Új művészeti igazgató vezeti a Harag György Társulatot
Egészségügyi okok miatt nem vállalja a jövőben a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának művészeti igazgatását Bessenyei István színész. Bessenyei 2012. július 1-től vette át a társulat igazgatását az akkor Marosvásárhelyre szerződött Keresztes Attilától.
„Mindig is nagyon szerettem és most is szeretek ezzel a társulattal dolgozni, éppen ezért a jövőben sokkal inkább a színészi munkára, és ha lehetőségem adódik rá, a rendezésre koncentrálnék. Úgy érzem, már nem az én koromnak és egészségi állapotomnak való a színházigazgatás, az egyre szövevényesebbé váló adminisztráció és ügyintézés. A jövőben meghagyom a fiatalabbaknak ezeket a feladatokat, de természetesen bármikor kész vagyok tanácsaimmal, tapasztalataimmal segíteni az engem követő generációt. Azt hiszem, még hasznos évek állnak előttem színészként, alkotóként, és talán a tanácsaimra is szükség lehet. Most tehát kifújom magam, kihagyok egy, esetleg egy-két próbafolyamatot is talán, de addig is segítek, ahol tudok. Nem félek különösebben a jövőtől, mert elfogultság nélkül mondhatom, szerintem a legjobb kezekbe kerül a társulat” – fogalmazott a leköszönő művészeti igazgató.
Bessenyei Istvántól a társulat irányítását fia, Bessenyei Gedő István veszi át, aki korábban PR-vezetőként, művészeti tanácsosként és dramaturgként tevékenykedett a szatmárnémeti színházban, és aki jelenleg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem doktorandusza. „Fontosnak tartom az elődeim által elkezdett színházpolitika erényeinek megőrzését, és nem kívánok szakítani a társulat legfontosabb hagyományaival sem. Személy szerint és igazgatóként is előnyben részesítem a művészszínházi törekvéseket, a színházról, mint művészetről, nem pedig mint szórakoztatóiparról való gondolkodást, ugyanakkor a közönséggel is megfelelő párbeszédet szeretnék kialakítani, megtalálni a jó egyensúlyt a nézők igényeinek kielégítése és az ízlésformálás feladata, kötelessége között. A mérleget úgy lehet egyensúlyban tartani, hogy miközben a társulat művészeivel, illetve a meghívott, szakmailag elismert alkotókkal korszerű, élő színházi műhelyt építünk, nem feledkezünk meg a hagyományos, közönségbarát programokról sem. Utóbbiak tekintetében van néhány fontos, rögzült momentum egy évadban, mint például a szilveszter, vagy az évadzáró gála, amiket nem lehet és nem is kell megkerülni” – véli a frissen kinevezett művészeti igazgató, aki továbbra is számít az édesapja által visszahívott örökös tagok munkájára, ugyanakkor folytatni kívánja a társulat fiatalítását is.
„Ahogy azt a társulatnak is elmondtam, számos fontos vívmányt meg szeretnék őrizni az elődeim eredményeiből. Sokszor nagyon káros tud lenni, ha egy-egy új vezető mindent kidob az ablakon, amit nem ő talált ki, ilyenkor könnyen megtörténhet, hogy a fürdővízzel kiöntik a gyermeket is. Nekem szerencsém volt két, egymást követő elődöm munkáját figyelemmel követni az elmúlt évadok során, és azt hiszem, látni vélem azokat az eredményeket, amikre építeni lehet a jövőben, mint ahogy persze azokat a hibákat is, amiket el szeretnék kerülni. Fiatal koromnál fogva főként az elődeim munkájából indulhatok ki, és mindkettejüktől sokat tanulhattam. Keresztes Attilától egyfajta művészszínházi felfogást, és azt a hitet, hogy színházba nem csupán szórakozni, de gondolkodni, vagy avíttabb kifejezéssel élve „művelődni” is jár az ember. Édesapámtól pedig a nyitás politikáját, ha úgy tetszik: a közönséggel való aktívabb párbeszéd igényét, a kollégákra való fokozottabb odafigyelést, a fiatalítás fontosságát és az örökös tagok megbecsülését. Mindezeket az eredményeket megtartva és továbbgondolva fogom a magam vezetői elképzeléseit megvalósítani” – fogalmazott az új társulatigazgató, hozzátéve, hogy az elsődleges feladatnak természetesen a már futó évad zavartalan lebonyolítását tekinti.
Bessenyei Gedő István, mint mondta, kötelességének tartja továbbá az önálló szatmári magyar színház megalakulásának elősegítését, és minden tudásával és erejével elő kívánja mozdítani az Északi Színház két társulatának önállósulását, különálló jogi személyként működő intézményekké alakulását. „Régi álom válna valóra az önálló Harag György Színház létrehozása által, és én valóban abban bízom, hogy most végre elérkezett az idő, hogy erről ne csak beszélni és álmodozni tudjunk, hanem konkrét lépéseket is tegyünk érte. Keveset beszélünk erről, de ki kell mondanunk, hogy már eddig is túl sok értékes intézményvezető és színházi alkotó ment el innen azért, mert rádöbbent, hogy ebben a helyzetben a hosszú távú fejlődés meglehetősen behatárolttá vált, kvázi plafonálódott a társulat: ez a struktúra ennél többet már nem tud nyújtani. Én szatmári lévén, nem mentem el, és nem is szándékozom egyhamar, inkább itthon szeretnék tenni azért, hogy a dolgok jó irányba mozduljanak el. Ha eddig nem tettem, ezután sem fogom egykönnyen feladni azt a meggyőződésemet, hogy itt, Szatmáron igenis lehet értékes színházi műhelyt teremteni, hosszú távon is. Tény, de talán nem is baj, hogy ma már jónéhány illúzióval szegényebb vagyok, mint pályakezdésem idején. Nehéz pillanatoknak voltam tanúja az elmúlt néhány évadban, amikből ugyanakkor tanultam is. Ez végülis jó, mert ennek köszönhetően mostmár nem egy lánglelkű nagykamasz veszi át a társulat vezetését a személyemben. A realitásokból indulok ki, de biztos vagyok benne, hogy az áldatlan állapotokat és körülményeket is meg lehet és kell haladni. Azt hiszem, ha az illúzióimból veszítettem is, az elszántságom szerencsére nem kopott. Ha valamit elhatározok, azt végig szoktam vinni, és ez esetben szerencsére nem is egyedül kell ezt megtennem: a társulat egyöntetűen támogatja ezt a kezdeményezést, ahogy igazgatótársam, Stier Péter is, akinek komoly és elszánt aknamunkája van abban, hogy ma erről egyáltalán szó lehet, méghozzá reális esélyek mellett. Nem akarom elkiabálni, de úgy tűnik, hogy ma már a politikai közélet szereplői közül is többen felismerték a célkitűzés fontosságát, és vannak, akik feladatuknak tekintik, hogy előmozdítsák ezt az ügyet. Azt hiszem, egy város életében kevés ilyen lehetőség adatik, és ezt minden közéleti szereplőnek és minden felelős értelmiséginek fel kell ismernie. Egyszerű példával élve mondjuk az útburkolás vagy a közszállítás is fontos dolog, egy város életében adott esetben nélkülözhetetlen lehet. De egy színház, sőt, mindjárt két színház megalapítása valóban történelmi tett, amire méltán emlékezhet meg a színház- és helytörténet. Meggyőződésem, hogy ezzel a lépéssel mindenki csak nyerhet, hiszen az önrendelkezés és a felelős, hosszú távú tervezés előmozdítja a fejlődést. Erre a legjobb példa a nagyváradi színház esete, ahol mindkét új intézmény megerősödött az önállósulást követően” – érvelt a kezdeményezés mellett az új igazgató.
Bessenyei Gedő István január 16-i hatállyal vette át a társulat igazgatását. Leköszönő elődje a művészeti tanács tagjaként és a társulatot támogató Proscenium Alapítvány elnökeként segíti tovább a Harag György Társulat munkáját.
maszol.ro,

Szatmári színházszétválás: politikai nyomást sejtenek
A román társulat két-három tagjának ellenkampánya, valamint politikai nyomás eredménye a szatmárnémeti színház magyar tagozatának gazdasági önállósulási kísérlete elleni fellépés – véli a Harag György Társulat művészeti igazgatója, Bessenyei Gedő István, valamint az intézmény adminisztratív igazgatója, Stier Péter. Szerintük a hosszú távra való tervezés, a művészeti fejlődés szempontjából lenne fontos a lépés, ami semmiképpen sem alkotmányellenes.
Amint arról beszámoltunk, a két önálló menedzsmenttel rendelkező – magyar, illetve román nyelvű – színház létrehozására vonatkozó határozat-tervezetet vitáját a városi tanács legutóbbi ülésén elnapolták, a kezdeményezés bejelentése óta pedig többen is tiltakoztak a különválás ellen.
Sorin Oros vezérigazgató például a polgármester elé terjesztett beadványt, melyet a színházi alkalmazottak 70 százaléka írt alá, maga is ellátta kézjegyével, később viszont kiadott egy nyilatkozatot, melyben közölte: mégsem támogatja a két társulat gazdasági önállósulását.
Az igazgató azzal magyarázkodott, hogy a kezdeményezők indokolatlan hirtelenséggel láttak neki a menedzsment szétválasztásának, továbbá említést tesz arról, hogy „bizonyos körökben” igen sok aggodalmat okozott az ötlet. Mindemellett a román társulat tagjai is beadvánnyal fordultak az önkormányzathoz, melyben tiltakoztak a szétválasztás ellen, arra hivatkozva, hogy ez alkotmányba ütköző, mivel sérti a polgárok egyenlőségének elvét, valamint az alaptörvény etnikai diszkriminációt tiltó passzusát.
„Annak a Sorin Orosnak hiszek, aki menedzseri pályázatában – mindenféle kényszerítő körülménytől mentesen – maga fogalmazta meg a két társulat gazdasági önállósításának szükségességét” – nyilatkozta lapunknak Bessenyei Gedő István, hozzátéve, hogy nem etnikai kérdésről van szó, mindössze arról, hogy a két társulat profilja jelentősen különbözik, más-más feladatoknak kell eleget tenniük, ez indokolja a szétválást. A művészeti igazgató kifejtette: egyik fő problémájuk az, hogy a jelenlegi helyzetben gazdasági okok miatt nem tudnak hosszú távra tervezni, ami viszont lényeges lenne a művészeti tevékenység színvonalának fejlesztése céljából.
Lapunk kérdésére Stier Péter elmondta: tavaly a szatmárnémeti színház bevételeinek körülbelül 70 százalékát termelte a magyar társulat.Ez azonban nem jelenti azt, hogy a román művészek ennyivel kevesebbet dolgoznának, inkább a közönség részéről jelentkező igények másak: míg a román nyelvű felnőtt előadásokat kevesebbszer tudják játszani, a magyar nyelvű darabok esetén jóval több előadásra van kereslet.
Emellett tavaly több alkalommal játszottak Debrecenben és Nyíregyházán, és jelentősen bővítették a színházlátogatók körét a hagyományos gálaműsorokkal, valamint a szilveszteri előadással is, melyekkel azokat is sikerül megszólítaniuk, akik egyébként nem váltanak bérletet. Stier Péter szerint tavaly a bérletszünetben előadott szilveszteri produkció, melyre 50 lej volt a belépő, több bevételt eredményezett, mint a román társulat felnőtt bérletes előadásai egész évben.
Mint megtudtuk, bár a színháznál az az elv érvényesül, hogy aki hozza a pénzt, azt illeti meg a többletjövedelem, gyakran van szükség olyan közös költségek kifizetésére, mint a közüzemi számlák, így a keletkező pluszbevételt sokszor ilyesmire költik, emiatt hosszú távon tervezni szinte lehetetlen.
Hozzátették: bár úgy néz ki, hogy a gazdasági önállósulás kizárólag a magyar színházat hozza előnyösebb helyzetbe, ez csak rövid távon igaz, közép és hosszú távon ugyanis mindkét társulat nyerne a különváláson.
Rámutattak: Nagyváradon mindkét félnek jót tett az intézményesülés: bár korábban a szatmárihoz hasonló volt a helyzet, a nagyváradi, román nyelvű Mária Királyné Színház nézőszám, illetve bevételek tekintetében ma már fel tudja venni a versenyt a Szigligeti Színházzal, noha időközben a magyar színháznak is sikerült bővítenie látogatói körét.
A változás tehát pozitív impulzust jelentett a román fél menedzsmentjének is, amely az új hejzetben viszonylag rövid idő alatt három-négyszeresére növelte bevételeit. Az alkotmányra való hivatkozást ugyanakkor badarságnak nevezték – mint rámutattak: két, azonos státussal rendelkező intézmény létrehozása semmiképp sem sértheti az egyenlőség elvét.
Mint ismeretes a nagyváradi teátrum 2011 elején jelentette be hasonló szándékát, és bár a román társulat vezetője, Daniel Vulcu és számos román színész is a szétválás mellett foglalt állást gazdasági és adminisztratív szempontokat mérlegelve, csaknem fél évig húzódott a perpatvar a döntés véglegesítése előtt.
A két új intézménybe beolvadó Árkádia Gyermek- és Ifjúsági Színház igazgatója, Marius Aron, valamint a korábbi két tagozatú színház főigazgatója, Lucian Silaghi is felháborodásának adott hangot, holott a tervezet értelmében mindketten megtarthatták vezető funkciójukat a szétválás után létrehozott román teátrumon belül.
A számos hisztériakeltő nyilatkozat miatt sokan attól tartottak, hogy a magyar társulat ki akarja rakni a román kollégákat az impozáns váradi színházépületből, így 2011. február elején mintegy száz román lakos gyertyás tüntetést is tartott a szétválás ellen.
A Bihar megyei prefektus folyamatos akadékoskodása miatt háromszor kellett a megyei tanács elé terjeszteni a javaslatot, mire az elöljárók rábólintottak a színházak önállósodására – amely csak adminisztratív jellegű volt, a román társulatnak nem kellett kiköltöznie Thália váradi szentélyéből.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

