Heti háromszor két órás magyar nyelvű műsorral jelentkezik aug. 27-e óta a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, főszerkesztője Kiss Éva Mária. A magyar adás mellett félórás román nyelvű műsort is sugároznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./

Okt. 21-én Kézdivásárhely utolsó névtelen iskolája felvette Petőfi Sándor nevét. A névadó ünnepség a régi posta épülete falán levő Petőfi-domborműves emléktáblánál kezdődött. Incze László tanár, a kézdivásárhelyi múzeum igazgatója mondott beszédet. Ebben az iskolában 939 - 785 magyar és 154 román anyanyelvű - iskolás tanul 58 tanerő irányítása alatt. Dr. Szőcs Géza egyetemi tanár, a Siculus rádió főszerkesztője gratulált az ünneplő iskolának. /(Iochom): Az iskola neve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

Kézdivásárhelyen a Báró Wesselényi Miklós Könyvtárnak hatvanezer kötetes az állománya, tájékoztatott Bitay Éva könyvtárvezető. Elmondta, hogy 1990 után visszaesett az olvasói igény. 1995 után kezdtek visszajönni az olvasók. A könyvtár élén mindig megszállott könyvszerető emberek voltak, így Zágoni Jenő (ma Budapesten fő-fő könyves ember), majd hosszú ideig Nagy Éva, Bende Katalin és segítőtársaik. A könyvtárba rendszeresen meghívnak írókat, költőket, tudósokat. A Siculus Rádióval jó a kapcsolatuk. /Sylvester Lajos: Olvasó város. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

Febr. 26-án az RMDSZ bukaresti elnöki hivatalában ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. A kuratóriumi ülésen jelen volt Markó Béla elnök, Gálfalvi Zsolt, Kelemen Hunor, Márton Árpád és Szép Gyula kuratóriumi tagok. Az ülés napirendjén a magyar kisebbségi sajtó támogatására biztosított állami költségvetési összeg pályázatok elbírálása alapján történő elosztása szerepelt. A kuratórium döntése alapján a következő lapok részesülnek támogatásban: A Hét, Bányavidéki Új Szó, Besztercei Híradó, Erdélyi Gazda, Erdélyi Gyopár, Erdélyi Híradó, Helikon, Hunyad Megyei Hírvivő, Korunk, Látó, Lk. k. t., Moldvai Magyarság, Székelyföld, Művelődés, Nagykároly és Vidéke, Napsugár, Szivárvány, Romániai Magyar Szó Törvénytár-melléklete, Népújság Múzsa-melléklete, Szászrégen és Vidéke, Szatmári Figyelő, Szigeti Turmix, Szilágyság, Temesvári Új Szó Keresztmetszet-melléklete, Matlap, Erdővidéki Lapok, Udvarhelyszéki Tájékoztató, Kalotaszeg, Firka, Református Szemle, Kellék, Pontlap, Brassói Lapok (művelődési rovat), Nyugati Jelen (művelődési rovat), Csigalépcső, Sepsiszentgyörgyi Egyházi Tudósító, Hírhordó, Kisküküllő, Csernátoni Füzetek, Közbirtokossági Hírvivő, Várad, Lugosi Hírmondó, Tasnádi Tükör, Kraszna, Filmtett, RMDSZ-Hírlevél, Pulzus-MMDSZ, Cimbora, Bukaresti Magyar Közlöny, Erdélyi Kórus, Bemondó, Siculus Rádió Kézdivásárhely, Besztercei Elektronikus Média, Erdővidék, Tálentum, Dalbimbó, Függöny, Unitárius Közlöny, Perspektíva-KMDSZ. /Ülésezett a Communitas Alapítvány sajtókuratóriuma. = RMDSZ Tájékoztató, febr. 26. – 2151. sz./

"Hétéves a kézdivásárhelyi Siculus Rádió. Dr. Szőcs Géza főszerkesztő elmondta, hogy az 1995-ben alakult szerkesztőség próbaadásai 1996 szeptemberében befulladtak. Az új tulajdonos és új szerkesztőség 1996. október elsején indította el napi hatórás adássorozatát, mely novembertől már napi 18 órára bővült, és az új esztendő első napjától megszakítás nélkül napi 24 órát sugároz. A szerkesztőgárda tagjai szakképzettek, mindnyájan nemzetközi újságírói igazolvánnyal rendelkeznek. A Siculus kereskedelmi rádió, tehát önfenntartó, de felvállalta a közszolgálatiságot is. /Iochom István: Hétéves a kézdivásárhelyi Siculus Rádió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 19./ "

