Csökkent a katedra vonzereje
Nem vonzó a pedagógusi pálya a fiatalok számára, ez pedig az illetékesek szerint leginkább a matematika szakos tanári helyek, illetve a műszaki oktatói állások betöltésekor látszik meg. Nekik ugyanis jóval könnyebb jól fizető állást találni más területen, mint humán beállítottságú társaiknak. Az oktatási rendszerben tapasztalható utánpótláshiány a minisztériumot is foglalkoztatja, de Király András államtitkár szerint helyben kell megoldani a problémát.
Városon még nem érződik annyira, ám vidéken egyre nagyobb gondot jelent a tanári állások betöltése. A legnagyobb hiány a matematika szakos tanárok körében tapasztalható, és elsősorban Hargita megyében okoz gondot. A probléma már az ezredforduló óta fennáll, főképp a vidéki iskolák szembesülnek az állandó hiánnyal, sok esetben kénytelenek visszahívni a nyugdíjazott oktatókat – fejtette ki lapunknak Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő.
Hozzátette, ennek egyik oka, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb frissen végzett Székelyföldi diák jelentkezik erre a szakra az egyetemeken. Az országban egyedülinek számító Kolozsvári magyar nyelvű matematika tagozaton az évente meghirdetett ötven helyre jó esetben is csak húszan jelentkeznek.
Pénzesebb állást találnak
Egyre kevesebb fiatal választja a tanári pályát, mivel egyrészt nagyon sokat kell tanulni és dolgozni, tehát nagymértékű elhivatottság szükséges a szakmához. Másrészt ha valaki elvégzi a matematika szakot, és szétnéz a munkaerőpiacon, hamar rájön, hogy sokkal jobban lehet keresni más, matematikai tudást igénylő területeken (például informatikai vagy banki foglalkozások terén), mint kezdő tanárként, magyarázta a tanfelügyelő. „Ha valaki matematikai szakirányt választ a felsőfokú tanulmányaiban, ebbe pedig sok időt és energiát fektet be, akkor legtöbb esetben olyan pályát választ, amely a tanügynél jobban fizet” – összegzett Hodgyai.
Rámutatott, a kilencvenes évek előtt sokkal nagyobb elismertségük volt a reál tárgyaknak, mint napjainkban. „Viszont ez a kilencvenes évek után megfordult, és a humán tantárgyakra került a hangsúly. Az ideális állapot szerint normális egyensúly kellene legyen a két irányzat között” – fejtette ki Hodgyai. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy régen a tanügyi pálya biztosabb megélhetést jelentett. „Manapság ez részben megváltozott, az általam vizsgált statisztikai adatok szerint például 2000 és 2010 között száz matematika szakos tanárral lett kevesebb Hargita megyében” – számolt be a tanfelügyelő.
Úgy vélte, a hiányra megoldás lehetne, ha a Székelyföldön is lenne matematika szakos tanári képzés. „Egyelőre erre magyar nyelven csak Kolozsváron van lehetőség, bár ott is sokkal kevesebben jelentkeznek, mint ahány hely lenne. Több megbeszélést is folytattunk a Sapientia egyetemmel, hogy Csíkszeredában is legyen ilyen képzés, mivel vannak olyan jó képességű, szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok, akik számára nagyon jó lehetőséget teremthetne ez a szakirány. Viszont nem egyszerű új szakot elindítani” – taglalta Hodgyai László.
Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai karának dékánja kérdésünkre közölte, több megbeszélést is folytattak a matematikai szakirányú képzés elindításáról, de erre jelenleg nincs lehetőség, viszont a jövőben változhat a helyzet. „Mivel ez egy teljesen új típusú képzés lenne, viszonylag kis diáklétszámmal tudna csak működni, mi pedig csak akkor tudunk elindítani egy új szakot, ha legalább tíz jelentkező van. Nem beszélve arról, hogy ha itt is indulna ilyen képzés, megosztaná az amúgy is kevés diákkal üzemelő Kolozsvári magyar nyelvű matematika szakot” – mondta Makó.
Ugyanakkor elismerte, hogy reális problémáról van szó. „Városon még egyelőre nem érzékelhető, vidéken viszont egyre nagyobb gondot jelent a matematikatanárok pótlása. Hosszabb távon igencsak negatívan hathat a tantárgy tanítására” – vélekedett a dékán. Szerinte az egyik megoldás az lehetne, ha egy ösztöndíjrendszerű kiegészítést kapna az a fiatal, aki a matematikatanári pályát választja.
Nem opció a tanári pálya
„Nem jelent gondot a tanárhiány, a matematika szakos pedagógusok már több éve betöltik a katedrát, de hosszú távon csökkenni fog a jól felkészült tanárok száma” – mondta Laczkó György, a Székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium igazgatója. Kifejtette, a tanári pálya elvesztette presztízsét az alacsony fizetések miatt, így néhány kivétellel már csak azok választják a pedagógusi szakmát, akik nem találtak más állást a munkapiacon.
„Kevesen választják a tanári pályát azok közül, akik az egyetemen reál tantárgyakat tanulnak. Az utóbbi évek felmérései alapján a végzőseink sem gondolnak egyáltalán erre a lehetőségre. Tavaly is megkérdeztük a tizenkettedikeseket, és kiderült, egyik sem választaná ezt a hivatást” – magyarázta, hozzátéve, hogy ennek hosszú távon súlyos következményei is lehetnek, hiszen ha lesz is utánpótlás, az nem lesz minőségi.
Gondban a műszaki oktatás is
Az utánpótláshiány Kovászna megyébe is kezd begyűrűzni, hiszen egyre több pedagógus megy nyugdíjba, közölte lapunkkal Kiss Imre főtanfelügyelő. Mint mondta, a térségben egyelőre elenyésző a szakképzetlen helyettesítők száma, csupán elvétve, a kis falusi iskolákban fordul elő. Azonban gondot jelent, hogy a tanárok élnek azzal a jogukkal, hogy tízévente kivehetnek egy év fizetetlen szabadságot, sokan ez alatt az idő alatt jobban fizetett állás után néznek, vagy külföldön próbálnak szerencsét, ám a helyettesítésüket meg kell oldani.
Háromszéken a legnagyobb gondok a szaktantárgyak oktatása terén vannak, a gazdasági tantárgyakra még találnak szakembert, ám a műszaki tárgyak oktatása folyamatosan nehézséget okoz az iskoláknak, mesélte az illetékes. Kiss Imre szerint szinte lehetetlen faipari vagy építészeti mérnököt találni, aki havi 1400 lejért vállalja a diákok tanítását, hiszen ezeknek a szakembereknek általában vagy jobban fizetett állásuk, vagy saját vállalkozásuk van. Példaként elmondta, hogy a Sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskolában már négy éve hirdetik az építőmérnök-oktató állást, és nem jelentkezik senki, így aztán utolsó pillanatban visszahívják a nyugdíjas mérnököt, aki bevállalja a diákok oktatását, részletezte Kiss Imre.
Kolozs megye kivétel
Kolozs megyeben is inkább a szakiskolákban érzékelhető a szakemberek hiánya, mondta a Krónikának Török Zoltán főtanfelügyelő-helyettes. Mint mesélte, tavaly ezen a területen voltak gondjaik, de végül megoldották, nem mAradt betöltetlen állás, legfeljebb az fordult elő, hogy egy mesterember másfél normával dolgozott. „Ezen a területen azonban valóban jó lenne, ha többen jelentkeznének” – értékelt Török Zoltán.
A szakember szerint azonban eddig a megyében egyetlen iskolánál sem volt rá példa, hogy szakképzetlenekkel töltsenek be tanári állásokat. Az azonban jellemző, hogy a vidéki iskolákba nem jelentkezik elég tanerő, mivel a legtöbben Kolozsváron szeretnének elhelyezkedni. „Annak köszönhetően, hogy Kolozsvár egyetemi központ, nem küszködünk olyan gondokkal, mint más megyék. Tavaly matematikából, fizikából, kémiából, biológiából nem is kellett megyei szintű versenyvizsgát szerveznünk, mert augusztus végéig valamennyi állást elfoglalták” – magyarázta Török Zoltán.
Király András: helyben kell megoldást találni
A pedagógusok, a szakoktató mesterek, mérnökök hiánya az Oktatási Minisztériumot is foglalkoztatja, a kérdés tegnap is felmerült a Mircea Dumitru miniszter által összehívott megbeszélésen, mondta el lapunknak Király András. Az oktatási államtitkár szerint a gondok orvoslása egy hosszabb folyamat, az utánpótlást csak úgy lehet biztosítani, ha sikerül helyreállítani a pedagógusi szakma becsületét, ha lesz politikai akarat arra, hogy az oktatók munkáját tisztességesen megfizessék.
Elsősorban a vidéki tanintézetekből, az elszigetelt falusi iskolákból kapnak értesítést arról, hogy ha nyugdíjba megy egy tanár, vagy más pályát választ, akkor nehezen találják meg az utódját, ez a városi iskolákra nem jellemző. A szakpolitikus szerint az lenne az ideális, ha minden közösség ki tudná termelni a saját értelmiségi rétegét, a fiatalok a tanulmányaik befejezése után visszatérnének a szülőfalujukba, és ott folytatnák a munkát.
Király András ugyanakkor rámutatott: a szaktárcának nincs beleszólása az állások elosztásába, betöltésébe, azt a versenyvizsgák eredményeinek alapján a tanfelügyelőségek intézik, tehát szerinte helyben kell megoldást találni. Kifejtette, a minisztérium igyekszik egyszerűsíteni a bürokratikus folyamatokat, így a vizsgákat is, de „egy bizonyos szint alá nem mehet”. Úgy vélte, az elméleti pályára lépőket nagyobb megbecsülés kellene övezze, és ez már a középiskolában megkezdődhet, ha a terveknek megfelelően visszavezetik a felvételit. „Ezzel felértékelődhet az elméleti oktatás, hiszen jelenleg még átmenő jegy sem szükséges ahhoz, hogy egy gyerek bejusson elméleti középiskolába” – mondta Király András.
Bíró Blanka, Kiss Előd-Gergely
Krónika (Kolozsvár)

Ezüst Akadémiát szervez a Sapientia az 50 év fölöttieknek
Idén is elindítja a nagysikerű, 50 év fölöttieknek szóló, Ezüst Akadémia elnevezésű oktatási programját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara – számol be Iszlai Katalin a kronika.ro-n. Az idősebb korosztály tanulni vágyó tagjai már keddtől jelentkezhetnek a felsőoktatási intézmény székhelyén, a beiratkozás szeptember 23-áig zajlik.
Makó Zoltán dékán keddi sajtótájékoztatóján rámutatott: az első Ezüst Akadémiát tavaly szervezték meg, és nem is sejtették, hogy mennyire sikeres lesz a program. „Úgy tűnik, az üzenet, amit megfogalmaztunk, a fiatalokon kívül az idősebb korosztályhoz is eljutott, ezért döntöttünk úgy, hogy idén is elindítjuk az oktatási programot. Az előadók listáját elnézve garantálom, hogy érdekes és színvonalas előadásokra lehet számítani számos témakörben” – fogalmazott Makó.
Tamás Zsuzsánna főtitkár arról számolt be: tavaly, a program elindítása előtt a túlzottan optimista tervek szerint is körülbelül 100 jelentkezőre számítottak, de a beiratkozók száma hamar elérte a 150-160-at, így egy idő után már komoly fejtörést okozott a terembeosztás megszervezése. A később jelentkező érdeklődők így a kis aulában tartott vetítésen követhették az előadásokat.