Kötő József: SZAKPOLITIKAI VITAINDÍTÓ. Színimozgalmunk állapota

Zákonyi a Partiumban
Főképp a kisebbségi oktatás, valamint a közúti infrastruktúra fejlesztéséhez, továbbá szimbolikus ügyekhez kérték az elmúlt napokban a partiumi magyarság képviselői Magyarország nemrég tisztségbe lépett bukaresti nagykövetének közbenjárását.
Zákonyi Botond erről csütörtökön számolt be lapunknak, amikor Arad és Nagyvárad után Szatmárnémetiben is látogatást tett. Mint elmondta, elsősorban ismerkedni, megbeszéléseket folytatni érkezett.
A találkozó után Zákonyi közös sajtótájékoztatót tartott Eugeniu Avram Szatmár megyei kormánymegbízottal, Adrian Șteffel, a megyei önkormányzat elnökével, valamint Dorel Coica szatmárnémeti polgármesterrel.
Zákonyi Botond, mint kiderült, a megyeszékhelyen folyó magyar nyelvű oktatás helyzete iránt érdeklődött, valamint a hetek óta napirenden lévő színház-ügyben kérte ki a polgármester álláspontját. Mint ismeretes, Szatmárnémetiben néhány hete kezdeményezték a Harag György Társulat gazdasági önállósulását, a folyamat azonban megrekedt.
Dorel Coica kifejtette: a színház magyar nemzetiségű munkatársai részéről érkezett hozzá ez irányú kérés, majd született erre nézve egy határozat-tervezet, amit végül – tekintettel a különválási kísérlet által kiváltott felháborodásra – levettek napirendről. A polgármester szerint közvitát szerveznek a színház kapcsán, azt követően döntenek a további lépésekről. A nagykövet kifejtette: a magyar kormány támogatja a szatmári magyar közösség törekvéseit.
Tárgyaltak emellett az évek óta tervezett Nyíregyháza–Szatmárnémeti–Nagybánya gyorsforgalmi útról, mellyel kapcsolatban Zákonyi Botond elmondta: főképp a román félen múlik, hogy Szatmárnémeti rá tud-e záros határidőn belül csatlakozni a magyarországi autópálya-hálózatra, ugyanis az M3-astól mindössze néhány kilométerre van a határ, a munka oroszlánrészét romániai oldalon kell elvégezni.
Hozzátette: ugyanakkor úgy véli, két éven belül épülhet Arad felé, azaz Dél-Erdély irányába, valamint Debrecen és Nagyvárad között autópálya. A nagykövet mindemellett a határ menti megyék vezetőivel a román–magyar határon átívelő együttműködési programból a következő EU-s költségvetési periódusban lehívható támogatások felhasználási módozatairól is egyeztetett.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),

Beavató-színházi előadás Szatmárnémetiben
Beavató-színházi előadással várja a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház az 5–8. osztályos diákokat.
Az ifjúsági bérletben játszott produkciót a két társulat közös szereposztásban viszi színpadra, a rendezői feladatokat pedig Kányádi Szilárd, a Harag György Társulat színész-rendezője, illetve Tasnádi Csaba, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház igazgatója látja el.
A 25 éve elhunyt Ratkó József nyíregyházi szerző Segítsd a királyt! című darabját a szombaton esedékes szatmárnémeti bemutatót követően mindkét városban játsszák majd. Amint Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója tegnapi sajtótájékoztatón kifejtette, első ízben vállalkoztak ilyen jellegű produkció színre vitelére, és igen érdekesnek bizonyult a kísérlet, melynek révén a diákokat beavatják a színházi kulisszatitkokba az olvasópróbától a premierig.
Kányádi Szilárd szerint egy olyan kort igyekeznek bemutatni, melyet korábban a szépirodalomban nem dolgoztak fel. Úgy vélte, a magyar királydráma egyszerre beavató színházi projekt és rendhagyó történelemóra, melyet interaktív formában tartanak meg, hogy minél inkább bevonhassák a nézőket az alkotás folyamatába.
Fornvald Gréti díszlettervező kifejtette, 12 modulból álló, variálható terek alkotására alkalmas díszlettel egészítik ki az előadást, a legószerű elemek elrendezésében pedig a közönségnek is alkalma lesz részt venni. A darabot a Ratkó-emlékév programsorozata keretében vitték színre, melynek bemutatóján részt vesznek a Ratkó család tagjai, továbbá a „Jutok majd bogárnak, virágnak...” címmel Ratkó József emlékére Nyíregyházán szervezett vetélkedő nyertesei is.
A darab akkor kezdődik, amikor I. István magyar király fia, Imre herceg tragikus hirtelenséggel meghal egy vadászat közben. Az ország és az uralkodói ház gyászba borul. A temetésre összesereglenek mind a magyar, mind pedig a német-római császárság urai. Sokakban felmerül a kérdés: ha Imre herceg halott, ki lesz a kiskirály? A megrendült, öregedő I. István, hasonlóan, mint trónra lépésekor, ismét két tábor között találja magát.
Babos Krisztina. Krónika (Kolozsvár)

Magyar értékek s PMN-en
Augusztus 18–24. között rendezik meg a XIII. Partiumi Magyar Napokat. Hét napon át tíz helyszínen több mint száz rendezvény várja a résztvevőket. A szervezők több ezer látogatóra számítanak.
Az Identitas Alapítvány augusztus 18–24. között tizenharmadik alkalommal szervezi meg a Partiumi Magyar Napokat — jelentette be tegnap az RMDSZ szatmárnémeti székházában tartott sajtótájékoztatón Szőcs Péter, az alapítvány elnöke. A rendezvény társszervezője az RMDSZ Szatmár megyei és szatmárnémeti szervezete, támogatója pedig számos civil szervezet és vállalkozó. Pataki Csaba, az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének elnöke elmondta, hogy az elmúlt tizenhárom év alatt a rendezvény fokozatosan bővült, egyre nagyobb tömegeket mozgatott meg. Sikere azzal magyarázható, hogy közösségre épül, közösséget tart össze. Kereskényi Gábor, az RMDSZ szatmárnémeti szervezetének elnöke arról beszélt, hogy amikor az első PMN-t megrendezték, az volt a cél, hogy bemutassák a magyar értékeket, hagyományokat, kultúrát és építsék a magyar közösséget. A szervezők évről évre magasabbra helyezték a mércét, a PMN mára a térség rendezvényévé nőtte ki magát.
Idei programok
Stier Péter, a PMN programszervezője nem árulta el a teljes programot, mivel még folynak az egyeztetések. Újdonság, hogy egységes formatervezésű sátrak és faházak lesznek, az árusok PMN-es pólóban lesznek, és csak olyan árusok kapnak helyet, akik beilleszkednek a rendezvény szellemiségébe. A programok és a koncertek úgy lesznek összeállítva, hogy minden korosztály megtalálja a maga kedvencét, de arra is odafigyelnek, hogy minél több családi programra kerüljön sor. Első alkalommal lép fel Zorán Szatmárnémetiben szabadtéren, saját zenekarral. A fiatalok körében biztos népszerű lesz a Quimby, de fellép a Beatrice, Koós János és Dékány Sarolta, valamint Aradszky László, a zárókoncertet a Bikini együttes adja. Lesz humor-sátor, melyben ismert humoristák mellett ott lesz Nagy Csongor, a Harag György Társulat volt tagja, a Tűzoltótoronynál fellép a budapesti Utcaszínház. A rendezvény részletes programját a szervezők később közlik.
Elek György, Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti)

Sok magyar darab az új évadban
A váradi közönség igényeinek eleget téve több magyar darabot játszik, és könnyedebb darabokat magában foglaló bérletházat is kialakít következő évadjára a nagyváradi Szigligeti Színház – hangzott el a csütörtökön tartott évadismertető sajtótájékoztatón.
„A Szigligeti Színtársulat következő évadjában tizenöt cím lesz a repertoáron, ugyanis az új produkciók mellett egy sor, a tavalyi évadban készült előadást is színen tartunk” – mondta Szabó K. István, a színház Szigligeti Társulatának leköszönő művészeti igazgatója. Megtudtuk azt is: az új évad első premierje Molnár Ferenc Liliom című külvárosi legendája lesz Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház főigazgatójának rendezésében. Idén szilveszterre is egy zenés vígjátékkal készül a társulat, ugyanis Kellér-Szenes-Horváth: A szabin nők elrablása című előadást viszi színpadra Halasi Imre rendezésében. A harmadik nagyszínpadi bemutató jövő februárban lesz: Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című drámáját Anca Bradu rendezésében láthatja majd a nagyérdemű.
Stúdióelőadások
A stúdióelőadások sorát Balogh Attila rendező műhelymunkája nyitja majd, aki A hetedik lépcsőfok címmel Hrabal meséket állít színpadra. Várhatóan áprilisban mutatják be Parti Nagy Lajos-Darvas Ferenc Ibusár című darabját Szabó K. István rendezésében, ezt követően pedig a kassai Thália színház igazgatója, Czajlik József rendezi meg az Álom(város)nézés című darabot, mely Ady Endre és Márai Sándor életútját állítja párhuzamba. Ennek az előadásnak a bemutatójára várhatóan jövő májusban kerül sor. Mint Szabó K. István elmondta, a következő évadban Firtos Edit színművésznő készül önálló esttel, aki Tasnády Sáhy Péter F.E. vallomások című munkáját fogja előadni.
Vendégelőadások
Az elmúlt évek örvendetes hagyományát követve a következő évadban is lesznek a váradi színházban bérletcserés előadások. A szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata Bertolt Brecht – Kurt Weill Koldusopera című előadását hozza el Babarczy László rendezésében. Szintén visszatérő vendég Váradon a debreceni Csokonai Színház, amely a következő évadban Nancy Huston Iokaszté királyné című előadását kínálja fel a váradi közönség számára. A Gemza Péter rendezte darab érdekessége, hogy az Oedipus történetet Iokaszté királynő szemszögéből láttatja. A következő bérletcserés rendszerben bemutatott darab Sütő András Advent a Hargitán című előadása lesz, amelyet a békéscsabai Jókai Mór Színház hoz el Nagyváradra. A felsorolt új előadásokon kívül műsoron maradnak a Szigligeti Társulat Világcirkusz, Godot-ra várva, Szigligeti és Hazatérés című produkciói, valamint Gajai Ágnes Piaf et Ágnes című önálló estje is.
Bérletházak
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, az évad összeállításában figyelembe vették azt, hogy milyen jelzéseket kaptak a közönség köréből: ennek köszönhető az, hogy több magyar előadás került a repertoárba. Czvikker Katalin elárulta, többen jelezték azt, hogy több vidám, táncos darabot szeretnének látni. Szabó K. István közölte, még nincsenek véglegesen kialakítva a bérletházak, de az biztos, hogy lesz felnőtt-, ifjúsági-, diák- és kisdiákbérlet. Az elképzelések szerint a felnőttbérletházakat úgy fogják csoportosítani, hogy legyen egy külön bérletház azok számára, akik csak a könnyedebb előadásokat szeretnék megtekinteni. Czvikker Katalin bejelentette, hogy a bérletárak nem változtak, továbbá a bérletházak közötti átjárást úgy biztosítják, hogy a bérletesek mindig árkedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a színházban bemutatott, de a saját bérletházukban nem szereplő előadásokra. Olyan bérletház nem lesz, ami minden előadást magában foglal, szögezték le.
Színház az iskolában
Jövőre is folytatódik az Iskola a színházban, színház az iskolában nevű programsorozat. A Szigligeti Színtársulat a 450. éves Shakespeare évfordulóra való tekintettel a nagy drámaíró Rómeó és Júliáját dolgozza majd fel váradi iskolásokkal. A programba a következő évadban bekapcsolódik a Lilliput Bábtársulat is, mely a Diótörőt rendezi meg. A produkcióban huszonhat, tizennyolc év alatti diák fog szerepelni. Az előadás rendezője Tóth Tünde, a Szigligeti Színház színművésze lesz, vendégként pedig fellép majd Peller Károly a budapesti Operettszínház szólistája. Ennek az előadásnak a premierje november végén lesz.
Bábtársulat és táncegyüttes
Szőke Kavinszki András, a Lilliput Társulat művészeti igazgatója ismertette, hogy mivel készülnek még a következő évadban. A bábosok első bemutatója október végén Petőfi Sándor A helység kalapácsa című előadása lesz, Bartal Kis Rita rendezésében. Jövő év februárjában kerül először színpadra a Szent László csudatettei című előadás, melynek szövegét a fiatal váradi Bíró Árpád írta, a zenéjét pedig Lászlóffy Zsolt jegyzi. És végül 2015 áprilisában mutatja be a társulat a Brémai muzsikusok című bábelőadást Rumi László rendezésében. Egy új koprodukcióról is beszámolt Szőke Kavinszki András: a debreceni Vojtina bábszínházzal együttműködve készül el a Két mese a hársfa alatt című előadás, valamint továbbra is játszák a debreceniekkel tavaly közösen elkészített Tündérléptefű és Genezis című előadásokat. Vendégelőadások is lesznek Nagyváradon: a debreceniek ismét elhozzák Váradra Boldog képek című előadásukat, míg a miskolci Csodamalom Bábszínház A kiskakas gyémánt félkrajcárja című darabját fogja bemutatni nálunk.
Nagyvárad Táncegyüttes
Czvikker Katalin főigazgató a Nagyvárad Táncegyüttes jövő évadjának programját ismertette. A táncegyüttes első bemutatója a Pomádé király új ruhája lesz szeptember végén, Dimény Levente rendezésében, majd következik várhatóan decemberben Euripidész Elektrájának mozgásszínházi előadása Győrfi Csaba rendezésében, 2015 februárjában pedig a Rózsa Sándor alakját megidéző Betyárvilág című előadást mutatják be, melynek rendezője László Csaba lesz.
Új stúdió
Új stúdiótermet bérel a nagyváradi Szigligeti Színház. A helyiség a Sonnenfeld-palota földszintjén van. Itt kapnak helyet a társulat kamara- és stúdióelőadásai, de próbákat is tudnak itt tartani, illetve raktárként és kelléktárként is tudják hasznosítani az ingatlanrészt. Czvikker Katalin elmondta, hogy ez ideiglenes megoldás, hiszen azt szeretnék, ha nem kellene bérelt épületben dolgozniuk, hanem a megyei tanács biztosítana a színház számára stúdiótermet. Mint ismeretes, a volt Transilvania mozi épületét szemelték ki erre a célra a színház számára, de annak az ingatlannak a felújítása folyamatosan késik.
Személyi változások
Szabó K. István művészeti igazgató közeljövőbeli távozása mellett további személyi változások is történtek a Szigligeti Színház háza táján. Szabó K. István elmondta, hogy Varga Balázs színművész a Marosvásárhelyi Nemzeti Színházhoz szerződött, míg Pál Hunor a következő évadban már a debreceni Csokonai Színházban folytatja pályafutását. Szőke Kavinszki András bejelentette: Gnadig Kornélia elhagyta a Lilliput Társulatot, ő szabadúszóként kíván a továbbiakban dolgozni. Helyette a bábtársulat átigazolta Csepei Róbertet a Szigligeti Színtársulattól, aki a Helység kalapácsában máris főszerepet fog kapni.
Együttműködések, fesztiválok
A nagyváradi Szigligeti Színház és a székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkcióban idézi fel Szent László alakját, tudatta Czvikker Katalin menedzser. A székesfehérvári Vörösmarty Színházzal közreműködve tartják meg augusztus 16–19. között Székesfehérváron a Szent László alakját megidéző Koronázási Ünnepi Játékokat. A darab rendezője Szikora János, a Vörösmarty Színház főigazgatója, az előadás hanganyagát a Nagyváradi Állami Filharmónia tagjaiból álló együttes játszotta és vette fel, a játékban részt vesz a Nagyvárad Táncegyüttes tíz táncosa, valamint Dobos Imre színművész, a játék Angyalkórusát a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a nagyváradi Szent László római-katolikus teológiai Líceum kórusainak tagjai fogják alkotni. Az együttműködés folytatásaként augusztus 23-án délután Szent László családi napot rendeznek a nagyváradi római katolikus püspöki palota kertjében, amelyen egy liturgikus játékot adnak elő: fellép a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium és a váradi Szent László iskola kórusa. A családi nap alkalmával felállítják azokat a mintegy öt méter magas bábokat, amelyeket a székesfehérvári koronázási játékon is felhasználnak.
Projektek
A Szigligeti Színház más projektben is szerepel: az egyik az augusztus 3-10. között megrendezendő Esztergomi Bábtábor, amelyen a Lilliput Társulat vesz részt hatvan gyerekkel. Itt a bábtársulat a Regélő és a Paprika Jancsi kalandjai című előadásait mutatja be. Szőke Kavinszki András, a Lilliput Bábtársulat vezetője elmondta, hogy idén szeptember 1–8. között szervezik meg Havasrekettyén a Diótörő alkotótábort, amelyen összesen mintegy ötvenen vesznek részt. A továbbiakban Czvikker Katalin emlékeztetett arra, hogy a színház drámaíró pályázatot hirdetett három kategóriában. A debüt kategóriába 82 pályamunka, a drámaíró pályázatra 35, a román nyelvű drámapályázatra pedig szintén 35 pályamű érkezett. Eredményt szeptember végén vagy október elején hirdetnek.
Gazdag programkínálat
A Szigligeti Színház a különböző előadások színrevitele mellett a következő évadban is számos egyéb programmal kedveskedik a nagyváradi kultúraszerető közönségnek. Ismét megrendezik a Holnap Után Fesztivált, melyet jövő év április 15–19. között bonyolítanak le. Új fesztivált alapít a Nagyvárad Táncegyüttes: a Nemzetközi Tánc- és Összművészeti Fesztivál elnevezésű rendezvénysorozatra 2015. május 19–24. között kerül sor, ennek szakmai-művészeti vezetője Novák Péter lesz. A fesztivál keretében táncművészeti intézmények mutatkoznak be workshopok, konferenciák keretében, jelentős táncművészeti társulatok adják elő saját előadásaikat, az összművészeti részt pedig performanszok, kiállítások stb. képviselik majd. Jövő év októberében újra megrendezik Nagyváradon a Fux Bábfesztivált, amelynek lesz egy versenyprogramja és egy off programja is. Ezen a fesztiválon a szervezők számítanak a hat romániai magyar bábtársulat részvételére, emellett elképzelhető, hogy külföldi társulatok is fellépnek majd.
Pap István, erdon.ro