"Dr. Péntek János egyetemi tanár, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanszékvezető tanára, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke a kézdivásárhelyi Siculus Rádió vendége volt. Elmondta, hogy a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) kérésére indult a tanszéken az újságíróképzés. Három év után a képzés próbált önállósulni. Nagyváradon beindult az Ady Endre Sajtókollégium magánoktatási formaként, majd kapcsolódott a Partiumi Keresztyén Egyetemhez. Később a kolozsvári egyetemen önálló újságírói szak indult. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezett képzést Illyefalván a rádiók és a televíziók munkatársainak. Ennek a lényege a beszédtechnika volt. Péntek János azt várja, hogy merjenek a lapok, rádióadások "helyiek lenni". Nem kell félni attól, hogy provinciális lesz az újság vagy a rádió azért, mert helyi dolgokkal foglalkozik. A megyei lapnak, a Háromszéknek megvan az a nagy előnye, hogy a sepsiszentgyörgyi írók és költők, Farkas Árpád és társai, a huszadik század második felének rangos írói, költői odaálltak a lap mellé. Annak idején Magyari Lajos a legnehezebb műfajjal, a vezércikkekkel tudott naponta újat mondani. A Háromszék napilap nyelvileg, stilárisan karakterisztikus és színvonalas. Sylvester Lajos írásai kemények szókimondóak, a politikai-gazdasági elemzések szakszerűek és olvasmányosak.A kisebbségi sajtó túlságosan is protokolláris, udvarias. Újra vannak tabutémák és tabuként kezelt nevek, személyek. A tények mélyebb feltárása hiányzik. /Dr. Szőcs Géza: A szóért, szavunkért, nyelvünkért! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./"

"1995-ben indult a kézdivásárhelyi rádió, emlékezett a kezdetre vezetője, dr. Szőcs Géza. A körzeti rádió neve két éve hivatalosan is Siculus. 1997-től napi 24 órában sugároznak (ebből két óra román nyelvű műsor). A Siculus kereskedelmi rádió - a Pro Imagine Kft. működteti -, ám jellegében közszolgálati, tájékoztatni, nevelni és szórakoztatni is kíván. Fontosabb rovatai: fórum hírek, közművelődés, vasárnapi jegyzet, zenés műsorok, mese és ifjúsági műsor. /(demeter): Köszöntjük a nyolcéves Siculus rádiót. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./"

Magánkézben levő kereskedelmi rádiónak saját színháza van. Tíz éve működik a Siculus Rádió /Sepsiszentgyörgy/, tíz éve jelszava: ,,Vagyunk, létezünk, együtt a hallgatósággal. A szóért, szavunkért nemzetünkért.” A rádió felvállalta a közszolgálatiság hármas szerepkörét: tájékoztat, nevel és szórakoztat. Tíz év alatt rendszeresen, évfordulós ünnepségek alkalmával egy-két órás kabaréműsort szerkesztettek, adtak elő. Voltak nyilvános és stúdióelőadások. A szerkesztőség minden tagja aktív hódolója a műkedvelésnek. Dr. Szőcs Géza, az egyik szerkesztő vallja, tanáremberként sokat segített a színpadi szereplés. A műsorokat tíz év alatt folyamatosan rögzítették. Megmaradt dokumentumjelleggel mindegyik előadás. /Dr. Szőcs Géza: Tízéves a Siculus Rádió Kabarészínháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 10./

December 16-án ünnepelték meg Kézdivásárhelyen a Siculus Rádió fennállásának tizenegyedik évfordulóját. Dr. Szőcs Géza főszerkesztő és munkatársai az eseményre meghívták a környék polgármestereit, a rádió támogatóit, a céhes város közéleti személyiségeit. /(Iochom): Tizenegy éves a Siculus rádió. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./

Egyhetes kulturális rendezvénysorozat keretében nyitják meg a nagyközönség előtt a Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Házat; ez az önkormányzat ajándéka az idén 600 éves vargavárosnak. Az újjászületett Vigadóba visszaépítették a kommunista rezsim ideje alatt lebontott páholyokat, korszerű fény- és hangtechnikával látták el, restaurálták Földi István 20. század elején készített freskóját is. Május 22-én történelmi vetélkedővel kezdődik a céhes város születésnapi rendezvénysorozata, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának Liliomfi című előadása következik. A következő napokban bemutatják Földi István Gábor Áronról szóló színdarabját, amelyet Szőcs Géza, a Siculus Rádió főszerkesztője rendezett, fellép a Ghymes Együttes. Több könyvbemutató is lesz. A városünnepre jelent meg Kocsis Károly szerkesztésében a Kézdivásárhely és vidéke című kiadvány. /Bartos Lóránt: Megnyílik a Vigadó. = Krónika (Kolozsvár), máj. 22./

