"Nov. 9-én az Iskola Alapítvány szervezésében A romániai magyar oktatási hálózat jövőképe címmel értekezletre került sor Kolozsváron. A rendezvényen mintegy 150 pedagógus, illetve oktatási szakember vett részt. A magyar iskoláskorú népesség bemutatott demográfiai képe valósággal sokkolta a hallgatóságot. Nyitóbeszédében Markó Béla, az Iskola Alapítvány elnöke az intézményépítés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Murvai László, a Nevelési és Kutatási Minisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta: az óvodákat és az elemiket nem szabad semmiféleképpen feladni. Ha az állami iskola megszűnne, át kell ezt vennie vagy az egyháznak vagy a civil szférának. Veres Valér szociológus előadása szerint a legnagyobb arányú fogyás éppen az iskoláskorú gyerekeknél mutatható ki. Szőcs Judit, az RMPSZ országos alelnöke számos aktuális kolozsvári közérdekű oktatási fonákságra is rámutatott. Vetési László kiemelte: a felekezeti iskola nemcsak az elitképzést vállalja, hanem az ún. közepes képességű tömegek oktatását/nevelését is. Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő felszólalásában felhívta a figyelmet arra, a magyar pedagógusok feltűnően ódzkodnak attól, hogy vezető szerepet vállaljanak. Elmondta: Kovászna megyében csak úgy "enged" bárkit is nyugdíjba, ha az bemutatja a "kinevelt" fiatalt, aki átveszi a stafétát. /Szabó Csaba: Zsákbanfutás az anyanyelvért. Tanácskozás a magyar iskolahálózat jövőképéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Elértéktelenedne, üres papírrá válna a magyar igazolvány, ha a parlament elfogadná a kedvezménytörvény kormány által javasolt módosítását - jelentette ki Németh Zsolt fideszes képviselő nov. 8-i sajtóértekezletén. - A magyar igazolvány nem csupán kedvezményeket és támogatásokat jelent tulajdonosai számára, hanem a magyar állam felelősségvállalását, a határon túli magyarokkal való közösség vállalását jelenti - fogalmazott Németh Zsolt. Megállapította, hogy a kormány tervezete visszalépést jelent. A fideszes politikus szerint nem szabad kiiktatni a törvényből a munkavállalási kedvezményt csak azért, mert nagyon kevesen éltek vele. Németh Zsolt szükségesnek tartja azt is, hogy a kedvezménytörvény egészüljön ki egy olyan paragrafussal, amely meghatározza, hogy a mindenkori magyar költségvetés hány százalékát kell biztosítani a törvény végrehajtására. Kelemen András, az MDF külügyi kabinetjének vezetője hangoztatta, hogy a Fidesz - Magyar Polgári Párt állásfoglalásának minden pontja tartalmazza az MDF álláspontját is. - A szocialista képviselők értetlenül fogadják a Fidesz és Németh Zsolt aggodalmait a kedvezménytörvény tervezett módosításával kapcsolatban - közölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) parlamenti képviselőcsoportjának sajtóirodája. A közlemény szerint "a jelenlegi kormány valódi felelősséget érez a határon túli magyarságért, ezért érdemi segítséget és nem újabb konfliktusokat kínál neki". Bársony András, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára reagált a Németh Zsolt által mondottakra: Elfogadjuk a nemzetközi fórumok azon álláspontját, hogy a kedvezménytörvény célja csak a kulturális és nyelvi identitás megőrzése lehet. Ez azt is jelenti, hogy az etnikai hovatartozás nem lehet alapja gazdasági, szociális típusú támogatásnak, ezeket ugyanis a kisebbségi jogok európai felfogása kizárja." Bársony hangsúlyozta: a hozzáférhető kedvezményeknek nem lehet feltétele a magyar igazolvány megléte. Az oktatási támogatásról szólva a politikai államtitkár leszögezte: ennek a kedvezménynek csak a gyerekek lehetnek alanyai, akik tanulnak, nem pedig a szüleik. Bársony András szerint ezért szükséges az, hogy felnőtt közösségek, társadalmi szervezetek, iskolai és szülői közösségek osszák szét, hasznosítsák a gyerekek érdekében a támogatásokat. /Magyarországi vita a kedvezménytörvény módosításáról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Belső választások megtartását, majd erdélyi magyar nemzetgyűlés összehívását tartja szükségesnek az RMDSZ keretén belül működő Reform Tömörülés (RT) nevű platform - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Toró T. Tibor, az RT vezetője. Mára az RMDSZ egy kicsi, homogén csapat által irányított román versenypárt lett. A polgári erők Toró szerint közjogosítványokban, autonóm intézményekben, önkormányzatban és össznemzeti integrációban gondolkoznak. /Toró erdélyi magyar nemzetgyűlést akar. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Nov. 10-én üléseztek az RMDSZ programját és alapszabályzatát módosító MIÉRT-munkabizottságok. Borboly Csaba, a MIÉRT titkára kifejtette, hogy Markó Béla szövetségi elnök kérte fel a szövetséggel együttműködő ifjúsági szervezetet, dolgozza ki a program- és a statútummódosító javaslatokat. A fiatalok szeretnék, ha az RMDSZ új programjában is szerepelne a szórványban és a vidéken élő fiatalok hathatós támogatása. Szeretnék, ha az új statútum előírná: az ifjúság minden szinten 15%-os arányban képviseltesse magát. Kovács Péter, a MIÉRT elnöke a hét végén részt vett a Fiatal Szociáldemokratáknak, a kormánypárt ifjúsági szervezetének kongresszusán. Kovács szerint felmerült a két ifjúsági szervezet közötti együttműködési szerződés megkötésének lehetősége. Kovács szerint csupán egy tucat karrierista fiatal állt be a Demokrata Pártba. /Borbély Tamás: Minden szintre kiterjedő képviseletet kérnek a fiatalok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Ristea Priboi brassói kormánypárti képviselő elmebetegnek nevezte azt a férfit, aki benne felismerte az 1987. nov. 15-i brassói munkástüntetés utáni megtorlás egyik kegyetlen kínzóját. A szocialista tömb egykori országainak mindennapjaira jellemző a kommunista rezsimek kiszolgálóinak a rendszerváltást követő politikai pozíciókba jutása. Romániában a kommunista rezsim pribékjei magabiztosan uralják nemcsak a titkosszolgálatokat, hanem a két legnépszerűbb parlamenti pártot - köztük a kormánypártot - is. Az 1989. decemberi eszmények hordozói a társadalom peremére kerültek, miközben kínzóik javarésze röpke hónapok alatt kiszabadult a börtönből, sőt - akárcsak Ristea Priboit - magas állami és pártfunkciókba kerültek. /Salamon Márton László: Ristea Priboi, a brassói pribék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Nemzeti Liberális Párt (PNL) Ristea Priboi kormánypárti képviselő leváltását követeli, azzal vádolva a szóban forgó honatyát, hogy egyike azon szekusoknak, akik részt vettek az 1987-es brassói munkástüntetés szétverésében, illetve a letartóztatott személyek kínzásában. Priboi képviselőt jelenleg Adrian Nastase miniszterelnök közeli, megbízható emberei közé sorolják. Ristea Priboi kétes múltjáról egy brassói munkás tett említést a nemrégiben megjelent Brassó, 1987. november 15. A felejthetetlen nap című emlékkötetben. A könyv több, jelenleg hatalomban lévő személyről állítja - tanúk megszólaltatásával -, hogy felelősek a brassói megtorlásért. /Incze Ferenc: Újabb szekusbotrány. Kik verték a brassói munkásokat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./ A Román Kémelhárító Szolgálatot /SIE/ felügyelő parlamenti bizottság - amelynek Priboi is tagja - kénytelen volt kivizsgálást kérni Ristea Priboi ügyében - nyilatkozta Constantin Nicolescu SZDP-s szenátor, a bizottság elnöke. /Kivizsgálják Ristea Priboi képviselő múltját. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója /lapja irányvonalának megfelelően/ kirohant az ellen, hogy folyik a "verjük szét az RMDSZ-t" című összerdélyi és szórványmagyar műsor. Beszélt önjelölt aktivistákról és honatyákról, szakértőcskékről, akik bizonygatják "izzadságszagú cikkekben", hogy az RMDSZ tulajdonképpen nagyon régen kettészakadt, ahogy írja "elvált a szar a májtól, mérsékeltek a radikálisoktól, nemzetárulók a nemzet megmentésén szünet nélkül fáradozóktól," /ilyen kifejezéseket a haladó pesti lapok használnak, Tibori átveszi ezt a divatot/. Pénzre, nagyon sok pénzre megy a játék - állította. Tibori csak pénzt lát az egészben... Tibori emlékeztetett: az ötvenes években neves erdélyi magyar művészek nyírták ki szintén magyar kollégáikat csak azért, hogy nekik több pénz jusson... /Tibori nem tud akkoriban tevékenykedő román nacionalistákról./ A Népszabadság tudósítója bátran gúnyolja Orbán nemzeti politikáját /"a nemzetmentő főnökség az elmúlt esztendőben szimbolikus gesztusokra" sok pénzt kidobott az ablakon"/ és támadja az egyházat /"a dugig jóllakott pap a szószékről egyetlen szent ige és százhuszonöt profán, tömény politikával itatott, gyűlölködő mondat után azt prédikálja az éhségtől félig elájult gyülekezetnek: ne gondoljatok az ételre, s akkor nem lesztek éhesek, bár a hívek már évek óta mindent megtettek annak érdekében, hogy ne vegyék észre, ahogyan az egyházi ingatlanokból az idős és a fiatal magyar családokat egyaránt kilakoltatják, hogy a sokkal jobban fizető román vagy arab vagy hottentotta maffiózóknak kiadják azokat, mit sem törődve azzal, hogy közösségi vagyonról van szó, ami márpedig nem az égből pottyant oda, hanem az én ősöm meg a te ősöd verítékéből és munkájából és kilencedéből és adományából és hagyatékából épült, a mindannyiunké tehát, nem pedig a papé, de még a püspöké sem..."/. Előre kijelentette: "nem szabad az egyházat bírálnia, az egyház ugyanis tévedhetetlen, valamennyi egyház az, s valamennyi pap, mind olyan, mint a római pápa, hogy most a püspökökről ne is szóljunk, pofa be...". Tőkés László Tiborinak "havi negyvenmilliós állami fizetésből tengődő tiszteletbeli fővezér". /Tibori Szabó Zoltán: Tempora mutantur? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./ Igazi haladó cikk: kirohanás az egyház ellen, az egyházi vagyon visszaadása ellen... Mennyi a fizetése a haladó újságírónak?"

"A kolozsvári magyarságnak nagyobb önbecsülésre van szüksége, a fogyást jelző népszámlálás dacára is még mindig az egyik legnagyobb magyar közösség, Erdélyben, egy településen belül, hangsúlyozta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. A román kormányzat a várost még mindig az erdélyi magyarság központjának, vezetőerejének tekintik. Kolozsvár Erdély fővárosa, művelődési-oktatási-gazdasági-politikai stb. központja. Az erdélyi magyarság körén belül is ellentétek húzódnak meg elsősorban Marosvásárhely, de székely városok vagy akár Nagyvárad és Kolozsvár között. Kolozsvárnak nagy szüksége van ragyogó értelmiségének összefogására a település felemelése szempontjából. Együtt kell működni a Kolozsvárt valóban szerető, és annak érdekeit vállalni merő románsággal is. Ha meg is figyelhető egy olyan nemzetstratégia, amely a Magyarországot körülölelő országokban új magyarságközpontokat próbált létrehozni a hagyományosak helyett - Pozsony és Kassa helyett Révkomáromban vagy Dunaszerdahelyen Szlovákiában, Újvidék helyett Szabadkán, sőt most már inkább Zentán a Vajdaságban vagy Ungvár helyett Beregszászon Kárpátalján - azonban Kolozsvár feladásának még nem jött el az ideje. /Balló Áron: Egy megújuló Kolozsvárért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"A Bodzafa egyidőben született az erdélyi táncházmozgalom elindulásával. Alapító tagjuk és énekesük mindvégig Panek Kati. A "hőskorszakban" sorra alakultak az új együttesek, s később, a 80-as évek végén a zenészek nagy része külföldön kereste boldogulását. Táncházat muzsikáltak Kolozsváron, s tanítottak majd minden erdélyi nagyvárosban. Elsők között készítettek lemezeket, köztük a magyarózdi nagylemezt. Ez az együttes nem szűnt meg, annak ellenére, hogy Papp István Gázsa és Kelemen László Magyarországon telepedtek le, Panek Kati és Szalay Zoltán pedig Erdélyben maradtak. Panek Kati 22 éve megszakítatlanul a Kolozsvári Állami Magyar Színház színésze. November 12-én Kolozsváron megünnepelik a Bodzafa 25 éves születésnapját. /25 éves a Bodzafa. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Ördöngösfüzes község művelődési, szellemi életének mindenese Lapohos András nyugdíjas iskolaigazgató. Szülőfalujában állattani múzeumot létesített, és két évvel ezelőtt avathatta fel a falu népe a néprajzi, népművészeti gyűjteményt. Bogdándra ő kísérte el a harminctagú ördöngösfüzesi táncegyüttest, amely óriási sikert aratott. Az ördöngösfüzesi táncosok a napokban Vicén is megfordultak, ahol helyi néptáncfeldolgozásokat mutattak be. /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzesi műkedvelők a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"November 9-én Kolozsváron, a Brassai Sámuel Gimnáziumban a Gábor Dénes Főiskola kolozsvári tagozatának végzettjeit ünnepelték. A tízéves múltra visszatekintő magyar nyelvű magánoktatási intézmény idén 51 informatikussal gazdagította a romániai magyar értelmiség sorait. Dr. Zárda Sarolta elnök asszony köszöntötte elsőként a frissen végzetteket. Dr. Selinger Sándor, az intézmény rektora számokban ismertette a hét erdélyi városban tagozattal rendelkező Gábor Dénes Főiskola tevékenységét. /Balázsi-Pál Előd: Diplomaosztás a Gábor Dénes Főiskolán. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Idén tizedik alkalommal osztja ki díjait a csíkszeredai Julianus Alapítvány. A szórványban élő magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó díjat mások mellett Orbán Viktor volt magyar kormányfőnek adják át december 15-én, a csíkszeredai református templomban. /Julianus-díjat kap Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Nov. 8-án Kolozsváron két anyaországi híresség volt a Korunk Galéria vendége: Zalán Tibor Graves-díjas és József Attila-díjas költő, próza- és drámaíró, valamint Huzella Péter Kossuth-díjas zenész, az egykori Kaláka együttes tagja találkozott a közönséggel. /Ö. I. B.: Rímek+gitárszó=jó hangulat a Korunknál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./"

"Kalotaszegen vendégeskedett Magyarország egyik legnépszerűbb néptáncegyüttese, a Bodrog együttes, a sárospataki néptánciskola Kukucska gyermekcsoportjával és a Bürkös zenekarral együtt. Nov. 9-én Kalotaszentkirályon a Bodrog Néptáncegyüttes Sárospatak Egyesület és a Rákóczi Kultúregylet együttműködési megállapodást írt alá. Eszerint a felek évente legalább egyszer találkoznak, közös műsor keretében mutatják be táncaikat; az ifjúság részére tánctáborokat szerveznek. /V. J. : Bodrog, Kukucska és Bürkös Kalotaszegen. Együttműködési szerződést írt alá a Rákóczi Kultúregylet és a Bodrog együttes. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"III. Unitárius Kollégiumi Napok néven öt napon át ünnepelhetett Kolozsvár magyarsága. November 6-án Popa Márta igazgatónő és Dr. Szabó Árpád unitárius püspök köszöntő szavai indították a rendezvényt. Felházi Ágnes volt kollégista diák, jelenleg képzőművész hallgató mutatta be saját tárlatát. Máthé Ildikó magyartanár a tavalyi évkönyvet, Fülöp Júlia főszerkesztő a Cipó diáklap 6. számát ismertette. A XI. U osztály bemutatta William Shakespeare: A makrancos hölgy című színdarabját angol nyelven. November 7-én játékos fejtörő, irodalmi kávéház, vetélkedő és a gólyák avatása következett. November 8-án ismertették a diákok tudományos dolgozatait, majd ünnepi versösszeállítást mutattak be, délután városi szintű népdalverseny zajlott, November 9-én Déva vára felé indultak. Gyulafehérváron a székesegyházban Léstyán Ferenc vikárius előadást tartott a templom történetéről. A fiatalok Dévára zarándokoltak, Dávid Ferenc emlékcellájához. November 10-én a fiatalok bemutatták ünnepi műsorukat. /Solymosi Zsolt: Véget értek az Unitárius Kollégiumi Napok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"Négy falu hátrányos helyzetű elemistáit tanították írni-olvasni, az Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja programjának keretében. A roma, magyar, román és ukrán gyerekek a Kolozs megyei Egeres-Gyártelep, a Szilágy megyei Kémer, az Arad megyei Temesfűzkút, a Szatmár megyei Mikola falvak lakói, akiket a szülők nehéz anyagi helyzete miatt a tanulás abbahagyásának a veszélye fenyeget. Az elemisták hetente kétszer találkoztak a tanítóval. /(borbély): Írni és olvasni tanulni otthonos környezetbe. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"A Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozatra idén Kolozsvárról, Beregszászról és Szabadkáról érkeznek a magyar fővárosba társulatok produkcióval - közölte Goldschmied József, a budapesti önkormányzat programigazgatója. Immár ötödik évadát kezdi a Fővárosi Önkormányzat és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának közös rendezvénysorozata. A Kolozsvári Állami Magyar Színház és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszéke vendégjátékának nov. 12-14. között a Thália Színház ad otthont. /Vendégségben Budapesten. Határon túli magyar színházak előadásai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./"

"A nemzeti értékek, a szociális érzékenység és a liberális szabadságszemlélet jegyében indít hetilapot Nagyváradon Stanik István. Az ismert újságíró, aki az Erdélyi Naplót, később pedig a Krónika napilapot alapította, és létrehozta a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot, elkészítette az Erdélyi Ki Kicsoda című kiadványt, most hetilapot indít: az Erdélyi Riport első száma nov. 12-én kerül piacra. Az új lap képes heti, közéleti és kulturális hírmagazinként határozza meg önmagát. Stanik István főszerkesztő kijelentette: induló lapja nem a sérelmi politika mentén készül, hanem annak a felismerésnek a jegyében, hogy a kisebbségi jogok biztosítását "kizárólag a parlamenti demokrácia eszközeivel, felelős politizálással és közéleti szerepléssel" lehet elérni. /Erdélyi Riport: új nagyváradi hetilap. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./ A Krónika megírta: az új lapot a nagyváradi székhelyű Scripta Kiadó adja ki, amelynek egyik (üzleti körök szerint többségi) tulajdonosa Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és multimilliárdos, a nyomtatást pedig a Takács Csaba RMDSZ-vezető érdekeltségi körébe tartozó dévai nyomda végzi. A főszerkesztő cáfolta, hogy a kiadvány lanszírozásánál a budapesti MSZP-SZDSZ-kormány bábáskodna. /Hírlevelek, hírek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 12./ Stanik emlékeztetett arra is, hogy míg a kilencvenes évek közepén több mint százezres összpéldányszámban jelentek meg magyar nyelvű hetilapok Romániában, ma jelenlétük alig érezhető a sajtópiacon. A lap a 30 ezres példányszám elérését tűzte ki célul. Az Erdélyi Riportot Erdély minden nagyobb településén, Bukarestben és Magyarországon is meg lehet majd vásárolni. Romániában a magyar nyelvű írott sajtó piacán jelenleg két országos terjesztésű, hét regionális, illetve megyei napilap, valamint két politikai, közéleti hetilap jelenik meg. Ezek közül a Bihari Napló című nagyváradi, illetve a Krónika című országos terjesztésű hetilap külföldi tulajdonban van. /Új magyar nyelvű hetilap indult. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 13./ Az Erdélyi Riport modellje például a Der Spiegel vagy a Newsweek, a magyarországi Heti Világgazdaság és a 168 Óra. Az Erdélyi Riport csütörtökönként jelenik meg, ára 20 ezer lej, és interneten is olvasható a www.riport.ro címen. /Erdélyi riport: első szám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 13./"

"A magyarság köz- és érdekképviseleti intézményrendszere a címe a Reform Tömörülés (RT) által készített tanulmánynak, amely vázlatszerűen mutatja be a platform elképzeléseit az erdélyi magyarság érdekképviseletéről. Toró T. Tibor, az RT elnöke kifejtette: a tanulmány csapatmunka eredménye. Elképzelésük szerint fontos, hogy mind a politikai érdekképviselet döntéshozó testülete, mind pedig a civil parlament választott képviselőkből álljon össze. A választás alatt közvetlen, általános és titkos választást ért. Tervezetük szerint az elnöknek az egész erdélyi magyar társadalom problémáit meg kell jelenítenie. A politika ennek csak egy szelete. Vázlatukban a tiszteletbeli elnök helyett megjelenik az "örökös tisztség" meghatározás. - Az RMDSZ alapszabályzat-módosító bizottságának tagjai közé nem választottak be senkit az RT-ből. A tanulmányt jogi kodifikációs formákba öntik és az RT nov. 30-i kongresszusa fogja jóváhagyni. Ezután az RT hivatalos álláspontjaként fog megjelenni. /Köllő Katalin: Javaslatok az érdekképviselet megreformálására. Beszélgetés Toró T. Tiborral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Magyari Tivadar, a BBTE szociológia tanszékének tartott előadást A romániai magyar kisebbségi média rendszerváltás utáni helyzete címmel. Az előadás alapja Magyarinak egy 2000-ben megjelent tanulmánya. A magyar média Romániában nem tipikus kisebbségi sajtó, ez utóbbira ugyanis térbeli elszórtság, kevés termék, ritka, alkalomszerű használat jellemző. A kutatott időszakban a hazai magyar írott sajtót 60 nyomtatott kiadvány képviselte, ezek önálló újságok voltak. A termékek java része magántulajdonban van, és betölti a sajtó informáló funkcióját, nem csupán az anyanyelv, vagy a nemzeti öntudat megőrzését célozzák. A rendszerváltás utáni romániai magyar médiára Magyari Tivadar szerint aprofesszionalizmus, akkomercializmus és elitizmus jellemző. Gyakori az "igenlő diskurzus", azaz a sajtó szüntelenül igent mond a magyar közéletre (és csakis a magyarra). Mindez szorosan összefügg a kisebbségi helyzetben gyakran tapasztalható "kisebbségi neurózissal". A kisebbségi lét túlzottan befolyásolja a média tevékenységét és mondanivalóját, szakmai relativizmust és tabusítást eredményez. 2000 óta a romániai magyar sajtóban megjelent a pártosság (az RMDSZ egyik vagy másik eszmeirányának megfelelően), kiterjedt a rádiózás és dominánssá vált a belföldi vállalkozói tőke (annak ellenére, hogy egyes lapok köztudottan külföldi tulajdonban vannak). Az előadáshoz hozzászóló Péter László felhívta a figyelmet arra, hogy a sajtó ilyen jellemzése egy átmeneti állapotban lévő médiát sejtet, ennek aprofesszionalizmusa és tabu témái megszűnőben vannak. Magyari Tivadar "fő opponense" egykori kollégája, Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője volt, aki bevallotta: haragszik az előadóra, amiért alapos és szókimondó tanulmányát szinte elérhetetlen helyre "rejtette" - a Médiakutatóban, egy magyarországi lapban jelentette meg. /Kónya Klára: Magyar sajtó a rendszerváltás után. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A múlt héten elnökválasztást tartottak a Kolozsvári Magyar Diákszövetségnél /KMDSZ/. Lokodi Csabát, az új elnök jan. 1-jén foglalja el új tisztségét. Lokodit 28-24 arányban és egy tartózkodás mellett választották meg KMDSZ-elnöknek. Programjában szerepel a pénzügyi stabilitás megteremtése és az érdekképviselet ellátása. /Adorján Botond: A KMDSZ új irányvonala. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"Cseke Péter szociográfust és közírót a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) újságíró tanszékének professzorát a Politikatudományok és Közigazgatás Kar dékánjává választották. Kása Zoltán rektor-helyettes kifejtette, hogy a rendszerváltás után nem volt magyar dékán a BBTE-n, "de az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy például 1999-ben, a legutóbbi jelöltetésen egyetlen magyar oktató sem jelentkezett". /B. T.: Magyar dékán a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A magyarországi történészek számára van lehetőség arra, hogy a romániai levéltárakban, archívumokban is kutassanak a Nagy Imrével és társaival kapcsolatos dokumentumok után - jelentette ki nov. 12-én Ion Iliescu államfő. Bátorítani kell a magyar kutatókat, hogy vizsgálják ezeket a dokumentumokat. Természetesen, az archívumok használatára vonatkozó érvényes rendszabályokat be kell tartani. 1956-ban Valter Roman volt az összekötő a román és magyar kommunista vezetés között, ezért főként az ő emlékiratai mondhatnának sokat. Valter Roman emlékiratainak egy része megjelent, de a témával foglalkozó kutatók szerint az emlékiratok ki nem adott része Valter Roman fiának, Petre Romannak a birtokában vannak. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A főváros közelében fekvő Snagov üdülőtelepen álló egykori pártüdülőkben tartották őket házi őrizetben, majd 1957 áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor a magyar forradalomról tavaly román nyelven, Bukarestben a Compania Kiadónál megjelent könyvéhez írt utószavában példaként említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. A szóban forgó levéltári anyaghoz magyar kutatók mindmáig nem fértek hozzá. /Kutathatók a Nagy Imre-dokumentumok. Ion Iliescu szerint bátorítani kell a magyar kutatókat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A zilahi Katakomba Társaság idén november elején ünnepelte fennállásának első évfordulóját. Igényes rendezvénysorozatukkal valósággal berobbantak a szilágysági magyar közművelődési életbe. A Koinónia könyvbemutatója nyitotta a nov. 7-én a rendezvénysorozatot, majd bekapcsolódtak az Amaryllis reneszánsz táncbemutató műsorába. Nov. 8-án Nagy Zsolt, az RMDSZ országos szervezet ügyvezető alelnöke A szórványmagyarság esélyei a XXI. század Romániájában címmel tartott vitaindító előadást. Gáspár Attila előadásában /A keresztyén ember viszonyáról a népművészetekhez címmel/ a nagy szellemi értéket képviselő magyar népdalokról, népi táncokról, varrottasokról, szőttesekről, fafaragásokról, díszítő művészetről esett szó. Este táncház volt. Nov. 9-én bemutatták az RMDSZ 2002-es Romániai Magyar Évkönyvét. Dr. Puskás Csaba Hit és praxis címmel beszélt. A Molnár-dinasztia grafikai kiállítása sikeres volt. Este bemutatták Visky András Júlia című önéletrajzi jellegű monodrámáját. /Gáspár Attila: Egyéves a Katakomba Társaság. Páratlan gazdagságú rendezvénysorozattal ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./"

"A parlament nov. 13-án jóváhagyta a jövő évi költségvetésről szóló törvényt: a 2003-as büdzsé deficitcsökkentő, a GDP 2,65 százalékának megfelelő költségvetési hiányt, 14 százalékos éves inflációt és 5,2 százalékos gazdasági növekedést irányoz elő. Az idei inflációs előirányzat 22 százalék, a gazdasági növekedésre pedig 4,5 százalékot várnak a tavalyi 5,3 százalék után. A költségvetési törvényt akkor lép életbe, amikor Ion Iliescu államfő aláírja. /Jóváhagyták a 2003-as költségvetést. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Nov. 17-én tanácskozik Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), amelyen szóba kerül a határon túli magyarokról szóló törvény módosítási tervezete is. A tanácskozás előkészítése érdekében nov. 11-éb Budapesten tartottak egyeztető megbeszélést a tervezetről, amelyen az RMDSZ-t Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Nagy Zsolt kifejtette, hogy az RMDSZ a törvénymódosítással kapcsolatosan egyrészt egy általános véleményt nyilvánított, másrészt cikkelyenkénti módosítási javaslatokat tett, ahol erre szükség volt. Az RMDSZ támogatja a törvény olyanszerű módosítását, amely a Velencei Bizottság (VB) ajánlásaihoz, illetve a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz igazítja a törvény szövegét. További kedvezménybővítésekről is szó volt, az utazási kedvezményt a törvény módosított változata menettértire változtatná, illetve a pedagógus továbbképzés szempontjából lehetőséget teremt arra, hogy nemcsak Magyarországon szervezett pedagógus-továbbképzés esetében, hanem az egyes országokban, így Romániában szervezendő képzésre is igénybe vehető lenne a törvényben előírt támogatás. Az újságíró kérdésére, hogy a 2003-as költségvetés tervezete lefaragna a határon túli támogatásokból, Nagy Zsolt úgy reagált, hogy ez csak tervezet, lehetőség van módosításra. /Köllő Katalin: További kedvezménybővítések várhatók. Változhat a megszorító költségvetés-tervezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"A Kolozsvári Nyilatkozat születésnapján feltehető kérdés: az történt az elmúlt 10 év alatt, amit akkor megfogalmaztak? Az RMDSZ kolozsvári szervezete - megalakulásától kezdve - az érdekvédelmet és közképviseletet szolgálja, szögezte le eszmefuttatásában Kónya-Hamar Sándor. A kolozsvári magyar értelmiségnek az RMDSZ-től való túl korai távolmaradása eredményezte azt, hogy a szövetségen belül a vásárhelyi csapat a brassói kongresszus után egyfolytában megőrizte kizárólagos egyeduralmát (klientúrája révén is). Ma úgy tartják, hogy az egységet kisebbségi létformaként kell vállalni. Az erdélyi magyarságból, az RMDSZ-ből sem lehet kivonulni, állapította meg Kónya. A régi emberekkel megújulni nem lehet, míg az újakkal igen. Ezért kellenek a belső választások! /Kónya-Hamar Sándor: Cseppben a tenger. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Peren kívüli megegyezéssel zárult az a per Romániában, amelyet a Bákó megyei tanfelügyelőség indított a Szeret-Klézse Alapítvány ellen a csángó gyerekek számára indított magyar nyelvű foglalkozások miatt. A pert a tanfelügyelőség első fokon elveszítette. Fellebbezett, majd peren kívüli megállapodást javasolt: a békesség fejében egyedül azt kérte, hogy ne kelljen kifizetnie a 14 millió lejt kitevő perköltségeket. Az ajánlatot az alapítvány elfogadta, így a Bákó megyei bíróság tudomásul vette a felek megállapodását és elutasította a felperes keresetét. /Véget ért a csángók pere. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Mit lehetne tenni az erdélyi magyar élettér és nyelvhatár visszaszorulása ellen, töprengett Szabó Csaba újságíró. Amikor a Veres Valér szociológus által készített felmérés tartalma ismertté vált, és kiderült, hogy közeledik a magyar nyelvhatár - anyanyelvfront - Nagyenyed felé, és hogy éveken belül teljes egészében felszámolódik a dél-erdélyi magyar iskolahálózat, tanácstalanná vált. Az a kisvárosi RMDSZ-elnök, akinek sikerült egy településen egy olyan öregotthont építtetni, ahol 80 magyar helybélinek nyílik lehetősége megkeresni a mindennapiját, az ő szemében egy kis hős. Erdély lassan egy óriási etnobiznisszé válik, egy nagy vállalkozássá, ahol a magyarság egyetlen tőkéje maga az etnikai hovatartozás lesz. Már kialakulóban is van az engedelmes hősmagyar robotképe: Nagy-Magyarország a falon, Fidesz a gomblyukban, kokárda; aki nincs velünk, ellenünk van - aki nem fideszes, az komcsi, írta. Erdélyben még mindig sok helyen folyik építőmunka, amely valamilyen módon munkahelyek születésével áll kapcsolatban. /Szabó Csaba: Mámorba fojtott jövő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

"Nov. 13-án Papp Attila Zsolt A dél kísértése c. verseskötetét mutatták be Kolozsváron, a Bulgakov kávéházban. /Adorján Botond: Könyvbemutató a Bulgakov kávéházban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./"

"Eckstein-Kovács Péter szenátor a vele készített interjúban leszögezte: először az alkotmánymódosítást kell véghezvinni, és csak azután lehetne megtartani az előrehozott választásokat. A szenátor nem támogatja az előrehozott választásokat, mert egy parlamenti választás rendkívül költséges, azonkívül elég hosszú időre megbénítja a közigazgatás munkáját. /Borbély Tamás: Az időpontnál fontosabb a csatlakozási folyamat. Interjú Eckstein-Kovács Péter szenátorral. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./"