Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Saxonia-Transilvania Alapítvány (Barcarozsnyó)
8 tétel
1993. szeptember 3.
A romániai németek /szászok és svábok/ lélekszáma tovább csökkent azzal, hogy 1989 óta több mint százezer német vándorolt ki, 1992-ben már csak 119 ezren vallották magukat németeknek. Kisebbségvédelmi szervezetük, a Német Demokrata Fórum munkájáról a szervezet Kolozs megyei elnöke, Paul Torr belgyógyász számolt be. Németország 40 millió márkát, Ausztria 40 millió schillinget folyósított Romániának, ebből a Német Demokrata Fórum beruházási pályázatokat támogat. A szervezet központja Nagyszebenben van. Homoródon szeretnék létrehozni az országos szász múzeumot. A brassói székhelyű Saxonia Alapítvány a falvakat segíti. /Makkay József: Jönnek a németek! Erdély lakosságának támogatására. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./
2000. február 7.
Sepsiszentgyörgyön febr. 5-én összegyűltek a megye fával foglalkozó vállalkozói, hogy megbeszéljék az őket érintő gondokat. A székelyudvarhelyi kiadású immár negyedik éve havi rendszerességgel két nyelven megjelenő asztalosszaklapot, az Intarziát Kovács Judit főszerkesztő mutatta be, és ajánlotta "fások" figyelmébe. Kató Béla illyefalvi lelkész a RAIFFCOOP hitelszövetkezetről beszélt, amelynek gyökerei a LAM Alapítványig nyúlnak. A RAIFFCOOP folyosó a nyugati pénzek hozzáférhetőségéhez, bárki kap hitelt bizonyos feltételek mellett. A Kis- és Középvállalkozók Kovászna Megyei Szövetségét (Asimcov) Bagoly Miklós elnök és Vajda Lajos ügyvezető igazgató képviselte. Az Új Kézfogás Közalapítvány, a Saxonia Közalapítvány programjai, a Sapard-programok vállalkozókért vannak, élni kell velük. /Faiparosok fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./
2000. április 6.
A Brassó Megyei Vállalkozók Szövetsége (BRAMIK) önálló kiállításokat, üzletember találkozókat, tájékoztatókat, kül- és belföldi kapcsolatokat, vállalkozóképzőket, szemináriumokat szervez, magyar kis- és nagyvállalkozók érdekeit képviseli és védi. Nemrég megválasztott elnöke, Ferencz Attila vállalkozó elmondta, hogy a BRAMIK 1992-ben alakult meg. A BRAMIK az Illyés, az Új Kézfogás, újabban pedig a Saxonia Alapítványokhoz pályázik. A BRAMIK tagjai tavaly 12 európai konferencián vettek részt. A BRAMIK a budapesti Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával ápr. 8-án gazdasági fórumot szervez, a témája a mezőgazdaság lesz. /Vállalkozásfejlesztés a Barcaságban. Beszélgetés Ferencz Attilával, a BRAMIK elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./
2015. január 22.
Belföldi hírek
Elbukott az információbiztonsági törvény
Alaptörvénybe ütközik a kihirdetésre váró információbiztonsági törvény – mondta ki tegnap az alkotmánybíróság, egyebek között arra hivatkozva, hogy a tervezetet nem láttamozta a legfelsőbb védelmi tanács; ugyanakkor a jogszabály nem fogalmaz világosan, összefüggően, és nem lehet előrelátni hatásait.
A jogállamiságot is sérti, mert nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a magánélethez való jogot, és sérti a levéltitkot. A törvény ellen az NLP nyújtott be óvást, noha szenátorai decemberben még megszavazták a jogszabályt, amelyről több civil szervezet úgy véli: jogalapot teremt a titkosszolgálatoknak, hogy bármilyen számítógép adataihoz bírói engedély nélkül hozzáférjenek. A Román Hírszerző Szolgálat az alkotmánybíróság döntése előtt próbálta megmenteni a törvényt, amelyre „az országnak és szövetségeseinek a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédése érdekében van szüksége”. Tavaly két másik, a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó törvény is elbukott az alkotmánybíróságon, ezért a kormány – a párizsi terrorcselekményekre hivatkozva – új megfigyelési törvénycsomag elfogadását sürgeti.
Őrizetben a volt belügyminiszter
Félmillió eurós kenőpénz elfogadásával gyanúsítja Cristian David volt belügyminisztert a korrupcióellenes ügyészség, amely egy 2007 végén és 2008 elején lezajlott ügy miatt bűnvádi eljárást indított ellene. A liberális politikus ártatlannak vallja magát, de tegnap őrizetbe vették. Az ügyészek szerint az akkor hivatalban lévő tárcavezető – irodavezetőjén keresztül – megígérte egy üzletembernek, hogy közbenjár a Buzău megyei prefektusnál egy 15 hektáros telek visszaszolgáltatásáért. A restítúció meg is történt, és David 500 ezer eurót kapott, amelyet a belügyminisztérium épületében vett át. A vádhatóság szerint az irodavezető összesen 1,1 millió kenőpénzt kért, a nagyobbik rész sorsát nem részletezték, de közleményükből kiderül, hogy más személyek ellen is vizsgálódnak. Az akkori prefektus jelenleg a Buzău megyei tanács elnöke, de tisztségéből felfüggesztették, mivel december elején előzetes letartóztatásba helyezték egy másik korrupciós ügy miatt. A volt belügyminiszter ellen is folyamatban egy másik vizsgálat, amely tavaly kezdődött. Ebben azzal gyanúsítják, meghamisította vagyonnyilatkozatát, mert jövedelmével 60 ezer eurót nem tudott igazolni.
Megduplázzák a szakoktatást
A 2015–2016-os tanévben csaknem kétszer annyi szakiskolai osztály indul Kolozs megyében, mint tavaly, mert nagyon nagy a munkaerő-kereslet. Jelenleg 22 ilyen osztály van, szeptemberben 42 lesz, ugyanis 293 cég kért szakembereket. A döntést az üzletemberekkel, a szülők és diákok egyesületeivel egyeztette a tanfelügyelőség, és már szerződéseket is kötöttek a tanulók foglalkoztatására. Kolozs megyében mintegy 5000 nyolcadikos végez idén, és 196 kilencedik osztály indul.
