Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség
5 tétel
2004. augusztus 6.
Közel száz önkormányzati alkalmazott, polgármester és projektfelelős látogatott el az aug. 5-én kezdődött "Partnerség erősítése a kistérségek között" című, Román–Magyar Phare CBC Kisprojekt alap támogatásával Szatmárnémetiben megvalósuló képzésre. A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht., a Felső–Dadai Térségi Fejlesztési Szövetség és a Szatmár Megyei Tanács Európai Integrációs Osztálya által szervezett kétnapos konferencián bemutatták többek között a magyar–román–ukrán interrégió közös fejlesztési koncepcióját, a magyar–román–szerb trilaterális együttműködés elképzeléseit és más interregionális programokat. /Princz Csaba: Élénkülő kistérségi kapcsolatok Románia és Magyarország között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 6./
2006. február 24.
Az Európai Unió Phare CBC Kisprojekt Alap 6 millió forint összegű támogatásával magyar–román befektetés-ösztönzési program indul a két ország határ menti térségében, amelyet a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. és az erdélyi Szatmár Megyei Vállalkozók Fóruma valósít meg. A partnerek az egymással szomszédos területek fejlődését és felzárkóztatását segítik elő az együttműködésben lévő lehetőségek kihasználásával. A program során 2006. szeptember végéig a felek befektetési katasztert készítenek. Feltárják Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megye beruházási lehetőségeit, valamennyi településen felmérik a gazdasági tevékenységhez rendelkezésre álló ingatlanokat. /Magyar–román befektetés-ösztönzési program a határ mentén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./
2006. április 27.
A Szabolcs–Szatmár–Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. a szatmárnémeti Vállalkozók Fóruma Egyesülettel (VFE), közösen, olyan képzési programot állított össze a „Határ menti befektetés–ösztönzés” című projekt keretében Szabolcs–Szatmár–Bereg és Szatmár megye kistérségi menedzserei, gazdaságfejlesztéssel, területfejlesztéssel és befektetés–ösztönzéssel foglalkozó szakemberei számára, mely nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatiasságra. Veres Kupán Enikő, az egyesület ügyvezető igazgatója elmondta, a képzésen a résztvevők a gyakorlatban is jól hasznosítható naprakész ismereteket szerezhetnek. /(princz): Képzést hirdet a VFE. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2013. január 25.
Magyarországi segítséggel korszerűsítenek hét Szatmár megyei templomot
Magyar–román határon átívelő pályázat keretében végeznek templomfelújításokat Szatmár, illetve a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség közös, Középkori templomok útja című projektje keretében, romániai oldalon körülbelül 450 ezer eurót költhetnek hét kegyhely felújítására, illetve népszerűsítésére.
Nagy Sándor, a nagykárolyi egyházmegye esperese lapunknak elmondta, tárgyi beavatkozásokat három templomon végeznek majd, melyeket régészeti és műemlékvédelmi feltárások előznek meg. A berei templomban korábban is végeztek már kutatásokat a műemlékvédők, amelyek során helyenként megbontották a falat – ekkor bukkantak rá néhány különleges freskóra.
Az esperes szerint a 12. vagy 13. századi templomot oly módon restaurálják majd, hogy a régi falfestmények látszódjanak. A szomszédos Csomaköz református temploma is szerepel a listán, ahol többek között a különálló haranglábat költöztetik kicsit távolabb az épülettől, ugyanis ez eltakarja az építmény legrégibb és legértékesebb részét, a bejárati ajtót, illetve annak keretét.
A krasznacégényi református templom felújítása is szerepel a tervek között, itt nagy hangsúlyt fektetnek majd a feltárási munkálatokra, amelyek során alaposabban megismerhetik az épület múltját. Nagy Sándor elmondta: nagy örömmel fogadták a magyarországi főpályázó kezdeményezését, hisz önerőből nem tudták volna finanszírozni a beavatkozásokat, különösképp, hogy Csomaközön és Krasznacégényben alig élnek már reformátusok.
