Március 15-én Szatmárnémetiben az RMDSZ és a MIK szervezett megemlékezést a Petőfi–szobornál. Imát mondott Schönberger Jenő megyés püspök, valamint Sipos Miklós esperes. Az ünnepi beszédet Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke tartotta. Diákok az alkalomhoz illő verseket szavaltak, majd az RMDSZ tisztségviselői, civil szervezetek, egyházak és magánszemélyek helyezték el a kegyelet koszorúit Petőfi szobránál. Az ünneplés a színházban folytatódott, melynek nyitányaként a Fátyol Rudolf által vezetett Consonantia együttes Bartók–műveket játszott. Ez alkalommal adták át a Szent–Györgyi Albert Emlékportrét, amelynek idei kitüntetettje Fazekas Lóránd. Az RMDSZ nevében Nagy Zsolt miniszter beszélt, az ünnepi szónok pedig Szabó István, a megyei tanács elnöke volt. A Hám János, a Református Gimnázium és Kölcsey diákjaiból álló csoport megemlékező műsort mutatott be. /Ünnepségek Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 16./

Váratlanul elhunyt 65. életévében Balogh Géza /sz. Királydaróc, 1942. márc. 6./ nyugalmazott tanár. Történelem szakos tanári oklevelet szerzett az egyetemen. 1996–ban került a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumba, 1998–tól nyugdíjaztatásáig aligazgató volt. Szorgalmazta a nemzeti történelem tanítását is. Levéltárakban kutatott, előadásokat tartott, tanulmányokat közölt. Szatmár és vidéke a reformáció századában címen tartott előadása most jelent meg A kálvinizmus és a magyar kultúra című kötetben. 2004-ben jelent meg Élő hagyományaink – Tanulmányok a Szatmárnémeti Református Főgimnázium múltjáról című munkája. Kutatásának eredménye a Szeles András: A szathmári tiszt. tractus ekklésiáinak históriája című terjedelmes munka, melynek előszavát és magyarázó jegyzeteit ő írta. /Bura László: Elhunyt Balogh Géza. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 28./

Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. Szilágyi Éva tanárnő, a Református Gimnázium igazgatója elmondta, hogy a Királyhágómelléki Református Egyházkerület 1991–ben újraindította a Szatmárnémeti Református Gimnáziumot is. A gimnázium újraindításának gondolata Ligeti László egyházmegyei főgondnoktól származik, ő adta be a hivatalos kérvényt a gimnázium beindítására. Azután évről évre nőtt az osztályok száma. Épületük egyelőre nem volt, délutáni oktatásra kényszerültek. A két kilencedik osztályt a Kölcsey Ferenc Líceum fogadta be. Az 1992–1993-as tanévben már három kilencedik osztály indult, így összesen az öt osztályban százötvenegy tanuló tanult. 1997–ben az évek óta húzódó ígérgetések után az egyház és a helyi RMDSZ-szervezet közbenjárására a gimnázium megkapta az egykori Zárda – volt fiúbentlakás – épületét. Az épületet át kellett alakítani, hogy igazi otthont teremtsenek az oktató–nevelő munkának. A véndiákok segítettek. A gyülekezetekkel felvették a kapcsolatot. A gimnázium hagyományaihoz híven, nyitottak más felekezetek irányába is. Jelenleg a gimnáziumban általános iskolai tagozat, továbbá a líceum nappali és esti tagozata, továbbá egy posztliceális, könyvviteli képesítést nyújtó tagozat működik. A gimnáziumnak ma ötszázötven diákja van és harminctagú a tantestület, akik közül tizenheten címzetes tanárok, a többi helyettesítő, illetve óraadó minőségben dolgozik. Valamennyi tanerő szakképesített. A kiváló képességű tanulókkal külön foglalkozásnak, gyakorolják a tehetséggondozást. Jól működő ösztöndíjrendszert dolgoztak ki. Jól felszerelt könyvtárat is sikerült létrehozniuk. A tizenötezer kötetes állomány mintegy kilencven százaléka egyéni adományokból származik. /Mandula Tibor: Tizenöt éve alakult újra a Szatmárnémeti Református Gimnázium. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 19./

