerűbb magyar tannyelvű iskolák a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a Hám János Római Katolikus Líceum és a Szatmárnémeti Református Gimnázium, ahová minden magyar anyanyelvű szülő előszeretettel íratja be gyermekét. „Ezek a tanintézmények kellő komolysággal bírnak, odafigyelnek az oktatás minőségére, így természetes, hogy sikerük van és odavonzzák a diákokat. A kiemelkedő teljesítményűket figyelemreméltó és ez a sikerül kulcsa” - mondta a Szatmár megyei főtanfelügyelő.
A fent említett megyéken kívül Kolozs, Hargita, Arad és Bihar megyékben is megszűnnek magyar osztályok. 
itthon.ma//erdelyorszag

Két utcája maradt a Kölcseynek – mit is jelent ez?
Alig néhány nappal a leendő előkészítősök iskolai beiratkozási időszakának kezdete előtt az oktatási minisztérium közzétette a beiratkozás módszertanát. Ebből kiderül többek között, hogy a Kölcsey Ferenc Főgimnázium körzete két utcára - Mihai Eminescu és Mircea cel Batran utcák - szűkült. De mit is jelent mindez?
„A Kölcsey Ferenc Főgimnázium vezetősége kérte, hogy a tanintézmény körzetét szűkítsék le vagy szüntessék meg teljesen. Mivel utóbbira nincs törvényi lehetőség, maradt az első variáció", vette elejét minden esetlegesen felmerülő nacionalista vádaskodásnak Gnándt Zoltán főtanfelügyelő-helyettes.
„Óriási volt a tavaly a túljelentkezés, hisz a 25 helyre 60 gyereket írtak be a szülők, így kénytelenek voltunk két osztályt indítani. Ez viszont már maximalizálta fizikai lehetőségeinket", indokolta a döntést Pataki Enikő, a főgimnázium igazgatója.
A törvény kimondja, minden oktatási intézménynek van egy bizonyos körzete. A beiratkozás első szakaszában az ebben a körzetben lakó gyerekek beiratkozását fogadhatják el. Amennyiben kevesebb a körzetből származó jelentkező, mint a fenntartott hely, akkor a második lépésben egyéb körzetben lakókkal lehet betölteni az üresen maradt helyeket. Amennyiben viszont a körzetben több gyerek is beiratkozik, azokat az intézmény köteles felvenni - még ha át is lépi a meghatározott helyek számát. Kivételt képeznek viszont a teológiai, a művészeti és a sportiskolák - nekik nincs körzetük. A körzetek pedig úgy vannak megalkotva, hogy egyetlen magyar gyerek sem maradhat körzeten kívül.
Románia azonban nem lenne Románia, ha nem lenne egy viszonylag könnyen elérhető kiskapu, amely relativizálja a törvény betűjének relevanciáját. Ahhoz ugyanis, hogy valaki más körzetbe irathassa gyerekét, nincs szüksége másra, csak egy ott lakó ismerősre (segítőre) és egy ideiglenes lakcímbejelentőre.
„Kértük a minisztériumtól, hogy az ideiglenes lakcím igazolása ne legyen elegendő, mondja Gnándt. Sajnos nem vették figyelembe". Tavaly a Kölcseybe beiratott 60 gyerek közül - írd és mondd - ketten (!) laktak a körzetben!
„Íly módon nem marad gyerek a lakónegyedbeli általános iskolákban. Ha pedig nincs magyar nyelvű nulladik osztály, akkor megszűnik a teljes magyar vonal az adott iskolában", hívja fel a veszélyekre a figyelmet Gnándt.
Szatmárnémetiben idén tíz általános iskolában indul magyar nyelvű előkészítő osztály: a Szamos bal partján a Ion Creanga, a Mircea Eliade, a Balcescu-Petőfi és az Avram Iancu általános iskolában, a folyó jobb partján pedig a Kölcsey mellett a Vasile Lucaciu és a 10-es Számú általános iskolában, valamint a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumban, a Református Gimnáziumban és az Aurel Popp Művészeti Líceumban.
„Lépésünkkel senkit sem akarunk távol tartani a Kölcseytől. Aki úgy gondolja, ide szeretné iratni gyerekekét, az tegye meg. Amennyiben beteltek a helyek, akkor a számítógépes rendszer automatikusan áthelyezi a gyereket a saját körzetébe. Nem kell félni, senki sem marad iskola nélkül és még csak be sem kell még egyszer iratkoznia a szülőnek", igyekszik megnyugtatni a szülőket Pataki.
szatmar.ro

Szakoktatást indít a Hám János Teológiai Líceum és a Református Gimnázium
A római katolikus líceumban két, a református oktatási központban egy osztályt indítanak. Az előzetes felmérések szerint a munkáltatók és a tanulók részéről is nagy az érdeklődés.
„Iskolánk küldetésének tekinti, hogy támogassa a társadalmi mobilitást, ugyanakkor minden diáknak szeretnénk élhető jövőt biztosítani szülőföldjén. Ennek egyik kulcsa a magyar nyelvű szakoktatás, amelynek megerősítésében szeretnénk mi is részt vállalni a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatásával” - indokolja a szakoktatás beindítását Ádámkó Csaba István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója.
