Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szatmár Megyei Prefektúra/Kormánybiztosi Hivatal
7 tétel
2005. május 12.
Fátyol Rudolf világhírű hegedűművészt pénzek elsikkasztásával vádolta és zenei szakmai hozzáértését is megkérdőjelezte a Gazeta de Nord-Vest /Szatmárnémeti/ című újság, a mindössze öt hónapig volt SZDP-s prefektus, Valer Marian lapja. A lap kirohant a filharmónia egyik utóbbi hangversenye ellen, amelyre meghívták a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye képviselőit, akikkel közös koncertekre (Határok fölötti zene) EU-s pályázatot nyertek, és olyan kétnyelvű meghívókat adtak ki, amelyeken a magyar szöveg került előre. Az újság ezt sérelmezte. A nemzetközi, de legfőbbképpen az EU-s normák szerint, ha vendéget hívnak, akkor a meghívóba az ő nyelvét illik előre írni. Ráadásul a meghívókat nem a filharmónia, hanem a prefektúra készítette. /(Sike Lajos): Fátyol Rudolfot piszkolta a volt prefektus lapja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 12./
2009. augusztus 19.
A lap egyik olvasója megkérdezte: igaz-e, hogy nem lehet újabban Szatmárnémetiben magyar nyelven sofőrvizsgázni? Ezt olvasta ugyanis valamelyik helyi lapban. A Szatmár Megyei Prefektúra gépjárművezetői jogosítvány-kibocsátó osztályának munkatársa elmondta: lehet jelenleg is magyarul sofőrvizsgázni. /Nem törölték a magyart. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), aug. 19./
2009. december 2.
A prefektúra levélben szólította fel Szatmárnémeti önkormányzatát, vonja vissza határozatát, miszerint a református Láncos templom előtti Béke tér ezentúl Jean Calvin nevét viselje. A névváltoztatásra vonatkozó határozatot október végén fogadták el. Kereskényi Gábor alpolgármester, a szatmárnémeti RMDSZ elnöke és Túrós Loránd városi képviselő sajtótájékoztató keretében elmondta: felháborítónak tartják, hogy a 21. században, az Európai Unióban még felmerülhetnek hasonló jellegű kérdések. „Semmilyen szín alatt nem vagyunk hajlandóak visszavonni ezt a határozatot. Jó lenne, ha végre nem tekintenék másodrendű állampolgároknak a magyarokat” – szögezte le Kereskényi. /Végh Balázs: Szatmárnémeti: prefektusi nem a Kálvin tér elnevezésére. = Krónika (Kolozsvár), dec. 2./
2015. május 27.
Emberek váltak földönfutóvá a jégverés miatt Szatmár megyében
A legfrissebb adatok szerint harminchat településen okozott komoly károkat a hétfő délutáni jégvihar Szatmár megye középső és északkeleti részén; eddig negyvenhét embernek el kellett hagynia otthonát – számolt be a szatmar.ro. A portál a Szatmár megyei prefektúra által kedd délután nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva azt írta, 3125 lakásban, 3412 gazdaságban, illetve gazdasági épületben tett kárt a jégverés. Girókután húsz, Batarcson pedig huszonhét embert kellett kilakoltatni, őket iskolákban és rokonoknál szállásolták el ideiglenesen.
A kormányhivatal közlése szerint a kárt szenvedett területek mérete meghaladja a 23 ezer hektárt: ebből csaknem 21 ezer hektár szántóföld, 1293 hektár szántó és legelő, 1200 hektár pedig erdő. A hétfői ítéletidő tönkretett 158 kutat, 26,8 kilométernyi községi utat és csaknem hat kilométer villanyvezetéket. A meteorológiai szolgálat szerint hétfőn néhány óra leforgása alatt Szatmár megye egyes területein 32,2 liter csapadék is hullott egy négyzetméternyi területen. A lezuhanó jégdarabok átmérője helyeként elérte az 5,2 centimétert, jelentős kárt okozva ezzel közel kétezer járműben.
maszol/MTI
A legfrissebb adatok szerint harminchat településen okozott komoly károkat a hétfő délutáni jégvihar Szatmár megye középső és északkeleti részén; eddig negyvenhét embernek el kellett hagynia otthonát – számolt be a szatmar.ro. A portál a Szatmár megyei prefektúra által kedd délután nyilvánosságra hozott adatokra hivatkozva azt írta, 3125 lakásban, 3412 gazdaságban, illetve gazdasági épületben tett kárt a jégverés. Girókután húsz, Batarcson pedig huszonhét embert kellett kilakoltatni, őket iskolákban és rokonoknál szállásolták el ideiglenesen.
