Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szalbek Kórus (Kisiratos)
6 tétel
2015. december 11.
Felejthetetlen adventi esemény a minorita templomban!
Könyv készült a Vox Juventutis Gyermekkarról
Felejthetetlen esttel ajándékozta meg az aradi magyarokat a Kölcsey Egyesület december 9-én, szerdán délután a minorita templomban.Ó jöjjetek, hívek… címmel adventi kórustalálkozóra és hangversenyre gyűlt össze a népes közönség, a meghitt, szeretetteljes eseményen ugyanakkor bemutatták az egyesület Kórusaink III. című kiadványát, Horváth Tünde ny. zenepedagógus által az egykori hírneves aradi Vox Juventutis Gyermekkarról írt könyvét.
Az egybegyűlteket a mintegy kétórás, gondosan megszervezett rendezvény ötletgazdája, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a már évek óta hagyományként, Advent jegyében sorra kerülő esemény ezúttal is a keresztény magyar kultúra ápolását kívánja szolgálni. A nyitóbeszédet követően jól felkészült énekkarok és művészek melegítették fel csodálatos karácsonyi dallamokkal a templom hideg falait. Almási Gábor karnagy vezetésével fellépett a Kisiratosi Szalbek Vegyeskórus, dr. Garai Zsolt orgonaművész, Szabó Csilla énekművész, a Vox Angelicus vonósnégyes (Tóthpál Béla – első hegedű, Miskovits Tibor – második hegedű, Kászoni László – mélyhegedű, Pataky Károly – cselló), a Csiky Gergely Főgimnázium Énekkara (karvezető Szabó Csilla), Duffner Melinda, a Kolozsvári Filharmónia szólistája és nem utolsósorban az Arad-belvárosi Baptista Gyülekezet Kórusa. Az énekkarok műsora után Németh Éva volt csikys és egykori kórustag Székely János Zene c. versét szavalta el.
A kórusművek közé ékelve az Aradi Kölcsey Egyesületnek, a minorita templom kórusának és az In memoriam 1956 Egyesületnek a képviselői koszorúkat helyeztek el P. Karácsonyi István mártír minorita rendi atya (a templom egykori karnagyának) emléktáblájánál.
A rendezvény második részében megható pillanatok következtek. Az egykori neves Vox Juventutis Gyermekkar említésekor bizony sokak szeme megtelt könnyel, hiszen az 1991–2001 között működött kórus értékes gyöngyszeme volt az aradi magyar kulturális életnek. A legmeghatottabb, érthetően, maga a könyv szerzője volt, aki szívét-lelkét beletette munkájába. Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által támogatott kötetet Matekovits Mihály mutatta be, hiszen ő volt az, aki a kórus minden lépését végigkövette, úgymond menedzselte azt, megalakulásától a feloszlásáig. „Szükség volt erre a könyvre! Kell ez a könyv! Mert ez rólunk szól, aradiakról, erdélyiekről, az éneklés szeretetéről” – mondta, hangsúlyozva, a magyar kórus nem csak Erdélyben, hanem Európa több városában is fellépett, öregbítve városának hírnevét. „A Vox Juventutis egyedüli volt, mely saját magát adta minden alkalommal!”
A 130 oldalas könyvben a szerző az összes egykori kórustag nevét felsorolja, továbbá az olvasó megtudhatja, hol és milyen alkalmakkor lépett fel az énekkar, és milyen kitűntetéseket szerzett az évek során. A kórus életének különböző mozzanatait felelevenítő fényképekkel illusztrált kötet borítótervét Ódry Mária készítette. A kötetben továbbá a kórusból kirepült tagok gondolatait, illetve neves embereknek az emlékalbumokból egy csokorba gyűjtött elismerő szavait is felleli az olvasó.
Horváth Tünde elcsukló hanggal beszélt a könyvről. „Köszönöm a Vox Juventutis Gyermekkar menedzserének, kedves barátomnak a melegséggel teli méltatást és az elismerő szavakat, a könyv lektorizálását! Köszönöm a Kölcsey Egyesületnek és vezetőségének, az RMDSZ aradi szervezetének, az Arad Municípiumi Kulturális Központnak, a város magyar vezetőinek, az aradi egyházaknak, külön az aradi minorita rendháznak, iskoláimnak és vezetőiknek az anyagi és erkölcsi hozzájárulást, támogatást! Köszönöm családom, barátaim, kollégáim mellémállását, bíztatását és szeretetét! Köszönöm szeretett kórusom, a Vox Juventutis Gyermekkar több mint 150 tagjának szárnyaló hangját, csillogó szemét és az együtt elért sikereket! Csak így tudtuk folytatni elődeink oltárt építő munkásságát a magyar dal ápolásáért, mert nyelvében és dalában érez a nemzet!” A szerző beszédében nem feledkezett meg az énekkar barátjának tartott Csergő Ervin atyáról sem, akinek tolmácsolta adventi gondolatait, továbbá megköszönte a mentorának, példaképének tartott Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt tiszteletbeli elnökének bizalmát és jóságos irányítását.
Bognár Levente aradi alpolgármester a műsorral kapcsolatban hangsúlyozta: ezek azok a rendezvények, melyek meghatározóak a magyar kultúra ápolása és fenntartása szempontjából.
A rendezvényt egy egyedi momentummal zárták: az előadóművészek, kórusok közös énekléssel búcsúztak. Szász Károly Dalárok éneke c. versének Horváth Tünde által megzenésített változatát adták elő, Duffner Melinda előéneklése mellett. (Ezt a dalt zengte a kórus sok-sok éven keresztül.) Horváth Tünde vezényletével a kórustagokkal együtt énekelt az egész közönség, majd a magyar himnusszal zárták az élményteli programot. Emlékezetes est volt!
Népújság (Marosvásárhely)
Könyv készült a Vox Juventutis Gyermekkarról
Felejthetetlen esttel ajándékozta meg az aradi magyarokat a Kölcsey Egyesület december 9-én, szerdán délután a minorita templomban.Ó jöjjetek, hívek… címmel adventi kórustalálkozóra és hangversenyre gyűlt össze a népes közönség, a meghitt, szeretetteljes eseményen ugyanakkor bemutatták az egyesület Kórusaink III. című kiadványát, Horváth Tünde ny. zenepedagógus által az egykori hírneves aradi Vox Juventutis Gyermekkarról írt könyvét.
Az egybegyűlteket a mintegy kétórás, gondosan megszervezett rendezvény ötletgazdája, Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a már évek óta hagyományként, Advent jegyében sorra kerülő esemény ezúttal is a keresztény magyar kultúra ápolását kívánja szolgálni. A nyitóbeszédet követően jól felkészült énekkarok és művészek melegítették fel csodálatos karácsonyi dallamokkal a templom hideg falait. Almási Gábor karnagy vezetésével fellépett a Kisiratosi Szalbek Vegyeskórus, dr. Garai Zsolt orgonaművész, Szabó Csilla énekművész, a Vox Angelicus vonósnégyes (Tóthpál Béla – első hegedű, Miskovits Tibor – második hegedű, Kászoni László – mélyhegedű, Pataky Károly – cselló), a Csiky Gergely Főgimnázium Énekkara (karvezető Szabó Csilla), Duffner Melinda, a Kolozsvári Filharmónia szólistája és nem utolsósorban az Arad-belvárosi Baptista Gyülekezet Kórusa. Az énekkarok műsora után Németh Éva volt csikys és egykori kórustag Székely János Zene c. versét szavalta el.
A kórusművek közé ékelve az Aradi Kölcsey Egyesületnek, a minorita templom kórusának és az In memoriam 1956 Egyesületnek a képviselői koszorúkat helyeztek el P. Karácsonyi István mártír minorita rendi atya (a templom egykori karnagyának) emléktáblájánál.
A rendezvény második részében megható pillanatok következtek. Az egykori neves Vox Juventutis Gyermekkar említésekor bizony sokak szeme megtelt könnyel, hiszen az 1991–2001 között működött kórus értékes gyöngyszeme volt az aradi magyar kulturális életnek. A legmeghatottabb, érthetően, maga a könyv szerzője volt, aki szívét-lelkét beletette munkájába. Az Arad Municípiumi Kulturális Központ által támogatott kötetet Matekovits Mihály mutatta be, hiszen ő volt az, aki a kórus minden lépését végigkövette, úgymond menedzselte azt, megalakulásától a feloszlásáig. „Szükség volt erre a könyvre! Kell ez a könyv! Mert ez rólunk szól, aradiakról, erdélyiekről, az éneklés szeretetéről” – mondta, hangsúlyozva, a magyar kórus nem csak Erdélyben, hanem Európa több városában is fellépett, öregbítve városának hírnevét. „A Vox Juventutis egyedüli volt, mely saját magát adta minden alkalommal!”
