A kolozsvári Reményik Sándor Pincegalériában megnyílt Jeney Lám Erzsébet tárlata, színes akvarelljeinek sikere volt. A művész 1956-ban végzett a kolozsvári főiskola textiltervezői szakán. Kezdetben a Művelődés című lapnál dolgozott, majd muzeológus a kolozsvári Művészeti Múzeumban. Később a Babes-Bolyai Tudományegyetem gyógypedagógiai szakán tanított. A Lélektan és Pedagógiai Intézet munkatársaként ment nyugdíjba 1982-ben. Grafikusként és művészeti íróként is számon tartják. Tizenkét egyéni tárlata volt bel- és külföldön. /Németh Júlia: Reményik Sándor Galéria Jeney Lám Erzsébet grafikai tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

"Szatmárnémetiben, a Képzőművészeti Múzeumban megnyílt Görbe Éva kiállítása: népszerű mesehősök és rajzfilmfigurák tárlata. Görbe Éva tanárnő öt éve foglalkozik babakészítéssel. A kiállított babák mindegyike egy kis remekmű. "Fontosnak tartom, hogy a babákon minden olyan legyen, mint a valóságban, így készítek nekik alsószoknyát, ingecskét, cipőcskét. /"Minden babának lelke van" Mesehősök a múzeumban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 9./"

Júl. 30-án megkezdődött a III. Partiumi Magyar Napok rendezvénysorozat pénteken Szatmárnémetiben. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke fővédnökségével több szatmári szervezet rendezésében zajló eseménysorozat műsora egyebek mellett nemzetpolitikai tanácskozást és polgári találkozót, zongorahangversenyt és vásárral egybekötött könyvutcát, képzőművészeti, népművészeti és fotókiállítást, sport- és kvízjátékot, magyaros gasztronómiai bemutatót is kínál. A szatmárnémeti Scheffler János Lelkipásztori Központban Kisebbségi léthelyzetek és az európai integráció címmel nemzetpolitikai tanácskozást tartanak. Tíz előadáson egyetemi tanárok, történészek és politikusok, köztük Szakály Sándor történész, Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, valamint Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magyarság európai integrációs kérdéskörét taglalja. Az idei Partiumi Magyar Napokon külön hangsúlyt kap az egyház és az irodalom. Tekintettel arra, hogy a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 200. évfordulóját ünnepli, ebből az alkalomból a Művészeti Múzeumban kiállítás nyílik a püspökség kegytárgyaiból. /Szatmárnémetiben megkezdődtek a Partiumi Magyar Napok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 31./

A Német Demokrata Fórum, valamint a Szatmári Svábok Németországi Egyesülete tizenötödik alkalommal rendezte meg a szatmári svábok találkozóját. Az idei rendezvény helyszíne Szatmárnémeti és Mezőpetri, mottója: "Identitásunkat megőrizve alakítsuk együtt Európa jövőjét!" volt. A megjelentek a Művészeti Múzeumban megtekintették a "A 200 éves szatmári egyházmegye" című kiállítást. Mezőpetriben megnyílt Lázin Csaba kiállítása. /E. Gy.: Szatmári svábok találkozója – 2004. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 9./

Könyvvásár, gyermekprogramok, népzenei előadások, képzőművészeti és fotókiállítások garmadája fogadta az elmúlt hét végén mindazokat, akik a szatmárnémeti Partiumi Magyar Napokra látogattak. Augusztus 18-án a Szent István Kör jubileumi emlékülését tartották, este a Dinu Lipatti Filharmónia termében Varga Attila országgyűlési képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke hivatalosan is megnyitotta a „magyarok közös ünnepét”. Másnap íjászbemutató és a papírhajtogatás művészeteként ismert origami csalogatta a gyermekeket a székesegyház előtti térre. A Mare Temporis – Történelmi Hagyományokért Alapítvány tagjai reneszánsz tánc- és ruhabemutatóval nyűgözték le a közönséget. Őket a páncélos lovagok követték a színpadon. A Partiumi Magyar Napok rendezvényei egy időben több helyszínen is zajlottak: a Nyári Színházban a debreceni Csokonai Színház Operettgáláját élvezték a műfaj kedvelői, a főtéri nagyszínpadon felnőtt- és gyermektánccsoportok ropták, majd fúvószenekar és mazsorettek következtek. Augusztus 20-án a Székesegyházban celebrált ünnepi szentmise záróakkordjaként Szent István szobrát is megkoszorúzták. A Szatmári Polgári Találkozó helyszíne idén is a Kossuth-kert volt, ahol egész napos gyermekprogramokkal, sakkversennyel, magyar nép- és könnyűzenével várták a látogatókat. – Valószínűleg idén is mintegy 25 ezren voltak a Partiumi Magyar Napokon – összegzett Kovács Jácint, az egyik főszervező. A háromnapos ünneplés Ruha István-emlékkoncerttel, valamint a Bergendy együttes szabadtéri bulijával zárult. /Varga Blanka Ildikó: Ezreket vonzott a régió ünnepe. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./ Augusztus 19-én a Partiumi Magyar Napokon Szatmárnémetiben, az Art Caffé kávézóban Végh Béla főiskolai adjunktus dr. Czira Árpád: Menekülés a szibériai fogságból, 1914–1916 könyvét mutatta be Szatmárnémeti régi főterén az egész napos rendezvények közül nem hiányozhatott a partiumi mesterségek utcája sem. Megjelentek a magyarországi és a helyi magyar sajtó képviselői is, a Szatmári Magyar Hírlap, a Szatmári Friss Újság, az Új Magyar Szó és a Duna TV. Látható volt az EKE természetfotó–kiállítása, továbbá a Szatmári Alkotóház képzőművészeti kiállítása, Fazekas József Tamás fotóművész kiállítása és Az erdélyi szászok című viselet– és fényképkiállítása a Szatmár Megyei Múzeumban, illetve a Művészeti Múzeumban. /Szappanos Andrea: Könyvbemutató, kiállítások, gyermekprogramok. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 21./

Április 27-én Szatmárnémetiben a Művészeti Múzeum udvarán található, a szatmári békekötést idéző emléktáblánál koszorúzás lesz, ez az idei Rákóczi–megemlékezés nyitó programja. A koszorúzáson fellép Nagy Csaba nyíregyházi tárogatóművész, aki kurucnótákat játszik. A koszorúzást követően kezdődik a Megyei Múzeumban a Rákóczi szabadságharcra emlékező nemzetközi tanácskozás. /Rákóczi–megemlékezés. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), 2007. április 26./

Ritkán vesznek részt oly sokan egy kiállításmegnyitón, mint november 3-án Szatmárnémetiben a Képzőművészeti Múzeumban. Szatmári Ágnesről, Szatmárnémeti egyik legnagyobb alkotójáról van szó, aki nem csak festőművészként, de színházi jelmeztervezőként is népszerű volt. Szatmári Ágnes munkásságáról Banner Zoltán művészettörténész beszélt, aki szintén szatmárnémeti születésű, s ugyancsak Magyarországon él. Banner Zoltán tevékenységét, életművét Kereskényi Sándor méltatta. Szatmári Ágnes festményei egy hónapig tekinthetők meg. /Sikeres kiállításmegnyitó. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 5./

Szatmár Megyei Múzeum égisze alatt működő posztModern Távlatok művelődési műhely december 15-én a Művészeti Múzeumban tartott tanácskozásának előadója Diana Iegar történész volt, aki készülő doktori dolgozatának egyik fejezetét mutatta be Ugocsa vármegye a 15-17. században címmel. A felkért hozzászólók Szőcs Péter régész-történész, Liviu Márta régész és Kiss Kálmán helytörténész méltatták az előadást. /PosztModern tanácskozás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 16./

Dupla 70-es életműkiállítás
A Képzőművészeti Múzeumban kedd délután nyitották meg Zagyva László és Z. Erdei Anna közös tárlatát.
Két kitűnő, Szatmárnémetiből elszármazott képzőművész közös életmű-kiállítását nyitották meg kedd délután a Szatmár Megyei Múzeum képzőművészeti részlegén, a Vécsey-házban. A közös tárlat egy sorozat része, a művészházaspár tagjai közös tárlatot tartottak Nyíregyházán, Marosvásárhelyen és most Szatmárnémetiben.
Mindhárom várossal szoros a kapcsolatuk, hiszen most Nyíregyházán élnek és ott teljesedett ki életművük. Marosvásárhelyen értek igazi képzőművészekké, Szatmárnémeti pedig a kezdetet, a kiindulópontot, azokat az érzelmi, lelki tartalékokat jelenti, amelyek minden művészt egy életen át elkísérnek. A kiállítás kapcsán még fontos tudni, hogy dupla 70-es tárlatról van szó: a szobrászművész és a grafikusnő is nemrég töltötte be a kerek évszámot.
Muhi Sándor grafikus, mint művészettörténész és a kiállítók régi jó barátja beszélt munkásságukról, művészetükről.
"Erdei Anna alaposan ismeri és kamatoztatja alkotómunkájában a hagyományos grafikai eljárásokat, készít rézkarcokat, linóleummetszeteket, kollázs nyomatokat, tervezőgrafikai munkái kifinomult ízlésvilágról, szakmai igényességről és a képzőművészeti eszköztár alapos ismeretéről vallanak, de egyéniségéhez sokkal közelebb jár a rajz. Elsősorban szénnel, ritkábban pasztellel dolgozik. A líraiság talán pasztellképein érvényesül leginkább, ezek többségét a táj, a közvetlen környezet ihlette, de itt, ezekben a munkákban se tagadja meg önmagát. Fekete, barnás-vörös vonalhálókkal átszőtt felületei úgy tűnik kiválóan alkalmasak az egyéniségén átszűrt közvetlen élmények közvetítésére" - mondta Muhi.
"Zagyva szobrai a technikai, formai változatosság ellenére (hiszen dolgozik bronzba, kőbe és fába) egységes összképet mutatnak, alapos anatómiai ismeretekről, műgondról, olykor humorérzékről árulkodnak. Ez utóbbi, megítélésem szerint alkotásainak egyik fontos, meghatározó jellegű erénye. A humor az ő esetében sohasem bántó gúny, hanem olyan nemes irónia, olykor önirónia, amely közelebb hozza alakjait a nézőhöz, aki ezek sutaságában, kiszolgáltatottságában önmagára ismerhet. Kedvenceim közé tartoznak a nyíregyházi városközpont közelében álló oszlopszobrai, a mitológiát idéző fa faragásai, illetve a Dudás címet viselő sorozata, amelyeken a művész humora fokozottan érvényesül. Az nem véletlen, hogy Zagyva László kiváló éremművész, alkatilag szinte predesztinált erre a területre. Érmein a kiváló portrék mellett bohócok, mitológiai állatfigurák, épületrészletek, és az otthonát, házát lécenként összehordó, kiszolgáltatott ember mindennapi küzdelme elevenedik meg. E sorok írója számára kisebb, élményekkel gazdagító kaland volt ennek az anyagnak a körbejárása" - magyarázta Zagyva László alkotói munkájáról régi barátja, Muhi Sándor.
szatmar.ro