Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1999. július 29.
Lászlóffy Csaba és Varga Domokos A magyarság rövid története /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című, főként fiataloknak készült történelmi visszapillantása az első világháború befejezésétől kíséri nyomon a magyarság sorsának alakulását a megmaradt anyaország és a szomszédos utódállamok területén. /A magyarság rövid története. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
1999. július 30.
Júl. 29-én négynapos látogatásra Romániába érkezett Martonyi János külügyminiszter. A román-magyar kormányközi vegyes bizottság ülésére érkező miniszter Andrei Plesu román külügyminiszterrel tárgyalt, majd Radu Vasile kormányfővel folytatott megbeszélést. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tekintette át a két külügyminiszter. Martonyi arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Magyarország változatlanul támogatja Románia euroatlanti és NATO-integrációját. /Romániai körúton Martonyi János magyar külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1999. július 30.
A kolozsvári román sajtó jelentette, hogy Funar polgármester a magyar nyelvű utcai tábláikért büntetést szab ki a három magyar kolozsvári középiskolára. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum igazgatója, Wolf Rudolf elmondta: valóban felkereste őket a polgármesteri hivatal két küldötte, akik a cégtábla használati engedélye felől érdeklődtek. Emlékezetes, hogy az iskolát a régi tábla miatt már megbüntették. Később az ítéletet mégis semmisnek nyilvánította a bíróság. A Báthory István Elméleti Líceum hivatalosan azonban nem kapott értesítést. /Ismét zaklatják a magyar középiskolákat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1999. július 30.
Az elmúlt napokban szülőfalujában elhunyt Imreh Lajos. Sepsiköröspatakon született 1917. április 18-án. Magyar-történelem szakos tanári oklevelet 1948-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetemen. 1948 és 1973 között magyar szakos tanár, kevés ideig iskolaigazgató. Szervezte, vezette a Jósika Miklós Művelődési Kört /Torda/, tudósításait, írásait a Művelődés, a Falvak Dolgozó Népe, az Igazság közölte. 1985-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában a Sáska sógor című, székely tréfákat tartalmazó gyűjteménye. /Keszeg Vilmos: Meghalt Imreh Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 30./
1999. július 31.
Martonyi János külügyminisztert még 29-én fogadta Victor Babiuc nemzetvédelmi miniszter, aki államminiszterként a Bancorex felszámolásával elfoglalt Radu Vasile kormányfőt helyettesítette. Martonyi János Markó Béla RMDSZ-elnök meghívására Székelyföldre utazott. Júl. 30-án Sepsiszentgyörgyön a megyei könyvtár termében rendezett fórumon találkozott a város lakosaival, majd júl. 31-én a Segesvár melletti Fehéregyházán a Petőfi Sándor halálának 150. évfordulóján rendezett ünnepségeken vesz részt. A külügyminiszter aug. 1-jén Kolozsváron is megáll, rövid látogatást tesz a Magyar Köztársaság Fő téri főkonzulátusánál, majd Nagyváradon át visszautazik Magyarországra. - A Victor Babiuccal folytatott megbeszélésen Martonyi ismét felvetette a csíkszeredai magyar konzulátus létesítésére vonatkozó magyar igényt. Tárgyalópartnere úgy vélte, a meglévő két konzulátus fedezi a képviseletet, ám konkrét magyar kérés esetén hajlandónak mutatkozott a kérdés jóindulatú megvizsgálására. Babiuc azt kérte, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerje el a magyarországi román ortodox egyházat, biztosítsa feltételeit a magyarországi románság anyanyelvi oktatásának, és azt, hogy a román iskolákban valamennyi tantárgyat román nyelven oktassák. - A külügyminiszteri találkozót követően Andrei Plesu elmondta, hogy mindegyik vegyes bizottsági ülésen leltározzák a megoldatlan kérdéseket, s aztán a következő ülésig gyakorlatilag semmi sem történik. Hozzátette: több kérdést sikerült megoldaniuk, mint azt sokan gondolják. Martonyi János elmondta, hogy az elmúlt évben a kétoldalú kapcsolatokban jelentős előrehaladás történt. /Magyarország továbbra is támogatja Románia euroatlanti integrációját Mindkét ország a régió újjáépítésében érdekelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./
1999. július 31.