Dr. Borcsa János irodalmi munkásságáról beszélt dr. Szőcs Gézának, a Siculus Rádió vezetőjének. Borcsa János a középiskolában az Ébredés iskolai irodalmi folyóirat szerkesztője volt. Néhai Kiss Lázár magyartanára Kézdivásárhelyen példás tehetséggondozó tevékenységet folytatott a diákok körében. Gyakran fordultak meg írók és előadóművészek a líceumban. Kolozsváron Páskándi Géza költészetét választotta szakdolgozata témájának. Borcsa akkor kezdett közölni könyvismertetőket, később kritikákat különböző lapokban és folyóiratokban. Kritikusi hitvallása: a számára ihletadó művek fontos üzenetének felerősítése hiteles értelmezések, meggyőző értékítéletek megalkotása útján. Kölcsey Ferenc volt a magyar irodalomkritika egyik legszámottevőbb megalapozója. Ő fogalmazta meg Parainesisében: ,,Meleg szeretettel függj a hon nyelvén! mert haza, nemzet és nyelv három egymástól válhatatlan dolog; s ki ez utolsóért nem buzog, a két elsőért áldozatokra kész lenni nehezen fog. Tiszteld s tanuld más mívelt népek nyelvét is (…), de soha ne feledd, miképpen idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség. " Borcsa János kritikus, irodalomtörténész /sz. Kézdivásárhely, 1953/ 1976-ban szerzett tanári oklevelet a Babes–Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán, s ugyanitt doktorált 2000-ben. Magyartanár Szentkatolnán. Kötetei: Megtartó formák (Bukarest, 1984), Szövegközelben – létközelben (Marosvásárhely, 1994), Szövegszigettenger (Kolozsvár, 1997), Méliusz József. Monográfia (Bukarest–Kolozsvár, 2001), Irodalmi horizontok (Kolozsvár, 2005). /Dr. Szőcs Géza: Őrzés és ébresztés Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

Felső-Háromszék legrégebbi rádiójának, a kézdivásárhelyi Siculus Rádiónak egy hónapja új tulajdonosa van Kónya Zita angol szakos tanárnő személyében. Az új tulajdonos megvásárolta Szőcs Géza kézdivásárhelyi tulajdonos-főszerkesztőtől a rádiót, amelynek évek óta külső munkatársa volt. Kónya Zita új adásokat szeretne létrehozni, és mihelyt a cég pénzügyi helyzete lehetővé teszi, új főszerkesztőt is kinevez. Tizenhárom évvel ezelőtt, a Siculus Rádió alapításakor több tulajdonos is volt, de az évek során egyedül Szőcs Géza maradt a 95-ös ultrarövidhullámon vételezhető médium vezetőségében. A rádió kezdetben csak néhány órát sugárzott, majd fokozatosan egész naposra növekedett az adásideje. Egyik meghatározó műsora a Vasárnapi jegyzet volt, amelyet a főszerkesztő vezetett. A hetvenkét éves Szőcs Géza több alkalommal is felvetette a rádió eladásának tervét. /Bartos Lóránt: Újítások várhatók. = Krónika (Kolozsvár), jún. 23./

Szeptember 19–20-án szervezte meg az idei MÚRE- tábort a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Gyergyószárhegyen. Az idén rendezvény központi témája a sajtó és a hatalom viszonya volt. Ambrus Attila, a MÚRE elnöke azokról a veszélyekről tartott előadást, amelyekkel a romániai magyar – írott és audiovizuális – sajtónak kell szembenéznie. A rendezvény a MÚRE- nívódíjak és a különdíjak átadásával zárult. A Gyergyószárhegyi Alkotási Központ igazgatója, Kassay Péter idén Bölöni Domokost, a Népújság munkatársát tisztelte meg azzal, hogy a kulturális újságírásban, illetve a közművelődési életben kifejtett tevékenységéért átnyújtotta neki az intézmény különdíját. Bölöni Domokos nemcsak a Népújság munkatársaként jelentet meg cikkeket, hanem aktív művelődésszervező, szoros szálak fűzik a Sóvidékhez, hiszen Korondon közel 20 évig lakott, ahol tanár, iskolaigazgató, könyvtáros volt és ma is a korondi Hazanéző című lap főmunkatársa. MÚRE-dicséretben részesült Incze Ibolya, a Háromszék olvasószerkesztője. A Tomcsányi-díjat Bartha Zsófia, a székely-udvarhelyi Siculus Rádió munkatársa kapta. Oknyomozó riportjaiért Rostás Szabolcsnak, a Krónika szerkesztőjének Oltyán László-emlékdíjat és plakettet adott át az író özvegye. /Vajda György: MÚRE-tanácskozás Gyergyószárhegyen. Különdíj Bölöni Domokosnak. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 23./

