Az autonómia ne legyen politikai támadás eszköze – hangsúlyozta Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szétküldött írott nyilatkozatában. Az elöljáró arra figyelmeztette a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT), az autonómia-népszavazás szervezőjét, hogy ne használjon fel politikai célokra kulturális vagy egyházi rendezvényeket. A Sepsireform Egyesület ugyanis az SZNT nevében ingyenes sátorhelyet kért a polgármesteri hivataltól a Szent György Napok idejére, ahol állóurnát állítottak volna fel azok számára, akik a városnapokra térnek haza, és véleményt kívánnak nyilvánítani a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Albert Álmos polgármester nem engedélyezte a sátor felállítását, az elutasítást indokoló levelében leszögezte: „senki ne vigyen politikát a kultúrába, művelődési vagy egyházi rendezvényekbe, mert lehet, hogy a másként vélekedőkből ellenszenvet, megosztottságot vált ki a tolakodás”. A polgármester azt javasolja, hogy az SZNT, a Magyar Polgári Szövetség, illetve a Sepsireform Egyesület saját rendezvényein biztosítson véleménynyilvánítási lehetőséget a lakosság számára, illetve hogy a referendum szervezői keressék fel otthonukban azokat, akik hazalátogatnak a Szent György Napokra. Sepsiszentgyörgyön eddig 20 847 személy voksolt a nem hivatalos autonómia-népszavazás alkalmával, a szavazók mintegy 90 százaléka támogatta az autonómia ügyét. /Kovács Zsolt: Albert Álmos: megosztó a tolakodás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 11./

Civil megfigyelőkkel és egyes román pártok színeiben állított urnabiztosokkal próbálja elejét venni az erdélyi magyar ellenzék annak, hogy csalások rontsák Tőkés László esélyeit az európai parlamenti választásokon, jelezte Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki elnöke. Megjegyezte, indokolt az aggodalmuk, mert az RMDSZ képviselőcsoportja is a helyzetet orvosolni kívánó Toró T. Tibor által beterjesztett kezdeményezés ellen szavazott. „A csalásnak több módozata is lehetséges elsősorban azokon a településeken, ahová a román pártok nem küldenek urnabiztosokat – nyilatkozta Árus Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószéki szervezetének elnöke. – Ezek egyike az, hogy az urnabiztosok figyelik, ki nem szavazott, és amikor közeleg az urnazárás, szavaznak helyette. A másik módszer az, hogy a szavazatszámlálás során a nem kívánt jelöltre leadott szavazatok egy részét érvénytelenítik egy második pecséttel. Csalhatnak az urnabiztosok azzal is, hogy megmutatják a segítséget igénylő szavazóknak, hová kell ütni a pecsétet. ”Sikerült módosítani a Sepsireform Egyesület statútumát úgy, hogy immár a választások megfigyelése is az egyesület tevékenységi körei közé tartozzék, és ne csak Háromszékre korlátozódjék a működése. Hasonlóképpen járt el Biharban a Magyar Polgári Egyesület is. Beadták a Megyei Választási Bizottsághoz a kérésüket, hogy megfigyelőként jelen lehessenek az urnáknál. A bizottságban RMDSZ-es javaslatra a döntést elhalasztották. A Tőkés-kampánystáb levélben tájékoztatta Hans-Gert Pötteringet, az Európai Parlament (EP) elnökét arról, hogy súlyosan sérülhet a választás demokratikus jellege azáltal, hogy nem biztosított valamennyi jelölt számára az ellenőrzés joga. /Csalástól tart az ellenzék. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke, Tőkés László háromszéki kampányfőnöke kijelentette, mivel a törvény nem engedi meg a független jelölteknek, hogy képviselőket küldjenek a választókörzetekbe, a püspök kampánystábja úgy döntött, néhány választókörzetbe két nem parlamenti párt listáin küld megfigyelőket. Gazda szerint a Tőkés László kampánystábja a Demokratikus Liberális Párt és a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt megyei szervezeteivel tárgyalt, és 96 megfigyelő-mandátumra nyújtott be kérést. Gazda hozzátette, a Sepsireform Egyesületnek szintén lesznek megfigyelői több településen. /Tőkés-megfigyelők román pártok listáin. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke elmondta, tartanak a választási csalástól, ezért demokrácia-központot hoztak létre. A sepsiszentgyörgyi iroda Kovászna és Hargita megyét szolgálja ki, állandó ügyelet lesz, három telefonszámon jelentheti bárki, ha rendellenességet vagy csalásra utaló jelet észlel. A demokrácia-központot a Sepsi Reform Egyesület működteti, és hatáskörében szerepel, hogy azonnal továbbítja a megyei választási irodának a hozzá beérkező információkat, és ott kötelesek kivizsgálni mindegyiket. A kampány utolsó napjaiban elvadult a plakátháború. Árkoson eltüntették el Tőkés László összes plakátját, másnap Gidófalván és a hozzá tartozó falvakban tépték le a független jelölt falragaszait. Sepsiszentgyörgyön egy háromfős ,,tisztogatóbrigád” dolgozik, saját bevallásuk szerint ,,megbízottként” tépik le Tőkés László plakátjait. /Farkas Réka: Demokrácia-központ működik (Csalásoktól tartanak) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 23./