Klasszikusok és kortársak Szatmáron az új évadban
Kicsiknek és nagyoknak egyaránt kínál új bemutatókat a most kezdődő évadban a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata. Az első az Antigoné lesz szeptember 12-én, melynek próbáit már az előző évadban megkezdte a társulat.
A görög drámát Balog Attila rendezésében mutatják be. Az előadás a Benedek Zsolt dramaturg, fordító által átdolgozott Szophoklész-szöveg színpadi adaptációja. Az Antigoné próbáival párhuzamosan egyébként Hatházi András kolozsvári színművész, egyetemi tanár műhelymunkát tartott a társulat tagjainak.
A Kossuth-díjas Babarczy Lászlót – aki az elmúlt évadban a Rokonokat rendezte Szatmáron – idén is meghívta a teátrum: ezúttal Brecht és Weill hallhatatlan művét, a Koldusoperát viszi színre, amelynek bemutatóját novemberre tervezik, zenekari kísérettel. Szilveszterkor Bessenyei István rendezésében az Én és a kisöcsém című operettel várja közönségét a társulat, melyet azt követően bérlet előadásban is játszanak.
Tavasszal I. L. Caragiale Az elveszett levél című darabját a neves román rendező, Sorin Militaru irányításával adják elő, a dolog érdekessége pedig az lesz, hogy a szatmári román társulat is színre viszi a magyarral párhuzamosan a közismert művet ugyanazzal a rendezővel, ugyanazzal a díszlettel és ugyanazokban a jelmezekben.
Három bérletcserés előadást is megtekinthet a szatmári közönség: a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház előadásában Bulgakovtól A Mester és Margaritát Rusznyák Gábor rendezésében, valamint Nancy Huston Iokasté királyné című darabját, melyet Gemza Péter állít színre. Ezen kívül a Nagyváradi Szigligeti Színház a Nagy Dániel és Bodolay Géza szövege alapján színpadra vitt A világcirkusz című előadással érkezik Szatmárra – a produkció rendezője Juronics Tamás.
Ősbemutatóra is sor kerül: Lendvay Zoltán rendezésében első alkalommal viszik színpadra Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabját. Stúdióelőadásokból sem lesz hiány, hiszen Bessenyei István rendezésében színre kerül Csikós Attila Két összeillő ember című műve, amely Szécsi Pál és Domján Edit viharos szerelmének történetét meséli el.
Balog Attila Doug Wright A magam asszonya vagyok című monodrámáját rendezi meg az Ács Alajos Játékszínben, Gajai Ágnes egyéni műsoraként pedig az Edith Piaf et Ágnes című előadást láthatja a közönség a nagyváradi színház vendégjátékaként. A gyerekeknek Buzogány Béla, a mátészalkai Talán Teátrum vezetője saját, Ha Zsófi nénit ellopják című művét rendezi meg, míg Nagy Orbán színész A szeretet malma címmel magyar népmese-adaptációkat visz színre.
A legkisebbeknek az Iciri-piciri bérlet keretében három bábelőadást kínál a társulat Brighella Bábtagozata: Szabó Magda és Szász Ilona Bárány Boldizsár című szövegéből készített bábelőadást Sramó Gábor, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatója, a Cseresznyevirág című, japán népmesék alapján készült produkciót Rumi László viszi színre, Bandura Emese, a bábtagozat megbízott vezetője pedig Kincsvadászat címmel rendez zenés mesejátékot. Emellett Ciróka címmel a 0–3 éves korosztály számára is készül egy előadás.
Babos Krisztina, Krónika (Kolozsvár)

Tiltakozó megmozdulást hirdet a szatmári Északi Színház szakszervezete
Az Északi Színház munkatársai késlekedő fizetésük miatt vonulnak az utcára.
Hétfőn Adriana Boca, a Színpad színházi szakszervezet vezetője, illetve Gál Gyula, a Harag György Társulat szakszervezeti vezetője tartott sajtótájékoztatót, amelyen bejelentették: az Északi Színház dolgozói kedden 10.30 és 11.30 között az új főtéren fognak tiltakozni fizetésük késlekedése miatt. Az alkalmazottak ugyanis nem kapták még meg augusztusi fizetésüket, emiatt pedig többen is kellemetlen helyzetbe kerültek. Számlákat kell ugyanis fizetniük, banki részletet törleszteni, az iskolakezdéssel kapcsolatos költségeket kifizetni, mint bárki másnak.
Az Északi Színház alkalmazottai egy ideje fehér karszalaggal tiltakoznak az elmaradó fizetés miatt, most viszont az utcára is vonulnak. Kilátásba helyezték azt is, hogy mindaddig tartani fog a tiltakozás, amíg át nem utalja nekik a polgármesteri hivatal a járandóságukat. Boca szerint akciójuk nem fog előadások elmaradásával járni, hiszen nem a közönséget akarják büntetni és nem is akarják felborítani az évad műsorát.
A sajtótájékoztató keretében Adriana Boca telefonon érdeklődött Vasile Taran vezérigazgatótól a fizetések után, aki szerint a Polgármesteri Hivatalban megtalálták a lehetőséget, hogy mielőbb utalni tudják a színház munkatársainak augusztus havi fizetését. A szakszervezeti vezetők azonban nem mondtak le a tiltakozó megmozdulásról.
Ezzel kapcsolatban a Harag György Társulat egy rövid közleményt is kibocsájtott, amelyben arra kérik azokat, akik szolidarizálnak velük, hogy csatlakozzanak a tiltakozókhoz.
„A Szatmárnémeti Északi Színház Színpad Szabad Szakszervezete 2014. szeptember 23. – kedden, 10:30 órától 11:30 óráig utcai megmozdulást hirdet Szatmárnémeti új főterére, a városháza elé, ahol a színházi dolgozók béreinek elmaradása miatti nemtetszésének ad hangot. Amennyiben a szakszervezet nem kap írásos biztosítékot arról, hogy a színház fenntartója, Szatmárnémeti Város Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa pontosan melyik nap fizeti ki a dolgozók elmaradt béreit, folytatja az utcai tüntetést hétköznaponként a fentebb említett időpontban. Kérjük, ha tehetik, csatlakozzanak a felvonuló tömeghez, szolidarizálva a színház és a társulat munkatársaival!"
A sajtótájékoztatón azt is megtudtuk: a keddi tiltakozás során sem fognak megfeledkezni a színészek hivatásukról, így egy békés, de igazán rendhagyó akción vehetnek majd részt, akik csatlakoznak az Északi Színház munkaközösségéhez.
szatmar.ro, Erdély.ma

Színházparadicsom egy hétig
A Kolozsvári Állami Magyar Színház Csipke című előadásával kezdődött el Csíkszeredában kedden a 7. Interetnikai Színházi Fesztivál (IFESZT). Szerdán a Csíki Játékszínben két kamaratermi produkciót láthatnak az érdeklődők, továbbá az előcsarnokban délután 5 órától Sebestyén Rita és Varga Anikó szerkesztők mutatják be a negyedévente megjelenő Játéktér színházi periodikát. Varga Anikóval beszélgettünk.
– Jellemezze röviden az IFESZT-et.
– Több kisebbségi színházfesztivál van a magyar nyelvterületen, említeném itt elsősorban a közeli Gyergyószentmiklóson szervezett Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumát, amelyet a páratlan években tartanak. Évente Kisvárdán is kisebbségi színházi találkozó zajlik. Nem mondható, hogy az IFESZT a legfontosabb. Amiatt viszont, hogy ez egy vándorfesztivál, nagyon lényeges szerepet tölt be, mert így kétévente más és más városok befogadó színházához és közönségéhez juthatnak el olyan előadások, amelyeket lehet, hogy másként a társulatok nem vinnének el az illető helyszínekre. Persze az IFESZT nemcsak a városnak, a színházkedvelőknek és a befogadó színháznak jelent sokat, hanem a színházi szakembereknek is, mivel itt mindent egy helyen megtalálhatnak.
– A fesztivál ideje alatt Csíkszeredában fog működni az ön által irányított színházi lap, a Játéktér szerkesztősége is. Ha jól tudom, van egy olyan programjuk, amellyel a színházi előadásokról író fiatalokat segítik.
– Igen, a színházi periodikánk kezdettől fogva célul tűzte ki, hogy fiatal szerzőket bátorítson, képezzen és teret biztosítson számukra. Ez most a fesztivál ideje alatt még jobban kiteljesedik, az úgynevezett mentorprogramunkkal segítenénk a színházi írást kipróbáló érdeklődőket. A felhívásunkra tizenketten jelentkeztek, és közülük öt színház iránt érdeklődő fiatal szerzőt választottunk ki, akik tudósítani fognak a fesztivál eseményeiről, illetve írnak az előadásokról is. Ehhez kapnak segítséget Sebestyén Rita színházi szakírótól, dramaturgtól, Selyem Zsuzsa irodalomtörténésztől, Boros Kinga
A színháztörténésztől és tőlem, aki elsősorban színikritikusként tevékenykedem. Ezek az anyagok a fesztivál hivatalos blogján, a lapunk internetes változatán, a Jatekter.ro címen jelennek meg.
Antigoné és Gardénia Az IFESZT keretében szerdán két stúdióelőadást láthatnak. Balogh Attila rendezésében Szophoklész drámáját, Antigonét adja elő a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata 18 órától a nagyszínpadon, szűkített nézőtérrel. 21 órától a Gardéniát játssza a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a Hunyadi László Kamarateremben. Elżbieta Chowaniec lengyel szerző drámáját – amely kislányokról, kisasszonyokról, hölgyekről, némberekről, tündérekről, boszorkányokról, hercegnőkről és koszos cselédekről, elvirágzott prostituáltakról és kényeskedő dámákról szól – Koltai M. Gábor rendezővel vitték színre.
Szőcs Lóránt |
Székelyhon.ro

Ezüstfenyő-díjak a szülőföld visszaszerzéséért
Ezüstfenyő-díjjal tüntette ki az RMDSZ azon 27 közszereplő munkásságát, akik az oktatásban, a kultúrában, a politikában, az önkormányzati vezetésben, az egyházban munkájukkal szerepet vállaltak a közösségi javak visszaszerzésében, az RMDSZ programjának megvalósításában.
A szövetség 2002-ben, megalakulásának 13. évfordulóján osztott először Ezüstfenyő-díjat azoknak, akik munkájukkal elősegítették a szülőföld visszaszerzését. A Szövetségi Képviselők Tanácsának idei utolsó, Marosvásárhelyen tartott ülésén szombaton 13. alkalommal került sor a díjkiosztóra.
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta: a díjjal szeretnék megköszönni mindazoknak, akik az elmúlt években tettek azért, hogy „visszaszerezzük a szülőföldet lépésről-lépésre, tégláról-téglára, erdőről-erdőre, épületről-épületre. Ma itt állunk talpig ünneplőben, de talpig döbbenetben is”.
Az RMDSZ elnöke nem kívánt ünneprontó lenni, de jelezte, vannak olyan problémák, amelyek mellett 2014 decemberében nem lehet szó nélkül elmenni. Beszédében kitért a Székely Mikó kollégium visszaállamosítására, és a Markó Attila és társai felfüggesztett börtönbüntetésére. „Nem tudunk eltekinteni attól sem, hogy közben prefektusok valahonnan utasítást kaptak, és harcot indítanak a háromnyelvű fejléces papírtól a magyar himnuszig minden ellen, ami valamilyen értelemben magyar” – fogalmazott. A kérdésre, hogy volt-e értelme az elmúlt 25 év munkájának a fenti körülményeket figyelembe véve, a szövetség elnöke szerint az elkeserítő helyzetben is csakis igen lehet a válasz, igen volt értelme, jól tették, hogy ezt az utat választották, és ezen kell továbbmenniük.
A díjkiosztón kitüntetésben részesült Tamási Zsolt, az idén megalakult marosvásárhelyi önálló katolikus iskola, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium igazgatója, Fekete Pál, Székelyvécke polgármestere, Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere, Antal János, Körösfő polgármestere, Benedek Zakariás, az RMDSZ Szeben Megyei Szervezetének alelnöke, a Szilágy megyei Haraklány község polgármestere, Dobrai Ferenc, Erdő Ernő, nyugdíjas, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi városi irodájának munkatársa, Fancsali János, a Farkaslaki Fiatalok Fórumának elnöke, főtiszteletű Geréd Péter pápai káplán, főesperes-plébános, Gindele Imre iskolaigazgató, Hegedüs Csilla kulturális miniszter, Kökényesdi Miháy, a Szövetség Történelmi Máramarosi Szervezetének ügyvezető elnöke, Marosán Tamás jogász, Mészár Julianna, a nagyszalontai Arany János Elméleti Gimnázium igazgatója, Nagy Gabriella, a margittai Horváth János magyar tannyelvű elméleti gimnázium igazgatója, Nádudvary György Gusztáv Jenő nyugalmazott jogász, Pásztor Gabriella, a nagyváradi Szacsvay Imre Általános Iskola igazgatója, Simori Sándor az RMDSZ nagybányai szervezetének alelnöke, Sipos György Arad megyei tanácsos, Sütő-Udvari Magdolna Ilona, az RMDSZ Nőszervezet Temes megyei szervezetének elnöke, főtiszteletű Szász János pápai káplán, kanonok, Székely Ernő, Csíkszentkirály polgármestere, Szilágyi Árpád Attila, Marosnagylak alpolgármestere, Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium igazgatója, Tamás Mónika, az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének irodavezetője, Tóth János, az RMDSZ Krassó-Szörény Megyei Szervezetének ügyvezető elnöke, Tóth-Páll Miklós, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának örökös tagja.
Vass Gyopár
Székelyhon.ro

Ismét terítéken a szatmári színház szétválása
Ismét kísérletet tesz az RMDSZ a Szatmárnémeti Északi Színház magyar és román társulatának szétválasztására. Kereskényi Gábor, a szövetség városi szervezetének elnöke elmondta, kihasználnák az elkövetkező több mint egyéves választásmentes időszakot, úgy vélik ugyanis, hogy korábbi kezdeményezésük a politikai kampánynak esett áldozatul.
Amint arról beszámoltunk, idén tavasszal nyújtották be első ízben az adminisztratív önállósulásra vonatkozó tanácshatározat-tervezetet, azonban etnikai felhangoktól sem mentes közéleti vitába torkollott a kezdeményezés, ezért végül levették a napirendről.
„A többi párttal folytatott egyeztetések során úgy tűnt, megvan a kellő támogatottsága a jogi különválásnak, azonban sajnálatos módon egyesek politikai kérdést csináltak az ügyből, és elkezdték azt terjeszteni, hogy a szétválást tulajdonképpen azért akarjuk, hogy kitehessük a román társulatot a színház épületéből” – magyarázta korábbi döntésük hátterét Kereskényi, aki szerint kár politikai vagy etnikai színezetet adni a dolognak, hisz nem erről van szó.
Rámutatott: Erdélyben – Szatmárnémetit kivéve – minden önkormányzati fenntartású színháznál megtörtént a különválás, és a tapasztalat azt mutatja, hogy mindkét félnek jót tett az átszervezés. Úgy vélte, az egészséges versenyszellem lehet a mozgatórugója a fejlődésnek, legalábbis erre a következtetésre jutottak a nagyváradi színháznál tett látogatásuk alkalmával, amikor meggyőződtek arról, hogy a magyar és a román önálló színház vezetősége egyaránt elégedett az új helyzettel azt követően, hogy náluk már 2011-ben megtörtént a különválás.
Az elnök kifejtette, bízik abban, hogy a városi tanácsban többséget tudnak szerezni a kezdeményezésükhöz, hozzátéve: a legjobban azt szeretné, ha egyhangú döntés születne, hogy elejét vegyék a további hangulatkeltésnek. „Körültekintően járunk el a tervezet kidolgozásában, hogy semmibe se lehessen belekötni, és valószínűleg közvitát is kezdeményezünk, hogy mindenki kiadhassa a gőzt még a végső döntés előtt” – fejtette ki az elnök, aki szerint december végén vagy január elején iktatják majd a tervezetet, így optimális esetben a februári tanácsülésen már a döntés is megszülethet.
Hozzátette: jó lenne, ha nem húzódna el az ügy, mivel hasznos volna, ha már a 2015-ös költségvetés elfogadásakor figyelembe venné a képviselő-testület a megváltozott helyzetet. Mint ismeretes, a Harag György Társulat intézményi önállósulása, a két társulat különválásának megakadályozása érdekében a Szatmárnémeti Északi Színház román társulatának tagjai februárban Dorel Coica polgármesterhez fordultak levélben.
A román társulat színészei egy 63 alkalmazott (a két társulatban összesen 131-en dolgoznak) által szignált kérelmet nyújtottak be, melyben a román alkotmány etnikai diszkriminációt tiltó paszszusaira hivatkoznak, továbbá EU-s direktívákat idéznek. Azzal is vádolták a szétválást szorgalmazókat, hogy megvezették a szakmunkásokat, mivel állítólag azzal kecsegtették őket, hogy a különválást követően dupla bért kaphatnak. 
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Szatmárnémetiben vendégszerepel a nagyváradi Szigligeti Színház
A Harag György Társulat meghívására A világcirkusz című táncszínházi produkciójával vendégszerepel Szatmárnémetiben a nagyváradi Szigligeti Színház 2015. február 13-án, pénteken, 19 órától a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében. Az előadás alapja Nagy Dániel Cirkusz című kisregénye, amelyet Bodolay Géza Jászai Mari-díjas színházi rendező, egyetemi oktató dramatizált.
Az előadás rendező-koreográfusa Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész és koreográfus, színházi rendező, a Szegedi Kortárs Balett művészeti igazgatója, díszlet- és jelmeztervezője Bianca Imelda Jeremias, világítástervezője Stadler Ferenc, rendezőasszisztense Szőke Zsolt.
A főbb szerepekben Dobos Imre, Dimény Levente, Csatlós Lóránt, ifj. Kovács Levente, Tasnádi-Sáhy Noémi, Hunyadi István, Kiss Csaba, Kocsis Gyula, Szabó Eduárd és Szotyori József látható. A produkciót a Szigligeti Társulat és a Nagyvárad Táncegyüttes közösen készítette el és adja elő.
Az előadás a Harag György Társulat és a Szigligeti Színház között tavaly megkezdett bérletcsere-megállapodás folytán érkezik Szatmárnémetibe. A két társulat közötti megegyezés értelmében vendégszerepelt 2015. február 7-én, szombaton este a szatmárnémeti színházi műhely Koldusopera című produkciójával a Körös-parti színházban. A Nagyváradon is nagy sikerrel játszott előadást a Kossuth- és Jászai-díjas rendező Babarczy László vitte színre 2014 őszén.
Az előadást azon bérletesek tekinthetik meg, akik választottként A világcirkuszt jelölték meg, illetve jegyet is lehet váltani rá a színház Horea úti jegypénztárában, minden hétköznap 10 és 17 óra között, vagy interneten a biletmaster.ro jegyértékesítő rendszeren keresztül. További információkért a 0261-712106 telefonszámon vagy a szervezes@harag.eu e-mailcímen lehet érdeklődni.
Kimondottan az I. világháború a témája Nagy Dániel Cirkusz című regényének (Arad 1926): a mű gerincét alkotó cirkuszi előadás tulajdonképpen a lezajlott háború allegóriája. Az expresszionista hangvételű alkotás hatalmas látomás a háború borzalmairól; felépítésében egyrészt a groteszk és az abszurd, másrészt a realista mozzanatok gyakori együttes alkalmazása fokozza a háború elembertelenítő mivoltának ábrázolását. „A Cirkusz pokoli szatíra, Swift és Orwell irodalmi bordájából metszett remekmű. A Remike kívánságára vérért lihegő artisták, a világban tévelygő, teljesen naiv Isten, a mindenen diadalmaskodó kegyetlenség – mindez borzasztó látomás a világháborúról, és még annál is többről: a mai és mindenkori ember esztelenségéről, önzőségéről, kíméletlenségéről. A Cirkusz iszonyú önarckép rólunk, akik szeretnénk, de nem tudunk emberek lenni.” (Demény Péter)
Juronics Tamás 1987-ben végezte el a Magyar Táncművészeti Főiskola néptánc tagozatát, a Szegedi Balett táncosa, 1990-től magántáncosa, 1991-től pedig koreográfusa lett. Nevéhez több mint 50 koreográfia fűződik. 1993 óta a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője. 2007-2008 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke volt.
maszol.ro

Sárospatakon vendégszerepel a szatmárnémeti Rokonok-előadás
A Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata vendégjáték-meghívásnak eleget téve március 19-én, helyi idő szerint este 7-től a sárospataki Művelődés Házában játssza a Rokonok című produkcióját. A Babarczy László Kossuth- és Jászai-díjas érdemes és kiváló művész által rendezett előadás díszbemutatójára a társulat fennállásának hatvanadik évfordulójára rendezett ünnepségsorozat alkalmával került sor 2013 októberében, és azóta nagy sikerrel játssza a társulat itthon és külföldön egyaránt.
A sárospataki előadás immár a 25-ik lesz, de a magyarországi közönség láthatta már a produkciót Tiszaújvárosban, illetve bérletszünetben egy, bérletes előadásként hét alaklommal a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban.
A produkció 26-ik előadása is különleges alaklomhoz kötődik, ugyanis a teljes bevételt jótékonysági célokra fordítja a társulat. 2015. március 20-án, 19 órától a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában látható az előadás, amely bevétele a Hans Lindner Alapítvány Reménysugár programját és az Északi Színház két, súlyos betegségben szenvedő munkatársát fogja segíteni. A jótékonysági előadásra jegyek még kaphatók a színház jegypénztárában, illetve előadás előtt egy órával is válthatók a művelődési ház bejáratánál.
A Rokonok a mi korunkról szól, még akkor is, ha a nyelv, amit beszélnek, a viszonyok, amelyeket megjelenítenek a húszas-harmincas évek világát idézik. Hihetetlenül aktuális mű: ha fellapozunk egy tetszőlegesen választott újságot, két-három olyan hírt biztosan találunk benne, amely alapja akár a móriczi történetből is származhatna. A Babarczy László által színpadra írt darab lemond a korábban általánosan elterjedt szövegváltozatok kegyességéről: a Móricz által a kor színházi ízlése szerint dramatizált változat helyett a regényhez fordul, annak szigorát, kérlelhetetlenségét és éleslátását idézi fel újra. Nem oldódik fel a zsánerek vagy a komikus ellenpontozás kiaknázásában, hanem – akárcsak a regény – őszinte „tragédiát” alkot. A puszta komikum helyét átveszi az irónia, a zsánerszerű jellemformálás helyét pedig a szó jó értelmében vett, kérlelhetetlen realizmus, ezen keresztül pedig a jól érezhető valóság-reflexió.
Ha a polgármestert vagy Kardicsot látjuk, nem pusztán sztereotipiákra gondolunk. Nem a nagytőke, a bankár, a politikus sematizált mumusait látjuk magunk előtt, hanem kortárs valóságunkat, amit a korhű díszlet és jelmez nem elfed, hanem éppenséggel aláhúz és kiemel – bizonyítva, hogy a mű keletkezése óta eltelt száz esztendő alatt társadalmunk képtelen volt túllépni legnagyobb problémáin. Úgy érezzük, ismerősek ezek az emberek. És valóban: találkoztunk már velük képernyőn, újságok címoldalain, rosszabb esetben személyesen is. Ilyenkor pedig egy kicsit Kopjássnak érezhettük magunkat. Ebben az értelemben Babarczy átirata és rendezése nem is elsősorban a rokonok, a nepotizmus, a korrupció témájáról szól, hanem – a rendező szavait idézve – a „szüzekről”. Azokról a fiatal-középkorúakról, akik hirtelen – váratlanul és készületlenül – a „dörzsöltek” világában találják magukat. Egy olyan világban, amelyben az estélyek a pénteki városházi gyűlések miatt vannak csütörtökön, ahol az interjúkat láttamoztatni kell, ahol az igazságnak csak a jog egyre szűkülő keretei között lehet helye...
maszol.ro

