Máj. 23-án Gyergyóalfaluban megünnepelték az azt, hogy legalább 400 éves a helyi iskolai oktatás. Írásos adatok bizonyítják, hogy 1597-ben Mihály deák volt az iskolamester Gyergyóalfaluban. Az évforduló alkalmából először megkoszorúzták az iskola elhunyt tanítóinak sírjait. Az ünnepi szentmise után iskolatörténeti előadások hangzottak el, majd leleplezték a falu központjában Domokos Pál Péternek, az iskola nagy tanítójának mellszobrát, Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A Sövér Elek Ipari Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el. /400 éves a gyergyóalfalvi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./

Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő körzeti szakaszát, hét iskola versenyzői gyűltek össze. A vetélkedőt az Erdélyi Nyelvművelő Társaság hirdeti meg évek óta. /Lőrincz Erzsébet: Az anyanyelv ünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./

A budapesti Szűcs Ildikó előadóművész Magyarország határain túl élő magyar költők verseiből állította össze Határon című műsorát. A műsorral a következő napokban fellép Gyimesfelsőlokon, az Árpád-házi Szent Erzsébet Gimnáziumban, Székelykeresztúron, az Orbáb Balázs Gimnáziumban, Székelyudvarhelyen az Eötvös József Mezőgazdasági Szakközépiskolában, Gyergyóalfaluban a Sövér Elek Iskolában, Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Gimnáziumban és Csíkszeredán a Venczel József Faipari Szakközépiskolában. /Szűcs Ildikó versműsora. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./

Leépítések várhatók Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában, ami a Török tanárházaspárt is érinti. A két tanár aláírásgyűjtést kezdeményezett a községben, hogy állását megtarthassa. Török Éva - aki ötszáz aláírásra számít - az igazgató és aligazgató leváltását is szorgalmazza, mivel meglátása szerint az iskola vezetői jogtalanul adtak tanári állást az aligazgató fiának. A kulturális szakbizottság azt nehezményezi, hogy míg a tanári kar jórészt nyugdíjas, nyugdíj előtt álló vagy helyettes tanárokból áll, és igen kevés a fiatal szakképzett tanerő, az elbocsátás előtt álló két szakképzett tanár helyzete az elkövetkező alfalvi nemzedék iránti felelősségből az egész községet érintő kérdéssé vált. Bogyé Miklós iskolaigazgató kifejtette, a folyamatosan csökkenő diáklétszám miatt állásokat kell megszüntetni. "Törökék ellen semmilyen szakmai kifogásom nincs - jelentette ki Bogyé -, ám az a kellemetlen helyzet állt elő, hogy reál szakon nem jött ki mindenkinek a teljes óraszám". /Krízishelyzet a gyergyóalfalvi Sövér Elek Szakközépiskolában. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./

"Hat iskola diákjai érettségiztek Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceum vizsgáztató központjában: a Salamon Ernő Líceum, a Battyhány Ignác Iskolaközpont, a Gépgyártóipari Iskolaközpont, a román tannyelvű Sf. Nicolae Líceum, a ditrói Puskás Tivadar,és az alfalvi Sövér Elek Líceum diákjai. A vizsgára álló összesen 326 tanulóból 264-nek sikerültek az érettségi vizsgái. Lebontva, a Salamon Ernő líceum 123 diákjából 109-en vizsgáztak sikeresen, a Battyhány iskolának 80 diákjából 60-an, a Gépgyártóipari iskolában ez az arány 49-34, a Sf. Nikolae iskolában 36-35, a ditrói iskolában 19-15, míg Alfalu esetében 19-11. A 62 sikertelenül vizsgázó diákból 40-et román nyelv és irodalomból húztak el, 16-ot magyar nyelv és irodalomból, míg 6-ot valamely szaktantárgyból, s volt egyetlen olyan eset is, hogy a diák mindenből átmenő jegyet kapott, de az általános médiája kevesebb lett, mint 6-os. A román nyelv és irodalomnál a furcsa pontozási mód is hozzájárult a viszonylag nagy arányú sikertelenséghez: az írásbeli egyik feladata volt esszét írni Caragiale nyomán, s az elbírálási mód kikötötte, hogy ha a diák nem ír két oldalt, 20 pontot veszít, az esszé tartalmától függetlenül. A szóbeli vizsgán a diákok nem iskolák szerint, hanem ábécésorrendben léptek a bizottság elé, felváltva a román és a magyar tagozatról, ami szintén nem volt kedvező a magyar ajkú diákoknak, hiszen román nyelvtudásban nem vetekedhetnek a román anyanyelvűekkel. /Gál Éva Emese: Érettségi eredmények, kérdőjelekkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./"