A református gimnáziumok újraalakulásának 15. évfordulója alkalmából, a Szatmárnémeti Református Gimnázium május 20-21-én diákkonferenciát szervezett. A találkozón részt vettek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi, a kolozsvári, a zilahi, a váradi, a marosvásárhelyi, a sepsiszentgyörgyi és a házigazda Református Gimnázium pedagógusai, diákjai. Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatónője köszöntötte a megjelenteket. A találkozó első felében a véndiákok kaptak szót, s felelevenítették diákkori éveikhez fűződő emlékeiket. Katona Sándor véndiák, később a Református Gimnázium tanára készülő könyvéből olvasott fel részleteket, a református iskola falai között eltöltött diákévekről. A diákok tudományos dolgozatukban bemutatták iskolájuk történetét; a hétköznapokról és ünnepi pillanatairól készült rövidfilmet, valamint különböző riportokat iskolájuk tanulóival, véndiákjaival. A diákok által készített munkákat közös kiadványban jelentetik meg, az iskolák életéről készült rövidfilmekből pedig közös bemutató filmet szerkesztenek a találkozó rendezői. /Karikás Enikő: Romániai református gimnáziumok találkozója. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 22./

Irodalom és hagyományőrzés címmel több napos irodalmi tábor nyílt szeptember 4-én Szatmárnémetiben, a Liter Art Egyesület, a tanfelügyelőség és több civil szervezet rendezésében. Többek között Láng Gusztáv, Cs. Gyimesi Éva, Kereskényi Sándor, Kónya László, Csirák Csaba, Stier Gyula, Thoroczkay Sándor tart előadást a jobbára magyar szakos tanárokból álló táborozóknak. Gál Gyöngyi magyar szakos tanfelügyelő, főszervező elmondta: a találkozó elsődleges célja, választ keresni azokra a kihívásokra, amelyek a globalizációval az erdélyi magyarok számára is jelentkeznek. Ez a válasz az anyanyelvi oktatás, ezen belül a magyar nyelv és irodalom tanítási színvonalának emelése, a hagyományőrzés és a közösségi szellem erősítése. Végh Balázs Béla, a Babes-Bolyai Tudományegyetem szatmári kihelyezett karának igazgatója Fényi István /1919-1994/ nagykárolyi költő, munkásságán át bizonyította, hogy a regionális értékek is szerves részei az európai értékrendnek. Szilágyi Éva magyar irodalom tanár, a szatmári Református Gimnázium igazgatója az írástudók, a tanárok felelősségét hangsúlyozta a globalizáció negatív hatásainak kivédésében. „Tanáraink feladata, jobban mint eddig, az identitástudat erősítése.” – hangsúlyozta. /Sike Lajos: EU és az irodalmi félelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./

Az ECL nyelvvizsgára való felkészítésre és magára a vizsga letételére, valamint az ECDL számítógépes használatról szóló oklevél megszerzésére lehet jelentkezni a Partiumi Keresztyén Egyetem nagyváradi székhelyén és a szatmárnémeti Református Gimnáziumban. A tanfolyamokat akkreditált szakemberek vezetik. „Számos nyelvből lehet nálunk ECL vizsgát tenni – mondta el Zakota Zoltán  az egyetemen belül működő Felnőttképző Intézet adminisztratív igazgatója. – Az ECDL-tanfolyamainkat magyar nyelven tartjuk, a tanulók azért kapnak három nyelvű szakkönyvet, mert a vizsgáztatás román nyelven történik, másrészt a számítógépes nyelv az angol.” Az ECDL az EU által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány. Az EU jogharmonizációs törekvéseivel összhangban az ECL és az ECDL bizonyítványokat nem kell honosítani. /Gergely Gizella: Felnőttképzés a PKE-n. = Krónika (Kolozsvár), nov. 24./

