Kettős állampolgárságú ukrajnai románok
(MTI) – Ukrajnában több százezren rendelkeznek más országok állampolgárságával, így Kárpátalján gyakorlatilag minden felnőtt román nemzetiségű lakosnak román útlevele is van – közölte hétfő esti ungvári tudósításában a Szabadság Rádió ukrán adása.
A riportban egyebek mellett elhangzott, hogy nincsenek pontos adatok arról, hány kárpátaljai lakos zsebében lapul valamelyik külföldi ország útlevele. A helyi román szervezetek vezetői azt állítják, a kárpátaljai románok mindössze 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel. Ugyanakkor szakértők szerint gyakorlatilag minden munkaképes felnőtt románnak, azaz a kárpátaljai románság 70 százalékának van Románia által kiadott útlevele. A rádió beszámolója szerint a kárpátaljai magyaroknak is van az anyaországuk által kiadott okmányuk, jóllehet ez zömmel a határon túli magyar státust jelölő magyarigazolvány.
Ezek az okmányok arra valók, hogy átjárhatóvá tegyék az Ukrajna és Európa közötti határt – fogalmazott a riportban Fegyir Sandor szociológus, ungvári egyetemi tanár, aki szerint az ilyen útlevelektől nem kell félni, mert a tulajdonosaik tiszta pragmatizmusból használják azokat, ugyanis csökkentik vagy eltüntetik a határok jelentette akadályt. Ez pozitív jelenség mind szociális, mind gazdasági szempontból – vélte a szakértő.
Népújság (Marosvásárhely)

Kárpátalján a románok 70 százalékának van román állampolgársága
Ukrajnában több százezren rendelkeznek más országok állampolgárságával, így Kárpátalján gyakorlatilag minden felnőtt román nemzetiségű lakosnak román útlevele is van – közölte ungvári tudósításában a Szabadság Rádió ukrán adása.
A riportban egyebek mellett elhangzott, hogy nincsenek pontos adatok arról, hány kárpátaljai lakos zsebében lapul valamelyik külföldi ország útlevele. A helyi román szervezetek vezetői azt állítják, a kárpátaljai románok mindössze 10 százaléka rendelkezik román útlevéllel. Ugyanakkor szakértők szerint gyakorlatilag minden munkaképes felnőtt románnak, azaz a kárpátaljai románság 70 százalékának van Románia által kiadott útlevele. A rádió beszámolója szerint a kárpátaljai magyaroknak is van az anyaországuk által kiadott okmányuk, jóllehet ez zömmel a határon túli magyar státust jelölő magyarigazolvány.
Ezek az okmányok arra valók, hogy átjárhatóvá tegyék az Ukrajna és Európa közötti határt” – fogalmazott a riportban Fegyir Sándor szociológus, ungvári egyetemi tanár, aki szerint az ilyen útlevelektől nem kell félni, mert a tulajdonosaik tiszta pragmatizmusból használják azokat, ugyanis csökkentik vagy eltüntetik a határok jelentette akadályt. Ez pozitív jelenség mind szociális, mind gazdasági szempontból – vélte a szakértő.
A riportban megszólaló Szvitlana Mitrjajeva, az ukrán Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézete kárpátaljai regionális részlegének igazgatója úgy vélte, veszélyt jelent Ukrajna nemzetbiztonságára nézve, ha az ukránoknak külföldi útlevelük is van. Ám ahhoz, hogy reagálni lehessen erre a helyzetre, mindenekelőtt világos törvényi szabályozásra lenne szükség – fogalmazott, hozzátéve, hogy az ukrán alkotmány tiltja ugyan a kettős állampolgárságot, de sem a büntető-, sem a közigazgatási törvénykönyv nem szabályozza a kérdést.
Krónika (Kolozsvár)

Demokratikus kötelezettségekre emlékeztet Washington
Mivel az Egyesült Államok és a közép-európai országok szövetsége a közös értékeken alapul, Washington nem ijed meg attól, hogy a demokratikus elvek előmozdítása és megvédelmezése iránti kötelezettségükre emlékeztesse partnereit – jelentette ki csütörtökön egy Washingtonban tartott konferencián Philip Gordon, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki ebben az összefüggésben konkrétan Magyarországra és Romániára tért ki.