Zágonban a polgármesteri hivatalban a választás napján osztották a szociális segélyt. A jogosultak a pénz felvétele után közvetlenül a választási körzetbe mehettek, tájékoztatott Gazda Zoltán, a Sepsireform Egyesület megfigyelője. Elmondta: nem tudják bizonyítani, hogy a segély kiadásakor befolyásolták a polgárok szavazatát, ennek ellenére jelentették az esetet. Kézdiszentkereszten 300 szavazócédulát már nyitás előtt érvényteleníteni kellett, mert a bizottság tagjai az ellenőrző pecsét helyett a szavazópecsétet nyomták a szavazócédulák hátára. A Sepsireform Egyesület megfigyelői szerint Felsőlemhényben az európai parlamenti választási, valamint a referendumra kijelölt urnák nem voltak lepecsételve. Sepsiszentgyörgyön letépték a Tőkés Lászlót népszerűsítő plakátokat. Néhány felső-háromszéki településen letépték az RMDSZ plakátjait, legtöbb helyen viszont Tőkés László plakátjai érintetlenek maradtak. Több településen egy-egy személy több személyigazolvánnyal a család nevében szavazott. /Plakáttépéstől a szociális segélyig. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

A Sepsireform Egyesület /Sepsiszentgyörgy/ 2001-ben alakult meg, tevékenységi területe: jog, emberjog és kisebbségvédelem. Fő tevékenységének a magyar nemzeti közösség jogvédelmét tekinti, Sepsiszentgyörgy s a környező települések polgárainak jogvédelmében is síkra száll. Indulásától jogi és anyagi hátteret nyújtott a Székely Nemzeti Tanácsnak. A Magyar Polgári Szövetség rendezvényeit finanszírozta, fórumokat, találkozókat, megemlékezéseket, illetve a Wass Albert-díj évenkénti átadási ünnepségét szervezte. Az anyagi fedezetet pályázatokból, támogatásokból teremti elő. A szervezet elnöke Gazda Zoltán, aki az MPSZ sepsiszéki szervezetének is vezetője. /Sepsireform Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 9./

A román nemzeti lobogó hiánya miatt feljelentették Magyarország sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központját és a Magyar Polgári Pártot. Hadnagy Miklós, a Kulturális Koordinációs Központ igazgatója kijelentette: az intézmény diplomáciai képviselet, amelyen a „tulajdonos” Magyarország lobogója van kifüggesztve az erkélyre. Hozzátette: a központ a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban rendezkedett be, ezért az épület bejáratánál egyaránt ki van téve a román trikolór és az európai uniós zászló is. Gazda Zoltán, az MPP háromszéki alelnöke elmondta, a párt még nem kapott székházat az önkormányzattól, így a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és a Sepsireform Egyesület által bérelt épületben rendezkedett be, ezért nem követtek el törvénytelenséget azzal, hogy nem függesztették ki a román trikolórt. /K. Zs. : Zászlós vád Szentgyörgyön. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

Ellenőrizték és büntették a Székelyföld határának kivilágítását szervezőket
Szerdán az Adó- és Pénzügyi Hivatal Csalás Elleni Főosztályának (ANAF) szebeni ellenőrei célzott vizsgálatot tartottak a Székelyföld határának kivilágítását szervező, Izsák Balázs által képviselt Siculitas és a Gazda Zoltán által képviselt Sepsireform Egyesületnél.
Ez a két jogi személy fordult korábban a közel 60 határ menti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a rendezvényt. A Siculitas Egyesület esetében az ellenőrök a 656/2002-es törvényre hivatkozva 10 ezer lejes büntetést állítottak ki, azzal az indoklással, hogy az anyaország támogatását, amely júniusban banki átutalással, tehát átláhtató és ellenőrizhető módon érkezett romániai számlájára az egyesület külön nem jelentette be a pénzmosás elleni hatóságoknál. A Siculitas Egyesület törvényes határidőn belül élni fog a jogorvoslat lehetőségével.
A Sepsireform Egyesületnél az egész napos vizsgálat során mindent rendben találtak.
Közlemény
Erdély.ma

SZNT: szítja a tüzet a hatóság
Pénzügyi ellenőrzést tartottak a hatóságok annál a két székelyföldi egyesületnél, amelyek a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) legutóbbi tömegmegmozdulásának szervezésében vállaltak szerepet, az egyiket meg is bírságolták – közölte szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében az SZNT sajtószolgálata.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) csalás elleni főosztályának Nagyszebenből kivezényelt ellenőrei szerdán ellenőrizték az Izsák Balázs SZNT-elnök képviselte marosvásárhelyi Siculitas Egyesületet és a Gazda Zoltán által képviselt sepsiszentgyörgyi Sepsireform Egyesületet. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre büntették meg, a Sepsireform Egyesület gazdálkodásában nem találtak hibát.
Amint az SZNT közölte, a Siculitas Egyesületet azért büntették az ellenőrök, mert nem jelentett be a pénzmosás elleni hatóságoknál egy júniusban kapott magyarországi támogatást. A szervezet álljtja: a pénzösszeg átlátható és ellenőrizhető módon, banki átutalással érkezett az egyesület bankszámlájára. A Siculitas Egyesület – az SZNT közleménye szerint – élni fog a jogorvoslat lehetőségével.