A tervek szerint a 2017-2018-as tanévben két szakosztályt - három éves képzés – fognak elindítani. Az egyik osztály - közélelmezés-turizmus profilú - megosztott képzési rendszerben szakács (14 hely) és pincér (14 hely) képzést kínál. A másik osztályban - automatizálás-elektronika profilú - elektronikai műszerész (28 hely) képzést lehet elsajátítani.
A színvonalas szakképzésnek előfeltétele a megfelelő épület és képzési terek biztosítása, ezért rövidesen elkezdik a szükséges szaktantermek, laboratóriumok kialakítását. Ennek az oktatási formának másik alappillére a gyakorlati képzés, amelyet olyan helyi vállalkozásokkal közösen szeretnék biztosítani, amelyek a saját szakterületükön kiválónak bizonyulnak: az Autonet Import kft., a Technosam kft., az Aquastar gyógy- és élményfürdő, illetve a No Pardon Pub étterem.
„Bízunk benne, hogy új osztályainkat bizalommal fogadják a végzős nyolcadikos diákok és szüleik egyaránt. Az érdeklődő diákokat szeretettel várjuk a mesterségek napján - március 28-án 9 és 13 óra között - melynek során bemutatjuk elképzeléseinket. Iskolánk dísztermében a látogatók találkozhatnak az iskola vezetőségével és az említett vállalkozások képviselőivel” - mondja Ádámkó.
Kereskedelmi dolgozókat fognak képezi a Refiben
A Református Gimnáziumban is megkezdődik a szakoktatás: az új tanévben előkönyveléshez is értő kereskedelmi dolgozókat fognak képezni egy 28 fős osztályban.
„A megye nyolcadik osztályos diákjai körében készült egy felmérés, ami azt mutatja, hogy vannak érdeklődők a szakoktatás iránt. Több általános iskolából is kaptunk jelzéseket és a Református Gimnázium nyolcadikosai között is van, aki ebben az osztályban folytatná a tanulmányait” - magyarázza Szilágyi Éva igazgatónő. A profil egyébként illeszkedik a Református Gimnázium által elindított vonalba, ugyanis az iskolában posztliceális képzés is zajlik előkönyvelői-gazdasági témakörben.
A gimnáziumban elindított szak gyakorlatilag a Gheorghe Dragos Gazdasági Líceumban működő magyar nyelvű osztály helyét veszi át.
szatmar.ro

Vidám Versek Versmondó Versenye
Díjak a háromszéki diákoknak
Szatmárnémeti adott otthont a Vidám Versek Versmondó Versenye országos szakaszának. A rangos megmérettetésen több mint száz elemista és gimnazista vett részt. A háromszéki tanulók egy első, két második díjjal, három dicsérettel és három különdíjjal tértek haza.
Idén 17. alkalommal szervezte meg a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum a Vidám Versek Versmondó Versenyének országos döntőjét, ahol 15 megyéből 134 tanuló vett részt. Kovászna megyét 15 diák képviselte, 8 alsó tagozatos és 7 felső tagozatos tanuló. A gyerekek kitűnően szerepeltek, sok díjat szereztek: első helyezett Rancz-Gyárfás Hanna (VII. osztály, Petőfi Sándor Gimnázium, Kézdivásárhely). A Napsugár gyermekfolyóirat különdíját kapta Dancs Máté (I. osztály, Székely Mikó Kollégium, Sepsiszentgyörgy), a Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség különdíjában részesült Szöllősi Kriszta (I. osztály, Trefán Leonárd Általános Iskola, Kézdiszentkereszt) és Rancz-Gyárfás Gergő (III. osztály, Petőfi Sándor Gimnázium, Kézdivásárhely) – számolt be Füleki Katalin tanítónő, a verseny megyei szervezője.
A legfiatalabb versenyző, Fülöp Eszter kifejező előadásmódjával, tiszta, szép beszédével érdemelte ki a zsűri elismerését.
– Eszter nagyon tehetséges kislány, érzi a verset. Szépen, artikuláltan, hangsúlyosan szaval. Már a tanévnyitón is felfigyeltem rá, hogy milyen természetesen mondja a verset – mesélte Kisgyörgy Katalin tanítónő. Az előkészítő osztályos kisdiák a mesemondó-verseny körzeti szakaszán is részt vett, ahol dicséretben részesült, egy kicsit csalódott volt, jobb eredményre számított, de a szatmárnémeti vetélkedőn elért második helyezéssel elégedett.
– Nagyon örvendett, boldog volt. Nehéz verset mondott, Kovács András Ferenctől a Futokoda Cukijó, a japán csodaegér címűt, de nagyon ügyesen megoldotta a feladatot – mondta tanítója.
Kolcza Nikolett nagyon szereti a verseket, több alakommal vett részt a Kányádi Sándor Versmondó Verseny országos szakaszán, és mindig a díjazottak között szerepelt. A Vidám Versek Versmondó Versenyén első alkalommal képviselte megyénket.
