Megtartotta ez évi utolsó ülését az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáért felelős Országos Restitúciós Bizottság. Az ülés napirendjén szerepelt három az unitárius egyház, kettő az Erdélyi Református Egyházkerület, és egy a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség által visszaigényelt épület. A Bizottság eddigi munkájának mérleg: az evangélikus püspökség esetében 12 elvi döntés született (végleges határozat 12, jóváhagyó 11, elutasító 1); az erdélyi református püspökség esetében 97 elvi (végleges határozat 76, 75 jóváhagyó, 1 elutasító); a Királyhágómelléki Református Püspökség esetében 72 elvi (45 végleges határozat, 45 jóváhagyó); Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 70 elvi (60 végleges, 53 jóváhagyó, 7 elutasító); Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 40 elvi (30 végleges, 29 jóváhagyó, 1 elutasító); Temesvári Római Katolikus Püspökség 15 elvi (11 végleges, 11 jóváhagyó); Szatmári Római Katolikus Püspökség 14 elvi döntés (9 végleges, 9 jóváhagyó); unitárius püspökség 31 elvi döntés (24 végleges, 23 jóváhagyó, 1 elutasító). Összesen 351 elvi (267 végleges, 256 jóváhagyó, 11 elutasító) döntés született, a magyar egyházak esetében ez a 2000 kérelemnek a 27%-a. /Ülésezett az Országos Restitúciós Bizottság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

Heinrich Ferencnek, a nagybányai (fernezelyi) Árpád-házi Szent Erzsébet Egyházközség plébánosának Keressétek az igazságot címmel öt kötetben megjelent elmélkedései a Szatmári Egyházmegye alapításának 200. évfordulója alkalmából láttak napvilágot. /Dr. Korcsog Mátyás gyógyszerész: Keressétek az igazságot. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jún. 17./

Markó Béla romániai miniszterelnök-helyettes október 29-én Kolozsváron az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott. – Az egyházak esetében is sürgetni kell a romániai restitúciós folyamatot, mivel eddig az erdélyi magyar történelmi egyházak nagyon kevés ingatlant vehettek ténylegesen birtokba –jelentette ki Markó. A megbeszélésről hiányzott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, aki a találkozó előtt kifejtette: részben sűrű elfoglaltsága, részben pedig az RMDSZ-nek az egyházakkal szembeni magatartása miatt nem vesz részt a találkozón. Markó a püspökökkel tartott megbeszélés után elmondta: gyakran a helyi önkormányzatok a szükséges iratok kibocsátásának megtagadásával késleltetik a visszaszolgáltatást. Az erdélyi magyar történelmi egyházak által benyújtott 1800 kérelem közül 400 esetében született elvi döntés a központi restitúciós bizottság részéről, 300 ingatlan már telekkönyvileg is egyházak nevén szerepel, ezek közül azonban csak nagyon keveset tudtak ténylegesen birtokba venni az egykori tulajdonosok. Markó reméli, hogy egy éven belül legalább elvi szinten sikerül tisztázni az erdélyi magyar történelmi egyházak kérelmeit. Az egyházvezetők korábban elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy a parlament előtt levő kultusztörvény eredeti tervezetében csak feltételes módban fogalmaz a felekezeti oktatás finanszírozásáról, és emiatt az államot nem kötelezi arra, hogy hozzájáruljon az egyházi iskolák fenntartásához. Markó közölte, hogy ezt a kitételt a szenátus szakbizottságában sikerült módosítani az erdélyi magyar történelmi egyházak által kért módon. A sajtótájékoztatón szóba került az önálló magyar egyetemért tíz nappal ezelőtt szervezett tüntetés kérdése is. Markó kifejtette: a diákoknak igazuk van, amikor az önálló egyetemet kérik, de ezért nem feltétlenül szükséges szétválasztani a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemet. Itt elsősorban az önálló tanszékek és karok létesítése szükséges. Arra a kérdésre, hogy gondoltak-e arra, legyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem a román állam által finanszírozott önálló egyetem, Markó elmondta: ez a kérdés még nem vetődött fel, nem tudja, hogyan lehetne megvalósítani, de elsősorban az alapító erdélyi magyar történelmi egyházaknak kell eldönteniük, alkalmasnak tartják-e ezt a megoldást. /B. T.: Markó: sürgetni kell a restitúciót. Kevés visszaszolgáltatott ingatlant vehetett birtokba az egyház. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./ Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel találkozott Markó Béla. A tanácskozáson jelen volt Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Szabó Árpád unitárius püspök, Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Adorjáni Dezső, az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke, Borzási István, a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének vezetője, Tempfli József, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye püspöke, Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület főjegyzője, Potyó Ferenc gyulafehérvári érseki helynök és Szabó Péter, a Temesvári Római Katolikus Püspökség küldötte. /Lassú a restitúciós folyamat. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 31./