Németország besegít
A német állam 750 ezer euróval járul hozzá a német tannyelvű romániai iskolákban oktató tanárok béréhez – tudatja a Romániai Németek Demokrata Fóruma (FDGR). A személyenként havi 50 és 100 euró közötti támogatást mintegy háromszáz tanítónak és 450 tanárnak a brassói Saxonia Alapítványon keresztül folyósítják; az összeget az oktatók heti óraszáma alapján számolják ki. A támogatás egy kisebb részéből továbbképzéseket szerveznek. A tanerőhiány akuttá vált a német tannyelvű iskolákban, mert a fiatalok jobban fizetett állásokat találnak az üzleti szférában. Ezért nemcsak a német nyelv, hanem a matematika, fizika, kémia német nyelvű tanítását is nehéz biztosítani. Martin Bottesch, a fórum elnöke elmondta: egyre több gyermek iratkozik német nyelvű iskolába, de egyre kevesebb a tanár. A német iskolák tanárhiányára Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter is kitért. Romániában 23 ezer diák tanul német nyelven – ezek között kisebbségben vannak a német anyanyelvűek –, és miközben a falvakon és kisvárosokban be kell zárni a német iskolákat, a nagyvárosokban egyre nagyobb az igény ezekre. A 2011-es népszámláláskor 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Elbukott az információbiztonsági törvény
Alaptörvénybe ütközik a kihirdetésre váró információbiztonsági törvény – mondta ki tegnap az alkotmánybíróság, egyebek között arra hivatkozva, hogy a tervezetet nem láttamozta a legfelsőbb védelmi tanács; ugyanakkor a jogszabály nem fogalmaz világosan, összefüggően, és nem lehet előrelátni hatásait.
A jogállamiságot is sérti, mert nem tartja tiszteletben a tisztességes eljáráshoz és a magánélethez való jogot, és sérti a levéltitkot. A törvény ellen az NLP nyújtott be óvást, noha szenátorai decemberben még megszavazták a jogszabályt, amelyről több civil szervezet úgy véli: jogalapot teremt a titkosszolgálatoknak, hogy bármilyen számítógép adataihoz bírói engedély nélkül hozzáférjenek. A Román Hírszerző Szolgálat az alkotmánybíróság döntése előtt próbálta megmenteni a törvényt, amelyre „az országnak és szövetségeseinek a számítógépes rendszerek elleni támadások kivédése érdekében van szüksége”. Tavaly két másik, a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó törvény is elbukott az alkotmánybíróságon, ezért a kormány – a párizsi terrorcselekményekre hivatkozva – új megfigyelési törvénycsomag elfogadását sürgeti.
Őrizetben a volt belügyminiszter
Félmillió eurós kenőpénz elfogadásával gyanúsítja Cristian David volt belügyminisztert a korrupcióellenes ügyészség, amely egy 2007 végén és 2008 elején lezajlott ügy miatt bűnvádi eljárást indított ellene. A liberális politikus ártatlannak vallja magát, de tegnap őrizetbe vették. Az ügyészek szerint az akkor hivatalban lévő tárcavezető – irodavezetőjén keresztül – megígérte egy üzletembernek, hogy közbenjár a Buzău megyei prefektusnál egy 15 hektáros telek visszaszolgáltatásáért. A restítúció meg is történt, és David 500 ezer eurót kapott, amelyet a belügyminisztérium épületében vett át. A vádhatóság szerint az irodavezető összesen 1,1 millió kenőpénzt kért, a nagyobbik rész sorsát nem részletezték, de közleményükből kiderül, hogy más személyek ellen is vizsgálódnak. Az akkori prefektus jelenleg a Buzău megyei tanács elnöke, de tisztségéből felfüggesztették, mivel december elején előzetes letartóztatásba helyezték egy másik korrupciós ügy miatt. A volt belügyminiszter ellen is folyamatban egy másik vizsgálat, amely tavaly kezdődött. Ebben azzal gyanúsítják, meghamisította vagyonnyilatkozatát, mert jövedelmével 60 ezer eurót nem tudott igazolni.
Megduplázzák a szakoktatást
A 2015–2016-os tanévben csaknem kétszer annyi szakiskolai osztály indul Kolozs megyében, mint tavaly, mert nagyon nagy a munkaerő-kereslet. Jelenleg 22 ilyen osztály van, szeptemberben 42 lesz, ugyanis 293 cég kért szakembereket. A döntést az üzletemberekkel, a szülők és diákok egyesületeivel egyeztette a tanfelügyelőség, és már szerződéseket is kötöttek a tanulók foglalkoztatására. Kolozs megyében mintegy 5000 nyolcadikos végez idén, és 196 kilencedik osztály indul.
Németország besegít
A német állam 750 ezer euróval járul hozzá a német tannyelvű romániai iskolákban oktató tanárok béréhez – tudatja a Romániai Németek Demokrata Fóruma (FDGR). A személyenként havi 50 és 100 euró közötti támogatást mintegy háromszáz tanítónak és 450 tanárnak a brassói Saxonia Alapítványon keresztül folyósítják; az összeget az oktatók heti óraszáma alapján számolják ki. A támogatás egy kisebb részéből továbbképzéseket szerveznek. A tanerőhiány akuttá vált a német tannyelvű iskolákban, mert a fiatalok jobban fizetett állásokat találnak az üzleti szférában. Ezért nemcsak a német nyelv, hanem a matematika, fizika, kémia német nyelvű tanítását is nehéz biztosítani. Martin Bottesch, a fórum elnöke elmondta: egyre több gyermek iratkozik német nyelvű iskolába, de egyre kevesebb a tanár. A német iskolák tanárhiányára Sorin Cîmpeanu oktatásügyi miniszter is kitért. Romániában 23 ezer diák tanul német nyelven – ezek között kisebbségben vannak a német anyanyelvűek –, és miközben a falvakon és kisvárosokban be kell zárni a német iskolákat, a nagyvárosokban egyre nagyobb az igény ezekre. A 2011-es népszámláláskor 36 ezren vallották németnek magukat Romániában.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. október 3.
Kolozsváron tárgyal Szijjártó Péter magyar külügyminiszter
„Természetes, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel”
Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, a magyar-román párbeszéd fenntartásának fontosságáról, az ukrán oktatási törvényt illető közös fellépés szükségességéről, közös gazdasági fejlesztésekről tárgyalt hétfőn Kolozsváron Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok karán zajlott munkamegbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy fontos jelzés a két ország közös fellépése az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében, hiszen a kijevi parlament napirendjén további két olyan törvénytervezet szerepel, amely tovább csorbítaná a kisebbségek jogait. Elhangzott többek között, hogy 2020-ra egyről kettőre növelnék a két országot összekötő autópályákat, és felmerült a Kolozsvár-Budapest közötti gyorsvasút létesítésének gondolata is. Szijjártó Péter hétfőn délután jelen volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanévnyitóján is.