Megszűnhet a Siculus Rádió
Damoklesz kardja lebeg a kézdivásárhelyi Siculus Rádió fölött – nyilatkozta tegnap megkeresésünkre Kónya Zita tulajdonos. Az 1992 óta megszakítás nélkül sugárzó kereskedelmi rádiót működtető Pro Imagine Kft. ellen 2013 júniusában indított csődeljárást a Romániai Zeneszerzők és Zenetudósok Egyesülete. A tárgyalások a megyei törvényszéken, majd a brassói táblabíróságon zajlottak, és a bírói testület minden esetben a felperesnek adott igazat.
A többi kis rádió a szakadék szélén van, ellenünk pedig csőd- és felszámolási eljárás zajlik – hangsúlyozta a rádió tulajdonosa, akitől azt is megtudtuk, hogy őket pénzhiány miatt nem képviselhette ügyvéd, és az egyesület képviselőivel egyeztetni akartak, de sem telefonon, sem faxon vagy e-mailen nem sikerült kapcsolatba lépniük velük. A pénzügy felé nincs semmiféle tartozásuk, és 2006-ig, amíg a megvalósított jövedelem után kellett 1,9 százalékot fizetniük, becsülettel törlesztettek a zeneszerzők szövetségének is. 2007-től havi 2800 lejt + áfát kellett volna fizetniük, ám erre már nem volt anyagi fedezetük, és mára büntetőkamatokkal együtt mintegy hetvenezer lejt kellene törleszteniük a zeneszerzők szövetségének. Ezenkívül még kétfelé kellene fizetniük: az előadók szövetsége és a lemezkiadó is követeli a maga részét a rádiótól.
Az összeget negyedévente kellett volna befizetniük. A tulajdonos a rádiót működtető céget 30 000 lejes adóssággal vette át, és 2008-től kezdődően rendszeresen törlesztette az illetékeket a zeneszerzők szövetsége felé, de azt 2004-re és 2005-re könyvelték el, így nem tudtak soha egyenesbe jutni. Kónya Zita a múlt csütörtökön magánügyben Bukarestben járt, az Országos Audiovizuális Tanácsot is megkereste, így tűzték napirendre a rádió panaszát. A szövetséget is meghívták, de nem jelent meg a képviselőjük. Az audiovizuális tanácsnál ígérték, a közeljövőben újratárgyalják az ügyet, mely több kisebb rádiót is érint, és a parlament művelődési bizottságához is beterjesztik a panaszt. Egyelőre még sugároz a Siculus Rádió, de az engedélyét bármikor visszavonhatja a táblabíróság.
Kónya Zitától azt is megtudtuk, hogy a kis rádiók egyesülete is pereli a zeneszerzők szövetségét, a perirat jelenleg a Legfelső Semmítő- és Ítélőszék asztalán fekszik. A Siculus Rádió is tagja a rádiósok érdekvédelmi szövetségének, és azért perelnek, mert megszereztek egy olyan európai uniós jogszabályt, mely szerint az uniós tagállamokban a zeneszerzők egyesülete egyforma százalékú illetéket kérhet, és nem többet. Nálunk erről az uniós előírásról a zeneszerzők egyesülete nem akar tudomást venni – mondotta a rádió tulajdonosa.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Újraindul a Siculus Rádió
Visszakapta műsorszórási engedélyét a kézdivásárhelyi Siculus Rádió, amely a különféle papírformaságok kézhezvétele után hamarosan újraindíthatja a sugárzást a 95 MHz-es frekvencián. Mint ismeretes, a rádiót működtető Pro Imagine Kft. csődbejutása után vonták vissza a közel húszéves múltra visszatekintő rádió engedélyét. Tegnap az Audiovizuális Tanács illetékes bizottsága egyhangúlag megszavazta az új engedély kibocsátását, így minden adott ahhoz, hogy az immár Siculus Rádió Egyesület által működtetett médium pár hónapnyi kihagyás után újra fogható legyen. „Győzedelmeskedett az igazság, rövidesen újraindul a város hangja” – fogalmazott lapunknak Kónya Zita tulajdonos.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