Az erdődi származású Kühn Pál másfél éve lett a Nagykárolyban a Kalazanczi Szent József Egyházközség plébánosa. Eddigi pályafutása alatt szolgált egészen kicsi szórványgyülekezetben, de jóval nagyobb, erős egyházközségekben is. A legkisebb nyája a krasznasándorfalui gyülekezet volt, amely onnan való elkerülésekor kezdett hanyatlani, a svábok nagyarányú elköltözése következtében: miközben egykor több mint 600 tagot számlált a gyülekezet, most mindössze öt magyar katolikus ember él a településen. Kaplony pedig a maga mintegy 3000 hívével a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye legnépesebb vidéki közössége. Nagykárolyban a plébánia 1800 lelkes közösségében folytatódott a több éve fennálló lélekszám–apadás: 2005-ben 23 gyereket kereszteltek, és 37 temetés volt, házasságot 23 pár kötött. Az „óváros” egyházközségét elsősorban idősek alkotják, a közép–, illetve fiatal korosztály képviselői a két új templomba járnak, a 40–es években épített Kistemplomba, valamint a kilencvenes években elkészült Fatimai Szűzanya templomba. A hívek nyilvántartása nem pontos, biztosan jóval többen vannak, mint amennyien a hivatalos nyilvántartásban szerepelnek. A következő időszak legfontosabb teendője az összes egyháztag számbavétele lesz. Az elmúlt években Nagykárolyban csak a piarista apácarend indult újra, a Kalazanczi Szent József Római Katolikus Líceum keretén belül, a két nővér elsősorban hátrányos szociális helyzetben lévő, árvaházakból kikerült fiatalok gondozásával foglalkozik. Valamikor a piaristáké volt a jelenlegi római katolikus templom teljes környéke. Nemrég újabb ingatlanokat kaptak vissza, újságolta a plébános: az egykori piarista gimnáziumot – a mostani Mezőgazdasági Líceum épületét –, a Szatmári Irgalmas Nővérek volt zárdáját – a városházával szembeni iskolát, a „Norma –iskolát” – a jelenlegi Tanulók Klubját. Nehézkesen halad a visszaszolgáltatás, hiszen a jelenlegi haszonélvezőket csak hosszas huzavona után lehet majd kiköltöztetni az egyház egykori épületeiből. A visszakapott ingatlanokban egyházi óvodát, általános iskolát és ifjúsági központot akarnak majd létesíteni /Fodor István: Nagykárolyi Kalazanczi Szent József római katolikus plébánia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 6./

Megjelent „A múltat be kell vallani” című kötet, szerkesztői, Muhi Csilla történész és Várady Lajos egyházmegyei levéltáros a Szatmári Püspöki és Káptalani Levéltár dokumentumaiból válogatták össze a két és félszáz oldalnyi szöveget kitevő dokumentumokat. A második világháború harci eseményeit követően a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye egész területe megszenvedte a szovjet és a román csapatok bevonulását/jelenlétét, atrocitásait, majd az internálásokat, deportálásokat. Dr. Scheffler János megyés püspök arra kérte papjait, számoljanak be a háború okozta anyagi és lelki károkról. Számos jelentés meg is érkezett. Az események forrásanyagát képezik még a helyi plébánosok tollából származó visszaemlékezések. Szatmárnémeti eseményeit Dr. Czumbel Lajos kitűnő stílusú írásából lehet megismerni. /Bura László: A második világháború helyi eseményeiről. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 17./

Amennyiben a helyi tanács pozitív döntést hoz, és a csendőrség ve,3zetői is benne vannak, a mostani csendőrlaktanya épületébe költöztetnék át a Nagykárolyi Mezőgazdasági Líceumot, azért, hogy a Kalazanci Szent József római katolikus középiskola összes osztálya egy helyen kapjon helyet, az egyház által visszakapott épületben, a jelenlegi „agróban.” Bekő Tamás polgármester elmondta, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöksége azt szeretné, hogy a Kalazanci Szent József középiskola osztályai egy épületbe járjanak. /(fodor): Átköltöztetnék az „agrót”. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 31./

A katolikus egyházmegyék hagyományai közé tartozott, hogy időnként sematizmus néven bemutatták az egyházmegye szervezetét, a plébániáira vonatkozó adatokat, működő, illetőleg nyugdíjas papjaik névsorát. Az 1804-ben alapított Szatmári Római Katolikus Egyházmegye első száz évét az 1904-ben megjelent jubileumi évkönyv mutatta be, a második évszázadot foglalja össze a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában most megjelent kötet. Foglalkozik az egyházmegye történetével, a katolikus egyház megszervezésével. Számos színes térkép szemlélteti megelőző korszakok állapotát, illetőleg a jelent. Minden plébánia és fiókegyház templomának, kápolnájának képét is közli a kiadvány. Az emlékkönyv foglalkozik az egyházmegye szervezetében működő testületekkel, intézményekkel, a szerzetesrendekkel, az oktatási és karitatív szervezetekkel, s számba veszi az egyházmegye papjait 1904-től kezdődően. Érdekes az egyházmegye minden plébániájának és filiájának lélekszámát a száz év távlatában áttekintő statisztikai fejezet, amelyet kiegészít a minden helységre kiterjedő szórványstatisztika. A terjedelmes munka összeállítása Ilyés Csabát dicséri, a plébániák történetét Albu Ottó, Bura László, Ilyés Csaba és Kinczel István írták, a papok adatait Melega Péter állította össze. /Bura László: A Szatmári Egyházmegye Jubileumi Sematizmusa. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 3./