Gyergyóalfaluban felavatták az „alszegi iskola” falára elhelyezett emléktáblát. A jelenleg a Sövér Elek Iskolaközpont részeként működő egykori leányiskola épületét Zomora Dániel esperes kezdeményezésére építették az alfalviak, az ő emlékét idézi a Kőrösi Antal szobrászművész hétvégén leleplezett alkotása. Gyergyóalfaluban 1597-től dokumentálható az iskolai oktatás. Zamora Dániel 1889-től 1901-ig volt Alfalu plébánosa, az iskolaépítés mellett ő alapította a község első óvodáját, olvasókört és ifjúsági egyesületet is szervezett. Az iskola falára helyezett plakett ugyanakkor nemcsak a későbbi püspök-helyettesnek állít emléket, hanem mindazon alfalviaknak is, akik közös erővel létrehozták az iskolát – hangzott el az ünnepségen. /Gergely Imre: Emléktábla az iskolaalapítónak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

Az elmúlt hét végén Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában és Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Gimnáziumban tartották meg az idei Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciája (TUDEK) ülésszakait. A két iskola által közösen rendezett konferencián részt vevő 175 diák egyharmada juthatott tovább a Debrecenben tartandó döntőre, a TUDOK-ra. /Bajna György: Kutató diákok Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

A Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciájának (TUDEK 2005) a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium és a gyergyóalfalusi Sövér Elek Iskolaközpont adott otthont november 26-án. A rendezvény főszervezői Leopold Anna-Mária és Kiss Arnold tanárok voltak. A konferenciák koordinátora a Kutató Diákok Országos Szövetsége (www.kutdiak.hu), amely jelenleg több mint 6000 magyarországi és határon túli magyar diák kutatómunkáját irányítja. A díjazottak jelentkezhetnek amerikai, ír, izraeli, horvát és német tehetséggondozó táborokba. A mozgalom anyagi támogatását az 1999-ben alakult Kutató Diákokért Alapítvány biztosítja. Erdély 12 településének 20 iskolájából érkeztek diákok. A 155 tanuló 105 dolgozatot mutatott be. /Dvorácsek Ágoston Kutató Diákok Országos Szövetsége erdélyi tagozatának elnöke: Tudományos Diákkörök IV. Erdélyi Konferenciája. 155 diák, 105 dolgozat matematikától irodalomig. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

A teljes vagyonelkobzással járó kitelepítésről emlékeztek meg az érintett családok tagjai Hargita megyében. 1949. március 2-án éjszaka kényszerlakhelyre, esetenként kényszermunkára hurcolták el a kommunista hatóságok a kulákokat, gyárosokat és nemeseket. Az áldozatok között sokan voltak, akik nem élték túl a megpróbáltatást, leszármazottaik gyűltek össze a Székelyudvarhely központjában levő emlékműnél. Komoróczy György, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége (Pofosz) udvarhelyi titkára elevenítette fel az 58 évvel ezelőtt történteket. Komoróczy a dobrudzsai munkatáborok megpróbáltatásairól és a megbélyegzettek gyermekeinek hátrányos megkülönböztetéséről beszélt. Balogh Zoltán magyarországi országgyűlési képviselő, az emberjogi bizottság tagja és egyben a megemlékezés díszvendége szólt az egybegyűltekhez. „Az áldozatok ereje az emlékezésben rejlik” – hangoztatta a képviselő. Végül Hegyi Sándor székelyudvarhelyi református lelkész mondott beszédet. Gyergyóalfaluban március 3-án a szentmisét követően a Pofosz küldöttsége megkoszorúzta a kommunista rendszer áldozatává vált Lukács Irén emléktábláját, majd a Sövér Elek Iskolaközpont dísztermében kiállítás és előadás várta az érdeklődőket. Az iskola diákjainak dolgozataiból keserű emberi sorsok körvonalazódtak: Gyergyóalfaluból a Lukács és Ágoston családot vitte el a hírhedt fekete autó az éj leple alatt 1949 márciusában. Lukács Irén fia arra is kitért, hogy a jogfosztás az egykori kommunista alkotmány szerint is törvénytelen volt. /Kiss Előd Gergely, Jánossy Alíz: Emlékezésben az erő. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