– Nagyon ügyes, szorgalmas, tehetséges lány. A felkészülés sarkalatos pontja a vers kiválasztása. Nemes Nagy Ágnes Kéményről kéményre című, szolidan vidám versére esett a választásunk. Örülünk a lehetőségnek és az eredménynek. Nagyon szerencsésnek tartom magam, hogy egy ilyen tehetséges gyerek került hozzám, nincs más dolgom, mint féltve ápolni, gondozni a tehetségét, és segíteni őt a kibontakozásban – mondta Egyed Ildikó tanítónő.
Rancz-Gyárfás Hanna rutinos versenyzőnek számít, több megyei és országos versenyen nyert díjakat, elismeréseket. Szatmáron Janikovszky Éva Kire ütött ez a gyerek prózájából egy részletet mondott el.
– Hanna előadónak született. Tehetséges, szorgalmas, szépen, érthetően beszél, jó az arcmimikája. Édesanyja magyar szakos, így két tanártól kap hasznos tanácsokat. Én versenyek előtt mindig elmondom neki, ha díjazzák az nagyon jó, de már a részvétellel is nyer, hiszen tapasztalatot szerez – fogalmazott tanára, Peti Botond.
Gratulálunk a diákoknak és felkészítő tanáraiknak!
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Békeüzenetet hirdetett Atlantisz harangja
A versek világában rejlő békesziget nyugalmára vágyott minden diák és pedagógus, aki az elmúlt hétvégén részt vett a tizenhetedik alkalommal szervezett Atlantisz harangoz országos versmondó vetélkedőn, az idei tematikát ugyanis a Béke van szívemben címmel határozták meg a szervezők. A János Zsigmond Unitárius Kollégium és a Phoenix Könyvház által szervezett vetélkedőre ezúttal 47 versmondó sereglett össze az ország különböző településeiről, hogy Radnóti Miklós Himnusz a békéről és szabadon választott, magyar vagy világirodalmi alkotással, témához illeszkedő modern vagy posztmodern verssel, versrészlettel kerüljön közelebb belső békéje megteremtéséhez.
Daróczi Klarissza, többszörös Atlantiszos díjazott versmondása, Ferenczi Enikő unitárius lelkész, mentálhigiénikus áhítata és az Ercsey-Ravasz Ferenc által vezényelt Péterffy Gyula kórus ajándékdalai hangoltak rá az idei versenyre az esemény megnyitóján. – A versmondóversenyre érkezett diákok együtt megtapasztalhatják a lélek szépségét, amelyet a költők a verssorokba préseltek. Közösen átélhetik a versmondás lélekerősítő óráit – fogalmazott beszédében Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök, aki arra szólította fel a résztvevőket, hogy maradjanak mindig hűséges harangozói anyanyelvüknek. Nagy Éva a kisebbségi oktatásért, a parlamenti és a szociális partnerekkel való kapcsolatért felelős államtitkár kabinetjének igazgatója a közelgő virágvasárnapi sokszínűség, a társainkra való odafigyelés, a hit, remény, szeretet jegyében köszöntötte a résztvevőket. – Itt és most az a cél, hogy kezet nyújtsunk egymásnak, jobban megismerjük egymást a vers sajátos világában, amelynek ti vagytok a főszereplői – mutatott rá megnyitóbeszédében. A kabinetigazgató ezúttal a zsűrielnöki feladatot is ellátta, a bírálóbizottság tagjaiként pedig Kali Andrea színművész, Kocsis Tünde rendező, Daróczi Klarissza színművészetis hallgató és Nánó Csaba szerkesztő segítették.
Szabó Balázs és bandája három éve járt utoljára a szavalóversenyen, akkor nemcsak zenészként, hanem versmondóként és zsűritagként is bemutatkozott a résztvevőknek. Ezúttal csak a péntek esti fergeteges koncert „felelősének” nevezték ki a szervezők, nem véletlenül, hiszen az igencsak erőteljes szövegű dalok mellett felcsendültek a magyar költészet gyöngyszemei is sajátos dallamvilág kíséretében.
A tulajdonképpeni megmérettetés szombaton várt a versenyzőkre, és bár pénteken este Szabó Balázs már megkapta a neki kijáró „fődíjat”, azért szombatra is jutott az elismerésekből. 9-10. osztályos kategóriában a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumból érkező Balogh Ádám vihette haza az első díjat, a Marosvásárhelyi Református Kollégiumból érkező Bakó Gabriellának járt a második díj, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tanulójának, Grebur Krisztinának pedig a harmadik díj. Dicséretet érdemelt a Segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumből Varga Gergő, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból Nagy Kincső, és a JZSUK-s Dimény Kristóf. Különdíjat kapott a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceumból Kopándi-Benczédi Gusztáv, a Kolozsvári Református Kollégium tanulója, Farkas Júlia, a nagyváradi Iosif Vulcan Főgimnáziumból Naphegyi-Boldis Zsuzsanna és a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumból Deák Gellért-Gedeon.