Az Ezüst Akadémia a 2016/2017-es tanévben októbertől májusig biztosít „minőségi kikapcsolódási és fejlődési lehetőséget” az 50 év fölötti korosztály számára. A program ingyenes. Minden második hét szerdáján tartanak előadásokat az egyetem Csíkszeredai épületében, a szervezők pedig 14, egyenként hatvanperces bemutatóval készülnek, amelyek végén kérdéseket lehet feltenni, illetve a résztvevők megvitatják a felvetett témákat.
A jelentkezési lapokat a felsőoktatási intézmény portaszolgálatánál kell kérni, majd ezeket kitöltve beledobni a bejáratnál elhelyezett gyűjtődobozba, illetve online is be lehet iratkozni. A nagy előadóterembe 180 személy fér be, amennyiben ennél többen jelentkeznek, idén is vetítést tartanak a kis aulában, a teremelosztásnál pedig a jelentkezési sorrendet veszik figyelembe. A program befogadóképessége azonban véges, legtöbb 300 személy vehet részt az Ezüst Akadémián.
Csíki Adél, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa tegnap azt is elmondta: tavaly közvélemény-kutatást végeztek, ennek alapján állították össze az idei programot. A szervezőket is meglepte, hogy a válaszadók komolyabb, tudományosabb témákra kíváncsiak, a legidősebb résztvevő, egy 90 éves úr például a csillagászat iránt érdeklődött. Idén így történelmi, biológiai, irodalmi, közéleti, egészségügyi és csillagászati előadásokra várják a jelentkezőket – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Anyaországi fiatalok tanulmányúton
Öt nap alatt sok téma felől érdeklődtek Székelyföldi régiónkban azok a középiskolás magyarországi fiatalok, akik a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány jóvoltából jöttek mihozzánk. Sepsiszentgyörgyön kívül a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai karán találkoztak az ottani szervezőkkel és egyetemi hallgatókkal.
Tanulmányútjukon eljutottak a szinajai királyi kastélyba, Törcsvárra, protestáns istentiszteletet hallgattak Olthévízen, megtekintették a felújított kőhalmi várat, a Minden poklokon keresztül című regénye kapcsán idézték Jókai Mór emlékét, ismerkedtek Brassóval és Segesvárral, városunkkal, a Szent Anna-tóval és a Mohossal. Csíkszeredában interaktív csapatösszerázó foglalkozások során barátkoztak az egyetemistákkal, ahol dr. Makó Zoltán dékán és négy jeles középiskola vezetősége fogadta őket, jelen volt az alapítvány által támogatott Vincze Boglárka egyetemi hallgató és Onodi Henrietta XI. osztályos tanuló. Az alapítvány arra törekszik, hogy kapcsolatai révén felkutassa a hátrányos helyzetű, határokon túl élő fiatalokat, hogy egyetlen diák se kallódhasson el ennek okán, s hogy később visszatérhessenek szülőföldjükre. A mi támogatottunk a Csíkszeredai Imets Tamás, aki 17 évesen megnyerte az Ifjúsági Innovációs versenyt, és az elmúlt héten ő volt az egyik, aki Magyarországot képviselte Brüsszelben az ottani EU-s versenyen. Az alapítvány csapata Illyefalvat, a Keresztény Ifjúsági Központot választotta szálláshelyéül. (sikó)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elkezdődött a tanév a Sapientia Csíkszeredai karán
Tizenhatodik tanévét nyitotta meg hétfőn a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara – számol be Iszlai Katalin a kronika.ro-n.
A tanévnyitón elsőként Zsigmond Barna Pál magyarországi főkonzul szólt a hallgatókhoz, hangsúlyozva, hogy nem a problémákra, hanem a megoldásokra kell koncentrálni. „Megnyitása óta a Sapientia egyetem élő bizonyítéka annak, hogy van megoldás a problémákra, csupán bátorságra, kellő akaratra és kitartásra van szükség” – emelte ki a főkonzul.
Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke arra ösztönözte a gólyákat, hogy az egyetemen megszerzett tudást itthon használják. „Rajtatok is múlik Székelyföld jövője, mindenki igyekezzék hozzátenni azt a pluszt, ami ezen az egyetemen kapható” – kérte Barti.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kifejtette, nem az a fontos, hányan iratkoznak az egyetemre, hanem az, hogy hányan fejezik be. Hozzátette, még az sem fontos, hányan végzik el az egyetemet, hanem az, hogy mivel mAradnak, mit tudnak felhasználni abból, amit elsajátítottak.
Dr. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának dékánja a bizalom fontosságát hangsúlyozta, majd András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket. Nevükben Mándoki Bernadett elsőéves kommunikáció és PR-szakos hallgató szólt a résztvevőkhöz, majd Makó Zoltán dékán vezetésével az elsőévesek ünnepélyes esküt tettek, utána pedig Csapai Árpád egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész megáldották az ünneplőket – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Újabb tanévnyitó a Sapientián: elkezdődött az Ezüst Akadémia
Idén is hatalmas érdeklődés övezi a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara 50 év fölöttieknek szóló oktatási programját. Az Ezüst Akadémia második tanévét nyitották meg szerdán a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában.
Az ünnepélyes keretek között megtartott tanévnyitón Makó Zoltán, a felsőoktatási intézmény dékánja szólalt fel elsőként. Mint mondta, az Ezüst Akadémiára jelentkező közel 600 személlyel a csíki egyetem hallgatói összlétszáma körülbelül 1400 főre tehető. „Ez annak is köszönhető, hogy a közösségünk kezdi megérezni, hogy a Sapientia az ő egyeteme is. Azért jött létre, hogy a küldetését, azaz Székelyföld fejlődését, fiataljaink itthon maradását segítse” – hangsúlyozta a dékán.
Csige Sándor Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja a következőképpen fogalmazott: „Ezüst Akadémia, ami aranyat ér. Ez a felnőttképzés lehetővé teszi az itt élő magyar közösség számára a korszerű, naprakész információk rendszerszerű megismerését. Emellett segít, hogy a résztvevők találkozzanak, véleményt cseréljenek, így közösségformáló tényezővé váljanak és maradjanak egy olyan időszakban, amikor a közéleti dolgaink iránti érdeklődés sajnos meglehetősen alacsony”. A felsőoktatási intézmény szenátusának elnöke, Kása Zoltán elmondta, hogy a program elindítása előtt álmaiban sem gondolta volna, hogy ilyen sokan vesznek majd részt rajta. Épp ezért arra törekszenek, hogy e kezdeményezést kiterjesszék mind a marosvásárhelyi, mind a kolozsvári intézményekre.
Az Ezüst Akadémia Oktatási Program a 2016-2017-es tanévben októbertől májusig biztosít minőségi kikapcsolódási és fejlődési lehetőséget az idősebbeknek. A program a tavalyi mintájára készült, azaz minden második hét szerdáján tartanak előadásokat a Sapientia EMTE csíkszeredai helyszínén: összesen 14 hatvanperces prezentációval készülnek a szervezők, amelyek végén lehetőség lesz kérdéseket feltenni és azokat megvitatni.
Molnár Rajmond Székelyhon.ro 

Pénzidomár: segít anyanyelven is eligazodni a gazdasági életben
A Pénzidomár néven elindított gazdasági és pénzügyi vetélkedőt ötödik alkalommal szervezi meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, az OTP Bank Románia, illetve Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa.
Sajtótájékoztatón ismertették kedden a verseny céljait és menetét. A vetélkedő leginkább székelyföldi középiskolákat céloz meg, de várják minden romániai magyar tannyelvű iskola csapatának jelentkezését. Az elmúlt négy évben 824 jelentkezőt számláltak, ebből 240-en, azaz 60 csapat mérhette össze tudását az egyetem épületében.
A vetélkedő kétfordulós: először egy feladatlapot kell kitöltsenek a diákok, ennek beküldése jelenti tulajdonképpen a jelentkezést. A feladatlapok értékelését követően a legjobban teljesítő 12 csapat bekerül a második fordulóba. Tánczos Levente-József, az üzleti tudományok tanszékének oktatója kiemelte, ez a szám akár 16-ra is nőhet. A második fordulóban a Sapientia egyetemen egy esettanulmányt kell megoldjanak a továbbjutott csapatok: egy székelyföldi vállalkozás valós, aktuális problémáira kell megoldást találniuk. A szervezők kihangsúlyozták, fontosnak tartják, hogy anyanyelvükön tudjanak eligazodni a fiatalok a gazdasági életben is. A döntőt november 18–22. között szervezik meg.
„Nagy lemaradás van a térségben a jogi köznyelvet illetően, az emberek gyakran használnak olyan átvett kifejezéséket, mint például a faktúra vagy a kontroll. Ennek a versenynek az is célja, hogy a magyar nyelvű közgazdasági szakkifejezéseket és köznyelvet fejlessze, ezenkívül pedig felsőfokú közgazdasági képzésben részesülnek a diákok” – hangsúlyozta Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. Farkas László, az OTP Románia csíkszeredai fiókjának vezetője hozzátette, a bank kiemelten fontosnak tartja, hogy a székelyföldi fiatalok pénzügyi oktatásban részesüljenek, és bár a Pénzidomár egy verseny, vannak oktatási jellegű tulajdonságai is.
Iszlai Katalin Székelyhon.ro

Kutatások a Sapientia EMTE-n
A gazdasági fejlődés letéteményesei
Nemrég a Petru Maior Egyetemen, a Román Műszaki Tudományos Akadémia konferenciáján dr. Kolozsváry Zoltán arról értekezett, hogy merre tart az anyagismeret tudománya a XXI. század elején. A rendezvényen a Sapientia EMTE-t is képviselték, hiszen, bár fiatal egyetemről van szó, az oktatási intézményben is foglalkoznak a műszaki tudományok terén kutatással. Az említett esemény kapcsán dr. Balog Adalbert professzorral, kari kancellárral beszélgettünk.
– Tudomása szerint mennyire foglalkoznak Romániában komoly műszaki tudományos kutatással?
– Vannak olyan műszaki felsőoktatási és kutatóközpontok, amelyek kiváló szakemberekkel, kutatókkal rendelkeznek. Összességében nem állunk rosszul sem a szellemi tőke, sem az infrastruktúra területén, de természetesen sokkal több anyagi ráfordítás kellene az ország és az EU részéről, mivel az egyik legdinamikusabban fejlődő területről van szó. Lépést kell tartani a korral, így folyamatosan pótolni, cserélni kell a berendezéseket, a különböző műszereket ahhoz, hogy a mai követelményeknek és igényeknek megfelelő kutatást végezhessünk bármely műszaki területen.
– Miként ösztönzik a kutatást az EU-tag Romániában?
– Vannak EU-s és hazai kutatásra szánt pályázati kiírások. Ezek elég komoly anyagi támogatást jelentenek. Jelenleg is több ilyen pályázat kiírását várjuk a Sapientián is.
– Ezt azt jelenti, hogy az egyetemnek van elképzelése, kutatási terve, programja?
– Jelenleg az anyagtudományok, folyamatirányítás, beágyazott rendszerek, robotirányítás, villamos hőtechnika, fogaskerékhajtások, mechnizmusok és robotok, biológiai méréstechnika és jelfeldolgozás, biometrikus hitelesítés, mesterséges intelligencia, növényvédelem és fajtarezisztencia, kertészeti tudományok terén folynak műszaki jellegű kutatások. Ez igen széles skála, ami bizonyítja, hogy, amint ön is említette, bár az egyetemek között fiatalok vagyunk, igen komoly szellemi tőkével rendelkezünk, amelyet a kutatás terén is hasznosítunk mind a diákok, mind a tanárok részéről.
– Konkrétabban milyen kutatási programok vannak folyamatban a Sapientia marosvásárhelyi karán?
