November 8-án Szászrégenben Örömmel énekeljünk elnevezésű gyermekkórus- találkozót tartottak, közel 270 gyereknek tapsolhatott a hallgatóság. Az idei, második alkalommal megszervezett találkozó sok törődést, kemény munkát, szeretetet, a kóruséneklés misszióját jelenti. Szász Attila, a Görgényi Református Egyházmegye esperese arra mutatott rá, hogy az egyházmegyében mindössze két, a körtvélyfájai és a szászrégeni gyerekkórus működik, ez a találkozó pedig lehetőség arra, hogy a nyilvánosság tudomást szerezzen róluk, esetleg mások is kedvet kapjanak gyermekkórus létrehozásához. /Berekméri Ildikó: Zengett a dal. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

Június 28-án ismét megtelt a pusztakamarási református templom, hogy Sütő Andrásra emlékezzenek. Fájó volt hallani a helyi lelkészt, Oroszhegyi Attila Zsoltot: a létszám apadóban, a reformátusok lélekszáma 136 fő. Vetési László lelkész, szórványügyi előadó emlékeztetett, Sütő Andrásnak Pusztakamarás meghatározó élménye volt, az is, amit a két világháború közötti falumissziónak a munkája jelentett. Az írónak a kilencvenes évektől a haza-hazatérés szomorúsága volt – hogy fogy a falu, fogy a nép. „Ha van ma feladat a Mezőségen, akkor mindenképp az, ahol Sütő András elindult: hogy legyenek olyanok, akik ezeknek a falvaknak az oktatását, a nevelését, a művelődését felvállalják” – hangsúlyozta. Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi közíró, egykori művelődési vezető, színházigazgató beszélt Sepsiszentgyörgy és a drámaíró Sütő András viszonyáról. Délután a templomban rövid áhítattal és a szászrégeni vegyes kar és ifjúsági kórus közös szolgálatával ért véget az emlékezés. /Bölöni Domokos: Kamarási emlék. Erő a jövőre. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./