Október 11-én kézműves-foglalkozásokkal, kulturális témájú előadásokkal, beszélgetésekkel telt a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség és a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub által szervezett tematikus rendezvény. Madarasi Csilla, a sepsiszentgyörgyi Europe Direct Iroda képviselője azokra a lehetőségekre hívta fel a diákok figyelmét, amelyeket az EU különféle programjai biztosítanak oktatás, ösztöndíjak, utazás területén. Kötetlen beszélgetéssé alakította a teátrumról szóló előadását Nagy Alfréd színművész. Megjegyezte, az elmúlt tíz évben Erdély-szerte Sepsiszentgyörgyről került ki a legtöbb színész. A mai, megváltozott olvasási szokásokról Nagy Zsófia, a Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársa szólt. /Mózes László: Érdemes színházba járniuk a fiataloknak (Kézműves-kultúrnap Sepsiszentgyörgyön). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

Egyéves születésnapját ünnepelte a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség (SMDSZ). Az ifjúsági központban tartott ünnepségen az egyetemisták számba vették az elmúlt hónapok rendezvényeit, felidézték a közös programokat, a szervezet életének fontosabb eseményeit rögzítő kisfilmet vetítettek. A körülbelül negyventagú szervezet a Babes–Bolyai sepsiszentgyörgyi egyetemein tanuló diákokból áll. /Farcádi Botond: Egyéves a diákszövetség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

Újabb szervezetek csatlakoztak a történelmi magyar egyházak felhívásához, és jelezték részvételüket Sepsiszentgyörgyön február 8-án, vasárnap egy órára tervezett tiltakozó megmozduláson. A magyarság arányos képviseletéért szervezett nagygyűlést a Volt Politikai Foglyok Megyei Szövetsége és közel húsz ifjúsági szervezet is támogatja Háromszék minden részéről. A tüntetésen várhatóan Hargita megyeiek is részt vesznek.,,Mi, fiatalok sem maradhatunk közömbösek, jogunk és kötelességünk beleszólni szülőföldünk sorsába, abba, ahogyan minket kormányoznak” ― áll a tizennyolc ifjúsági szervezet által aláírt nyilatkozatban. Az aláírók hangsúlyozzák: a 75 százalékban magyarok lakta megyében az intézményvezetők háromnegyedének magyarnak kell lennie. A közös nyilatkozatot számos vidéki ifjúsági szervezet aláírta, így baróti, bölöni, barátosi, bükszádi, kovásznai, szentléleki, mikóújfalusi, illyefalvi, középajtai fiatalok is támogatják a nagygyűlést, a szentgyörgyi vagy megyei ― az Erdélyi Magyar Ifjak, a Háromszéki Ifjúsági Tanács, a Sepsiszentgyörgyi Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a Kovászna Megyei Diákönkormányzat, a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség, a Szentgyörgyi Ifjúsági Klub, a Turulmadár Ifjúsági Iroda, a Tone Troopers Ifjúsági Szervezet, a Junior Business Club ― szervezetek mellett. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Korodi Attila képviselő arra biztatja a Hargita megyei polgármestereket, vegyenek részt a sepsiszentgyörgyi nagygyűlésen. /Ott kell lennünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

TDK első alkalommal Sepsiszentgyörgyön
A Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetség a rangos egyetemi városok hagyományának „nyomdokain” első alkalommal szervez Tudományos Diákköri Konferenciát szerdán délután öt órától, a megyeszékhelyi Babeş-Bolyai Tudományegyetemen.
A találkozón az egyetem diákjai mutatják be tudományos munkáikat, a megszabott határidőig tizenöt dolgozatot küldtek be a szimpóziumra. A zsűrit egyetemi tanárok alkotják, a nyertes szakdolgozatokat pedig az elismerésen túl is jutalmazták, 300 lejt kap az első helyezett, 200 lejt a második, 100-at a harmadik, a különdíjban részesülő diák pedig 85 lejt. Kerekes Sándor, az SMDSZ elnökének nyilatkozata szerint a konferencia célja támogatni a diákok tudományos fejlődését, egyúttal teret nyitni annak, hogy bemutathassák kutatási eredményeiket.