A 130 oldalas könyvben a szerző az összes egykori kórustag nevét felsorolja, továbbá az olvasó megtudhatja, hol és milyen alkalmakkor lépett fel az énekkar, és milyen kitűntetéseket szerzett az évek során. A kórus életének különböző mozzanatait felelevenítő fényképekkel illusztrált kötet borítótervét Ódry Mária készítette. A kötetben továbbá a kórusból kirepült tagok gondolatait, illetve neves embereknek az emlékalbumokból egy csokorba gyűjtött elismerő szavait is felleli az olvasó.
Horváth Tünde elcsukló hanggal beszélt a könyvről. „Köszönöm a Vox Juventutis Gyermekkar menedzserének, kedves barátomnak a melegséggel teli méltatást és az elismerő szavakat, a könyv lektorizálását! Köszönöm a Kölcsey Egyesületnek és vezetőségének, az RMDSZ aradi szervezetének, az Arad Municípiumi Kulturális Központnak, a város magyar vezetőinek, az aradi egyházaknak, külön az aradi minorita rendháznak, iskoláimnak és vezetőiknek az anyagi és erkölcsi hozzájárulást, támogatást! Köszönöm családom, barátaim, kollégáim mellémállását, bíztatását és szeretetét! Köszönöm szeretett kórusom, a Vox Juventutis Gyermekkar több mint 150 tagjának szárnyaló hangját, csillogó szemét és az együtt elért sikereket! Csak így tudtuk folytatni elődeink oltárt építő munkásságát a magyar dal ápolásáért, mert nyelvében és dalában érez a nemzet!” A szerző beszédében nem feledkezett meg az énekkar barátjának tartott Csergő Ervin atyáról sem, akinek tolmácsolta adventi gondolatait, továbbá megköszönte a mentorának, példaképének tartott Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség volt tiszteletbeli elnökének bizalmát és jóságos irányítását.
Bognár Levente aradi alpolgármester a műsorral kapcsolatban hangsúlyozta: ezek azok a rendezvények, melyek meghatározóak a magyar kultúra ápolása és fenntartása szempontjából.
A rendezvényt egy egyedi momentummal zárták: az előadóművészek, kórusok közös énekléssel búcsúztak. Szász Károly Dalárok éneke c. versének Horváth Tünde által megzenésített változatát adták elő, Duffner Melinda előéneklése mellett. (Ezt a dalt zengte a kórus sok-sok éven keresztül.) Horváth Tünde vezényletével a kórustagokkal együtt énekelt az egész közönség, majd a magyar himnusszal zárták az élményteli programot. Emlékezetes est volt!
Népújság (Marosvásárhely)
2016. július 16.
Folytatni, színesebbé tenni a közművelődési életet
Mozgalmas nyári és őszi program Kisiratoson
Amikor legutóbb Kisiratoson jártunk, Korondi Józsa Erika polgármestert az idei kulturális program felől kérdeztük.
– Polgármester asszony, Kisiratoson a szokásos, zsúfolt nyári programnak néznek elé?
– A hagyományt mindenképp folytatni kívánjuk, ezért a most zárult tánctábor után, július 22–24. között kerülnek megszervezésre a Kisiratosi Falunapok. A rendezvénysorozat pénteken, a szokásos könyvbemutatóval indul, szombaton a hagyományos toborzást, illetve utcai felvonulást követően kezdődik a néptáncgála, majd a koncert. Vasárnap a szentmise után, ezúttal is megkoszorúzzuk dr. Almási Béla síremlékét. Utána hamarosan kezdődik az V. Kisiratosi Néptánc és Népdal Tábor, ahova szeretettel várunk minden szórványban élő magyar gyermeket vagy fiatalt. Azt szeretnénk, ha e hátrányos helyzetben élő magyarok is tovább gyarapíthatnák a néptánc-, illetve népdal-tudásukat.
– A résztvevők számára térítéses feltételek mellett szervezik?
– A Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázati támogatásból megpróbáljuk a legcsekélyebb hozzájárulással biztosítani a részvételi, az étkezési és a lakhatási feltételeket. A bentlakóknak szállással, étkezéssel, zene-, illetve táncoktatással összesen 15 ezer forint, míg a helybeli otthonlakók napi háromszori étkezéssel, illetve a jelzett oktatással együtt, fejenként 100 lejt fizetnek a tábor egész időszakára. Ezenkívül szeptemberben van a falu templombúcsúja, ezt követően, szeptember 24-től újra meg akarjuk szervezni a népzene- és citerafesztivált. Ez is sok meghívottal jár, hiszen mi is sok helyre megyünk, ezért a vendéglátóinkat illik visszahívni. Mert a meghívásokkal együtt járó barátságokat nem szabad feladni. Megbeszéltük Almási Gábor tanárral, a kisiratosi Szalbek Kórus karnagyával, aki szeptember végén, október elején kórusfesztivált kíván szervezni. A fiatalok számára is jó pár kulturális rendezvényt, szórakozási lehetőséget kívánunk biztosítani. A jelzett programokkal párhuzamosan, új kezdeményezésnek számít a Savanyú-leves (becsinált-leves) Fesztivál megszervezése, aminek a szórakozás, a kellemes együttlét mellett az lenne a legfontosabb célja, hogy az idősebb helybeli asszonyok a főzőtudományukat átadhassák a fiatalabb korosztálynak. Ha ezen is túl leszünk, advent időszaka köszönt ránk, amikor is a nagy zsivajból kissé lecsendesedve készülünk a karácsonyra, természetesen ünnepi előadással.
– Ahányszor a mostanihoz hasonló, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport által szervezett tánctábor záróünnepségén bemutatott, színvonalas néptáncot látok, fájó szívvel gondolok a néhai, kisiratosi Gyöngyvirág Néptánccsoport előadásaira. Még mindig látom Gál Krisztián csodálatos szólótáncait, amikor hihetetlenül magasba ugorva, szinte úszva pörgött a levegőben, hogy a tánc ritmusára érjen földet. Gondolom, ön is emlékszik rá, ezért kérdem: van-e ötlet a régi csapatnak az összegyűjtésére vagy egy új gárdának az akkori színvonalra való fejlesztésére?
– Folyamatosan próbálkozunk, ugyanis a Kisgyöngyvirág működik, Verbőczki Kinga foglalkozik velük, de tanév közben az iskolába is rendszeresen kijárt egy békéscsabai táncoktató, aki a gyermekek tánclépéseit pallérozta. Elismerem a Gyöngyvirág szép eredményeit, amelyekhez ezúttal is gratulálok, csakhogy a legtöbbjük elkerült Kisiratosról, máshol talált munkát vagy éppen továbbtanult, ezért a próbákat nem tudták folytatni. Amikor azonban itthon vannak, rendszeresen összeáll a csapat, amely megtisztel bennünket a fellépésével. Az irányba is gondolkodunk, hogy a nagyobbak tanítsák a kisebbeket, ezért ha valaki netalán hiányzik, pótolni lehessen. Nem véletlenül, hanem a helybeli néptánccsoport fejlődésének az előmozdítása érdekében is tervezzük a néptánctábort, ahol a gyermekeink sokat tanulhatnak.
– Ehhez van-e megfelelő szakember?
– A békéscsabai ifj. Szilágyi András az iskolában, az önkormányzat támogatásával oktatta néptáncra a gyermekeket, akik nagy számban vettek részt a foglalkozásokon. E tevékenységet folytatni kívánjuk, reméljük, a gyermekek is folytatják a tánctanulást. Tulajdonképpen a Bokréta Néptánccsoport most zárult tánctáborán is részt vehettek kisiratosi gyermekek, akik fel is léptek a záró előadáson. Amint a többi helybeli kulturális tevékenységnek a koordinálása, a néptáncoktatásnak a megszervezése is a kulturális referens feladata. Mivel az előző felmondott, az állás betöltése érdekében Bukarestbe küldtük a felterjesztést, remélem, szeptemberben a kulturális referens-állásra megtarthatjuk a versenyvizsgát, tehát hivatalosan is lesz gazdája e tevékenységnek.
– Köszönöm a tájékoztatót!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Mozgalmas nyári és őszi program Kisiratoson
Amikor legutóbb Kisiratoson jártunk, Korondi Józsa Erika polgármestert az idei kulturális program felől kérdeztük.
– Polgármester asszony, Kisiratoson a szokásos, zsúfolt nyári programnak néznek elé?
– A hagyományt mindenképp folytatni kívánjuk, ezért a most zárult tánctábor után, július 22–24. között kerülnek megszervezésre a Kisiratosi Falunapok. A rendezvénysorozat pénteken, a szokásos könyvbemutatóval indul, szombaton a hagyományos toborzást, illetve utcai felvonulást követően kezdődik a néptáncgála, majd a koncert. Vasárnap a szentmise után, ezúttal is megkoszorúzzuk dr. Almási Béla síremlékét. Utána hamarosan kezdődik az V. Kisiratosi Néptánc és Népdal Tábor, ahova szeretettel várunk minden szórványban élő magyar gyermeket vagy fiatalt. Azt szeretnénk, ha e hátrányos helyzetben élő magyarok is tovább gyarapíthatnák a néptánc-, illetve népdal-tudásukat.