"Funar, Kolozsvár polgármestere két újabb bűnvádi feljelentést tett. Az egyik feljelentést a nemrég véget ért Bálványosi Nyári Szabadegyetem résztvevői ellen szól. A több száz résztvevőt az "alkotmányos rend elleni cselekedettel" vádolta meg a polgármester, és kérte az ügyészségtől mindegyikük azonosítását, bíróság elé állítását és elítélését. A feljelentő tudni vélte, hogy Tusnádon vita tárgyát képezte Románia nemzeti, egységes és oszthatatlan jellege, rendkívül veszélyes és az országra nézve gyalázó ideológiákat népszerűsítettek. Indoklásában azt is kiderítette, hogy a "tábor sátraiban a hunok utódai és árulók" laktak. - A másik feljelentés egy nemrég megjelent sürgősségi kormányrendelet (1999/83.) összeállítói ellen irányul, akiket közokirat-hamisítással és hamis okirat felhasználásával vádol. A szóban forgó jogszabály rendeli el többek között a Brassai Sámuel Líceum és a volt Református Kollégium (volt Ady-Sincai, ma már csak Gheorghe Sincai Líceum) visszaszolgáltatását a volt tulajdonosoknak, adott esetben az unitárius és református egyházaknak. A polgármester szerint becsapták a miniszterelnököt, ezért a legfelsőbb ügyészség azonosítsa a rendelet megfogalmazóit, tehát a bűnösöket, és állítsa őket bíróság elé.- Mikó Lőrinc szerint a polgármester már elkésett a feljelentésével A sürgősségi rendelet érvényben van, és ennek alapján az unitárius egyház az épületet még július 21-én telekkönyvezte. /A polgármester nem alszik. Újabb bűnvádi feljelentések. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./"
1999. augusztus 2.
"Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei elnöke és Virág György, a Maros megyei tanács alelnöke közleményben tiltakozott az ellen, hogy a koalíciós megállapodás és a törvényes rendelkezések ellenére egyre több olyan tisztséget, amelyek közintézmények vezetői beosztásában magyarokat illetnének meg, románoknak, esetenként szélsőséges nacionalistáknak ítélnek meg. Példaként a Filharmóniát említették egyetlen olyan marosvásárhelyi közintézményt, amelynek élén eddig magyar szakember állt. A megyei tanács végül is román nemzetiségűt nevezett ki az igazgatói székbe. Úgyszintén a megyei tanács állandó bürójába Tatár Béla, a MADISZ képviselője helyett Adrian Moisoiu, a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt támogatottja került. "Mivel a romániai, a Maros megyei magyarok nem fogadják el ezt a helyzetet, kénytelenek leszünk törvényes érdekeink és a jogállamiság védelmében ezentúl új politikai és jogi eszközöket felhasználni." - áll a közleményben. /Maros megyében is mellőzik a magyarokat, áll a Maros megyei RMDSZ közleményében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
1999. augusztus 2.
A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány, a HHRF (Hungarian Human Rights Foundation) internetje, portálja [www.hhrf.org] a leglátogatottabb romániai magyar vonatkozású hely. 1997 decembere óta működik, 1998 januárjától több mint 54000-szer látogatták. A legtöbb belépést az analóg kiadványok on-line verziói szolgáltatják, első helyen a Szabadság, majd az Új Szó /Pozsony/, Romániai Magyar Szó, Népújság és az Erdélyi Napló. A HHRF saját fejlesztésű on-line lapja az Élő Erdély [http://www.hhrf.org/erdely/] két hónapi szünetelés után a napokban ismét beindult. De a HHRF portálja nem csak a romániai magyar vonatkozások miatt fontos, mert különféle felvidéki és vajdasági intézmények hostingját is ellátja. /HHRF Portál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1999. augusztus 2.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, Kapi József pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette: új magyar tannyelvű karok létrehozását fogja javasolni a nagyváradi egyetem vezetőségének. Amennyiben a nagyváradi egyetem szenátusa elfogadja az RMDSZ javaslatát, az új karok a 2000/2001-es tanévben beindulnak. Teodor Maghiar rektor kijelentette, hogy csak bizonyos karok létesítésével ért egyet. /Új karok létesítését javasolja az RMDSZ a nagyváradi egyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
1999. augusztus 2.