A több mint 17 éve elkezdett 24 tantermes iskola építése Kézdivásárhelyen a ‘90-es években megtorpant. Hét éve az önkormányzatnak köszönhetően a kormány több mint 3,8 millió lejt különített el a kézdivásárhelyi tanintézet számára, amelyet szeptember 17-én avatnak fel. Gyergyóalfaluban rendkívüli ünnepséggel kezdik a tanévet: Sövér Elek szobrot avatnak a róla elnevezett iskola udvarán. /Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

Gyergyóalfaluban idén nemcsak a 410 éves oktatásra emlékezhettek az ünnepélyes tanévnyitón a Sövér Elek Középiskolában, melyen tiszteletét tette dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzul és Petres Sándor, a megyei önkormányzat alelnöke is. Gáll János iskolaigazgató beszámolt arról, hogy új sportterem, információs és dokumentációs központ, új épületszárny épült, európai szintű feltételeket teremtve a 803 diák és 59 oktatója részére. Jakab Bálint Márta zenetanárnő kórusa és furulyaegyüttese, valamint a hangszeresek és szavalók által bemutatott ünnepi műsor után szeptember 17-én az iskola előtt leleplezték Bálint Károly szobrászművész Sövér Elek festőművészt ábrázoló mellszobrát. A Sövér Elek Alapítvány nevében Gál Mihály mondott köszönetet az alkotónak, a szoborállítás támogatóiknak. /Bajna György: Ünnep a Sövér Elek Középiskolában. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 18./

Ezelőtt négy évvel értesült Gyergyóalfalu Sövér Elek Iskolaközpontjának vezetősége arról az országos programról, aminek keretében létrejöhet egy információs és dokumentációs központ. Később megegyezés született a gyergyóalfalvi hivatal, az iskola és a Apáczai Csere János Pedagógusok Házán között. Ilyen működő központ a környéken csak Borszéken van. Ez a központ két teremből áll: az egyik egyéni, míg a másik csoportos munkára kialakítva, számítógépekkel, audiovizuális eszközökkel felszerelve. A diákok, a tanárok, de akár a közösség bármely tagja használhatja majd a számítógépeket, az internetet, a könyvtárat és minden ott található információs-dokumentációs eszközt. A tervek szerint a központ nyolcórás nyitva tartással fog majd működni. Az igazgató beszámolt arról, hogy az iskola könyvtára 950 kötet könyvvel bővült, amit elhunyt Ávéd Anna magánkönyvtárából kapott az iskola adományként. /Rancz Enikő: Jó hírek Alfaluból. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), szept. 27. – 39. sz. /

Gyergyóalfaluban mind a hatszáz megrendelt iskolanaptár gazdára talált. Gáll János, a Sövér Elek Iskolaközpont igazgatója mondta el, a falinaptár-készítés ötlete hamar pártolókra talált, rengeteg információt tartalmaz az alfalvi oktatás múltjáról és jelenlegi helyzetéről. Összesen tizennégy óvoda-, iskolaépülete van a községnek, ebből kettő tornaterem, a tizenkettő, ahol osztályok vannak, képpel került fel a naptárra. Minden hátoldalon leírás van az illető óvodáról, iskoláról, mikor épült, hol található, kik ott a pedagógusok és kik azok a diákok, akik a 2007–2008-as tanévben ott tanultak. Alfalu 800 gyermek oktatását biztosítja, kezdve az óvodától a líceumi oktatásig, szakiskoláig, esti osztályokig. A tanítást 94 fős tanügyi személyzet látja el. /Balázs Katalin: Alfaluban. Páratlan falinaptár. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 17./

STRATÉGIAI ADATOK
Hol tanulnak tovább a romániai magyar érettségizők

Mentor-díj erdélyi magyar oktatóknak
Kolozsváron ünnepélyes keretek között adták át szerda délután a kiváló oktatóknak, edzőknek ajánlott Mentor-díjat; négy magyar oktató szerepelt a díjazottak között.
A Közösségért Alapítvány és a MOL Románia által alapított díjat olyan oktatóknak, edzőknek, művészeknek ítélik oda, akik több generáció tehetséges gyermekeit indították el a sikerek útján. A tíz díjazott a Ioan Nemtoi világhírű üvegművész tömör üvegből készített trófeája mellett személyenként 8000 lej (537 ezer forint) pénzjutalmat is kap. A kolozsvári Szabók bástyájában tartott díjátadó gálán rövid portréfilmet vetítettek le valamennyi díjazottról.
Az idei díjazottak között négy kiváló magyar oktató szerepelt: Dolóczky Márta tanító, a szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Iskola tanítónője, Guttmann Mihály nyugalmazott zenetanár, a kolozsvári zeneiskola egykori igazgatója, az erdélyi kórusmozgalom lelkes szervezője, Kiss Lóránd, a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskola kémiatanára, és Rend Erzsébet, a Margittai Horváth János Iskolaközpont fizikatanára. MTI