„A megbeszélés keretében lényegében folytattuk az idén már elkezdett tárcavezetői párbeszédet” – jelentette ki a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kolozsvári tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón Teodor Meleşcanu. A román külügyminiszter elmondta, idén ő is részt vett diplomatatalálkozón Budapesten, majd Szijjártó Péter augusztus végén hasonló célból látogatott Bukarestbe. „Mindemellett elfogadtam magyar kollégám meghívását, és tíz nap múlva jelen leszek a Visegrádi Négyek találkozóján Budapesten” – jelezte a román diplomácia vezetője. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy Románia jelenlétével „többletet adhat” a tárgyalásokhoz.
Meleşcanu beszámolt arról is, hogy hétfői találkozójuk során szó esett a két ország kétoldalú kapcsolatai fejlesztéséről, a magyar-román párbeszéd megalapozásának előnyeiről. Mint kifejtette, egyetértettek abban, mindkét fél számára kiemelten fontosak a másik állam területén élő kisebbségek, és érdekük, hogy a kölcsönösség elve érvényesüljön e tekintetben is. Az ukrán oktatási törvényt illetően kifejtette: mindkét félnek meggyőződése, hogy a módosító intézkedéseknek nem kellene korlátozniuk a kisebbségek jogát az anyanyelvükön való tanuláshoz. A román tárcavezető hozzátette: munkamegbeszélésük alkalmával a gazdasági együttműködés konkrét projektjeiről is tárgyaltak, energetikai, vasúthálózati fejlesztésekről, autópálya-bővítésről. Megjegyezte, a párbeszéd nyitott, őszinte és barátságos hangnemben zajlott, s meglátása szerint komoly eredményekre is jutottak.
Az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik kétoldalú, külügyminiszterek közötti találkozó; ez „furcsának tűnhet ugyan, de így normális, a két szomszédos ország ugyanis ezer, nemzeti kisebbségeiket tekintve pedig milliónyi szállal kötődik egymáshoz” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a két ország egymásnak eddig is fontos gazdasági partnere volt, az elmúlt hónap eseményei pedig alátámasztották, hogy vannak közös érdekek, amelyek csak az együttes fellépés révén érvényesülhetnek.
„Magyarországnak érdeke, hogy a két ország között stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon is fenn. Sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Mint kifejtette, a megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az ukrán oktatási törvény módosítása nyomán kialakult helyzet. „Hiába kértük többször is, románok, magyarok egyaránt, hogy ne fogadják el, mégis megszavazták a kisebbségek jogait súlyosan sértő törvényt” – emlékeztetett Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra is, összesen körülbelül félmillió magyar és román ember él Ukrajnában kisebbségben, ezáltal „teljesen természetes és normális”, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel a jogszabály módosítása ügyében. Az elfogadott törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia egyaránt támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket – fejtette ki a magyar tárcavezető. Hozzátette: a törvénymódosítás ellentétes Ukrajna alkotmányával is, ugyanakkor diszkriminál a kisebbségek között, a krími tatároknak például több jogot ad, mint a románoknak vagy magyaroknak.
Szijjártó Péter komoly veszélynek minősítette továbbá, hogy jelenleg az ukrán parlament napirendjén szerepel a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is. Amennyiben előbbit abban a formában szavazzák meg, ahogyan azt a parlament kulturális szakbizottsága elfogadta, jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelv-használati lehetőségei. Ez a törvényjavaslat például húsz százalékra a médiumok adásidejéből az anyanyelven közvetített műsorok idejét – mondta a miniszter. Fontos, a két ország közösen lépjen fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Említést tett arról is, remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház, valamint a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.
Szijjártó Péter közölte azt is, hogy 2020-ra megduplázzák, azaz egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát. Megjegyezte, a két országnak sokkal „összekötöttebbnek” kellene lennie, ezért a jelenleg csak hétvégenként üzemelő tíz határátkelőből remélhetőleg mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasútról szólnak – emelte ki a továbbiakban a magyar tárcavezető. „Támogatjuk a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, amely remélhetőleg az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek” – mondta. Az energiabiztonság szempontjából jó hírnek minősítette, hogy 2022-re 4,4 milliárd köbméternyi földgázforgalmazás válik lehetővé a két ország között.
Kérdésre válaszolva elmondta: idén a magyar kormány valóban három millió euróval szándékszik Erdélyben – nem diszkriminatív módon, a romániai és uniós jogszabályokat tiszteletben tartó – gazdaságfejlesztési programot végrehajtani. Ezt a programot német mintára tervezték: Németország a Saxonia-Transilvania Alapítványon keresztül nyújt támogatást a romániai német kisebbségnek – részletezte a tárcavezető.
A katalóniai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre Szijjártó Péter azt válaszolta, „a kérdést Spanyolország belügyének tekintik”. Romániának a Visegrádi Négyekkel való kapcsolatát illetően kifejtette: a V4 országaiban és Romániában egyaránt meghaladja a gazdasági növekedés üteme az európai átlagot. Joggal feltételezhető, hogy az együttműködés „szorosabbra fűzése” komoly eredményekre vezethet – állapította meg. Hozzátette: Magyarországnak érdeke, hogy Románia gazdasága jól működjön, hiszen jelenleg a magyar export öt százalékát fogadja. Mint mondta, 510 millió eurós hitelkeretet nyitottak a magyar Eximbanknál a kétoldalú, magyar-román vállalati együttműködések finanszírozására. Elmondta továbbá, hogy a V4 kiáll az EU nyugat-balkáni bővítésének terve mellett, ezt a célt Románia is támogatja, az esedékes budapesti találkozón pedig erről is tárgyalnak majd.
Az erdélyi magyaroknak is érdeke a román-magyar partneri viszony
Az erdélyi magyarok és az RMDSZ érdeke is az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd, partneri viszony és erős gazdasági kapcsolat legyen. Ezt segítette és erősítette a hétfő reggeli megbeszélés, amelyet Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével folytatott az RMDSZ delegációja Kolozsváron.
„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újra alapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.
A hétfői megbeszélésen a gazdaságfejlesztési programról is beszéltek a felek, amelyet a magyar kormány segítségével hamarosan a mezőségen indítanak útnak, abban bízva, hogy a pilot program után ezt Erdély-szerte is ki tudjuk terjeszteni.
„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való „felkészülés”, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Szabadság (Kolozsvár)
„Természetes, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel”
Románia és Magyarország kétoldalú kapcsolatairól, a magyar-román párbeszéd fenntartásának fontosságáról, az ukrán oktatási törvényt illető közös fellépés szükségességéről, közös gazdasági fejlesztésekről tárgyalt hétfőn Kolozsváron Szijjártó Péter magyar és Teodor Meleşcanu román külügyminiszter. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Európai Tanulmányok karán zajlott munkamegbeszélésen a tárcavezetők egyetértettek abban, hogy fontos jelzés a két ország közös fellépése az ukrán oktatási törvény módosítása ügyében, hiszen a kijevi parlament napirendjén további két olyan törvénytervezet szerepel, amely tovább csorbítaná a kisebbségek jogait. Elhangzott többek között, hogy 2020-ra egyről kettőre növelnék a két országot összekötő autópályákat, és felmerült a Kolozsvár-Budapest közötti gyorsvasút létesítésének gondolata is. Szijjártó Péter hétfőn délután jelen volt a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatának tanévnyitóján is.