"A magyar kormány az idén több mint 1 milliárd forinttal támogatja a határon túli magyarságot a nemzeti szellemi kulturális örökség ápolásában, fejlesztésében - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere júl. 31-én Marosvásárhelyen, ahol fórumbeszélgetés keretében találkozott a marosvásárhelyi magyar közösség politikai, gazdasági és kulturális életének kiemelkedő személyiségeivel. Az Illyés Közalapítvány az idén több mint 800 millió forinttal rendelkezik erre a célra. A kulturális tárca saját "határon túli" kerete a tavalyi 152 millió forintról 200 millió forintra nőtt. Fontos új forrást jelent a milleniumi pályázatok rendszere, amelyen belül 1999-ben 40-50 millió forintot fordíthatnak a határon túlról érkezett sikeres pályázatokra. Emlékeztetett arra, hogy a magyar-román kulturális együttműködési munkatervhez műemlékvédelmi megállapodás is csatlakozik. Idén 13 erdélyi műemlék restaurálásának megkezdéséhez 50 millió forintot különítettek el. Ebben az évben 70 millió forinttal segítik a határon túli magyar színházi társulatok magyarországi fellépését, a 15 külföldi magyar kulturális intézet pedig a határon túli magyarság kultúrájának nemzetközi bemutatását segítheti. /Egymilliárd forinttal támogatja a magyar kormány a határon túli magyarságot - jelentette ki Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./"
1999. augusztus 3.
Martonyi János magyar külügyminiszter látogatásának utolsó napján, aug. 1-jén, vasárnap Kolozsváron a magyar főkonzulátust kereste fel, ahol Bitay Károly főkonzul tájékoztatott a képviselet tevékenységéről. Ezután Nagyváradon találkozott Tőkés László református, majd Tempfli József katolikus püspökkel, a két egyházi személyiség korábbi meghívásának eleget téve. Martonyi megerősítette, hogy a magyar kormány változatlanul támogatja az RMDSZ programját. Martonyi rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházaknak a hitélet megőrzése mellett rendkívül komoly szerepük van a romániai magyar közösség hagyományainak ápolásában, az önazonosság-tudat fenntartásában. A Tőkés püspökkel tartott találkozón szó esett arról, hogy idén ősztől megkezdi működését a Partiumi Keresztyén Egyetem. Egyetértettek abban, hogy az egyetem megindításához a magyarországi oktatási tevékenységgel foglalkozó alapítványok támogatására is számítani lehet. A magyar külügyminiszter Nagyváradról gépkocsival utazott haza. /Martonyi János Nagyváradon. A Partiumi Keresztény Egyetem magyarországi támogatásra számíthat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1999. augusztus 3.
Kozma Dezső új tanulmánykötete /Irodalom - korok fordulóján. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár, 1998./ a századforduló magyar irodalmi és kulturális örökségének a feltárását szolgálta. Könyvében Arany János, Madách Imre, Vajda János, Mikszáth Kálmán, Ady Endre, Krúdy Gyula, Petelei István, Török Gyula, Szabó Dezső munkásságát értékelte. Az erdélyi szellemi múltat felidéző tanulmányok között van A két Wesselényi irodalmunkban című, amely a két Wesselényi Miklósnak - apának és fiának - irodalmunkban fellelhető ábrázolását követi nyomon. /Szabó Álmos: Elmúlt korok irodalmáról - egy új ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
1999. augusztus 4.
Aug. 1-jén ünnepelték a Zilahi Vár Napját (1473-1999). Volt könyvbemutató és népi tánc (sikerrel lépett fel a Wesselényi Református Kollégium néptánccsoportja Matyi István vezetésével és a szilágycsehi Rezeda együttes Ferenczy György vezetésével is. /Elsején volt a Zilahi Vár Napja. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
1999. augusztus 4.