Reálisak az érettségi eredmények
A diákok valódi tudását tükrözik az idei katasztrofális érettségi eredmények, vélekednek a szakemberek, akik szerint a diákok tanuláshoz való negatív hozzáállása legalább olyan mértékben hozzájárult a siralmas teljesítményhez, mint az oktatási rendszer hiányosságai. A megkérdezettek kivétel nélkül úgy gondolják, a probléma megoldását a differenciált, kétszintű érettségi bevezetése jelentené, hiszen nem várható el, hogy a szakközépiskolában végzett tanulók ugyanabból a tananyagból vizsgázzanak, mint a gimnáziumokban felkészített diákok.
Fellebbeznek. Országszerte több tízezer óvást nyújtottak be a gyenge eredményt elért érettségizők
Amint arról beszámoltunk, a vasárnap közzétett adatok szerint országos szinten, az óvások elbírálása előtt a diákoknak mindössze 43 százaléka vette sikerrel a megmérettetést, több erdélyi megyében pedig az 50 százalékot sem érte el az átmenési arány. A tegnapi nap folyamán országszerte több tízezren fellebbeztek az eredmények ellen, az óvások elbírálása utáni végleges eredményeket 13-án, pénteken függesztik ki.
A gimnáziumok jól teljesítettek
Király András, az oktatási minisztérium államtitkára a Krónikának úgy nyilatkozott, tulajdonképpen nem meglepő az idei érettségi eredménye, több tanfelügyelőség a próbavizsgákon elért jegyek alapján ennél is rosszabb teljesítményre számított. Mint mondta, több tényező is hozzájárul a katasztrofális végeredményhez, azonban legalább az méltányolandó, hogy a tavalyi és idei érettségi minősítések valóban a diákok tudását tükrözik. „Több éve tartó áldatlan helyzettel állunk szemben, hiszen a diákok hosszú idő óta mindenféle szelekció, megmérettetés nélkül jutnak egyik szintről a másikra. A nyolcadik osztály után szervezett kisérettségi például továbbtanulás szempontjából nem releváns, hiszen a rendelkezésre álló helyek alapján mindenki bejut kilencedik osztályba” – fejtette ki Király. Mint mondta, fontos megjegyezni, hogy a gimnáziumok többségében az érettségi átmenési arány elérte a 80 százalékot, 50 százalék alatti teljesítményről a szakközépiskolák esetében beszélhetünk. „A szakközépiskolák végzősei számára a tételsorok egyértelműen nehezebbek, mint az átadott tananyag, ezért egyértelműen differenciált érettségire lenne szükség. A diákok hozzáállása is jelentős mértékben változott, így amíg nincs elképzelés arról, hogy mi legyen azokkal, akik nem akarnak iskolába járni, elméleti oktatásban részt venni, addig marad a mostani helyzet” – vélekedett az RMDSZ-es államtitkár. Király András szerint ugyanakkor sok esetben a pedagógusok hozzáállásával is probléma adódik, a diáklétszám megtartásának érdekében ugyanis egyes esetekben a tanárok „lazítanak” a tananyagon, elnézőbbek a tanulókkal szemben. Hangsúlyozta, az oktatási rendszer reformjára vonatkozó elképzelések is sorra megbuktak az elmúlt évtizedekben, a tavalyi tanügyi törvényt sem alkalmazták a cselekvéstől való félelem, a fennálló rendszer ridegsége miatt, az utolsó, valódi arculatváltást eredményező, Andrei Marga nevéhez kötődő reform óta nem történt igazi változás. Azzal kapcsolatban, hogy a székelyföldi megyékben az országos átlagnál jóval gyengébben teljesítettek, az államtitkár kifejtette, a legnagyobb problémát Hargita és Kovászna megyében is a diákok iskolával szembeni morálváltása jelenti. Hozzátette, érthetetlen, hogy a székelyföldi iskolákban az idei érettségin nem román nyelv és irodalomból, hanem matematikából teljesítettek legroszszabbul a diákok.
Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatásifőtitkár-helyettese értékelésében szintén hangsúlyozta, a középiskolákban végzett magyar fiatalok több mint 70 százaléka sikeresen érettségizett. Mint mondta, a korábbi évek eredményei miatt ijesztőek lehetnek az idei statisztikák, ezért fontos kiemelni, hogy a gimnáziumok magyar végzettjei körében az országos szinten mért átmenési arány megközelíti a 80 százalékot. Hozzátette, emiatt várhatóan nem csökken jelentősen az egyetemekre jelentkező magyar hallgatók száma a tavalyi adatokhoz képest, az esetleges visszaesés pedig leginkább demográfiai okokra vezethető majd vissza. „Éppen azon fiatalokról van szó, akik számára a sikeres próbatétel és a felsőfokú továbbtanulás a fő cél. Ugyanakkor sajnos a szakközépiskolák fiataljai továbbra is kis arányban érettségiznek, az idei eredmények mélypontot jelentenek, több szakközépiskolában egyetlen vizsgázónak sem sikerült az érettségije. Kiemelkedő volt azok száma is, akik befejezték ugyan az utolsó középiskolai tanévet, de meg sem jelentek a vizsgákon” – részletezte Magyari. Hozzátette, természetesen egyenlő mértékű figyelmet és támogatást kell kapniuk mind az elméleti, mind a szakközépiskoláknak.
Valós tudást tükröznek az eredmények
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő szintén úgy vélte, a diákok valós tudását tükrözi az idei érettségi eredménye, szerinte ugyanakkor önámítás lenne, ha a pótérettségin könynyebb tételekkel próbálnák feltornászni az átmenési arányt. A tanfelügyelő kifejtette, már a nyolcadikos képességvizsgán elkezdődik az ördögi kör: a diákok bármilyen eredménnyel bejutnak a középiskolába. A tanárok nem buktatják meg az elvártnál gyengébben teljesítőket, hiszen ha csökken a diáklétszám, megszűnik az osztály, így elveszíthetik állásukat. Hangsúlyozta, az elmúlt évig érettségin is segítették a vizsgázókat, az egyetemen pedig szintén bevételi forrást jelent a hallgató, és az is előfordulhat, hogy a rendszeren éppen csak „átevickélő” fiatalok visszakerülnek a tanügybe pedagógusként. „Az elmúlt két évben végre vettük a bátorságot, és szembenéztünk a tényekkel. Most arra van szükség, hogy az egész rendszert gyökeresen átgondoljuk” – szögezte le Keresztély Irma. A főtanfelügyelő szerint a diákokat, a tanárokat és a rendszert is terheli a felelősség a katasztrofális eredmények miatt. A diákok nem motiváltak, nem tanulnak, a szülők túl nagy elvárásai miatt nincsenek sikerélményeik, az iskolában tanultaknak pedig később nem veszik hasznát. „A pedagógusok munkamorálja sem megfelelő, túlterheltségre panaszkodnak, holott más országokban sokkal többet dolgoznak a tanárok, a romániai heti 18 órás átlaghoz képest. Angliában például hetente 29 órát tanítanak. Az érettségi típusú feladatokat ráadásul nem gyakorolják eleget a diákokkal” – magyarázta a főtanfelügyelő. Mint mondta, az oktatási rendszer is felelős, az új tanügyi törvényt másfél év alatt sem sikerült alkalmazni, nem dolgozták ki az új típusú tanterveket, nem készültek el az új tankönyvek. Keresztély Irma szerint nem a román nyelvtudás hiányosságai miatt teljesítettek gyengén a Kovászna megyei diákok, hiszen román nyelv és irodalomból az átmenési arány meghaladta az 50 százalékot. Mint mondta, a végzősöknek inkább matematikából, fizikából és kémiából akadtak nehézségeik, a diákok 60 százaléka megbukott. Kovászna megyében egyébként 32 százalék volt az óvások benyújtása előtt a sikeresen érettségizők aránya, míg tavaly meghaladta a 44 százalékot.