Újra terítéken az önálló magyar színház létrehozásának ügye Szatmárnémetiben
Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala közvitára bocsájtotta az Északi Színház két társulatának két különálló jogi személlyé alakításának az ügyét. Stier Péter, az Északi Színház adminisztratív igazgatója az új színház létrejöttével járó változásokról beszélt, illetve eloszlatott néhány tévhitet is.
Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar és román tagozatának önálló intézménnyé való alakítása, illetve ezzel a szatmári magyar színház megalapításának az ügye már jó ideje téma. 2011-ben Nagyváradon zajlott le ez a folyamat, a szatmáriak pedig figyelemmel követték ennek hatásait, majd úgy döntöttek, itt is meg kell ezt a lépést tenni. 2014-ben aztán el is készült egy városi tanácsi határozat, amely erről szólt, ám akkor lekerült a napirendről. „A román társulat tagjait nagyon meglepte a kezdeményezés, sokan megijedtek. Azt hitték például – jegyezzük meg: tévesen -, hogy a változásokkal elveszíthetik az Északi Színház épületének használati jogát. Ez tévedés! Most viszont úgy tűnik, sokan már másképp viszonyulnak a kezdeményezéshez" – fogalmazott Stier Péter adminisztratív igazgató.
A Szatmárnémeti Északi Színház intézménye 45 éve két társulattal működik. A Harag György Társulat és a színház román tagozata közös adminisztratív és gazdasági felsővezetéssel (közös könyvelőséggel, vezérigazgatóval, adminisztratív igazgatóval, stb.), de külön művészeti vezetéssel (saját művészeti igazgatókkal és művészeti tanácsokkal) működik. A két társulat eltérő művészi koncepcióit, szakmai filozófiáit és műsorpolitikáját egy közös menedzsment igyekszik összefogni és koordinálni, ami egyre nehezebb feladatnak bizonyul a két tagozat eltérő struktúrája, hagyományai, közönsége és műsorpolitikája tükrében.
Ráadásul Szatmárnémeti színháza az egyetlen jelen pillanatban Romániában, amelyet a helyi önkormányzat üzemeltet, és egy intézményen belül két tagozat is működik. Az utolsó előtti ilyen helyzet Nagyváradon volt, ott azonban – mint már említettük – 2011-ben megtörtént a két különálló jogi személy létrehozása.
A bihari eset kapcsán is bebizonyosodott: a két jogi személy külön külön sokkal eredményesebb volt, jobban fejlődött, mint a változást megelőzően. De ugyanez a jelenség zajlott le például Nagyszebenben vagy Temesváron is.
„Voltak akik a tervben etnikai, nemzetiségi okokat véltek felfedezni. Erről szó sincs, egy sor szakmai indok van arra, hogy miért lenne jobb különálló jogi személyként működnie a két társulatnak" – mondja Stier.
Szakmai indokból valóban akad bőven. Stier szerint az egyik legfontosabb, hogy különálló színházakként mindkét fél saját hosszútávú terveket szőhet, ez pedig fontos a szerződtetéseket, de még a repertoár összeállítását illetően is. A színházak a saját célközönségük elvárásai szerint formálhatják munkájukat, alakíthatnak ki a fejlődési stratégiát.
„Európai trend, hogy a kulturális intézmények között is a kisebb egységek hatékonyabban működnek, jobban fejlődnek. Ezért lenne cél az önálló magyar és román bábszínház létrehozása is" – tudtuk meg az igazgatótól.
Stier Péter a Szatmár.ro-nak azt is elmondta: tévhit az, hogy a jelenleg 131 fővel működő Északi Színház alkalmazottainak a száma a változással megduplázódna. Mivel minden poszton legalább két ember dolgozik, a két színház létrehozásával gyakorlatilag egy 66 és egy 65 főt foglalkoztató színház jönne létre.
Emellett az Északi Színház épületét, a stúdiótermet is közösen használnák majd. Szó sincs arról, hogy valamelyik fél ezt önmagának sajátítaná ki. A két társulat tulajdonában levő felszerelések pedig annak alapján oszlanának meg, hogy melyik tárgy jelenleg kinek a leltárában szerepel – legyen szó díszletekről vagy gépekről. Általában a két társulatnak megvan a maga felszerelése, amiből viszont egy van, az megegyezés útján kerülne ide vagy oda.
Az igazgató szerint azért is lenne előnyös az egy jogi személyből kettőt csinálni, mert így például ugyanarra a pályázatra mindkét színház jelentkezhetne – így mindkét társulat esélyt kapna ugyanabban a programban támogatást kérni, más pályázatokban pedig partnerekként indulni.
szatmar.ro
Erdély.ma

Közvita a szatmári magyar és román társulat szétválásáról
Közvitára bocsátotta az önkormányzat a Szatmárnémeti Északi Színház román és magyar társulatának különválásáról szóló határozattervezetet, melyet április közepéig lehet véleményezni.
Amint arról beszámoltunk, az önálló jogi személyként bejegyzendő Harag György Színház létrehozásának ötlete korábban is téma volt, körülbelül egy évvel ezelőtt a városi tanács napirendjére is felkerült a téma, azonban – a tervezet kidolgozatlanságára való hivatkozással – végül visszavonták a javaslatot.
A kezdeményezés sorsa egyébként meglehetősen furcsán alakult: miután tavaly év elején a teátrum dolgozóinak 70 százaléka aláírta a támogatásról szóló nyilatkozatot, Sorin Oros színművészt, a színház akkori vezérigazgatóját is beleértve, a román társulat néhány tagja elkezdett nyilvánosan kampányolni a szétválás ellen.
Maga az igazgató is elállt korábbi szándékától annak ellenére, hogy menedzseri pályázatában is szerepelt a szétválás kivitelezése. A tiltakozók egyébként olyan nyilvánvaló képtelenségekkel riogatták a közvéleményt, mint a román társulat „kilakoltatása” a színházépületből.
Később a kezdeményezők a választásokkal kapcsolatos politikai kampányokra való tekintettel döntöttek a kivárás mellett, bő egy hete viszont elérkezettnek érezték az időt arra, hogy elindítsák a procedúrát, melynek kapcsán a kifogások elkerülése végett közvitát is szorgalmaztak. A meghallgatás lezárása után a határozattervezet minden valószínűség szerint rövidesen a tanács elé kerül majd.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)

Gyerekek hete Szatmáron
Két egymást követő napon két mesejátékot mutat be a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.
Buzogány Béla, a mátészalkai színház igazgatója a Zsófi nénit ellopták! című zenés gyerekdarabot rendezi, amelyet szerdán 11.30-tól láthatnak a gyerekek a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának kistermében.
Az egyfelvonásos mesedarab szövegét Thorbjörn Egner norvég író meséje alapján maga a rendező, Buzogány Béla írta. A vidám történet szereplői Bogár Barbara, Rappert-Vencz Gábor, Sándor Anna, Péter Attila Zsolt, és meghívott vendégként bemutatkozik a magyarországi Baksa András színész is. Az előadás zenéjét Turcsán András írta és hangszerelte, zenei vezetőként Kiss Ági működött közre a produkció létrehozásában.
„A rablótanya olyan, mint egy disznóól, mert a zsiványok nem szeretnek takarítani. Se főzni, se sütni, se mosogatni. Már évek óta nem fürödtek. Ezért egészen fekete a fülük töve. Elhatározzák hát, hogy rabolnak egy gazdasszonyt, aki helyettük dolgozik. Addig ők henyélhetnek. El is lopják az éppen alvó Zsófi nénit, de csúnyán ráfaragnak tettükre. Zsófi néni ugyanis egy kész tábornok, aki bizony móresre tanítja a híres rablókat” – olvasható az előadás ajánlójában.
Szintén a fiatal színházkedvelők számára vitt színpadra előadást Nagy Orbán A szeretet malma címmel, amelynek szövege magyar népmeséken alapul, a végleges történetet Benedek Zsolt dramaturg, Nagy Orbán rendező, Végh Balázs rendezőasszisztens írta, a munkafolyamat során pedig a teljes alkotócsapat formálta színpadi előadássá.
A bábtagozatot is megmozgató produkcióban Bodea Tibor, Gaál Gyula, László Zita, Bandura Emese, Poszet Nándor, Nagy Anikó, Bándi Johanna, Gál Ágnes, Marosszéki Tamás, Nagy Tamás, Bandura Tibor és Varga Sándor lép fel. A mesélő feladatát maga a rendező, Nagy Orbán látja el. Az előadás díszletét és jelmezeit Nagy Anikó tervezte, koreográfusa pedig Gabriela Tănase volt. Az előadás bemutatóját csütörtök délelőtt 10 órakor tartják a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házának nagyszínpadán.
„Valamikor, az időtlen messzeségben török malom és magyar malom vígan őrölte a becseiek búzáját a Tiszánál, mígnem egyszer a két molnár halálosan össze nem veszett, és ellenségeskedésük meg nem keserítette a falusiak életét. Civakodásuknak egy idegen had megjelenése vetett véget, amely elpusztította mindkettejük kenyéradó malmát” – olvasható a produkció ajánlójában.
Krónika (Kolozsvár)

Versek a világot jelentő deszkákon
Összesen három előadással készül a magyar költészet napjára a Kolozsvári Állami Magyar Színház, mindhárom a vers mai világban való létét értelmezi – jelentette be Visky András, a színház művészeti vezetője szerdai sajtótájékoztatóján.
Hozzáfűzte: a kolozsvári középiskolás diákokat is bevonják az előadásokba. A fűnyírógép (ODAKINT) című zenés-verses előadásban a diákok azokat a verseket mondhatják el, amelyeket ők maguk választottak erre az alkalomra, a színház pedig ehhez helyszínt és technikai hátteret, fényeket, aláfestő zenét biztosít, illetve megzenésített verseket „ad hozzá”.
Versszelfik az ünnepre
Visky András elmondta: arra is megkérték az önkéntes alapon jelentkező diákokat, hogy készítsenek „versszelfiket”, azaz olyan, mozgóképsorokat, amelyek mai, hétköznapi környezetbe helyezik a kiválasztott verset, ezeket levetítik az előadás ideje alatt. A színház stúdiótermében megtartott produkcióra két alakalommal: április 4-én szombaton és 10-én pénteken kerül sor.
A belépés díjtalan, de előzetes regisztrációhoz kötött – hangsúlyozta Visky András. Hozzáfűzte, noha csak két előadást terveznek, reméli, hogy a közönség kiköveteli magának a további előadásokat. Azt szeretnék, ha minden évben be tudnák vonni a diákokat valamelyik produkciójukba.
Ugyanakkor bejelentette: április 11-én, szombaton kerül sor a Villanyborotvám (ODABENT) című stúdiótermi előadásra, amelyben a klasszikus verseket kortárs zeneszerzők megzenésítésében hallgathatják meg a nézők.
József Attila, Weöres Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor és Tandori Dezső verseinek Ligeti György, Kurtág György, Selmeczi György, Csíky Boldizsár, Gárdonyi Zsolt, Gyöngyösi Levente és Orbán György által megzenésített változatait énekli el Sámson Melinda, akit két másik fiatal zenész, Béres Melinda és Horváth Edit kísér hegedűn és zongorán.
Ady-est Csíkban és Kolozsváron is
A Csíki Játékszín április 11-én, szombaton két eseménnyel ünnepli a magyar költészet napját. Délelőtt 11 órakor Tizenegy címmel versnapi városköszöntő hangzik el a Csíki Játékszín lépcsőin. Az idei versösszeállításban magyar költők ars poeticái szerepelnek. Szabó Enikő színművész tizenegy költő művét válogatta erre az alkalomra, amit a társulat tolmácsolásában hallgathatnak meg a csíkszeredaiak.
József Attila, Ady Endre, Babits Mihály, Dsida Jenő, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső, Nagy László, Orbán János Dénes, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós és Weöres Sándor művei kerültek be az idei összeállításba. Szabó Enikő Budapesten lép fel a költészet napján, a tizedik Versünnep Fesztivál döntőjébe általa megzenésített versekkel jutott tovább. A döntő a Nemzeti Színházban kerül megrendezésre.
A csíki moziban 19 órakor Bogdán Zsolt Ady-estjét látja vendégül a Csíki Játékszín. A „... függök ezen a zord élet-párkányon...” című pódiumműsor a szatmárnémeti Harag György Társulat és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciója. Az előadás szereplője Bogdán Zsolt Jászai- és kétszeres UNITER-díjas, érdemes művész, szerkesztő-rendezője pedig Szugyiczky István, a szatmárnémeti társulat örökös tagja. Az előadásra 15 lejes áron válthatók belépők.
Bogdán Zsolt Ady-estjét másnap, április 12-én a kolozsvári közönség tekintheti meg újra este 8 órai kezdettel a stúdióteremben.
Kiss Előd-Gergely 
Krónika (Kolozsvár)

Erdélyi teátrumok előadásai a budapesti Thália Színházban
Öt nap alatt nyolc előadást láthat a közönség a Határon Túli Magyar Színházak Szemléjén, amelyet május 11. és 15. között rendeznek meg a budapesti Thália Színházban. 
A teátrum negyedik alkalommal rendezi meg a szemlét, amelynek első előadásaként az Újvidéki Színháznak a művész és a hatalom viszonyáról szóló produkcióját láthatja a közönség a nagyszínpadon. Matei Visniec Párizsban élő román drámaíró III. Richárd betiltva, avagy jelenetek Meyerhold életéből című darabját Anca Bradu rendezte.
Május 12-én a nagyszínpadon a nagyváradi Szigligeti Színház mutatja be a tolerancia és a megbocsátás szükségességének üzenetét hordozó lengyel kortárs drámát, Tadeusz Slobodzianek A mi osztályunk című darabját szintén Anca Bradu rendezésében. Az Arizona Stúdióban pedig Bogdán Zsolt kolozsvári színművész idézi meg a zseniális költőt, Ady Endrét a „…függök ezen a zord élet-párkányon” című pódiumműsorral, amely a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként jött létre.
Május 13-án az Arizona Stúdióban az Aradi Kamaraszínház Sex, drugs, gods & rock and roll című radikális stand-up comedyje látható Tapasztó Ernő rendezésében. Másnap a nagyszínpadon a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata előadásában egy antik görög tragédiát láthat a közönség; Szophoklész Antigonéjában egy ifjú rendező, Balogh Attila és alkotótársai az élet szépségéről beszélnek a halál tükrében.
Az Arizona Stúdióban május 14-én a kézdivásárhelyi Városi Színház a mai amerikai drámairodalom egyik legjelesebb képviselője, David Mamet Amerikai bölény című darabját adja elő Kolcsár József rendezésében. A szemle utolsó napján a nagyszínpadon a csíkszeredai Csíki Játékszín előadásában Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének színpadi változata látható, amelyet Lendvai Zoltán rendezett.
Az Arizona Stúdióban pedig a Marosvásárhelyi Spectrum Színház Török Viola rendezésében mutatja be a titokzatos, öntörvényű nőről, Báthory Annáról szóló darabot, Móricz Zsigmond Boszorkány című drámáját.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