"Nits Árpád megdöbbentőnek tartotta Markó Béla RMDSZ-elnök kijelentését: "Miközben Tőkés püspök az RMDSZ vezetését, személy szerint a szövetségi elnököt támadja, valójában ?az egész romániai magyarságon üt?". Ez nem lehet igaz! - írta Nits Árpád. Az RMDSZ szövetségi elnöke túltesz Ceausescun, aki szintén összetévesztette magát a néppel, de nem mondta ki ilyen kereken, hogy idegesíti a felségsértés. - Markó Bélát az erdélyi magyarság egésze korántsem tekinti megváltójának. Markó Béla hozzátette: "Ha a püspök úrban nincs remény és bizalom, én sajnálom, de vele így, ezen az úton nem tudunk együtt menni." Ezek szerint az RMDSZ vezetése és személy szerint a szövetségi elnök nem tudja, mit jelentene Tőkés László kipakolása az RMDSZ-ből. A következő választási kampány kimenetele RMDSZ-szempontból még nem dőlt el. A legelégedetlenebb magyar választók közül is sokan az utolsó vonat reményében elmennek szavazni. Amennyiben a Neptun-vonallal elégedetlenkedőket kizárják, és ezzel szétszakítják az RMDSZ-t, nem jön össze elegendő szavazat. - Egyszer érdemes lesz megírni az RMDSZ történelmét. "A németeknek sincs parlamenti frakciójuk, mégis ugyanazzal a Petőfi-Schiller Tudományegyetemmel etetik őket." - szögezte le az újságíró. /Nits Árpád: Felségsértés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
1999. augusztus 4.
"Torockóban, a Tóbiás-házban Kovács Ildikó megszervezte a VI. alkotótábort. Torockó történelméről, az itt lakók viseletéről volt szó. A tábor ideje alatt a múzeum helyet adott annak a gyermekrajz-kiállításnak, amelyen 5 év válogatott munkáit mutatták be. A táborozók szorgalmasan rajzoltak, az utolsó napon kiállították ki a "termést". /(horváth): A VI. torockói alkotótábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
1999. augusztus 4.
"Cigányi községben augusztus 1-jén a 35 hívet számláló református közösség templomépítéshez alapkövet szentelt. Seres Dénes szenátor megkeresésére a vallásügyi hivatal már átutalták a jóváhagyott 50 milliós támogatási összeg felét, amely az alap kiásásához elég lesz. A szentelési ünnepségen, Csűry István, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője méltatta a közösség erőfeszítéseit, hitét. A szamosudvarhelyi, 18 lelket számláló szórványgyülekezet minden tagja minden alkalommal elmegy a templomba, mert szüksége van Isten igéjére. /G. A.: 35 "lelkes" közösségnek református templom épül Cigányiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./"
1999. augusztus 5.
A Szilágy Megyei Tanács július végén tartott ülésén, immár harmadízben került napirendre a szilágycsehi városi tanács, utcanév-változatás határozat-javaslata. A vitát a szavazás követte: 14 támogató szavazat (ebből 9 RMDSZ-szavazat), 13 elutasító szavazat és 3 tartózkodás. A demokrácia tehát megbukott Szilágy megyében. /Baksai Károly: Ismét megalázták az RMDSZ-t. Szilágycsehben nem lehetnek magyar utcanevek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1999. augusztus 5.
A Bihar megyei Tenkén véget ért az IKE nyári Művészeti Tábora és aug. 2-án elkezdődött a teológusok tábora, immár huszonharmadik alkalommal. A művészeti táborban öt csoportban folyt az oktatás, volt két képzőművészcsoport, továbbá furulyások, gitárosok és színjátszók csoportja. A teológusok táborába Erdélyből, a Partiumból, Magyarországról és a Vajdaságból érkeztek résztvevők. Az egyhetes rendezvényen több teológiai professzor, lelkész és középiskolai tanár tart előadásokat. /Gáspár Attila: Vége az IKE Művészeti Táborának. Tenkén megnyílt a 23. Teológus Tábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./
1999. augusztus 6.