– A résztvevők számára térítéses feltételek mellett szervezik?
– A Bethlen Gábor Alaptól nyert pályázati támogatásból megpróbáljuk a legcsekélyebb hozzájárulással biztosítani a részvételi, az étkezési és a lakhatási feltételeket. A bentlakóknak szállással, étkezéssel, zene-, illetve táncoktatással összesen 15 ezer forint, míg a helybeli otthonlakók napi háromszori étkezéssel, illetve a jelzett oktatással együtt, fejenként 100 lejt fizetnek a tábor egész időszakára. Ezenkívül szeptemberben van a falu templombúcsúja, ezt követően, szeptember 24-től újra meg akarjuk szervezni a népzene- és citerafesztivált. Ez is sok meghívottal jár, hiszen mi is sok helyre megyünk, ezért a vendéglátóinkat illik visszahívni. Mert a meghívásokkal együtt járó barátságokat nem szabad feladni. Megbeszéltük Almási Gábor tanárral, a kisiratosi Szalbek Kórus karnagyával, aki szeptember végén, október elején kórusfesztivált kíván szervezni. A fiatalok számára is jó pár kulturális rendezvényt, szórakozási lehetőséget kívánunk biztosítani. A jelzett programokkal párhuzamosan, új kezdeményezésnek számít a Savanyú-leves (becsinált-leves) Fesztivál megszervezése, aminek a szórakozás, a kellemes együttlét mellett az lenne a legfontosabb célja, hogy az idősebb helybeli asszonyok a főzőtudományukat átadhassák a fiatalabb korosztálynak. Ha ezen is túl leszünk, advent időszaka köszönt ránk, amikor is a nagy zsivajból kissé lecsendesedve készülünk a karácsonyra, természetesen ünnepi előadással.
– Ahányszor a mostanihoz hasonló, a Temesvári Bokréta Néptánccsoport által szervezett tánctábor záróünnepségén bemutatott, színvonalas néptáncot látok, fájó szívvel gondolok a néhai, kisiratosi Gyöngyvirág Néptánccsoport előadásaira. Még mindig látom Gál Krisztián csodálatos szólótáncait, amikor hihetetlenül magasba ugorva, szinte úszva pörgött a levegőben, hogy a tánc ritmusára érjen földet. Gondolom, ön is emlékszik rá, ezért kérdem: van-e ötlet a régi csapatnak az összegyűjtésére vagy egy új gárdának az akkori színvonalra való fejlesztésére?
– Folyamatosan próbálkozunk, ugyanis a Kisgyöngyvirág működik, Verbőczki Kinga foglalkozik velük, de tanév közben az iskolába is rendszeresen kijárt egy békéscsabai táncoktató, aki a gyermekek tánclépéseit pallérozta. Elismerem a Gyöngyvirág szép eredményeit, amelyekhez ezúttal is gratulálok, csakhogy a legtöbbjük elkerült Kisiratosról, máshol talált munkát vagy éppen továbbtanult, ezért a próbákat nem tudták folytatni. Amikor azonban itthon vannak, rendszeresen összeáll a csapat, amely megtisztel bennünket a fellépésével. Az irányba is gondolkodunk, hogy a nagyobbak tanítsák a kisebbeket, ezért ha valaki netalán hiányzik, pótolni lehessen. Nem véletlenül, hanem a helybeli néptánccsoport fejlődésének az előmozdítása érdekében is tervezzük a néptánctábort, ahol a gyermekeink sokat tanulhatnak.
– Ehhez van-e megfelelő szakember?
– A békéscsabai ifj. Szilágyi András az iskolában, az önkormányzat támogatásával oktatta néptáncra a gyermekeket, akik nagy számban vettek részt a foglalkozásokon. E tevékenységet folytatni kívánjuk, reméljük, a gyermekek is folytatják a tánctanulást. Tulajdonképpen a Bokréta Néptánccsoport most zárult tánctáborán is részt vehettek kisiratosi gyermekek, akik fel is léptek a záró előadáson. Amint a többi helybeli kulturális tevékenységnek a koordinálása, a néptáncoktatásnak a megszervezése is a kulturális referens feladata. Mivel az előző felmondott, az állás betöltése érdekében Bukarestbe küldtük a felterjesztést, remélem, szeptemberben a kulturális referens-állásra megtarthatjuk a versenyvizsgát, tehát hivatalosan is lesz gazdája e tevékenységnek.
– Köszönöm a tájékoztatót!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. augusztus 8.
XI. Fazekasvarsándi Magyar Napok
Idén a polgármesteri hivatal is besegített
Ha egyetlen dolgot kellene kiemelni az idei Fazekasvarsándi Magyar Napok kétnapos rendezvénysorozatából, az minden bizonnyal az lenne, hogy idén a helyi polgármesteri hivatal is támogatta megrendezését. Az idei választásokon ugyanis leváltották a régi, hosszú ideje „uralkodó” polgármestert, az új pedig minden jel szerint másként áll a helyi magyarság (és remélhetőleg az egész község) ügyéhez. Ezt részben az bizonyította, hogy maga is jelen volt – elöljáróként, ugyanakkor a rendezvényen fellépő helyi román folklóregyüttes, tánccsoport irányítójaként – a vasárnap délutáni „hivatalos” megnyitón.
A rendezvények már szombaton megkezdődtek, a helyi Délibáb magyar civilszervezet nevében Manguci Erzsébet fő szervező, állandó munkatársaival együtt – köztük van Gyurkócza Tünde, Szász Mihály és jó néhány, a terep előkészítésén, beszerzésben, konyhán közreműködő helybeli asszony, lány, elismerés nekik – igyekezett változatos, minden korosztályhoz szóló programot biztosítani. Szombaton volt kézműves foglalkozás kicsinyeknek (annak a sajnos kevésnek, aki van), gyermekműsor, ifjúságnak-veteránoknak focivetélkedő, hogy aztán a napot a Keleti Front nagysikerű koncertje, majd a Roller zenekar közreműködésével „utcabál” zárja. A legnagyobb közönséget azonban, a délelőtti istentisztelet után, a vasárnap délutáni műsor vonzotta, ahol a helybeli magyarságon kívül jelentős számban vettek részt a falu román, roma lakosai is. Mindenkinek nem is jutott ülőhely a kihelyezett székeken, sokan állva, a (szerencsére nem túl forrón tűző) napon nézték végig a műsort (leginkább sörös vagy üdítős pohárral a kezükben). Aki idejében „lefoglalta” az asztalokat, padokat, valamivel jobban járt, pedig a délelőtti szél felborogatta az asztalok, padok fölé kifeszített sátortetők jó részét, újbóli felállításukra már nem volt idő. Panasz azonban, tudomásom szerint, egy szem se érkezett, az egész rendezvény igen jó hangulatban zajlott.
Ne feledjem: volt mindenféle árus, étel-ital bőséggel.
A vasárnap délutáni műsort a zimándújfalusi magyar táncosok nyitották meg (helyi magyar „művészi produkcióra”, sajnos, már nem telik), majd a helybeli román Marinela Graţiela elnevezésű folklóregyüttes gyermekcsoportja lépett fel. (Nevét a jelenlegi polgármester tavaly autóbalesetben elhunyt lánya nevéről kapta, az édesapa így kívánja ápolni szeretett gyermekének emlékét.) A kisiratosi (férfikarnak indult, utóbb nőkkel kiegészült) Szalbek vegyes kórus, majd a helybeli román csoport „nagyjai” táncosainak, énekesek fellépésével folytatódott a közönség által nagy elismeréssel fogadott műsor, hogy aztán a 11. magyar napok diszkóval zárja az idei rendezvényt Fazekasvarsándon.
Közben a „magyar kultúrház” nagytermében asztaliteniszezők versengtek, este nyolckor kihúzták a nyertes tombolajegyeket (a fődíj egy kerékpár volt). És nem feledkeztek meg a falu sok-sok legifjabb nemzedékét elindító magyar óvónőjéről, a most elhunyt, ravatalon fekvő Kalmár Máriáról, akiről egyperces néma felállással emlékeztek meg.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
Idén a polgármesteri hivatal is besegített
Ha egyetlen dolgot kellene kiemelni az idei Fazekasvarsándi Magyar Napok kétnapos rendezvénysorozatából, az minden bizonnyal az lenne, hogy idén a helyi polgármesteri hivatal is támogatta megrendezését. Az idei választásokon ugyanis leváltották a régi, hosszú ideje „uralkodó” polgármestert, az új pedig minden jel szerint másként áll a helyi magyarság (és remélhetőleg az egész község) ügyéhez. Ezt részben az bizonyította, hogy maga is jelen volt – elöljáróként, ugyanakkor a rendezvényen fellépő helyi román folklóregyüttes, tánccsoport irányítójaként – a vasárnap délutáni „hivatalos” megnyitón.