A felsoroltak mellett az ákosi református templomhoz tartozó egykori magtárat is felújítják, amelyben turisztikai centrumot alakítanak ki, míg a sárközújlaki, a vetési és az egri református kegyhelyek népszerűsítése céljából úgynevezett információs pultokat alakítanak ki, ahol a technika legmodernebb eszközei révén igyekszenek majd a turistáknak bemutatni a térség templomait és egyéb látnivalóit. A tavaly októberben kezdődött projekt lefutási ideje két év, így 2014 őszére valószínűleg végeznek a beavatkozásokkal.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),
Magyar–román határon átívelő pályázat keretében végeznek templomfelújításokat Szatmár, illetve a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség közös, Középkori templomok útja című projektje keretében, romániai oldalon körülbelül 450 ezer eurót költhetnek hét kegyhely felújítására, illetve népszerűsítésére.
Nagy Sándor, a nagykárolyi egyházmegye esperese lapunknak elmondta, tárgyi beavatkozásokat három templomon végeznek majd, melyeket régészeti és műemlékvédelmi feltárások előznek meg. A berei templomban korábban is végeztek már kutatásokat a műemlékvédők, amelyek során helyenként megbontották a falat – ekkor bukkantak rá néhány különleges freskóra.
Az esperes szerint a 12. vagy 13. századi templomot oly módon restaurálják majd, hogy a régi falfestmények látszódjanak. A szomszédos Csomaköz református temploma is szerepel a listán, ahol többek között a különálló haranglábat költöztetik kicsit távolabb az épülettől, ugyanis ez eltakarja az építmény legrégibb és legértékesebb részét, a bejárati ajtót, illetve annak keretét.
A krasznacégényi református templom felújítása is szerepel a tervek között, itt nagy hangsúlyt fektetnek majd a feltárási munkálatokra, amelyek során alaposabban megismerhetik az épület múltját. Nagy Sándor elmondta: nagy örömmel fogadták a magyarországi főpályázó kezdeményezését, hisz önerőből nem tudták volna finanszírozni a beavatkozásokat, különösképp, hogy Csomaközön és Krasznacégényben alig élnek már reformátusok.
A felsoroltak mellett az ákosi református templomhoz tartozó egykori magtárat is felújítják, amelyben turisztikai centrumot alakítanak ki, míg a sárközújlaki, a vetési és az egri református kegyhelyek népszerűsítése céljából úgynevezett információs pultokat alakítanak ki, ahol a technika legmodernebb eszközei révén igyekszenek majd a turistáknak bemutatni a térség templomait és egyéb látnivalóit. A tavaly októberben kezdődött projekt lefutási ideje két év, így 2014 őszére valószínűleg végeznek a beavatkozásokkal.
Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár),
2016. november 14.
A KREK támogatja az RMDSZ-t
Hétfőn a KREK nevében Csűry István püspök és Forró László főjegyző ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, valamint parlamenti képviselőit a székházba.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatja az RMDSZ-t”- így foglalta össze röviden a tanácskozás végén ennek lényegét Forró László főjegyző. Tekintettel ugyanis arra, hogy romániai, s ezen belül partiumi magyarságunk a december 11-i parlamenti választás kapcsán újabb megmérettetésre készül, a KREK vezetése szükségesnek tartotta nemcsak az egyházi és világi vezetők egységes fellépését, de ugyanakkor az egyértelmű érték- és irányjelzést is, melynek jegyében ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, illetve törvényhozóit.