– Új biológiai méréstechnikai eljárások fejlesztésével, korszerű analóg és digitális jelkondicionáló technikák bevezetésével, illetve a beágyazott mérőhálózatok fejlesztésével foglalkozunk. Újrakonfigurálható áramkörökre, illetve mikrovezérlőkre épülő, digitális áramkörökön megvalósított beágyazott rendszereket tervezünk. Folyamatban van a rendszer kivi-  telezése, tesztelése. Ezenkívül folyamatban van a noninvazív EEG jelek mérése és feldolgozása a neuroprotézis típusú rendszerek vezérlése és szabályozása céljából. Egy igen érdekes korszerű technológiával is kísérletezünk: a klaszterező és részlegesen felügyelt klaszterező algoritmusok, evolúciós algoritmusok digitális jel- és képfeldolgozásával a beszédtechnológiában, amely a folyamatos beszédfelismerés, beszédszintézis, nyelvi erőforrások fejlesztésében nyilvánul meg. Tanulmányozzuk az alkalmazást nagy adatbázisokkal, élettani rendszerek modellezésével és szimulációját valamint a protein együtthatási hálózatainak virtualizációs technikáit. Egy másik ilyen kísérlet a hőkezelés plazmájának tanulmányozása lokális plazmadiagnosztikai módszerrel, a különböző acélok hőkezelését nitrogén-hidrogén plazmában, DCPN, illetve ASPN módszerrel. Vizsgáljuk a reaktív plazmaporlasztási folyamatban megvalósított vékony rétegek növekedési mechanizmusát a gázösszetétel és mikroszerkezet vonatkozásában. Követjük a folyamatparaméterek optimalizálását, a reaktív gáz hozamának függvényében tanulmányozva a (Ti, Al, Si, N) összetételű vékony rétegeket. Ennek keretében transzmissziós elektronmikroszkópos szerkezetvizsgálatot végzünk a TEM módszer alkalmazásával a nanokristályos vékony rétegek mikroszerkezetének feltárása céljából. Vizsgáljuk az oxigén adalékelem hatását a TiN alapú vékony rétegek mikroszerkezetének kialakulásában. Ugyanakkor tanulmányozzuk a textúra kialakulását ellenőrzött paraméterű modellkísérletekben a megvalósított TiOxNy rétegek esetében az adalékelemek koncentrációja függvényében. Követjük a plazmaállapotot a két reaktív gázt használó porlasztási folyamatban. Ugyanakkor az optikai spektrum és a tömegspektrum mérése által egy adaptív szabályozási rendszert fejlesztünk ki. Egy másik szakterületen, a teljesítmény-elektronika terén a villamos hajtások és ipari folyamatok irányítását vizsgáljuk. Dolgozunk a teljesít-ményelektronikai konverterek, villamos hajtások, villamos hőtechnikai alkalmazások, valamint ezek irányítási eljárásainak a fejlesztésén. Egy komoly, talán a tudományos-fantasztikus filmekben látott módszerrel, a biometrikus hitelesítéssel is kísérletezünk. Ez elsősorban az online aláírás ellenőrzésére vonatkozik, szenzoradatok alapján, mozgásformák felismerésével. Ennek egyik érdekessége a billentyűzés ritmus alapú jelszó ellenőrzése mobil eszközökön. Folyamatban van még a veszélyes környezetben dolgozó robotok számára a távvezérlésre alkalmazható irányítási algoritmusok, pályatervezési eljárások, valamint kommunikációs protokollok kidolgozása.
– Valóban igen széles skálán mozog mindaz a tudományos kutatás, amellyel foglalkoznak a Sapientián, nem maradnak le bármely más egyetemtől, vagy kutatóközponttól, ahol az említett területeken a csúcstechnológia innovatív folyamatain dolgoznak. Mindez talán garancia lehet arra is, hogy a Sapientia EMTE műszaki karán végzett diákok bárhol megállják a helyüket. Van-e visszajelzés arról, hogy milyen eséllyel helyezkedhetnek el azok a diákok, akik itt a műszaki szakokon kiválóan fejezték be egyetemi tanulmányaikat, netán részt vettek valamely kutatási programban?
– A diákok a négy év alapképzés és két év magiszteri (mesteri)fokozat során teljes jogú tagjai lehetnek a kutatócsoportoknak, az eredményeket hazai és magyarországi tudományos diákköri vagy más konferenciákon ismertethetik. Mindez komolyan hozzájárul később, a szakmában való elhelyezkedéshez. A legjobb diákok nyilván doktori képzésen is folytathatják tanulmányaikat. Általában a szakmában való elhelyezkedés nem gond műszaki területen. Nagyon örülünk annak, hogy minden évfolyamon vannak szép számmal a kutatás iránt érdeklődő hallgatók, néhányan jelenleg oktatóinkká váltak.
– Mit kellene tenni azért, hogy a kutatás fellendüljön Romániában az egyetemeken?
– Visszatérnék arra, amit már említettem: nagyobb anyagi hátteret kellene biztosítani az innovációnak, előtérbe helyezve az alkalmazott műszaki kutatásokat, mivel ezek jelenthetik az egyik legnagyobb szellemi tőkét egy adott országnak. Az eredményeket, a találmányokat, a különböző technológiai fejlesztéseket a legnagyobb cégek is keresik, alkalmazzák, s ezzel együtt a kiváló szakembereket. Ez lehet a gazdasági fejlődés valódi garanciája, jövője.
Vajda György Népújság (Marosvásárhely)

A gyógyítás székelyföldi apostolai
Tudományos konferenciát tartanak pénteken a Magyar Tudomány Napja alkalmából a Sapientia egyetem csíkszeredai karán, a 15-ös teremben.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület (EME) Csíki Fiókegyesülete, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa és a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának közös szervezésében megvalósuló esemény megnyitóját reggel 9 órától tartják.
A gyógyítás székelyföldi apostolai című konferencia célja egy szakmai pálya sajátos területének művelőire irányítani a figyelmet: számba venni azokat a 19. század végi, 20. század eleji, két háború közötti és utáni orvosokat, akik vidéken éltek, gyógyító szakintézmények hiányában teljesítettek elkötelezett és önzetlen népszolgálatot a falusi lakosság gyógyítása és egészségügyi nevelése érdekében. Ugyanakkor tudományos munkát, kutatásokat végeztek. Munkájukat magas küldetés- és töretlen felelősségtudat jellemezte, a szakmai deontológia máig ható példaképei voltak – tájékoztatott Balázs Lajos, EME Csíki Fiókegyesületének elnöke.
Az emlékező tudományos konferencia első előadását Ábrahám Zoltán tartja 9 óra 15 perctől Az 1959–1960-ban Marosvásárhelyen végzett orvosok kihelyezése és helytállása címmel. 10 órától Cseke Gábor Orvos az orvosról – Erkölcsi minták a székelyföldi gyógyászatban (dr. Fejér Dávid / dr. Kercsó Attila) címmel tart előadást, majd Daczó Katalin Algyógytól a csíksomlyói ferencesek kriptájáig témában értekezik. Ezt követően Derzsi-Élthes Éva Életképek egy orvosi pályáról Balánbányától Csíkmadarasig című előadását lehet meghallgatni. 11.30-tól Nagy Benedek dr. Nagy Andrásról beszél, majd Oláh-Gál Róbert A Ferenc József Tudományegyetemen végzett első székelyföldi orvosok című előadása következik. 12 óra 10 perctől Sztojka Tamás Két zsidó orvos Kászonban, 12 óra 30 perctől Veress Albert Apostolként Moldovában, 12 óra 50 perctől pedig Virágh Attila Dr. Gernád Jenő munkássága című előadása szerepel a konferencia programjában.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

Erdélyben tart előadásokat Wittner Mária
A Magyar Szabadság Éve keretében zajló kolozsvári rendezvénysorozat végéhez közeledve a Kincses Kolozsvár Egyesület meghívására Erdélybe érkezik Wittner Mária, az 1956-os Emlékbizottság védnöke, az 1956-os forradalom és szabadságharc emblematikus alakja, akivel november 15–19. között Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Nagyváradon találkozhatnak az érdeklődők.
Wittner Mária élete nem volt egy leányálom: alig múlt 19 éves, és már a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában harcolt Magyarország szovjet uralom alóli felszabadításáért. A sebesültek ellátásában, de fegyveres összetűzésekben is részt vett. November 4-én, a szovjet katonai invázió első napján az Üllői úton megsebesült. 1958. július 23-án, 21 éves korában ítélték halálra. Mintegy kétszáz napot töltött az akasztófa árnyékéban, majd miután a bíróság életfogytiglanra változtatta az ítéletet, tizenegy évet a Kádár-rendszer szigorított börtöneiben tartották fogva. Az utolsó forradalmárok között szabadult, és a rendszerváltozásig folyamatos megfigyelés alatt élt.
Mindezekről beszél erdélyi előadókörútján, az alábbi program szerint:
2016. november 15., 18 órakor – Kolozsvár, Sapientia EMTE Kolozsvári Kar, Aula Magna (Tordai út/Calea Turzii 4. sz.);
2016. november 16., 18 óra 30 perckor – Marosvásárhely, Deus Providebit Tanulmányi Ház, Szent Mihály terem (Rózsák tere/Piața Trandafirilor 61. sz.);
2016. november 17., 18 órakor – Székelyudvarhely, Tamási Áron Gimnázium, Nyirő József terem (Baróti Szabó Dávid utca 32. sz.);
2016. november 18., 18 órakor – Csíkszereda, Sapientia EMTE Csíkszeredai Kar nagy aulája (Szabadság tér, 1. sz.);
2016. november 19., 18 órakor – Nagyvárad, Partiumi Keresztény Egyetem díszterme (Városháza/Primăriei 27. sz.)
A beszélgetéssorozat főszervezője a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem, partnerségben Magyarország Kolozsvári és Csíkszeredai Főkonzulátusával, a Vásárhelyi Forgataggal, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Polgári Egyesülettel és a Civil Kurázsi Egyesülettel. A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja – írja a Kincses Kolozsvár Egyesület sajtószolgálata.
itthon.ma//kult

Péntek János: a mindennapokban kell rendben lenni a nyelvhasználattal
Nyelvhasználat időben és térben címmel tartott előadást kedden Csíkszeredában a magyar nyelv napja alkalmából. A rendezvényen erdélyi egyetemi tanárok és szaktekintélyek a magyar nyelv használatának történelmi aspektusairól és aktuális gyakorlatokról, valamint a veszélyekről értekeztek.
Péntek János akadémikus (fotó), az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke A magyar nyelv kiteljesedése és felemelkedése. Az 1844. évi II. Törvénycikk címmel tartott előadást, majd Magyari Sára (Partiumi Keresztény Egyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszék) Szóhasználat időben és térben – a fegyelem iskolai képének változásáról beszélt. Ezt követően Lajos Katalin (Sapientia EMTE, Csíkszereda, Humántudományok Tanszék) Ünnepnapok és hétköznapok a magyar helyesírásban tematikában értekezett, majd Iskolák veszélyben címmel beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatót tartottak. Kiss Tamás társszerzővel, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársával Tódor Erika-Mária, a Sapientia EMTE, Csíkszereda, Humántudományok Tanszék oktatója beszélgetett.
Mint ismert, a magyar nyelv napját 2011-től november 13-án ünneplik szerte a Kárpát-medencében, 1844-ben ezen a napon lett ugyanis hivatalos a magyar nyelv az államigazgatásban és közoktatásban. Románia hivatalosan 2015-ben csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
Péntek János akadémikus előadásában az 1844-es törvény előzményeire világított rá, köztük az 1825. november 3-án megalakult Magyar Tudományos Akadémiára is kitért. Előadása végén a Romániában is hivatalosan megünnepelhető magyar nyelv napjáról elmondta: „nem tudok mit kezdeni vele, és azért nem tudom pontosan elhelyezni, mert 1990-től mi minden évben megünnepeltük a magyar nyelv napját, soha senki nem korlátozott benne. Nekünk a mindennapokban folyamatosan gondjaink vannak a magyar nyelv használatával.”