A rendezvények már szombaton megkezdődtek, a helyi Délibáb magyar civilszervezet nevében Manguci Erzsébet fő szervező, állandó munkatársaival együtt – köztük van Gyurkócza Tünde, Szász Mihály és jó néhány, a terep előkészítésén, beszerzésben, konyhán közreműködő helybeli asszony, lány, elismerés nekik – igyekezett változatos, minden korosztályhoz szóló programot biztosítani. Szombaton volt kézműves foglalkozás kicsinyeknek (annak a sajnos kevésnek, aki van), gyermekműsor, ifjúságnak-veteránoknak focivetélkedő, hogy aztán a napot a Keleti Front nagysikerű koncertje, majd a Roller zenekar közreműködésével „utcabál” zárja. A legnagyobb közönséget azonban, a délelőtti istentisztelet után, a vasárnap délutáni műsor vonzotta, ahol a helybeli magyarságon kívül jelentős számban vettek részt a falu román, roma lakosai is. Mindenkinek nem is jutott ülőhely a kihelyezett székeken, sokan állva, a (szerencsére nem túl forrón tűző) napon nézték végig a műsort (leginkább sörös vagy üdítős pohárral a kezükben). Aki idejében „lefoglalta” az asztalokat, padokat, valamivel jobban járt, pedig a délelőtti szél felborogatta az asztalok, padok fölé kifeszített sátortetők jó részét, újbóli felállításukra már nem volt idő. Panasz azonban, tudomásom szerint, egy szem se érkezett, az egész rendezvény igen jó hangulatban zajlott.
Ne feledjem: volt mindenféle árus, étel-ital bőséggel.
A vasárnap délutáni műsort a zimándújfalusi magyar táncosok nyitották meg (helyi magyar „művészi produkcióra”, sajnos, már nem telik), majd a helybeli román Marinela Graţiela elnevezésű folklóregyüttes gyermekcsoportja lépett fel. (Nevét a jelenlegi polgármester tavaly autóbalesetben elhunyt lánya nevéről kapta, az édesapa így kívánja ápolni szeretett gyermekének emlékét.) A kisiratosi (férfikarnak indult, utóbb nőkkel kiegészült) Szalbek vegyes kórus, majd a helybeli román csoport „nagyjai” táncosainak, énekesek fellépésével folytatódott a közönség által nagy elismeréssel fogadott műsor, hogy aztán a 11. magyar napok diszkóval zárja az idei rendezvényt Fazekasvarsándon.
Közben a „magyar kultúrház” nagytermében asztaliteniszezők versengtek, este nyolckor kihúzták a nyertes tombolajegyeket (a fődíj egy kerékpár volt). És nem feledkeztek meg a falu sok-sok legifjabb nemzedékét elindító magyar óvónőjéről, a most elhunyt, ravatalon fekvő Kalmár Máriáról, akiről egyperces néma felállással emlékeztek meg.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)
2016. szeptember 12.
Egy példaértékű kezdeményezés nyomában
Kisiratos kincsei, sok település szolgálatára
Amikor az idei Kisiratosi Falunapok megnyitójáról, a könyvbemutatókról írtunk, megígértük: visszatérünk a Kisiratos kincsei címmel elkészült értéktárra, ami Arad megyében egyedülálló kezdeményezés. A kiadványról a szerkesztővel, Czöndör Mihályné Joó Katalinnal beszélgettünk, aki előrebocsátotta: 2015 végén jelent meg a pályázat, aminek részét képezte a külhoni települések értéktárainak magyarországi partnerekkel közösen történő elkészítése. A pályázat feltétele volt a partnertelepülési viszony, aminek jóvoltából a Székelyföldön, a Vajdaságban és a Felvidéken is készülnek értéktárak. Ebben nemcsak egy-egy település, hanem egy egész tájegység értéktárának az elkészítésére is lehetőség nyílik.
– Milyen kritériumok alapján választották ki a jelzett értékeket?
– A nyilvántartásba kerülő, feldolgozandó értékek kiválasztásán már évek óta dolgozunk, tehát van rálátásunk az olyan helyi értékek felismerésére is, amelyekről a falubeliek esetleg nem gondolnák, hogy kulturális értékeket képeznek, hordoznak. Már több magyarországi település értéktárának az elkészítésében is segédkeztünk, amely során a lakosok is elmondhatják, mit tekintenek értékeknek. Ez azért is fontos, mert példának okáért a jelentősebb kisiratosi értékeket tovább lehet javasolni az Erdélyi Értéktárba. Az oda bekerülő értékek iktatásáról azonban egy magasabb fórum dönt. Ha a jelzett érték Erdélyen is túlmutat, a Hungaricum Bizottság elé kerülhet. Kisiratoson is van oda kívánkozó, például Páter Godó Mihály hagyatéka, ami már túlmutat Kisiratoson, ezért tagja lehet az Erdélyi Értéktárnak, de akár Hungaricum is lehet.
– Melyek voltak a kisiratosi értéktár elkészítésének a lépései?
– Tekintve, hogy csakis határon túli partnertelepüléseknek segíthetünk, első lépés volt a 2007-ben megkötött partnertelepülési szerződés, majd 2016. március 8-án Almási Vince kisiratosi és Csányi Kálmán pusztaszabolcsi polgármesterek együttműködési megállapodást írtak alá a Kisiratosi Értéktár Projektről. Ezt követően a pusztaszabolcsi munkacsoport a pályázati program és a módszertani anyagok alapján felkészült az értéktár létrehozásának a segítésére. Vagyis meghatároztuk: ki milyen tartalommal, milyen módszerekkel, mikor, hol, kiknek nyújt segítséget és ettől milyen eredmények várhatók. A módszerek közül a műhelymunka kapott kiemelt szerepet, de nagy hangsúlyt kaptak a megbeszélések, előadások, bemutatók, interjúk, illetve az úgynevezett „látó utak” által szerzett tapasztalatok. Kisiratoson megismerkedtünk az ottani munkacsoporttal, átadtuk nekik a módszertani és a segédanyagokat. A munka nálunk folytatódott, ahol a kisiratosiak háromnapos felkészítőn, majd a bizonyos „látó úton” megismerkedhettek nemcsak Pusztaszabolcs, hanem Fejér megye, benne Kiskunfélegyháza, illetve Veszprém nevezetességeivel is. Az értéktári munkafolyamat és gyakorlat, illetve a hungarikum törvény és végrehajtási rendeletének a megismertetése a partnereikkel tájékoztatás útján történt. Ezt követte a gyűjtés módszereinek, az értéklista elkészítésének, az összegyűjtött értékek végrehajtási rendelet szerinti csoportosításának az elvégzése. Ezt követően Kisiratoson, értéklista alapján, értékfeltárás történt, melynek során szakirodalmi anyagot, interjúkat, fényképeket gyűjtöttünk az értékekről, amelyekről értéktárba kerülési indoklásokat készítettünk. Mindezeket értéklapokon dokumentáltunk. Közben a pusztaszabolcsiak kisiratosi értékúton vettek részt, megismerkedni a település értékeivel. Fontos lépés volt a Kisiratosi Értéktár Bizottság létrehozása, a szervezeti működési szabályzat alapján. Ezt követően a kisiratosi munkacsoport további értékek önálló feltárását végezte, a tervnek és a módszertannak, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően. Ennek során a feltárt anyagot a helybeli civilszervezetekkel, a lakossággal és a képviselőkkel szembesítette, illetve további javaslatokat kért. Az elkészült értéklapokat elküldték Pusztaszobolcsra, az ottaniakkal állandó villámposta kapcsolatban voltak. Ott az értéklapokat a Kapcsos Könyvbe foglalták, majd elküldték a Kisiratosi Értéktár Bizottsághoz. A Kisiratos kincsei kiadvány összerakása, a képeslapok tartalmi és formai megjelenésének a megbeszélésére 2016. június 8-án került sor a két csoport közös munkájával.
Kisiratosi értékek
– Melyek azok a kisiratosi értékek, amelyek helyet kaptak az értéktárban?