Az illetékesek cáfolták azokat a Szatmárnémetiben terjedő híreket, melyek szerint „kilakoltatják” a város legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumot, mert az épület visszakerül a református egyház tulajdonába. Az ingatlan átadásának igényét Tőkés László fogalmazta meg. A püspök úgy vélte: nemcsak jogilag, de ténylegesen is vissza kell szolgáltatni a Református Gimnáziumnak az iskolaépületet. Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint szóba sem kerülhet a Kölcsey elköltöztetése, hisz már korábban konszenzus jött létre az egyházzal, hogy az iskola jelenlegi helyén marad. /Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25/

Nem fenyegeti kilakoltatás Szatmárnémeti legnagyobb magyar középiskoláját, a Kölcsey-gimnáziumot – erősítette meg Tőkés László püspök, reagálva a Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről című cikkre. Ebben az ÚMSZ azt írta: Tőkés korábban megfogalmazta azt az igényt, hogy az iskolaépületet „ténylegesen” is vissza kellene szolgáltatni a Református Gimnáziumnak. „Mikor egyházunknak visszaítélték ingatlanait, azonnal találkozót kezdeményeztünk a szatmári illetékesekkel, és megegyeztünk a magyar nyelvű iskolaügy általános rendezésében, külön a Kölcsey-gimnázium megegyezéses alapú rendezésében. Ezt követően még egy találkozóra sor került, ahol folytattuk a párbeszédet és a konszenzusra törekvő rendezési terveket. Semmiféle nézeteltérés nem történt, megállapodtunk” – nyilatkozta a püspök. /Both Abigél: Tőkés László: nem lakoltatunk ki senkit. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./; Előzmény: Sike Lajos: Vita a Kölcsey-gimnázium épületéről. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25.

Szatmárnémetiben a Református Gimnáziumban április 26-án nem folyt tanítás, hanem különböző tanácsadásokon, beszélgetéseken vehettek részt a diákok. A Csendesnapon Suhó Zoltán másodéves teológus ösztöndíjat adott át három gimnáziumi diáknak. Szilágyi Éva, a gimnázium igazgatónője elmondta, hogy öt teológus-hallgató újraélesztette azt a hagyományt, hogy a legációjukkor kapott adomány egy részéből ösztöndíjat hozzanak létre, s ezzel olyan diákokat kívánnak támogatni, akik teológiára készülnek. Suhó Zoltán orgonakoncertjét hallgathatták meg a diákok. Az orgonakoncert egy sorozat nyitánya volt. Suhó Zoltán az épülő Rákóczi Kollégium javára fog az elkövetkezőkben koncerteket rendezni. /Bodnár Gyöngyi: Csendesnap a Református Gimnáziumban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), április 27./

Szatmár megyében az érettségin az átmeneti arány 81,97 százalékos volt, az óvások benyújtása előtt. A magyar anyanyelven tanuló diákok zöme Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban érettségizett. A főgimnázium diákjai mellett itt bizonyították felkészültségüket a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont végzősei is, összesen 304–en, közülük mindössze 38 diák bukott meg, a 38-ból 36-an román nyelv és irodalomból. /Bodnár Gyöngyi: Nyolcvanegy százalékos az átmeneti arány. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 9./

Az új tanév kezdetén ismét felmerül a kérdés, hol laknak majd Szatmárnémetiben a Református Gimnázium vidékről érkezett tanulói. Jelenleg a Kölcsey, a Hám János, valamint a Ioan Slavici iskolák bentlakásában kapnak helyet. Mikor lesz kész a több mint tíz éve elkezdett Rákóczi Kollégium? Sipos Miklós esperes közölte, a munkálatok folynak, ezen a télen már fedél alatt lesz a teljes épület, beleértve a toronyrészt is, amit az épület homlokzati oldalán alakítanak ki, Makovecz Imre tervei szerint. Jövő tavasszal megkezdik a falak építését is. /Folyamatban van az építkezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 7./