Hétfőtől ismét sugároz a Siculus Rádió
Hosszas kényszerszünet után hétfőn 16 órakor újraindul napi huszonnégy órás műsorral a kézdivásárhelyi Siculus Rádió – közölte Kónya Zita, a rádió tulajdonosa, akitől azt is megtudtuk, hogy az 1992 óta 2015. június 23-ig megszakítás nélkül sugárzó első felső-háromszéki rádió azért állt le, mert a licenc addigi tulajdonosa, a Pro Imagine Kft. megszűnt, és az új licenc megadásáig a műsorszórást biztosító fővárosi Audiovizuális Tanács leállította a sugárzást. Az Audiovizuális Tanács még 2015 novemberében jóváhagyta a Siculus Rádió Egyesület műsorszórási engedélyét a 95 MHz-es frekvencián, de azóta az engedélyek beszerzésével foglalkoztak, és a stúdió is elköltözött a református egyházpalotából az Ady Endre utca 8. szám alá, a bírósággal szemben levő magánházba.(iochom)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Székelyföld nem eladó (Fórum Kézdivásárhelyen)
Székelyföld jelenéről és jövőjéről szervezett telt házas fórumot a Kézdiszéki Székely Tanács kézdivásárhelyi, illetve kézdiszéki magyar pártokkal és civil szervezetekkel – az RMDSZ-szel, az EMNP-vel, az MPP-vel, a Kézdivásárhelyi Nők Egyesületével és a Történelmi Vitézi Renddel – együttműködve szombaton Kézdivásárhelyen a Vigadó Művelődési Ház Színháztermében.
A háromórás rendezvény nyitányaként három közismert kuruc nóta hangzott el tárogatón Fórika Balázs kántor előadásában. A ceremóniamester szerepében Kónya Zita angoltanár, a Siculus Rádió főszerkesztője köszöntötte a mintegy kétszázötven résztvevőt, külön üdvözölve Gyergyó-, Udvarhely- és Csíkszék küldötteit, a környékbeli települések polgármestereit, önkormányzati képviselőit, Kézdi-Orbaiszék római katolikus plébánosait. A fórumot Fekete Miklós ny. zenetanár, a Kézdiszéki Székely Tanács elnöke, a rendezvény megálmodója és főszervezője nyitotta meg. Közölte: rövid, alig négy hónapos elnöki megbízatása alatt kétszer is végigjárta Kézdiszék településeit, és megdöbbenve tapasztalta, hogy a székely nép az önfeladás szélére sodródott. Ezért is választotta a meghívó mottójának Kossuth Lajos szavait: „Eltiport nemzet újjászülethet, de öngyilkos nemzetnek nincs feltámadás.”
Bokor Tibor kézdivásárhelyi polgármesternek a fórum résztvevőihez intézett üzenetét Kónya Zita tolmácsolta. Az első előadó Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus volt, aki az irodalmi műveltség és autonómia témában Tamási, Nyirő, Reményik, Wass Albert – avagy a székely fiatalok irodalmi műveltsége címmel tartotta meg előadását, majd Sántha Attila költő, nyelvkutató Kulyak, odor, pereszlen – honnan jövünk mi, székelyek? című, a székely nyelvjárásról szóló értekezése hangzott el. A szünet után Czirják Árpád pápai prelátus, ny. aranymisés kolozsvári plébános lépett a pulpitushoz, és megtartotta Székelyföld nem eladó! Lenni vagy nem lenni, az itt a kérdés! című előadását. A díszmeghívott felidézte azt az időszakot, amelyet Kézdivásárhelyen töltött. Negyvenkilenc évvel ezelőtt, 1968-ban érkezett a városba, ahol két évig segédlelkészként, majd egy év megszakítással plébánosként tevékenykedett 1984-ig, amikor Kolozsvárra helyezték át. Felidézte: amikor 1983-ban a temetőben felállították a kettős kopjafát, az akkori állambiztonsági szervek rászálltak, maga a megyei parancsnok jött el Kézdivásárhelyre, és megkérdezte, hogy milyen nevek szerepelnek a kopjafán (a hét vezér nevét véste rá az emlékmű készítője). Czirják Árpád válasza az volt, hogy hősi halottak, akik a kantai temetőben nyugszanak. Akkor a parancsnok ezt el is hitte – elevenítette fel az akkori eseményeket a pápai prelátus –, de később alaposabban tájékozódott, berendelte az akkori kézdivásárhelyi plébánost a megyeközpontba, és parancsba adta, hogy tüntesse el a kopjafát. Czirják Árpádnak kétnaponta kellett jelentkeznie a megyei Securitatén, de nem tudták megtörni, az volt a válasza: „nem azért tették oda, hogy onnan elvigyék, vigyék el önök, de ne tessék elfelejteni, hogy Háromszék nem alkuszik”. A végeredmény az lett, hogy a kopjafa a helyén maradt. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy városainkban, falvainkban járva egyre több ingatlanon látható az Ez a ház eladó felirat. Ha ez így folytatódik, előbb-utóbb idegenek tulajdonába kerülnek az ingatlanok, és akkor Székelyföld véglegesen gazdát cserél. „Székelyföld fennmaradásáért harcolunk, és egy székely zászlót nem merünk kitenni, a sokat emlegetett székely virtusból már csak ennyire futja” – kongatta meg a vészharangot. „A katalánok kikiáltották függetlenségüket, a skótok a szétválásért küzdenek, és a mi politikusaink az autonómia követelésébe maholnap belefulladnak” – jegyezte meg. A pápai prelátus Háromszék nagyjait – a dálnoki Dózsa Györgytől a torjai Apor Péterig – sorakoztatta fel követendő példaként a mai nemzedék számára. Felelevenítette az RMDSZ politikusainak a kolozsvári Szent Mihály-templomban tett esküjét is: „Hű magyarként szolgálni fogom népemet, mely bizalmával felhatalmazott, hogy érdekeit képviseljem, küzdjek fennmaradásáért, amelynek egyetlen szilárd biztosítéka a belső önrendelkezés. Isten engem úgy segéljen!” „Azt vártuk és azt várta minden erdélyi magyar ezek után, hogy a belső önrendelkezés, az autonómia követelésével lép a román politika színpadára az RMDSZ, de válasz helyett a marosvásárhelyi véres március után magyarázkodás következett, hogy ne borzoljuk a kedélyeket, később, majd alkalmas időben tűzik a politika napirendjére ezt a kényes kérdést. (...) Később a mérleg nyelvéről szólt a fáma. Részt vesz az RMDSZ a kormányban, vagy távol marad. Részvétel vagy távolmaradás szinte egyre ment. A kisebbségi jogok kivívásában érdemleges változás nem történt, be kellett érni apró, jelentéktelen engedményekkel. Az RMDSZ megkésve vette be programjába az autonómiát. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői hallathatták volna a hangjukat, de legtöbbször ők is a háttérben beérték egy-egy fejcsóválással” – ecsetelte az előadó. Nyomatékosította: ő maga nem az RMDSZ ellensége, hiszen tagja a szövetségnek, hanem az RMDSZ kritikusa, és ugyanolyan kritikusa a Magyar Polgári Pártnak és a Székely Nemzeti Tanácsnak is. „Nagy formátumú politikusokra van szükségünk, akik kilépnek árnyékukból, és nem csupán szélmalomharcot folytatnak a román parlamentben és Budapesten kilincselnek, hanem olyanokra, akik rendszeresen járják a nyugati fórumokat, kitűnő angolnyelv-tudással elpanaszolják az erdélyi, székelyföldi magyarság nyomorúságát, világgá kiáltják, hogy a legnagyobb európai kisebbséggel a román politika mit művel el” – javasolta a pápai prelátus. Leszögezte azt is: nem ért egyet azzal az egyházvezetéssel, amely szerint „a pap ne politizáljon, végezze egyházi teendőit”. Erre ellenpéldaként Márton Áron és Prohászka Ottokár püspököket hozta fel. Végezetül arra kérte a teremben levőket, hogy ismételjenek meg utána hangosan két fontos mondatot: „Székelyföld idegenek számára nem eladó! Háromszék nem alkuszik!”
Az előadás után több hozzászólás is elhangzott. Borsos Géza gyergyószéki küldött bejelentette, hogy a XVIII. Székely fórumot november 11-én 10 órai kezdettel Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Művelődési Házban szervezik meg, ahol a meghívott előadó ugyancsak Czirják Árpád pápai prelátus lesz. A fórumon fellépett a Cantus kamarakórus, a Református Kollégium versmondói, Fekete Dániel, Jánosi Zsolt és énekese, Babos Abigél, valamint a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes. A rendezvény himnuszaink közös eléneklésével ért véget. Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)