Az európai és eurázsiai ügyekben illetékes államtitkár-helyettes az Európai Politikai Elemzőközpontban (CEPA) az Egyesült Államok – Közép-Európa stratégiai fórum 2012 címmel megrendezett konferencián kijelentette: „Ami Magyarországot illeti, élénk vitát folytatunk azokról a nyugtalanító erőfeszítésekről, amelyek a kormányzaton belül az intézményi fékek és ellensúlyok gyengítésére irányulnak, a vallások elismeréséhez szükséges nehézkes és átpolitizált regisztrációs eljárásról, az igazságszolgáltatás sértetlensége és függetlensége megőrzésének fontosságáról, valamint a szabad sajtóról”.
Magyarország folytassa a konzultációkat
„Arra ösztönözzük Magyarországot, hogy folytassa a konzultációkat ezekben a kérdésekben az Európa Tanács Velencei Bizottságával. Ez a folyamat már eddig is pozitív változásokhoz vezetett. Ugyancsak sürgetjük, hogy a magyar kormány ezekben a kérdésekben folytasson párbeszédet a civil társadalommal, hiszen úgy gondoljuk, hogy egy erős demokrácia az átlátható és átfogó politikai eljárás függvénye” – fogalmazott a vezető amerikai diplomata.
Aggasztó népszavazás a román államfőről
„Ami Romániát illeti, kifejeztük aggodalmunkat a demokratikus intézmények és a bírói testület függetlensége ellen irányuló fenyegetésekkel kapcsolatban. Különösen aggasztott bennünket az elnök felelősségre vonásáról tartott népszavazás, mert úgy tűnt, hogy a kormány az eljárás során megváltoztatja a szabályokat, valamint hiteles, választási csalásra utaló állítások és kísérletek történtek az alkotmánybíróság kényszerítésére” – szögezte le a diplomata.
„Örömmel nyugtáztuk, hogy a kormány tartotta magát a bíróság döntésének tiszteletben tartására vonatkozó elkötelezettségéhez. Bízunk abban, hogy Románia a demokratikus intézmények szilárdságának és függetlenségének megőrzése iránti elkötelezettségét megújítva lábal ki ebből a válságból” – mondta Philip Gordon.
A diplomata azután tért ki néhány mondatban Magyarországra és Romániára, hogy hosszan méltatta a közép-európai országoknak a nemzetközi biztonsági kihívások kezelésében és a demokrácia előmozdításában vállalt szerepét, valamint részletezte, hogy mivel járult hozzá az Egyesült Államok a térségben a demokrácia, a biztonság és a piacgazdaság megszilárdulásához.
Sziklaszilárd amerikai elkötelezettség
Rámutatott: azok, akik Kelet-Európában úgy gondolják, hogy az Egyesült Államok már nem összpontosít erre a régióra, figyelmen kívül hagynak egy alapvető pontot. Azt, hogy az az egyedülálló kapcsolatrendszer, amely közvetlenül a hidegháború után alakult ki, egy 21. századi partnerséggé fejlődött. Ez nemcsak a közös értékeken és érdekeken alapul, „hanem azon a közös felelősségen is, amellyel most szövetségesként együtt kell szembenéznünk”.
„Noha a pénzügyi és a stratégiai realitások arra kényszerítik az Egyesült Államokat, hogy megváltoztassuk erőink globális elhelyezkedését, elkötelezettségünk az európai biztonság és stabilitás iránt sziklaszilárd marad” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár, rámutatva, hogy Washington rendíthetetlenül kitart az észak-atlanti szerződés 5. cikke, valamint amellett, hogy a haderőcsökkentés ellenére fenntartsa Európában erőteljes katonai jelenlétét.
Gordon Magyarországot az 1956-os forradalommal és azzal kapcsolatban említette méltatóan, hogy tavaly Líbiában a magyar kormány volt az Egyesült Államok „védelmező ereje”. Nagy elismeréssel szólt a közép-európai országok afganisztáni és koszovói szerepvállalásáról is.
Döbbenet Safarov kiadatása miatt
A vezető amerikai diplomata a fórumon a Szabad Európa és a Szabadság Rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nem elégítették ki” azok a válaszok, amelyeket Budapesttől és Bakutól az örmény katonatársát nyolc évvel ezelőtt Budapesten meggyilkoló azeri tiszttel kapcsolatban kapott. A külügyi helyettes államtitkár azt mondta: továbbra is „döbbenetét és csalódottságát” fejezi ki amiatt, hogy Magyarország átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot. Az üzenet Baku számára is változatlan: Washingtont „megdöbbenti”, hogy egy gyilkosságért elítélt személyt ekképp dicsőítsenek. Gordon megfogalmazása szerint az eset „igazi provokáció a térségben”.
Szabadság (Kolozsvár)