Izsák Balázs SZNT-elnök a Krónikának elmondta, meglehetősen furcsának találja, hogy négy nappal a Székelyföld határainak kivilágítása után egyazon órában végeztek ellenőrzést az SZNT háttérszervezeteiként működő egyesületeknél. „Ezt egy kis valószínűségű véletlennek, a székelyföldi szervezetek, vállalkozók ellen irányuló megfélemlítő folyamat részének nevezném, függetlenül attól, hogy épp az adóhatóságról, a korrupcióellenes ügyosztályról vagy a fogyasztóvédelmi hatóságról van szó” – fogalmazott Izsák Balázs.
Eközben Árus Zsolt, a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján indokolatlannak és bizonyos szempontból törvénytelennek nevezte azt a szombati rendőrségi eljárást, melynek nyomán lefoglalták a tűzifát, amit a gyergyószentmiklósi lovas pályára tervezett őrtűzhöz szállítottak a helyi szervezők.
Árus Zsolt elmondta, egy nyitott rakterű gépkocsival szállíttatott szombaton délután a háza udvaráról a saját tüzelőjéből mintegy húsz hasáb tűzifát a tiltakozás gyergyószentmiklósi őrtűzéhez, amikor rendőri intézkedés történt vele szemben. Elmondta, hazament a fa eredetét igazoló iratokért, de a rendőrség olyan szállítási iratot kért tőle, amivel nem rendelkezik.
„A 2000 lejes büntetés kétségkívül nem a fuvart vállaló személynek szól, hanem a Székelyföld oszthatatlanságát hirdető rendezvény és annak szervezői ellen irányult – szögezte le Árus. – Az illető csak annyiban érintett az ügyben, hogy elvállalta a fa fuvarozását a lakásomtól a rendezvény helyszínéig. Mivel a büntetés neki szólt, nyilván neki kellett fellebbeznie ellene, de ehhez az SZNT biztosít támogatást”.
A fellebbezésben megemlítik, hogy a rendőrségi eljárás a törvényekkel ellentétes volt, hiszen magánterületen történt az intézkedés, amihez a rendőröknek ebben a formában nem lett volna joguk. A másik ok, amiért támadható a büntetési jegyzőkönyv, hogy abban az áll, az elkobzott famennyiség 0,12 köbmétert tesz ki.
Ez azért lényeges, mert a fát a senki nem mérte meg, azaz találomra írták be ezt a számot. Éppen akkora értéket, amekkora miatt büntetést lehetett kiróni, a törvény szerint ugyanis 0,1 köbméternél kisebb famennyiség szállításánál nem szükséges fuvarlevél. A büntetést pedig arra hivatkozva rótták ki, hogy a szállító nem rendelkezett fuvarlevéllel. Árus Zsolt hiába mutatta be a fa vásárlásakor kapott bizonylatokat, a rendőrök csak aznapi, október 24-ei fuvarlevelet fogadtak volna el. Árus megjegyezte, az elkobzott fát a helyi erdészet udvarára szállították, és ott tárolják.
„Ha kiderül, hogy ez kevesebb, mint 0,1 köbméter, akkor eleve tárgytalanná válik a büntetés, ha pedig valamivel mégis többnek bizonyul a határértéknél, akkor a büntetés mértékének indokolatlansága merül fel, hiszen öszszesen mintegy 80 lej értékű faanyag szállításáért róttak ki 2000 lejes büntetést” – magyarázta Árus Zsolt.
Az SZNT-s tisztségviselő leszögezte, meglátása szerint egyértelmű rendőrségi túlkapásról van szó, amelynek célja, hogy az emberek legközelebb távol maradjanak a jogos követeléseik kifejezését lehetővé tevő rendezvényektől. Hozzátette, valószínű, hogy különböző hatóságokkal szemben korábban indított perei miatt különösen is figyelték őt, hiszen a közel 200, Székelyföld-szerte meggyújtott máglya mindegyikéhez szállított fát valahonnan valaki, és a rendőrök sehol nem igazoltatták őket. Árus elmondta, a fa vétlen szállítóját az SZNT minden jogi eszközt bevetve meg fogja védeni.
Mint ismeretes, a Székely Nemzeti Tanács a székelység közképviseleti testületeként határozza meg magát, ezért nem is rendelkezik jogi személyiséggel. Azokban az esetekben, amikor az állam intézményeiben kell hivatalos iratokat letennie, a háttérszervezeteiként működő egyesületek járnak el a nevében.
A Székelyföld határainak október 24-ei kivilágítása előtt ez a két szervezet fordult a közel 60 határ menti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a tiltakozó akciót. A szervezet becslése szerint több tízezren vettek részt múlt szombaton a tömegrendezvényen.
Bíró Blanka, Gergely Imre, Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Magyar állami támogatás miatt büntetett az ANAF a Székelyföld határának kivilágítását szervezőknél
Magyar állami támogatás miatt tartottak vizsgálatot a Székelyföld határának kivilágítását szervező, Izsák Balázs által képviselt Siculitas és a Gazda Zoltán által képviselt Sepsireform Egyesületnél. A magyar miniszterelnökséggel kötött támogatási szerződést a Siculitas Egyesület, ezt nem jelentette be külön az egyesület a pénzmosás elleni hatóságoknál - nyilatkozta a Transindexnek Iszák Balázs.