Lehetőség nyílik a tapasztalatcserére, az SMDSZ szeretné elérni, hogy az első alkalommal megszervezett, de hagyományteremtő szándékú konferencia a diákok tudományos és kutatási eredményeinek bemutatási és értékelési fóruma legyen, ezáltal ösztönözve az egyetemistákat a további kutatási munkákban.
Emellett segítséget nyújt az egyetemi továbbhaladásban, illetve az diplomázás utáni könnyebb „pályára lépésben”. Nem mellékes az sem, hogy egyfajta „próba-államvizsga” szerepét is betölti a TDK-ra való készülés, hiszen megkönnyíti majd a dolgozatok elkészítését, illetve azok megvédését, bemutatását is – mutatnak rá a szervezők.
harit.ro. Forrás: Erdély.ma

Üdv az útra!
Ezt a feliratot olvashatjuk a napról napra romló feldobolyi református templom várkertkapujának homlokán. Az üdv éltető volt századokon át, de az egyre fogyó mai kisközösség még tatarozni sem tudja templomát. A kiöregedett faluba fiatal kellett ahhoz, hogy felmérje a lakosság erejét-akaratát, s létrehozza a Feldobolyi Kulturális és Közösségi Egyesületet. Vajon lesz-e vele együttműködő faluközösség? – kerestük kérdésünkre a feleletet.
– Az ön faluriportjait olvasva határoztam el, hogy megkeresem – meséli György Alpár János –, mert nem hiszem, hogy ne lehetne kimozdítani Hamupipőke-álmából e számomra nagyon kedves kis falut és annak közösségét, amely a millennium környékén a térség egyik legéletrevalóbb települése volt.
A barátnőm révén kezdtem Feldobolyhoz kötődni, tettekkel, őszinte jóakarattal szeretnék bemutatkozni. Sorra bekopogtatok minden családhoz, elmondom, hogy mit kívánok tenni ezért a faluért, a véleményüket, segítségüket kérem. 1988-ban születtem Sepsiszentgyörgyön, és itt is végeztem tanulmányaimat közgazdászként. 2007-ben kezdtem önkénteskedni, próbáltam tenni valamit a városért és a város fiataljaiért, aktív tagja voltam a Sepsiszentgyörgyi Magyar Diákszövetségnek, majd a Junior Business Clubnak, ahol vállalkozókkal és közgazdászokkal ismerkedtem meg és dolgozhattam együtt, munkánk során vállalkozó szellemű fiatalokat segítettünk. Tagja vagyok a Sepsiszentgyörgyi Harmónia Kamarakórusnak.
Egyesület Feldobolynak
– Mikor alakult az egyesület?
– Kétezertizenöt márciusában, azzal a céllal, hogy szebbé, vonzóbbá tegyük Feldobolyt lakói, valamint az időnként odalátogatók számára. Már abban az évben, március 15-én a helybeli református lelkésszel, tiszteletes Albert Jánossal és a gondnokkal, Lőrincz Istvánnal közösen szerveztük meg a magyar szabadságharc ünnepét, amikor fellépett a Harmónia Kamarakórus is. Kétnyelvű helységnévtáblát helyeztünk el a falu buszmegállójában. Sikeresen pályáztunk az Őshonos facsemeték programban is, 63 gyümölcscsemetét nyertünk az igénylők számára. Gyümölcstermő hely ez a falu, így újabb pályázatot nyújtottunk be, az őszre hagyományőrző, szilvalekvárfőző verseny szervezésébe fogtunk. – Mik a további tervek?
– Megkezdtük a székely falukapu felújítását, két minikopja kell még a tetejére. Egy Sepsiszentgyörgyi cég készíti el. A falufelelőssel, Lőrincz Istvánnal közösen tervezzük a település szívében álló hősi emlékmű és a templom előtti padok felújítását. Fontos lenne a helyiek számára a két csorgó gondozása, rendezése. Ritka az a település, ahol ilyen kiváló minőségű forrásvíz van, és kényére-kedvére használhatja akárki, külön itatóvályúkból ihatnak az állatok. Különös hangulatot kölcsönöznek a csorgók e falunak. Szépítené az összképet az is, ha egységes típusú kapuszámokat tudnánk készíttetni. Készülünk, szintén közösen, az idősek napjára és az október hatodikai méltó megemlékezésre. Az egyesület logójával díszített, személyre szóló körlevéllel és kérdőívvel kopogtatott be a családi házakhoz György Alpár. A feldobolyiak érdeklődéssel és szeretettel fogadták s biztosították együttműködésükről. – Melyek a legfontosabb kérdései?