A 11-12. osztályosok közül a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceumból érkező Barti Lehel-András nyerte el az első helyezést, a házigazda JZSUK diákja, Bogdán Farkas második díjban részesült, a székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákja, Pál Emil András pedig harmadik díjat kapott. Dicséretben részesült a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból Mészáros Cynthia, a segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumból Oláh Csilla és a Báthory István Elméleti Liceumból Varga Péter. Különdíjat érdemelt a Kolozsvári Református Kollégiumból Fekete Hanga, a Brassai Sámuel Elmáleti Liceumból Szallós Kis Csaba, az aradi Csiky Gergely Főgimnáziumból Józsa Tamás és a segesvári Mircea Eliade Főgimnáziumból János Kinga.
A felajánlott különdíjakért köszönet illeti a Kriterion, Polis Könyvkiadókat, a Művelődést, a Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítványt, Vitéz Magyari Esztert, Pop Erzsébetet és Simon Kamillt, valamint Nánó Csabát.
Az idei rendezvényt a marosvásárhelyi Artsy M Theatre Troup Száll a világ című Weöres Sándor verses-zenés előadása zárta.
Dézsi Ildikó / Szabadság (Kolozsvár)

12 ezer lej gyűlt a Reménysugár program 15 éves évfordulóját ünneplő jótékonysági esten
Színvonalas előadások és képzőművészeti alkotások árverése tette felejthetetlenné az Északi Színház termében tartott rendezvényt.
Tizenöt éves a Hans Lindner Alapítvány Reménysugár programja, amelynek célja a daganatos betegségben szenvedő gyerekek és családjuk felkarolása és segítése. A gyógyítási folyamat támogatása mellett a programban dolgozó önkéntesek segítenek az utógondozásban és a beteg gyermekek rendkívüli kívánságainak teljesítésében. Kirándulásokat szerveznek a gyerekeknek és élmény-rendezvényekkel, táborokkal segítenek elfelejteni a betegség szomorú napjait.
A szerda este megtartott jótékonysági esttel az alapítvány meg akarta köszönni a szatmáriaknak a segítséget, amit a program támogatásában nyújtottak az elmúlt 15 évben. Mert a program működését adományokból, felajánlásokkal finanszírozzák, az ebben dolgozók pedig önkéntes munkával járulnak hozzá a gyermekek és családok életének könnyítésébe.
A jótékonysági est folyamán felléptek mások mellett a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjai, a Kolozsvári Állami Magyar Opera énekesei, a Harag György társulat tagjaiból álló Beatles emlékzenekar és a szatmári román színtársulat ImproStim nevű improvizációs csapata. Az est folyamán többször is színpadra léptek a budapesti Fairy Tales ír sztepptánc-csapat táncosai is.
Az előadásra érkező nézők bőkezűen adakoztak: az előadás végén a szervezők 9500 lejnyi adományt jelentettek be, amiből 3 ezer lej szatmárnémeti képzőművészek alkotásainak árverésén folyt be. De nem csak az érkezők, hanem a távozók is adakoztak, így jött össze az összesen 12 ezer lejes támogatás, amit természetesen a Reménysugár program működtetésére, élményprogramok megszervezésére fognak költeni. szatmar.ro

Számos néptánccsoport lépett színpadra Jeles Piros Pünkösd Napján
A Kossuth-kertben felállított színpadon egymást követték péntek délután a gyerekekből-fiatalokból álló néptánccsoportok.
A Szatmár megyei néptáncosok seregszemléjét tartották idén is a Szatmár Megyei Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ szervezésében. Péntek délután a Kossuth-kertben felállított színpadon mutatták meg tudásukat a fiatal néptáncosok.
A rendezvényen felléptek a megyében működő magyar néptánccsoportok: a bogdándi Kisrozsmalint, a szilágyszéri Kukurók, a magyargéresi Kikerics, az erdődi néptánccsoport, a mikolai Gyöngyösbokréta, a Halmi néptánccsoport, az Egri Csodaszarvas, az ákosi táncosok, a Hagyományos Kultúrát Megőrző és Támogató Központ néptáncegyüttese, a nagykárolyi Rekettye, a hadadnádasdi Dercések, a szamoskrassói Ifjúgalagonya, a dobrai Orgonác, a lellei Nemesek. Bemutatkoztak továbbá a: Mircea Eliade Általános Iskola, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum, valamint a Guliver óvoda diákjai. szatmar.ro

Semjén Zsolt: Magyarország most már erős ország
Magyarország most már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében és nemzeti öntudatában is – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön Szatmárnémetiben, a magyar kormány támogatásával felújított Szent Alajos Konviktus átadásán.
Semjén Zsolt a 94 millió forintból felújított katolikus bentlakásos diákotthon átadásán azt mondta, Magyarország és a magyar állam már nemcsak felelősséget érez, hanem – az új alaptörvényben leírtak szerint – felelősséget visel minden magyarért, bárhol él a világon.
Jelen esetben a konviktus támogatása tehát nem „valamilyen kegygyakorlás vagy jótett”, hanem ez a magyar állam kötelessége – hangsúlyozta a kormányfőhelyettes.
