A Gyergyói-medence nyolc települése csak akkor tud megfelelni napjaink kihívásainak, ha fejleszti elavult faipari technológiáját, ha minőségi felnőttoktatási hálózatot hoz létre, és ha felhagy környezetromboló tevékenységeivel. Testreszabott fejlesztési stratégiát tett le a Gyergyói-medence nyolc települését összefogó G8 nevű csoportosulás asztalára a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének Fejlesztési Munkacsoportja. Csák László egyetemi tanár szerint a falvak és községek lakóinak, civil szervezeteinek és elöljáróinak hozzáállása várakozáson felüli volt, Gyergyószentmiklóson viszont fásultak voltak. Kiderült, hogy a vizsgált terület gazdasága három éve valósággal stagnál. Egy faipari fejlesztési parkra lenne szükség. A mindennapos falopások és tarvágások miatt az erdei utak állapota annyira megromlott, hogy egyes helyeken még traktorral is nehezen használhatók /Kozán István: Fejlesztési terv a Gyergyói-medencének. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./

A távmunka Hargita megyei meghonosításának lehetőségeit elemezték április 10-én a megye vezetői, valamint a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszékének szakemberei vendégükkel, Forgács Tamással, a Magyar Távmunka Szövetség alelnökével, aki tapasztalatait osztotta meg a megjelentekkel Jelenleg a távmunka tekintetében a 27 EU-s tagállamon belül Románia az utolsó helyen áll. /Forró-Erős Gyöngyi: Távmunkában a jövő? = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 11./

Tudományos rendezvény volt a Sapientia Egyetemen a Magyarok a román irodalomban – románok a magyar irodalomban című nemzetközi imagológiai konferencia. A konferencia szervezője, dr. Balázs Lajos volt. A konferencia szervezője folytatást ígért Az elhangzott előadások anyagából a csíkszeredai Székelyföld folyóirat közöl következő számaiban, a teljes anyagot kötetben is szeretnék kiadni. Ez a konferencia szervesen illeszkedik a Sapientia – EMTE Humán Tanszékének programjába: a 2003-as Kultusz – kultúra – identitás, valamint a 2004-ben tartott Közösség és idegen című konferenciák után az imagológiai konferencia is a román–magyar viszony, a bilingvizmus kutatását szolgálta. /Takács Éva: Románok és magyarok egymásról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 3./

Térség – Érték – Társadalom címmel szervezett konferenciát a Sapientia–EMTE csíkszeredai Társadalomtudományi Tanszéke. Az eseményen bemutatták az előző tanévben végzett szociológus hallgatók diplomamunkáiból összeállított könyvet is. – A kötetbe válogatott tanulmányok a frissen végzett diákok első szakmai publikációinak, szakmai lépéseinek számítanak – mondta el Biró A. Zoltán tanszékvezető-helyettes. A Térség – Érték – Társadalom sorozat második kötete a folytonosságot is jelképezi. Május 30-án a konferencián olyan államvizsga-dolgozatokat mutattak be, amelyek mögött több hónapos szakmai tevékenység áll. A dolgozatok jelentős része egyes székelyföldi iskolák diákjait vette górcső alá. /Kozán István: Konferencia az egyetemen. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./

Kreatív térség címmel szervezett konferenciát június 7-én a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Tanszéke Csíkszeredán, a kommunikáció szak végzős hallgatói bemutatták diplomadolgozataikat. A szervezők nem titkolt szándéka, hogy a konferencia által betekintést nyújtsanak abba a sokszínű szakmai munkába, amelyet a több mint harminc diák végez. /Terítéken az államvizsga-dolgozatok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 8./

Egy 2001-es felmérés szerint Székelyföldön 450 betöltetlen romántanári állás volt. A Sapientia–EMTE Gazdaság- és Humán Tudományok Kara Humán Tudományok tanszékének vezetője, dr. Balázs Lajos docens szerint ezt az űrt hivatott – többek közt – betölteni az egyetem csíkszeredai campusának román és angol nyelv és irodalom szakja. A harmadik román–angolos generáció is túl van az államvizsgán. Idén a huszonegy államvizsgára jelentkezőből tizenkilencen jelentek meg a bizottság előtt. Mindenkinek sikerült a vizsga, a hallgatók eredményei kiemelkedőek. /Kozán István: Kiváló munka kiváló oktatókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