A Székely Nemzeti Tanács elnöke elmondta, hogy júniusban, banki átutalással, átlátható és ellenőrizhető módon érkezett az egyesület romániai számlájára a pénz, ezt a számlavezető bank bejelentette az illetékes hatóságoknál, így azok tudtak a támogatásról. Ugyanakkor Izsák azt is elmondta, hogy az általa vezetett Siculitas Egyesületnek soha semmilyen pénzügyi kihágása nem volt, ezért méltányosnak tartotta volna, ha a hatóságok ezt figyelembe véve figyelmeztették volna az egyesületet a vizsgálat előtt.
Izsák úgy látja, hogy az Adó- és Pénzügyi Hivatal Csalás Elleni Főosztálya (ANAF) “lesben állt” és “levadászni akarta az egyesületet”, mindenképpen büntetni akartak és találtak is egy formai hibát.
Az SZNT elnöke azt is elmondta, hogy az Egyesület élni fog a jogorvoslat lehetőségével, és kérni fogják a bíróságot, hogy vegye figyelembe, hogy a bank már bejelentette a pénz beérkezését az illetékes szerveknél, így a törvény betöltötte a szerepét.
Mint ismeretes, szerdán az Adó- és Pénzügyi Hivatal Csalás Elleni Főosztályának (ANAF) szebeni ellenőrei célzott vizsgálatot tartottak a Siculitas és a Sepsireform Egyesületnél. A Siculitas Egyesület esetében az ellenőrök a 656/2002-es törvényre hivatkozva 10 ezer lejes büntetést állítottak ki, azzal az indoklással, hogy egy Magyarországról érkező támogatást az egyesület külön nem jelentett be a pénzmosás elleni hatóságoknál.
(hírszerk.)
Transindex.ro

A diktatúrára emlékezteti az EMNP-t a hatósági zaklatás
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a letűnt diktatúra módszereire emlékeztetnek azok a pénzügyi ellenőrzések, amelyeket a román hatóságok a múlt szombati székelyföldi őrtűzgyújtás szervezőinél tartottak.
A párt elnöksége egy pénteken közzétett nyilatkozatban megállapította: „Romániában egyre inkább bevett gyakorlatnak számít az autonómia ügye mellett kiálló vezetők és szervezetek hatósági zaklatása, hiszen nem először történik meg, hogy rendőri vagy egyéb ellenőrző szerv fellépésével próbálják megfélemlíteni az önrendelkezésért – egyébként törvényes módon – küzdőket".
Az EMNP titkosszolgálati koordinációt sejt a pénzügyi hatóság fellépése mögött. „Felkérjük a román hatóságokat, hogy a célirányosan megtervezett, etnikai hátterű zaklatásoknak vessenek véget!" – áll az MTI-hez is eljuttatott nyilatkozatban. A párt ismételten felhívta a román hatóságok figyelmét arra, hogy a nyugaton működő autonómiaformák romániai meghonosítása a többség és kisebbség viszonyának normalizálását segítené elő, és tűrhetetlen, hogy Romániában továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekintsenek a magyarság jogos autonómiaigényére.
„Ez úton is a zaklatottak melletti szolidaritásvállalásra kérünk mindenkit, és az Erdélyi Magyar Néppárt nevében támogatásunkról biztosítjuk a meghurcoltakat" – közölte az EMNP. A párt azt is kinyilvánította, hogy a magyar közösséget semmilyen megfélemlítő akció nem tántorítja el Székelyföld autonómiájának békés megvalósításától.
A román adóhivatal (ANAF) csalás elleni főosztályának Nagyszebenből kivezényelt ellenőrei szerdán ellenőrizték az Izsák Balázs SZNT-elnök által képviselt marosvásárhelyi Siculitas Egyesületet, és a Gazda Zoltán által képviselt sepsiszentgyörgyi Sepsireform Egyesületet. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre (700 ezer forint) büntették, a Sepsireform Egyesület gazdálkodásában nem találtak hibát.
Székelyföld határainak az október 24-i kivilágítása előtt ez a két szervezet fordult a közel 60 határmenti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a tiltakozó akciót.
MTI
Erdély.ma

A Néppárt kifogásolja az őrtűzgyújtás szervezőinek zaklatását
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a letűnt diktatúra módszereire emlékeztetnek azok a pénzügyi ellenőrzések, amelyeket a román hatóságok a székelyföldi őrtűzgyújtás szervezőinél tartottak.
