Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. október 9.
Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1999. október 9.
Okt. 7-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában bemutatták Márkus-Barbarossa János /sz. 1955/ Éjfél a repülőtéren című verseskötetét. A másság már a kötet elején is észlelhető: az eddig megszokott oldalszámozást az ábécé betűi helyettesítik. A könyvet Domokos Csaba grafikái díszítik. Márkus-Barbarossa János életének - mint mondta - két alapvető vonása van: a tolerancia és a humor. A sokoldalú művésznek tavaly hangszerkiállítása volt, idén a 25 év terméséből összeválogatott verseit adta ki. Ami pedig a jövőt illeti, talán a készülő szonettkötetével is megismerkedhetünk. /Majláth Orsolya: Éjfél a repülőtéren, avagy egy másfajta könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1999. október 9.
A Korunk Galéria tárlatainak fáradhatatlan szervezője, Heim András okt. 8-án ismét alkotóként mutatkozott be, kettős minőségében. Úgy is mint grafikus és úgy is mint művészeti író. A kiállítás képeit az önvallomásokkal, esszékkel kiegészített Építem a rendet című, most megjelent grafikai albumának anyagából válogatta. /Megnyílt Heim András kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./
1999. október 11.
"A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja, a legnagyobb ellenzéki párt, okt. 8-án tartotta országos konferenciáját Bukarestben. A tanácskozáson megújították a párt vezetését, és jóváhagyták a jövő évben esedékes választásokra szóló stratégiát. A párt Ion Iliescu volt államfőt, a párt újraválasztott elnökét jelöli a jövő évben esedékes elnökválasztásra. - A leendő koalíció létrehozásáról már megkezdődtek a tárgyalások az RTDP és a Teodor Melescanu vezette Szövetség Romániáért Párt között. Ehhez a szövetséghez szeretne csatlakozni a jelek szerint a Demokrata Párt is. Adrian Nastase első alelnök szerint az RTDP biztosítani fogja, hogy "Erdély román föld legyen és maradjon". /Iliescu az RTDP államfőjelöltje Választási stratégiájukban nagy hangsúlyt fektetnek Erdély megnyerésére. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./"
1999. október 11.
Okt. 9-én tartotta alakuló ülését az RMDSZ nemzeti liberális platformjának, a Reform Tömörülésnek Kolozs megyei szervezete. Jelen volt Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés, és az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, valamint Bencze Tibor, Mátis Jenő és Papp Előd alelnökök. Toró T. Tibor politikai tájékoztatójában beszámolt a platform eddigi tevékenységéről, az elért eredményekről és kudarcokról, valamint a további feladatokról. Megválasztották az ügyvezető testületet, amelynek elnöke Hajdó Csaba, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének ifjúsági alelnöke lett. /Megalakult a Reform Tömörülés Kolozs megyei szervezete. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./
1999. október 12.
"Okt. 11-én Kolozsváron a polgármesteri hivatal sajtóértekezletén Minodora Fritea elmondta: a hivatal további büntetéseket rótt ki a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriumára, hiszen a Főtér 23. szám alatti ingatlanon még mindig ott "a Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászló". Október elejétől a polgármesteri hivatal minden második nap kihágási jegyzőkönyvet állított össze, ugyanis szerintük az épületen levő zászló "közfelháborodást kelt és sérti a románok nemzeti érzését". Jelen pillanatban a büntetések összege máris több mint 1,5 millió lejre rúg. Az első büntetés után a Kolozsvári Református Egyházközségek Kuratóriuma átiratot küldött a polgármesteri hivatalnak, amelyben leszögezte: a magyar főkonzulátussal kötött szerződés értelmében a zászló elhelyezése vagy eltávolítása a főkonzulátus hatáskörébe tartozik. /Kiss Olivér: Továbbra sem fizetnek a reformátusok A városháza perbe fogta az egyházat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
1999. október 12.
Kelemen Hunor államtitkár elmondta: anyagi okok miatt feltehetően elmarad az idén novemberre tervezett román kulturális hét Budapesten. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a román kulturális hét esetleges elmaradása kizárólag anyagi okokra vezethető vissza, abban semmilyen szerepet nem játszik az, hogy Ion Caramitru miniszter nehezményezte, hogy vele szemben a térségből Magyarország is jelöltet állít az UNESCO főigazgatói tisztére. /Elmarad a román kulturális hét Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./
1999. október 12.