Temesvári Magyar Diákszövetség második alkalommal rendez műhelytábort július 31. és augusztus 6. között Nyárszón, az Illyés Közalapítvány támogatásával. Kétnapos kommunikációs tréninget tartottak a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány munkatársainak vezetésével. Megbeszélés-sorozatot rendeztek erdélyi és határon túli ifjúsági és diákszervezetekkel. /Péntek Attila: TMD-műhelytábor Nyárszón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./
1999. augusztus 7.
Aug. 6-án Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben önálló magyar egyetem támogatását célzó alapítvány létrehozásáról tanácskozott a Történelmi Magyar Egyházak Egyházfőinek Állandó Értekezlete. Tőkés Elek, az Erdélyi Református Egyházkerület oktatási tanácsosa tájékoztatott a megbeszélésről. Az egyházfők állandó értekezlete dr. Jakubinyi György római katolikus érsek kezdeményezésére ült össze, s a tanácskozás kiemelt témája a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem kérdése volt. A történelmi magyar egyházak, mint ismeretes, messzemenően többet tesznek a romániai magyarságért, mint amennyi az egyház feladata. A Sulyok István és a marosvásárhelyi Kántortanító-képző Főiskolát 1989 után beindították, de ezek jogi helyzete máig sem egészen tisztázott. Tőkés Elek tavaly már felvetette, hogy a történelmi magyar egyházak hozzanak létre egy alapítványt, amely megalapítaná a magánegyetemet. Úgy tűnik, Jakubinyi érsek úr latolgatja az alapítvány létrehozásának gondolatát. A tanácskozáson megegyeztek abban, hogy Tőkés Elek és Mikó Lőrinc összeállít egy szándéknyilatkozat-szöveget, amelyet minden történelmi magyar egyháznak eljuttatnak, ők hozzáfűzik megjegyzéseiket, s a végleges szöveg alapján esetleg létrehoznak egy alapítványt, amely erdélyi magyar magánegyetemet fog működtetni. Tőkés László püspök kifejtette: a Partiumi Magyar Keresztyén Egyetem is próbálkozás, amely egy magyar egyetem része lehet. - A lelkészek állami fizetéséről fog tárgyalni az Egyházfők Állandó Értekezlete szeptember 15-én. - Az értekezlet résztvevői megdöbbenésüket fejezték ki amiatt, hogy a mostani ingatlanrendezési-törvény nem vonatkozik az egyházi ingatlanokra is. /Szabó Piroska: Alapítvány létrehozásáról tanácskozott az Egyházfők Állandó Értekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 7.
A RMDSZ számára teljesen elfogadhatatlan, hogy az ingatlanok visszaadásáról szóló, a kormány által benyújtott és a képviselőház jogi bizottsága által most tárgyalt törvénytervezet egyik cikkelye szerint a törvény nem vonatkozik majd az egyházi javakra is - írta Markó Béla RMDSZ-elnök az Emil Constantinescu államfőhöz, Vasile Radu kormányfőhöz és a koalíciós pártok elnökeihez intézett levelében. Markó Béla emlékeztette a politikusokat, hogy az egyházi javakat 1989 után vissza kellett volna szolgáltatni, mert ez az igény megfogalmazódott az Európa Tanács Romániáról szóló felvételi határozatában is. - Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kapott-e már visszajelzést a levél címzettjeitől, Markó Béla kijelentette: még nem kapott, de kezdeményezi, hogy a jövő héten tárgyalások kezdődjenek a koalíciós partnerekkel ebben a kérdésben. /Markó levele Constantinescu elnökhöz Az RMDSZ az egyházi javak rendezését sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 7.