Differenciált érettségi, feltételekkel
Nem tartja elvetendő ötletnek a többszintű érettségi bevezetését Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki azonban csak azzal a feltétellel véli jónak ezt a megoldást, hogy azoknak, akik először alacsony szintű, egyetemi felvételire nem érvényes érettségi vizsgát tettek, lehetőségük legyen bármikor emelt szintű vizsgán megmérettetni, amennyiben mégis tovább szeretnének tanulni. Kéry ugyanakkor kifejtette, az idei érettségin a román- és a matematikajegyek rontották az átlagot. A megyében az átmenési arány a tavalyihoz képest egy százalékkal emelkedett, elérve az 53 százalékot. Legjobban a kis létszámú egyházi iskolák teljesítettek, a nagyváradi magyar gimnáziumok eredményei pedig nem sokban térnek el az elmúlt évi teljesítménytől.
Országos szinten reális eredmények születtek az idei érettségin – értékelte lapunknak Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes, aki rámutatott, a Kolozs megyei eredmények jobbak az országos átlaghoz képest. A megyében egyébként a vizsgázók 54 százaléka érettségizett sikeresen, az arány tavaly is hasonló volt. Kérdésünkre a főtanfelügyelő kifejtette, egyetért a kétszintes érettségi bevezetésével, ugyanis irreális elvárás, hogy a matematikát heti két órában tanuló szakközépiskolás ugyanazt a teljesítményt nyújtsa, mint a tantárgyat heti négy órában tanuló gimnazista. „Kolozs megyében elsősorban a szakközépiskolák végzőseinek osztályzatai rontották az átlagot, Kolozsváron például az átmenési arány két magyar középiskolában is meghaladja a 80 százalékot” – magyarázta Péter Tünde.
Rontják az átlagot a tavaly megbukottak
A Maros megyei diákoknak alig több mint 45 százaléka érettségizett sikeresen, Ştefan Someşan főtanfelügyelő szerint pedig az arány akár 60 százalék körül is mozoghatna, ha a vizsgákon nem vettek volna részt a tavaly elbukottak, akik többsége idén sem érte el a 6-os átlagot. A nemrég kinevezett főtanfelügyelő is úgy vélekedett, a gyenge eredmények elsősorban a mindenki számára azonos vizsgaanyagnak tudhatók be, ezért mindenképpen be kellene vezetni a differenciált érettségit. Ezzel szemben egyes vizsgafelügyelők szerint csakis a diákokon múlt az országos szintű gyenge eredmény. A Bolyai Farkas Gimnáziumban előfordult, hogy a vizsgázó Mihai Eminescu egyik verse helyett egy Caragiale-művet elemzett, egy másik végzős pedig arra kérte a felvigyázó tanárt, hogy amennyiben elalszik vizsga közben, egy idő után ébressze fel.
A megszigorított vizsgakörülmények miatt várható volt a drasztikus átlagcsökkenés Gyergyószentmiklóson és Csíkszeredában is, Hargita megyében ugyanis idén először használtak megfigyelőkamerákat. A megye három tanintézetében – a gyergyóditrói Puskás Tivadar Iskolaközpontban, a gyergyóalfalvi Sövér Elek Iskolaközpontban, valamint a zetelaki P. Boros Fortunát Középiskolában – egyetlen diáknak sem sikerült az érettségije. A székelyföldi térségben az átmenési arány ugyanakkor messze elmarad az országos átlagtól, a diákoknak alig harmada, 30 százalékuk vizsgázott sikeresen. Bartolf Hedwig tanfelügyelő úgy nyilatkozott, a kamerák miatt szigorúbbak voltak a vizsgafeltételek, sokan pedig egyetlen tantárgyból buktak meg, így az augusztusi pótérettségin jó eséllyel javíthatnak. Lakatos Mihály, a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium igazgatója úgy nyilatkozott, nem a tételek nehézségi szintje miatt születtek gyenge eredmények, sokkal inkább a megnövekedett szigor okozta a siralmas teljesítményt.
Krónika (Kolozsvár)