– Azokat nyolc csoportba soroltuk: I. Agrár- és élelmiszer-gazdaság, ahova az üvegház, a kisiratosi kenyér, Vígh Irénke tortái és a méhészkedés került. A II., Egészség és életmód csoportba a savanyú leves, a Pió atyáról elnevezett gyermekotthon, gyógynövények és házi praktikák, kézimunkák kerültek. A III., Épített környezet csoportba a jellegzetes régi épületek, a kultúrház, az iskolaépület, a halottasház, a templom és a parókia tartozik. IV. csoport: Ipari és műszaki megoldások. V. Kulturális örökség, ahova az 1881. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt római katolikus templom, a díszpolgárok szellemi öröksége, dr. Almási Béla, a Kisiratosi Tájház, a kisiratosi népi gyermekjátékok, nyelvjárások (Vajda Noémi, Öregapám mesélte; a Páter Godó Mihály jezsuita atyáról elnevezett általános iskola tevékenysége; Péter Godó Mihály jezsuita atya öröksége; a II. világháborúban elesett kisiratosiak emlékműve; a halottak elbúcsúztatása versben, illetve a temetés előtti virrasztás énekes asszonyokkal. Temetéskor a kiharangozás módja; a Nemzetközi Citera-, Népzenei és Néptánctábor; a hagyományos falunapok; a kunhalmok Kisiratos történetében; a tizennyolc évesek ünnepe; a település jelképei; tablógyűjtemény 1952-től; alkotótábor; a Rónasági citerazenekar; a Szalbek Vegyes kórus; népzene és néptánc; anyakönyvek a XIX. századból. A VI. csoport a sportot öleli fel. A VII. csoport a természeti környezet: Kisiratos természeti adottságai, a Rónaság; a kisiratosi gyógyvíz. A VIII. csoport a turizmus és vendéglátás: Kisiratos Kupa, fogathajtó verseny. E hosszú névsor végén szerepel: a Kisiratosi Értéktár Bizottság fenntartja az értéklista változtatásának, bővítésének a jogát. Vagyis, ha új értékek kerülnek felszínre, azokat a Kapcsos Könyvbe foglalják. Ha az összegyűlt anyag megér egy újabb kiadványt, abba foglalják.
Várják az értéktárigénylőket
– Hogyan lehet az értéktár elkészítését kiterjeszteni más Arad megyei vagy bánsági településekre?
– Ahogyan mi mentoráltunk más településeket, úgy a kisiratosiak is segíthetnek e témában más Arad megyei településeket. Azért is tettünk meg mindent a kisiratosi értéktár elkészítéséért, dolgoztunk együtt az általuk kijelölt személyekkel, hogy a közös munka folyamán megtanulják, hogyan kell nyilvántartásba venni, feldolgozni a helybeli értékeket, hogy a továbbiakban ők is segíthessenek más települések értéktárainak az elkészítésében. Őszintén szólva e témában központi szerepet szántunk Kisiratosnak, amelynek a szakemberei segíthetnek más településeknek is az értéktáraik elkészítésében. Tulajdonképpen az értéktárak elkészítésének a szükségessége Lezsák Sándornak és munkatársainak a fejéből pattant ki. Mert nagyon fontos a kulturális értékeinknek az összegyűjtése, valahol történő nyilvántartása, a megőrzés biztonsága érdekében. Az értéktárban szereplő értékeket ugyanis életre lehet kelteni, azok turisztikai vonzatot képezhetnek. Kisiratoson eddig is vigyáztak az értékekre, hiszen a Pro Ki Dor Egyesület eddig is egy sor hagyomány-, illetve értékmentő munkát végzett.
– Kérem, ismertesse e hatalmas munkában részt vett személyek nevét!
– Pusztaszobolcsról a Hagyományőrző Alapítvány munkatársai: Ádámné Farkas Beáta, Mányi Lajosné, Molnár Sándor, Bartókné Piller Magdolna, Fehér Mihályné, Rideg Lászlóné, László Jánosné, Ádám László és jómagam, Czöndör Mihályné Joó Katalin. A kisiratosiak közül Almási Vince – az Értéktár Bizottság elnöke –, Almási Gábor, Benedek Sándor, Korondi Józsa Erika, Németh Anna, Németh Emese, Pataky Lehel Zsolt, Sarusi Mihály, Vajda Noémi és Wágner Szabó János dolgozott a Kisiratosi Értéktár összeállításán.
– A pályázat elkészítéséhez szükséges-e az önrész?
– Nem szükséges, sőt előfinanszírozású. Vagyis amikor benyújtottuk a pályázatot, azt elbírálták, majd értesítettek a nyertes voltáról, megtörtént a szerződéskötés és küldték is a pénzt. Ez a pályázat 3 millió forint támogatást kapott, amiből a kiadvány nyomtatási költségei mellett eszközbeszerzési, étkezési, illetve utaztatási költségeket is fedezni lehet. A kisiratosiakat abból a célból vittük el Pusztaszabolcs környéki települések, turisztikai létesítmények megtekintésére, hogy az ottani tapasztalatok alapján maguk is könnyebben felismerhessék az itthoni értékeiket. Éppen ezért ajánlom más Arad megyei, esetleg bánsági vagy partiumi települések értéktárainak az elkészítését, hiszen annak turisztikai vonzata is lehet, nemcsak a települések jobb megismeréséhez, hanem a gazdasági fejlődésükhöz is hozzájárulhat.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Kisiratos kincsei, sok település szolgálatára
Amikor az idei Kisiratosi Falunapok megnyitójáról, a könyvbemutatókról írtunk, megígértük: visszatérünk a Kisiratos kincsei címmel elkészült értéktárra, ami Arad megyében egyedülálló kezdeményezés. A kiadványról a szerkesztővel, Czöndör Mihályné Joó Katalinnal beszélgettünk, aki előrebocsátotta: 2015 végén jelent meg a pályázat, aminek részét képezte a külhoni települések értéktárainak magyarországi partnerekkel közösen történő elkészítése. A pályázat feltétele volt a partnertelepülési viszony, aminek jóvoltából a Székelyföldön, a Vajdaságban és a Felvidéken is készülnek értéktárak. Ebben nemcsak egy-egy település, hanem egy egész tájegység értéktárának az elkészítésére is lehetőség nyílik.
– Milyen kritériumok alapján választották ki a jelzett értékeket?
– A nyilvántartásba kerülő, feldolgozandó értékek kiválasztásán már évek óta dolgozunk, tehát van rálátásunk az olyan helyi értékek felismerésére is, amelyekről a falubeliek esetleg nem gondolnák, hogy kulturális értékeket képeznek, hordoznak. Már több magyarországi település értéktárának az elkészítésében is segédkeztünk, amely során a lakosok is elmondhatják, mit tekintenek értékeknek. Ez azért is fontos, mert példának okáért a jelentősebb kisiratosi értékeket tovább lehet javasolni az Erdélyi Értéktárba. Az oda bekerülő értékek iktatásáról azonban egy magasabb fórum dönt. Ha a jelzett érték Erdélyen is túlmutat, a Hungaricum Bizottság elé kerülhet. Kisiratoson is van oda kívánkozó, például Páter Godó Mihály hagyatéka, ami már túlmutat Kisiratoson, ezért tagja lehet az Erdélyi Értéktárnak, de akár Hungaricum is lehet.
– Melyek voltak a kisiratosi értéktár elkészítésének a lépései?
– Tekintve, hogy csakis határon túli partnertelepüléseknek segíthetünk, első lépés volt a 2007-ben megkötött partnertelepülési szerződés, majd 2016. március 8-án Almási Vince kisiratosi és Csányi Kálmán pusztaszabolcsi polgármesterek együttműködési megállapodást írtak alá a Kisiratosi Értéktár Projektről. Ezt követően a pusztaszabolcsi munkacsoport a pályázati program és a módszertani anyagok alapján felkészült az értéktár létrehozásának a segítésére. Vagyis meghatároztuk: ki milyen tartalommal, milyen módszerekkel, mikor, hol, kiknek nyújt segítséget és ettől milyen eredmények várhatók. A módszerek közül a műhelymunka kapott kiemelt szerepet, de nagy hangsúlyt kaptak a megbeszélések, előadások, bemutatók, interjúk, illetve az úgynevezett „látó utak” által szerzett tapasztalatok. Kisiratoson megismerkedtünk az ottani munkacsoporttal, átadtuk nekik a módszertani és a segédanyagokat. A munka nálunk folytatódott, ahol a kisiratosiak háromnapos felkészítőn, majd a bizonyos „látó úton” megismerkedhettek nemcsak Pusztaszabolcs, hanem Fejér megye, benne Kiskunfélegyháza, illetve Veszprém nevezetességeivel is. Az értéktári munkafolyamat és gyakorlat, illetve a hungarikum törvény és végrehajtási rendeletének a megismertetése a partnereikkel tájékoztatás útján történt. Ezt követte a gyűjtés módszereinek, az értéklista elkészítésének, az összegyűjtött értékek végrehajtási rendelet szerinti csoportosításának az elvégzése. Ezt követően Kisiratoson, értéklista alapján, értékfeltárás történt, melynek során szakirodalmi anyagot, interjúkat, fényképeket gyűjtöttünk az értékekről, amelyekről értéktárba kerülési indoklásokat készítettünk. Mindezeket értéklapokon dokumentáltunk. Közben a pusztaszabolcsiak kisiratosi értékúton vettek részt, megismerkedni a település értékeivel. Fontos lépés volt a Kisiratosi Értéktár Bizottság létrehozása, a szervezeti működési szabályzat alapján. Ezt követően a kisiratosi munkacsoport további értékek önálló feltárását végezte, a tervnek és a módszertannak, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően. Ennek során a feltárt anyagot a helybeli civilszervezetekkel, a lakossággal és a képviselőkkel szembesítette, illetve további javaslatokat kért. Az elkészült értéklapokat elküldték Pusztaszobolcsra, az ottaniakkal állandó villámposta kapcsolatban voltak. Ott az értéklapokat a Kapcsos Könyvbe foglalták, majd elküldték a Kisiratosi Értéktár Bizottsághoz. A Kisiratos kincsei kiadvány összerakása, a képeslapok tartalmi és formai megjelenésének a megbeszélésére 2016. június 8-án került sor a két csoport közös munkájával.