„A megbeszélés keretében lényegében folytattuk az idén már elkezdett tárcavezetői párbeszédet” – jelentette ki a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott kolozsvári tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón Teodor Meleşcanu. A román külügyminiszter elmondta, idén ő is részt vett diplomatatalálkozón Budapesten, majd Szijjártó Péter augusztus végén hasonló célból látogatott Bukarestbe. „Mindemellett elfogadtam magyar kollégám meghívását, és tíz nap múlva jelen leszek a Visegrádi Négyek találkozóján Budapesten” – jelezte a román diplomácia vezetője. Mint mondta, egyetértettek abban, hogy Románia jelenlétével „többletet adhat” a tárgyalásokhoz.
Meleşcanu beszámolt arról is, hogy hétfői találkozójuk során szó esett a két ország kétoldalú kapcsolatai fejlesztéséről, a magyar-román párbeszéd megalapozásának előnyeiről. Mint kifejtette, egyetértettek abban, mindkét fél számára kiemelten fontosak a másik állam területén élő kisebbségek, és érdekük, hogy a kölcsönösség elve érvényesüljön e tekintetben is. Az ukrán oktatási törvényt illetően kifejtette: mindkét félnek meggyőződése, hogy a módosító intézkedéseknek nem kellene korlátozniuk a kisebbségek jogát az anyanyelvükön való tanuláshoz. A román tárcavezető hozzátette: munkamegbeszélésük alkalmával a gazdasági együttműködés konkrét projektjeiről is tárgyaltak, energetikai, vasúthálózati fejlesztésekről, autópálya-bővítésről. Megjegyezte, a párbeszéd nyitott, őszinte és barátságos hangnemben zajlott, s meglátása szerint komoly eredményekre is jutottak.
Az elmúlt két és fél hónapban ez a harmadik kétoldalú, külügyminiszterek közötti találkozó; ez „furcsának tűnhet ugyan, de így normális, a két szomszédos ország ugyanis ezer, nemzeti kisebbségeiket tekintve pedig milliónyi szállal kötődik egymáshoz” – jelentette ki a sajtótájékoztatón Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Hangsúlyozta: a két ország egymásnak eddig is fontos gazdasági partnere volt, az elmúlt hónap eseményei pedig alátámasztották, hogy vannak közös érdekek, amelyek csak az együttes fellépés révén érvényesülhetnek.
„Magyarországnak érdeke, hogy a két ország között stratégiai kapcsolat jöjjön létre és maradjon is fenn. Sokkal jobb közös sikertörténeteket építeni, mint konfliktusokat kezelni” – hangsúlyozta a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Mint kifejtette, a megbeszélésen kiemelt témaként szerepelt az ukrán oktatási törvény módosítása nyomán kialakult helyzet. „Hiába kértük többször is, románok, magyarok egyaránt, hogy ne fogadják el, mégis megszavazták a kisebbségek jogait súlyosan sértő törvényt” – emlékeztetett Szijjártó Péter. Felhívta a figyelmet arra is, összesen körülbelül félmillió magyar és román ember él Ukrajnában kisebbségben, ezáltal „teljesen természetes és normális”, hogy Magyarország és Románia közösen lép fel a jogszabály módosítása ügyében. Az elfogadott törvénymódosítás ellentétes az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási megállapodással, amelynek aláírását Magyarország és Románia egyaránt támogatta, így a két ország most „hátba szúrásnak” tekinti a történteket – fejtette ki a magyar tárcavezető. Hozzátette: a törvénymódosítás ellentétes Ukrajna alkotmányával is, ugyanakkor diszkriminál a kisebbségek között, a krími tatároknak például több jogot ad, mint a románoknak vagy magyaroknak.
Szijjártó Péter komoly veszélynek minősítette továbbá, hogy jelenleg az ukrán parlament napirendjén szerepel a nyelvtörvény és az állampolgársági törvény módosítása is. Amennyiben előbbit abban a formában szavazzák meg, ahogyan azt a parlament kulturális szakbizottsága elfogadta, jelentősen csökkennének a magyar és a román kisebbség anyanyelv-használati lehetőségei. Ez a törvényjavaslat például húsz százalékra a médiumok adásidejéből az anyanyelven közvetített műsorok idejét – mondta a miniszter. Fontos, a két ország közösen lépjen fel az oktatási törvény ügyében, mert ezzel világos jelzést küldhetnek, hogy az ukrán parlament az előtte fekvő jogszabályokat ne fogadja el, mert azzal még tovább csorbítanák a kisebbségek jogait – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Mint mondta, román kollégájával egyetértettek abban, hogy nemzeti kisebbségeikre a kétoldalú kapcsolatokban erőforrásként kell tekinteni. Említést tett arról is, remélhetőleg a marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét sikerül megnyugtatóan rendezni, és az RMDSZ, a katolikus egyház, valamint a román kormánykoalíció együttműködése záros határidőn belül valóban megoldja ezt a helyzetet.
Szijjártó Péter közölte azt is, hogy 2020-ra megduplázzák, azaz egyről kettőre növelik a két ország közötti autópálya-összeköttetések számát. Megjegyezte, a két országnak sokkal „összekötöttebbnek” kellene lennie, ezért a jelenleg csak hétvégenként üzemelő tíz határátkelőből remélhetőleg mielőbb minél több folyamatosan nyitva lesz. Európában a közlekedési fejlesztések ma már alapvetően a gyorsvasútról szólnak – emelte ki a továbbiakban a magyar tárcavezető. „Támogatjuk a Budapest és Kolozsvár közötti gyorsvasút kiépítésének tervét, amely remélhetőleg az első szakasza lehet a két ország fővárosa közötti gyorsvasúti összeköttetésnek” – mondta. Az energiabiztonság szempontjából jó hírnek minősítette, hogy 2022-re 4,4 milliárd köbméternyi földgázforgalmazás válik lehetővé a két ország között.
Kérdésre válaszolva elmondta: idén a magyar kormány valóban három millió euróval szándékszik Erdélyben – nem diszkriminatív módon, a romániai és uniós jogszabályokat tiszteletben tartó – gazdaságfejlesztési programot végrehajtani. Ezt a programot német mintára tervezték: Németország a Saxonia-Transilvania Alapítványon keresztül nyújt támogatást a romániai német kisebbségnek – részletezte a tárcavezető.