A magyar állam minden magyarnak az állama – rögzítette beszédében Semjén Zsolt. Mint elmondta, nem szereti a határon túli magyar vagy a külhoni magyar kifejezéseket, mivel – mint mondta – minden magyar ugyanahhoz a nemzethez tartozik, az állam pedig ugyanúgy támogat minden magyart, éljen akár Szatmár vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Egy pénzügyi támogatás odaítélésénél természetesen mások például a technikai feltételek egy magyarországi vagy egy szatmárnémeti iskola esetében, az állam kötelessége azonban mindkét intézménynél ugyanaz – mondta Semjén Zsolt.
Beszédében úgy vélekedett, a történelem bizonyítja az egyházi iskolák „fölényét”, a Kárpát-medencében előbb volt egyházi mint állami iskola, az előbbi intézmények így gyakorlatilag végigkísérik a magyar történelmet. Ennek ellenére a szocializmus idején mindössze fél tucat egyházi iskola működhetett Magyarországon, az itt tanuló gyerekek száma töredéke volt az államiban tanulóknak.
A rendszerváltozás azonban megmutatta, hogy az élet „hatalmi posztjain” – politika, gazdaság, tudomány és művészet – feltűnően nagy számban vannak azok a diákok, akik például a bencésekhez, a piaristákhoz, a ferencesekhez és később a jezsuitákhoz jártak tanulni – mondta Semjén Zsolt, megjegyezve, hogy még az elnyomás idején is különleges szellemiséget adott a tanulóknak az egyházi intézményekben átadott tudás és azok lelki megtartó ereje.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumhoz tartozó, Szent Alajos jezsuita szerzetesről elnevezett konviktust 1997-ben építették, első tanévében 120 tanuló számára biztosított bentlakási lehetőséget. A jelenleg 108 férőhelyes kollégium kétszintes épülete a felújítás során új homlokzatot kapott, modernizálták a konyhai gépparkját, felújították folyosóit és a belső tereit, kicserélték a szobák padlóburkolatát, a külső nyílászárókat, valamint új bútorzatot vásároltak a szobákba.
A felújított épületet Schönberger Jenő szatmári római katolikus püspök áldotta meg. Az eseményen részt vett Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, valamint a megyei tanfelügyelőség képviselői is. MTI; Erdély.ma

Átadták a Szent Alajos Konviktus felújított épületét
A megmaradás-megtartás céljának megvalósításáért, Szatmárnémetiben a Szent Alajos Konviktus is tesz – több beszédben is megjelent a gondolat az épület átadásának ünnepségén, csütörtökön.
Énekkel vette kezdetét csütörtökön délelőtt a Szent Alajos Konviktus épületének átadási ünnepsége, melyen a helyi és megyei közigazgatás, a főtanfelügyelőség képviselői, egyéb neves meghívottak mellett Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese is részt vett. Az épület ugyanis Magyarország Kormánya valamint a Szatmári Római Katolikus Püspökség támogatása révén újulhatott meg.
Schönberger Jenő megyéspüspök köszöntőbeszédében így, érthető módon fontos részt kapott a hála kifejezése, de a főpásztor visszatekintett az elmúlt évtizedekre is, illetve a keresztény nevelés megtartásával a családok védelmét hangsúlyozta: „Amikor 1990-ben újraalakult a Szatmári Egyházmegye, az első papi gyűlések témája volt a katolikus oktatás, hiszen az egyházmegyének múltja volt ezen a területen. Akkor az atyák kiemelték az oktatás fontosságát, és mellé tették egy bentlakás létrehozásának szükségességét is, amely támogathatja a nevelést. Hiszen itt, a Konviktusban talán még inkább tudunk hatni a jövő generációjára. Így épült meg a Szent Alajos Konviktus. Azóta már sok mindent megkérdőjelez a világ, és az utolsó bástyát, a katolikus családot is megrohamozza. Mert, ha a katolikus család eszményét is sikerül tönkretenni, akkor mindenki kiszolgáltatott lesz ebben az úgynevezett új egyesült Európában. Nem véletlen, hogy Szentatyánk egyre többször emeli fel a szavát a család védelmében, és nem véletlen, hogy az anyaország is hangsúlyozza: család nélkül ország sincs. Mint katolikus püspök köszönöm, hogy olyan sokat tesz a Magyar Kormány a magyar családokért, és nem csak otthon, hanem itthon is. Köszönöm a sok-sok támogatást és különösen, amit ennek az épületnek a felújításáért tettek. Tudom, nagyon sok magyar testvéremnek az aprópénze van itt, de nem értelmetlenül, hisz a magyar, a keresztény családokat segíti ez az intézmény, hogy a gyermekek katolikus, keresztény, magyar szellemben nevelődjenek, okosodjanak, gazdagodjanak.”