A Nemzetközi Valutaalap (NVA) Washingtonban jóváhagyta a régen várt 547 millió dolláros készenléti hitelt Romániának, de nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a román kormány mutassa meg képességét a reformígéretek beváltására. - Tavaly egy előző készenléti hitel folyósítását az NVA leállította, mert Románia nem teljesítette a reformokra vállalt feltételeket. Az új NVA-hitel gazdasági feltételei között szerepel a legfeljebb 40 százalékos idei infláció, a GDP 3,5 százaléknál nem nagyobb visszaesése, és a nemzeti bruttó össztermék 3,7 százalékát meg nem haladó államháztartási hiány. Radu Vasile kormányfő aug. 6-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az országnak sikerült megtörni annak a bizalmatlanságnak az ördögi körét, amellyel Romániát kezelték nemzetközi viszonylatban, mivel a korábbi kormányok nem tartották be ígéreteiket. /Washingtonban jóváhagyták az NVA-hitelt Vasile: Romániának sikerült megtörni a bizalmatlanság ördögi körét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 7.
Cs. Gyimesi Éva Colloquium Transsylvanicumnak (Mentor, Marosvásárhely, 1998) című kötetének ezt az alcímet adta: értelmiségi önreflexiók. Legutóbbi könyvének /Kritikai mozaik. Polis, Kolozsvár, 1999/ alcíme pedig: kritikai esszék, tanulmányok 1972-1998. Demény Péter nagy elismeréssel méltatta Cs. Gyimesi tanulmányköteteit. A szerző okos, higgadt elemzéseket írt a nemzetről, az egyetemről, az esztétikumról és a létértelmezésről. /Demény Péter: Huszonhat év. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./
1999. augusztus 9.
Sződemeteren aug. 6-án Kölcsey-ünnepséget szervez a Szatmárnémeti Kölcsey Kör, a tasnádi és a szilágypéri RMDSZ, valamint az EMKE. Köszöntőt mond Varga Sándor sződemeteri református lelkipásztor és Muzsnay Árpád, a Szatmárnémeti Kölcsey Kör elnöke. Beszédet mondanak: Bosák Nándor debreceni római katolikus püspök, Hamar Péter, a fehérgyarmati Kölcsey Társaság titkára, Kötő József oktatásügyi államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke, Mészáros István miskolci református püspök, Riedl Rudolf, Szatmár megye prefektusa, Tabajdi Csaba magyarországi országgyűlési képviselő, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Vulturescu George, Szatmár megye művelődésügyi főtanácsosa. Ez alkalommal két évfordulóra emlékezik a sződemeteri református magyar közösség: idén tizedik alkalommal emlékezhetnek templomukban Kölcsey Ferencre születésnapján, és öt éve avatták fel a cinteremben elhelyezett Kölcsey-szobrot, Kő Pál művét. /Gáspár Attila: Augusztus 6-án Kölcsey-ünnepség Sződemeteren. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./ Sződemeteren a magyarul még jól-rosszul beszélők száma nem éri el a negyvenet. - A helybeli görög katolikus lelkész plébániáján, a hajdani nemesi úrilakon 1890-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy itt született Kölcsey Ferenc. Két évtizede felső parancsra le kellett volna szedni a feliratot, de az akkor még ortodox hitű sződemeteriek nem engedelmeskedtek a pártutasításnak: bevakolva mentették meg a márványtáblát. 1989 után, az első szabad évforduló nyomán a kúria külső falára helyezett kétnyelvű emléktábla eltűnt, s a másodikat is leverték ismeretlen tettesek, de a lelkész biztosította a szülőházban tisztelgőket arról, hogy a Kölcsey emlékét megörökítő felirat rövidesen a helyére kerül, méghozzá véglegesen. /Szilágyi Aladár: A tizedik Kölcsey-ünnep Sződemeteren. = Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 9./
1999. augusztus 9.
