A szlovákiai államnyelvtörvény ellen emelték fel szavukat az Európai Parlament magyar képviselői július 15-én, az EP Strasbourgban zajló plenáris ülésén. Kósa Ádám (Fidesz) felhívta a figyelmet arra, hogy Pozsonyban nemrégiben olyan szabályt fogadtak el, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználati jogokat. Közleményében felszólította a soros elnökséget jelenleg ellátó svéd kormányt is, hogy határozottan álljon ki az európai nyelvhasználati jog szabadsága mellett. Tabajdi Csaba (MSZP) bejelentette, levélben fordultak frakciójuk, az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagjaihoz, hogy támogatásukat kérjék a törvény elfogadhatatlan részeinek megváltoztatásában. Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője hangoztatta: a nyelvtörvény módosító indoklása egy ponton kimondja, hogy az államnyelv védelme bizonyos esetekben felülírhatja a szólásszabadság és a magánélet szabadságát. „Az az Európai Unió, amely befogad egy ilyen törvényt, immár nem a szabadság Európája” – hangsúlyozta. /Felszólalások a szlovák nyelvtörvény ellen az EP-ben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

„Történetek, amelyek körberepülték a világot” címmel december 15-én nyílik kiállítás a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A tárlattal Selma Lagerlöfnek kívánnak emléket állítani, aki a történelem első női irodalmi Nobel-díjasa, a Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországon át című mese írója. Lagerlöf sikeréhez hozzájárult, hogy a svéd kormány 1906-ban hirdetett egy pályázatot olyan könyv megírására, amelyből a gyerekek megismerhetik hazájuk, tájaik hagyományait. A Székely Nemzeti Múzeumban megnyíló tárlat annak a hármas testvérmegyei kapcsolatnak köszönhető, amelyet öt éve ápol Kovászna megye, a svédországi Värmland megye és a magyarországi Heves megye. A sepsiszentgyörgyi kiállítás interaktív, így társasjátékok révén állandó részvételre buzdítja a gyerekeket és szülőket egyaránt. /Kovács Zsolt: Nils Holgersson Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

Svédországi Magyarok Országos Szövetsége: a Mikó-ügy kirakatper
Kirakatpernek minősítette a Ploiesti-i Táblabíróságnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt indított büntetőperét, valamint mélységesen elítélte a törvényszék határozatát a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében. Egy nappal korábban jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre módosította a táblabíróság a restitúciós bizottság tagjaira alapfokon kiszabott börtönbüntetéseket, és megerősítette az első fokú ítéletnek azt a részét, amely szerint a református egyház elveszíti tulajdonjogát a sepsiszentgyörgyi ingatlan felett.
Bihari Szabolcs, a szövetség elnöke közleményében úgy vélte, hogy a kommunizmus évei alatt jogtalanul államosított épületet a restitúciós bizottság javaslatára szolgáltatták vissza jogos tulajdonosának, az Erdélyi Református Egyháznak. A szervezet szerint a Székely Mikó Kollégiumnak helyt adó épület ismételt államosítását nem lehet másként értékelni, mint az erdélyi magyarság és a Református Egyház elleni lépést.
A Svédországi Magyarok Országos Szövetsége szerint a bírósági döntés ellentmond mindazon nemzetközi szerződéseknek, amelyek a kisebbségi jogokat és a szabad vallásgyakorlást szavatolják, és amelyeket Románia aláírásával szentesített. A szervezet úgy vélte, ez az ítélet kimeríti a köztörvényes bűncselekmény fogalmát és Románia jogállamiságát kérdőjelezi meg. „Nyíltan magyar- és egyházellenes, és a Romániában élő kisebbségek elleni olyan támadás, melyet az Európai Unió szellemiségében hívő polgár nem fogadhat el" – olvasható a közleményben.
Emiatt a szövetség mélységesen elítéli a határozatot. Tiltakozását eljuttatja Románia kormányához és az európai kisebbségi fórumokhoz, valamint az ítéletről tájékoztatja Svédország kormányát is.
Erdély.ma