Az egybegyűlteket Forró László köszöntötte. Csűry István püspök szokása szerint a bibliaolvasó kalauz arra a napra rendelt idézetét olvasta fel, ezúttal Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt II. levele 9. részének 6-től 15-ig terjedő igeverseit. Arra hívta fel a figyelmet: az adakozó ember nem a saját ügyességének köszönheti nagyszerűségét, hanem az őt támogató Istennek, mint ahogyan az, aki elfogadja az ajándékot is az Úr segítségének mondhat ezért hálát. Amikor tehát az igazság ajándékait gyümölcsként számba akarjuk venni, ezt egy szolgálatnak kell tekinteni, így a tanácskozás résztvevői is egy olyan istentiszteletet követnek el, amiről már kétezer éve lehet olvasni a Szentírásban, miközben az erdélyi, illetve partiumi magyar közösség erősítését szolgálják, még akkor is, ha néhányan görbén néznek rájuk. Miközben felidézte, hogy az összefogás az önkormányzati választások eredményeiben is megmutatta pozitív hatását, az egyházfő arra is kitért, hogy az egyházkerületi választások során sok lövést kellett elviselnie, „szitává lőtték az életét”, emberileg és lelkipásztorilag is „sok valótlanságot és törvénytelenséget” követtek el ellene, azonban mindezzel szerinte csak azt érték el, hogy még erőteljesebben gondolja azt, hogy nem szabad megfáradni, elfásulni.
Jobb belátásra
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke arról beszélt: sok a csalódott és dühös ember ma Romániában, az érdekkérvényesítést azonban csak politikai eszközökkel lehet elérni, és egy ilyen eszköz az RMDSZ. Meglátásában egy kihívásnak kell tekinteni a kishitűség legyőzését is. A versenypártokkal szerencsére ezúttal nem kell megküzdeni: az MPP-s jelöltek az RMDSZ listáin szerepelnek, az „EMNP-t pedig jobb belátásra bírták, mert senki se gondolja azt, hogy önmaguktól döntöttek úgy, hogy nem indulnak a választásokon”. Az RMDSZ-elnök több olyan példát is felsorolt, amiért fontos, hogy erős RMDSZ-frakciók legyenek a parlamentben. Arra is kitért: jelenleg szinte lehetetlen megjósolni, hogy ki vagy kik alakítanak majd kormány, de esély van rá, hogy az RMDSZ ismét a mérleg nyelve legyen, ahhoz azonban, hogy kormánytényező lehessen, összefogásra van szükség, mert „egymásra vagyunk utalva, és csak együtt lehetünk sikeresek, eredményesek”.
Farkas Zsolt előadó tanácsos bejelentette: a jelenlegi állás szerint a RO-HU-s pályázatok egyházi vonatkozású kiírásai jövő év júniusában lesznek meghirdetve. Négy területre fókuszálnak. Az egyik projekt esetében a KREK lenne a vezetőpartner, és együttműködne a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, valamint a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséggel műemlék templomok felújítása céljából (a pelbárthidai, az érbogyoszlói és a hegyközcsatári református templomok). Egy másik projektben partner lenne a KREK- a Tövishát értékeinek kiemelése-, míg két másik terv a szatmári és a nagybányai egyházmegyéket érintené.
Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök kifejtette: a RO-HU-s program keretében 232 millió euró állt a határ két oldalán levő nyolc megye rendelkezésére, melyből körülbelül 100-110 millió euró van szánva nyílt projektekre. Sikerült áterőltetni Bukaresten, hogy az elbírálások a megyéken átmenjenek. A stratégiai pályázatok valószínűleg decemberben- januárban nyílnak meg, utána pedig februártól folyamatosan a többi fejezetek is.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke jónak nevezte azt az új helyzetet, hogy nincs magyar- magyar verseny, és a mozgósítás fontosságáról beszélt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Hétfőn a KREK nevében Csűry István püspök és Forró László főjegyző ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, valamint parlamenti képviselőit a székházba.
„A Királyhágómelléki Református Egyházkerület támogatja az RMDSZ-t”- így foglalta össze röviden a tanácskozás végén ennek lényegét Forró László főjegyző. Tekintettel ugyanis arra, hogy romániai, s ezen belül partiumi magyarságunk a december 11-i parlamenti választás kapcsán újabb megmérettetésre készül, a KREK vezetése szükségesnek tartotta nemcsak az egyházi és világi vezetők egységes fellépését, de ugyanakkor az egyértelmű érték- és irányjelzést is, melynek jegyében ismételten tanácskozásra hívta a Partium magyar önkormányzati elöljáróit, illetve törvényhozóit.