A kormányhivatal közlése szerint a kárt szenvedett területek mérete meghaladja a 23 ezer hektárt: ebből csaknem 21 ezer hektár szántóföld, 1293 hektár szántó és legelő, 1200 hektár pedig erdő. A hétfői ítéletidő tönkretett 158 kutat, 26,8 kilométernyi községi utat és csaknem hat kilométer villanyvezetéket. A meteorológiai szolgálat szerint hétfőn néhány óra leforgása alatt Szatmár megye egyes területein 32,2 liter csapadék is hullott egy négyzetméternyi területen. A lezuhanó jégdarabok átmérője helyeként elérte az 5,2 centimétert, jelentős kárt okozva ezzel közel kétezer járműben.
maszol/MTI
2017. augusztus 1.
Etnikai diszkriminációval vádolja a prefektúra a polgármesteri hivatalt
Egy városi tanácsi határozati pontot támadott meg a kormánybiztosi hivatal.
A Szatmárnémeti Városi Tanács 144/2017-es határozatában szerepel egy jogtanácsos alkalmazása, az elvárások sorában pedig ott van a magyar nyelv középszintű ismerete is. Ezt a határozatot támadta meg a Szatmár Megyei Prefektúra július 24-én, ugyanis a fentebb említett kitételt diszkriminálónak tartották, amely sérti az emberi jogokat. Kezdeményezték is a határozat érvénytelenítését.
Kereskényi Gábor polgármester szerint viszont a határozat tiszteletben tartja a hatályos törvényeket.
Mivel a 2011-es népszámlálás adatai alapján a megyeközpont 102411 lakosának 34,60 százaléka magyar nemzetiségű, ezért jogukban áll anyanyelvükön fordulni a helyi közigazgatás szereplőihez – a válaszadónak pedig magyarul is kell tudnia kommunikálni a lakossal. szatmar.ro
Egy városi tanácsi határozati pontot támadott meg a kormánybiztosi hivatal.
A Szatmárnémeti Városi Tanács 144/2017-es határozatában szerepel egy jogtanácsos alkalmazása, az elvárások sorában pedig ott van a magyar nyelv középszintű ismerete is. Ezt a határozatot támadta meg a Szatmár Megyei Prefektúra július 24-én, ugyanis a fentebb említett kitételt diszkriminálónak tartották, amely sérti az emberi jogokat. Kezdeményezték is a határozat érvénytelenítését.
Kereskényi Gábor polgármester szerint viszont a határozat tiszteletben tartja a hatályos törvényeket.
Mivel a 2011-es népszámlálás adatai alapján a megyeközpont 102411 lakosának 34,60 százaléka magyar nemzetiségű, ezért jogukban áll anyanyelvükön fordulni a helyi közigazgatás szereplőihez – a válaszadónak pedig magyarul is kell tudnia kommunikálni a lakossal. szatmar.ro
2017. augusztus 2.
Kereskényi: Magyarellenes hangulat lesz úrrá a prefektúrán?
Kereskényi Gábor szerint „hangulatkeltők” a közösségi médiában már hangot emeltek az ellen is, hogy a kiírt 15 helyi rendőri posztból négy esetben feltétellé tették a magyar nyelv ismeretét is. „A prefektúra ezt nem tudta megtámadni, de ez nem tanácsi határozaton keresztül ment. Az állomány bővítésére szükség van” - mondja.
A keddi nap folyamán írtunk a Szatmár Megyei Prefektúra húzásáról: megtámadták azt a városi tanácsi határozatot, amelyben a tanács jogtanácsost alkalmazna, a felvételi kritériumok között pedig szerepelt a magyar nyelv középszintű ismerete is. Emiatt etnikai diszkriminációra hivatkozva támadta meg a prefektus a rendeletet – Kereskényi Gábor szerint jogtalanul.