"Az RMDSZ Reform Tömörülés platformja állásfoglalást adott ki az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. A koalíciós partnerek szószegésének, illetve az RMDSZ kormányzati politikájának köszönhetően "nem sikerült áttörést elérni közösségünk jogainak intézményes biztosításában." Az 1995-ös oktatási törvény néhány diszkriminatív előírása (szakoktatás, egyetemi felvételi, egyetemi karok létesítése stb.) a kisebbségi közösségek számára pozitívan módosult, ugyanakkor nem sikerült megoldást találni több, az RMDSZ programjában kiemelt helyen szereplő problémára: Románia földrajzának és történelmének nem anyanyelven történő oktatása, a felekezeti oktatás magánszférába helyezése ellehetetleníti a magyar történelmi egyházak komoly erőfeszítéssel újraalakított iskoláit, az önálló állami magyar egyetem (újra)létrehozása középtávon is lehetetlenné vált. A törvény lényegesen jobb ugyan, mint az előző kormányzati ciklusból átörökölt változat, de nem visz közelebb a teljes anyanyelvi oktatási rendszer megteremtéséhez. Emiatt a Reform Tömörülés elhibázottnak tartja az RMDSZ csúcsvezetése által sugallt önelégült sikerhangulatot. Az RMDSZ egész politikája komoly felülvizsgálatra szorul. A kormányzati pozíció önmagában nem alkalmas olyan stratégiai jellegű célkitűzések elérésére, mint amilyen az RMDSZ programjába foglalt belső önrendelkezés elvén alapuló háromszintű autonómia. "Közéletünk sajnálatos erkölcsi politikai válságáról tanúskodik", hogy midőn a csúcsvezetés által választott stratégia nem hozta meg a várt eredményt, az RMDSZ elnöke az ezt szóvá tevő tiszteletbeli elnök ellen támadott. - A "tiszteletbeli elnöknek nemcsak joga, de kötelessége megszólalni és helyzetértékelésével elősegíteni a szükséges pályakorrekció végrehajtását." /A Reform Tömörülés állásfoglalása Az oktatási törvény elfogadása utáni helyzetről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./"
1999. augusztus 9.
Aug. 7-én ért véget Kalotaszentkirályon a tánctábor. A táborban sikeres volt a kicsik, majd a nagyok népdalversenye, ugyanúgy a legényes verseny győzteseinek bemutatója. A kalotaszegi kicsi és nagy tánccsoportok mellett fellépett a balánbányai gyerek néptáncegyüttes és a sebesvári román tánccsoport. Aug. 9-én kezdődik a válaszúti tánctábor, az erdélyi táncházmozgalom egy másik jelentős állomása. /Péntek Attila: Véget ért a kalotaszentkirályi tánctábor. Vajdasági fiatalok vitték el a díjak zömét. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
1999. augusztus 10.
Inaktelkén Bálint Ferenc református lelkipásztor és felesége, Erzsébet évek óta küszködnek, hogy összegyűjtsék a vidékre jellemző munkaeszközöket, népviseletet, varrottasokat, szőtteseket. Gazdag gyűjteményük pillanatnyilag a parókia garázsában van. Nemrég sikerült megvennie az egyháznak egy 28 áras területet, egy öreg házzal. Ezt szeretnék múzeumnak berendezni. A tiszteletes elmondta, hogy 1993-ban svájci segítséggel sikerült felépíteniük gyülekezeti termüket. A lelkész megtanulta a bútorfestést is. /Horváth Gyöngyvér: A lelkész bútort fest és kórust vezet. Látogatás az inaktelki múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 10./
1999. augusztus 11.
"Több mint húsz ország állam- és kormányfői, valamint négy nemzetközi szervezet vezetői jelezték részvételüket azon a nemzetközi értekezleten, amelyet szeptember 10-11-én Jaltában tartanak "Balti-Fekete-tengeri együttműködés - a XXI. század integrált, választóvonalak nélküli Európája felé" címmel. A nemzetközi csúcstalálkozóval párhuzamosan politikusok, politológusok és szakértők vitatják meg a balti-, illetve a fekete-tengeri térség államai együttműködésének kérdéseit. Borisz Taraszjuk ukrán külügyminiszter szerint mind a balti, mind a fekete- tengeri térség Európa kulcsfontosságú régiója, amelyek két tucatnyi erős államot foglalnak magukba. Az a tény, hogy az ukrán elnök kezdeményezésére ezen államok vezetői Jaltában találkoznak, arról tanúskodik, hogy a város új arculatot ölt - tette hozzá. /Balti-Fekete-tengeri együttműködési konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./"
1999. augusztus 11.