Úgy véli, ha a mindennapokban rendben vagyunk a nyelvhasználatot illetően, akkor jöhetnek az ünnepnapok. Hangsúlyozta, a magyar nyelv legyen hivatalos, tűnjön el minden szintről a magyar nyelvvel kapcsolatos korlátozás és hátrányos megkülönböztetés. A hazai oktatásban a tananyagban is van magyar ellenesség és magyar nyelv ellenesség – ezeket kellett volna megoldani előbb. „Azt szeretném, hogy legyenek nyugodt hétköznapjaink. Mindenki a nyelvhasználatban, kellő bátorsággal, méltósággal úgy beszéljen, ahogy ő akar, ahogy ő szeret, ez a normális. Tessenek önök is a magyar nyelvre olyan nyitott lélekkel és tisztelettel gondolni, ahogy egy magyarul beszélő embernek kell” – biztatta a hallgatóságot.
Az eseményt Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Humántudományok Tanszéke és a Spektrum Oktatási Központ szervezte.
Péter Beáta
Székelyhon.ro

A terror éveiről
Hogy soha többé meg ne ismétlődhessen! 
A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, valamint Magyarország csíkszeredai főkonzulátusa szervezésében Sepsiszentgyörgyön, a munkaszolgálatosok emlékművénél emlékeztek meg szombaton a második világháború után szovjet kényszermunkatáborokba hurcoltakról, illetve a román hatóságok által 1950–1961 között munkaszolgálatra kényszerítettekről.
Elsőként Török József, a Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szervezetének elnöke szólt mindazokhoz, akik a csípős szél ellenére is összegyűltek, hogy leróják kegyeletüket az ártatlan áldozatok emléke előtt. Az anyaország képviseletében fejet hajtó dr. Csige Sándor Zoltán,vezető főkonzul rövid beszédében az emlékezésnek a hasonló borzalmak elkerülésében játszott fontos szerepére hívta fel a figyelmet, majd felolvasta az anyaországi Gulág Emlékbizottság üzenetét. Ebből azt is megtudhattuk, hogy 700-800 ezer magyar állampolgárt hurcoltak az egykori Szovjetunió területére, akik közül csupán 450-500 ezer tért vissza a szülőföldjére, a többiek ugyanis elpusztultak a terror és fizikai megterhelés kettős súlya alatt. A továbbiakban a csíkszeredai Szekeres Adorján olvasott fel egy részletet Adorján Sándor egykori hadifogoly Milyen is az a Szibéria című művéből, majd a jelenlévők megkoszorúzták az emlékművet.
A főhajtás a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékházában folytatódott, ahol a városvezetés képviseletében Tóth-Birtan Csaba alpolgármester emlékezett az elhurcoltakra. Ezt követően Kósa István, a Sapientia Egyetem csíkszeredai karának dékánja a gonosszá válás folyamatát elemezte, végül pedig Benkő Levente történész vezette be hallgatóságát a lágerek és gyűjtőtáborok embertelen világába, adatokkal tűzdelt előadásában. 
Bedő Zoltán Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Együttműködés az egyetemmel (Kézdivásárhely)
Bokor Tibor polgármester és dr. Makó Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának dékánja a kézdivásárhelyi városházán együttműködési megállapodást írt alá, amelynek legfőbb célja egymás támogatása különböző területeken és programokban.
A hivatalos dokumentum szerint Kézdivásárhely önkormányzata lehetőségeihez mérten segítséget biztosít a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának egyetemi és tudománynépszerűsítő tevékenységében, valamint szakmai, gyakorlati tapasztalatainak átadásával és gyakorlati helyszín biztosításával segíti a csíkszeredai kar oktatási tevékenységét.A megállapodás tartalmazza azt is, hogy a Sapientia szakmai és tudományos tevékenységekkel támogatja az önkormányzat és a polgármesteri hivatal tevékenységét, eszerint az egyetem közreműködne Kézdivásárhely általános fejlesztésében, különös tekintettel a gazdaság, turisztika, oktatás, környezetvédelem és fenntarthatóság területén.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezüst Akadémia Kézdivásárhelyen
A nagy sikerű, ötven év fölöttiek számára meghirdetett Ezüst Akadémia Oktatási Program hamarosan Kézdivásárhelyen is elérhetővé válik, február 16-áig lehet jelentkezni az ingyenes előadássorozatra – hangzott el tegnap a sajtótájékoztatón, amelyen dr. Makó Zoltán dékán, Bakk-Vitális Mária Kinga, a Pro Sanitate Alapítvány elnöke, Bokor Tibor polgármester, Ráduly Attila, a Zöld Nap Egyesület elnöke, dr. Kósa István dékánhelyettes és Tamás Zsuzsa főtitkár volt jelen.
Bokor Tibor elöljáróban elmondta, hogy a közelmúltban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karával együttműködési szerződést írt alá. A céhes város polgármesteri hivatala, látva a csíkszeredai program sikerességét, felkérte az egyetemet, hogy lehetőségeihez mérten valósítsa meg a programot Kézdivásárhelyen is.  Makó Zoltán dékán arról számolt be, hogy Csíkszeredában a 2015/2016-os tanévben indították el magyarországi mintára az Ezüst Akadémia Oktatási Programot. A nyugat-európai, illetve magyarországi partneregyetem példáját követve, 2015-től új előadás-sorozatot indítottak, amelynek célközönsége Csíkszereda és a környékbeli települések 50 év fölötti korosztálya volt. A 2015/2016-os tanévben több mint 250 jelentkezővel indult a program, majd hatalmas meglepetésükre a 2016/2017-es tanévben a jelentkezők száma elérte a 600-at, ami nagy kihívás elé állította az intézményt. Így jelenleg Csíkszeredában két csoportban, közel 600 résztvevővel zajlik az Ezüst Akadémia. Sikertörténet – hangsúlyozta a dékán  –, mivel segítségével az ötven év fölötti korosztályt kimozdították otthonról, új barátságok születtek, osztálytalálkozókat szerveztek. A program számos közérthető előadást foglal magába. Nagy tudományterületet fognak át, ugyanakkor hasznos tanácsokkal látják el a résztvevőket. Az előadók között szerepelnek mind hazai, mind külföldi nevek, hogy minél színvonalasabb programot kínálhassanak az érdeklődőknek. Az előadásokat hatvanpercesre tervezik, a végén van lehetőség a kérdések feltevésére és megvitatására. 
Tamás Zsuzsa főtitkár, a projekt szervezője elmondta: a 2016/2017-es tanév második félévében, február 23-tól minden második hét csütörtökén 16.30-tól tervezik az előadásokat, összesen hetet, a Vigadó színháztermében. Az előadások hetven százalékán részt vevő Ezüst Akadémia-hallgatók év végén tanúsítványt kapnak. Az ünnepélyes megnyitót az első előadással kötik össze. A február 23-i előadó dr. Kádár Annamária, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, aki Én, mint a saját mesém hőse címmel tart előadást. A további előadók: Mara Gyöngyvér, Gundel János, Szántó Zoltán, Bakk Miklós és Tapodi Zsuzsa. Az Ezüst Akadémia program keretében szervezett előadás-sorozat térítésmentes, a jelentkezők ingyenesen és önkéntesen vehetnek részt rajta. Részvételi szándékukat  a jelentkezési lap kitöltésével jelezhetik 2017. február 16-ig. A jelentkezési űrlap megtalálható az egyetem honlapján (csik.sapientia.ro) is, valamint a Vigadó Művelődési Ház portáján és a partnerintézményeknél. A kitöltött jelentkezési lapokat a Vigadó portájára kérik letenni, az erre kijelölt gyűjtődobozban. 
Bakk-Vitális Mária Kinga, az oktatási program főtámogatója arról beszélt, hogy az Ezüst Akadémia már első hallásra nagyon megtetszett neki. Bakk Miklós politológustól értesült a programról, a részletekről Kósa István dékánhelyettessel levélben egyeztetett, és örömét fejezte ki, hogy ilyen nagyszerű kezdeményezést támogathatnak. „Az Ezüst Akadémia több mint egy jó cél, hallgatói végzettségüktől függetlenül tanulhatnak az előadásokból, aktuális témákban informálódhatnak, sokkal személyesebb formában, mint a világháló. A Pro Sanitate Alapítvány besegít a kezdeményezés kivitelezésébe és szervezésébe, valamint anyagiakban is támogatja. Örvendek, hogy itt van Ráduly Attila is, hisz egységben az erő, és ahányszor mi összefogtunk a Zöld Nap Egyesülettel, mindig  hasznos és jó dolgok születtek. Mindazok nevében, akik majd beiratkoznak az Ezüst Akadémiára  – magamat is  beleértve –, köszönöm a dékán úrnak, hogy választásuk Kézdivásárhelyre esett, és nagy érdeklődéssel várom az első előadást” – mondotta többek között a Pro Sanitate Alapítvány vezetője. A projekt harmadik partnere, a Zöld Nap Egyesület szakmai tapasztalattal járul hozzá a megvalósuláshoz.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bemutatják a felmérés eredményeit (Háromszéki közösségi alapítvány)
Pénteken mutatják be az érdeklődőknek a Háromszéki Közösségi Alapítvány (HKA) felkérésére a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának kutatói által készített felmérést a háromszéki vásárlói szokásokról. A Helyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos preferenciák Háromszéken című jelentés az alapítvány készülő kampányát alapozza meg, célja a közösség gazdasági megerősítése.
A 2016 novemberében és decemberében készült felmérés célja, hogy feltárja a helyi termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos fogyasztói tapasztalatokat és elvárásokat a háromszéki fogyasztók körében. Amint a kutatás kivitelezői, dr. Nistor Laura és dr. Telegdy Balázs, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának oktatói az előszóban fogalmaznak: a kutatás kvantitatív és kvalitatív módszerrel készült, előbbi egy standardizált online kérdőíven keresztül vizsgálta a fogyasztók preferenciáit, utóbbi a fókuszcsoport módszerével a fogyasztói preferenciák mélyebb megértését, a helyi termékek tágabb kontextusokba való helyezését tűzte ki célul. A kutatási jelentés két részre oszlik, első része a kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti, míg a második a fókuszcsoportos vizsgálat fontosabb következtetéseit összegzi. Amint Bereczki Kinga, az alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, a pénteki bemutató elsősorban az érintett, vagyis helyi terméket és szolgáltatást előállító/nyújtó vállalkozóknak szól, hiszen ők azok, akik munkájukban hasznosíthatják az eredményeket. Ugyanakkor a helyi vállalkozók segítségével a Sapientia szakemberei kidolgozhatják azt a marketingstratégiát, amely az alapítvány hatékony kampányát segíti sikerre. A felmérés alapján ugyanis az alapítvány széles körű kampányt bonyolít le a helyi vállalkozások, termékek és szolgáltatások népszerűsítése érdekében – mondta az igazgató. A HKA akciója az első olyan előzetes felmérésen alapuló, átfogó, a helyi vállalkozókat, szakembereket is bevonó kezdeményezés vidékünkön, amely a helyi termékek és szolgáltatások ügyét, általánosabban fogalmazva a gazdasági patriotizmust kívánja erősíteni.
Ferencz Csaba
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezeket a könyveket nem sűrűn veszik meg a boltokban – mégis feltette rá az életét
Az első kötetet 1995-ben adta ki a csíkszeredai Státus Könyvkiadó, nemrégiben pedig a négyszázadik kötet is kijött a kiadó nyomdájából. Az elmúlt huszonkét évet a folyamatos munka, és nem kevés viszontagság jellemezte. Birtók Józsefet, a kiadó igazgatóját kértük meg, hogy elevenítse fel ezt az utat.