– Mi a legfontosabb probléma, amit a faluban sürgősen meg kellene oldani? Soroljon fel más tennivalókat is. Milyen programokkal (kalákázás, falunapok, különböző rendezvények, gyermeknapok stb.) lehetne színesebbé-jobbá tenni a közösség életét? Miben tudna segíteni a mi egyesületünk az ön háztartásában, a család életvitelében? – sorolta a kérdéseket György Alpár.
Együtt a faluban
Közösen szemléztük a falut, sorjáztuk a tennivalókat. A legfájóbb a feldobolyi műemlék református templom helyzete. Nemcsak az épület, hanem annak tartópillérei is megroggyantak.
Albert János lelkipásztortól több alkalommal érdeklődtünk a mentőmunkálatok esélyei felől. Utunk alkalmával a Kézdi-Orbai Református Egyházmegye esperesét, nt. Balogh Zoltánt kerestük meg, aki megígérte, hogy esperesi vizitációja után készséggel tájékoztat az újabb fejleményekről, és elmondta, hogy Bodor Csaba Sepsiszentgyörgyi tervező készíti a műszaki tervet, hogy elkezdhessék a mentési munkálatokat. Van ugyan valamennyi tartaléka az egyházközségnek, de kifizetéséhez még 15 ezer lej szükséges, ami nem áll a gyenge anyagi helyzetben levő eklézsia rendelkezésére. Az érdekszervezet vezetői támogatásukról biztosították az egyházvezetést, ami azonban az utolsó kormányváltás után dugába dőlt. A tanulmány 85 százaléka elkészült, s remények szerint ebben az évben befejezik.
Szőcs Levente, Nagyborosnyó község polgármestere üdvözölte a közösségi egyesület elképzeléseit, értékelte György Alpár segítségét, és elmondta, hogy a községi tanács kifizette a falukapuval adódó költségeket, s biztosította a mindenkori községvezetés támogatásáról. A nyár legfontosabb feladata a feldobolyi kultúrotthon tatarozása.
– Szívvel és lélekkel támogatni fogjuk az egyesületet és ezt a tevékeny fiatalembert, mert sok hasznos gondolata-elképzelése van, s kivitelezésükhöz keresi az utat, az anyagiakat – nyilatkozta Csoma Andrásné. – Igyekezni fogunk, hogy segítsük György Alpárt – jelentette ki Tegző Gábor –, mert van még éppen elég tennivaló településünkön. Nagyon fontos volna közbejárni, hogy legalább a bekötőutunk burkolata felújulhasson, hogy az ún. Felső-csorgóhoz még beköthessük a közelben levő két jó forrás vizét, mert akkor bőven lesz ivóvíz mindenütt. A közösség és az egyházközség feladata temetőink rendezése, tisztítása, emlékeinek óvása.
Menteni az emlékerdőt?
Feldoboly felett szép, de részben kiöregedő emlékerdő őrzi az ezredéves Magyarország emlékét. Nemcsak itt, hanem más településeken is veszélyben vannak ezek, vagy megtámadta valamilyen kártevő, vagy pedig, miként Doboly esetében is, üzemterv írja elő, hogy melyik részét kell kivágni. A dobolyi emlékerdő községi tulajdon, védelméről figyelmeztettük Szőcs Levente polgármestert. Az erdőknek is van életkoruk, s ha eljön az idő, tarvágás a megoldás...
Feldoboly lakója a fák faragómestere, míves alakítója Éltes Barna szobrászművész, aki éppen az emlékerdő alatt lakik. Hinni akarjuk, hogy sikerül találnia valamiféle megoldást arra, hogy a vágásra kerülő erdő után valamilyen emlékeztetőt tervezzen, talán éppen egy emlékfa törzséből – szaporítja a helyi feladatok összegzését e sorok írója is.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék
Erdély.ma