Kisiratosi értékek
– Melyek azok a kisiratosi értékek, amelyek helyet kaptak az értéktárban?
– Azokat nyolc csoportba soroltuk: I. Agrár- és élelmiszer-gazdaság, ahova az üvegház, a kisiratosi kenyér, Vígh Irénke tortái és a méhészkedés került. A II., Egészség és életmód csoportba a savanyú leves, a Pió atyáról elnevezett gyermekotthon, gyógynövények és házi praktikák, kézimunkák kerültek. A III., Épített környezet csoportba a jellegzetes régi épületek, a kultúrház, az iskolaépület, a halottasház, a templom és a parókia tartozik. IV. csoport: Ipari és műszaki megoldások. V. Kulturális örökség, ahova az 1881. szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére felszentelt római katolikus templom, a díszpolgárok szellemi öröksége, dr. Almási Béla, a Kisiratosi Tájház, a kisiratosi népi gyermekjátékok, nyelvjárások (Vajda Noémi, Öregapám mesélte; a Páter Godó Mihály jezsuita atyáról elnevezett általános iskola tevékenysége; Péter Godó Mihály jezsuita atya öröksége; a II. világháborúban elesett kisiratosiak emlékműve; a halottak elbúcsúztatása versben, illetve a temetés előtti virrasztás énekes asszonyokkal. Temetéskor a kiharangozás módja; a Nemzetközi Citera-, Népzenei és Néptánctábor; a hagyományos falunapok; a kunhalmok Kisiratos történetében; a tizennyolc évesek ünnepe; a település jelképei; tablógyűjtemény 1952-től; alkotótábor; a Rónasági citerazenekar; a Szalbek Vegyes kórus; népzene és néptánc; anyakönyvek a XIX. századból. A VI. csoport a sportot öleli fel. A VII. csoport a természeti környezet: Kisiratos természeti adottságai, a Rónaság; a kisiratosi gyógyvíz. A VIII. csoport a turizmus és vendéglátás: Kisiratos Kupa, fogathajtó verseny. E hosszú névsor végén szerepel: a Kisiratosi Értéktár Bizottság fenntartja az értéklista változtatásának, bővítésének a jogát. Vagyis, ha új értékek kerülnek felszínre, azokat a Kapcsos Könyvbe foglalják. Ha az összegyűlt anyag megér egy újabb kiadványt, abba foglalják.
Várják az értéktárigénylőket
– Hogyan lehet az értéktár elkészítését kiterjeszteni más Arad megyei vagy bánsági településekre?
– Ahogyan mi mentoráltunk más településeket, úgy a kisiratosiak is segíthetnek e témában más Arad megyei településeket. Azért is tettünk meg mindent a kisiratosi értéktár elkészítéséért, dolgoztunk együtt az általuk kijelölt személyekkel, hogy a közös munka folyamán megtanulják, hogyan kell nyilvántartásba venni, feldolgozni a helybeli értékeket, hogy a továbbiakban ők is segíthessenek más települések értéktárainak az elkészítésében. Őszintén szólva e témában központi szerepet szántunk Kisiratosnak, amelynek a szakemberei segíthetnek más településeknek is az értéktáraik elkészítésében. Tulajdonképpen az értéktárak elkészítésének a szükségessége Lezsák Sándornak és munkatársainak a fejéből pattant ki. Mert nagyon fontos a kulturális értékeinknek az összegyűjtése, valahol történő nyilvántartása, a megőrzés biztonsága érdekében. Az értéktárban szereplő értékeket ugyanis életre lehet kelteni, azok turisztikai vonzatot képezhetnek. Kisiratoson eddig is vigyáztak az értékekre, hiszen a Pro Ki Dor Egyesület eddig is egy sor hagyomány-, illetve értékmentő munkát végzett.
– Kérem, ismertesse e hatalmas munkában részt vett személyek nevét!
– Pusztaszobolcsról a Hagyományőrző Alapítvány munkatársai: Ádámné Farkas Beáta, Mányi Lajosné, Molnár Sándor, Bartókné Piller Magdolna, Fehér Mihályné, Rideg Lászlóné, László Jánosné, Ádám László és jómagam, Czöndör Mihályné Joó Katalin. A kisiratosiak közül Almási Vince – az Értéktár Bizottság elnöke –, Almási Gábor, Benedek Sándor, Korondi Józsa Erika, Németh Anna, Németh Emese, Pataky Lehel Zsolt, Sarusi Mihály, Vajda Noémi és Wágner Szabó János dolgozott a Kisiratosi Értéktár összeállításán.
– A pályázat elkészítéséhez szükséges-e az önrész?
– Nem szükséges, sőt előfinanszírozású. Vagyis amikor benyújtottuk a pályázatot, azt elbírálták, majd értesítettek a nyertes voltáról, megtörtént a szerződéskötés és küldték is a pénzt. Ez a pályázat 3 millió forint támogatást kapott, amiből a kiadvány nyomtatási költségei mellett eszközbeszerzési, étkezési, illetve utaztatási költségeket is fedezni lehet. A kisiratosiakat abból a célból vittük el Pusztaszabolcs környéki települések, turisztikai létesítmények megtekintésére, hogy az ottani tapasztalatok alapján maguk is könnyebben felismerhessék az itthoni értékeiket. Éppen ezért ajánlom más Arad megyei, esetleg bánsági vagy partiumi települések értéktárainak az elkészítését, hiszen annak turisztikai vonzata is lehet, nemcsak a települések jobb megismeréséhez, hanem a gazdasági fejlődésükhöz is hozzájárulhat.
– Köszönöm a beszélgetést!
– Én köszönöm a lehetőséget!
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. szeptember 27.
A VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál sikere
Megcsillogtatták népzenénk legszebb gyöngyszemeit
Amint azt előzetesen közöltük, szombaton a kisiratosi kultúrotthonban szervezték meg a VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivált, amelynek a megnyitójában Vörös Annamária műsorvezető köszöntötte a helybeli, illetve a környékről és az anyaországból érkezett vendégeket, majd a mikrofonhoz kérte Korondi Józsa Erika polgármestert és Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt.
A népzene nevel, fejleszt, oktat
A polgármester szívélyesen üdvözölte a vendégeket, név szerint megemlítve a mellette álló megyei elnököt, majd a zenének, különösen a magyar népdalnak nemzeti kultúránkban elfoglalt fontos szerepét ecsetelte. A népzene nevel, fejleszt, oktat és feltárja számunkra a gyökereinket. A felhangzó népdalokat már nagyanyáink, a rokonaink és a legtávolabbi őseink is ismerték, énekelték. A népzenénk nem csak az embereket, hanem az egész régióban élő magyarságot összeköti, a tagjai, ha más tájszólással vagy helyi szokáshoz igazodva módosítással is énekelik, gyakorolják, azok egyetlen tőről fakadnak. Éppen ezért minden résztvevőnek nagyon jó szórakozást, kellemes együttlétet, közös énekelést, népzenénk közös ízlelgetését kívánta. Zárszavában köszönetet mondott Faragó Péter RMDSZ-megyei elnöknek a Fesztivál megszervezéséhez nyújtott segítségért és a leköszönt polgármesternek, Almási Vincének is a szervezési, lebonyolítási munkában tanúsított közreműködésért. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ megyei tanácsosai révén, az Arad Megyei Tanács mellett működő Kulturális Központtól kapott anyagi támogatást, továbbá a kisiratosi intézmények, vállalkozók és magánszemélyek mindennemű anyagi, vagy a munkájukkal történt támogatását. Mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak a mintegy 250 vendég ellátásához, a kiváló hangulat megteremtéséhez.