Ferencz Imre neve fémjelezte a Státus Kiadó első kötetét. Birtók József ekkor még a Magyar Szónál dolgozott újságíróként, az otthoni számítógépén készítette elő a könyvet – szerkesztette, tördelte – majd keresett egy nyomdát Csíkszeredában, amelyik kiadta. „Hosszú ideig azt gondoltam, hogy Csíkszeredában könnyű könyvet csinálni kiadóként, mert nagyon sok olyan ember volt, akinek szerkesztői tapasztalata volt, olyan emberek, akik megbízhatók, tudtak kezelni egy kéziratot, tudtak rajta dolgozni. Ugyanakkor 1995-ben már hat nyomda működött Csíkszeredában. És azt hittem, hogy végül is konkurencia lesz a nyomdák között, és kiadóként egész jól meg lehet élni egy ilyen piacon, ahol ekkora verseny van. Három év alatt rájöttem, hogy a nyomdászok rettentően okos emberek, jól ismerik a terepet, és mindig épp annyi pénzt kértek tőlem, amennyi volt a zsebemben. Nekem kiadóként a könyvek után pénzem soha nem maradt. Így 1999-ben vásároltam egy nyomdagépet. Alkalmaztam egy egyetemista legénykét, és arra kértem azt, akinek a nyomdájában volt az én gépem is, hogy tanítsák be. Végtelenül jóindulatúak voltak, csak jót tudok mondani arra a hangulatra, ami akkor Csíkszeredában létezett. Így alakult” – emlékezett vissza.
Egy idő után aztán Madéfalván szerelt fel egy saját nyomdát a kiadó. 1995 és 1997 között évente egy-két könyvet adtak ki, publicisztikai írásokat és szépirodalmi köteteket. Ahogy Birtók fogalmazott, ekkor még tanulták a szakmát. Aztán 1999-ben öt könyvet sikerült készíteni – köztük Oláh István verseskötetét és a Kristó Tibor által szerkesztett Kulákkönyvet. „Ez volt az az év, amikor úgy döntöttem, hogy az életemet erre teszem fel. Feladtam az addigi állásomat, és csak a kiadóval kezdtem foglalkozni. A társadalomtudomány volt az a terület, amelyiken elkezdtünk »dolgozni«, de a matematikától a teológián át a zenéig mindenféle területen adtunk ki könyveket. Ezeket nem lehetett csak úgy összelapátolni, mindenféle műhelyeket kellett megkeresnem. És végül is a kiadónak ez lett a lényege, hogy megtanuljunk együtt dolgozni olyan tudományos műhelyekkel, amelyek egy-egy területen megfelelő szakmai teljesítményt nyújtanak” – magyarázta a kiadó igazgatója.
Olyan műhelyekkel kezdtek együtt dolgozni, mint a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem matematika kara, az egyetem szatmári kihelyezett pedagógia tagozata, a sepsiszentgyörgyi közigazgatási kara vagy éppen a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. De a kiadott könyvek szerzői között találunk olyan „egyszemélyes tudományos műhelyeket” is mint Garda Dezső, akinek huszonhárom munkája jelent meg a Státusnál. „Ezek a műhelyek voltak végül is azok, amelyek felvittek minket. Alapvetően mindenkinek jó, ha hosszú ideig együtt tudnak dolgozni emberek. Megismerik egymást, ismerik egymásnak a jó és rossz oldalait, hosszú távon könnyebb harmonizálni bizonyos dolgokat. Meggyőződésem, hogy ez mindenkinek jó, legalábbis azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb szerzőnk, ha elkezdtünk együtt dolgozni, visszatér hozzánk.”
A Státus Kiadónak az ötvenedik könyve 2002-ben jelent meg, aztán 2005-ben a századik, 2009-ben a kétszázadik, 2012-ben a háromszázadik. Voltak olyan periódusok, amikor évente 45–48 kötetet is kiadtak. Időközben újabb és újabb együttműködések születtek, például a szegedi egyetem filozófia karával indított sorozatuk, a 15. kötetnél járó Lábjegyzetek Platónhoz című, amelyben kortárs filozófiai írásokat jelentetnek meg. Sokrétűen alakult a Sapientia EMTE társadalomtudományi karával és a csíkszeredai KAM-mal való együttműködésük. Ez nem csak annyiban merült ki, hogy egyetemi jegyzeteket adtak ki, oktatási segédkönyveket vagy konferenciaköteteket, hanem az együttműködésből jött létre több magyarországi kapcsolat is, mint például a gödöllői Szent István Egyetemmel vagy a Nemzetközi Gyermekmentő-szolgálattal való közös munka, akikkel több sorozatot is készítettek.
„2009-ben és 2010-ben úgy nézett ki, hogy nagyon jól megy nekünk: sokat dolgoztunk, sok munkánk volt, szép dolgokat csináltunk, úgy éreztük, boldogok vagyunk. Aztán egyszer csak leégett a nyomda. Ma sem tudjuk, hogyan történt, vagy miért, ebben az esetben minden racionalitást el kell felejteni. Földig égett a nyomdánk, buldózerrel takarítottuk el, és az összes addigi munkánkból származó megspórolt pénzünkből építettünk egy újat. Azóta is nyögjük. De felépítettük, újraindultunk és folytatjuk a munkát, mert ez volt az egyetlen lehetőségünk. Élünk.”
A kiadó igazgatója úgy véli, szerencsések is, mert mivel sokat dolgoznak kutatási, tudományos intézményekkel, bizonyos körökben nagy az érdeklődés a könyveik iránt, illetve az általuk megfelelő helyekre eljuttatott könyvek megtalálják az érdeklődőket. A kiadványaik döntő hányadát nem a könyvesboltokban vásárolják meg.
A négyszázadik
A kiadó négyszázadik kötete a Helyzetek és változások címet viseli. A Magyar Tudományos Akadémia a Domus pályázaton keresztül Domus-ösztöndíjjal éveken keresztül támogatta erdélyi kutatók munkáját. Ezeket a székelyföldi kutatásokat ismertetik azok a tanulmányok, amelyeket Bíró Zoltán és Bodó Juliánna professzorok szerkesztettek kötetbe. „Ez egy lépés az életünkben, mert nagyon reméljük, hogy egyszer még lesz ötszázadik is” – összegzett Birtók József.
Péter Beáta 
Székelyhon.ro

Lázár Ede: felelősségteljes szabadságra nevelni az egyetemistákat
A hallgatók elégedettségére szeretne alapozni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának új dékánja. Makó Zoltán volt dékán helyét márciustól vette át Lázár Ede egyetemi docens, korábbi dékánhelyettes, akivel jövőbeli terveiről, a tervezett változtatásokról, illetve magánéletéről is beszélgettünk.
– Bár eddig is aktívan részt vett az egyetem vezetésében, a dékáni pozíció újabb kihívásokkal, több felelősséggel jár. Miért döntött úgy, hogy jelentkezik erre a pozícióra? – A motivációm központi eleme a kihívás volt. Az előttünk álló feladatokat személyes kihívásnak tekintettem, és ez elsősorban a közgazdász végzettségemből, és a menedzsment, illetve marketing iránti érdeklődésemből fakadt. A dékáni pozíció egyre inkább egy menedzseri pozíció kell legyen: míg a kezdetekben sokkal több felelősség hárult a helyi vezetőkre, addig mára a szerepük jó értelemben átalakult, és lassan elválik a döntéshozói és az ügyintézői hatáskör. A Kari Tanács és a Szenátus meghozza a fő döntéseket, de sok olyan operatív döntést is meg kell hozni, ami a dékán felelőssége. A választási folyamat egyébként eléggé összetett: önkéntesen lehet jelentkezni a dékáni pozícióra, majd a Kari Tanács tagjai szűrik meg első körben a jelentkezőket. Ez azt jelenti, hogy azok a jelöltek közül választ a rektor, akik megkapják a Kari Tanács szavazatainak többségét.
– Milyen tervei vannak, milyen kihívások előtt áll az egyetem? – Nem a normatív igényeknek, azaz a törvényeknek, szabályoknak, előírásoknak való megfelelést látom most az elsődleges teendőnek, hanem a belső intenzív irányba való fejlesztést. Magyarán jobb oktatási és kutatási tevékenységet szeretnék, és a hallgatói elvárásoknak való megfelelést is fontosnak tartom. A minőségi mutatókat nem előírások mentén, hanem a hallgatók elégedettségére szeretnénk alapozni. Terveink között szerepel egy integráltabb információs rendszer kialakítása, amelynek eleme a hallgatói elégedettség a rájuk vonatkozó adatok és véleményeik összegyűjtése által. A mai kor meghatározó trendje, hogy nem csak a megszokott információforrásokból tájékozódunk, hanem sok egyéb eszköz is olyan adatokat szolgáltat számunkra, amelyek fontosak a döntések szempontjából. Nyilván nem a kontrollfolyamatok erősítéséről van szó, hanem arról, hogy minél több információt gyűjtsünk a hallgatókról, mert ezáltal egyéni igényeket tudunk kielégíteni. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ha akarunk, oda tudunk figyelni ezekre az egyéni igényekre, és ez pedagógiai szempontból egy nagy lehetőség. Emellett a kollégák véleményét is hasonló formában szeretném megtudni, hiszen az alkalmazotti elégedettség is nagyon fontos. A döntéshozatal javítása a cél ezáltal, hiszen nehéz olyan döntésről beszélni, amelyhez ne lenne szükség a hallgatók vagy az oktatók véleményére. Az is fontos célkitűzésem, hogy az egyetemre bejutó hallgatók minél nagyobb irányban szerezzenek diplomát, és értékesíteni tudják azt a munkaerőpiacon. A két kar egyesítésének számomra egy váratlan pozitív hatása volt az, hogy a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egyre jobban képviseli a hallgatók érdekeit. Ez nagyon fontos, hiszen a hosszú távú versenyképesség alapja az igényekre való odafigyelés. Hosszútávon számunkra nagyon fontos, hogy a HÖK ismerje a hallgatók jogait, és merje is kifejezni az igényeit. Azt tartom, hogy teljesítményt akkor várjunk el, ha az megfelelő mértékben jutalmazva van. Azok a hallgatók, akik amúgy is szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, és a HÖK esetében nyilvánvaló, hogy nem a pénz motiválja őket, jó motiváció lehet, ha az egyetem kifejezi elismerését irányukba egy ösztöndíj formájában.