Székelyföldi önkormányzatok, kulturális központok, alapítványok és egyesületek alkalmazottainak körében gyakran találhatók a Sapientia–EMTE Műszaki és Társadalomtudományok Kara Társadalomtudományi tanszékén végzett szociológusok. Pár napja államvizsgáztak az első kommunikáció szakos hallgatók is, jelezte dr. Biró A. Zoltán professzor, kari kancellár. A 38 kommunikáció szakosból 26 minden vizsgáját letette és 24 jelentkezett államvizsgára. Mindannyian nagyon jó eredményt értek el. A négy év alatt tanítottak többek között eseményszervezést, weblapkészítést, protokollt, reklámtárgyakat, médiaszövegek szerkesztését, sorolta a professzor. Napjaink Székelyföldjén a sikeres kommunikálás az egyik legfontosabb szakmai tudást jelenti. A végzettek el tudtak helyezkedni. Ősszel indul a szociológia-vidékfejlesztés szak akkreditációja. Amennyiben három szak sikeres hitelesítése megtörtént, következhet majd az egyetemé is. Szakmai hátterüket egy kutatóintézet, a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – is segíti. /Kozán István: Társadalomtudományi képzés, mint húzóágazat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

Helyszíni szemlét tartott a Sapientia–EMTE román és angol nyelv és irodalom szakán az akkreditációs bizottság. Dr. Balázs Lajos, a Gazdaság- és Humántudományok Kar Humán Tanszékének tanszékvezető-helyettese elmondta, fontos lépés történt, de nem a legutolsó. A háromtagú bizottság felülvizsgálta, hogy az említett szak milyen mértékben teljesíti az előírt hazai és uniós normákat. /Kozán István: A román–angol szak révbe ér. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 23./

Megjelent Sapientia Egyetem Csíkszeredán működő Társadalomtudományi Tanszék vezetője, dr. Ambrus Zoltán docens legújabb könyve /Szociálpszichológia. Alapismeretek, feladatok, gyakorlatok, Scientia Kiadó/. Kiváló tankönyvként szolgál majd a társadalomtudományi szakokon tanuló hallgatóknak. Megjelent az Antropológiai Műhely 2007/2008-as száma, a kötetet dr. Bodó Julianna docens, a Társadalomtudományi Tanszék oktatója szerkesztette. Ebben tizenhárom végzett hallgató közölt tanulmányt, térségi migráció és kommunikáció témakörben. /Sapientia-hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

A Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi ülésén határozott a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság újjáalakításáról. Az MTA, megköszönve az eddigi tudományos munkáját, dr. Biró A. Zoltánt, a Sapientia Műszaki és Társadalomtudományi Karának dékánját továbbra is felkérte, hogy vegyen részt a munkában. A megbízatás három évre szól. -2008 októberében lezárult a korrózió kutatására irányuló kétéves országos kutatási pályázat, amelyben partnerként a Sapientia–EMTE Műszaki és Természettudományi Tanszékének munkatársai, valamint a Siculus Kutatói Intézet vett részt, és amelyet a kolozsvári Műszeres Analitikai Kutató Intézet vezetett. – Eredményesen zárta második kutatási évét októberben a Sapientia–EMTE Társadalomtudományi Intézet keretében működő KNOWandPOL EU-projekt munkaközössége. A program az országos oktatás politikák nemzetközi összehasonlító elemzésével foglalkozik. Novemberben a csíkszeredai munkacsoport két kutatója, Kiss Adél és Fejes Ildikó vesz részt a norvégiai szakmai partnerek által szervezett, Oslóban sorra kerülő tanácskozáson. /Sapientia-hírsarok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

Hosszú távú médiahasználati trendekről, médiafogyasztásról, egyházi médiakommunikációról, digitális kihívásról hangzanak el érdekfeszítő előadások a hét végén a marosvásárhelyi Sapientia koronkai campusában A Műszaki és Humán Tudományok Kar Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha Egyesület március 27-28. között tartja második nemzetközi médiakonferenciáját, jelezte dr. Gagyi József, a Sapientia Műszaki és Humán Tudományok Tanszékének docense. Az ülésszakon hat szekcióban zajlik majd az eszmecsere. A médiakonferencia kínálata a pralhpa.ro/ujmedia honlapon tekinthető meg. /Nagy Székely Ildikó: Médiakonferencia a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