November 27-én felszentelték a nagykárolyi Kalazanczi Szent József Katolikus Gimnáziumot. Az iskola idén ősszel költözött be az egykori piarista gimnázium épületébe. Az ingatlan alsó szintjén még a Mezőgazdasági Iskolacsoport működik, az emeleti tantermeket viszont a nyáron felújították, és kicserélték a teljes tetőszerkezetet. A munkálatokat a katolikus egyház és az Apáczai Csere János Közalapítvány finanszírozta, illetve Vida Sándor magyarországi vállalkozó támogatta. A felújított épületrészt Schönberger Jenő megyés püspök szentelte fel. Az ünnepség a nemrég átadott Szent László Közösségi házban folytatódott. Az 1993-ban alapított nagykárolyi Római Katolikus Gimnázium beindulásakor osztályai a Iuliu Maniu Iskolaközpontban kaptak helyet. A szatmári Római Katolikus Püspökség 2004-ben kapta vissza az egykori nagykárolyi Piarista Gimnázium épületét, amelyben a Mezőgazdasági Iskolacsoport működött. /Konglovits Éva: Régi-új épületben a nagykárolyi katolikus gimnázium. = Krónika (Kolozsvár), nov. 28./

Az ottani püspökség újraalakulásáig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye szerves része volt a kárpátaljai római katolikus egyház. A második világháború után a szatmárnémeti püspök nem látogathatott a Szovjetunióhoz tartozó kárpátaljai egyházközségekbe, egyházilag mégis a szatmári püspökséghez tartoztak. Ilyen helyzetben nagy feladat volt 1990 után az újjászervezés, amelyben egy plébános, Schönberger Ferenc is tevékenyen részt vett. Schönberger Ferenc /sz. Túrterebes, 1938. márc. 4./ 13 gyermekes, vallásos családban élt. Világháború, államosítás, deportálás, kényszermunka a Duna–csatornánál, ebben a családnak is része volt. Schönberger Ferencet 1964–ben szentelte pappá Márton Áron. Három évig Szaniszlón szolgált, amelynek fíliája Érkörtvélyes volt. Különböző helyeken működött, majd vállalta, hogy segít a kárpátaljai római katolikus egyházban talpra állításában. A kárpátaljai katolikus egyház helyzete igen érdekesen alakult a történelem folyamán, 1804 óta ugyanis a szatmári egyházmegye szerves részét képezte ez a tájegység. Trianon, majd a Szovjetunió megalakulása több részre szakította az egyházmegyét, és 1990 után nagyon komoly munka várt azokra, akik újjászervezték a kárpátaljai egyházi életet. 1944-ben megszűnt a papok odahelyezése, és betiltották az egyházi oktatást is. A szatmári püspök nem látogathatott oda, a vikárius intézte az ügyeket. A kapcsolattartás évtizedekig nem is létezett. Először az egyházmegye vezetősége titkos küldötteken keresztül próbálkozott vele, de látták, mekkora veszélyt jelent ez a dolog, nem volt más lehetőség, mint sorsára hagyni a kárpátaljaiakat. Reizer Pál volt hosszú évtizedek után az első püspök, aki – a rendszerváltás után – átlátogatott Kárpátaljára. Akkorra Kárpátalján mindössze kilenc plébános maradt, közülük ketten, idős koruk miatt, már csak otthon tudtak misézni. Ötvennégy plébánia van Kárpátalján, és mindegyikhez legalább öt–hat filia tartozik: legtöbbször háromba ezek közül is el kellett vasárnap látogatni. Schönberger Ferenc először Rahóra kapott kinevezést, 13 hónap után Munkácsra került, majd Ungvár környékére ment, ahol szórványban élő hívekből kellett egyházközségeket újjászervezni, Császlócon és Nagygejőcön. Voltak olyan helységek Kárpátalján, ahol havonta egyszer tartottak misét 1989 előtt, mert kilenc papnak igencsak megerőltető feladat volt elvégezni ennyi szolgálatot. Például a kaszonyi atya, Károlyi Lajos – tavalyelőtt halt meg – csütörtökön útnak indult. Végigjárta Dél–Kárpátalját, tizennyolc helyen misézett, gyóntatott, áldoztatott, keresztelt, esketett, ott aludt, ahol éppen ráesteledett. Szerda este érkezett haza, másnap aztán ismét ugyanúgy útra kellett kelnie. Ilyen viszonyok mellett elkelt a segítség. Mára viszont több, mint tíz papot szenteltek fel Kárpátalján, és a magyarországi ferencesek is kusztodiát létesítettek Nagyszőlősön, ennek környékén ők szolgálnak. A kárpátaljai püspökség folyamatosan alakult: 1993-ban apostoli kormányzóság lett, a kijevi pápai nuncius, Antonio Franco lett először az ordinárius püspök. 1996-ban Majnek Antal lett a püspök, egy évre rá püspökségi rangra emelték Kárpátalját, és a lembergi érsekséghez csatolták. Bár ezzel a lépéssel magyar katolikusság hátrányba került az ukrán katolikus egyházzal szemben, ez nem érződött olyan nagyon, mivel Lemberg környékén nagyrészt lengyel származásúak élnek. Kárpátalján ötven– és hatvanezer közötti magyar római katolikus él – pontos nyilvántartás egyelőre nincs. Schönberger Ferencet később Schönberger Jenő püspök hívta aztán haza, mivel itt is szükség volt szolgálatára: jelenleg Szatmárnémetiben a Szent Antal plébánia papja, e mellett Kakszentmártonban és Vetésben szolgál. /Fodor István: „A pap csak szolgál, de a tulajdonképpeni munkát az isteni kegyelem végzi” = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 12./