„A Szatmári RMDSZ mindig fontosnak tartotta az anyanyelvhasználatot az önkormányzatban. 2001 óta törvény mondja ki, hogy azok a közhivatalnokok között, akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelezően kell legyenek olyanok is, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Vita abból adódik, hogy melyek azok az irodák és osztályok, amelyek a lakossággal tartják a kapcsolatot. A prefektúra hajlamos úgy értelmezni, hogy csak a Lakossági Információs Iroda foglalkozik ezzel” - magyarázza a polgármester, aki egy személyben a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
Eddig nem volt gond a magyartudással
A megtámadott városi tanácsi határozatban kiírt posztokról is megtudtunk néhány részletet. 2004-ben az akkori törvényi változásoknak köszönhetőn a városi tanács két jogtanácsost alkalmazhatott. Már akkor szerepelt feltételként a magyar nyelv ismerete, ők fordítanak le például normatív jellegű tanácsi határozatokat. „Egyetlen prefektusnak sem volt gondja ezzel 2004 óta, pedig az üresedések miatt többször is ki voltak írva ezek a posztok – a kritériumokat pedig minden esetben egyhangúlag megszavazták a tanácsosok is” - magyarázza Kereskényi.
A tanácsi határozat felfüggesztésével nem folytatható a versenyvizsga, így gyakorlatilag nincs jogtanácsosa a városi tanácsnak.
A prefektúra érvelése az volt, hogy a bíróságon nem magyar nyelven folynak a tárgyalások – ám mint a polgármester elmondta, a jogtanácsosnak nem annyi a dolga, hogy a bíróságon közvetítse a polgármesteri hivatal álláspontját.
A Nagyváradi Táblabíráság döntésére várnak
A polgármester tapasztalatai szerint a Szatmár Megyei Törvényszék negatívan szokott dönteni az ilyen ügyekben, így valószínűleg ebben az ügyben is a prefektúrának adnak majd igazat.
„A prefektúra megtámadta azt a feliratot is néhány hónapja, amelyet a Dinamo pálya területén található Romász János Sportpályánál helyeztünk ki. Ezen ugyanis szerepelt magyarul a Sportpálya szó. Arra hivatkoztak, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény nem teszi kötelezővé ezt a feliratot. Arról viszont megfeledkeztek, hogy ha nem is kötelező, attól még ki lehet tenni. Szatmárnémetiben a bírói döntés a prefektúrának kedvezett, a Nagyváradi Táblabíróság viszont nekünk adott igazat” - magyarázza Kereskényi. szatmar.ro
Kereskényi Gábor szerint „hangulatkeltők” a közösségi médiában már hangot emeltek az ellen is, hogy a kiírt 15 helyi rendőri posztból négy esetben feltétellé tették a magyar nyelv ismeretét is. „A prefektúra ezt nem tudta megtámadni, de ez nem tanácsi határozaton keresztül ment. Az állomány bővítésére szükség van” - mondja.
A keddi nap folyamán írtunk a Szatmár Megyei Prefektúra húzásáról: megtámadták azt a városi tanácsi határozatot, amelyben a tanács jogtanácsost alkalmazna, a felvételi kritériumok között pedig szerepelt a magyar nyelv középszintű ismerete is. Emiatt etnikai diszkriminációra hivatkozva támadta meg a prefektus a rendeletet – Kereskényi Gábor szerint jogtalanul.
„A Szatmári RMDSZ mindig fontosnak tartotta az anyanyelvhasználatot az önkormányzatban. 2001 óta törvény mondja ki, hogy azok a közhivatalnokok között, akik közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, kötelezően kell legyenek olyanok is, akik ismerik a kisebbség nyelvét. Vita abból adódik, hogy melyek azok az irodák és osztályok, amelyek a lakossággal tartják a kapcsolatot. A prefektúra hajlamos úgy értelmezni, hogy csak a Lakossági Információs Iroda foglalkozik ezzel” - magyarázza a polgármester, aki egy személyben a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke.
Eddig nem volt gond a magyartudással
A megtámadott városi tanácsi határozatban kiírt posztokról is megtudtunk néhány részletet. 2004-ben az akkori törvényi változásoknak köszönhetőn a városi tanács két jogtanácsost alkalmazhatott. Már akkor szerepelt feltételként a magyar nyelv ismerete, ők fordítanak le például normatív jellegű tanácsi határozatokat. „Egyetlen prefektusnak sem volt gondja ezzel 2004 óta, pedig az üresedések miatt többször is ki voltak írva ezek a posztok – a kritériumokat pedig minden esetben egyhangúlag megszavazták a tanácsosok is” - magyarázza Kereskényi.
A tanácsi határozat felfüggesztésével nem folytatható a versenyvizsga, így gyakorlatilag nincs jogtanácsosa a városi tanácsnak.
A prefektúra érvelése az volt, hogy a bíróságon nem magyar nyelven folynak a tárgyalások – ám mint a polgármester elmondta, a jogtanácsosnak nem annyi a dolga, hogy a bíróságon közvetítse a polgármesteri hivatal álláspontját.