Szatmárnémetiben a tanév elkezdéséig helyet cserél az Aurel Popp Művészeti Gimnázium és a Református Gimnázium. A költözést a helyi önkormányzat kezdeményezte takarékossági megfontolásokból, ugyanis mindkét iskola visszaszolgáltatott egyházi ingatlanokban működött. A Református Gimnázium átköltözik a visszaszolgáltatott hajdani Református Tanítóképzőbe, és a művészeti gimnázium elfoglalja ennek helyét. „Örülök, hogy végre a saját ingatlanunkban működhetünk – nyilatkozta a Krónikának Szilágyi Éva, a Református Gimnázium igazgatója. A református egyház a Láncos templom szomszédságában újabb két ingatlant kapott vissza: övék a Kölcsey Ferenc Főgimnázium épülete, illetve a hallássérültek speciális iskolája által használt ingatlan is, melyek egyelőre a helyükön maradnak. /Babos Krisztina: Otthon a reformátusok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./

Megkezdődött a tanév Szatmárnémetiben. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Elek Imre igazgató elmondta egy V–es és hat IX–es osztályt indítottak idén, jelentős létszámnövekedés nem történt, egy csonkaosztály is indult. Az iskola épülete a református egyház tulajdonát képezi, ezért állami támogatást nem kaptak volna újabb felújítási munkálatokra. Elek Imre igazgató megköszönte a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal és a tanács segítségét, finanszírozták a főgimnázium munkálatait. Ünnepi misével, illetve istentisztelettel kezdte meg a tanévet a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpont és a Református Főgimnázium is. A római katolikus líceum diákjai a Székesegyházban voltak, a misét Schönberger Jenő megyés püspök celebrálta. A Hám János Iskolaközpontban is történt tatarozás, a munkálatokat a római katolikus egyház finanszírozta. A Református Főgimnázium diákjai a Láncos templomban gyűltek össze. /Szappanos Andrea: Tanévkezdés Szatmárnémetiben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 18./

Székelyföldtől a Partiumig szinte valamennyi nagyobb erdélyi településen emlékeztek 1956-ra. Háromszéken Sepsiszentgyörgyön, Kovásznán, valamint Baróton tisztelegtek a forradalom hősei előtt. A megyeszékhelyen a városháza falán levő „Gloria Victis” feliratú emléktábla előtt rótta le kegyeletét a háromszéki Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint az Erdélyi ‘56-os Bajtársi Társaság. „1956-ot követően Sepsiszentgyörgy 23 polgárát, összesen 265 év börtönbüntetésre ítélte a volt kommunista diktatúra” – dokumentálják a múltat a kőtáblába rótt betűk. Délután a tavaly felszentelt emlékoszlopnál az ‘56 Emlékparkban, illetve a központi park kopjafájánál koszorúztak. Csíkszeredában a Kalász negyedi temetőnél felállított kopjafánál elsőként Nagy Benedek, az ‘56-os Baráti Társaság nevében mondott beszédet. A megemlékezés a koraesti órákban, fáklyásmenettel folytatódott a Szabadság-tértől, a magyar főkonzulátus előtti téren felállított ‘56-os emlékműhöz. Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg az ‘56-os forradalomról és szabadságharcról. Varga László nyugalmazott református lelkész, ötvenhatos elítélt tartott előadást. Ezt követően a Szabadság, Szerelem című filmet vetítették le. Október 23-án Hajdú Zoltán történelemtanár a forradalom leverése utáni megtorlásról beszélt. Nagyváradra október 23-án érkezett az a vándorkiállítás, amely az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó erdélyi és román vonatkozású dokumentumokból áll. Mind a három szatmári magyar középiskolában (Kölcsey Ferenc, Hám János, Református Gimnázium) megemlékeztek október 23-án az ‘56-os magyar forradalomról. Délután az RMDSZ székházában a Szent-Györgyi Albert Társaság szervezésében Sárándi Tamás muzeológus 1956 romániai vonatkozásáról tartott előadást. Snagovban friss, piros-fehér-zöld szalagos koszorúk emlékeztetnek arra, hogy több mint fél évszázaddal ezelőtt itt tartották fogva Nagy Imrét, az 1956-os magyar forradalom vezetőjét és sorstársait. Az október 23-i megemlékezésen a Markó Béla szövetségi elnök vezette RMDSZ-küldöttség helyezte el az emlékezés koszorúit az ‘56-os hősök emlékművénél. Markó Béla beszédében rámutatott arra, hogy ötvenegy év után „még mindig adósságunk van azokkal az emberekkel szemben, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak”, egyesek közülük az életükkel fizettek. /Adósságot törlesztettek Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