Március 30-án Schönberger Jenő püspök, valamint a szatmári püspökség munkaközössége köszöntötte a 75. születésnapját ünneplő dr. Bura Lászlót, aki munkássága során nagyon sokat tett az egyházmegyéért. Ő állította össze a Scheffler János püspök boldoggá avatásához szükséges iratokat, illetve ő a szerzője számos történelmi jellegű munkának, melyek által jobban megismerhető a szatmári egyházmegye múltja. /Melan Karolina: Bura Lászlót köszöntötték. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 8./

A szatmári egyházmegye kiadásában megjelent dr. Tempfli Imre Ne félj! Ezentúl emberhalász leszel. Lelkigyakorlat papoknak című könyve. Márton Áron hagyatéka cím alatt jelenteti meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadó dr. Marton József nagyprépost, dékán szerkesztésében Márton Áron írásait. Az első kötet címe: Házasság, család, a másodiké pedig a Bérmálás címet viseli. /Könyvajánlások. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 15./

A Szatmár megyei római katolikus püspökség le akarja bontani a Szatmárnémeti központjában fekvő nyári színházat. A székesegyház mögötti udvaron az 1960-as években kialakított szabadtéri színház helyén föld alatti parkolóház, illetve bevásárlóközpont létrehozását tervezi az egyház, mivel tavaly visszakapták a területet. Jelenleg Szatmárnémetiben a nyári színház az egyetlen olyan létesítmény, ahol nagyszabású rendezvényeket lehet szervezni, ugyanis a városnak nincs sportcsarnoka, és az Északi Színház és a művelődési ház befogadóképessége meglehetősen kicsi. „A püspökség már bemutatta a tanácsosoknak a székesegyház udvarára vonatkozó átszervezési terveit, hogy ezeket bevehessük a városrendezési tervbe. A zárt udvart megnyitnák a főtér, illetve a régi poliklinika irányába, így létrehoznának egy átjárót, ami beleillik a városrendezési tervbe” – nyilatkozta Ilyés Gyula polgármester. Kifejtette, jövőre az önkormányzat egy másik szabadtéri színház építését tervezi, ezzel szeretnék pótolni a várost ért veszteséget. /Babos Krisztina: Színházat bont az egyház. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

Április 23-án megnyitották a Bibliotheca Laurenzianát, a szatmári római katolikus püspökség egyházmegyei könyvtárát. A gyűjteményt, amely a Hám János Iskolaközpont könyvtárának közvetlen szomszédságában található, Schmidt Dániel könyvtárvezető mutatta be. /Fábián Ágnes: A Bibliotheca Laurenziana megnyílt a nagyközönség számára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), április 27./

Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök június 9-én részt vett dr. Ternyák Csaba egri érsek beiktatási szentmiséjén, amelynek keretében dr. Seregély István leköszönő érsek átadta utódjának az egyházmegyét. Dr. Seregély István húsz éven át vezette Magyarország egyik legrangosabb egyházmegyéjét, amelynek a szatmári egyházmegye 800 évig része volt, és 1804-től pedig több mint 100 éven át az egri érsekségnek volt alárendelve. /Érseki beiktatás Egerben. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 10./

Schupler Tibor atya, a szatmári római katolikus püspökség gazdasági igazgatója közölte Gigi Molnarral, a művelődési ház igazgatójával, hogy a nyári színpad rendezvényei zavarják a székesegyház rendjét. A városi művelődési háznak még a múlt év első felében át kellett volna adnia a helyi katolikus egyháznak a nyári színházat és a hozzá csatlakozó építményt. Ez mostanig sem történt meg. A napokban itt rendezték meg a Samfest nevű zenei fesztivált, zavarva a püspöki székesegyházba betérők áhítatát. Az ingatlan jogilag továbbra az eredeti tulajdonos, az egyház nevén maradt. /S. L. : Nyári színház zavarja az áhítatot Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A külföldi magyarság lelkipásztori ellátásának püspökévé szentelték augusztus 15-én Cserháti Ferencet az esztergomi bazilikában, a Nagyboldogasszony-napi misén, melyen számos határokon túlról érkezett hívő is részt vett. Cserháti Ferenc 1947-ben született Túrterebesen. A Szatmári Egyházmegyében káplánként szolgált 1971 és 1979 között. 1984 és 2002 között a magyar katolikus misszió vezetője a München-Freisingi Főegyházmegyében, 2002-től a Német Püspöki Konferencia Németországban élő magyarokért felelős delegátusa. /Felszentelték a szórványmagyarság püspökét. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