Ádámkó István, a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója ismertette a felújítás költségeit, ugyanakkor megvallotta, a megújult épület kapcsán a nevelési célok hatékonyság-növekedését várja: „Hálásak vagyunk, és büszkeség tölthet el, hogy egykori megyéspüspökünk álmát, miszerint méltó otthont teremtsünk az 1991-ben újjáindított katolikus iskola vidéki diákjainak, tovább tudjuk álmodni. Hisszük, hogy végső soron ez a dolgunk: keresztény hitükben erős, identitásukban és nemzeti hovatartozásukban biztos, emberséges és másokért is tenni vágyó embereket nevelni.
Hisszük, hogy a megszépített, korszerűbbé tett, megújult épület méltó környezetet nyújt céljaink eléréséhez, és így tovább tudjuk vinni elődeink terveit. A nagyszabású beruházás összköltsége 94 000 000 forint, amiből a felújítási munkálatok értéke 62 400 000 forint, az új felszerelések ára 28 000 000 forint, a tervezés-engedélyeztetés költségei pedig 3 600 000 forintot tesznek ki. Ezúton szeretnék mindannyiunk nevében köszönetet mondani elsősorban Magyarország kormányának az anyagi támogatásért, a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek, Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának, a tervező és kivitelező cégeknek, az építésvezetőknek, és mindenkinek, aki hozzájárult a diákotthon korszerűsítéséhez. Végül, de nem utolsó sorban köszönöm iskolánk munkaközösségének munkáját, segítségét.”
Az avatási ünnepség beszédeinek sorában Pataki Csaba megyei tanácselnök a fiatalok megtartásának fontosságát emelte ki, s ebben a konviktus szerepét méltatta: „Itt állunk egy otthonban, hiszen a gyerekek közül egyeseknek négy, másoknak nyolc évig otthona a Konviktus. Több megyéből laknak itt gyerekek. Szatmárnémetit ékesíti ez az épület, de a hatása sokkal nagyobb, megyehatáron és országhatáron is átlép. Két évtizede ismerem a Szent Alajos Konviktus helyzetét, örülök, hogy megújult és örülök, hogy segít bennünket abban a munkában, hogy élhetőbb várost, megyét, térséget teremtsünk. Fontos, hogy fiataljaink, akik legnagyobb kincsünket jelentik, maradjanak közel a szülőföldjükhöz, ne hagyjanak teret másoknak, ne legyenek humánerőforrás-gondjaink pár évtized múlva.”
Kereskényi Gábor polgármester továbbvitte a fiatalok itthon-tartásának gondolatát: „Ez a mai ünnepség azt példázza, hogy ha összefogunk – az anyaország, a történelmi magyar egyházak, illetve a közösségi érdekképviselet –, akkor nagyon sok, szép dolgot tudunk közösen megvalósítani. Szatmárnémeti városa az idei évben először, költségvetésének csaknem 30 százalékát költi az oktatásra. Tesszük ezt azért, mert azt gondolom, hogy tanintézményeink valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy ne legyenek humánerőforrás-problémáink. Sajnos, jelen pillanatban Románia, Szíria után az az ország, ahonnan a legtöbben vándorolnak el. Jelen pillanatban, Romániából több, mint három és félmillió ember van távol az otthonától. Én abban reménykedek, hogy ez a beruházás is hozzá fog járulni ahhoz, hogy ezt a munkaerőhiányt legyűrjük, vagy legalább is kezeljük.”
Durla Pașca Mihai Călin főtanfelügyelő megszólalásában kiemelte, az oktatás nem működhet az iskola, a család és a közösség jó együttműködése nélkül. De ha az egyház is belép ebbe a hármasba, az eredmények valóban kiemelkedők. Megköszönte ugyanakkor Schönberger Jenő püspöknek mindazt az áldozatot, amit a szatmárnémeti gyerekek oktatásáért hoz.
A Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum tanulóinak kulturális műsorával, versszavalattal és népdalelőadással is színesített ünnepségen az utolsó beszéd Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese részéről hangzott el.
Üzenetként az egyházi oktatás értéktöbbletét hozta és emelte hallgatósága elé: „Aki ebbe az iskolába jár, ehhez a Konviktushoz tartozik, ennek az iskolarendszernek a tagja, amely a Szatmári Római Katolikus Püspökséghez kötődik, előnyben van. A történelem bizonyítja az egyházi iskolák fölényét. Itt, a Kárpát-medencében, természetszerűleg előbb volt egyházi iskola, mint állami. A magyar állam több, mint ezer éves, de a magyar iskola Pannonhalmán idősebb, mint a magyar állam, és végig a történelem során olyan pluszt tud adni, amit senki más! Ezt bizonyítják az egyházi iskolákból kikerültek, akik társadalmi szerepvállalásukkal példát mutatnak.”
Semjén Zsolt kihangsúlyozta, Magyarország már erős ország anyagi értelemben, büszkeségében, valamint nemzeti öntudatában is. „Nem véletlen, hogy az új alkotmányban már nem az a maszatoló mondat szerepel, hogy felelősséget érzünk a határon-túli magyarságért, hanem, hogy Magyarország felelősséget visel minden magyarért, bárhol is éljen ő a világon. Tehát az a helyzet, hogy amikor a Magyar Állam támogatja, mondjuk ezt az intézményt, az nem valamilyen kegy-gyakorlás, nem valamilyen jótett, hanem az a Magyar Állam kötelessége, mert a Magyar Állam minden magyarnak az állama, függetlenül attól, hogy a világ melyik szegletében él. És pláne, ha az őshonos magyarság tekintetében, a Kárpát-medencében. Alkotmányos kötelezettségünket teljesítjük.”