Az egybegyűlteket Forró László köszöntötte. Csűry István püspök szokása szerint a bibliaolvasó kalauz arra a napra rendelt idézetét olvasta fel, ezúttal Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt II. levele 9. részének 6-től 15-ig terjedő igeverseit. Arra hívta fel a figyelmet: az adakozó ember nem a saját ügyességének köszönheti nagyszerűségét, hanem az őt támogató Istennek, mint ahogyan az, aki elfogadja az ajándékot is az Úr segítségének mondhat ezért hálát. Amikor tehát az igazság ajándékait gyümölcsként számba akarjuk venni, ezt egy szolgálatnak kell tekinteni, így a tanácskozás résztvevői is egy olyan istentiszteletet követnek el, amiről már kétezer éve lehet olvasni a Szentírásban, miközben az erdélyi, illetve partiumi magyar közösség erősítését szolgálják, még akkor is, ha néhányan görbén néznek rájuk. Miközben felidézte, hogy az összefogás az önkormányzati választások eredményeiben is megmutatta pozitív hatását, az egyházfő arra is kitért, hogy az egyházkerületi választások során sok lövést kellett elviselnie, „szitává lőtték az életét”, emberileg és lelkipásztorilag is „sok valótlanságot és törvénytelenséget” követtek el ellene, azonban mindezzel szerinte csak azt érték el, hogy még erőteljesebben gondolja azt, hogy nem szabad megfáradni, elfásulni.
Jobb belátásra
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke arról beszélt: sok a csalódott és dühös ember ma Romániában, az érdekkérvényesítést azonban csak politikai eszközökkel lehet elérni, és egy ilyen eszköz az RMDSZ. Meglátásában egy kihívásnak kell tekinteni a kishitűség legyőzését is. A versenypártokkal szerencsére ezúttal nem kell megküzdeni: az MPP-s jelöltek az RMDSZ listáin szerepelnek, az „EMNP-t pedig jobb belátásra bírták, mert senki se gondolja azt, hogy önmaguktól döntöttek úgy, hogy nem indulnak a választásokon”. Az RMDSZ-elnök több olyan példát is felsorolt, amiért fontos, hogy erős RMDSZ-frakciók legyenek a parlamentben. Arra is kitért: jelenleg szinte lehetetlen megjósolni, hogy ki vagy kik alakítanak majd kormány, de esély van rá, hogy az RMDSZ ismét a mérleg nyelve legyen, ahhoz azonban, hogy kormánytényező lehessen, összefogásra van szükség, mert „egymásra vagyunk utalva, és csak együtt lehetünk sikeresek, eredményesek”.
Farkas Zsolt előadó tanácsos bejelentette: a jelenlegi állás szerint a RO-HU-s pályázatok egyházi vonatkozású kiírásai jövő év júniusában lesznek meghirdetve. Négy területre fókuszálnak. Az egyik projekt esetében a KREK lenne a vezetőpartner, és együttműködne a Tiszántúli Református Egyházkerülettel, valamint a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséggel műemlék templomok felújítása céljából (a pelbárthidai, az érbogyoszlói és a hegyközcsatári református templomok). Egy másik projektben partner lenne a KREK- a Tövishát értékeinek kiemelése-, míg két másik terv a szatmári és a nagybányai egyházmegyéket érintené.
Pásztor Sándor Bihar megyei tanácselnök kifejtette: a RO-HU-s program keretében 232 millió euró állt a határ két oldalán levő nyolc megye rendelkezésére, melyből körülbelül 100-110 millió euró van szánva nyílt projektekre. Sikerült áterőltetni Bukaresten, hogy az elbírálások a megyéken átmenjenek. A stratégiai pályázatok valószínűleg decemberben- januárban nyílnak meg, utána pedig februártól folyamatosan a többi fejezetek is.
Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke jónak nevezte azt az új helyzetet, hogy nincs magyar- magyar verseny, és a mozgósítás fontosságáról beszélt.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro