Augusztusban a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium pályázaton díjazott tanulói honismereti táborban vehettek részt Budapesten. A táborozást a budapesti Székely Kör tette lehetővé azzal, hogy pályázatot írt ki néprajzi dolgozatok készítésére. A nyertesek vehettek részt a táborozásban. Sok helyre eljutottak, a Szent István-napi ünnepségen ott álltak a Kossuth téren, láthatták Szörényi Levente Attila, Isten kardja című rockoperáját is. /Bakó Botond: Honismereti tábor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

Kolozsvárott okt. 8-án ünnepélyesen megnyitották a Babes-Bolyai Egyetem mellett működő Európa Közponot, melynek igazgatója Camil Muresan professzor lett, egyik aligazgatója pedig Péntek János professzor. Megalakításának egyik kezdeményezője és szervezője a Kolozsvárról elszármazott és most Saarbückenben szociológiát oktató Várhelyi István professzor volt. /(K.N.K.): Európa Központot avattak az egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

A kolozsvári Interetnikai Társaság bírósági keresetet adott be Gheorghe Funar polgármester ellen hatalommal való visszaélés és az alkotmány biztosította szabad anyanyelvhasználat súlyos megszegése vádjával, mert betiltotta a Kolozsváron járt pécsi önkormányzati küldöttséggel való találkozót meghirdető plakátot azon a címen, hogy a román nyelvű szövegben az egyesület szó magyarul és németül is szerepelt, tájékoztatta az MTI-t Octavian Buracu elnök. Előzőleg már a bíróság hatályon kívül helyezte a magyar nyelvű plakátok kifüggesztését megtiltó 1992-es 27/721-es polgármesteri rendeletet, de Funar ezt nem vette figyelembe. A kolozsvári Állami Magyar Opera pedig amiatt tiltakozott, hogy a polgármester továbbra is tiltja a magyar nyelvű műsorplakát kiragasztását. /Sz. K.: Még mindig tilos a kétnyelvű plakátok kifüggesztése! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

Okt. 9-én emlékművet avattak Szamosújváron, a börtön melletti temetőben. A sajtóban 700 itt kivégzett, illetve börtönben meghalt politikai rabot emlegetnek, az emlékműnél kifüggesztett lista 471 nevet tartalmaz, több mint 13 százalékuk magyar. A magyar áldozatok száma tehát lakossági arányuknak több mint kétszerese volt. Szamosújváron raboskodott 1957 és 1963 között Dávid Gyula is. /Nits Árpád: Emlékeztető politikai áldozatokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"Okt. 10-én ért Kolozsvárra a "Béke-vonat", amely Krakkóból indult, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát, Magyarországot érintve érkezett a kincses városba. A vonattal a kisebbségi kérdéssel foglalkozó nemzetközi szervezetek képviselői utaztak, keresve a megoldásokat az etnikai konfliktusok elsimítására. Kolozsváron Emil Constantinescu vezette a megbeszélést, aki szerint a városban az etnikai konfliktusokat a szélsőséges erők provokálják, köztük az RMDSZ szélsőségesei is. Buchwald Péter szenátor felvázolta a romániai magyarság helyzetét, Bálint Kelemen Attila tanár, városi tanácsos pedig a Bolyai Egyetem újraindításával kapcsolatban ismertette az RMDSZ álláspontját, Ioan Teodor Stan, az Avram Iancu Társaság elnöke pedig a románság évszázados elnyomásáról szólt és felháborodott azért, mert románok idegeneknek panaszkodnak. /Székely Kriszta: Kolozsváron is megállat a Béke-vonat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12, Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Élesen bírálták Funar feszültségkeltő intézkedéseit a Béke-vonattal érkezett szervezetek. /Expresszkonferencia Kolozsvárt. = Magyar Hírlap, okt. 12./"

Három éve kérelmezték és most megjött az engedély, a Farkas utcai kolozsvári gimnázium hivatalosan is felveheti az Apáczai Csere János Líceum nevet. A líceum előcsarnokában áll Gergely István Apáczai Csere Jánost ábrázoló domborműve. A névtáblaavató ünnepség okt. 10-én történt. Szilágyi Júlia igazgatónő jelentette be a jó hírt. Csiha Kálmán református püspök Isten áldását kérte az iskolára. /Balló Áron: Apáczai Csere János nevét iskola viseli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

"A védelmi törvény tárgyalásakor érdembeli, szakszerű hozzászólás egyetlen volt, a védelmi kérdésekre szakosodott Szabó Károly szenátoré. Ő hívta fel a figyelmet arra, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak aránytalanul nagy a hatásköre, mert a hadsereg létszámának megállapítása, költségvetésének ellenőrzése egy demokratikus jogállamban a parlament feladata. Kérte, tisztázzák az egykori hazafias gárdák utódjaként létrehozott ún. területi csapatok alárendeltségi viszonyát, megkérdezte, miért tüntetik fel a katonakönyvekben a nemzetiségi hovatartozást. Vitát váltott ki az az észrevétele, hogy a törvénytervezet szerint akkor kell a hadseregnek az országot megvédenie, amikor "a román nemzet egysége veszélyeztetve van", ahelyett, hogy amikor "az ország állampolgárainak létét veszély fenyegeti", ugyanakkor a hadbavonulás "minden román állampolgárra" vonatkozik. Hiába voltak Szabó Károly szenátor megjegyzései, a szavazógépezet a törvényt változtatás, módosítás nélkül fogadta el. /Buchwald Péter szenátusi naplójából. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"

Hadréven még jelen van a rendőrség és a hadsereg, az elmenekült cigány családok sorra visszaköltöznek, rokonaiknál húzzák meg magukat. Az egyik cigányasszony elmondta, hogy az összetűzés idején egy rendőr sprayt fújt a szemébe és nem engedte, hogy lemossa. A cigányok tizenöt éve költöztek ide, mondják a helybeliek, nem dolgoztak, állandó volt az összetűzés. /Balló Áron: A rendet a karhatalom biztosítja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

Az 1992-es népszámlálás Brassó megyében több olyan településen jelzett magyar közösségeket, ahol az előző népszámlálás szerint nem éltek magyarok. Ezért elhatározták, hogy minden helységben alakítanak RMDSZ-szervezetet. /Nem is olyan szórvány a szórvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

A Szabadság közölte az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szövegét (Az 1970. szept. 21-én hatályba lépett 3. számú, az 1971. dec. 20-án hatályba lépett 5. számú, és az 1990. jan. 1-jén hatályba lépett 8. számú kiegészítő jegyzőkönyvek rendelkezésével módosított szöveg). /Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./

Okt. 11-én a magyar történelmi egyházak Kolozsváron tanácskoztak, ennek eredményeképpen nyilatkozatot adtak ki a vallásügyi törvénytervezet helyzetéről. Ápr. 27-én valamennyi felekezet tárgyalt Bukarestben, a Vallásügyi Államtitkárság székhelyén. Ekkor egységesen elutasították a felekezeti oktatás magánoktatássá minősítésének javaslatát, továbbá azt a szándékot, hogy az egyházi javak visszaszolgáltatása ne szerepeljen a vallásügyi törvényben. A következő tárgyaláskor, szept. 23-án értesültek arról a magyar történelmi egyházak képviselői, hogy előzőleg a többi felekezettel már tárgyaltak és azok elfogadták, hogy a felekezeti oktatás magánoktatásként szerepeljen a tervezetben. A magyar történelmi egyházak ehhez nem járulnak hozzá, továbbra is követelik az egyházi iskolák visszaadását, felekezeti iskolahálózatot akarnak az óvodától az egyetemig, anyanyelven. Ugyanígy az egyházi vagyon visszaadását is kérik. Az egyházak jogos követeléseit megerősíti az Európa Tanács Románia felvételéről szóló okmányának 9. pontja, amely az egyházi vagyon visszaadására hívja fel a román kormányt. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ A görög katolikusok visszakapták a George Cosbuc Líceum épületének tulajdonjogát, a nagyváradi református püspökség pedig hiába perli vissza a hívei által épített székházat. /Nits Árpád: A görög katolikusok visszakapták egyik iskolájukat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Ugyanekkor, okt. 11-én, a Romániai Magyar Egyházak Állandó Értekezletének tanácskozásán jóváhagyólag tudomásul vették az RMDSZ által az Európa Tanácsnak /ET/ benyújtott memorandumot, megjegyezve, hogy az egyházzal foglalkozó részt írónak kevés köze lehet az egyházakhoz. Szükséges, hogy az RMDSZ vezetői minden egyházi főhatóságot felkeressenek. /Előterjesztés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Májusban hivatalosan is bejegyezték a Filantróp Alapítványt, központja Kolozsváron van, a Szentegyház utcai orvosi rendelőben. Az egészségügyi ellátás javításán kívül gyógyszerekkel is segít a rászorulókon. Ez az alapítvány a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány kezdeményezésére jött létre. A Filantróp beindításában sokat segített a kolozsvári római katolikus plébánia és a kolozsvári Máltai Szeretetszolgálat. /Sz. K.: Filantróp Humanitárius Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Megkezdte működését Kolozsváron a Római Katolikus Gimnázium /igazgatója Czirják Árpád kanonok/ a Báthory Líceum épületében, egyelőre egy kilencedik osztállyal. A budapesti Piarista Gimnázium segítséget ad. Botár Gábor káplán, hittantanár reménykedik benne, hogy egyszer majd visszakerül az egész Báthory Líceum épülete a katolikus gimnázium tulajdonába. /Balló Áron. Újjászületett Római Katolikus Gimnázium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./

Okt. 15-17-e között az RMDSZ küldöttsége Markó Béla elnök vezetésével Kárpátaljára látogatott, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. A megbeszélésekről közleményt adtak ki, ebben hangsúlyozták, hogy szükség van a Kárpát-medencén élő magyar közösségek közötti rendszeres kapcsolattartásra, mert ugyanazon nemzethez tartoznak és a nemzeti önazonosság megőrzéséért küzdenek. Az RMDSZ és a KMKSZ szorgalmazni fogja erdélyi és kárpátaljai művelődési, oktatási intézmények közvetlen találkozóit. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Liviu Maior oktatási miniszternek írt beadványában Fischer Fülöp Ildikó, az RMDSZ oktatási alelnöke az alkotmányra, az EBEÉ koppenhágai értekezletének záródokumentumára hivatkozva felsorolta az oktatási törvénytervezet hiányosságait, valamint az anyanyelvi oktatást korlátozó intézkedéseket /a törvény-tervezet mellőzi a felekezeti iskolákat, kötelezővé teszi egyes tantárgyak román nyelven tanítását stb./, a főiskolákon tanulók 4,5 százaléka magyar nemzetiségű, amikor a magyarság részaránya az országban 7,1 százalék. Szükség van a kisebbségek történelmének, kultúrájának, hagyományainak oktatására, a saját tankönyvkiadásra, az egyházi oktatás jogaiba való visszahelyezésére. A magyar intézmények vezetését egy magyar nemzetiségű államtitkár vezesse, a magyar iskolákat pedig magyar tanfelügyelők irányítsák. /Beadvány. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Szabó Attila 44 éves magyar állampolgár menedékjogot kért Funar kolozsvári polgármestertől, mert Magyarországon diktatúra van és őt üldözik. Magyarországi hírforrások szerint Szabó Ferencet elmegyógyintézetben kezelték. /Magyarországi menekültet rejteget Gheorghe Funar. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./ Szabó Attila sajtóértekezletet tartott, magyar újságíró nem volt jelen. Még helikopterekkel is figyelik őt, állította. Elkotyogta, hogy bankkölcsönt vett fel és még nem törlesztett. Funar védencének 18 oldalas beadványát hitelesnek mondta. Szabó kiosztott egy Göncz Árpád államelnöknek címzett beadványt, melyben bejelentette, hogy a totális antiszemitizmusnak szenteli életét. /Németh Júlia: Funar magyar védencéhez nem engednek magyar újságírót. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./

Az emberek hamar napirendre tértek a Hadréven történt összecsapás után, amikor a rendőrök tétlenül nézték a tüzet, nem engedték oda a tűzoltókat, nem akadályozták meg a gyilkosságokat. A cigányok leégett házainak újjáépítéséhez megígért kormánysegítség várat magára. A román sajtó egy része felháborodottan írt arról, hogy az Amnesty International beavatkozott ebbe az ügybe, mert azzal vádolta a rendőrséget, hogy segédkezett a cigányellenes pogromban. /Gál Mária: Emeberk vagyunk mi is! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