A katalóniai helyzetre vonatkozó újságírói kérdésre Szijjártó Péter azt válaszolta, „a kérdést Spanyolország belügyének tekintik”. Romániának a Visegrádi Négyekkel való kapcsolatát illetően kifejtette: a V4 országaiban és Romániában egyaránt meghaladja a gazdasági növekedés üteme az európai átlagot. Joggal feltételezhető, hogy az együttműködés „szorosabbra fűzése” komoly eredményekre vezethet – állapította meg. Hozzátette: Magyarországnak érdeke, hogy Románia gazdasága jól működjön, hiszen jelenleg a magyar export öt százalékát fogadja. Mint mondta, 510 millió eurós hitelkeretet nyitottak a magyar Eximbanknál a kétoldalú, magyar-román vállalati együttműködések finanszírozására. Elmondta továbbá, hogy a V4 kiáll az EU nyugat-balkáni bővítésének terve mellett, ezt a célt Románia is támogatja, az esedékes budapesti találkozón pedig erről is tárgyalnak majd.
Az erdélyi magyaroknak is érdeke a román-magyar partneri viszony
Az erdélyi magyarok és az RMDSZ érdeke is az, hogy Románia és Magyarország között folyamatos párbeszéd, partneri viszony és erős gazdasági kapcsolat legyen. Ezt segítette és erősítette a hétfő reggeli megbeszélés, amelyet Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminiszterével folytatott az RMDSZ delegációja Kolozsváron.
„Örvendetes, hogy a két ország külügyminisztere augusztus után, most újra találkozik egymással. Reméljük, hogy ennek eredményeként javul az államközi viszony, és előrelépések történnek a közösségünk számára is fontos kérdésekben is, ilyen például a marosvásárhelyi iskola ügye. A kérdés ugyan még távol áll a rendezéstől, de reméljük, hogy egy idén elfogadott törvénnyel újra alapítható lesz az iskola. Ez az itthoni érdekérvényesítés, nyomásgyakorlás és a magyar kormány határozott fellépésének is köszönhető” – számolt be a miniszteri látogatás részleteiről Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A visszaszolgáltatásokról szólva, az RMDSZ úgy véli, hogy Romániában, nem csupán leállt a folyamat, hanem ma már sokkal inkább a visszarendeződésnek lehetünk a tanúi. Az látszik, hogy különböző feljelentésekkel, bírósági beavatkozásokkal elkezdődött az újraállamosítás.
A hétfői megbeszélésen a gazdaságfejlesztési programról is beszéltek a felek, amelyet a magyar kormány segítségével hamarosan a mezőségen indítanak útnak, abban bízva, hogy a pilot program után ezt Erdély-szerte is ki tudjuk terjeszteni.
„A pozitív előrelépések mellett tájékoztattuk a minisztert arról is, hogy melyek azok a legnagyobb kihívások, amelyek elé közösségünk néz az elkövetkező időben: a centenárium kapcsán már most jól látjuk, hogy idén elkezdődött az erre való „felkészülés”, hiszen elindult a magyarellenes hangulatkeltés, amely nemcsak politikai színtéren, hanem a közösség mindennapjaiban is tetten érhető és érezhető. Ennek a folyamatnak is közösen kell gátat szabnunk: egyenes beszéddel, nyílt kommunikációval, pozitív hozzáállással” – hangsúlyozta az ügyvezető elnök.
Az RMDSZ delegációját Porcsalmi Bálint vezette, jelen volt Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Horváth Anna, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Szabadság (Kolozsvár)
2017. október 5.
„Feléledt” gazdaságélénkítés: rábólintottak a magyar kormány erdélyi programjára
Három hónapos halogatás után október elsején elkezdődhetett a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságfellendítő program. Ez idő alatt világossá vált, nem kifogásolják a Pro Economica Alapítványon keresztül zajló, egyelőre a Maros-Mezőség térségét megcélzó támogatási rendszert a román hatóságok.
„Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk” – ezekkel a szavakkal indította útjára ez év májusában Marosvásárhelyen Magyar Levente az erdélyi gazdaságfellendítő programot. A szalagvágáson az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára ugyanakkor arról is beszélt, hogy kormánya évtizedes távlatban tervez, ezért várhatóan a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben. Az ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy az idei pályázatokat június 15. és július 14. között fogadják. Amint beszámoltunk róla, a Pro Economica három típusú pályázatot hirdetett. Egyrészt anyagi segítséget készült nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez, másrészt állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlását szerette volna támogatni. Harmadrészt segítséget kívánt nyújtani a kis- és középvállalatoknak. Az idei, kísérleti évre Budapest egymilliárd forintos költségvetést irányozott elő.
Nyár eleji hidegzuhany
A kezdeti optimizmust és ezzel együtt a Pro Economica eredeti terveit a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hisztéria törte meg. A közösség gyalázása mellett a bukaresti kereskedelmi tévéadók némelyik műsorában a gazdasági programról is elhangzott egy-egy rosszindulatú célzás, olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek. „A Pro Economica Alapítványnak, mint a gazdaságfejlesztési program lebonyolítójának a célja, hogy a befogadó ország, azaz Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Éppen ezért a közeljövőben sorra kerülő további egyeztetések lezárultáig a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztjuk” – ez a közlemény jelent meg július 5-i keltezéssel az alapítvány honlapján.
Román igen a magyar támogatásra
Az eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői a versenytanácshoz és a diszkriminációellenes bizottsághoz fordultak. Ugyanakkor diplomáciai szinten is párbeszéd indult a két ország között. Megkaptuk a hivatalos válaszokat, ezek alapján, a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat, ugyanakkor nem is diszkriminál senkit” – fejtette ki lapunknak Kozma Mónika, a Marosvásárhelyen székelő Pro Economica ügyvezetője.
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta öt héttel ezelőtt Szijjártó. A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Ez a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. A program nem, a határidő módosult A bejelentett program nem módosul, mindössze a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig.
A 2017-es mezőségi, kísérleti jellegű támogatási rendszer célja itthon tartani a fiatalokat, megtanítani az embereket a tulajdon megbecsülésére, arra, hogy ha birtokolnak egy földdarabot, vagy létrehoznak egy vállalkozást, értékkel rendelkeznek. „Ugyanakkor főpróbája a jövő évi, tizenhat erdélyi megyére kiterjedő programnak” – tette hozzá Kozma Mónika. Előzetes felvilágosítást a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon vagy a szervezet marosvásárhelyi székhelyén, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1. szám alatti Köpeczi–Teleki- házban lehet kapni. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)
Három hónapos halogatás után október elsején elkezdődhetett a Magyarország kormánya által meghirdetett erdélyi gazdaságfellendítő program. Ez idő alatt világossá vált, nem kifogásolják a Pro Economica Alapítványon keresztül zajló, egyelőre a Maros-Mezőség térségét megcélzó támogatási rendszert a román hatóságok.