"Kolumbán Gábor a Hargita Megyei Önkormányzat elnöke, és egyike a legtöbb nemzetközi tisztséget viselő RMDSZ-politikusoknak. Az Európa Tanács keretében működő Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának tagja, és a Föderalizmus, Regionalizmus és Kisebbségi Munkabizottság elnöke, a Helyi és Regionális Információs Társadalmi Bizottság tagja, az Európai Régiók Gyűlése Kisebbségi Munkabizottságának elnöke. Az Európai Tanács fontos feladatokkal bízta meg, a helyi demokrácia és emberi jogok jelentéstevője volt Grúzia és Örményország Európa Tanács-beli tagfelvételénél. Kolumbán Gábort a moldvai vaslui-i bíróság rágalmazásáért 20 millió lej pénzbüntetésre ítélte, 1 milliárd lej (100 000 USD) erkölcsi kártérítés és 10 millió lej perköltség megfizetésére kötelezte. A magánvádló Aristide Roibu, aki a fővállalkozóként felépítette a székelyudvarhelyi csereháti ingatlant, és azt átjátszotta egy frissiben megalakított görög katolikus apácarendnek. A székelyudvarhelyi csereháti ingatlanról köztudott, hogy súlyosan terheli a román-magyar viszonyt, az ügyet a román sajtó nagy része magyarellenes uszításra használja. Kolumbán Gábor 1997. május 30-án hivatalos közleményt adott ki amelyben rögzítette azt, hogy minden, a beruházást elindító dokumentumban az épület székelyudvarhelyi gyermekek részére épített kisegítő iskolaként szerepel. Aristide Roibu panasszal fordult a kijelölt vaslui-i bírósághoz, azt állítván, hogy Kolumbán Gábor megrágalmazta őt, mondván: "szubverzív" tevékenységet folytat, ergo "veszélyeztette, aláásta az állam belső rendjét". - A nyilvánvalóan elfogult vaslui-i bíróság elítélte Kolumbán Gábort. Kincses Előd visszautasította ezt a megállapítást. Az ítéletet mind Kolumbán Gábor, mind a büntetés mértékét és a 100 000 dolláros erkölcsi kártérítést kifogásoló (továbbra is egymillió dollárt követelő) Aristide Roibu megfellebbezte. -Az ítélet felveti a román hatóságoknak és igazságszolgáltatásnak a véleménynyilvánítás szabadságához való viszonyulásának kérdését. A vaslui-i bíróság által alkalmazott szankció is azt igazolja, hogy meg akarják félemlíteni a politikai állásfoglalót, szögezte le Kincses Előd. /Kincses Előd ügyvéd: A véleménynyilvánítás szabadsága és a román igazságszolgáltatás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./"
1999. október 14.
Az egyetemisták elégedetlenek az ösztöndíjakkal és a bentlakásban uralkodó állapotokkal. A diákok mintegy hetven százaléka tiltakozásul kész azonnal sztrájkba lépni. /Rácz Éva: Sztrájkra készül a BBTE Diákligája is. Tarthatatlan a helyzet a bentlakásokban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./ A tárgyalás után sem tudtak eredményt elérni, mert az ösztöndíjakról csak okt. 18-án fog dönteni az egyetem szenátusa - nyilatkozta Szilágyi Pál ideiglenes rektor. - A diákok a tavaly is amellett döntöttek, hogy inkább kevesebb legyen az ösztöndíj, de több egyetemistának jusson. Így 700 000 lej helyett 450-500 ezer lejt irányítanak a diákok bankszámlájára. Ami a bentlakások helyzetét illeti - folytatta Szilágyi Pál -, összesen 5000 hely van, többet nincs honnan előteremteni. A Diákliga okt. 13-án elfogadott közleménye értelmében okt. 14-én reggel 8-10 között figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Gáspár Miklós: Szilágyi Pál ideiglenes rektor: Nincs honnan előteremteni több pénzt és bentlakást. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1999. október 14.
Feszt László következetesen építette föl saját művészi formanyelvét a klasszikus grafikai eszközökkel, kifejezésformákkal (fa- és linómetszet, aquaforte, aquatinta, mezzotinto), emellett a kollográfiának önálló, iskolateremtő módszereit is kifejlesztette. Kolozsváron az Egyetemiek /A forma fétise. Feszt László kamarakiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1999. október 14.
Október 16-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Líceumban újraindul a honismereti és idegenvezetői tanfolyam. A Kolozs Megyei Erdélyi Közművelődési Egyesület honismereti köre által szervezett nyolc hónapos képzésre eddig 50-en jelentkeztek. Kiss Margit, a honismereti kör vezetője elmondta, hogy az itthon maradásra szeretnénk buzdítani a fiatalokat. - Az elmúlt hét év alatt összesen 300-an jelentkeztek erre a tanfolyamra, s közülük 150-en szereztek oklevelet idegenvezetésből. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, a kapott oklevél feljogosítja őket arra, hogy az EMKE keretében idegenvezetést és kirándulások szervezését vállalhassák. - Szakkönyvtárat szeretnének létrehozni. /Itthon maradásra buzdítják a fiatalokat. Honismereti tanfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./
1999. október 15.
Vöő Gabriella Szaván fogjuk. Erdélyi magyar szólások. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című nemrég megjelent munkája az erdélyi magyar szóláskincsnek monografikus célzatú bemutatása, egyben pedig rendszerezés. Alapja a kolozsvári Folklór Intézet Archívumában őrzött gazdag szólás-anyag, mely több évtizedes gyűjtői-kutatói munka eredménye. A dokumentumanyag 161 helységet képvisel. Ezek ábécé szerinti felsorolásában feltárul az egyes helységek gazdagabb, illetve szegényesebb jelentkezése is. /Nagy Olga: Egy anyanyelvi dokumentum főbb tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Ez a könyv a Kriterion Könyvkiadónál 1989-ben megjelent Igaz ember igazat szól - Közmondások a romániai magyar folklórból című közmondásgyűjtemény kiegészítője. /Könyvbemutató a Reményik Sándor Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1999. október 15.
"Magyarország megszakítja kapcsolatait Romániával, válságot robbant ki Erdélyben, majd nemzetközi beavatkozást kér - ezt az állítólagos "titkos tervet" hozta a sajtó tudomására Ion Mircea Pascu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) alelnöke, a képviselőház védelmi bizottságának vezetője. Pascu kifejtette: "nem tudja, valós-e ez a terv, de azt tudja, hogy létezik". Szerinte a terv valódiságát bizonyítják "az aradi események", illetve az a rendkívül súlyos körülmény, hogy "már a romániai szabadkőműves páholyokban is nyíltan föderalizálásról, regionalizálásról beszélnek". Pascu "leleplezése" pontosan egybeesik azokkal a figyelmeztetésekkel, amelyeket Adrian Nastase volt külügyminiszter fogalmazott meg az elmúlt időszakban. - A román külügyminisztérium bírálta Adrian Nastase volt külügyminiszter közelmúltban tett NATO-ellenes kijelentéseit. /Ellenzéki honatya Erdély "elszakításáról". Nem tudja, hogy valós-e, de azt igen, hogy létezik. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 14./ Nemrégen a Ziua című napilap összeállításban számolt be a román szabadkőművességet megosztó hatalmi harcokról. Okt. 13-án a képviselőház védelmi bizottsága a sajtó jelenlétében hallgatta ki a román nemzeti páholy nagymesterét a szabadkőművességen belüli föderalizációs törekvésekről. A Ziua szerint a nyugati nemzeti páholyok egy része - belga, holland, francia, magyar és osztrák - egy szebeni származású magyar nagymestert támogatnak Costel Iancu ellenében. Olyan sajtóvélemények is napvilágot láttak, hogy a nyugatiak által támogatott magyar nagymester, André Szakváry alig leplezett célja Románia föderalizálása. A belga nemzeti páholy vezetője a Ziuahoz címzett levelében tiltakozott a vádak ellen, hangsúlyozva, hogy a szabadkőműves alkotmány tiltja mind az idegen országok belügyeibe, mind a vallási, illetve politikai kérdésekbe való beavatkozást. Ennek ellenére a képviselőház védelmi bizottsága kihallgatta Costel Iancut, a román nemzeti páholy nagymesterét, aki azt követően jelent meg a védelmi bizottság előtt, hogy a testület elnöke, Ioan Mircea Pascu - az RTDP alelnöke - sajtóértekezleten az Erdély elszakítására kidolgozott magyar kormányterv súlyos bizonyítékaként emlegette, hogy már a román szabadkőművességet is a föderalizálási törekvések fenyegetik. A nagymester elmondta: Az igazi román nemzeti páholyt is veszély fenyegeti, mivel Romániában, különösen Erdélyben olyan "budapesti, bécsi és párizsi kapcsolatokkal rendelkező szabadkőműves szervezetek jelentek meg, amelyek a romániai nemzeti nagypáholyon ütött rés" segítségével Románia föderalizálását célozzák. /Parlamenti premier. A szabadkőművesség is a föderalizációtól tart. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./"
1999. október 15.
Fél éve a kolozsvári Állami Magyar Opera nem tud bemutatót tartani. Ez az egyetlen nemzetiségi operaház a világon, ehhez hasonló, tehát magyar nyelvű intézmény csak Budapesten van. A magyar államtól kapott támogatás csekély: a magyarországi vendégművészeknek az anyaország fizetett tiszteletdíjat. Csulak Sándor gazdasági igazgató elmondta, hogy annál kevesebb segítséget kapnak a román kormánytól. A kisbácsi raktárat az összeomlás fenyegeti, a színház épülete is javításra szorul. A 91 éves kupola is egyedi, restaurálni kellene. Igényükre a kormány válasza: visszavont kétmilliárd lejt az ígért támogatásból, valamint általános ellenőrzést rendelt el az illetékes minisztériumban. /Szőcs Andrea Enikő: Anyagi gondokkal küzd a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1999. október 15.
Az RMDSZ bánffyhunyadi szervezete az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából emlékoszlopot állít okt. 17-én Petőfi Sándor emlékére. A református templom melletti parkba tervezett kopjafa Szalai István munkája, a Petőfit ábrázoló bronzplakett pedig Kőváriné Adorján Ilona alkotása. /Péntek Attila: Petőfi-emlékoszlopot állítanak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./
1999. október 16.
Kolozsváron másodszor megrendezték az interetnikai konfliktuskezelő programot, a tréninget az Interetnikai Párbeszéd Egyesület, a Márai Sándor Alapítvány rendezte és a PHARE, valamint a TACIS támogatta. - A csoportterápiás tréning célja a szülőktől átörökített előítéletek, a generációról generációra leképezett sérelmek oldása, kommunikációs modellek átvitele, a társadalomba, a párbeszédre való késztetés és a különbségek elfogadtatása volt. A közvetítőképzés elindítói, a szlovákiai Huncik Péter pszichiáter és a csallóközi Bordás Sándor pszichológus elmondták: 1996 óta közel ezren vettek részt ilyen jellegű szemináriumokon, és jelentősen hozzájárultak Szlovákiában az interetnikai konfliktusok enyhítéséhez. /Szőcs Andrea Enikő: Etnikumközi konfliktusmegoldás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./
1999. október 16.
"Nagy László az 1993-ban írt XII. osztályos, máig egyetlen irodalomtankönyvet nézte át, amely a romániai magyar irodalommal foglalkozik 1918-tól kezdve. Azon költők-írók közül, akik a "felszabadulás" előtt alkottak, 19 íróról külön fejezetben szól egy-két lecke (ezek közül 3 illegális kommunista, a mintegy 200 magyar anyanyelvű kommunista értelmiségi 1,5%-a; a maradék 16 a 150 000-re tehető magyar értelmiséginek kb. 0,01%-a). Közülük heten hosszú ideig szívvel-lélekkel szolgálták a rendszert. A könyv a sztálini idők bebörtönzöttei közül hét közéleti személyiséget említett, ezek közül öt kommunista. Az 1944 előtti éveket ismertető fejezetben a legtöbbet előforduló név Gaál Gáboré (tízszer), aki a Korunk főszerkesztője. Állítsuk ezt szembe Mikó Imre (ugyanazon időszakot tárgyaló) Huszonkét év című könyvével. Ennek végén, a névmutatóban Gaál Gábor neve egyáltalán nem található, míg például egy másik lapszerkesztő, Jakabffy Elemér neve 15-ször, a Brassói Lapok hangadó szerkesztője, Szele Béla 8-szor, Kacsó Sándor kétszer, Balogh Edgár szintén kétszer szerepel. /Nagy László: Számok és viták. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 16./"
1999. október 18.
Okt. 16-án a Szilágy megyei Nagymonban Márton Gyula-emlékszoba avatással kezdődik meg a X. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál. A nyelvészre Péntek János és Muzsnay Árpád emlékezik. Okt. 17-én tartják az egyházi kórusok fesztiválját a magyar baptista imaházban. A tervek szerint a fellépő kórusok: a magyar baptista vegyes kórus, a zilahi tanítóképző Wesselényi leánykara a zilahi görög katolikus templom énekkara, a zilahi baptista gyülekezet gyermekkórusa, a zilahi román baptista gyülekezet énekkara, valamint a zilahi baptista gyülekezet ifjúsági énekkara. /Nemzetiségi fesztivál. Egyházi kórustalálkozó a baptista imaházban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1999. október 18.
Okt. 15-17-e között Kolozsváron Keresztyének a politikában címmel ifjúsági konferenciát rendezett az Erdélyi IKE és a Hollandiai Református Politikai Szövetség (GPV). A konferencián megvitatták, mit jelent a jelenlegi romániai körülmények között keresztyénként a társadalmi és politikai életben tevékenykedni és érdeklődést kelteni a fiatalokban a politika iránt. Ez igen fontos, mert az egész romániai magyar társadalmon érződik egy politika iránti apátia. Kónya-Hamar Sándor és Birtalan Ákos parlamenti képviselők a rendszerváltás óta eltelt időszakot elemezték. Varga László lelkész arról beszélt, mit jelent magyar kereszténynek lenni, mennyire számít ez kettős kisebbségnek. Gabriel Andreescu politológus a miniszterelnök által a parlamentnek benyújtott kultusztörvény-tervezetet elemezte. Elmondta, hogy a tervezet elfogadása rettenetes csapás volna a román demokrácia számára. Andreescu felhívást intézett a magyar egyházak vezetőihez, hogy minél előbb foglaljanak állást és fejtsék ki véleményüket e törvénytervezet visszavonása érdekében. /Erdei Róbert: Keresztyén ifjak és a politika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
1999. október 18.
Az Erdélyi Magyar Mûszaki Tudományos Társaság (EMT) évente kilenc tudományos konferenciát szervez. Ezek közül az Országos Szakmai Napok (OSZN) a legnagyobb, amelyet idén október 15-17. között Szatmárnémetiben szerveztek meg. Megtartották a romániai magyar tudományos szervezetek találkozóját is. Többek között jelen volt Lányi Szabolcs, a román kormány Országos Tudományos, Technológiai és Innovációs Ügynökségének vezetõje, aki ügynökségének pályázati lehetõséget mutatta be. Lányi Szabolcs lehangoló képet festett a romániai kutatás helyzetérõl. Elmondta: amíg Finnországban 421 dollár jut az egy fõre esõ tudományos finanszírozásra, addig Romániában ez a szám csupán 1,83 dollár. Bíró Károly EMT-elnök a szervezet tevékenységét ismertette. Kiemelte: a szakkifejezések anyanyelven történõ elsajátítása érdekében az EMT jövõ évtõl a magyar diákok számára az ország összes mûszaki egyetemén fakultatív kurzusokat szándékozik szervezni. Ugyanakkor a létrehozandó magyar egyetem hátterének megteremtése érdekében intézményrendszer kiépítését tervezik. /Kiss Olivér: EMT-rendezvény. Sikeres Országos Szakmai Napok -99. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./ Az OSZN szakosztályi megbeszélésekkel folytatódott. Az EMT szakosztályok - fizika, faipar, építészet, bányászat-kohászat, energetika/elektrotechnika, földmérés, gépészet, vegyészet - tagjai megvitatták tevékenységi területeik problémáit. /EMT - Országos Szakmai Napok '99. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 18./
1999. október 19.
Okt. 18-án az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőivel folytatott megbeszélést Bukarestben Radu Vasile román miniszterelnök. Az egyházfők kérésére létrejött találkozón Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület és Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Mózes Árpád evangélikus, Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Tamás József csíkszeredai katolikus segédpüspök vett részt. Az erdélyi magyar egyházak vezetői a lelkészi fizetések hátrányos gyakorlatának megszüntetéséhez, az elkobzott egyházi ingatlanok visszaadásának felgyorsításához, a felekezeti oktatással kapcsolatos problémák megoldásához kérték a román miniszterelnök segítségét, támogatását. - A találkozó után az egyházi vezetők elmondták: a lelkészek állami fizetéséről szóló törvény jelenlegi értelmezése azt a gyakorlatot eredményezi, hogy a mintegy 1400 romániai magyar lelkésznek csak a fele kaphat állami fizetést. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szólva hangsúlyozták, hogy bár már született két sürgősségi kormányrendelet, amelyek alapján összesen 53 ingatlant kellett volna az egyházaknak visszakapniuk, eddig ezek közül mindössze 4-5 ingatlan került vissza tulajdonukba. Az egyházi vezetők a találkozón azt is felvetették, hogy a jelenlegi adótörvények nem ismerik el az egyházak karitatív szerepét, így gazdasági tevékenységük után 38 százalék adót kell fizetniük. Egybehangzóan javasolták a miniszterelnöknek azt is, hogy a vallási törvény készülő tervezetét vegyék le a törvényhozás napirendjéről, mivel az a jelenlegi formájában semmit nem segítene, csak ártana. - Radu Vasile számos ígéretet tett a felvetett gondok orvoslására. Megígérte, hogy a lelkészek állami fizetésének ügyét az idén a kormány tartalékalapjából rendezik, jövőre pedig a költségvetésben a lelkészek száma után állapítják meg a keretösszeget. Kérte, hogy a magyar történelmi egyházak a lehető legrövidebb időn belül állítsák össze azoknak az ingatlanoknak a listáját, amelyek jogi helyzete már tisztázott. - Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit szeptember közepén Emil Constantinescu államfő fogadta, aki a maga részéről szintén ígéretet tett a jogos problémák rendezésére. /Újabb bukaresti hitegetések. Erdélyi magyar történelmi egyházfőkkel találkozott Radu Vasile. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 19.
"Györgyfalván tartotta "évadzárását" a Horváth Béla Stúdiószínpad /Kolozsvár/. Az egyik főszereplő ugyanis bevonul, és további tagokat vár a behívó. A megújulásig-kiegészülésig kényszerszünet következik. /Az utolsó állomás Györgyfalva. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"
1999. október 19.
Öt évvel ezelőtt, 1994. szeptember 22-én jelent meg a Nagykároly és Vidéke hetilap első száma a nagykárolyi RMDSZ választmánya kezdeményezésére. Silimon-Várday Zoltán főszerkesztő elmondta, hogy a lapnak fizetéses alkalmazottai nincsenek. Először 1884. szeptember 1-jén jelent meg ezen a címen újság. A mostani hetilap sokrétűen tükrözi e tájegység életét. Nem hiányzik egyetlen számból sem a humor és a rejtvény. /S. Muzsnay Magda: Nagykároly és Vidéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 19.
Bánffyhunyadon a főtéri református templom melletti parkban okt. 17-én ünnepélyesen elhelyezték a Petőfi-emlékoszlopot. Az előző napon kezdődött az avatóünnepség dr. Kozma Dezső professzor, dr. Egyed Ákos professzor és Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő előadásaival, majd a helyi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében műsor következett. Az emlékoszlopot /kalotaszegi mintákkal kifaragott kopjafát/ Szalai István készítette, melyet Kőváriné Adorján Ilona által készített Petőfi-plakett díszít. /Petőfi-emlékoszlop Bánffyhunyad központjában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 19.
"Gheorghe Funar polgármester kijelentette, hogy a városnév - Kolozsvár-Napoca - az idegenek számára "nehezen kiejthető", így eljött az ideje annak, hogy ezentúl csak Napocának nevezzék a várost. A Napoca név - Ceausescu utasítására - 1974-ben került a Cluj mellé, elsősorban Iosif Constantin Dragan "történésznek" köszönhetően. /Szabó Csaba: Kolozsvár napocásításán ügyködik a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./"
1999. október 19.
Csucsa már csak öt magyar lelket számlál, ennek ellenére Csucsán is megemlékeztek az 1848-49-es forradalomról, szabadságharcról. A Kalotaszegi Református Egyházmegye nőszövetsége és a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület által szervezett rendezvény a csucsai református templomban kezdődött. Pásztor Jánosné lelkipásztor, a magyar református nőszövetség országos elnöke tartott előadást Bemről és Czetz Jánosról, a legfiatalabb negyvennyolcas tábornokról. Alföldi László magyar főkonzul beszéde után a zsoboki egyházközség kórusa énekelt, és megkoszorúzták a két fentebb említett tábornok tiszteletére készített emléktáblát, melyet egy éve helyeztek el az újjáépített templomban. /(péntek): Apadó közösség ünnepe. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 19./
1999. október 21.
"Dávid Ibolya igazságügyminiszter okt. 19-én Gyulán találkozott román kollégájával Valeriu Stoicával. Dávid Ibolya a két ország politikusainak a szomszédos államban élő kisebbségeik sorsa miatti felelősségét hangsúlyozta. A gyulai román általános iskolát, gimnáziumot és kollégiumot Budai János, az intézmény igazgatója mutatta be a vendégeknek. Elmondta, hogy az iskola a közelmúltban gyarapodott a félmilliárd forintos beruházással épült 264 diáknak otthont adó kollégiummal. A miniszterek eszmecserét folytattak a magyarországi románság országos és helyi vezetőivel is. A két miniszter tárgyalása okt. 20-án Budapesten folytatódott. Magyarország a NATO tagjaként kész segíteni Romániának, hogy mielőbb bekerüljön az észak-atlanti szervezetbe. /A magyar és a román igazságügyminiszter Gyulán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A megbékélés fogalmát a barátságnak kellene felváltania a magyar-román viszonyban - mondta Valeriu Stoica a román igazságügyi tárca vezetője vendéglátójával, Dávid Ibolya igazságügy-miniszterrel közösen tartott okt. 20-i budapesti sajtótájékoztatóján. Stoica sajnálkozását fejezte ki az október 6-án Aradon történt incidens miatt. Dávid Ibolya ezzel kapcsolatban megjegyezte: ami Aradon történt, az csak apró beárnyékolása annak az örömnek, hogy Zala György szabadságot jelképező szoborcsoportja "visszanyerhette szabadságát". A magyar politikus egyúttal köszönetet mondott román kollégájának azért a segítségért, amit a szoborcsoport érdekében tett. /Valeriu Stoica sajnálja az Aradon történteket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"
1999. október 21.
Okt. 20-án a szenátus és a képviselőház együttes ülésén végleges formát öltött a Szekuritáté-dossziékhoz való hozzáférhetőséget szabályozó, úgynevezett Ticu-törvény. Az egyeztetett változat szerint egyetlen olyan érvényben levő törvénynek a szövegét sem lehet úgy értelmezni, hogy az megakadályozza a Ticu-törvény alkalmazását. - Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a törvény végleges formája messze eltávolodott a Constantin Ticu Dumitrescu által eredetileg beterjesztett változattól, olyannyira, hogy maga a szerző sem tartja már a magáénak. A parlamenti vita során számos olyan cikkelyt bevittek a törvénybe, amely számos akadályt gördít a szekus-hálózat leleplezése elé. /Végleges formát öltött a Ticu-törvény. Maga Ticu szenátor sem ismer már rá. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
1999. október 21.
"Kolozsvár polgármesteri hivatala közleményben tájékoztatott arról, hogy "megfigyelés alá helyezik" azokat a közéleti személyiségeket, akik okt. 22-én részt vesznek a "szekuritátés ügynök", Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul szervezte fogadáson, amelyen az 1956-os forradalomra emlékeznek. A közlemény szerint nyilvánosságra hozzák mindazoknak a nevét, akik eleget tettek a meghívásnak, mert a büntető törvénykönyv értelmében egy ilyen fogadáson történő részvétel "hazaárulást" jelent és büntetendő. - Soltész Levente konzul az esetet kommentálva elmondta: "A közlemény a szerzőjét minősíti. Ez és a hasonló megnyilvánulások, jelenségek kárt okoznak a magyar-román kapcsolatoknak és Románia nemzetközi megítélésének. Megfelelő időben és formában minderre hivatalosan is reagálni fogunk." /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./"
1999. október 21.
Okt. 19-én tartották a kolozsvári Népfőiskola hatodik évadjának megnyitóját. Az 1999-2000-es évad programját Révész Erzsébet, a népfőiskola vezetője és főszervezője ismertette. Október és november folyamán tudományos ülésszakok témája az 1948-1949-es forradalom és szabadságharc lesz. Ezt követően az egészséggel, környezetvédelemmel, művelődéssel, természettudományokkal foglalkozó előadások következnek. Dáné Tibor Kálmán, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság titkára ismertette a népfőiskolai mozgalom elterjedését Romániában, és méltatta a népfőiskola immár ötéves tevékenységét. - Vincze Zoltán történész A szabadságharc emlékei címmel a 48-49-es forradalom és szabadságharc hadműveleteiről tartott előadást. /Erdei Róbert: Évadnyitó a kolozsvári Népfőiskolán = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./