A párt elnöksége egy pénteken közzétett nyilatkozatban megállapította: „Romániában egyre inkább bevett gyakorlatnak számít az autonómia ügye mellett kiálló vezetők és szervezetek hatósági zaklatása, hiszen nem először történik meg, hogy rendőri vagy egyéb ellenőrző szerv fellépésével próbálják megfélemlíteni az önrendelkezésért – egyébként törvényes módon – küzdőket.” Az EMNP titkosszolgálati koordinációt sejt a pénzügyi hatóság fellépése mögött. „Felkérjük a román hatóságokat, hogy a célirányosan megtervezett, etnikai hátterű zaklatásoknak vessenek véget!” – áll a nyilatkozatban. A párt ismételten felhívta a román hatóságok figyelmét arra, hogy a Nyugaton működő autonómiaformák romániai meghonosítása a többség és kisebbség viszonyának normalizálását segítené elő, és tűrhetetlen, hogy Romániában továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekintsenek a magyarság jogos autonómiaigényére. „Ezúton is a zaklatottak melletti szolidaritásvállalásra kérünk mindenkit, és az Erdélyi Magyar Néppárt nevében támogatásunkról biztosítjuk a meghurcoltakat” – közölte az EMNP. A párt azt is kinyilvánította, hogy a magyar közösséget semmilyen megfélemlítő akció nem tántorítja el Székelyföld autonómiájának békés megvalósításától. A román adóhivatal csalás elleni főosztályának Nagyszebenből kivezényelt ellenőrei múlt szerdán ellenőrizték az Izsák Balázs SZNT-elnök által képviselt marosvásárhelyi Siculitas Egyesületet és a Gazda Zoltán által képviselt sepsiszentgyörgyi Sepsireform Egyesületet. A Siculitas Egyesületet 10 ezer lejre büntették, a Sepsireform Egyesület gazdálkodásában nem találtak hibát. Székelyföld határainak október 24-i kivilágítása előtt ez a két szervezet fordult a közel hatvan határ menti önkormányzathoz, illetve a megyei csendőrségekhez és rendőrségekhez, hogy a törvényes előírásoknak megfelelően bejelentse a tiltakozó akciót.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Izsák: különböző hatóságok vették át a Securitate szerepét
Közismert, hogy súlyos büntetést kapott Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács vezetője, a Székelyföld kivilágítását szervező marosvásárhelyi Siculitas Egyesület elnökeként.
Az adó és pénzügyi hatóság (ANAF) pénzmosás elleni osztálya, amely a 10 ezer lejes bírságot kirótta, ugyanakkor ellenőrzést tartott a másik szervező egyesületnél, a háromszéki Sepsireform Egyesületnél. Nem véletlen a hirtelen vizsgálódás, és a büntetés nagysága – mondta a Kossuth Rádió munkatársának, Erdei Edit Zsuzsannának Izsák Balázs.
Siculitas Egyesület esetében 10 ezer lejes büntetést állítottak ki, azzal az indoklással, hogy a magyarországi támogatását, amely júniusban banki átutalással, tehát átlátható és ellenőrizhető módon érkezett romániai számlájára az egyesület külön nem jelentette be a pénzmosás elleni hatóságoknál. Nem volt semmi titkolnivalónk, hiszen a bank nagy valószínűséggel jelentette a nagyobb pénzmozgást a pénzügyi hatáságnak – érvelt Izsák. Hozzátette: a szigorú büntetés helyett egy figyelmeztetés lett volna méltányos, de így egyértelmű, hogy ez a megfélemlítést célozta.
A Securitate, a politikai rendőrség már megszűnt, a magyar közéleti személyiségek megfélemlítésének feladatát pedig különböző hatóságok vették át – fejtette ki az SZNT elnöke.
Izsák Balázs a beszélgetés végén azt is elmondta, hogy a büntetést megfellebbezik a bíróságon.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Az autonómiából nem szabad kiábrándulni
Noha az erdélyi magyar politikából kiábrándult, meggyőződése, hogy a Székelyföld autonómiájáért indított mozgalom sikerre van ítélve. Gazda Zoltánnal, a Székely Nemzeti Tanács több autonómia-megmozdulásának főszervezőjével beszélgettünk.
– Legutóbb Székelyföld 750 km-es határának a kivilágítását célul kitűző SZNT-akció főszervezője volt. Mennyire elégedett a rendezvény visszhangjával?
– Úgy gondolom, csak részleges sikert arattunk. Sikerült felhívni az emberek figyelmét a rendezvény fontosságára, ugyanakkor számba kell venni azt is, hogy adottságából kifolyólag nem mozgathatott meg annyi embert, mint a Székelyek Nagy Menetelése. Azért sem volt igazán sikeres, mert nem értük el sem a román, sem a nemzetközi média ingerküszöbét.
– Mi kell ahhoz, hogy a román média a székelyföldi autonómiatörekvésekről tudósítson?
– A román médián belül óriási a versengés, ami azt feltételezné, hogy a hírversenyben mindenkinek érdeke valamilyen módon tálalni egy ekkora horderejű eseményt. Egy-két tv-adó vérszegény híradásán kívül azonban az audiovizuális média elhallgatta akciónkat. Noha erre bizonyítékom nincs, feltételezem, titokban összebeszéltek, hogy lehetőleg senki ne tudósítson a kivilágításról. Amikor magyar ügyről van szó, nagyon is egy húron pendül a román média. A román nyelvű írott sajtó a két nagy román hírügynökség hírét közölte.
– Érdekes jelenség, hogy miközben az RMDSZ csúcsvezetősége kihátrált az SZNT akciója mögül, a székelyföldi polgármesterek és önkormányzatok mégis támogatták.
– Ez a szervezés zömében a székelyföldi RMDSZ-es önkormányzatok részvételével jöhetett létre: legtöbb helyen ők biztosították a helyszínt, a tűzifát vagy a távolról érkezettek megvendégelését. A háromszéki és a csíkszéki RMDSZ-szel jó viszony alakult ki, Udvarhelyszéken és Marosszéken adódtak ugyan gondok, de összességében jó, hogy az akciót mindenhol sikerült zökkenőmentesen lebonyolítani.