November 24-én rendezvénysorozattal ünnepelte a Református Gimnázium a szatmárnémeti református oktatás 450 éves évfordulóját. Az ünnepség Tőkés László püspök igehirdetésével kezdődött volna a Láncos-templomban, azonban az utolsó percekben lemondta le az ünnepségen való részvételét. Az istentisztelet és a köszöntők után, ünnepi műsor következett, amelyet a Református Gimnázium nemrégiben végzett diákjai adtak elő. Az ünneplők ezután átvonultak a gimnáziumba, ahol az előcsarnokban megtörtént az évfordulóra készített tábla leleplezése, majd pedig a református oktatás emléktárgyaiból összeállított kiállítás megnyitója. Délután a harmadik helyszínen, a Dinu Lipatti Filharmóniában folytatódott az ünnepség. Ekkor az iskola diákjai egy részletet adtak elő Páskándi Géza „Tornyot választok” című művéből, ami után díszoklevelek átadására került sor. /A szatmárnémeti református oktatás 450. évfordulóját. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 26./

A 44 egyházközségből álló Szatmári Református Egyházmegye minden lelkészi állását betöltötték, így az elmúlt évek krónikus lelkészhiánya megszűnt, tájékoztatott Sipos Miklós, a Szatmári Református Egyházmegye esperese. A lelkészi kar teljesen megfiatalodott, most már 80-85 %-ban 1990 után végzett fiatal lelkészek szolgálnak. A változásokat követően, ‘90 után, volt egy nagyon látványos felpezsdülés az egyház életében, amikor sorban alakultak meg a nőszövetségek, az ifjúsági szervezetek, énekkarok és ugyanakkor a templomok látogatása is látványosan megnőtt. Ez a kilencvenes évek közepéig tartott, azután a kezdeti lelkesedés kissé alábbhagyott, de mára már stabilizálódott a helyzet. Az egyházmegyében nyilvántartott hívek száma 22 ezerre tehető, a Németi Református Egyházközség pedig közel 2000 főt számlál. Ez a közösség pezsgő életű, noha nagyobb részben az idősebbek mondhatóak aktív tagoknak. Vasárnaponként átlagosan mintegy 300 fő vesz részt az istentiszteleteken. Az ifjúsági csoport különféle tevékenységekkel vesz részt az egyház életében. Emellett aktív, 80 tagú nőszövetséggel is rendelkezik a gyülekezet, akik a beteglátogatást, beteggondozást is végzik, illetve rendszeresen ellátogatnak az Idősek Otthonába. Az Ady Endre Társaság szervezésében irodalmi műsorok, könyvbemutatók zajlottak. Idén az épületek külső renoválása komoly munkát jelentett, és még is folynak a munkálatok. A tíz éve épülni kezdett egyházmegyei érdekeltségű Rákóczi Kollégium anyagi okok miatt lassan épül. /Nagy Krisztina: Fiatalodott a Szatmári Református Egyházmegye. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 20./

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) ügyvezető püspöke nemrégiben vette át hivatalát Tőkés Lászlótól. Kifejtette, hogy a legsürgetőbb teendő a KREK egyházközségeinek dolgát rendbe tenni. Meg kell keresni azon egyházközségeket, amelyekben a lelkipásztor nem érzi jól magát, és gondjai vannak. Csűry folytatni szeretné az egyházközségek látogatását. Hamarosan leülnek tárgyalni Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével a két egyházkerületet érintő kérdésekről. Csűry szeretné, ha a gencsi ügy minél hamarabb lezárulna. Emellett továbbra is nyitottak a Krisztusért és Egyházért /CE/ Szövetséggel szemben. Zilahon a Református Wesselényi Kollégium ingatlanügyeit kell rendezni. Az iskolaépület szintén a református egyház tulajdonában volt, de az 1990-es évek eleje óta sikertelenül igényelték vissza. A nagyváradi Lorántffy-gimnázium épületét szeretnék felújítani, Szatmárnémetiben pedig rendezni kell a Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal a felmerült gondokat. Tavaly augusztusban a KREK visszakapta azt az épületet, amelyben jelenleg a gimnázium működik, és egy másik, egykori egyházi tulajdonú ingatlant a Láncos-templom mögött. A Szatmári Református Gimnázium néhány osztálya jelenleg a Kölcsey épületében tanul, s voltak kísérletek arra, hogy összeugrasszák a két magyar tanintézetet. /Fried Noémi Lujza: Szolgálat a szeretet jegyében. = Krónika (Kolozsvár), jan. 18./