„A vers túlmutat rajtunk, viszi magával a lényegünket”
„ Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers irassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye” – József Attilától származik az idézet, akinek a születésnapjához kötődik a mai ünnep. Mit jelent számára ez a néhány sor, kérdeztük László Noémi költőtől. Az ünnephez kapcsolódó gondolatai mellett a kolozsvári eseményeket gyűjtjük egy csokorba az alábbiakban.
– A „világ gyémánttengelye” kicsit sok nekem most. Azzal viszont egyetértek, hogy a hangsúly a versíráson és nem a szerző kilétén van. Mert mi túl sokáig nem bírjuk ebben a gyémánttengelyű vagy másfajta világban, de a vers túlmutat rajtunk. Viszi magával a lényegünket. A többi művészeti ág alkotásaival egyetemben. Azokhoz, akiknek már nem biztos, hogy gömbölyű lesz a világ, mint ahogyan valamikor régen sem volt feltétlenül az. De vers volt, és van, és lesz. Ez a lényeg.
– Hogyan ünnepelsz a költészet napján?
– Költészet napján Fekete Vince költőt, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettesét faggatom majd, életről és versről, reményeim szerint olyan formában, hogy ezt az esemény iránt érdeklődők se bánják meg. És nyilván az ő verseivel ünneplünk majd. Korosztályunk „törzshelyén”, a kolozsvári Bulgakov kávézóban, ahonnan oly sokan kirajzottunk eddig.
– Ilyenkor háttérbe tudod szorítani magadban a „költőségedet”, hogy egy másik költőre tudj koncentrálni?
– Azt hiszem, elég kíváncsi alkat vagyok ahhoz, hogy bármikor háttérbe tudjam szorítani egyéniségem „fontos emberét” ahhoz, hogy valakire odafigyelhessek. Mert, tudjuk, a költők (is) primadonnák. Mindenesetre sokkal jobban szeretek kérdezni, mint válaszolni. Bízom abban, hogy résen leszek, és nem válaszolok saját kérdéseimre a meghívott helyett. Ha ez összejön, akkor minden rendben!
Így ünnepelhetünk ma Kolozsváron
A magyar nyelvterület más térségeihez hasonlóan Kolozsváron is tartalmas programokkal ünneplik ma József Attila és Márai Sándor születésnapját, a magyar költészet napját. Weöres Sándor, Arany János, Robert Burns, József Attila, Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály és Tandori Dezső versei kortárs zeneszerzők (Csíky Boldizsár, Gárdonyi Zsolt, Gyöngyösi Levente, Ligeti György, Orbán György, Kurtág György, Selmeczi György és Veress Sándor) feldolgozásában hallhatók este 7 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében, a Villanyborotvám (odabent) című produkcióban közreműködnek: Sámson Melinda (ének), Béres Melinda (hegedű) és Horváth Edith (zongora). Másnap, vasárnap este Bogdán Zsolt Ady-estjén vehetnek részt az érdeklődők, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös produkciójaként, Szugyiczky István összeállításában létrejött „függök ezen a zord élet-párkányon…” című előadás 20 órakor kezdődik a stúdióteremben.
A Váróterem Projekt székhelyén, az Árpád/Traian út 40–42. szám alatti ZUG-ban ma este 8 órakor kezdődik Bertóti Johanna költészet napi előadása, Versek között 2. címmel. Az előadó elsősorban erdélyi költők verseit énekli majd gitárkísérettel, ugyanakkor vendégei is lesznek, akik közreműködnek – hogy kik ők, az kiderül a helyszínen.
Maszek balladák című, improvizációkon alapuló közös dalszerzői vállalkozását tárja ismét a nagyközönség elé Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongorista április 11-én, szombaton este 7 órától a Kolozsvári Rádió koncerttermében (Donát út 160. szám).
A költészet napja jegyében jelentkezik az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Bulgakov kávézó Álljunk meg egy szóra című irodalmi programja, a házigazda, László Noémi ezúttal Fekete Vincével beszélget a Bulgakov emeleti termében (Búza/I. M. Klein utca 17. szám).
A meghívott és a házigazda költeményeire is szavazhatnak a versbarátok a Kolozsvári Televízió Erdélyi Figyelő című műsora által negyedik alkalommal megszervezett Versversenyben. Víg Emese vezetésével ezúttal is az erdélyi szépirodalmi és kulturális folyóiratok szerkesztőinek javaslatai alapján állt össze a lista, amely 11 erdélyi magyar költő 11 versét tartalmazza. A 11 verset pedig, a hagyományokhoz híven, ezúttal is 11 színművész tolmácsolásában bocsátják a közönség elé. Az Erdélyi Figyelő Facebook-oldalán ma délelőtt 11 óráig még lehet szavazni a következő produkciókra: André Ferenc – Babadal(előadja: Marosán Csaba), Dimény-Haszmann Árpád – Egy ház (Váta Loránd), Fekete Vince – A világ újra (Albert Csilla), Ferencz Imre – Epilógus (Laczkó Vass Róbert), Karácsonyi Zsolt – A nyári kép (Farkas Loránd), László Noémi – Káprázat(Vindis Andrea), Lőnhárt Melinda – Egy belső amulett (Kali Andrea), Muszka Sándor – Hajnali ének (Györgyjakab Enikő), Orbán János Dénes – Exordium (Viola Gábor), Varga László Edgár – York napsütése (Köllő Csongor), Varga Melinda – Kávé helyett (Kántor Melinda).
A magyarországi Gittegylet.com kezdeményezésére indított projekthez a Kolozsvári Magyar Diákszövetség is csatlakozott idén a KultúrKommandóval: arra kérik az érdeklődőket, hogy április 11-én, a magyar költészet napján „posztoljanak” verset az utcára – hirdetőoszlopokra, irodák üzenőfalára, eladó/kiadó hirdetések közé, hogy minden olyan felületen legyen egy vers, ahol ezt a törvény megengedi– derül ki a Posztolj verset az utcára – Kolozsváron is! nevű Facebook-oldalon közzétett tájékoztatásból. A „posztolásról” készült képeket az esemény oldalára vagy a godri.csilla@kmdsz.ro címre várják, majd egy albumban továbbítják a kolozsvári „csomagot” a Gittegyleteseknek.
Szabadság (Kolozsvár)

Falra festik az Istent
Összesen hat alkalommal adja elő bérletcserében a szatmárnémeti Szakszervezetek Művelődési Házában az Istent a falra festeni című „kocsmadrámáját” a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata. A szatmári és a debreceni teátrumok a továbbiakban is folytatni kívánják két éve tartó együttműködésüket.
Bérletcserében játssza hat alkalommal Szatmárnémetiben az Istent a falra festeni című „kocsmadrámáját” a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata. A produkció a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának meghívására lép fel a Szakszervezetek Művelődési Házának nagyszínpadán a két intézmény immár második éve tartó együttműködésének újabb eredményeképpen.
A vendégjátékok beharangozó sajtótájékoztatójára Szatmárnémetibe látogató Gemza Péter, a debreceni színház művészeti vezetője elmondta: az eredetileg meghirdetett Bulgakov-adaptáció, a Mester és Margarita helyett végül ezzel a Tar Sándor-regény alapján készült előadással vendégszerepelnek, ugyanis a művelődési ház technikai feltételei nem teszik lehetővé a Bulgakov-darab színpadra állítását.
Az előadás rendezője Mészáros Tibor, amaga írta szövegkönyv alapján vitte színre az előadást. A debreceni produkció idén több fesztiválmeghívást is kapott, többek között szerepel a budapesti Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában is.
„Ezt az előadást amúgy is meg akartuk hívni Szatmárnémetibe, így pedig bérletben láthatja a közönség. A debreceni színházi műhellyel való kapcsoltunkat nagyon fontosnak tartjuk, a közös munka még Vidnyánszky Attila igazgatása alatt indult el, amikor a Tasnádi Csaba által rendezett Világjobbítókkal szerepeltünk a Deszka Fesztiválon, majd bérletben is játszottuk ott ezt az előadásunkat. Az együttműködés a Csokonai-színház jelenlegi vezetése alatt teljesedett ki, de reményeink szerint az elkövetkező évadokban is folytatni fogjuk” – fogalmazott Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Az előadást két hétvége alatt összesen hat alkalommal játssza a magyarországi társulat május 15–17., illetve 22–23. között. A bérletes előadásokra korlátozott számban még kaphatók jegyek. A debreceni színház az idei színházi évadban már játszott Szatmárnémetiben egy bérletes előadást: Gemza Péter rendezésében a Iokaszté királyné című Nancy Huston-darabot láthatta a közönség. A szatmári társulat a Babarczy László által színre vitt Rokonok című előadással vendégszerepelt Debrecenben 2014 végén, összesen hét alkalommal.
Krónika (Kolozsvár)

Ady, Bogdán, élet
Hiszek benne, hogy mindenki életében van legalább egy nagy Ady-élmény. Ideális esetben akár több is, de legalább egy. Nem feltétlenül iskolai tananyagként, bár egy értő-érző irodalomtanár „idegenvezetése” sokat segíthet az Ady-univerzum legalább részleges felfedezésében. Sokkal inkább később, egy bizonyos élethelyzetben, más életkorban, amikor egyszerre csak ragyogóbb vagy éppen vészjósló fénybe kerülnek azok a sorok, új, addig még nem is észlelt dimenziók bomlanak ki.
Jómagam is többször találkoztam vele. Az Elillant évek szőlőhegyén című vers hajdan volt középiskolai ballagásomat rögzítette örökre életem térképén. Aztán máig zsigereimben lüktető emlék, amint sorkatonaként heverek egy Torda környéki domb oldalában, boldogan tudom, hogy hadgyakorlati őrszemként egész nap magamban leszek, mócsingos húskonzervet eszem és Adyt olvasok. A nagy klasszikus, Az ős Kaján azon a napon költözött belém elfeledhetetlenül.
Aztán beülök Bogdán Zsolt Ady-estjére, immár több mint századszor megy a „... függök ezen a zord élet-párkányon...” című produkció, amelyet a kolozsvári színművész a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának színész-rendezője, Szugyiczky István közreműködésével hozott létre. Igyekszem félretenni a mindenféle eltérő trendek ellenére továbbra is a színjátszás egyik alapjának tekinthető versmondással szembeni elvárásaimat, valamiféle hazatérés-érzés van bennem, ismerős szavak, otthonos világ fogad magába. Bogdán Zsolt már a színpad-arénában vár rám, egy széken üldögél, talán még mosolyog is egy halványat, amint elvonulok előtte az ülőhelyem felé igyekezve. Helyezkedünk, telefont matatunk, előbb-utóbb el kell kezdődnie.
Aztán egyszer csak felpattan, s első mondata így hangzik: itthon vagyok! Elmosolyodom, tudtam. Hozzám beszél, nekem szánja a szavait, mesél az iskoláról, mintha csak ketten lennénk, bizalmas, összekacsintó. Egyszer csak azon kapom magam, hogy a mese az „ajkad: ma is sínylem, óh, első Asszony” mondattal zárul. Hoppá, itt már vers esete forog fenn, de az eszmélést máris az első kötet kiadásának terve követi, egyelőre az igazságot csak keresgélő verseket jelentetne meg, de „Nem tudom, hogy meddig érek,/Mert szörnyű ellenem a hajsza.”
Ady vívódik előttem, szeret és gyűlöl, a költő és a publicista egyik szavát a másikba öltve meséli az életét. Párizsba menni vagy maradni, visszajönni Párizsból vagy maradni, segíts dönteni, akaszkodik a tekintetembe. Mert Bogdán Zsolt maga Ady, nincs kétségem afelől, hogy ez a költő hangja, az ő tiszta szövege, féktelen energiája, félelmetes önmarcangolása. Nincsenek mítoszok, az eddig nem ismert szövegrészeket is ismerőssé avatják a zökkenés nélkül illeszkedő versrészletek, hálás aha-érzéssel hallgatom, az idő időtlenné válik, nem akarom, hogy vége legyen, nem akarom, hogy Párizsból az ősz kacagva szaladjon kifelé.
Pedig egyszer csak vége lesz. „Szépen éltem… Sok jót adtam…/Köntösöket tépnek miattam.../Éljen. S elnyel az Űr.”
Újabb súlyos Ady-élménnyel indulok haza. Tudom, hogy otthon újra előveszem a kötetet, versrészletekre vadászok, emlékezetemben Bogdán Zsolt hangját utánozva igyekszem összefércelni a kis darabokat. Persze maradok az örök hiányérzetemmel. Gazdagon.
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

Tizenharmadszorra szervezik meg a mikházi csűrszínházat
Pénteken kezdődnek és vasárnapig tartanak a tizenharmadik alkalommal szervezendő Csűrszínházi Napok. A közkedvelt mikházi rendezvénysorozat az idén valamelyest visszatért eredeti népi jellegéhez. A közönség gazdag és színes színházi, illetve más, szintén kulturális rendezvény közül válogathat.
A Csűrszínházi Napok pénteken délután 6 órakor rajtol a mikházi általános iskolában, ahol évek óta valamilyen képzőművészeti vagy fotókiállítást rendeznek be. Az idén két orvos, Salat Csaba és Kisgyörgy Árpád képzőművészeti gyűjteményét tekinthetik meg az érdeklődők. Az első színházi előadás sem várat sokat magára: fél 8-tól az Uniter-díjas Bogdán Zsolt – a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata és a Kolozsvári Állami Magyar Színház együttműködésének keretében – Függök ezen a zord élet-párkányon címmel Ady esten lép fel a művelődési házban. A Csűrszínház esti vendége fél 10-től a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, amely Csurulya Csongor rendezésében Tamási Áron Rendes feltámadás című színdarabját mutatja be.
Szombaton délben 12 órakor Lokodi Imre szerkesztő szervezésében a Mentor Könyvkiadó és a Székelyföld kulturális havilap közreműködésével Fa-kanál címmel irodalmi gasztroműsor lesz. A klasszikus könyvbemutatók mellett vidám gasztroirodalmi felolvasásra is sor kerül. A szervező beharangozója szerint az üstök mellett Spielmann Mihály, Pál Antal Sándor, Székely Szabó Zoltán és más, könyveiket is kínáló írók állnak. „Rajtuk kívül minden más írástudót szívesen látunk, hadd mutassa be szakácstudományát, főzzön saját ízlése és tudása szerint” – fejtette ki szerkesztőségünknek Lokodi. A legjobb szakácsokat a szervezők népies motívumokkal ellátott fakanállal jutalmazzák. A kóstolót a Csűrszínház udvarán tartják.
A művelődési ház délutáni vendége László Zsuzsa színművész, aki nemrég az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház közreműködésével bemutatott Cigányhold című egyéni műsorát viszi Mikházára. Az előadás este 7-kor kezdődik. Rögtön utána, körülbelül fél 9-től a szomszédos Csűrszínház színpada a néptánctól és az énektől lesz hangos. A Maros Művészegyüttes a Szívem virág, míg e világ című, mezőségi táncokból és dalokból összeállított műsorát mutatja be, melyet Varga János koreográfus állított színpadra. Este 10-től a szászcsávási cigányzenekar húzza a táncházhoz szükséges talpalávalót.
Mint minden évben a vasárnap délelőtt ezúttal is a gyermekeké. Pontban 11 órától a marosvásárhelyi Artecotur Egyesület által működtetett Artsy M Diákszíntársulat Mátyás király tréfás történeteivel várja a közönséget. Fél 1-től tréfákkal, népi adomákkal, mesével szórakoztatják majd a publikumot a Széllyes Sándornak – a Maros Művészegyüttes tréfamesterének – emléket állító népi előadó-művészeti vetélkedő döntőjén, amelyet a Maros Művészegyüttes, a Csűrszínházi Egyesület és az Artecotur Egyesület szervez.
Amint Szélyes Ferenc színművész, a Csűrszínházi fesztivál ötletgazdája és főszervezője portálunknak elmondta, az idei rendezvénysorozat műsorát a helyi és kistérségbeli közönség óhaja szerint igyekeztek alakítani. A nyárádmentiek igénye az volt, hogy a szervezők tegyék ismét „népiesssé” a fesztivált.
A mikházi évad a Csűrszínházi Napok lejárta utána is folytatódik. Már hétfőtől egyhetes színművészeti diáktábor kezdődik, előadásra pedig legközelebb július 24-én és 25-én kerül sor, amikor a marosvásárhelyi Spectrum Színház Moliere Nők iskolája című darabját mutatja be.
Szucher Ervin
Székelyhon.ro