– Eljutott-e az üzenet a román hatóságokhoz?
– Egyértelmű, hogy a román politikum az első, aki értesült róla, hiszen minden mozdulatunkat figyelik. A bukaresti politikum visszaigazolását mutatja, hogy a rendezvényt követő napokban a Székely Nemzeti Tanács akcióinak jogi és anyagi hátterét biztosító két alapítványnál, a marosvásárhelyi Siculitasnál és a sepsiszentgyörgyi Sepsireformnál a pénzügyminisztérium keretében tevékenykedő nagyszebeni Regionális Csalásellenes Hatóság ellenőrei folytattak átfogó ellenőrzést.
– A román hatalom által el nem ismert Székelyföld területi autonómiájáért harcoló SZNT vezetősége számára, gondolom, ez nem meglepő.
– Jogállamban az kellene meglepő legyen, hogy az ellenőrök minden áron büntethető hibát keresnek. A Sepsireform esetében mindenféle igyekezetük ellenére sem sikerült. Marosvásárhelyen egy vitatható adminisztrációs procedúra miatt büntették meg az alapítványt tízezer lejre, amit természetesen nem fizettünk ki, hanem megfellebbeztük. Szentgyörgyön hiába kutattak pénzek után, mert a kasszában mindössze 168 lejt találtak. Amikor a jegyzőkönyv tanúsága szerint dolgavégezetlenül kellett távozzanak – merthogy mindent rendben találtak –, megkértem az ellenőröket, hallgassanak végig, és egy kiselőadást tartottam az autonómiáról. Elmondtam, azért is fontos a székelyföldi autonómia, hogy az itt élő románokat illesse meg pozitív diszkrimináció, és ne az a gyakorlat, mint most minket a bukaresti hatóságok részéről.
– Milyen az együttműködése a román hatóságokkal?
– Háromszéken a csendőrséggel a Székelyek Nagy Menetelése és a mostani akció alkalmából jó kapcsolatok alakultak ki. Ugyanez nem mondható el Marosvásárhelyről: a Székelyföld határának kivilágítása kapcsán az ottani megyei csendőrségtől egy nagyon durva hangvételű, fenyegető levelet kaptunk, amiben három oldalon sorjázták, mire számíthatunk kihágások esetén. Az akció ilyen szempontból különös próbatétel volt, hiszen fel kellett készülnünk provokációkra is, ha a mi nyakunkba akarnak sózni egy esetleges tűzesetet. A megyei csendőrség, a rendőrség, a helyi polgármesteri hivatalok és a megyei tanács részletes tájékoztatót kaptak a helyszínenként sorra kerülő akciókról és azok felelőseiről. Mindenhol igénybe vettük a helyi önkéntes tűzoltóságot is. A legellenségesebben viselkedő Maros megyei hatóságoknak sem adtunk támadási felületet.
– Az SZNT iránt érdeklődő titkosügynökök mennyire zaklatják?
– A nagy menetelés megszervezése előtt már nem is titokban dolgoztak. Beállt a rendőrkocsi a székház elé és onnan követtek, bármerre mozdultam. Nem leplezték a megfigyelésemet. Mondanom sem kell, hogy telefonjainkat lehallgatják. Mivel a román titkosszolgálat lehallgató-készülékei valószínűleg nem utolsó generációsak, a lehallgatást nem tudják nyomtalanul megtenni. Sokszor hallom, amint bekapcsol a szerkezet. De olyan trükkjük is van, hogy éjnek idején felhívnak, és senki nem szól bele a kagylóba. Nyilvánvaló, hogy itt hemzsegnek, figyelnek, minden lépésünket követik. Nagyon is érdekli őket Székelyföld autonómiája!
– Gyakran hallok olyan véleményt, hogy ez a fajta civil tiltakozás nem vezet sehova...
– A Székely Nemzeti Tanácsnak nincs más útja. Nekünk nincsenek fegyvereink, csak a szánk van. A román törvényeket betartva, alkotmányos jogainkat érvényesítve tiltakozhatunk. Tudom, hogy sokan türelmetlenek, ezért is egyre nehezebb önkénteseket találni. Az emberekben egy idő után tompul, majd letörik a lelkesedés. Még emlékszem az alakuló települési székely tanácsok gyűléseire, ahol csillogó szemű emberek ajánlották fel önzetlen segítésüket. De hát emberi tulajdonság a türelmetlenség és a fásultság, ha azt érezzük, hogy látszólag potyára dolgozunk. Nekem mégis meggyőződésem, hogy ha egy porszemet is tovább tettünk az ügy érdekében, azzal is előbbre vagyunk.
– Önt sokféle csalódás érte már az erdélyi magyar politizálásban...
