Két-három éve nevezték ki dr. Scholtz Bélát a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatójának, az egyik első cselekvése az volt, hogy a megye lakossági összetételét figyelembe véve három (román, magyar és német) nyelvű lapot csinált, az addig csak románul megjelenő Curierul Agricol havi tájékoztató kiadványból. A prefektus nem egyszer rosszallását fejezte ki, hogy „mire költik az állam pénzét", jóllehet a Mezőgazdasági Futár jobbára már hirdetésekből és reklámokból tartja fenn magát. A prefektus kisebb funkcióba került, a lap szerkesztői is fellélegezhettek, megy tovább három nyelven minden. /Csak azért is három nyelven! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Dr. Scholtz Béla három éve a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója. Az összes magyar vezető közül ő tett a legtöbbet az anyanyelv törvényben is biztosított használatáért. Scholtz igazgató egyik első ténykedése az volt, hogy a szaktanácsadó központ mindaddig csak románul kiadott havi folyóiratát, a Curierul Agricol háromnyelvűvé tette. A prefektus egy ízben rászólt, hogy „az állam pénzén” nem lehet ilyesmit csinálni. Riedl Rudolf alprefektus, Ilyés Gyula megyei RMDSZ-elnök és Szabó István, a megyei önkormányzat elnöke Scholtz mellé állt. Most a januárban induló (három- és öthónapos) mezőgazdasági szaktanfolyamokat készíti elő. Ahol kérik és lehetőség van rá, mindenütt a hallgatók anyanyelvén tartják az előadásokat. Hiába az anyanyelv használatát biztosító törvény, ha nincs, aki érvényt szerezzen neki. /Sike Lajos: A mi megfelelő emberünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

Egyelőre még csak kevesen döntöttek úgy, hogy évi 100 vagy 50 eurós életjáradék fejében megválnának földjeiktől. “A termőföld évszázadokon keresztül éltette és eltartotta a küküllő-menti embereket, s ez maradt az egyetlen lehetőség a jövőre, az uniós körülmények között is, hogy megmaradjanak ezen a földön. Bűn lenne elherdálni őseink véres verejtékével megszerzett földjeinket egy kétes és bizonytalan ügyletekkel kecsegtető életjáradék reményében” – vélekedik a küküllő-menti Hármasfalu gazdakörének elnöke, Nemes József. A társult gazdálkodás, a földek tagosítása lehetőséget nyújt arra, hogy egymást segítve az új körülmények között is kihozhassák a földből azt, amire képes. Dr. Scholcz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal igazgatója szerint a szegényebb vidékek lakói válnak meg könnyebben a földjüktől életjáradék reményében. A Nagykároly környéki falvak lakói azonban nem adják el a földet. Ott a határszélen különösen nagy értéke van a jó földnek. Egy év múlva, mikor Románia az EU tagja lesz, a föld is felértékelődik. Gotthárd Béla székelyudvarhelyi ügyvéd szerint a törvényt nem ismertették kellőképpen, kevés információ jutott el a falun élő idős földtulajdonosokhoz. A közbirtokosságoknak lehetőségük lenne, hogy az eladó földeket megvásárolják. Rajtuk áll, hogy a székelyföldi termőföld ne kerüljön ebek harmincadjára. /Mi lesz veled, erdélyi föld? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

Tavaly Scholtz Béla közgazdász, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója a kisebbségek jogainak gyakorlati érvényesítéséért nyerte el az Ezüstfenyő Díjat. Scholtz Béla az intézmény addig egynyelvű szakkiadványát, a Curier Agricolt (Mezőgazdasági Futárt) nem is két-, hanem háromnyelvűvé tette. Emellett a központ által szervezett szaktanfolyamok nyelvét is a hallgatók igényeihez igazította. Az utóbbi időben azért is nagyon népszerűek lettek Szatmár megyében a szaktanácsadó központ szervezésében rendezett több hónapos tanfolyamok, mert a kapott diplomát az EU is elismeri, tulajdonosa az Unió bármely országában munkát vállalhat. /Sike Lajos: Szakmai képzés, anyanyelven. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./