A magyar kultúra napját ünnepelték január 22-én Szatmárnémetiben a Kültelki református templom dísztermében. Higyed János Mátyás lelkész kiemelve azt, hogy cél a „gyökereinkhez” történő visszanyúlás. Három iskola diákjai jelentek meg: a Popp Aurel Művészeti Iskolából, a Református Gimnázium teológia szakos tanulói, valamint az egyházközség által létrehozott Halak, Lámpás, Csillag és a Bárka keresztény osztályok növendékei. A programban szerepeltek a gyerekek szavalatai, mesemondásai, énekei, továbbá Nagy Orbán színész közreműködésével néptáncbemutatót láthattak a megjelentek. /Nagy Krisztina: A Kultúra Napja a Kültelki református templomban. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 23./

Az idei tanévhez képest nem változik Szatmárnémetiben a Református Gimnázium 2008/2009-es tanévre vonatkozó beiskolázási terve. Szilágyi Éva, a gimnázium igazgatónője közölte, hogy egy ötödik osztály indul majd, ahol harminc hely vár betöltésre. A kilencedik évfolyamon továbbra is három osztályt indítanak: egy filológia, egy teológia és egy matematika-informatika profilút. Esti tagozaton indul egy tizenegyedik osztály, filológia profillal. A jövő tanévben is beindítják a posztliceális képzést, amely államilag támogatott, így ingyenes. A diákok itt könyvvitelt, pénzügyet tanulhatnak. /(gyb): Ingyenes posztliceális képzés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 3./

Április 19-én a kézdivásárhelyi Református Kollégiumban szervezték meg a nyolcadik országos bibliaismereti vetélkedőt, melyen Marosvásárhely, Nagyenyed, Kolozsvár, Szatmárnémeti, Székelyudvarhely, Zilah, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely kilenc református kollégiuma mérte össze bibliaismereti tudását. /Iochom István: Országos bibliaismereti vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

Szatmárnémeti díszpolgári címét ítélte meg dr. Bura László nyelvész, tanár számára a városi tanács. Az RMDSZ-frakció kezdeményezte kitüntetéssel Bura László életművét kívánják méltatni, aki tanárként több generáció oktatásában-nevelésében vállalt fontos szerepet, íróként és publicistaként pedig a város és a megye művelődéstörténetének, egyháztörténetének és néphagyományainak kutatásában és megismertetésében szerzett érdemeket. „Nagyon kellemes meglepetés ez számomra, bár nem szeretem a címeket. Én a közösségért dolgoztam” – jelentette ki Bura László. A nyelvész élete egyik legnagyobb megvalósításának azt tartja, hogy 1990-ben az akkori 5-ös számú vegyes tannyelvű ipari líceumból sikerült megszerveznie Szatmár megye magyar elitiskoláját, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumot. A gimnáziumban igazgatóként dolgozott 1994-ig, majd a Hám János Római Katolikus Iskolaközpontot vezette három évig, amely – a Református Gimnáziummal együtt – a Kölcsey falai között kezdte meg működését. Bura László később a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett tanítóképző tagozatának vezetőjeként tevékenykedett. A 76 éves pedagógus jelenleg is tanít a BBTE pszichológia és pedagógia szakának szatmárnémeti tagozatán. Bura László 1955 márciusa és 1956 májusa között – amikor a kolozsvári egyetem nyelvészeti szakán dolgozott – államellenes szervezkedés vádjával börtönbe került, az ítélet ellen azonban fellebbezett, így kikerült a börtönből. /Babos Krisztina: Bura László Szatmár díszpolgára. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