Elkötelezettek az önálló színház mellett – Nézőszám-növekedés Szatmáron
A ismét növekedett a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának nézőszáma idén. A magyar társulat prózai és bábtagozata a 2014/2015-ös színházi évadban összesen 14 bemutatót tartott a teátrum épületének felújítása miatt a Szakszervezetek Művelődési Házában.
Bessenyei Gedő István társulatigazgató a hétfői évadzáró sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az idei bérletes- és nézőszám-növekedést különösen a tavalyi, ünnepi évadhoz képest tartja fontos eredménynek, hiszen az elmúlt színházi idényben már csak az évfordulóhoz kötődő rendezvények is 2500 nézőt láttak vendégül.
A magyar társulat előadásaira 6740 bérletet váltottak, összesen 41310 néző látta az idei évad produkcióit, ebből 9567 személy a különböző vendégjátékok közönsége volt. Bessenyei Gedő István szerint fontos megemlíteni, hogy az évek óta folyamatosan növekedő nézettséget a Sorompók Nélkül Fesztivál – „immár sajnos hagyományos” – elmaradása ellenére tudja tartani a társulat. A művészeti igazgató külön kiemelte a bérletcserék és meghívott vendégjátékok számának növekedését, amely szerinte azért volt szükséges, hogy valamelyest ellensúlyozzák a házi fesztivál elmaradása okozta űrt.
Amint Stier Péter, a teátrum adminisztratív igazgatója, a Partiumi Magyar Napok főszervezője hozzátette, az idei PMN nyolc fesztiválnapjából haton színházi előadásokat is vendégül lát a rendezvénysorozat.
Bandura Emese, a Brighella Bábtagozat megbízott vezetője a bábszínházi évadot értékelve kiemelte, hogy a megszokott műfajok mellett babaszínházi előadás is szerepelt a repertoárjukon, jövőre pedig felnőtt bábszínházi előadással is készülnek. A prózai tagozathoz hasonlóan a bábosok is több fesztiválra kaptak meghívást a korábbi évadokhoz képest, növekedett nézőik és bérleteseik száma is.
Újságírói kérdésre reagálva a társulat vezetése megerősítette, hogy továbbra is elkötelezettek az önálló Harag György Színház létrehozása mellett, ennek elérése érdekében minden lehetőséget meg fognak ragadni.
Az évad első bemutatójaként a Szophoklész szövege nyomán színpadra állított Antigoné című produkció került műsorra, amelynek rendezője Balogh Attila, dramaturgja pedig Benedek Zsolt volt. Az előadás több hazai és magyarországi fesztiválmeghívásnak is eleget tett az évad során.
Az évad egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott előadásának a szilveszterkor bemutatott Én és a kisöcsém című operett bizonyult, amelyet Bessenyei István rendezett. Ez az előadás szintén több hazai és magyarországi helyszínen vendégszerepelt, többek között Nyírbátorban, Mátészalkán, Nagyváradon és Nagybányán. A színházi idény másik legnépszerűbb előadásának a Sorin Militaru által rendezett Az elveszett levél bizonyult. Ez az előadás szerepelt az idei kisvárdai színházi fesztivál versenyprogramjában és a nagybányai III. Exceptio Fesztiválon is.
Idén első alkalommal osztályszínházi előadást is bemutatott a társulat. Kányádi Szilárd rendezésében láthatták a diákok a Csongor & Tünde című produkciót. Bandura Emese, a Brighella Bábtagozat megbízott vezetője szintén kísérleti jelleggel, Ciróka címmel, babaszínházi előadást vitt színre, amely az 1–4 éves korosztályt igyekezett megszólítani. A 2014/15-ös szatmári színházi évad utolsó bemutatója Spiró György Helló, doktor Mengele! című darabjának ősbemutatója volt Lendvai Zoltán rendezésében.
Krónika (Kolozsvár)

Színház az egész világ és a PMN is
Klasszikus és igazi színdarabok, hol egy dívára és egy zongoristára, hol flamencóra, hol ép és sérült művészek különleges játékára átszabva, sztárparádét felvonultatva – Thália vitathatatlanul Szatmárnémeti költözik.
Valóságos mini-színházi fesztivál zajlik majd a Partiumi Magyar Napokon, hiszen a nyolc nap alatt hat, hazai és magyarországi sztárokat felvonultató előadás – igazi csemegék – kerül bemutatóra s a közönség az önfeledt és minőségi szórakozáson túl segítséget is nyújt. Ugyanis az augusztus 10-től megvásárolható, jelképesen 1 lejes belépőjegyek árából befolyt összeget a Szatmárnémetiből elszármazott és jelenleg Gyimesközéplakon élő, hároméves, siketnéma Hudák Hanna cochleáris implantációs műtétjének féléves utókezelését támogatják.
Már az első, augusztus 17-i, a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében 19 óra 30 perctől bemutatott előadás különlegességnek számít. Federico Garcia Lorca utolsó és talán legjobb drámája, a Bernarda Alba háza – flamencóra átszabva. A drámairodalom egyik gyöngyszemét Béres László, a Kolozsvári Magyar Opera művészeti tanácsadója álmodta színpadra – flamenco zenével és tánccal. Szenvedély, tűz, féltékenység, tánc, gyász és magány – az előadás nyelvezete a rövid és tömör replikákra lecsupaszított lorcai szöveg és a flamenco világának (tánc, zene, ének) találkozásából született és születik meg újra és újra a békéscsabai Jókai Színház művészeinek előadásában. Az Andalúziában játszódó történetet átszövi a spanyolos temperamentum. Bernarda Alba otthonát – férje halála után – börtönné változtatja, ugyanis a hagyományoknak megfelelően a nyolcéves gyász ideje alatt a kinti világra néző minden ajtó és ablak becsukódik. Ez boldogtalanná teszi a zordon, kemény akaratú asszony és más-más természetű leányai életét. A házban élők nőisége pusztulásra van ítélve, börtönükből az út csak fizikai vagy szellemi szabadságuk teljes feladásához vezet. A Halálkatlanból csak holtan, vagy tébolyultan lehet szabadulni.
Németország 1938-ban lerohanja Ausztriát – Lola Blau színésznő Bécsben és ráadásul zsidó származású. Élete, karrierje derékba törik, sorsa tipikus II. Világháborús emigráns-sors. A háború borzalmai elől egy élhetőbb élet reményében Ausztriából, először Svájcba, majd Amerikába menekül. Színházra vágyik, de csak éjszakai kabarészínpadokig jut, majd Amerikában sikeres lesz, szexszimbólummá válik. A háború után Ausztriába hazatérve azzal szembesül, hogy hazájának nincs szüksége rá. Lola Blau nem hős, csak egy azok közül. akik túléltek. De kicsoda is az igazi Lola Blau? Lola Bécsben, Svájcban, Amerikában! Lola színésznő, kabaré-énekesnő, revüsztár! Lola az elhagyott nő, az üldözött menekülő, a dicsőségben sütkérező. Melyik az igazi Lola Blau? Természetesen mindegyik. Georg Kreisler egy színésznőre és egy zongoristára írt nagysikerű musicalje kedden, augusztus 18-án, 19 óra 30 perckor kezdődik a Szatkszervezetek Művelődési Házának kistermében. Komámasszony, hol a stukker? kérdezik augusztus 19-én, szerdán este a budapesti József Attila Színház közismert sztárjai. Hiszen nem túl gyakran fordul elő egy átlagosnak mondott életben, hogy öt különböző embert bezárjanak egy ablak nélküli szobába, majd közéjük dobjanak egyetlen egy pisztolyt. A furcsa és akár drámainak is felfogható színpadi társasjátéknak pedig ez a lényege. Az juthat ki, azé lehet a kulcs, akinél a fegyver van. A fegyver pedig körbejár. Mindenkinél elidőzik így a szabadság esélye, és a többiek feletti hatalom lehetősége. Lehetne a történet akár egy lélektani dráma, mégsem az. Inkább bohózat, amiben az abszurd helyzet szolgáltat alkalmat arra, hogy kinevessük a raboskodó ötöst, miközben szentül hisszük, ha mi lennénk ott, inkább a szabadság kellene, mint a hatalom. Vajon mi a végkifejlet? Elsül-e Nemcsák Károly, Ujréti László, Szerednyey Béla, Koncz Gábor és Fila Balázs kezében a fegyver? És hogyan jutnak ki – kijutnak-e egyáltalán, a kisemberből lett alkalmi hatalmasok a szobából?
7/7 – Augusztus 20-án, 20 órától az Ács Alajos Játékszínben. Az első pillantásra furcsa előadáscím egy csodálatos mozgásszínházi előadást takar. Egy nő, hét szerepben. Baczó Tünde, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésznőjének előadása egy jól ismert Shakespeare idézetből inspirálódott egyetemes nő-történet. „Színház az egész világ/ És színész benne minden férfi és nő:/ Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár/ Életében, melynek hét felvonása/A hét kor…„ – mondja Shakespeare Ahogy tetszik című drámájában Jaques. És valóban: szerepek vannak. Szerepek, amelyeket mi írunk magunkra, szerepek, amik a társadalom állandóan változó elvárásaiból fakadnak, szerepek, amelyeket mások aggatnak ránk és szerepek, amelyek mindezeken túlmutatnak. És hol vagyunk mindeközben mi? Lehet-e egyáltalán beszélni valakiről a szerepei nélkül? Baczó Tünde táncos, koreográfus ezt a jelenséget és ezt az életérzést kutatja. Hét szerep egyetlen nő történetre írva. Személyes tapasztalatok, melyek az alkotócsoport előadásában egyetemessé válnak. A 7/7 nem illusztrálni akar, csak mesél. Mozgással, gesztussal, képpel, zenével próbálja végigjárni az emberi élet hét lépcsőfokát. Kipróbálni és felpróbálni minden szerepet, gyereknek, diáknak, szerelmesnek, munkásnak, anyának, bölcsnek és öregnek lenni. Baczó Tünde finom mozgásvilágát Cári Tibor UNITER-díjas zeneszerző zenéje gazdagítja és segíti.
Valahol Európában …Szatmárnémetiben, augusztus 21, pénteken este a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében sérültek és egészségesek együtt a színpadon. A soproni KOMISZ és dESZKA Társulat előadásában mesét, történetet láthat az, aki szórakozásra vágyik. Szerelem, dráma, akció, gyilkosság, humoros jelenetek. Mindezek mellett ott áll az aktualitás, amelynek témája egész terjedelmében ráillik a mai Európára. Hatalom kontra társadalom. Rendszer kontra emberek, sorsok. Nem tudjuk ki kicsoda és hova tartozik, csupán érzékeljük az ellentétet, a jót és a rosszat. Nincs kimondva semmi és senki. Mindenki eldöntheti, hogy éppen mit szeretne látni. A társulat első nagyszínházi darabjának fő mondanivalójával indul az előadás. „Legyetek jók, ha tudtok…” – talán annak a darabnak a folytatását láthatjuk. Hasonló téma és szerepek, csupán egy másik korban. Hasonló, mivel itt is felmerül a két választható út, amely meghatározza életünket. Különböző, hiszen a Legyetek jók, ha tudtok című előadásban a jó oldal mutatkozik meg a választás területén, jelen esetben meg a rossz, a gonosz oldal kap választási lehetőséget. „A rendszer” vajon folytatja a negatív hadjáratot és a végén egyedül marad, vagy a jót választja? Erre a kérdésre már az előadás elején választ kapunk, hiszen a jövővel indul a cselekmény. És a válasz mellett ismételten felfedezhetjük: a művészet világa határtalan s ha vannak is néha bizonyos akadályok vagy korlátok, azok átléphetők – legjobb példa erre az integrált társulat, amely a Komédiás Integrált Színház (ismertebb nevén: KOMISZ) a zsirai Fogyatékosok Otthona tehetséges, színjátszást kedvelő és szívesen művelő lakóiból, valamint a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában működő dESZKa Társulat tagjaiból áll. Akik megpróbálják a fogyatékkal élők világát közelebb hozni az épekéhez és játékuk során azt kívánják hangsúlyozni, ami közös, ami összeköti őket, s nem azt, ami szétválaszt.
A PMN mini-színházi fesztiválja augusztus 24-én, hétfőn, 19 órakor a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának előadásával zárul – Szécsi Pál és Domján Edit viharos, de annál bensőségesebb szerelmének történetét elevenedik meg a Két összeillő ember során.
erdon.ro