Ezt követően Faragó Pétert RMDSZ-megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejtette: az érdekvédelmi szervezet legfontosabb feladata, kötelessége segíteni mindenhol, ahol magyarok élnek, ahol szükség van a magyar kultúra művelésére, ápolására. Megragadta az alkalmat megköszönni a szervezőknek, akik munkájukkal újabb alkalmat adtak magyar kultúránk éltetéséhez, ápolásához. Miután megköszönte a hazai és az anyaországi fellépőknek, a vendégeknek a közreműködését, a hagyományos kulturális rendezvény folytatását, éltetését, illetve továbbadását szorgalmazta, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Színes népzenei program
Vörös Annamária műsorvezető elsőként a tavaly alakult, helybeli Napraforgó gyermekciterazenekart szólította színpadra, ahol Juhász Kálmán betanításával és vezetésével gyermekdalokat adtak elő nagy sikerrel.
Utánuk a szabadkígyósi Kígyós citerazenekar 6 tagja Juhász Kálmán vezetésével vajdasági lakodalmas dalokat játszott. Ezt követően a Temesvári Nefelejcs Asszonykórus népdalcsokorral kedveskedett, előtte azonban a vezetőjük elmondta: a 2004-ben alakult Geml József Társaskörből nőtték ki magukat és az éneklés szeretete köti össze őket.
A továbbiakban a 2011-ben alakult kisiratosi Kikelet serdülőkorú citerazenekar Juhász Kálmán vezetésével adott elő vajdasági lakodalmas dalokat, átütő sikerrel. Ezt követően a nagyiratosi Forray Népdalkör lépett fel, Nagy Melinda vezetésével mezőségi dalokat és katonadalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a pusztaföldvári Földvár citerazenekar lépett fel, Juhász Kálmán vezetésével vajdasági népdalokat és palóc lakodalmast adtak elő. Ezt követően a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus Jaksity Florentina és Pintér András vezetésével, pallérozott hangon adott elő sárközi dalokat és katonadalokat, nagy sikerrel. Utánuk a 2016-ban Országos Aranypáva-díjat nyert csorvási Nefelejcs Népdalkör vajdasági és kiskunhalasi dalokat adott elő vastaps közepette. A továbbiakban a dombegyházi Héthalom citerazenekar népdalcsokorral kedveskedett a szépszámú közönségnek. Ezt követően, az est egyik kiemelkedő produkciójaként, a Kisiratosi Gazdakórusként 2004-ben alakult, majd 2012-től Szalbek névre hallgató vegyes kórus karnagya, Almási Gábor tanár előrebocsátotta: a Bárdos Lajos feldolgozásaiból, egyházi és katonadalokból merített repertoárjukat az I. világháborúban elesett 76, illetve a II. világégésben hősi halált halt további 31 kisiratosi polgár kegyeletére adják elő. A Kiss P. Anikó ágyai iskolaigazgató közreműködésével, több szólamban, kiválóan előadott műsoruk nem véletlenül váltott ki vastapsot.
Ezt követően a csorvási fiatalokból álló Villő citerazenekar Juhász Kálmán betanításával szatmári és nagykunsági dalokat adott elő nagy sikerrel. A továbbiakban a 17 tagú kisiratosi Rónasági citerazenekar, Juhász Kálmán vezetésével, Korondi Józsa Erika jelenlegi és Almási Vince leköszönt polgármesterek, valamint Jaksity Florentina és Pintér András közreműködésével halasi és vajdasági népdalcsokorral lepte meg a lelkes közönséget. Utánuk az ötszörös Országos Aranypáva-díjas, kétszeres Aranypáva-nagydíjas kétsopronyi Horenka Népdalkör és Rosicka citerazenekar békési magyar és szlovák népdalokat adott elő nagy sikerrel. A mezőtúri Tücsök citerazenekar szerelmes és párosító dalokkal kedveskedett. A szombati VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál végét, egyben csattanóját a kazincbarcikai Galagonya citerazenekar parádés fellépése képezte, amely Scserbin János vezetésével megcsillogtatta a citerazene legszebb gyöngyszemeit.
Baráti együttlét, köszönet
A színes program végén Korondi Józsa Erika polgármester köszönetet mondott a csodálatos estért minden fellépőnek, majd mindnyájukat vacsorára hívta. Közösen elfogyasztották a Torma Gizella, Őze Anna, Kurtucz Rozális és Kristóf Rozália alkotta szakácscsapat főztjét, az ízletes csorbát, a sültet és a körítést, amit hegyaljai szőlőlével, ásványvízzel, üdítővel öblítettek. Közben kisorsolták a mintegy 50, a fellépők, illetve a helybeli vállalkozók és gazdálkodók által felajánlott nyereményt, köztük a fődíjat, az ajándékkosarat, amit a helybeli Torma Alex vihetett el. Ezt követően éjféltájig együtt nótáztak, majd elégedetten mentek haza, a szervezők jóvoltából minden fellépő egy-egy ajándékszatyorral. A VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál sikeréért Korondi Józsa Erika polgármester ezúttal is köszönetet mond minden támogatónak, a vendégek ellátásában közreműködött személynek, illetve fellépőnek egyaránt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
Megcsillogtatták népzenénk legszebb gyöngyszemeit
Amint azt előzetesen közöltük, szombaton a kisiratosi kultúrotthonban szervezték meg a VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivált, amelynek a megnyitójában Vörös Annamária műsorvezető köszöntötte a helybeli, illetve a környékről és az anyaországból érkezett vendégeket, majd a mikrofonhoz kérte Korondi Józsa Erika polgármestert és Faragó Péter RMDSZ-megyei elnököt.
A népzene nevel, fejleszt, oktat
A polgármester szívélyesen üdvözölte a vendégeket, név szerint megemlítve a mellette álló megyei elnököt, majd a zenének, különösen a magyar népdalnak nemzeti kultúránkban elfoglalt fontos szerepét ecsetelte. A népzene nevel, fejleszt, oktat és feltárja számunkra a gyökereinket. A felhangzó népdalokat már nagyanyáink, a rokonaink és a legtávolabbi őseink is ismerték, énekelték. A népzenénk nem csak az embereket, hanem az egész régióban élő magyarságot összeköti, a tagjai, ha más tájszólással vagy helyi szokáshoz igazodva módosítással is énekelik, gyakorolják, azok egyetlen tőről fakadnak. Éppen ezért minden résztvevőnek nagyon jó szórakozást, kellemes együttlétet, közös énekelést, népzenénk közös ízlelgetését kívánta. Zárszavában köszönetet mondott Faragó Péter RMDSZ-megyei elnöknek a Fesztivál megszervezéséhez nyújtott segítségért és a leköszönt polgármesternek, Almási Vincének is a szervezési, lebonyolítási munkában tanúsított közreműködésért. Ugyanakkor megköszönte az RMDSZ megyei tanácsosai révén, az Arad Megyei Tanács mellett működő Kulturális Központtól kapott anyagi támogatást, továbbá a kisiratosi intézmények, vállalkozók és magánszemélyek mindennemű anyagi, vagy a munkájukkal történt támogatását. Mindazoknak, akik bármivel is hozzájárultak a mintegy 250 vendég ellátásához, a kiváló hangulat megteremtéséhez.
Ezt követően Faragó Pétert RMDSZ-megyei elnök köszöntötte az egybegyűlteket, majd kifejtette: az érdekvédelmi szervezet legfontosabb feladata, kötelessége segíteni mindenhol, ahol magyarok élnek, ahol szükség van a magyar kultúra művelésére, ápolására. Megragadta az alkalmat megköszönni a szervezőknek, akik munkájukkal újabb alkalmat adtak magyar kultúránk éltetéséhez, ápolásához. Miután megköszönte a hazai és az anyaországi fellépőknek, a vendégeknek a közreműködését, a hagyományos kulturális rendezvény folytatását, éltetését, illetve továbbadását szorgalmazta, majd mindenkinek jó szórakozást kívánt.
Színes népzenei program
Vörös Annamária műsorvezető elsőként a tavaly alakult, helybeli Napraforgó gyermekciterazenekart szólította színpadra, ahol Juhász Kálmán betanításával és vezetésével gyermekdalokat adtak elő nagy sikerrel.
Utánuk a szabadkígyósi Kígyós citerazenekar 6 tagja Juhász Kálmán vezetésével vajdasági lakodalmas dalokat játszott. Ezt követően a Temesvári Nefelejcs Asszonykórus népdalcsokorral kedveskedett, előtte azonban a vezetőjük elmondta: a 2004-ben alakult Geml József Társaskörből nőtték ki magukat és az éneklés szeretete köti össze őket.