A szatmári római katolikus püspökség kántorképzést indít Szatmárnémetiben, amelyek óráit a Hám János Római Katolikus Teológiai Iskolaközpontban fogják megtartani. A képzés időtartama 4 év. /Kántorképzést indít a Római Katolikus Püspökség. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 21./

Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás Szatmárnémetiben. A kiállítást Schönberger Jenő püspök nyitotta meg. „Ismerjük meg Szatmár nagy püspökét” – így fogalmazta meg a kiállítás fő célját Muhi Sándor grafikus, aki olyan felvételeket és korabeli dokumentumokat gyűjtött össze, amelyek közelebb hozzák a ma emberéhez Hám János személyiségét. Hám János /Gyöngyös, 1781 – Szatmárnémeti, 1857/ 1827-1857 között volt Szatmár püspöke. Alapításai révén az egyházmegye igazi megszervezője. Egy évig (1848-1849) esztergomi érseke, Magyarország hercegprímása volt. Erről a rangjáról lemondott és visszatért egyházmegyéjébe. Jelentősebb megvalósításai: befejezte a székesegyház építését; felépíttette a püspöki palotát. Megtelepítette Szatmáron a Páli Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővéreket és az irgalmas rendi férfi szerzeteseket. Püspöksége idején épült fel: az irgalmas nővérek anyaháza és temploma, valamint az irgalmas rendiek kórháza, gyógyszertára és kápolnája, a püspöki konviktus, a szerzetesház a ferencesek részére, aggmenházat létesített a szegények számára, felépíttette a katolikus temetőkápolnát, 1844-ben megépíttette a Kálvária-templomot, leányiskolát és tanítóképzőt létesített. /Megnyílt a Hám János-emlékkiállítás. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 19./

A kultuszminiszter bejelentette: nő a papok javadalmazását segítő állami hozzájárulás. A legalább 25 százalékos béremelés különösen a szegény környezetben vagy földrajzilag elszigetelt településeken szolgálók fizetését célozza. Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, állami pénzből is több jut az egyházaknak. – Az RMDSZ kormányzási stratégiája sokat jelentett az anyagiak elosztásában – vélekedett Adorjáni evangélikus püspök, azonban az egyházi alkalmazottak fizetésének jelentéktelen hányadát képezi az állami támogatás. Az egyház 153 alkalmazottjából csupán a püspök fizetését állja teljes egészében a kormány. A Máramarost is magába foglaló szatmári katolikus egyházmegyének 140 településen élnek hívei, de mindössze 50 működő plébániája van, tehát 50 lelkipásztor látja el a filiának számító 90 kisközösséget is. Schupler Tibor atya, a püspökség gazdasági igazgatója elmondta, hogy a papok többsége legalább 2-3 filiába jár rendszeresen. A filiákban nem egyszer megesik, hogy a papnak saját fizetéséből kell ezt vagy azt kipótolnia. Az egyházmegye tavalyi költségvetésnek 12 százalékát tette ki az állami támogatás. Schönberger Jenő püspök kezdeményezésére néhány éve létrehoztak egy szórványalapot, melyből utazásra vagy halaszthatatlan javításokra igényelhetnek a plébánosok. „Amióta az RMDSZ szerepet vállalt a kormányzásban, azt tapasztalom, hogy állami pénzből is több jut az egyházaknak” – nyilatkozta Kovács Sándor, a kolozsvári római katolikus Szent Mihály plébánia vezetője. Állami pénzből finanszírozták, többek között, a piarista templom felújítását, egyes templomok tatarozását. A hívek adományai a katolikus egyház bevételének csupán tíz százalékát teszik ki. /Papi fizetések: jól fogott a kormányzati részvétel. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Nemzetközi interkonfesszionális konferencia kezdődött november 27-én a Szatmári Római Katolikus Püspökségen, a Healing of Memories Romániában projekt keretében, a Szatmári Római Katolikus Püspökség és a Debreceni Református Hittudományi Egyetem szervezésében. Az előadások 28-án Csengerben folytatódnak. A római katolikusok nevében Schönberger Jenő megyés püspök mondott köszöntőt, Mózes Árpád püspök az evangélikus-lutheránus egyház nevében, Cristian Stefan az ortodox egyház nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Csűry István mondott köszöntőt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület részéről. /M. M. : Elkezdődött a háromnapos nemzetközi interkonfesszionális konferencia. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 28./