– Ezen kívül milyen további változásokra van szükség az egyetem életében? – Az elődök nagyon jó alapokat fektettek le, ezért szilárd alapokra építkezhetünk. Misszióként azt tűztem ki, hogy felelősségteljes szabadságra neveljük a hallgatókat, és itt a szabadságon van a hangsúly. Gondolok itt a vállalkozás, az újítás szabadságára, arra, hogy a végzett hallgatók merjék megtalálni helyüket a világban, a vállalkozásban, az üzletben, és ezt felelősségteljesen tegyék. Több menedzsmentet vinnék a mindennapi működésbe, tervezek jobban odafigyelni arra, hogy a szervezet struktúrája megfelelőbb legyen, és az információs rendszer kiépítése is fontos célom. Első nap egy szimbolikus változást is eszközöltem, amikor elvetettem a bejáratnál található elválasztót. Olyan a személyiségem, hogy szeretem megkérdőjelezni mindazt, amit eddig megszoktunk. Néha próbálok úgy tekinteni az egyetemre, mintha most lennék itt először, illetve vendég vagy hallgató lennék, és ilyenkor tűnik fel, hogy felesleges egy-egy térelválasztó, vagy túl sötétek a folyosók. A változtatás nem rossz, és mindenkit arra buzdítok, hogy merjen változtatni. – Véleménye szerint a Sapientia oktató, vagy inkább kutató egyetemnek számít? – Ennek a kettősségnek léteznie kell minden helyszínen, hiszen szervesen összekapcsolódnak. Mesterkéltnek tartom e két dimenzió szembeállítását, bár tény, hogy az elsődleges missziónk az oktatás, azonban az is tény, hogy minőségi oktatást kutatási tevékenység nélkül nem lehet végezni. A működésünk ennek megfelelően működik, minden oktató tanít, és kutat is. Ezen kívül meg kell különböztetnünk a tudományos kutatásokat, amelyeknek a végeredménye egy-egy neves nemzetközi szaklapban való publikálás, és az egyéb gazdaságra és társadalomra vonatkozó kutatásokat. Vannak kollégák, ahol egyik vagy másik jobban érvényesül, de az a cél, hogy a 82 oktató egyensúlyban tartsa az oktatást és a kutatást. – Milyen az egyetem és a város, illetve az egyetem és a középiskolák viszonya? – Próbálunk tenni a kapcsolatok javításáért. Idén jelent meg az Egyetem a város szívében című kiadványunk, amely legalább annyira szól a városról, mint az egyetemről. Szinte minden oktatónk részt vesz valamilyen informális, társadalmi tevékenységben. Sokat professzionalizálódott a külső kommunikációnk, és nyitottunk azok fele, akik nem kifejezetten a mi célcsoportunkhoz tartoznak az Ezüst Akadémia, illetve a Kávéházi előadások által. Nagyon fontosnak tartjuk a társadalmi beágyazódásunkat, és azt, hogy odafigyeljünk a célcsoportunkra, azaz a középiskolás diákokra, akiket szeretnénk meggyőzni arról, hogy itt piacképes felsőoktatásban részesülhetnek. Ezért különböző versenyek és rendezvények formájában, illetve más programok által tartjuk velük a kapcsolatot. A gazdasági szférával nem annyira intenzív a kapcsolat, bár rengeteg potenciál lenne ebben. Arra buzdítom a gazdasági szféra szereplőit, hogy tegyenek próbára minket. A szakmai gyakorlatokra vonatkozóan szerződéseket kötöttünk több intézménnyel, és ez egy eszköz, amely lehetővé teszi a hallgatók könnyebb elhelyezkedését. Jó lenne a duális képzés irányába haladni, keressük ennek a megvalósíthatóságát is.
– Általános probléma a székelyföldi diákok körében a román nyelv hiányos ismerete, és sokan csak a munkavállalás pillanatában szembesülnek ennek hátrányaival. Mit tehet ez ellen az egyetem? – Egyik nagy problémánk ez, amelyet különböző módokon próbálunk orvosolni. Természetesen kitartunk amellett, hogy legjobban anyanyelven lehet elmélyülni egy-egy szakterületben, és rengeteg előnyét látjuk az anyanyelven való oktatásnak. Ennek ellenére a román nyelv ismeretének hiánya egy valós probléma, ezért a legtöbb szakon vannak olyan órák, amelyeket román nyelven tartanak, főleg az olyan tantárgyak esetben, ahol a román szaknyelv a mindennapos gyakorlat része. Ezen kívül román órákat is tartunk, ezek mennyisége szakonként változik, és néha úgy érezzük, hogy ez eredménytelen. Remélem, hogy nagyobb változást hoz az az újítás, hogy az 5-8. osztályosok olyan tankönyvet kapnak, amely megkönnyíti a román nyelv tanulását. Hajdanán a székely fiúk a katonaságban tanultak meg románul, és azt látom igen sok sikeres nálunk végzett hallgatónál, hogy ha olyan munkahelyre került, ahol a helyzet megkövetelte, egy év alatt meg tudtak tanulni románul. Ezért nem vagyok ebben a kérdésben borúlátó. Látom azt, hogy iskolában nem tudnak jól megtanulni románul, ellenben olyan környezetben, ahol rá vannak kényszerülve a használatára, már más a helyzet.
– A szerdai Kari Tanács ülésén választották meg a dékánhelyetteseket. Kik töltik be a jövőben ezeket a pozíciókat? – A kari vezetőtanács a dékánból, két dékánhelyettesből és egy kari kancellárból áll. Ezt a négy személyt úgy választottuk ki, hogy lefedje mind a négy általunk képviselt tudományterületet. Én képviselem a gazdasági szakcsoportot. Az egyik dékánhelyettes a humán szakcsoport képviseletében Pap Levente lett, ő felel a jövőben a kommunikációért, a külső kapcsolatokért, és a marketingért. A másik dékánhelyettes egy fiatal mérnök, Bodor Zsolt lett, akinek elsősorban az épület működtetésével kapcsolatos teendői lesznek. A kari kancellár Telegdy Balázs, a társadalomtudományi szakcsoport egyik oktatója lett. Ő az oktatás szervezéséért, és az információs rendszer kialakításáért felel. Szakmai szempontok alapján választottuk ezeket a személyeket, és nem csak egy címet szerettünk volna adni arra érdemes kollégáknak, hanem operatív vezetőket kerestünk.
-
Az ember a vezető mögött Lázár Ede Nagybányán született, de édesanyja munkájának köszönhetően két éves korától Gyergyószentmiklóson nevelkedett, illetve ott kezdte el tanulmányait a Salamon Ernő Líceumban. Elmondása szerint egész gyerekkorában, pontosabban középiskolai tanulmányainak végéig, 1991-ig jégkorongozott. Érettségi után egy kolozsvári közgazdasági képzésre jelentkezett, de személyek okok miatt egy év után úgy döntött, inkább Magyarországon folytatja tanulmányait. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen – amelyet ma Budapesti Corvinus Egyetemként ismerünk – öt évet tanult, ebből az első három mai értelemben alapképzésnek számított, a további kettő pedig szakosodásnak, azaz mesterképzésnek. Meghatározó mozzanat volt egyetemi évei alatt a Széchenyi István Szakkollégiumban való részvétel, amelybe több neves magyarországi politikussal járt, és a kötelező oktatás mellett neves előadókat hallgathattak meg. Egyetem után egy évig a Központi Statisztikai Hivatal ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézeténél dolgozott, azonban elmondása szerint többre vágyott, hiszen ebben a munkában nem volt elég szakmai kihívás. Ezután a TNS Hungary piackutató cégnél helyezkedett el, és ezáltal rengeteg tapasztalatot szerzett a versenyszférában. A doktori címet is Magyarországon szerezte meg, 2002-ben iratkozott be a gödöllői Szent István Egyetem vezetés és szervezés képzésére. Magyarországon töltött évei alatt házasodott meg, egy szintén erdélyi származású lányt vett feleségül, akivel 2002 nyarán döntöttek úgy, hogy hazaköltöznek. Ezt követően egy ideig távmunkával dolgozott a TNS-nél, majd 2003 nyarán versenyvizsgázott Csíkszeredában a Sapientia üzleti tudományok tanszékén, ahol azóta is főállású oktatóként tanít. 2004-ben tanszékvezető helyettesnek, majd rövidesen Kari Tanács tagnak választották, így hamar belelátott az oktatás és kutatás szervezésének folyamatába. A dékánhelyettesi pozíciót 2013-tól a mostani kinevezésig töltötte be.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be a március elsejétől életbe lépett vezetőségváltást: Makó Zoltán volt dékán helyét Lázár Ede korábbi dékánhelyettes vette át.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Vetélkedőt szervez székelyföldi középiskolásoknak a Sapientia
Első alkalommal szervezi meg a Sulibörze – diákszemmel elnevezésű kreatív kommunikációs versenyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) csíkszeredai karának társadalomtudományi tanszéke a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen – olvasható a felsőoktatási intézmény közleményében.
A szervezők célja ösztönözni a székelyföldi középiskolás hallgatókat, hogy kreativitásukat alkalmazva olyan bemutatókat, információs anyagokat készítsenek, amelyek azt tükrözik, hogy miként látják diákszemmel iskolájukat, szakjukat, osztályukat. A versenyre IX–XII. osztályos tanulók jelentkezését várják, a diákok 3 vagy 4 fős csapatokat alkothatnak egy pedagógus irányításával. A diákok bármilyen kombinációban szervezhetnek csapatokat (egy csapatban lehet IX–X–XI–XII. osztályos diák is), és ugyanazon iskolából több csapat is jelentkezhet. A jelentkezési határidő április 10., 18 óra. A prezentációk benyújtásának határideje május 7., 18 óra.
A verseny első szakaszában digitális formátumban benyújtott pályamunkákat kell elküldeni, majd május 12-én kerül sor a zárórendezvényre, ahol a csapatok személyesen is bemutathatják munkáikat. Jelentkezni online lehet a suliborze@uni.sapientia.ro címen. A beküldött pályamunkákat és a bemutatókat egybevetve a szakmai zsűri díjazza a legkreatívabb és legjobban összeállított anyagot.
Molnár Rajmond / Krónika (Kolozsvár)

Első novelláskötetével jelentkezik Bíró Ernő
A társadalomban fellelhető értékrend romlása sarkallta arra, hogy nekifogjon írni, de időközben rájött, hogy csak a szépet és a szépről kell írni. A kolozsvári Bíró Ernő – az Imalánc nevű távimacsoport vezetője – első, az év elején megjelent, A döblec ára című novelláskötetét mutatják be április 11-én Csíkszeredában, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem épületében.