Magyarország miniszterelnök-helyettese példaértékűnek nevezte a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fejlesztő-törekvéseit: „Meg kell, hogy mondjam, az a minőségi építkezés, amit a Szatmári Római Katolikus Püspökség végez – a Püspök atya mindig bevonja ebbe jogosan a munkatársait is –, az példaértékű az egész Kárpát-medence tekintetében. A Püspök atya csak olyan dologra kér pénzt, ami értelmes, reális, konkrét cél, hajszálpontosan megtervezve, hajszálpontosan kivitelezve és hajszálpontosan elszámolva. Következésképpen a létező legprecízebb, legpontosabb és példaadó, amit egyébként mutogatunk a többi, magyarországi és külhoni magyar intézménynek is, hogy tessék, így kell ezt csinálni!”
Mindezeket követően áldotta meg Schönberger Jenő püspök az épületet, amelyet megtekinthettek a vendégek is, akik az ünnepség után sem siettek el – a Szent Alajos Konviktus étkezőjében jutott idő a frissítő beszélgetésekre is. szatmar.ro

Isten munkatársai: szakoktatási részleget adtak át Szatmárnémetiben
Átadták Szatmárnémetiben pénteken a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceumnak a magyar állam támogatásával kialakított szakoktatási részlegét. Az iskolában az idei tanévtől közélelmezés-turizmus és elektronikai műszerész szakosztály működik.
A szakmunkásokat duális oktatási rendszerben képző iskola épületének a felújítását és felszerelését 89 millió forinttal támogatta a magyar állam. Schönberger Jenő szatmári római katolikus megyéspüspök a megnyitóünnepségen elmondta: az egyházon belül is sokat vitatkoztak arról, hogy szerepet kell-e vállalniuk a szakmunkásképzésben.
Megjegyezte, hogy az egyház korábban mindig az elméleti oktatásban vállalt szerepet. Hozzátette ugyanakkor, hogy azt tapasztalják, nagy szükség van szakmunkásokra.
Az intézmény diákjaihoz szólva kijelentette, hogy a kétkezi munkával „isten munkatársaivá” válnak. Ádámkó István, a tanintézet igazgatója elmondta, a közélelmezés-turizmus osztályban 15 fiatal készülhet a szakács mesterségre, 15 pedig pincérnek tanulhat. Az elektronikai műszerész osztályban pedig 30 fiatalnak nyújtanak képzést. Pataki Csaba, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke elmondta: az intézmény abban segít, hogy Szatmárnémeti otthon tartsa a szakmunkás pályára készülő fiatalokat.
Hozzátette, hogy ritkán látni szélesebb összefogást, mint amely a szakiskolai osztályok beindításához vezetett, hiszen az egyház, az önkormányzat, a magyar kormány, a tanügy és a duális képzésben gyakorlatozási lehetőséget biztosító vállalkozók fogtak össze a cél megvalósításáért.
Calin Durla Szatmár megyei főtanfelügyelő az általa vezetett intézmény teljes támogatását ígérte a szakképzéshez. Megjegyezte, hogy a német-román kereskedelmi kamara által támogatott, korábban elindított hasonló programoknak köszönhetően Szatmár megye élen jár Romániában a duális képzés területén.
Az átadó ünnepség után érkezett a helyszínre – egyenesen Isztambulból – Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, aki az ünnepi fogadáson arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar nemzetpolitika az elmúlt kormányzati ciklusban immár a szülőföldön való boldogulást tűzte ki célul. Ezt a célt pedig a szakképzés megerősítése és a határon túli magyar gazdaságfejlesztési programok szolgálják. MTI; Krónika (Kolozsvár)

Gyarapodás technikában, tudásban, hitben
Fizika-, kémia-biológia-, valamint idegen nyelv szaktantermet építettek a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum főépületéhez és ezeket berendezték. A diákok pedig már használatba is vették, zajlottak a tanórák, „laborok”, amikor október 27-én, délelőtt, a díszteremben, a megvalósítás feletti örömét ünnepelni gyűlt össze az iskolaközösség a támogatókkal, kivitelezőkkel, közigazgatási elöljárókkal.
Schönberger Jenő püspök, első megszólalóként a tanintézmény keresztény szellemiségét emelte ki. Mint mondta, ez betölti az iskolát, köszönhetően a jó tanároknak, a spirituális atyáknak. „Nagyon fontos a tudás, de nevelni is akarunk: szép életre, jóra. A tanárok úgy élnek hogy az életpéldájuk által is nevelnek. A diákok tudását pedig az eredmények bizonyítják. Most három szaklaborral bővül az iskolánk. És remélem, nem csak okos-táblák lesznek ezekben a laborokban, hanem okos diákok is, akik jól használják majd a technikát, maguk gyarapítására. Az eszközökre azért van szükség, hogy általuk többek, jobbak legyenek a diákok, és még inkább a szépet és a jót építsék be az életükbe. Sok áldozatot hozott felénk a Magyar Kormány. Ezt köszönöm, és merem remélni, hogy ez az áldozat a lehető legjobb célt szolgálja majd.”