„Nagy segítség volt a magyar szóbelin a diákoknak, hogy idén először szöveggyűjteményt használhattak a vizsgán, és nem kellett fejből elemezni a tételen szereplő prózát vagy verset – értékelte az érettségit Szabó Csilla vizsgáztató bizottsági tag. Kollégája, Kiss Kálmán magyartanár szerint is jól szerepeltek Szatmárnémetiben a magyar érettségizők. A Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban vizsgáztak a másik két magyar középiskola – a Református Gimnázium és a Hám János Római Katolikus Iskolaközpont – diákjai is. /Babos Krisztina: Leplezett vizsgadrukk. = Krónika (Kolozsvár), jún. 26./

Az utóbbi időben vita folyt arról, hogy mi lesz Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, ha ki kell költöznie mostani épületéből, amit a református egyház visszakapott. Sipos Miklós esperes elmondta: nem céljuk a Kölcsey kiköltöztetése, mindössze azt szeretnék, hogy a Református Gimnázium is méltó körülmények között működjék. A Református Gimnázium nem egyházi iskola, mert nem az egyház alapította, és teljes egészében az állam tartja fenn, így kimondottan jogi értelemben az egyháznak kevés köze van hozzá. Köze van viszont az épületekhez, amelyeknek jog szerinti tulajdonosa. Ilyen nehéz helyzetet kizárólag empátiával, nagy-nagy felelősséggel lehet megoldani. /Veres István: A Refi is állami iskola! = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 30./

A szatmári magyarság a júniusi helyhatósági választáson az RMDSZ révén valósággal túlnyerte magát. A megye összlakosságának 37 százalékát kitevő magyarság a fontos tisztségek 70 százalékát vitte el. (Övé a megyeitanács-elnöki és a hat közül a négy legjelentősebb város polgármesteri széke.) A rendszerváltás óta ilyen még nem volt. Szatmár megyében egymást tángálja a jó magyar, írta Sike Lajos, a lap munkatársa. Hetek óta a helyi sajtó leggyakoribb témája két magyar líceum egymásnak feszülése. A kérdés: költözik-e tavasszal Szatmárnémeti leghíresebb iskolája, a Kölcsey Főgimnázium, hogy a patinás épületet visszaadja jogos tulajdonosának, a Református Gimnáziumnak (amely különben jó éve egy másik visszakapott épületben működik), vagy továbbra is a helyén marad? Az önkormányzatnak nincs olyan alkalmas épülete, ahol közel nyolcszáz diákot el lehetne helyezni. Az újságíró szerint egyes „nagy magyaroknak” fontosabb más magyarok kiütése, szerinte erre példa Kincses Előd képviselőként való indulása Markó Béla ellenében. /Sike Lajos: Üsd ki? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Még folynak a tárgyalások a Református Gimnázium, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/, a Speciális Iskola, valamint a Szatmár Megyei Tanfelügyelőség vezetősége között, az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügyében. A református egyház visszakapta azokat az épületeket, amelyekben jelenleg a Speciális Iskola, valamint a Kölcsey Ferenc Főgimnázium is tevékenységet folytat. Az egyház igényt tart a fentebb említett épületekre, mivel azokban felsőfokú oktatást, valamint iskolabővítést szeretne véghez vinni. /Februárban dől el a Kölcsey sorsa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

A magyar kultúra napja tiszteletére az idén 20 éves fennállását ünneplő felvidéki Palóc Társaság 13. alkalommal hirdetett pályázatot általános és középiskolás diákok számára. A Kárpát-medencében élő és tanuló pályázók öt országból jelentkeztek pályamunkákkal, az ünnepélyes eredményhirdetést január 18-án, vasárnap tartották a Magyar Kultúra Alapítvány székházában Budapesten. Z. Urbán Aladár, a Palóc Társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Kiss Dénes, a Magyar Írók Egyesületének és az Országos Trianon Társaságnak az elnöke a magyarság eredetéről tartott előadást. A pályamunkákat egy szakmai bizottság bírálta el, melynek elnöke Kolczonay Katalin egyetemi tanár volt. A Szatmári Református Gimnázium két diákja is második díjat nyert a pályázaton. /Szatmári nyertesek a Palóc Társaság vetélkedőjén. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 22./