Forró teát és zsíros kenyeret oszt ki december 19-én Szatmárnémetiben a hajléktalanoknak és utcagyermekeknek a szatmári katolikus püspökség, a Caritas szervezet és a Máltai Segélyszolgálat. A hideg idő beállta óta ez a harmadik ilyen akciójuk, ami a közelgő ünnepeken is folytatódik. Csíkszereda polgármesteri hivatala közel száz rászorulónak adományoz karácsonyi szeretetcsomagot. Németországból is érkezik figyelmesség a városba. Nagyenyeden egy német testvérszervezet támogatásával sok ajándékcsomagot osztottak már ki az idős, beteg egyedülállóknak, valamint a nagycsaládosoknak. Nagyváradon a hajléktalanszálló udvarán két nagy, fűtött sátrat helyeznek el, tájékoztatott Biró Rozália alpolgármester. A nagyváradi Az Ecclesia Mater Alapítvány pedig mindennap meleg ebédet biztosít számukra. /Forró tea, zsíros kenyér. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

Hám Jánost a szatmári római katolikus egyházmegye „második megalapítója”-ként, és Szatmárnémeti modern arculata kialakítójaként tartják számon. Iskolákat alapított, hatalmas méretű építkezéseket kezdeményezett, és különböző intézményeket hozott létre. A püspököt a „szegények atyjának” is nevezték, mivel kormányzásának első pillanatától felkarolta őket. Kórházat épített a város szegény betegeinek kezelésére. Vezetését az Istenes Szent Jánosról nevezett Irgalmas Rendi szerzetesekre bízta. Megalapította a Szatmári Irgalmas Nővérek rendjét, akik kórházakban és iskolákban tevékenykedtek. Alapítványt hozott létre a nehéz sorsú ifjak taníttatására, mely 35-40 szegény, de tehetséges ifjú tandíját fedezte. Az emlékezés keretében nyílt meg november 18-án, a Hám János-kiállítás a püspökség dísztermében. December 8-án az ünnepi szentmisét dr. Seregély István nyugalmazott egri érsek celebrálta, és ő volt az ünnepi szónok is. December 27-én ünnepi szentmise lesz a Székesegyházban, majd átadják a Hám János díjakat. Délután lesz a Szent Erzsébet-szobor alapkövének letétele. /Ünnepi megemlékezések boldogemlékű Hám János püspök halálának 150. évfordulója alkalmából. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 27./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1996-ban létesült/létesülhetett a Római Katolikus Teológia Kar, alapítója az egyetemmel karöltve a gyulafehérvári főegyházmegye, első dékánja pedig dr. Marton József egyetemi tanár, pápai káplán, a székeskáptalan nagyprépostja. A tantestület tagjai között van dr. Nóda Mózes docens – akit tavaly decemberben választottak meg a kar új dékánjává –, dr. Holló László docens, dr. Zamfir Korinna és dr. Jitianu Liviu adjunktusok. A Római Katolikus Teológia Kar hitoktatókat, szociális szakembereket képez. Eddig heten nyerték el a doktori tudományos fokozatot dr. Marton József professzor „doktorképző iskolájában”. A 2007-es év során többek között Bereczki Silvia segítőnővér és Albert-Lőrincz Márton tanár szerzett fokozatot, decemberben pedig egymás után hárman védték meg doktori disszertációjukat: Schupler Tibor, Bodó Márta és Ozsváth Judit. Schupler Tibor szatmári egyházmegyés pap értekezésének címe: A szatmári római katolikus egyházmegye szociális intézményei 1990–2005 között. Schupler Tibor /sz. Erdőd, 1958. jan. 18,/ 1991-től egyházmegyei Caritas-igazgató volt, majd a püspökség gazdasági igazgatója lett, a szatmári Kálvária templom német plébánosa. Bodó Márta több mint tizenöt év óta szerkeszti a Vasárnap katolikus hetilapot s a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot. Doktori dolgozatát Az iskoladráma szerepe a nevelésben az erdélyi katolikus iskolákban címmel védte meg. Ozsváth Judit az Erdélyi Iskola nevű, korszakos jelentőségű erdélyi pedagógiai folyóiratot mutatta be disszertációjában. /Fodor György: Különleges kutatómunkával állnak a tudomány és a hit szolgálatában. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 6./

A Szatmári Római Katolikus Püspökség nyilvános könyvtára jelenlegi formáját 2004-ben kapta. Az egyházmegyei könyvtár négy részből áll: a Bibliotheca Laurenziana, a Katekétikai Központ, a szatmárnémeti Hám János Iskolaközpont könyvtára, valamint a nagykárolyi Szent László Közösségi Ház könyvtára. Az iskolakönyvtár hozzávetőlegesen 12 ezer könyvvel rendelkezik, melyek közül egyeseket már online formában is böngészhetnek a diákok. A nyilvános könyvtári részen 13-14 ezer könyv sorakozik. A raktárban nagyobb részben XIX. századi könyvek találhatók, melyek között szerepelnek papi hagyatékok; a Pro Hungaricus Alapítvány, a Sapientia Egyetem, valamint magánszemélyek adományai; továbbá évkönyvek is gazdagítják az állományt. Az egyházmegyei könyvtár több részből áll, nemcsak Szatmárnémetiben, hanem Nagykárolyban, Túrterebesen, Nagybányán és Máramarosszigeten is találhatók kisebb-nagyobb fiókok. Céljuk az, mondta Schmidt Dániel könyvtárvezető, hogy a hívekhez jussanak el a vallásos irodalom dokumentumai. A könyvtárat a Hám János Iskolaközpont tanulói is igénybe veszik. A különféle témájú könyvek között kiemelt figyelemmel koncentrálnak az iskolatörténeti, helytörténeti gyűjtőkörre. A magyarországi Szülőföld Alap eszközbeszerzésben segített, a németországi Lázár Lovagrend anyagiakban járult hozzá a könyvtár megújulásához. /Nagy Krisztina: A Szatmári Római Katolikus Püspökség egyházmegyei könyvtára. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jan. 8./