Március 27-én kezdődött a marosvásárhelyi Sapientia Humán Tudományok Tanszéke és a PR-Alpha által szervezett kétnapos Új média, médiakonvergencia, kulturális változások című konferencia. Az előadók között volt dr. Keszeg Vilmos, a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Néprajz és Kulturális Antropológia Tanszékének vezetője, majd több szekcióban – a társadalmi csoportok médiahasználata, az egyházi kommunikáció, illetve az információtárolási alternatívák témakörében – zajlott az előadók és hallgatóság közötti tudományos párbeszéd. /Nagy Székely Ildikó: Gondolatok reflektorfényében az új média. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi helyszínén két új szakot indít: a Humán Tudományok Kara a már meglévő hét szak mellett az újonnan induló Távközlés valamint a Számítógépes művelettervezés és gyártásirányítás szakokra is felvételit hirdet. Mindkét új szak négyéves nappali alapképzésén 15 tandíjmentes és 35 tandíjas helyet hirdet az egyetem. A 400 eurós éves tandíj ellenében a Sapientia EMTE országos viszonylatban továbbra is a legalacsonyabb összegért kínálja képzéseit. /Új szakok a Sapientia EMTE marosvásárhelyi karán. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 11./

Nemcsak a rászorulóknak, de a rászorulók segítőinek is szüksége van segítségre, felkészítésre. Ezért is kerül sor, immár negyedik alkalommal a marosvásárhelyi Deus Providebit Tanulmányi Házban a Segítők konferenciájára, amelynek idei témája: Hálók a segítésben. A Segítők Baráti Köre idén is főszervezője a rangos eseménynek, társszervező pedig a Bonus Pastor Alapítvány, a FAMILIA Családsegítő Centrum, a Gyulafehérvári Caritas, a KULCS-Szociálpedagógusok Egyesülete és a Sapientia – EMTE Humántudományok Tanszék. A november 6-án és 7-én tartandó konferencián 56 hazai és külföldi előadó tart előadást. /A. E. : Segítők konferenciája. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

Szellemi utakon
Több száz hazai és külföldi résztvevő töltötte meg pénteken reggel a Sapientia EMTE amfiteátrumát, hogy azon a titokzatos belső úton induljanak el, amely a lélek fonalán át vezet létezésünk értelméhez, az anyagi világon túli tágabb valóság megismeréséhez, s ahhoz az erőhöz, amelynek a segítő szakmák gyakorlói a spiritualitás révén juthatnak birtokába.
A Segítők V. Konferenciáját a 30 tagú szervezőbizottság nevében Kovács Réka Rozália pszichológus, egyetemi oktató nyitotta meg. A téma kapcsán – Spiritualitás a segítő kapcsolatban – dr. Dávid László, a Sapientia rektora fogalmazta meg, hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetem is segítő szándékból született, azzal a céllal, hogy megtartson, jövőt építsen egy közösségnek, s arra biztatta a jelenlevőket, hogy ezt a szellemiséget is próbálják megérezni. A távlatokról, a témához kapcsolódó új szakról beszélt dr. Székely Gyula, a Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kar dékánja. Dr. Pletl Rita, a humán tudományok tanszék vezetője Széchenyi István példáját idézte, aki Döblingben az önismeret által emelkedett fel a tehetetlenség állapotából, talált önmagára, s fogalmazott meg célt nemzetének az önkényuralom kilátástalan helyzetében.
– Tudtuk, hogy kényes témát választunk, de azt is, hogy igény van arra, hogy az előadók és a résztvevők elmondják, megosszák tapasztalataikat, s együttgondolva önmagunkat fejlesszük tovább – osztotta meg Tatai Csilla a pszichológusokból, orvosokból, szociális asszisztensekből, lelkészekből, pedagógusokból stb. álló Baráti Kör tagjainak elképzelését, akik a segítő szakmában fejtik ki tevékenységüket, s a konferenciát az idén is önerejükből szervezték meg. Pontosabban, ahogy Kovács Réka, a szervezőbizottság elnöke fogalmazott, a Segítők Baráti Köréhez, s Sapientia EMTE Humán Tudományok Tanszéke, a Gyulafehérvári Caritas, a Bonus Pastor Alapítvány, a Família Családsegítő Centrum és a Szociálpedagógusok Kulcs Egyesülete társult.
A tegnap délelőtti előadások pedig máris a téma közepébe kalauzolták a résztvevőket. Dr. Komlós Piroska klinikai szakpszichológus, a Károli Gáspár Egyetem docense a spiritualitásnak az intézmények működésében betöltött szerepéről beszélt, s a bencések tanításait idézte arról, hogy milyen adottságokkal kell rendelkeznie annak, aki egy intézmény vezetésére vállalkozik. A spiritualitás nemcsak egyéni élménye az embernek és nem csupán a kétszemélyes kapcsolatokban érvényesül. Egy adott intézményben, szervezetben is meghatározza, hogy mi sugárzik az egyénekből, a közösségből és a vezetésből. Érezni lehet, ahol csak a nyereségorientáltságra helyezik a hangsúlyt, és azt is, ahol a teremtett javakkal való gondos bánásmód, a felvállalt közös építő munka a fontos.
Az ateista pszichológus kérdéseit fogalmazta meg Shád László, a Lélekszerviz Mentálhigiénés Szolgáltató Bt. igazgatója.
Hogyan magyarázzuk a születést, az életet és a halált? Csak az anyagra érvényes vagy a szellem sem vész el? Hol van (agyban, tüdőben, szívben?), mekkora és mi a lélek (idegsejtek működése, szociális fejlődés, külső ajándék?)? Hogyan fejlődik? Honnan ered az energiával gyógyító természetgyógyászok ereje? Miért keletkezik energiasűrűsödés ott, ahol áldást oszt a pap? Bárki képessé válhat erre? Miért vannak emberek, akiknek a "hatótávolsága" nagyobb, mint a másoké? Vajon adóállomások vagyunk mi is? Mint ateista, hogyan lehet hívők csoportjának segíteni? – záporoztak az előadó kérdései és a lehetséges válaszok is. A résztvevők pedig gyakran megszólaltak az előadások után, hogy kérdezzenek és megosszák véleményüket és tapasztalataikat.
Az előadók a segítők első konferenciájáról készült kötetet kapták ajándékba Lazsádi Csillától, aki a párbeszédet vezette.
A tanácskozás a tegnap további előadásokkal, a poszterek bemutatásával, műhelymunkával folytatódott, hasonlóképpen ma is, majd 19.15 órától a dr. Bagdy Emőke pszichológus, egyetemi tanár vezette kerekasztal- megbeszéléssel ér véget, amelynek során a résztvevők a spiritualitást a jelenkor kihívásainak tükrében vizsgálják meg.
(bodolai) Népújság (Marosvásárhely)