Színjátszók Magyarsároson
Több mint 500 fiatalt vonzott az unitárius Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet XVI. színjátszó találkozója, amelyet augusztus 2–6. között szerveztek meg Magyarsároson. Tavaly ugyancsak Maros megye adott otthont a rendezvénynek, amikor Szabédra esett a választás. A sok fiatal jelenlététől valósággal megpezsdült a falu, élettel telt meg a völgykatlanban elhelyezkedő település. A máskor csendes utcákban székelyesen társalgó fiatalok csoportjaival lehetett találkozni, akik a művelődési ház és a Bandi Dezső Általános Iskola között "ingáztak" egyik tevékenységről a másikra.
Pozitív töltet vendégeknek és vendégfogadóknak
Amikor Sárosra értünk, már javában folytak az előadások, telt ház előtt játszott a nagyajtai színjátszó csoport. Aztán sorra léptek fel a bencédiek, a bölöniek, a brassóiak, dicsőszentmártoniak, a homoródszentpáliak, a kissolymosiak, a kolozsváriak, a magyarsárosiak, a marosvásárhelyiek, a nyárádszentmártoniak- csíkfalviak, a szabédiak, a székelyudvarhelyiek, a szentábrahámiak, a szentgericeiek és a vargyasiak. A felsorolásból kiderül, hogy Erdély minden unitáriusok lakta régiójából érkeztek vendégek. Ez pozitív töltetet adott a falunak, amit akkor éreztek igazán, amikor a találkozó első napján a sok fiatal végigvonult a településen. Látszott az embereken, hogy örülnek a sok szép fiatal és a fergeteges hangulat láttán, hallatán.
Az emberré csiszolás a legfontosabb
Fülöp Júlia főszervezőt, unitárius egyetemi lelkészt kérdeztük, mi a mozgatórugója ennek a rendezvénynek, hogyan sikerült tető alá hozni egy ilyen nagyméretű találkozót.
– Valóban nagyméretű ez a rendezvény, körülbelül 520 fiatal vesz részt, akiket családoknál, az iskola udvarán felállított sátortáborban szállásoltunk el. A magyarsárosiak nagyon lelkesen fogadtak és sokan kapcsolódtak be a szervezésbe. Évek óta járok színjátszó csoportba, és nagyon ragaszkodom a rendezvényhez. Minden évben nagyon nagy élményt nyújt a találkozó, ami árnyalataiban változik csupán. Tizenhat éve "bejárattuk" annyira, hogy mindenki tudja, mi a feladata. A régi szervezők megosztják tapasztalataikat az újakkal, így mindig van utánpótlás. A fiatalok pedig magukénak érzik az egyletet – ami jelenleg 1500 tagot számlál – és a találkozót is. Hogy mi szükséges még hozzá? A türelem a legfőbb hozzávaló, mert ahány résztvevő, annyi embertípus, annyi kívánság. A mi feladatunk meggyőzni a fiatalokat, hogy vegyenek részt a programokban, ne csupán a buli legyen elsődleges. Persze, az is fontos, de a nevelés, az emberré csiszolódás ennél sokkal fontosabb! – mondta a fiatal lelkész.
Napi egy vendégelőadás
A színjátszó versenyen részt vevő csoportokon kívül több vendégelőadást is láthattak a résztvevők és érdeklődők. Fellépett a Színkópék, a gyergyóalfalui Sövér Elek Iskolaközpont színjátszó csoportja a Kényeskedők című Molière-darabbal, a BEMUGRI, a Berde Mózes Unitárius Gimnázium színjátszó csoportja A vidám koldusok című Robert Burns-előadással, valamint az udvarhelyi Vitéz Lelkek diákszínpad a Valahol Európában című musicallel. Péntek, szombat, vasárnap koncerten és bulin szórakozhattak a fiatalok.
Persze, ettől eltekintve áhítattal kezdték a napot. A műhelymunkákat – amelyek szintén a színjátszáshoz kötődtek – Bonczidai Éva, Mihály A. Szilárd, Tollas Vanda és Tóth K. József vezették.
A tegnap délutáni gálaműsoron a bírálóbizottság szakmai értékelőt tartott és kihirdette az eredményt, amely éppen lapzárakor zajlott. Ezt követően felszolgálták a búcsúvacsorát és kezdődhetett a mulatság.
Popa Ilona, a helyi egylet vezetője elmondta, nagyon örülnek, hogy Magyarsáros helyet adhatott ennek a rendezvénynek. Öröm számukra, hogy ilyen sokan tartották fontosnak a részvételt, ami igazolja, hogy szükség van a közösségformáló, barátságokat szövő, ismerkedést elősegítő ifjúsági találkozókra.
Nem az a fontos, ki lett a győztes, hanem az, hogy ki-ki milyen lelkülettel és töltettel tér haza Magyarsárosról.
Népújság (Marosvásárhely)