– Először az RMDSZ-ben csalódtam, pedig 1989-ben alapító tagja voltam a szövetségnek. Erdélyben elsőként függesztettem fel nyilvánosan a tagságom 1998-ban, jelezve, hogyha a szövetség visszatér igazi medrébe, visszavonom a beadványomat. De csalódnom kellett a Magyar Polgári Pártban is. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatban, 2008-ban, az RMDSZ-es képviselők számához képest eggyel több, 9 képviselői mandátumát az MPP-nek négy év alatt sikerült lenulláznia, a következő választásokon egyetlen önkormányzati képviselőjük maradt... Mindenre rányomta a bélyegét a szakmaiatlanság és az esetlegesség. Az ellenzék minden szinten lejáratta magát belső perpatvaraival, szakmaiatlanságával és lustaságával. Egyértelmű, hogy csalódtam az erdélyi magyar politikában. Ma már ott tartunk, hogy az RMDSZ és az ellenzéki magyar pártok egyformán padlón vannak. Ebből a helyzetből a magyarság feleszmélése, egy belső „forradalma” mutathat kiutat.
– Ön 24 évig volt a Tamási Áron Színház művésze. Nem hiányzik a színpad?
– A színháztól öt évvel ezelőtt azért távoztam, mert megromlott a viszonyom a színházvezetéssel. Irodalmi, művészeti titkárként sok gondom volt a műsorpolitikával, és azzal büntettek, hogy nem kaptam feladatot. A színház vezetőségi tagjaként naponta kényszerültem konfrontációra. Azt mondtam, hogy egy kőszínháznak sok műfajban és sokkal szélesebb rétegekhez kellene szólnia igényesen. Egy idő után aztán eljöttem.
– Két mandátumban volt városi önkormányzati képviselő, és dolgozott egy önkormányzati hatáskörbe tartozó turisztikai egyesületben. Ellenzéki képviselői mandátuma megszűntével önt jogellenesen kirúgták állásából...
– A megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó turisztikai céghez úgy kerültem, hogy az RMDSZ nyomására nem lehettem MPP-s alpolgármester, viszont Sepsiszentgyörgy új polgármestere, Antal Árpád – akivel mai napig jó viszonyt ápolok – és a megyei közgyűlés elnöke, Tamás Sándor cserébe felajánlott egy turisztikai állást, amit három év alatt megszerettem, a szívemhez nőtt. A 2012-es helyhatósági választások éjszakáján – amikor kiderült, hogy az MPP elveszítette a választásokat – Tamás Sándor SMS-ben közölte velem, hogy ki vagyok rúgva.
– Immár a román fináncok is bebizonyították, hogy az SZNT-ét nem veti fel a pénz. Hogyan lehet megélni pártfüggetlen autonómiaharcosként Székelyföldön?
– Nehezen. Amíg volt állandó állásom, önkéntesként végeztem az SZNT irodájának az ügyintézését. Miután a turisztikából utcára kerültem, egy igen nehéz periódus következett, pár hónapig sehol nem kaptam állást. Azt fontolgattam, hogy elmegyek Sepsiszentgyörgyön utcaseprőnek, hadd lássák az emberek, én dolgozni akarok. Mentőövként pályázatokból sikerült előteremteni annyi pénzt, hogy az SZNT-iroda ügyintézéséért valamennyi fizetést kaphassak, és emellett versenyvizsgával bekerültem olvasószerkesztőnek a Háromszék című laphoz, részmunkaidős állásba. Két egyetemista gyerekünk van, a feleségem a színháznál súgó.
– Elismeri, hogy az emberek türelmetlenek, miközben a saját bőrén tapasztalja, hogy magyar politikusaink egy része nem veszi komolyan a székelyföldi autonómiaküzdelmet. Hogyan lehet hitet adni a tömegeknek, hogy mégis érdemes a küzdelmet folytatni?
– A Székely Nemzeti Tanács nem sűrűn tart megmozdulásokat. Amikor viszont tartunk, elvárjuk a székelyektől, az erdélyi magyarságtól és a magyarországi magyaroktól is, hogy álljon mellénk, és egyként lélegezzünk, egyként mozduljunk. Csak ez a fajta összefogás adhat hitet egy olyan mozgalom számára, amely sikerre van ítélve.
Makkay József
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

„Össze kell tartanunk” – a trianoni diktátumról emlékeztek meg
A trianoni békediktátum 96. évfordulóján, június 4-én, szombaton több településen is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról. Erdélyben elsősorban templomokban szervezett rendezvényeken tettek hitet a nemzeti összetartozásról a trianoni döntés évfordulóján.
Az idei rendezvényekre azonban rányomta a bélyeget az a tény, hogy tegnap önkormányzati választások zajlottak, és szombaton a törvény értelmében kampánycsendet kellett tartani. Kézdivásárhelyen például erre hivatkozva tiltotta be a polgármester a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által kezdeményezett rendezvényt.
A június 4-ei megemlékezésnek Sepsiszentgyörgyön van hagyománya Erdélyben, ahol immár 15. alkalommal tartottak szabadtéri megemlékezést. A központi Erzsébet parkban, az egykori országzászló helyén mintegy 200-an gyűltek össze, hogy meghallgassák a SepsiReform Egyesület által meghívott szónokokat. Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sepsiszéki elnöke beszédében rámutatott: nemcsak a múltban, napjainkban is dolgozik a „sötét erő”, amelynek célja a magyar nemzettest széttrancsírozása, mert fáj, hogy a megcsonkított magyarság feldaraboltságában is erős és elszánt tud lenni.