Bölöni Farkas Sándorra emlékeztek
Pénteken és szombaton a Sapientia EMTE Humántudományok Tanszéke, a Romániai Hungarológiai Társaság, a Román Összehasonlító Irodalmi Társaság és Kovászna Megye Tanácsa szervezésében zajlott a Homo viator című konferencia, melynek első napi ülésszakát Csíkszeredában, a második napét Sepsiszentgyörgyön, a megyeházán tartották. A hat országból érkező nyolcvan előadó az utazás témáját vizsgálta magyar, román vagy angol nyelven annak irodalmi, kulturális, történelmi, antropológiai, vallási és nyelvészeti vonatkozásaiban. Az ülésszakkal a 220 éve született Bölöni Farkas Sándorra emlékeztek, akinek bölöni emléktábláját meg is koszorúzták a résztvevők. 
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Tanulmánykötet az irodalom-, nyelv- és kultúratudományok köréből
A Sapientia EMTE csíkszeredai Humántudományok Tanszéke átal rendszeresen szervezett imagológiai  konferenciasorozat 2015. április 24-24-én szervezett rendezvényének kötete jelent meg nemrég az RHT Kiadó és az EME  közös kiadásában  A tanulmánykötet szerkesztői (Mihály Vilma-Irén, Pap Levente, Pieldner Judit, Tapodi Zsuzsa) a konferencián elhangzott közel nyolcvan előadásból  harmincat válogattak be a tanulmánykötetbe, öt nagyobb fejezetbe sorolva az anyagokat: Az élményközösség felé, Tapasztalatszerzés, emlékörökítés, Otthonosság és idegenség térben és időben, Utazás a kultúrák között, Kultúrák és nyelvek kölcsönhatása.  A kötetet a tanulmányok angol nyelvű kivonatai zárják. 
(HOMO VIATOR.   Tanulmányok az irodalom-, nyelv- és kultúratudományok köréből.  2015. RHT Kiadó- Bukarest, Sepsiszentgyörgy – Erdélyi Múzeum-Egyesület – Kolozsvár. 419 pp. ISBN 978-606-739-031-5) tudomanyhaza.wordpress.com