Tizennyolc év után sem sikerült ugyanis elérni, hogy a Szatmár megyei tanács mindig több nyelven feliratozott falinaptárának egyik nyelve magyar legyen. Egy olyan megyében, ahol az összlakosság közel negyven százaléka, úgy 150 ezer ember magyarnak vallja magát. Az utóbbi (majdnem) nyolc évben nemcsak erős frakciója, de megyei tanácselnöke is volt a magyarságnak. A kétnyelvűség érvényesítésében mégis sok az adósság. Nem kapott kétnyelvű táblát a megyei tanács által finanszírozott intézmények és igazgatóságok többsége (például a tanügy, munkaügy, társadalomvédelem, megyei könyvtár, a múzeum) vagy több kétnyelvű szaklíceum. A kinevezett magyar igazgatók, aligazgatók többsége ezzel nem foglalkozott. Üdítő kivétel Solcz Béla, a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ igazgatója, aki az intézmény szaklapját, sőt a reklámszatyrainak feliratát is két- és háromnyelvűvé (román, magyar, német) tette. Rajta kívül jó példát szolgáltatott az Ilyés Gyula vezette szatmári városháza, amely minden neki alárendelt hivatalt két- és háromnyelvű táblákkal és más közönségtájékoztatóval látott el. Jönnek a helyhatósági választások. Sokan megkérdik majd RMDSZ-képviselőiktől, hogy miért ültek ott négy évig, ha még egy kétnyelvű tábla kitevését sem tudták elintézni? /Sike Lajos: Te miért ülsz ott? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

Amennyiben lenne igény rá, Szatmár megyében is indítana kihelyezett karokat a Nyíregyházi Műszaki Főiskola. „Odaát nincs elég jelentkezőjük, ezért megpróbálnak átnyúlni a határon, hogy elég diákot szerezzenek ahhoz, hogy a tandíjakból fenn tudják tartani magukat” – nyilatkozta Fodor István, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatal aligazgatója. /Babos Krisztina: Több szakmában képeznének. = Krónika (Kolozsvár), febr. 12./

Schwabenpost, a szatmári svábok által alapított regionális lap három nyelvű. A szatmári németekkel (svábokkal) még a magyaroknál is jobban elbánt a múlt század történelme, elég csak a második világháború utáni deportálásukra gondolni. Háromszor próbáltak önálló újságot indítani (1930-ban, 1936-ban és 1990-ben), úgy tűnik, csak a negyedik nekifutás nyomán tudnak tartósan megkapaszkodni. A 2007 áprilisában kiadott, 1200 példányos Schwabenpost folyóirat most ünnepelhette egyéves évfordulóját. Rist Gabriella főszerkesztő említette, hogy az utóbbi hónapokban mind többen érdeklődnek a lap iránt azok a szatmári svábok, akik korábban kitelepedtek Németországba. Mind több köztük az olyan, aki az utóbbi években kétéltű lett, vagyis télen inkább ott, nyáron – a szőlő, a kert, a szülőház vagy akár egy visszakapott nagyobb földterületen – itt tartózkodik. Több írás magyarul is olvasható. A gazdálkodással kapcsolatos cikkeket rendszerint a Mezőgazdasági Futár (Curierul Agricol) című laptól kapják, amelyet Scholtz Béla, a Szatmár megyei Mezőgazdasági Tanácsadó Központ igazgatója szerkeszt, három nyelven. /Sike Lajos: Sváb posta szatmári betűi. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Lemondott tisztségéről Pataki Csaba, Szatmár megye alprefektusa. Közölte: négy hónapos alprefektusi munka után vissza kíván térni korábbi munkahelyére, a megyei önkormányzat keretében működő Európai Integrációs Igazgatóság élére, mert úgy érzi, ott hasznosabb munkát tud végezni. A megyei vezetők jóváhagyták Pataki lemondását. Az elképzelések szerint Gáti István közgazdász veszi át az alprefektusi széket. Gáti nyolc éve dolgozik köztisztviselőként, jelenleg a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadó Hivatalnál vezető köztisztviselő. Pataki Szatmár megye alprefektusi székét március 23-án, Riedl Rudolf nyugdíjba vonulását követően foglalta el. /Gyergyai Csaba: Távozik az alprefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