Ősbemutatóval indul a szatmári színházi évad
Idén is bemelegítő workshoppal kezdte a munkát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata: 2015. augusztus 21–25. között András Lóránt koreográfus tartott mozgásgyakorlati képzést a társulat tagjainak.
A színház közlése szerint a flamencoképzés után Hatházi András színész-rendező, egyetemi tanárral folytatódnak a saját műve alapján, ősbemutatóként színre kerülő Manka tavalyi évad végén megkezdett próbái. Ez az előadás lesz a 2015/16-os színházi évad első bemutatója szeptember 25-én, és színpadi nézőtérrel játszott produkcióként kerül közönség elé.
Ennek a produkciónak a próbafolyamatával párhuzamosan folynak majd a Babszem Jankó próbái, amelyet Márkó Eszter rendez. Ezt követően Bernard Slade Jövőre veled, ugyanitt című művét mutatják be Babarczy László Kossuth-díjas érdemes művész rendezésében. Az évad első nagyszínpadi, felnőtt bérletes előadása egy igazi klasszikus lesz, ugyanis a tavalyi, nagy sikerű Az elveszett levél rendezője, Sorin Militaru Csehov Sirály című művét viszi színre. A neves román rendező egyébként az idei évadtól a szatmári társulat alkalmazott munkatársa, és két nagyszínpadi, valamint egy stúdió-előadást fog rendezni.
Szintén az ősz folyamán fogja bemutatni majd a társulat Csikós Attila Két összeillő ember című kamaratermi produkcióját, amelynek rendezője Bessenyei István, és amely Szécsi Pál és Domján Edit szerelméről szól.
A tervek szerint idén is szinte a teljes társulatot megmozgató, zenekarral kísért produkciót láthat majd szilveszterkor a közönség, hiszen az óévbúcsúztatásra a Bakonyi Károly–Szirmai Albert-Gábor Andor szerzőtrió Mágnás Miska című művét mutatja be a társulat Bessenyei István rendezésében. A magyar operettirodalom egyik legtöbbet játszott darabjából készült előadás az idei évadban is bekerül majd a bérletes előadások közé is januártól.
Tavasszal a magyar gyermekirodalom egyik legismertebb művéből készült produkciót láthatnak a színházlátogató gyerekek: Lázár Ervin A négyszögletű kerek erdő című darabja kerül színpadra Kányádi Szilárd rendezésében, nagyszínpadi produkcióként. Szintén az évad második felében mutatja majd be a társulat az Örkény István Tóték című művéből készülő előadást, amelynek rendezője Sorin Militaru lesz. Kamarateremben bemutatott produkcióként kerül színre Gimesi Dóra Szemenszedett mese című darabja Márk-Nagy Ágota rendezésében, aki korábban többször is dolgozott már a szatmári társulattal.
Stúdió-előadásokban is bővelkedik a szatmári társulat 62. színházi évadja, hiszen Sorin Militaru rendezésében színre kerül Kai Hansel Klamm háborúja című műve, amely Rappert-Vencz Gábor egyéni előadása lesz. Balog Attila Marie Jones Kövekkel a zsebében című drámáját rendezi meg a Szakszervezetek Művelődési Házának nagytermében, amelyet színpadi nézőtérrel játszik majd a társulat. Márkó Eszter Janne Teller Semmi című szövegének adaptációjából rendez előadást az Ács Alajos Játékszínben.
Idén is lesz bérletcserében játszott előadás, Szatmárra érkezik majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulata két előadásával. A Harag György Társulat vendégül látja a nagyváradi Szigligeti Színház két előadását is. Ezek között diákoknak szóló produkció is lesz, illetve olyan nagyszínpadi felnőtt előadás, amelyet a bérletesek negyedik előadásként választhatnak bérletcsomagjukba. A Brighella Bábtagozat rögtön az évad elején bemutatja a Dániel András Egy kupac kufli című szövegéből készített bábelőadást az Ács Alajos stúdióteremben. A bábszínházi produkció vendégrendezője a Blattner Géza-díjas Rumi László.
Szintén vendégművészt, Sramó Gábort, a pécsi Bóbita Bábszínház igazgatóját kérte fel a Brighella Bábtagozat Horváth Viktor Vilmos és Kormos című művének színrevitelére, amelyet felnőtteknek szán a társulat. Mindkét neves, magyarországi bábszínházi szakember dolgozott már Szatmárnémetiben, az utóbbi évadokban. A bábtagozat művészei felnőtteknek szánt kocsmaszínházi bábprodukciót is terveznek erre az évadra.
A szatmári színház magyar és román társulata a tavalyi együttműködés sikerén felbuzdulva idén is létrehoz egy közös előadást Margaret Atwood Pénelopeia című szövege nyomán, amelyet a romániai származású, neves kanadai művész, Alexander Hausvater visz színre.
A tavalyi évadhoz hasonlóan idén is több kísérőrendezvényt szervez a Harag György Társulat, a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozat társszervezője lesz, ismét tart színházi nyílt napot, megrendezi a díjnyertes diákszínjátszók seregszemléjét, megemlékezik a magyar dráma napjáról, a színházi világnapról, a magyar költészet napjáról, emléknapot szentel a holokauszt illetve a kommunizmus színészáldozatainak, de több nyílt próbát is meghirdet.
A tavalyi évadban megszabott jegy- és bérletárak nem változnak. Sorin Militarun kívül mellett az új évadtól két színész-rendezővel is bővül a csapat: Márkó Eszter és Moldován Blanka is csatlakozik a társulathoz.
Krónika (Kolozsvár)

Szeptember végi színházszemle
Kezdődik a Nemzetiségi Színházi Kollokvium!
Hamarosan kezdetét veszi az egyik legjelentősebb erdélyi magyar színházi fesztivál, a Nemzetiségi Színházi Kollokvium, amelynek keretében több marosvásárhelyi produkciót – a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós és Liviu Rebreanu Társulata, az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemhez tartozó Stúdió Színház, illetve a Spectrum Színház előadásait – is láthat az érdeklődő közönség.
A gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által szervezett rangos szemlére ez év szeptember 24-e és október 4-e között kerül sor. A tizenegyedik alkalommal megszervezett fesztiválon huszonhárom előadást (nyolc nagytermi, tizenhárom stúdióelőadást és két kávéházi, kocsmai környezetben történő színházi projektet) tekinthet meg a színházkedvelő közönség.
Mint azt a szemle szervezőinek sajtóközleménye tudatja, a fesztiválon idén Románia magyar, német és jiddis nyelvű állami színházai mellett több független színházi produkció is jelen lesz, közöttük elsőként két román nyelvű társulat magyar közösséghez kötődő munkája is. A hazai színjátszás egyik legnagyobb múltú rendezvénye. Segítségükkel azt próbálja meg körüljárni, hogy mit is jelent ma az a sajátos közép-kelet-európai létezés, ami mindannyiunk- nak osztályrészül jutott? Mit jelent kisebbségi közösségbe születni, büszke többséginek vagy kitaszítottnak lenni, együtt élni egy városban az Idegennel, vasfüggönnyel elválasztva lenni, családi vagy történelmi tragédiák árnyékát, egyéni sorsot hordozni – vagy csak úgy létezni, emberként, szemben az örökké rejtőzködő Másikkal?
A rendezvény, mely a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának, valamint a Művelődési Minisztérium, a Communitas Alapítvány, a Bethlen Gábor Alap és a Román Színházi Szövetség támogatásával jön létre, a Hargita Megyei Kulturális Központtal partnerségben, szeptember 24-én 18:00 órától rajtol Gyergyószentmiklóson. Nyitódarabja a nagyváradi Szigligeti Színház díjnyertes előadása, az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadás. Tadeusz S³obodzianek kortárs lengyel szerző szövege egy kelet-lengyelországi kisvárosba röpít el sokszor groteszk vagy tragikus, de mindvégig mélyen emberi helyzetei által. Lakói mit sem sejtenek azokról a viharokról, amelyek nemsokára egymás ellen fordítanak lengyelt és zsidót, torzítják nácivá vagy szovjetté, közönyössé vagy álszentté az egykor ártatlan gyermekarcokat. Bocsárdi László új előadása, a sepsiszentgyörgyi Vízkereszt, Victor Ioan Frunza csíkszeredai Éjjeli menedékhelye, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két kiemelkedő produkciója – a Radu Afrim rendezte Az ördög próbája, és a román-magyar együttélés kérdéseit feszegető Double Bind – mellett a fesztivál két ősbemutatót is vendégül lát: Hatházi András Manka című darabját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata a szerző rendezésében, valamint a marosvásárhelyi Székely Csaba A homokszörny című szövegét a házigazda Figura Stúdió Színház előadásában, Nagy Botond rendező eredeti színpadi víziójában.
A fesztivál, mely másfél évtizede Székelyföld és Erdély egyik legfontosabb kulturális eseménye, idén külföldi előadást is vendégül lát: a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Zoltán újratemetve című előadása Vidnyánszky Attila rendezésében egy vasfüggönnyel kettészakított falu történetét meséli el – egy főutca két oldaláét, amit két külön országba sorolt valamiféle kiszámíthatatlan történelmi szándék. A rendezvényt tizenegy, előadásban gazdag nap után október 4-én zárja a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Koldusoperája. John Gay művének kortárs átiratát a neves szerb rendező, Kokan Mladenoviæ és Góli Kornélia átiratában láthatja a fesztivál közönsége.
Megkezdődött az előzetes tárgyalás Ponta büntetőperében
A legfelső bíróságon megkezdődött az előzetes tárgyalás hétfőn a Victor Ponta kormányfőt is érintő büntetőperben, akit okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet gyanújával küldött bíróság elé a korrupcióellenes ügyészség. Az előzetes szakaszban a bíróság zárt ülésen dönt a vádlottak elleni esetleges kényszerintézkedésekről, a vádirat törvényességét ellenőrzi formai szempontból és megvizsgálja, hogy szabályos volt-e a bűnvádi eljárás. Ez legfeljebb két hónapig tarthat, utána kezdődik a tárgyalás érdemi szakasza, amely nyilvános lesz.
Népújság (Marosvásárhely)

Ma mutatják be Hatházi András Mankáját Szatmáron
Startolt a Nemzetiségi Színházi Kollokvium Gyergyószentmiklóson – ott is látható a szatmári társulat előadása
Valós, életrajzi mintákból ihletődött Hatházi András színművész, rendező Manka című drámája, egy pályázati kiírás apropóján született – hangzott el a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának évadnyitó előadását beharangozó szerdai sajtótájékoztatón. Az ősbemutatóként műsorra kerülő produkció rendezője maga a szerző, aki a 2014/2015-ös évadban egy többnapos szakmai workshopot tartott a társulat tagjainak.
A társulat történetében eddig összesen 14 ősbemutatót tartottak, ebből 11 a ’89-es változást megelőző időszakban – derült ki a színház által szerkesztőségünkhöz is eljuttatott közleményből. – Mindenképpen folytatni szeretnénk a társulat azon, az utóbbi évadokban meghonosított műsorpolitikáját, hogy helyt adunk az ősbemutatóknak. Ezzel az új produkcióval jelenleg két ősbemutató is a társulatunk műsorán van, ugyanis a tavalyi évadban bemutatott Spiró-darabot, a Helló, doktor Mengelé!-t idén is tovább játsszuk – mondta a sajtótájékoztatón Bessenyei Gedő István, a Harag György Társulat művészeti igazgatója.
Hatházi András kifejtette: a Székely János Határon Túli Magyar Drámaírói Ösztöndíj felhívására írta a darabot, amely aztán nyertes is lett. – Az előadás nem egészen ugyanazon szövegkönyv mentén készült el, hiszen az irodalom és a színpadon megszólaló szöveg a legtöbb esetben eltér, a próbafolyamat során szükségszerűen átalakul – fűzte hozzá a rendező. Gaál Gyula, a Manka egyik szereplője arról beszélt, hogy a mostani próbafolyamat bizonyos tekintetben egyenes folytatása volt a korábban elkezdett munkának. – Sajnáltam volna, ha csak magunknak tartottuk volna meg a tavaly összegyűjtött tapasztalatokat, és csupán a szakmai műhelymunka maradt volna. Nagyon örültem, hogy a nézők előtt is meg tudjuk mutatni, miként dolgoztunk, és a rendező idén egy teljes előadást vitt velünk színre – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

A Háromszék a Nemzetiben
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes A banda című előadásával kezdődött a határon túli színházak előadás-sorozata pénteken a budapesti Nemzeti Színházban. A Könczei Árpád által rendezett és koreografált előadás a palatkai zenészek világába vezet egy lakodalom révén.
A Háromszék Táncegyüttes és a Heveder előadását a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György társulatának előadása követte, vasárnap bemutatták I. L. Caragiale Az elveszett levél című komédiáját, október végén a komáromi Jókai Színház vendégszerepel a Nemzetiben, a sort novemberben a Zentai Magyar Kamaraszínház zárja. A határon túli színházi sorozat ismertetőjében Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, „azért különleges színházak ezek, mert azon túl, hogy magyarok, megtermékenyülnek egy másik nemzet kultúrájával is, és ezáltal egy nagyon erőteljes jó hatás érvényesül bennük”. Kulcsár Edit, a Nemzeti dramaturgja szerint pedig ezek az előadások reprezentatív mintát adnak a környező országokban működő magyar színházi törekvésekből.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Erdélyi Művészek Hete Budapesten
Múlt vasárnap a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata vendégjátékával kezdődött az először megszervezett Erdélyi Művészek Hete Budapesten, az ünnepélyes megnyitót kedden a Magyar Tudományos Akadémián tartották, díszvendég volt Abodi Dóra, erdélyi származású világhírű divattervező és Bánffy Farkas báró.
Csütörtökön Józsa Judit szobrászművész tartott rendhagyó történelemórát és tárlatvezetést a kizárólag erre az alkalomra összeállított kiállításán a Magyarság Házában. Ezt követően pedig Keresztes Ildikó koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők. Szombaton a Marczibányi Téri Művelődési Központban mutatkozik be a kilencéves zongorista tehetség, Struczuj Evelin Zsuzsa, a Transilvanum Alapítvány nehéz sorsú fiatalokat segítő mecénásprogramjának támogatottja. A szatmárnémeti ifjú tehetség után Cristina Sabau-Trifu képzőművész tart előadást a világ számos táján készített alkotásairól és a szakrális művészetről. Az est lezárásaként a Franciaországban élő neves zongoraművész, Horváth Izabella ad hangversenyt Koppándi Jenővel, a Nemzeti Filharmonikusok szólóhegedűsével közösen. A programsorozat részeként a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata múlt vasárnap átvette a Transilvanum Alapítvány Erdélyi Közösségi Élet Kiválósága elnevezésű díját.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)