A továbbiakban a 2011-ben alakult kisiratosi Kikelet serdülőkorú citerazenekar Juhász Kálmán vezetésével adott elő vajdasági lakodalmas dalokat, átütő sikerrel. Ezt követően a nagyiratosi Forray Népdalkör lépett fel, Nagy Melinda vezetésével mezőségi dalokat és katonadalokat adtak elő vastaps közepette. Utánuk a pusztaföldvári Földvár citerazenekar lépett fel, Juhász Kálmán vezetésével vajdasági népdalokat és palóc lakodalmast adtak elő. Ezt követően a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórus Jaksity Florentina és Pintér András vezetésével, pallérozott hangon adott elő sárközi dalokat és katonadalokat, nagy sikerrel. Utánuk a 2016-ban Országos Aranypáva-díjat nyert csorvási Nefelejcs Népdalkör vajdasági és kiskunhalasi dalokat adott elő vastaps közepette. A továbbiakban a dombegyházi Héthalom citerazenekar népdalcsokorral kedveskedett a szépszámú közönségnek. Ezt követően, az est egyik kiemelkedő produkciójaként, a Kisiratosi Gazdakórusként 2004-ben alakult, majd 2012-től Szalbek névre hallgató vegyes kórus karnagya, Almási Gábor tanár előrebocsátotta: a Bárdos Lajos feldolgozásaiból, egyházi és katonadalokból merített repertoárjukat az I. világháborúban elesett 76, illetve a II. világégésben hősi halált halt további 31 kisiratosi polgár kegyeletére adják elő. A Kiss P. Anikó ágyai iskolaigazgató közreműködésével, több szólamban, kiválóan előadott műsoruk nem véletlenül váltott ki vastapsot.
Ezt követően a csorvási fiatalokból álló Villő citerazenekar Juhász Kálmán betanításával szatmári és nagykunsági dalokat adott elő nagy sikerrel. A továbbiakban a 17 tagú kisiratosi Rónasági citerazenekar, Juhász Kálmán vezetésével, Korondi Józsa Erika jelenlegi és Almási Vince leköszönt polgármesterek, valamint Jaksity Florentina és Pintér András közreműködésével halasi és vajdasági népdalcsokorral lepte meg a lelkes közönséget. Utánuk az ötszörös Országos Aranypáva-díjas, kétszeres Aranypáva-nagydíjas kétsopronyi Horenka Népdalkör és Rosicka citerazenekar békési magyar és szlovák népdalokat adott elő nagy sikerrel. A mezőtúri Tücsök citerazenekar szerelmes és párosító dalokkal kedveskedett. A szombati VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál végét, egyben csattanóját a kazincbarcikai Galagonya citerazenekar parádés fellépése képezte, amely Scserbin János vezetésével megcsillogtatta a citerazene legszebb gyöngyszemeit.
Baráti együttlét, köszönet
A színes program végén Korondi Józsa Erika polgármester köszönetet mondott a csodálatos estért minden fellépőnek, majd mindnyájukat vacsorára hívta. Közösen elfogyasztották a Torma Gizella, Őze Anna, Kurtucz Rozális és Kristóf Rozália alkotta szakácscsapat főztjét, az ízletes csorbát, a sültet és a körítést, amit hegyaljai szőlőlével, ásványvízzel, üdítővel öblítettek. Közben kisorsolták a mintegy 50, a fellépők, illetve a helybeli vállalkozók és gazdálkodók által felajánlott nyereményt, köztük a fődíjat, az ajándékkosarat, amit a helybeli Torma Alex vihetett el. Ezt követően éjféltájig együtt nótáztak, majd elégedetten mentek haza, a szervezők jóvoltából minden fellépő egy-egy ajándékszatyorral. A VI. Kisiratosi Nemzetközi Népzenei Fesztivál sikeréért Korondi Józsa Erika polgármester ezúttal is köszönetet mond minden támogatónak, a vendégek ellátásában közreműködött személynek, illetve fellépőnek egyaránt.
Balta János
Nyugati Jelen (Arad)
2016. október 4.
A IV. Nagyiratosi Népdaltalálkozó sikere
Folytatni a meghonosodott, szép hagyományt
Szombaton a nagyiratosi Forray Népdalkör IV. alkalommal szervezte meg a Népdaltalálkozót, amelynek a programja szerint a kultúrotthonban 16 órától fogadták a vendégeket, majd 17 óra után elkezdődött a műsor. Kiss Csilla műsorvezető, köszöntőjét követően, a színpadra kérte Papp Attila polgármestert, aki üdvözölte a hat csoport tagjait és vezetőit, majd mindnyájuknak jó szórakozást, kellemes együtténeklést kívánt.
A műsorvezető elsőként a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórust kérte a színpadra, utánuk a kisiratosi Szalbek vegyeskórus, majd a házigazdák, a Forray Népdalkör fellépése következett. Utánuk a dombegyházi Héthalom Citerazenekar és Népdalkör, a kisiratosi Rónasági Citerazenekar következett, a műsort a Csorvási Citerazenekar és Népdalkör fellépése zárta. A családias hangulatban lezajlott előadás közben a nézőtéren helyet foglaló kórustagok együtt énekeltek a fellépőkkel. A műsor után Nagy Melinda, a Forray Népdalkör vezetője mindenkinek megköszönte, amiért együtt nótázhattak, majd Papp Attila polgármester minden csoportvezetőnek átadta az emléklapot, illetve mindnyájuknak megköszönte a fellépést. Utána egy közös fotó kedvéért kivonultak a kultúrotthon elé, majd együtt elfogyasztották a Szász Franciska, Kovács Rozália, Andó Katalin és Létrai Enikő által készített ízletes húslevest és sertéspörköltet, illetve a fánkot. Vacsora közben és után Papp Ádám és zenekara kísérte a nótázásokat. Vacsora után szervezték meg a tombolasorsolást, melynek során 35 nyeremény talált gazdára.
A 105 résztvevőt megmozgatott IV. Nagyiratosi Népdaltalálkozó szervezői nevében Nagy Melinda, a Forray Népdalkör vezetője ezúttal is köszönetet mond a helybeli sertésnevelde tulajdonosának a vacsorához felajánlott sertésért, a támogatásért a Nagyiratosi Polgármesteri Hivatalnak, illetve mindazoknak, akik nem óhajtják a nevük megemlítését. Ugyanakkor köszönet jár a már említett szakácsnőknek, de azoknak is, akik segédkeztek a vendégek ellátásában, hozzájárulva a nagyiratosi népdaltalálkozók szép hagyományának a folytatásához.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)
Folytatni a meghonosodott, szép hagyományt
Szombaton a nagyiratosi Forray Népdalkör IV. alkalommal szervezte meg a Népdaltalálkozót, amelynek a programja szerint a kultúrotthonban 16 órától fogadták a vendégeket, majd 17 óra után elkezdődött a műsor. Kiss Csilla műsorvezető, köszöntőjét követően, a színpadra kérte Papp Attila polgármestert, aki üdvözölte a hat csoport tagjait és vezetőit, majd mindnyájuknak jó szórakozást, kellemes együtténeklést kívánt.
A műsorvezető elsőként a Tornyai és Nagyvarjasi Asszonykórust kérte a színpadra, utánuk a kisiratosi Szalbek vegyeskórus, majd a házigazdák, a Forray Népdalkör fellépése következett. Utánuk a dombegyházi Héthalom Citerazenekar és Népdalkör, a kisiratosi Rónasági Citerazenekar következett, a műsort a Csorvási Citerazenekar és Népdalkör fellépése zárta. A családias hangulatban lezajlott előadás közben a nézőtéren helyet foglaló kórustagok együtt énekeltek a fellépőkkel. A műsor után Nagy Melinda, a Forray Népdalkör vezetője mindenkinek megköszönte, amiért együtt nótázhattak, majd Papp Attila polgármester minden csoportvezetőnek átadta az emléklapot, illetve mindnyájuknak megköszönte a fellépést. Utána egy közös fotó kedvéért kivonultak a kultúrotthon elé, majd együtt elfogyasztották a Szász Franciska, Kovács Rozália, Andó Katalin és Létrai Enikő által készített ízletes húslevest és sertéspörköltet, illetve a fánkot. Vacsora közben és után Papp Ádám és zenekara kísérte a nótázásokat. Vacsora után szervezték meg a tombolasorsolást, melynek során 35 nyeremény talált gazdára.
A 105 résztvevőt megmozgatott IV. Nagyiratosi Népdaltalálkozó szervezői nevében Nagy Melinda, a Forray Népdalkör vezetője ezúttal is köszönetet mond a helybeli sertésnevelde tulajdonosának a vacsorához felajánlott sertésért, a támogatásért a Nagyiratosi Polgármesteri Hivatalnak, illetve mindazoknak, akik nem óhajtják a nevük megemlítését. Ugyanakkor köszönet jár a már említett szakácsnőknek, de azoknak is, akik segédkeztek a vendégek ellátásában, hozzájárulva a nagyiratosi népdaltalálkozók szép hagyományának a folytatásához.
Balta János Nyugati Jelen (Arad)