Szent László alakja volt a téma
Nagyvárad- Kedd délután a Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum dísztermében díjazták azokat a diákokat, akik alkotásokat küldtek be a lovagkirály alakját központba helyező pályázatra.
A beküldött, különböző technikával készült alkotások arról tanúskodtak, hogy a gyermekek milyen ügyesek és tehetségesek. A Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum amúgy immár hatodik alkalommal hirdette meg idén februárban 0-IX. osztályos diákok számára azt a Bihar Megyei Tanfelügyelőség által láttamozott pályázatot, melynek központi témája a névadó király alakja, cselekedetei és legendás személyisége volt. Nem csupán Nagyváradról, vagy a közeli Nagyszalontáról, hanem még a távoli Gyergyóból, illetve Bákóból is érkeztek pályaművek, összesen közel 500, melyeknek körülbelül háromnegyedét alsó tagozatos diákok készítették.
Díjazottak
A díjátadó ünnepséget kedd délután tartották a tanintézmény dísztermében. Először a Rázmán Enikő és Kovács Márta tanárnők által felkészített kilencedikesek mutatták be Arany János A bajusz című költeményét egy ötletes színpadi előadás formájában, majd a verseny főszervezői, Tankó Zita és Kiss Csilla tanítónők értékelték röviden a képeket.
Külön kiválósági díjban részesült a negyedikes Rázmán Botond és az ötödikes Trubács Vivien, mindketten a váradi Szacsvay Imre Általános Iskola növendékei. Első helyen végzett az előkészítő osztályos Gáll Attila (gyergyóalfalui Sövér Elek Iskola) és Baricz Lukács (gyergyóalfalui Sövér Elek Iskola), az elsős Janota Hanna (Szent László Római Katolikus Teológiai Líceum) és Văduva-Kémenes Eszter (gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Iskola), a másodikos Bölöni Edina (Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium) és Berszán Andrea (kézdimártonfalvi iskola), a harmadikos Ardelea Beatrix (Dimitrie Cantemir Iskola) és Farkas Klaudia (Dimitrie Cantemir Iskola), a negyedikes Cziprián-Kovács Kinga (temesvári Bartók Béla Iskola), az ötödikes Kovács Janka Ágnes (berettyószéplaki 1-es iskola) és Szallós Csenge Zsófia (szalontai Arany János Iskola), valamint a hatodikos Török Boglárka (kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola). A másik három évfolyam esetében valamennyi jelentkező elismerő oklevelet kapott, rangsorolás nélkül: a hetedikes Adam Claudia (gyímesbükki Dani Gergely Iskola), Pál Ferenc (gyergyószentmiklósi Vaskertes Iskola) és Péter-Jani Bianka (kalotaszentkirályi Ady Endre Iskola), a nyolcadikos Miklós Sándor (fenyédi Márton Áron Iskola), és a kilencedikes Bencsik Alexandra (érmihályfalvi Zelk Zoltán Iskola).
Az ajándékba kapott játékokért és a szeretetvendégségért a mallersdorfi ferences nővéreket illeti köszönet és hála.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Egyetemisták segíthetik az alfalvi diákokat
Ötödszörre szervezett tábort tudósjelölteknek az Alfalvi Fiatalokért Egyesület. Az egy hét alatt a húsz résztvevő 16 tematikus tudományos előadást mutatott be az augusztus 15–19. között zajlott táborban.
Múlt pénteken lezárult az Alfalvi Fiatalokért Egyesület szervezésében a Tudományok Tábora idei kiadása. A különböző programok között az is szerepelt, hogy a Gyergyói-medence forrásvizeinek kémiai összetételét górcső alá vették.
Tudományos kapcsolatrendszer kiépítését kezdeményezték az alfalvi fiatalok, e tábor is ezt a célt szolgálta, hogy a későbbiekben az alfalvi diákok mentorai legyenek a táborozók. A Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában tanuló egyetemisták e kapcsolatrendszer által segítséget tudnak nyújtani azoknak az alfalvi középiskolásoknak, akik iskolán kívül is szeretnék gyarapítani tudásukat – foglalta össze Kiss Arnold tanár, a tábor koordinátora.
A tábor fő célja, hogy a résztvevők színvonalas szakmai tevékenységben részesüljenek, új tudományos ismeretekre tegyenek szert, a tudományoktól független, tartalmas szórakozási lehetőséget kapjanak, illetve egy olyan kapcsolatrendszer szerves részévé váljanak, amelyben az elkövetkező esztendők mentori képviseletét jelentsék a szülőfalujuknak.
A tábori részvétel feltétele egy saját tudományos előadás bemutatása, interaktív foglalkozás levezetése volt. A tábor – melynek a gyergyócsomafalvi Ózon panzió adott otthont – egyben alkotótábor is volt, gerincét egy tudományos szellemi alkotóműhely képezte, ahol a tudományosság gyakorlati tevékenységekkel, esetenként pedig közös csoportbeszélgetésekkel egészült ki. A Sövér Elek iskola egykori diákjai, akik jelenleg egyetemisták, illetve frissen diplomázottak, itt mutatták be a tudományos előadásokat a reál illetve a humán- és társadalomtudományok területeiről – fogalmazott a koordinátor.
Tamás Gyopár
Székelyhon.ro