Ádámkó István igazgató egy régi álom megvalósulását látja a szaktantermek átadásában: „Egy esztendővel ezelőtt, a Reizer Pál püspök úr kezdeményezésére 1991-ben újraindított katolikus iskolák fennállásának huszonötödik évfordulóját, a katolikus iskola újraindításának ezüst jubileumát ünnepelhettük. Végiggondolva honnan indultunk és merre tart katolikus oktatásunk, az első teológiai fiúosztály beindítása óta szembeötlő volt, hogy ezt az elmúlt 25 évet folyamatos építés, építkezés kísérte. (...) Tevékenységeink megfelelő keretét a jó tanulási környezet biztosítja, ezért is olyan kiemelkedő az építkezéseink sorában a mai alkalom: a három, korszerűen kialakított, interaktív táblákkal, kivetítőkkel, interaktív táblagép-készlettel, hangfalakkal, hangosító berendezésekkel felszerelt szaktanterem átadása. Nem túlzás állítani, hogy az iskola vezetőségének, a tantestületnek, a diákoknak és a szülői közösségünknek régi álma válik valóra, amikor a Püspök atya megszenteli és használatba vesszük az új, belső iskolai tereket: a fizika-, a kémia-biológia-, valamint az idegen nyelv szaktantermet.”
Ádámkó István is megköszönte Magyarország kormányának a nyolcvanhat millió forint támogatást, amelyet a három szaktanterem tervezési, engedélyeztetési, építkezési munkálatainak ellenértékeként folyósított; Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalának pedig, hogy ötvennyolcezer lejjel támogatta a szaktantermek eszközbeszerzését.
Kereskényi Gábor polgármester szerint a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye a jó gazda gondosságával áll az ingatlanokhoz, amelyek a város területén találhatók. „Nem lehet nem észrevenni a munkálatokat, amelyek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy mi, szatmári polgárok büszkébbek lehessünk arra a helyre, ahol élünk, hogy javuljon az életminőségünk. (...) Én megköszönöm a támogatást és a munkát, és azt tudom mondani, hogy a magunk részét is hozzátesszük, hiszen feladatunk, hogy az oktatási intézmények működését zavartalanul biztosítsuk, az ehhez szükséges anyagi feltételetek, a felszerelések előteremtésével. Úgyhogy, számíthatnak ránk.”
Durla Paşca Mihai Călin megyei főtanfelügyelő az ünnepségen kiemelte, a szatmári tanügy abban az áldásos helyzetben van, hogy együttműködése az önkormányzattal és az egyházzal nagyon jónak mondható. Meglátásában mindegyik fél felfedezte, hogy a tanügybe való befektetés a jövőbe való befektetést jelenti. A létrejött szaktantermekkel kapcsolatban elmondta, azok európai standardoknak megfelelő szintű felszereltséggel rendelkeznek. „Most kedves tanárok, kedves gyerekek, a felelősség a vállaitokon, hogy válaszoljatok az előttetek álló kihívásokra. De mindabból, amit eddig tapasztaltam, a ti válaszoltok sem marad el, hiszen a megyében és országos szinten is kiemelkedő teljesítményt mutattok.”
Az iskola diákjainak előadása után Soltész Miklós, Magyarország kormányának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szólt az ünneplőkhöz, arra kérve a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum diákjait, hogy az iskola mottójának megfelelően, Márián keresztül erősödjenek és jussanak el Jézushoz. „Ha a katolikus iskolának a termeit bővítjük, ha kollégiumát hozzuk rendbe, ha egy óvodát felújítunk, akkor azt a törekvést szolgáljuk, hogy a kereszténység megmaradjon és itt, közöttünk éljen. De törekvésünk azt az üzenetet is hordozza, miszerint a kereszténységben összetartozunk. Fontos azt tudni, hogy akár római katolikus, görögkatolikus, ortodoxiában élő vagy protestáns keresztények vagyunk, a cél egy. Sokkal több az, ami minket összetart – magyarokat, románokat, bármilyen nemzethez tartozókat ebben a térségben –, mint ami szétválaszt. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert nekünk a felelősségünk óriási: hogy az össz-kereszténységet szolgáló keresztény fiatalokká tudjuk a gyermekeket nevelni. Hogy Románia hűséges és becsületes állampolgárainak, a magyarságban megmaradó felnőtteknek tudjuk a gyermekeket nevelni. Én arra kérek mindenkit, segítse, hogy efelé menjen az iskola tovább!
Az ünnepség végén Schönberger Jenő püspök megáldotta a szaktantermeket – amelyekben amúgy már megkezdődött az oktatás –, majd a vendégek is megtekintették a megvalósítást, fejlesztést. szatmar.ro