Bíró Ernő kolozsvári családapa. Informatikus, programozó, keresztény vállalkozó, hét gyermek édesapja. Keresztény értékrend jellemzi alkotásait – olvasható A döblec ára című novelláskötet hátlapján. Balog László, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának könyvtárosa, a kötet szerkesztője szerint a szerző a hit, a remény és a szeretet krónikása. Oly módon nevettet és ríkat, elgondolkodtat és kapcsol ki írásaival a mindennapok taposómalmából, hogy közben nem agyal, nincsenek vad, „szépirodalmi fikciók” írásművészetében, nem tálal képzelt világokat, nem próbál a képére és hasonlatosságára formálni bennünket, olvasókat, hanem csupán a múlt egy-egy szeletét, a gyakran kiüresedett, szeretetéhes mai világot, a jelent töredékeiben, széthullottságában mutatja fel – hangsúlyozza a könyvtárigazgató. A kötet előszavát Sebestyén Péter, marosvásárhelyi római katolikus pap jegyzi, aki rámutat, nem szokványos novellafüzért vesz kezébe az olvasó, hanem inkább amolyan szociográfiai írásokkal van dolga. Egy letűnt kornak a lelkekben még élő, azt mételyező lenyomataival szembesülhet, aki olvassa a kötetben levő írásokat. E kötet harminchárom darabja is jelzi, mennyire elszántan keresi saját hangját. Az írások stílusa széles skálán mozog: szerényebbre sikerült és remekbe szabott írások váltják egymást a kötetben. Ugyanakkor műfaji sokszínűség is jellemzi a kötetet: mementók, útikalauzok, csendéletek, interjúk, parodisztikus visszaemlékezések, drámai felütésű elbeszélések, novellák is megbújnak egyik-másik történetben. A szeretet ereje Bíró Ernő tizenhét éves volt, amikor az első novelláját megírta. Az akkori magyar szakos tanárnője azt javasolta, hogy akkor tegye le a tollat, és majd negyvenéves korában vegye fel. Ezt a tanácsot meg is fogadta, mert mint mondta, inkább reál beállítottságú volt, amolyan „kockafejű”, 2006-ban kezdett el újra novellákat írni. Kikívánkoztak belőlem az érzések. Érdekes, hogy a társadalomban fellelhető értékrend romlása sarkallt engem arra, hogy nekifogjak. Ez nem véletlen. Az elején, amikor egy-egy ilyen csíra megszületett, és valamilyen eredményformájú dolog domborodott ki, azt vettem észre, hogy mind savanyú, negatív kisugárzásúak ezek az érzések. 2005-ben felvállaltam egy nagy munkát: az erdélyi egyházmegye összes templomát lefényképeztem kívül-belül. Ezt öt éven keresztül csináltam, rengeteget utaztam, és rengeteg emberrel találkoztam. És nagyon sok helyzettel is találkoztam, amelyek egyáltalán nem voltak pozitívak. Emberek ezrei ültek a kocsimban mint utasok, akiket vittem valahonnan valahová. Nagyon sokat tanultam tőlük. De mindig mindenki csak panaszkodott. Egy idő után ezek bennem felgyülemlettek, igazgyönggyé merevedtek, és kiderült, hogy ezek az igazgyöngyök csúnyák. Nyolc-tíz írás után rájöttem, hogy a mai társadalom író személyiségei közül nagyon sokan vannak, akik ennek a trendnek hódolnak: megírni a társadalom piszkát, szemetét. Miután ebben így megcsömörlöttem, rájöttem, hogy csak szépet kell írni. Azért, mert az emberek szeretik azt, hogy valahol, valamikor, még ha csak legenda is, de volt egyszer egy szép, egy jó, egy olyan valami, aminek a vége pozitív lett, ahol az igazság győzött. Ahol a szeretet túltette magát az akadályokon. Miután elkezdtem gondolkodni, hogyan lehet ezt megírni, érdekes módon, a témák jöttek maguktól. Elémbe jöttek, ott voltak, csak meg kellett látni a szépet. És azután még inkább rádöbbentem arra, hogy azért látjuk a savanyút és a csúnyát, mert a köztudatban be van ez ékelődve, hogy minden savanyú, minden csúnya, minden rossz” – osztotta meg lapunkkal a szerző, aki azt vallja minden írásában, hogy mi magunk tehetjük a világot széppé. Imával alázatot gyűjteni Bíró Ernő rámutatott, hamarabb lett fotós, mint amatőr novellaíró, és a fotózás közben tanultakat a novellaíráskor is alkalmazza. „A rossz fotós photoshoppal készít jó képet a rosszból. A fotós menet közben meglát egy képet úgy, hogy az egész horizont előtte van, és abban ott van egy kép. Én soha nem állítom be a fényképezőgépemet. Egy jó tájfotó úgy lesz, hogy egyszerűen odamész és meglátod. A novellával ugyanez a történet: megtörténik valami, valaki elmesél valamit, vagy kipattan egy ötlet, de meg kell látni benne a csattanót. Az írásaimban lehet, hogy sok esetben a felvezetés hosszabb, mint a csattanó. Ezt a viccmondásból tanultam. Nem ugyanaz egy egy vicc, amikor el van mondva, és nem ugyanaz, amikor leírják. Ugyanez a helyzet a novellákkal is. Ha az ember csak úgy dióhéjba írja le a bevezetést, és utána rögtön rátér a tárgyra, és aztán rögtön elsüti a poént, akkor abból az izgalom kimarad. A csattanó benne lesz, de az izgalom kimarad. Ezért tartom fontosnak a felvezetőket.” A szerző 2008 óta feleségével, Bíró Jolán-Ilonával közösen vezeti az Imalánc nevű távimacsoportot, amelybe több mint kétszáz család csatlakozott az évek során, hogy csütörtök esténként együtt imádkozzanak. Mint mondta, mielőtt nekifog írni, akkor is imádkozni szokott. Minden, ami ebben a könyvben van, imádság után született. Mert akkor már nem én vagyok, nem az egóm akar kerekebb lenni és elhódítani a nap elől a teret, hogy itt horizont se legyen, csak az én egóm látszodjon. Nem. Pont fordítva kell legyen. Abban a pillanatban, amikor az ember imádkozik, alázatot gyűjt magába. És az alázat mellé jön a kegyelem. Ilyen egyszerű – összegzett.
Péter Beáta / Székelyhon.ro

Egyre népszerűbb a Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientia EMTE Csíkszeredai karán
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság és a Csíkszeredai Hallgatói Önkormányzat szervezésében múlt héten tartották a 2017-es Kari Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK) Csíkszeredában.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett konferencia lényege, hogy a hallgatók bemutathassák saját kutatási eredményeiket. A konferenciát Lázár Ede, az egyetem dékánja nyitotta meg, majd Máthé István, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság elnöke ismertette a konferencia szabályzatát és programját a résztvevőkkel. Ezután dr. Salamon Rozália Veronika tartott előadást Sörfőzés kezdőknek címmel. A második napon a TDK dolgozatok bemutatása következett: az előadások párhuzamosan zajlottak két helyszínen. A Nagy Aulában a Társadalomtudományi- és a Gazdaságtudományok szekció résztvevői mutatták be dolgozataikat, a félemeleti 12-es teremben pedig a Műszaki tudományok és a Humántudományok szekciók dolgozatai kerültek megvédésre. Máthé István, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta, a szakmai versenyre 30 hallgató jelentkezett 21 dolgozattal. „A korábbi évekhez képest sokkal több érdeklődő jött el, és nagy érdeklődés övezte a sörös előadást is Nagyrészt az egyetem hallgatói és oktatói hallgatták meg az előadásokat, de voltak külsős személyek is. Nem csak a zsűri, hanem a hallgatóság részéről is érkeztek kérdések, és a díjazások eldöntése sem volt egyszerű, ezért volt olyan eset, ahol a szoros pontszámok miatt két első díjat osztottak ki. A zsűri több dolgozat esetében is javasolta, hogy a szerzők menjenek tovább a májusban Kolozsváron megszervezendő Reál- és Humántudományok Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára” – idézte fel Máthé. Első helyezettek A zsűri, valamint a dolgozatértékelők pontozása alapján a Társadalomtudományok szekció első helyezettje Ábrahám Zita elsőéves Kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgató lett Szociodemográfiai jellemzők befolyása a tartalommegosztásra a Facebook közösségi oldalon című dolgozatával. A Műszaki tudományok szekcióban két első helyezést osztottak ki: Akácsos Beáta (Környezetmérnök szak, III. év), és Maxem Emese (Környezetmérnök szak, IV. év) Levegőminőségi vizsgálatok Csíkszeredában című dolgozatukkal, illetve Antal Dalma (Élelmiszeripari biotechnológiák szak, IV. év), Both-Fodor Márta (Élelmiszeripari biotechnológiák szak, IV. év), és Keresztes Imola (Fenntartható biotechnológiák mesterképzés, II. év) Transzkripciós mintázatok nyomonkövetése anyagcseremérnökséggel előállított baktériumtörzsekben című dolgozatukkal szerezték meg az első helyet. A Humántudományok szekció első helyezettje Kádár Krisztina-Adél (Román nyelv és irodalom – Angol nyelv és irodalom szak, III. év) Gender Roles in the Works of Mary Wollstonecraft and Mary Shelley című dolgozatával. A Gazdaságtudományok szekció első helyezettje Ágoston Norbert (Alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzés, II. év) Szakértői rendszer befektetési alapokhoz című dolgozatával.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

„Cserefának füstje hozta ki könnyvemet…”
Cserefának füstje hozta ki könnyvemet... – Néprajzi, művelődéstörténeti tanulmányok a moldvai magyarokról címmel és alcímmel jelent meg a Budapesten született, jelenleg a Gyimesekben élő Halász Péter nyugalmazott agrármérnök, néprajzkutató legújabb könyve 2015-ben a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában.
A több mint 450 oldalas tanulmánykötet néprajzi, tudománytörténeti írásokat tartalmaz a moldvai magyarokról. Halász Péter legújabb könyvét, a moldvai csángó magyar sors romlását ecsetelő kötetet kedd délután telt ház előtt mutatta be dr. Balázs Lajos néprajzkutató, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára a szerző jelenlétében. Halász Péter a moldvai magyarság kultúráját feltáró történeti és néprajzi kutatások egyik legmeghatározóbb tudósa, 1966-ban járt először Moldvában, s azóta is visszajár. Pár példával illusztrálta, hogy mi közük van a kézdivásárhelyieknek a moldvai magyarokhoz. Elmondta: itt, a Kantában járt iskolába a Forrófalván született Petrás Incze János minorita szerzetes, Klézse plébánosa, Domokos Pál Péter néprajzkutató, a csángók apostola innen nősült, itt tanított fiatal tanárként a Kantában 1933-ban, és itt él az utolsó gorzafalvi fazekas, néhai Aszalos Viktor unokája, Ionuţ Budău, aki tömbházlakásában fazekasműhelyt rendezett be. A könyvbemutatón csángó népdalokat énekelt a Csíkszeredában tanuló Kaszap Johanna pusztinai diáklány.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Itthon van a legnagyobb szükség a most végzettekre
Tizenharmadik ballagási ünnepségét tartotta szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara. A Szakszervezetek Művelődési Házában megrendezett eseményen 214 végzős hallgató búcsúzott az egyetemtől.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a felsőoktatási intézmény végzősei ballagási szentmisén vettek részt pénteken a csíksomlyói kegytemplomban, ahová népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. Szombaton, az utolsó egyetemi órát követően már talárban mentek át az egyetemi épületből a Szakszervezetek Művelődési Házába.
A köszöntőbeszédek sorát Dávid László, az egyetem rektora indította. Mint mondta, minden évzáró ünnepség mérföldkő a felsőoktatási intézmény életében, mivel az egyetem még csak alig több mint tíz éve alternatíva azoknak, akik felsőfokon folytatnák tanulmányaikat. Azonban – tette rögtön hozzá –, immáron az újkori erdélyi gondolkodás megkerülhetetlen ténye, hogy létezik a Sapientia.
Hathatósan hozzájárul a fiatal értelmiségiek itthon maradásához – fogalmazott még a rektor.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főnkonzulátusának megbízott vezetője felszólalásában kiemelte, az erdélyi magyaroknak van a legnagyobb szüksége az egyetem által kinevelt értelmiségiekre, mivel általuk erősebb, életképesebb közösség kovácsolható. Az egyetemet önökért működteti a magyar állam Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Azért működik, hogy önök magyarul tanulhassanak, mivel önökre és a tudásukra van szükség – intézte szavait az egyetem hallgatóihoz Farkas Balázs.
„Kedves hallgatók, azt kívánom nektek, hogy ragaszkodjatok az elveitekhez, mert az azt jelenti, vannak elveitek. A kompromisszum sose legyen kenyeretek, de legyetek udvariasak, mert a keresztény szeretet erre kötelez és tanít benneteket” – idézett Márton Áron püspök szellemiségéből Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az itthon, Székelyföldön való boldogulásról beszélt: nem igaz, hogy „itt csak minimálbéres fizetések vannak”, egyre inkább több és jobb lehetőség adódik a térségben.
Jó tanácsok az életre Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja felszólalásában arra bátorította a végzősöket, hogy ne féljenek mérlegelni, az általánosan elfogadottól, a divatostól és a politikailag korrekttől eltérni. Ezek mellett ne féljenek a megszerzett tudásukat, képességeiket, illetve lehetőségeiket kihasználni a saját és a szűkebb közösségük érdekében.
A dékán intelmei után az egyetemistáktól Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az egyetemtől pedig Horgas Beáta Katalin végzős hallgató búcsúzott. A beszédek után díjazták a csíkszeredai kar jó tanulmányi eredményt elért és közösség-összetartó tevékenységet vállaló végzőseit.
Molnár Rajmond Székelyhon.ro

Sapientiás ballagás: itthon maradásra kérték a diákokat
Kétnapos rendezvény keretében búcsúztatták el idén is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős diákjait. Az eseménysorozat fénypontja természetesen a ballagás volt, amelyen búcsúztatták és díjazták a legkiválóbb eredményt elért fiatalokat.