A kolozsvári Diaszpóra Alapítvány és a Szatmárnémeti Egyházközség szervezésében, halálának negyvenedik évfordulóján hálaadó istentisztelettel emlékeztek Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14. - 1968. jan. 9./ mezőségi lévita lelkész életére és munkásságára, majd a családdal és a gyülekezettel való beszélgetés és vetítettképes előadás után megkoszorúzták szatmárnémeti sírját. Példaértékű munkája összegzéseként 1934-ben megírta a Szórványmisszió. Jajszó a pusztuló szórványokból c. kisfüzetét, amely nagy sajtóvitát indított el, és többek között ez ihlette Nyírő Józsefet a Néma küzdelem és Makkai Sándort a Holttenger című regények megírására. Többek között ennek hatására indultak el a kolozsvári egyetemista fiatalok a mezőségi falumunkára. A Szórványmissziót több nyelvre lefordították, és ennek jövedelme mezőségi templomok és parókiák építésére, renoválására szolgált. Mezőségi szolgálata után az 1940-es változások után Kolozsváron lett tanár, később az EMKE miniszteri megbízottja volt, és papi szolgálatokat is végzett. 1943-ban Szatmárra helyezték, majd itt tanárkodott haláláig. /Földes Károlyra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

A Romániában elismert felekezetek egy esztendővel ezelőtt konkrét javaslatokat tettek a tanügyi törvénytervezet a felekezeti oktatásra, illetve az iskolai vallásoktatásra vonatkozóan. A 2008 januárjában közvitára bocsátott tanügyi törvénytervezet részben beépítette a törvényszövegbe az egyházak javaslatait. Az erdélyi történelmi egyházak sajnálattal állapítják meg, hogy éppen azok az alapelvek nem kerültek be a törvénytervezetbe, amelyek a teljes körű felekezeti oktatásra, az egyházi autonómia tiszteletben tartására és a felekezeti iskoláknak az állam általi teljes körű finanszírozására vonatkoznak. A törvénytervezet nem biztosít kellő súlyt a felekezeti oktatásnak. A magyar történelmi egyházak állásfoglalásukban megdöbbenéssel állapították meg, hogy a törvénytervezet felsőoktatásra vonatkozó része nem tesz említést a felekezetek által fenntartott felsőoktatási intézményekről. A romániai magyar történelmi egyházak kifejezik szándékukat, hogy az óvodától az egyetemig tanintézeteket alapíthassanak és tarthassanak fenn. Tekintettel arra, hogy a felekezeti tanintézmények tanulóinak, illetve hallgatóinak szülei az ország adófizető állampolgárai, ezért kérik, hogy ezen tanintézmények számára – az állami oktatási intézményekhez hasonlóan – a törvény biztosítsa a finanszírozás mindhárom formáját, úgymint: alapfinanszírozás, kiegészítő és kompenzációs finanszírozás. A Nagyváradon február 5-én elfogadott állásfoglalás aláírói: Dr. Jakubinyi György érsek (Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség), Tempfli József megyéspüspök (Nagyváradi Római Katolikus Püspökség), Schönberger Jenő püspök (Szatmári Római Katolikus Püspökség), dr. Pap Géza püspök (Erdélyi Református Egyházkerület), Csűry István püspök (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), dr. Szabó Árpád püspök (Unitárius Egyház), Adorjáni Dezső Zoltán püspök (Evangélikus-Lutheránus Egyház), Gergely István elnök (Magyar Baptista Szövetség), Tőkés László (európai parlamenti képviselő). /Állásfoglalás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 17./