„Elkötelezettek vagyunk megtenni ezt a történelmi lépést, mert anyagi értelemben is felelősséget vállaltunk a külhoni magyarságért, jelenleg pedig a politikai akarat és képesség egybeesik, és helyi partnerre is leltünk” – ezekkel a szavakkal indította útjára ez év májusában Marosvásárhelyen Magyar Levente az erdélyi gazdaságfellendítő programot. A szalagvágáson az Orbán-kabinet gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára ugyanakkor arról is beszélt, hogy kormánya évtizedes távlatban tervez, ezért várhatóan a kiszámítható, átlátható, hatékony program stabil pillére lesz a nemzetpolitikának. Magyar Levente szerint az anyaország támogatása olyan anyagi fellendülést eredményezhet, amilyen még nem volt Erdélyben. Az ünnepi eseményen az is elhangzott, hogy az idei pályázatokat június 15. és július 14. között fogadják. Amint beszámoltunk róla, a Pro Economica három típusú pályázatot hirdetett. Egyrészt anyagi segítséget készült nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez, másrészt állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlását szerette volna támogatni. Harmadrészt segítséget kívánt nyújtani a kis- és középvállalatoknak. Az idei, kísérleti évre Budapest egymilliárd forintos költségvetést irányozott elő.
Nyár eleji hidegzuhany
A kezdeti optimizmust és ezzel együtt a Pro Economica eredeti terveit a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hisztéria törte meg. A közösség gyalázása mellett a bukaresti kereskedelmi tévéadók némelyik műsorában a gazdasági programról is elhangzott egy-egy rosszindulatú célzás, olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek. „A Pro Economica Alapítványnak, mint a gazdaságfejlesztési program lebonyolítójának a célja, hogy a befogadó ország, azaz Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Éppen ezért a közeljövőben sorra kerülő további egyeztetések lezárultáig a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztjuk” – ez a közlemény jelent meg július 5-i keltezéssel az alapítvány honlapján.
Román igen a magyar támogatásra
Az eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői a versenytanácshoz és a diszkriminációellenes bizottsághoz fordultak. Ugyanakkor diplomáciai szinten is párbeszéd indult a két ország között. Megkaptuk a hivatalos válaszokat, ezek alapján, a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat, ugyanakkor nem is diszkriminál senkit” – fejtette ki lapunknak Kozma Mónika, a Marosvásárhelyen székelő Pro Economica ügyvezetője.
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson. A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta öt héttel ezelőtt Szijjártó. A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Ez a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. A program nem, a határidő módosult A bejelentett program nem módosul, mindössze a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig.
A 2017-es mezőségi, kísérleti jellegű támogatási rendszer célja itthon tartani a fiatalokat, megtanítani az embereket a tulajdon megbecsülésére, arra, hogy ha birtokolnak egy földdarabot, vagy létrehoznak egy vállalkozást, értékkel rendelkeznek. „Ugyanakkor főpróbája a jövő évi, tizenhat erdélyi megyére kiterjedő programnak” – tette hozzá Kozma Mónika. Előzetes felvilágosítást a www.proeconomicaalapitvany.ro honlapon vagy a szervezet marosvásárhelyi székhelyén, a Szentgyörgy (Forradalom) utca 1. szám alatti Köpeczi–Teleki- házban lehet kapni. Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)
2017. október 10.
Fókuszban a Mezőség beruházásai
Kezdődik a magyar kormány erdélyi fejlesztési programja – idén egymilliárd a pályázatok összege
A magyar kormány által meghirdetett és finanszírozott erdélyi gazdaságélénkítő program indult el, amely első körben egy, a Maros-Mezőség térségét célzó támogatási rendszert kíván létrehozni.
A tizenhat erdélyi megyére kiterjedő, 2018-tól elindítandó program főpróbájának szánják a három hónapos halogatás után elkezdett, kísérleti jellegű mezőségi támogatási rendszer beüzemelését. Eredetileg június 15. és július 14. között tervezték fogadni a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány által meghirdetett pályázatokra érkező anyagokat, de a Grindeanu-kormány megbuktatása körüli, magyarellenes felhangokat is bőven tartalmazó hisztéria miatt a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek.
Az azóta eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői folyamatosan konzultáltak a román versenytanáccsal és a diszkriminációellenes bizottsággal, és a diplomáciai szintű tárgyalások során is állandó téma volt a kezdeményezés ügye. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Teodor Melescanu augusztus végi, bukaresti találkozója után a román kormány több képviselője is pozitívan nyilatkozott a magyar kormány azon szándékáról, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után erdélyi gazdaságfejlesztési programot is elindítson.
Annál is inkább, mivel van már hasonlóra példa Romániában, a brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány által a Romániai Németek Demokrata Fórumával partnerségben működtetett program a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. – Mi is a német mintára szeretnénk elindítani a magunk programját. A román kormány hozzáállása abszolút pozitív, már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy a program a magyar, a román és az uniós jogszabályoknak is megfeleljen – nyilatkozta akkor Szijjártó Péter.
A program a fiatalok helyben tartásának elősegítését, a tulajdon megbecsülését célozza, illetve annak tudatosítását, hogy egy földdarab birtoklása, egy vállalkozás létrehozása értéket jelent. Az idei kísérleti évre előirányzott egymilliárd forintos költségvetésű pályázatokkal anyagi segítséget készülnek nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez – ami a tulajdonosok további pályázatokon való részvételét is nagymértékben elősegíti –, állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlásához, illetve támogatni a kis- és középvállalatokat.
Az indulást a román fél szeptember végén érkezett hivatalos válasza tette lehetővé, amely szerint a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat és senkit sem diszkriminál. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője szerint a kiírásban időközben egyetlen érdemi változás történt, mégpedig az, hogy a magyar állampolgárság nem előfeltétele a pályázásnak. Amúgy csak a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig, november végéig szeretnének eredményt hirdetni, december 15-ig megkötni a támogatási szerződéseket is, év végéig pedig a pénzeket is célba juttatni.
A megítélt finanszírozás összege nem a pályázó bankszámláján landol, a szerződések alapján közvetlenül a beszállítónak utalják át. A meghirdetést megelőző felmérések mindenekelőtt eszközbeszerzési igényeket azonosítottak a térségben, így elsősorban mezőgazdasági gépek vásárlására benyújtott pályázatokra számítanak. Az egyénenkénti finanszírozási plafon 15 ezer euró, így minden bizonnyal szükség lesz a teljes, egymilliárd forintos keretre.