A Nagyváradi Táblabíráság döntésére várnak
A polgármester tapasztalatai szerint a Szatmár Megyei Törvényszék negatívan szokott dönteni az ilyen ügyekben, így valószínűleg ebben az ügyben is a prefektúrának adnak majd igazat.
„A prefektúra megtámadta azt a feliratot is néhány hónapja, amelyet a Dinamo pálya területén található Romász János Sportpályánál helyeztünk ki. Ezen ugyanis szerepelt magyarul a Sportpálya szó. Arra hivatkoztak, hogy a kisebbségi nyelvhasználatra vonatkozó törvény nem teszi kötelezővé ezt a feliratot. Arról viszont megfeledkeztek, hogy ha nem is kötelező, attól még ki lehet tenni. Szatmárnémetiben a bírói döntés a prefektúrának kedvezett, a Nagyváradi Táblabíróság viszont nekünk adott igazat” - magyarázza Kereskényi. szatmar.ro
2017. szeptember 28.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete az ukrán oktatási törvény ellen akart tüntetést szervezni, azonban a polgármesteri hivatal nem válaszolt a kérvényre.
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra.
A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre.
Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén.
Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében.
Kiszner Csaba,
az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag
Az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezete tüntetést jelentett be október 1-jére Szatmárnémetibe, a prefektúra előtti térre, melynek célja az ukrajnai nemzeti kisebbségek iránti szolidaritás kifejezése a szeptemberben meghozott oktatási törvény kapcsán, mely súlyosan sérti kárpátaljai magyar közösségünk nyelvhasználati és anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogait. Mint ismeretes, a jogszabály többek között arról rendelkezik, hogy negyedik osztálytól kizárólag ukrán nyelven folyhat oktatás Ukrajnában. Ez egyrészt nem hoz megoldást arra a problémára, hogy az ukrajnai kisebbségekhez tartozó gyermekek jelentős része igen gyengén beszéli az állam nyelvét, hiszen továbbra sem a megfelelő módszertannal tanítják majd az ukránt a kisebbségi tannyelvű iskolákban. Ugyanakkor súlyos hátrányt jelent a többi tantárgy elsajátítása terén, hisz drasztikusan csökkennek a tanulók esélyei a mélyebb összefüggések megértésére, amennyiben az információkat egy nem kellőképpen ismert nyelven teszik elérhetővé számukra.
A közös fellépés érdekében megkerestünk magyar és román szervezeteket, egyházakat, politikai pártokat – hiszen Ukrajnában a magyar mellett egy jelentős létszámú román közösség is él – melyek nyitottak voltak az együttműködésre. Sajnálattal kell azonban tudomásul vennünk, hogy a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal számára 15 nap sem volt elegendő, hogy a szabályosan, a törvény betűi szerint benyújtott területfoglalásra vonatkozó beadványunkat elbírálja, a legutolsó pillanatig válasz nélkül hagyva megkeresésünket. Ilyen körülmények között – tekintettel az ügy fontosságára – elállunk a tervezett köztéri tiltakozás megszervezésétől, hiszen nem tudjuk garantálni a rendezvény jogszerű lebonyolítását, és nem kívánunk alkalmat teremteni a polgármesteri hivatal hanyagságára épülő hatósági ellenintézkedésekre.
Szégyen, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos közös ügyünk kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti város önkormányzata, különösen arra való tekintettel, hogy korábban valamennyi magyar szervezet közös sikereként éltük meg, hogy Kereskényi Gábor személyében ismét magyar ember áll a város élén.
Úgy véljük, semmiképp nem használna kárpátaljai testvéreink jogos követeléseinek, közös ügyünknek, ha Szatmárnémetiben a szolidaritási megmozduláson résztvevőket a hatóságok szabálysértési eljárás alá vonnák. Mindemellett nem mondunk le az akció eredeti céljáról és a holnapi napon, szeptember 29-én átadjuk a Szatmár Megyei Kormánybiztosi Hivatal (prefektúra) vezetőjének a kárpátaljai magyar és román közösségek melletti kiállásunkról szóló beadványt, amelyben arra kérjük Románia kormányát, hogy lépjen fel az ukrajnai nemzeti kisebbségeket ért jogsérelmek ügyében.
Kiszner Csaba,
az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmár megyei szervezetének elnöke / itthon.ma/erdelyorszag