"Fábián Péter, a Népszabadság szerkesztője Közelképtár című interjúkötetében a lapjában az elmúlt évtizedben megjelent írásait gyűjtötte kötetbe. Az írások központi témája a rendszerváltás. "Rendszerváltás, magyar múlt, magyar jövő. Ahogyan mindezt a magyar értelmiség jelentős alakjai látják 1990 és 1999 között". Fábián Péter az elsők között Jakó Zsigmond történészprofesszort, az Erdélyi Múzeum-Egyesület akkori elnökét kereste fel, akit a szakemberképzés, a tudományos kutatás színvonalas művelésének 1990 utáni feltételeiről kérdezett. Az 1994-ben készült beszélgetésben körvonalazódó kép a "tetszhalott" erdélyi magyar tudományos élet "feltámasztásáról", sajnos, ma sem sokkal árnyaltabb. Dr. Szántay János Kolozsváron élő biokémikus személyében Fábián az erdélyi magyar értelmiség azon képviselői közül szólaltatott meg egyet, "akik kitartottak a helyükön, közösségükért, bár nem a politika színpadán, egész életükkel vállaltak felelősséget". A neves kutató, számos nemzetközi tudományos társaságnak, szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja, "életfilozófiáját" egyetlen, igen tanulságos mondatban fogalmazza meg: Jobbnak kell lenni! Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára kifejtette: "Erdélyben ma kevesen képesek úgy művelni a szellemtörténeti tudományokat, hogy mondanivalójuk azok számára is érdekes legyen, akik nem beszélik a mi nyelvünket. Itt látom a valódi törésvonalat: aki ma a tudomány állam és etnikai határokat nem ismerő követelményeit tartja szem előtt, azt a kisebbségi értelmiség hangadó része hajlamos kirekeszteni a nemzeti kultúrából". Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgató-főrendezője hasonlóan nyilatkozott: "Sajnálattal látom, hogy a magyarság politikai és kulturális szervezetei a tömeges műkedvelést pártfogolják, de ebben sem tesznek különbséget az eredeti hagyományok ápolása és majmolása, a dilettantizmus és az igazi értékek megőrzése között." "Akik nyitottak az egyetemes értékekre, és azokat még ráadásul képviselni is merészelik, megcímkézik, kozmopolitáknak, nemzetelleneseknek bélyegzik meg". /Székely Kriszta: Közelképtár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./ "
1999. augusztus 12.
Eredményes tanácskozást tartott aug. 9-én a Nagyváradhoz közeli Félixfürdőn a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöksége és választmánya, amelyen nyolcvanhárom küldött vett részt: Erdélyből, Szlovákiából, Jugoszláviából, Kárpátaljáról, Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, valamint Magyarországról, a tagegyházak képviseletében. A találkozó napirendi pontjai közt szerepelt az elmúlt év zárszámadása, a Partiumi Magyar Keresztény Egyetem megindítása, valamint a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának előkészítése. Tőkés László püspök elmondta, hogy az 1998. augusztus 12-13-i ülés óta eltelt időszakra rányomta bélyegét az elnöki tisztségről való kényszerű lemondása. Tőkés László nehezményezte, hogy a nagyváradi ügyvezető iroda felállítása mindmáig nem vált lehetségessé, változatlanul hiányzik a világszövetség működéséhez szükséges költségvetési háttér. A IV. Magyar Református Világtalálkozót 2000. június 30-július 22. között tartják. A tervezett programban szerepel egy országjáró körút, melyben a résztvevők ellátogatnának Ópusztaszerre. A záró istentisztelet július 15-én, Budapesten, a Hősök terén lesz, melyen több mint 40 országba szakadt hívő vesz részt. /Józsa Tímea: Mérföldkő az egységesedés útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./ Egy héttel később, július 22-én az MRVSZ genfi zarándoklata teszi teljessé a világtalálkozót, leróják kegyeletüket a Reformáció genfi emlékművénél, s Erdély nagy fejedelme, Bocskai István szobra előtt. - Az MRVSZ összmagyar keresztyén csúcstalálkozó megrendezését is kezdeményezi. /Keresztyén csúcstalálkozó megrendezését kezdeményezi 2000-ben a Magyar Reformátusok Világszövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./