Október 9-én mintegy száz beérkezett és regisztrált pályázatról számolhattak be, de Kozma Mónika az utolsó hétre várja a jelentkezési özönt. Addig is igyekeznek minden hívásnak eleget tenni, ahol további tájékoztatást igényelnek az érdeklődők. „A közvetlen haszon mellett abban reménykedünk, hogy e program sikerével képesek leszünk eloszlatni azt a gyanakvást, amely a későbbi projektjeink hatékonyságát is károsan befolyásolhatná” – fogalmazott a Pro Economica Alapítvány igazgatója. Csinta Samu / Magyar Idők (Budapest)
Kezdődik a magyar kormány erdélyi fejlesztési programja – idén egymilliárd a pályázatok összege
A magyar kormány által meghirdetett és finanszírozott erdélyi gazdaságélénkítő program indult el, amely első körben egy, a Maros-Mezőség térségét célzó támogatási rendszert kíván létrehozni.
A tizenhat erdélyi megyére kiterjedő, 2018-tól elindítandó program főpróbájának szánják a három hónapos halogatás után elkezdett, kísérleti jellegű mezőségi támogatási rendszer beüzemelését. Eredetileg június 15. és július 14. között tervezték fogadni a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány által meghirdetett pályázatokra érkező anyagokat, de a Grindeanu-kormány megbuktatása körüli, magyarellenes felhangokat is bőven tartalmazó hisztéria miatt a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek.
Az azóta eltelt időszakban a pályázatok meghirdetői folyamatosan konzultáltak a román versenytanáccsal és a diszkriminációellenes bizottsággal, és a diplomáciai szintű tárgyalások során is állandó téma volt a kezdeményezés ügye. A két külügyminiszter, Szijjártó Péter és Teodor Melescanu augusztus végi, bukaresti találkozója után a román kormány több képviselője is pozitívan nyilatkozott a magyar kormány azon szándékáról, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után erdélyi gazdaságfejlesztési programot is elindítson.
Annál is inkább, mivel van már hasonlóra példa Romániában, a brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány által a Romániai Németek Demokrata Fórumával partnerségben működtetett program a német kormány támogatását közvetíti az erdélyi szászok és svábok felé. – Mi is a német mintára szeretnénk elindítani a magunk programját. A román kormány hozzáállása abszolút pozitív, már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy a program a magyar, a román és az uniós jogszabályoknak is megfeleljen – nyilatkozta akkor Szijjártó Péter.
A program a fiatalok helyben tartásának elősegítését, a tulajdon megbecsülését célozza, illetve annak tudatosítását, hogy egy földdarab birtoklása, egy vállalkozás létrehozása értéket jelent. Az idei kísérleti évre előirányzott egymilliárd forintos költségvetésű pályázatokkal anyagi segítséget készülnek nyújtani a mezőgazdasági földterületek telekeléséhez – ami a tulajdonosok további pályázatokon való részvételét is nagymértékben elősegíti –, állatok, mezőgazdasági gépek és eszközök vásárlásához, illetve támogatni a kis- és középvállalatokat.
Az indulást a román fél szeptember végén érkezett hivatalos válasza tette lehetővé, amely szerint a pályázati kiírás és a támogatási rendszer nem sérti a versenytársakat és senkit sem diszkriminál. Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezetője szerint a kiírásban időközben egyetlen érdemi változás történt, mégpedig az, hogy a magyar állampolgárság nem előfeltétele a pályázásnak. Amúgy csak a pályázati határidő tolódik ki október 20-ig, november végéig szeretnének eredményt hirdetni, december 15-ig megkötni a támogatási szerződéseket is, év végéig pedig a pénzeket is célba juttatni.
A megítélt finanszírozás összege nem a pályázó bankszámláján landol, a szerződések alapján közvetlenül a beszállítónak utalják át. A meghirdetést megelőző felmérések mindenekelőtt eszközbeszerzési igényeket azonosítottak a térségben, így elsősorban mezőgazdasági gépek vásárlására benyújtott pályázatokra számítanak. Az egyénenkénti finanszírozási plafon 15 ezer euró, így minden bizonnyal szükség lesz a teljes, egymilliárd forintos keretre.
Október 9-én mintegy száz beérkezett és regisztrált pályázatról számolhattak be, de Kozma Mónika az utolsó hétre várja a jelentkezési özönt. Addig is igyekeznek minden hívásnak eleget tenni, ahol további tájékoztatást igényelnek az érdeklődők. „A közvetlen haszon mellett abban reménykedünk, hogy e program sikerével képesek leszünk eloszlatni azt a gyanakvást, amely a későbbi projektjeink hatékonyságát is károsan befolyásolhatná” – fogalmazott a Pro Economica Alapítvány igazgatója. Csinta Samu / Magyar Idők (Budapest)
2017. november 10.
A főpróba sikeresnek tűnik: százmilliárd forint érkezhet Erdélybe gazdaságfejlesztésre
A magyar kormány gazdaságfejlesztési mintaprogramja keretében benyújtott mezőségi pályázatok összértéke messze meghaladja a magyar kormány az 1 milliárd forintos keretösszeget. Hosszú távon százmilliárd forintos nagyságrendű tőke érkezhet Erdélybe, magyar vállalkozásoknak nyújtott, vissza nem térítendő támogatások formájában.
Óriási volt az érdeklődés a Maros megyei Mezőség magyar vállalkozóit támogatni hivatott, a magyar kormány által finanszírozott mintaprogram iránt. Az 1 milliárd forintos, mintegy 13,5 millió lejes keretösszegre 526 pályázatot nyújtottak be, ezek közül 114 cégektől, a többi pedig gazdálkodóktól érkezett. Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztő programot menedzselő Pro Economica Alapítvány elnöke a Maszolnak azt nyilatkozta, az igényelt támogatások összege messze meghaladja a keretösszeget.
A pályázatok elbírálása előre láthatóan november 15-ig lezárul, ennek az eredményét az alapítvány kuratóriumának, majd pedig a magyar külügyminisztérium illetékes testületének is jóvá kell majd hagyja. „A szerződéskötésekre már idén sor kerül, az elszámolásra, vagyis a kifizetésekre pedig január-február folyamán” – nyilatkozta Kozma Mónika.
A Mezőség Maros megyei területén található 40 önkormányzathoz tartozó 172 településről három kategóriában lehetett támogatást igényelni: betelekeléshez, mezőgazdasági erőgépek és tenyészállatok vásárlására, illetve egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felszereltségének fejlesztéséhez. Előbbi célra parcellánként 1575 lej volt az összeghatár, utóbbi két kategória esetében pedig 67 500 lej.
Kiterjesztik egész Erdélyre
A mintaprogram beindítása alkalmából májusban, Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ha sikeresnek bizonyul, akkor a magyar kormány ki fogja terjeszteni azt a Székelyföldre, a Partiumra és Dél-Erdélyre is. Magyar Levente gazdaságdiplomáciai államtitkár akkor azt mondta, hosszú távon százmilliárd forintos nagyságrendű tőke érkezhet Erdélybe, magyar vállalkozásoknak nyújtott, vissza nem térítendő támogatások formájában.
A mezőségihez hasonló gazdaságfejlesztési programot az anyaország elsőként a Vajdaságban indított. Ennek keretében, az ottani magyar vállalkozók mostanáig 50 milliárd forint értékű támogatáshoz jutottak.
Nem volt zökkenőmentes az indítás
A gazdaságfejlesztési program erdélyi kiterjesztésről az elmúlt hónapokban intenzív román-magyar diplomáciai egyeztetések zajlottak. Budapest azzal érvelt: Romániának, a befogadó államnak is előnyére válik, ugyanis minden adóvonzat, a munkavállalók után fizetett járulékösszeg az államkasszát gyarapítja.
Az egyeztetéseket nehezítette, hogy a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hangulatban a bukaresti hírtelevíziók némelyik műsorában a gazdasági programról is elhangzott egy-egy rosszindulatú célzás, olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek – idézte fel korábban a Krónika.
A Pro Economica Alapítvány július 5-én bejelentette, hogy a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztják. Arra hivatkoztak: a programot lebonyolító alapítvány célja, hogy Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Közölték, hogy további egyeztetések szükségesek a román hatóságokkal.
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
„A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta akkor Szijjártó. A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Pengő Zoltán / maszol.ro
A magyar kormány gazdaságfejlesztési mintaprogramja keretében benyújtott mezőségi pályázatok összértéke messze meghaladja a magyar kormány az 1 milliárd forintos keretösszeget. Hosszú távon százmilliárd forintos nagyságrendű tőke érkezhet Erdélybe, magyar vállalkozásoknak nyújtott, vissza nem térítendő támogatások formájában.
Óriási volt az érdeklődés a Maros megyei Mezőség magyar vállalkozóit támogatni hivatott, a magyar kormány által finanszírozott mintaprogram iránt. Az 1 milliárd forintos, mintegy 13,5 millió lejes keretösszegre 526 pályázatot nyújtottak be, ezek közül 114 cégektől, a többi pedig gazdálkodóktól érkezett. Kozma Mónika, a gazdaságfejlesztő programot menedzselő Pro Economica Alapítvány elnöke a Maszolnak azt nyilatkozta, az igényelt támogatások összege messze meghaladja a keretösszeget.
A pályázatok elbírálása előre láthatóan november 15-ig lezárul, ennek az eredményét az alapítvány kuratóriumának, majd pedig a magyar külügyminisztérium illetékes testületének is jóvá kell majd hagyja. „A szerződéskötésekre már idén sor kerül, az elszámolásra, vagyis a kifizetésekre pedig január-február folyamán” – nyilatkozta Kozma Mónika.
A Mezőség Maros megyei területén található 40 önkormányzathoz tartozó 172 településről három kategóriában lehetett támogatást igényelni: betelekeléshez, mezőgazdasági erőgépek és tenyészállatok vásárlására, illetve egyéni vállalkozók, mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai felszereltségének fejlesztéséhez. Előbbi célra parcellánként 1575 lej volt az összeghatár, utóbbi két kategória esetében pedig 67 500 lej.
Kiterjesztik egész Erdélyre
A mintaprogram beindítása alkalmából májusban, Marosvásárhelyen megtartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ha sikeresnek bizonyul, akkor a magyar kormány ki fogja terjeszteni azt a Székelyföldre, a Partiumra és Dél-Erdélyre is. Magyar Levente gazdaságdiplomáciai államtitkár akkor azt mondta, hosszú távon százmilliárd forintos nagyságrendű tőke érkezhet Erdélybe, magyar vállalkozásoknak nyújtott, vissza nem térítendő támogatások formájában.
A mezőségihez hasonló gazdaságfejlesztési programot az anyaország elsőként a Vajdaságban indított. Ennek keretében, az ottani magyar vállalkozók mostanáig 50 milliárd forint értékű támogatáshoz jutottak.
Nem volt zökkenőmentes az indítás
A gazdaságfejlesztési program erdélyi kiterjesztésről az elmúlt hónapokban intenzív román-magyar diplomáciai egyeztetések zajlottak. Budapest azzal érvelt: Romániának, a befogadó államnak is előnyére válik, ugyanis minden adóvonzat, a munkavállalók után fizetett járulékösszeg az államkasszát gyarapítja.
Az egyeztetéseket nehezítette, hogy a Grindeanu-kormány megbuktatása körül kialakult magyarellenes hangulatban a bukaresti hírtelevíziók némelyik műsorában a gazdasági programról is elhangzott egy-egy rosszindulatú célzás, olykor hamis információ a meghívottak vagy akár a műsorvezetők részéről. A félelmetes arányokat öltő magyarellenes hangulatban a program lebonyolítói a halasztás mellett döntöttek – idézte fel korábban a Krónika.
A Pro Economica Alapítvány július 5-én bejelentette, hogy a pályázati felhívások megjelentetését elhalasztják. Arra hivatkoztak: a programot lebonyolító alapítvány célja, hogy Románia jogrendjébe illeszkedjenek a tervezett gazdaságfejlesztési támogatások, és azok széles körben elfogadottak legyenek. Közölték, hogy további egyeztetések szükségesek a román hatóságokkal.
Románia és Magyarország augusztus végén egyezett meg a program maradéktalan életbe ültetéséről. Szijjártó Péter külügyminiszter akkor a nap legjobb hírének nevezte, hogy bukaresti találkozóján Teodor Meleşcanu, valamint a román kormány többi képviselője is pozitívan fogadta azt a magyar szándékot, hogy a vajdasági és a kárpátaljai után Budapest erdélyi gazdaságfejlesztési programot is indítson.
„A németek már dolgoznak hasonló programon Románia területén, és mi a német mintára szeretnénk elindítani ezt. Abszolút pozitív a román kormány hozzáállása, és már csak néhány technikai részletet kell tisztáznunk ahhoz, hogy ezt a magyar, a román és az EU-s jogszabályoknak is meg tudjuk feleltetni” – nyilatkozta akkor Szijjártó. A külügyminiszter a Romániai Németek Demokrata Fóruma segédletével működő brassói Saxonia–Transilvania Alapítvány hasonló tevékenységére célzott. Pengő Zoltán / maszol.ro