Rövid távon megoldódott Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnázium sorsa, jelezte Kónya László főtanfelügyelő–helyettes. Tárgyalások folytak a református egyháznak visszautalt ingatlanokkal kapcsolatban, ugyanis a Speciális Iskola mellett, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak is költöznie kellett volna mostani épületéből A Speciális Iskola a nyári vakációban költözni fog, a Kölcsey azonban továbbra is maradhat az épületben. A jövő tanévtől a két tanintézmény, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, valamint a Református Gimnázium közösen használják majd az épületet. /Megegyeztek: nem költözik a Kölcsey. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 21./

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak mégiscsak költöznie kell a jelenlegi épületből, ugyanis a református egyház igényt tart arra. Kónya László főtanfelügyelő–helyettes elmondta, hogy a Református Gimnázium a jövő tanévtől átköltözik a Kölcsey épületébe, és a fennmaradó „üres” osztálytermeket – előzetes egyeztetés alapján – használhatja majd a Főgimnázium. Azoknak a kölcseys osztályoknak, amelyek nem kapnak majd helyet az eddig használt épületben, a tanítási óráik ugyancsak a református egyház tulajdonában lévő Speciális Iskola épületében zajlanak majd. A két tanintézmény a jövő tanévtől közösen használja a Kölcsey Ferenc Főgimnázium által eddig használt épületében a könyvtárat, a dísztermet és a tanárit, továbbá az iskola udvarát és a kazánházból átalakított, a közeljövőben átadásra kerülő tornatermet is. /Költözik a Kölcsey egy része. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), febr. 24./

A Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanári közössége nyilatkozatban áll ki az iskola mellett. A református egyház visszakapta ingatlanait. Romániában nem létezik egyházi iskola, hangsúlyozták a nyilatkozatban, csak állami iskolák vannak, melyek közt egyházi jellegű állami iskolák is működnek, mint amilyen a Református Gimnázium is. Milyen erkölcsi alapon áll épületválasztási előnyben a Református Gimnázium? – tették fel a kérdést. Mindkét iskola a Szatmár megyei magyar oktatás egy sajátos szeletét vállalja fel, mindkettőre szükség van. /Kölcseys tanárok nyilatkozata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./

Március 2-én Tőkés László református püspök igehirdetése után fórumot tartottak Szatmárnémetiben, a Láncos templomban, a Kölcsey Ferenc Főgimnázium, illetve a Református Gimnázium épületcseréjének, valamint a küszöbön álló átszervezéseknek az ügyében. A találkozón az egyház képviselői, valamint RMDSZ-es vezetők szólaltak fel, egyként hangsúlyozva, hogy egész magyarságunkra káros hatással lehet a rossz közhangulat, ami a két magyar iskola helycseréje kapcsán kialakulóban van. Tőkés László kifejtette, nem az egyház hibája, hogy idáig fajultak a dolgok, ebben a helyzetben pedig megoldást csak az összefogás hozhat. Ilyés Gyula polgármester hangsúlyozta: mindössze egy évig tartó „kényelmetlenségről“ van szó, amíg az átszervezés lezajlik. Az elöljáró szerint két-három éven belül Erdély legszebb magyar iskolaközpontjával büszkélkedhet majd Szatmárnémeti. A találkozón szó esett arról is, hogy mekkora kárt okozhatnak a magyarságnak a sajtóban megjelenő nyílt tiltakozó levelek, illetve a Kölcsey kiköltöztetését kifogásoló vélemények. A fórumon a Kölcsey Gimnázium vezetősége nem képviseltette magát. /A békességet próbálták keresni. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 23./