„A legjobb védekezés a támadás alapon továbbra is agresszivitással rohannak Magyarországnak, a magyarságnak” – fogalmazott Gazda Zoltán. Hozzátette, most a jogállamiság leple alatt meghurcolják, bebörtönzik a székelyeket, szabadságukért jogosan folytatott harcuk miatt alkotmányellenesen gyártanak vádiratot, az önrendelkezési küzdelmet pedig terrorista bűncselekményként könyvelik el. „Ezt az országot nem az államelnök, sem a kormány, hanem a román titkosszolgálatok irányítják kényük-kedvük szerint. Hogyan fogunk a tükörbe nézni, ha hagyjuk, hogy még sötétebb cselekedetekre szánják el magukat?” – tette fel a kérdést az SZNT sepsiszéki vezetője.
Marosvásárhelyen, a hagyományos helyszínen, a Bolyai téri unitárius templom udvarán, a nemzeti összetartozás fájánál gyülekeztek az emlékezők. A szervező, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Maros megyei szervezete idén felhívással fordult a történelmi egyházakhoz, hogy kondítsák meg a harangokat abban az órában, amikor aláírták az Erdélyt Magyarországtól elszakító békeszerződést.
Nagy László unitárius lelkész felszólalásában kiemelte, ennek a napnak az egymásra való odafigyelés ügyét kell szolgálnia, hiszen „az együtt gondolkodás, az együtt munkálkodás jegyében kell meghozni annak bizalmát, hogy gyermekeink, unokáink ezen a nyelven, az anyanyelvükön imádkozhassanak a jövőben is”. „A négy évvel ezelőtt elültetett összetartozás fája minden marosvásárhelyi magyar embert arra kell emlékeztessen, hogy vannak közös dolgaink, amelyeket összefogással valósíthatunk meg” – fogalmazott a lelkész.
A székelyudvarhelyi millenniumi emlékműnél is sokan összegyűltek a trianoni békediktátum 96. évfordulója alkalmával, ahol Nagy Pál, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke is a magyarság összefogását, a közös cselekvési stratégiát sürgette. A pénteki csíkszeredai zászlóelkobzásra utalva úgy fogalmazott, az egy újabb provokáció, amely világossá teheti mindenki számára, hogy az elmúlt huszonhat évben ebben az országban nem lehet a bukaresti politikai küzdelmekkel tartós eredményt elérni a magyar közösség számára sem. „A titkosszolgálatok által átszőtt hatalomban és újabban a börtönök fenyegető árnyékából nem lehet hitelesen képviselni a magyarság érdekeit, erre csakis a közösség összetartó ereje lenne képes” – fogalmazott Nagy Pál.
Bakó Zoltán, Dávid Anna Júlia, Gyergyai Csaba |
Krónika (Kolozsvár)

Sem büntetések, sem ellenőrzések nem térítenek le az autonómia útjáról
Az Országos Adó- és Pénzügyi Hivatal csalás elleni ügyosztálya az elmúlt hetekben ismét ellenőrizte a Siculitas Egyesületet és a vele együttműködő Sepsireform Egyesület pénzügyi ügyvitelét. Előbbinek a vezetője Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, az utóbbinak pedig Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke. Székelyföld határkivilágítása után, amelynek mindkét egyesület szervezője volt 2015-ben, hasonló pénzügyi ellenőrzést végzett ugyanaz a hatósági szerv.
Akkor a Siculitas Egyesületet 10 000 lejes büntetéssel sújtották, amelyet utólag a bíróság eltörölt. A Siculitas Egyesület ellen lefolytatott első vizsgálat 2013. március 10-ét, a Székely Szabadság Napját követően zajlott, amikor az ellenőrző szerv a maros megyei Pénzügyőrség volt. Sem akkor, sem most, az elmúlt hetekben a kiterjedt és alapos pénzügyi vizsgálat a két egyesület ügyvitelében nem talált hibát, amit a kibocsátott jegyzőkönyvek is tanúsítanak. A Siculitas Egyesületnek két másik ügye is van folyamatban a március tizedikei tüntetésekkel kapcsolatban. A 2014-es március tizedikei tüntetés alkalmával kirótt csendőrségi büntetéssel kapcsolatos keresetet érdemi tárgyalás nélkül utasította vissza a bíróság, és a 12 000 lejes büntetést a Siculitas Egyesület bankszámláján lefoglalták. Ebben a kérdésben az egyesület a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordul. Másodfokon várható a bírósági ítélet a 2016-ban, ezúttal Izsák Balázsra kirótt 4 000 lejes csendőrségi büntetés ügyében, szintén a Székely Szabadság Napjával kapcsolatban.
Ugyanakkor nyolcvan önkéntes nevére állítottak ki büntető jegyzőkönyvet, amelyek mindenikét a törvényszék érvénytelenített. Mindez arra enged következtetni, hogy Székelyföld autonómiájáért demokratikus, békés, mindvégig teljes nyíltsággal, a nyilvánosság előtt cselekvő igyekezetünk immár nem csupán politikai akadályokba ütközik, hanem hatósági úton is el kívánják lehetetleníteni. A büntetések, az évente elrendelt ellenőrzések nem fognak letéríteni a demokratikus, törvényeknek teljes mértékben megfelelő útról, és a székelység autonómia igényéről sem mondunk le.
Sajtóközlemény
Erdély.ma