Fiedler István püspöknek /Nagybecskerek, 1871. okt. 14. – Nagyvárad, 1957. okt. 25./, az egyesített szatmári és váradi római katolikus egyházmegye első főpásztorának állított emléket Fodor József pápai prelátus, nagyprépost, a nagyváradi egyházmegye általános helynöke a Szent László-könyvek sorozat 2. kötetében. 1930. június 5-én a Szentszék egyenrangúként egyesítette a szatmári és a váradi római katolikus püspökségeket /a 900 éves nagyváradi egyházmegyét a 100 éves szatmárival/. Abban az időben Romániában a helységek nevét hivatalos iratokban csak román nyelven használhatták: így az egyesített két egyházmegye neve Satu Mare si Oradea-i római katolikus püspökség lett. Piusz pápa 1930. október 16-án Fiedler István temesvári kanonokot nevezte ki az egyesített egyházmegyék első és egyetlen püspökének – lévén, hogy nem volt utóda ilyen címen. Fiedler István több helyen volt káplán, majd hittanár, újabb hat évig a temesvári papi szeminárium spirituálisa. 1916–1923 között esperes-plébános Resicabányán. 1923-ban Glattfelder Gyula csanádi püspök kinevezte temesvári székesegyházi kanonokká, a temesvári teológián pedig átvette az erkölcstan és lelkipásztorkodás-tan tanítását. 1926-tól az egyházmegye általános helynöke. 1930-ban szentelte püspökké Angelo Maria Dolci apostoli nuncius-érsek, társszentelők gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi és Pacha Ágoston temesvári püspökök voltak. Fiedler István Erdélyi Lapok címmel országos katolikus napilapot indított, egyesítette a papnevelő intézeteket úgy, hogy az I–II. évfolyamot Szatmárra, a III–IV. évfolyamot Váradra helyezte át. A román sajtóban támadták, követelve, hogy fosszák meg püspöki székétől. 1939. november 8-án lemondott püspöki székéről, cserébe azért, hogy az ún. Rongyos Gárdában való részvételük miatt letartóztatott papjait ne ítéljék halálra államellenes összeesküvés vádjával. Haláláig – 18 éven át – a legnagyobb visszavonultságban élt. Az 1947 utáni időszakban Fiedler István volt az egyedüli püspök, akit a kommunista hatalom nem börtönzött be, mert nyugdíjas volt. Mint egyedüli apostolutód, bérmált és papokat szentelt Nagyváradon és Gyulafehérváron. /Fodor György: Isten országáért dolgozott és szenvedett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 24./

A Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet 2005-ben hozta létre a gyulafehérvári érsekség, valamint a szatmárnémeti, a nagyváradi és a temesvári római katolikus püspökség. Ez az intézmény adja ki a Keresztény Szó katolikus kulturális folyóiratot és a Vasárnap hetilapot. Kevésbé ismeretes azonban könyvkiadási tevékenysége. A napokban első ízben szervezett könyvbemutatót az egyesület kolozsvári, Albert Einstein utca 2 sz. alatti székhelyén, Szőcs Béla nyárádszeredai plébános Használjátok fel Isten kegyelmét című kötetét ismertették. A Verbum gondnoka, Gál György Attila köszöntőjében kiemelte, több mint fél évszázadnyi „kényszerszünetet” kell pótolniuk. Oláh Dénes szentpéteri plébános, az egyesületet irányító kuratórium elnöke Szőcs Béláról elmondotta, hogy Használjátok fel Isten kegyelmét! cím alatt, négy kötetre tervezett elmélkedéseit adja közre. Eddig kettő látott napvilágot. /Fodor György: Első könyvbemutató a Verbumnál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 10 

Augusztus 3-a nevezetes dátum lett a kaplonyi plébánia, sőt a szatmári egyházmegye életében. Dr. Vik János elköszönő plébános, miután bemutatta a visszatért ferences testvéreket, átadta a templom és kolostor kulcsait Szilveszter testvérnek, aki Erik és Tibor újmisés-, valamint Sebestyén testvérekkel folytatja a lelkipásztori tevékenységet, illetve elkezdi az újonnan indult ferences közösség életét Kaplonyban. Jó volt hallgatni a szentmise után a hívek visszaemlékezéseit, a kaplonyi ferences testvérek életéből fölidézett történeteket. /Porciunkula a kaplonyi ferences templomban. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 10./

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek fogadta a Szatmári Egyházmegyéből érkezett román anyanyelvű római katolikus zarándokokat és az egyházközség vezető lelkészét Budapesten. A küldöttség részt vett az augusztus 20-i ünnepi szentmisén és az azt követő Szent Jobb-körmeneten. Erdő Péter a találkozást követően újságírói kérdésre elmondta, a román lelkész által vezetett hívek a látogatás során megismerkednek a magyar katolikus egyház életével, és "átélik Szent István ünnepét Budapesten". Erdő Péter közölte: ahogyan Budapesten, úgy Erdélyben is lehetővé teszi az egyházi vezetés, hogy a hívők csoportjai a saját nyelvükön vehessenek részt a liturgiában, így jusson el hozzájuk a keresztény tanítás. Felhívta a figyelmet arra, hogy szeptemberben Budapestre látogat a román püspöki konferencia küldöttsége, hogy közös ügyeikről, így például az anyanyelvi lelkipásztori szolgálatról tárgyaljanak. A bíboros elmondta, hogy az idén több olyan romániai településen mutattak be magyar nyelvű szentmisét, ahol erre korábban huzamosabb ideig, több évtizeden át nem volt példa. A iasi-i püspök két teológushallgatót küld Budapestre, hogy tanulmányaikat magyar nyelven végezzék, jobban megismerjék a magyar vallási nyelvet. Ez lehetővé teszi, hogy később saját egyházmegyéjükben románul és magyarul is ellássák a lelkipásztori szolgálatot. /Erdő Péter romániai katolikus delegációt fogadott. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./