1985-ben jelent meg a Művelődés utolsó száma, ezután román nyelvű lapot csináltak belőle, a végén maradt néhány magyar nyelvű oldal. Az 1989-es fordulat után újból a régi, színvonalas folyóiratot vehették kézbe az olvasók. Okt. 23-án Kolozsváron fogja ünnepelni a Művelődés szerkesztősége negyvenöt éves fennállását, jelen lesz Czine Mihály és Kiss Gy. Csaba Budapestről, Dobos László Pozsonyból. Kötő József EMKE-főjegyző a közművelődési élet gondjairól fog beszélni, jelen lesz Imreh István történész, Benkő András zenetörténész, Balász Lajos néprajzkutató is. /Tibori Szabó Zoltán: Negyvenöt éves a Művelődés. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./

Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

Román-amerikai privatizációs napot rendeztek Kolozsváron, a városházán. Ortodox egyházi kórus nacionalista dalt énekelt /Ne feledd, hogy román vagy?/. Funar polgármester beszédében kikelt az idegenek ellen, hangsúlyozva, hogy a privatizációt a románoknak a románokért kell végrehajtani. /(K.N.K.): Az ortodox szeminárium kórusa Funar nótáját fújta. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

"Nov. 6-án Kolozsváron tartott előadást Pomogáts Béla, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága elnöke, megjelent az alelnök, Kolczonay Katalin is. Pomogáts Béla vázolta a szervezet megalakulását: az Anyanyelvi Konferencia először 1970-ben ült össze, egy éve van új neve, azóta önálló jogi személyiség. Az Anyanyelvi Konferenciának van egy Hámos László vezette jogvédő részlege is, amelyet magyar kultúrát, nyelvhasználatot ért diszkriminatív intézkedésekről értesíteni lehet. /Németh Júlia: "Hogy a magyar kultúra éljen, és művelői egymásra találjanak?" = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ A kisebbségi magyarságnak jelenleg nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből nem képes fenntartani, több lapnak, folyóiratnak, könyvkiadónak meg kellett szűnnie. A kisebbség megtartása azon múlik, sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatot, az autonómiát. Az egyik legfontosabb feladat az öt országban élő kárpát-medencei magyarság kulturális és lelki integrációja. A kisebbségi magyar intézményrendszer védelme és erősítése elképzelhetetlen a magyar állam, a magyar társadalom tevékeny közreműködése nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9, 11./"

Kolozsváron az Etnikumközi Párbeszéd Egyesület újból felszólítást kapott, hogy távolítsák el a háromnyelvű feliratot, különben 30 ezer lej pénzbüntetést kell fizetniük. Buracu, az egyesület elnöke kijelentette, nem távolítja el a feliratot./Vád alá helyezett szavak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./

A Romániai Magyar Közgazdász Társaság /RMKT/ Illyefalván, nov. 13-15-e között tartotta meg második tisztújító vándorgyűlését. Vida Gyula parlamenti képviselő előadásában rámutatott, hogy a hiperinfláció a gazdasági értékrend teljes felborulását tükrözi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20-21./ Újraválasztották elnöki funkciójába Kerekes Jenő /Kolozsvár/ ny. professzort, alelnökök lettek: Feyné dr. Vincze Mária egyetemi docens /Kolozsvár/, Szécsi Kálmán /Székelyudvarhely/, Kelemen Emese /Marosvásárhely/ és Szőke Erzsébet egyetemi hallgató /Kolozsvár/. /Vándorgyűlés Illyefalván. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ Az RMKT a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem támogatásával, a Bölöni Farkas Sándor Közgazdasági Alapítvánnyal közösen szervezett posztgraduális képzést: huszonnégy egyetemet végzett közgazdász Budapesten négy féléves posztgraduális képzésben részesül. A bankhálózatban dolgozó ötven közgazdász kéthetes intenzív továbbképző tanfolyamon vehetett részt. A vezetőség beszámolója szerint papíron 12 vidéki szervezet szerepel, a gyakorlatban 5-6 működik., A társaság 2300 kötetes könyvtára Kolozsváron működik. /A Romániai Magyar Közgazdász Társaság tevékenységéről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

A kolozsvári törvényszék Octavian Buracut visszaminősítették munkahelyén, mert hiányzásai voltak. Buracu bemutatta a kórházi dokumentumot, melyet Budapesten állítottak ki, de ezt nem fogadták el. /U. I.: Részrehajló törvénykezés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

Csiha Kálmán református püspök beszámolt arról, hogy lassan befejezik a kolozsvári református diakóniai intézet épületét, itt kap majd helyet a mostoha körülmények között működő református kollégium is. Azért kényszerülnek minderre, mert nem kapják vissza épületeiket, iskolaépületeiket. /Sz. K.: Épül a Református Diakóniai Központ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A kolozsvári magyar lapok és folyóiratok, közöttük a Szabadság napilap, a Korunk, a Helikon a Művelődés folyóiratok és az erdélyi magyar gyermeklapok veszélyben vannak. Nem tudják kifizetni a nagy bérleti összeget, amellyel az irodahelyiségek felett rendelkező magyarellenes kolozsvári polgármester, Funar sújtja őket. A megoldás a kolozsvári magyar sajtóház lenne. Ehhez kér támogatást a Magyarok Világszövetsége felhívásában, megadva egy bankszámlát, ahova az adományokat be lehet fizetni. /Kolozsvár nem maradhat magyar sajtó nélkül! = Magyar Fórum (Budapest), nov. 18./

Molnos Lajos közölte, hogy az RMDSZ nem vesz részt a december 1-jei ünnepségen, csatlakozva a Demokratikus Konvenció álláspontjához. /Balló Áron: A hivatalos ünnepségektől távol marad az RMDSZ is. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

Marin Sorescu költőt nevezték ki művelődési miniszternek, aki nov. 26-án letette a hivatali esküt. Hetek óta üres volt a miniszteri szék. Sorescu engedelmes kiszolgálója a hatalomnak. /N. J.: Marin Sorescu az új művelődési miniszter. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

Nov. 30-án Kolozsváron ünnepélyesen leleplezték és megkoszorúzták Avram Iancu még be nem fejezett szobrát. Beszédet mondott Funar polgármester, Grigore Zanc megyei prefektus, Traian Chebeleu elnöki szóvivő Iliescu elnök üzenetét tolmácsolta, Ion Teodor Stan, Avram Iancu Társaság elnöke, az Liviu Maior tanügyminiszter a kormány nevében beszélt, továbbá Zeno Opris, a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi elnöke és Stefan Pascu akadémikus, a hadsereg nevében pedig Pnatelimon Pralea vezérőrnagy. Jelen volt Bartolomeu Ananai ortodox püspök, a Moldova Köztársaság is képviseltette magát. /Csoamfáy Ferenc: Ünnep egy befejezetlen szobor körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3., Magyari Tivardar: Ünnepi szoboravatás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 8./ Funar polgármester nem mulasztotta el a történelem folyamán - szerinte - kizárólag elnyomó szerepet játszó magyarok ostorozását. /Leleplezték a befejezetlen Avram Iancu-szobrot. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 1./ Zeno Opris a faji uszítás kritériumait kimerítő magyarellenes beszédet mondott a szobor avatása alkalmából. Judea ezredes veteránjai Marosvásárhelyről autóbuszokkal jöttek Kolozsvárra, felfegyverkezve uszító jelszavakkal. De most nem volt hatásuk. /Krajnik-Nagy Károly: Morzsák a szoboravatásról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Három év telt el az Erdélyi Szépmíves Céh újraalakításától, de még mindig a szervezés fázisánál tartanak, ez derült ki a legutóbbi, nov. 29-i vezetőségi ülésen. Egyik megjelent kiadványuk Kiss Jenő Ithka messze van című könyve. Szőcs Géza elnök elmondta, hogy hiányzott az infrastruktúra és egy működőképesebb operatív bizottság. A gazdasági nehézségek is hátráltatták az indulást. Egyelőre az Erdélyi Híradó Kft az Erdélyi Szépmíves Céh kiadója, de ez hosszú távon nem megoldás. /Székely Kriszta: Mi lesz veled Erdélyi Szépmíves Céh. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./