Az idei Széchenyi Emlékünnepség előtt az avasújvárosi rendőrség először nem adta meg a bálra az engedélyt, és többen látták, hogy a rendőr több, utcára kiragasztott plakátot letépett. – Még Iliescu idejében sem fordult elő ilyesmi – mondta Sike Lajos beszédében, hozzátéve: ez az egyik kézzelfogható jele annak, hogy az idei helyhatósági választásokkor a községi magyarság megosztott lett, Kőszegremetét egyetlen tanácsos sem képviseli a döntéshozó testületben. Csehi Árpád, Szatmár megye tanácselnöke felvette a kapcsolatot Radu Bud prefektussal és a megyei rendőrfelügyelőség vezetőjével, és a közbenjárása eredményeként a bált megtarthatták. Az ünneplők a falu határában álló, 1861-ben készült emlékoszlophoz zarándokoltak, amely Erdély egyetlen szabadtéri Széchenyi-emlékműve. Kiss László az Országos Széchenyi Kör Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete nevében mondott üdvözlő beszédet, kifejtve: a kör a kilencvenes évek elejétől figyelemmel kíséri a kőszegremetei ünnepségeket. Dr. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója a „legnagyobb magyar” munkásságáról beszélt. /Fodor István: Letépték a plakátokat, nem akarták engedélyezni a bált. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), szept. 8./ A rendőrségi betiltásról, a plakátok leszakításáról nem írt Sike Lajos A számlát benyújtják! című cikkében, az Új Magyar Szó szeptember 5-i számában.

Dr. Scholtz Béla, a Szatmár Megyei Mezőgazdasági Szaktanácsadási Hivatal igazgatója jelezte, megjelent a magyar nyelvű Mezőgazdasági Futár legújabb, októberi száma. A Szatmár megyei mezőgazdasági szaktanácsadási folyóirat 1500 példányban jelenik meg, és a szaktanácsadási központokban szerezhető be, ingyenesen. A kiadási költségek nagy részét szponzorok fizetik. /Mezőgazdasági Futár. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), okt. 9./

„Átadtuk az európai uniós országok bukaresti nagyköveteinek a csíkszeredai nagygyűlésen elfogadott kiáltványt” – jelentette be május 26-án Bukarestben az RMDSZ elnöke. Kovászna megye 38 intézményéből alig hat esetében tartották meg a magyar vezetőket. A háromszéki igazgatóleváltások ellen május 28-ár újabb tiltakozási akciót szerveznek Sepsiszentgyörgyön. Van eredménye annak a tárgyalássorozatnak, amelyet a Szatmár megyei RMDSZ folytatott a kormánypártok helyi képviselőivel néhány magyar igazgató megtartása érdekében. Weiszenbacher István, az országos mezőgazdasági és halászati kifizetési ügynökség megyei igazgatója posztján marad, Kovács Mátéból az ifjúsági igazgatóság vezetőjéből aligazgató lesz, míg Fodor István a megyei mezőgazdasági tanácsadó központ aligazgatója tovább dolgozhat beosztásában. Csehi Árpád, a szatmári RMDSZ és a megyei tanács elnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak a napokban leváltott Kónya László megyei főtanfelügyelő-helyettes kerül vissza helyére, hanem még két-három elmozdított magyar vezető. A megyei ifjúsági igazgatóságoknál újabb tíz magyar politikust mentettek fel tisztségéből. Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, az előző kormány ifjúsági államtitkáraként közvetlenül együtt dolgozott az intézmények vezetőivel, és tudja, milyen munkát végeztek, így kizártnak tartja, hogy a napokban lebonyolított versenyvizsgán figyelembe vették volna a szakmai tudást. A Szatmár, Hargita, Kovászna, Hunyad, Beszterce-Naszód és Maros megye ifjúsági igazgatóságainak vezetőjét, az Arad, Kolozs, és Szilágy megyei aligazgatót, illetve a marosvásárhelyi diákház aligazgatóját bocsátották el, Kovács Péter szerint magyar nemzetiségük és RMDSZ-támogatottságuk miatt. /Kovács Zsolt, Sike Lajos: Uniós nagyköveteknél a csíkszeredai kiáltvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

Scholtz Béla – aki az elmúlt több mint hét évben Szatmárnémetiben a mezőgazdasági szaktanácsadó hivatalt vezette, korábban pedig a prefektúra munkatársa volt – jelenleg a pénzügyőrségnél igazgató-helyettes. Erdei D. István képviselő az RMDSZ egyik jelentős eredményének nevezte, hogy az igazgató-helyettesi tisztséget sikerült megszereznie a szövetségnek, ugyanis korábban nem volt ennél a hatóságnál magyar vezető. /Babos Krisztina: Scholtz Béla a pénzügyőrségnél. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 7./