Pénteken délután a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezett ballagási szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, ahová a végzősök népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. A mise végeztével a templomkertben készítették el a már hagyományos, népviseletbe öltözött diákokat ábrázoló csoportképeket. Szombaton délelőtt 11 órakor ballagtak el „hivatalosan” is a sapientiások, az egyetem épületétől a főtéren át az ünnepség helyszínéül szolgáló, volt Szakszervezetek Művelődési Házába.
A diákokat, rokonaikat, a tanárokat, a jelenlévő elöljárókat Dávid László, az egyetem rektora köszöntötte elsőként. A 17 éves múltra visszatekintő egyetem alapítására emlékezett. Azt mondta, hogy ezt az egyetemet azelőtt elindították, hogy megalapították volna. Versenyt kellett akkor futniuk az idővel, de a létrejöttében azoknak az embereknek jár a legnagyobb köszönet, akik felhagyták sikeres tudományos életpályájukat Brassóban vagy Bukarestben, mert úgy érezték, hogy kötelezi őket az, hogy tegyenek ezért a régióért.
„Annyi nagyszerű és értékes fiatal születik a Székelyföldön, hogy pocsékolás lenne nem kinyitni nekik a kaput, hogy értelmiségi életet éljenek. Nem értek egyet azokkal a végzős diákokkal, akik azt mondják, hogy ’csak végezzek már egyszer, és úgy elhúzok innen, hogy porzik utánam az út’” – fogalmazott köszöntőbeszédében a rektor. Hozzátette, a Sapientia több mint egyetem, mivel hozzájárul a fiatal értelmiség itthon maradásához, közösséget teremt, és felújított épületével, az általa szervezett versenyekkel, eseményekkel, az Ezüst Akadémiájával, meghatározó tényezője Csíkszeredának, a környékének és az egész Székelyföldnek.
Farkas Balázs Magyarország csíkszeredai külképviseletének ideiglenes ügyvivő konzulja kifejtette a diákoknak, hogy a ballagás napja nemcsak nekik, hanem az egész közösség számára fontos esemény. Hozzátette, hogy életük azon szakasza kezdődik, amikor az eddig összegyűjtött tálentumokkal el kell kezdeniük helyesen sáfárkodni.
Ráduly Róbert Kálmán nemcsak Csíkszereda polgármestereként, hanem az egyetem oktatójaként is szólt a diákokhoz. Üzenetében kiemelte annak fontosságát, hogy az embernek legyenek elvei, amelyekhez mindig ragaszkodik, de mindig tartsák szem előtt, hogy hová tartoznak, mi a feladatuk. Ne feledjék el az egyházukat, ugyanakkor igyekezzenek mindig személyes példát felmutatni, legyenek önszerveződőek, és tartsák észben, hogy van, amikor nem mi válasszuk az utat magunknak, hanem az út választ ki bennünket. Beszédét egy Márton Áronról szóló idézettel fejezte be, amelyen keresztül újfent kérte a véndiákokat: „ragaszkodjunk az elveikhez, mert a kompromisszum nem kenyerünk”.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a Székelyföldet mindig újjá kell építeni, és a térségnek csak akkor lesz jövője, ha lakói mernek alkotni. Ezután kifejtette, hogy tévhit, miszerint a Székelyföldön nincs munkalehetőség, illetve nem fizetik meg az embereket. Szavai szerint, a közintézményekben jó fizetések vannak, a magánszektorban pedig nagyon sok sikeres fiatal vállalkozó tevékenykedik. Hozzátette, a sikeres Székelyföld felépítésében mindenkinek meg van a maga házi feladata: a végzősöknek itthon kell maradniuk, a munkáltatóknak meg kezdők számára is meg kell hirdetniük munkahelyeket.
Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia dékánja kifejtette, hogy az új évezredben végzett kutatások bebizonyították, hogy ma már olyan szakmákban lesznek sikeresek az emberek, amelyekben összetett tudásra van szükség. Majd áttért az egyetemisták elmúlt éveire, amelyek alatt meg kellett tanulniuk, hogy a szabadság nem felelőtlenséget jelent, hanem a lehetőségek felé való nyitást.
Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnökeként, valamint Horgas Beáta Katalin, a végzősök nevében mondtak köszöntőbeszédet. Mindketten az elmúlt évek szép élményeit idézték fel: a gólyabálokat, a táborokat, a tanulmányi kirándulásokat, a vizsgára való készülést, azt hogy életre szóló barátságokat kötöttek, és élményekre tettek szert. Köszönetet mondtak tanáraiknak és szüleiknek egyaránt, hogy diákéveikben támogatták őket.
A köszöntőbeszédek után díjazták a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért diákokat, valamint a közösségépítő munkában résztvevő hallgatókat.
Kovács Boglárka maszol.ro

Ennyien jelentkeztek a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karára
Lezárult a nyári felvételi időszak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karán, a következő tanévre 313 diák jelentkezett. A legnépszerűbb képzések idén is a közgazdasági szakok voltak.
A tavalyi évhez hasonlóan idén is 14 alapképzési és 5 mesterképzési szakra várta a jelentkezőket a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara: összesen 318 tandíjmentes és 320 tandíjas helyet hirdettek meg, amelyekre július 17-25. között lehetett beiratkozni.
Az érettségi vizsga átlaga mellett egyes szakok esetében felvételire is számítaniuk kellett a jelentkezőknek, csütörtök reggel tartották az írásbeli vizsgákat, a pályaalkalmassági interjúkat és a motivációs beszélgetéseket.
Tudatosan választottak
„Ezúttal is örömmel nyugtáztuk, hogy továbbra is népszerű az egyetem csíkszeredai helyszínének képzési kínálata, hiszen az első két nap már több mint 120 jelentkező adta be iratcsomóját a felvételi iratkozáskor. Nagyon tudatosan, jól informáltan választottak a jelentkezők képzéseket, határozott elképzeléseik vannak a továbbtanulást illetően. Mindemellett a középiskolásoknak szervezett versenyeink sem voltak hiába, hiszen a díjazottak közül néhányan visszajöttek, és elfoglalták a számukra fenntartott helyeket” – mondta megkeresésünkre Csíki Adél, az egyetem kommunikációért felelős munkatársa.
Magyarországról is jelentkeztek
Tavaly a nyári felvételi alkalmával 280-an jelentkeztek a Sapientia csíkszeredai karára, jelentősen többen, mint a korábbi években. Mint megtudtuk, az idei nyári felvételin tovább nőtt az egyetem népszerűsége, hiszen közel 10 százalékkal emelkedett a jelentkezők száma: ezúttal 313 hallgató felvételizett az egyetemre.
Ismét főként a székelyföldi magyar tannyelvű iskolák diákjai jöttek, de más megyék is képviseltették magukat. A jelentkezők többsége, 63,75 százaléka Hargita megyei, továbbá 27,18 százalékuk Kovászna, 5,17 százalékuk pedig Maros megyéből felvételizett. A többi jelentkező elvétve érkezett Szatmár, Brassó, Bihar, Fehér, Beszterce Naszód, Hunyad és Kolozs megyékből, illetve Magyarországról.
A legnépszerűbb képzések idén is a közgazdasági szakok voltak, a Gazdasági informatika képzésen például túljelentkezés volt. Emellett idén megnőtt az érdeklődés a mérnöki szakok iránt is.
Felvételi ősszel is
„Azok, akik lemaradtak a nyári szesszióról, vagy a pótérettségin még sikeresen szerepelnek, választhatnak tandíjmentes helyet is az őszi felvételin, hiszen hirdetünk az őszi szesszióra is helyeket. Ingyenes helyek előre láthatóan a humán képzéseken (Román nyelv és irodalom-angol nyelv és irodalom szak, Világ- és összehasonlító irodalom-angol nyelv és irodalom szak), társadalomtudományi képzéseken (Szociológia szak, Humánerőforrás szak), ugyanakkor az egyes mérnöki képzéseken (Környezetmérnöki szak) lesznek” – sorolta Csíki Adél. A végleges eredményeket pénteken függesztik ki, a sikeresen felvételizők július 31. és augusztus 4. között foglalhatják el helyeiket.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

Újabb felújításra és bővítésre készülnek a Sapientia csíki épületén
Nagyszabású felújítási és átalakítási munkálatokra készülnek a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának épületén. A magyar kormánytól kapott kétmillió eurós támogatásból két éve végeztek épületfelújítást, most további munkálatokra keresnek kivitelezőket.
Az épület felújítására és bővítésére hirdetett tendert az egyetem, a jelentkezők közül szeptemberben választanak majd, így még idén elkezdődhetnek a munkálatok – tudtuk meg Bodor Zsolt dékánhelyettestől. A korábbi felújítás során nem végezték el a hőszigetelést a földszinten és az első emeleten, ezért most ez lesz az egyik fő része a tervezett külső munkálatoknak.
„Bent is számos átalakítást tervezünk,
az ebédlőt elköltöztetjük a félemeletről a földszinti előadótermek helyére. Az ebédlő helyén előadótermek és laborok épülnek. A másik fontos átalakítás a tetőteret, azaz a hetedik emeletet érinti, ott is tantermeket létesítünk, többek között egy sportterem kialakítását is tervezzük. A planetárium nagyjából be van fejezve, csak minimális beavatkozásokra van ott szükség, a berendezések beszerzése azonban nem ennek a beruházásnak a keretében történik meg” – sorolta az elképzeléseket a dékánhelyettes. Bodor Zsolt kitért arra is, hogy az A-szárnyon is lesz módosítás, az egyetemi büfé és a hallgatói önkormányzat irodája is új helyet kapnak.
A főbejárat helye is megváltozik: a kapusszoba mögött lesz az új bejárat, a Temesvári sugárútra fog nyílni, a kapusszoba pedig a mostani bejárat bal oldalán kap majd helyet. Emellett több kisebb beruházásra is sor kerül, mint például a nyílászárók cseréje az első emeleten vagy az alagsori folyósok kialakítása.
„A szűkebb régióból és távolabbról, például Kolozsvárról is több cég jelentkezett. De előbb bizonyítaniuk kell, hogy tőkeerősek, és képesek egy ilyen nagyobb kaliberű munkálat elvégzésére. Számos feltételnek kell megfeleljenek, és ha az összes feltétel nem teljesül, újra ki kell küldeni a tenderfelhívást. Reméljük azonban, hogy a szeptemberi elbírálás során minden rendben megy, és utána elkezdődhetnek a beruházások. Mivel Csíkszeredában vagyunk, és mindjárt itt a tél, csak a munkálatok bizonyos részét tudjuk idén elvégezni, de reméljük, hogy 2018 végéig sikerül nagyobb részt befejezni. Egyébként az eredeti tervek szerint a félemeletre vezető körlépcső bontásra volt ítélve, de végül úgy ítéltük meg, hogy ez az egyetemhez tartozik, ezért megmarad” – részletezte Bodor Zsolt.
A dékánhelyettes érdeklődésünkre elmondta, ezúttal is magyar állami finanszírozásból fedezik a beruházást. A pontos összeget nem nevesítette, annyit mondott, több millió euróról van szó.
Az előzményekről
Az egyetemen 2014 augusztusában kezdődött el a korábbi épületfelújítás, akkor teljes mértékben átalakították az épület homlokzatát, és nagyrészt a hőszigetelési munkálatokat is elvégezték. Emellett többek között kicserélték az ajtókat és az ablakokat, új elektromos hálózatot és vízellátó rendszert építettek ki, felújították a bentlakási szobákat (minden szoba bútorzatát kicserélték), és a legfelső emeleten kialakítottak egy épületrészt, amely a jövőben planetáriumként funkcionál majd. A felújított épületet 2015. április 20-án adták át, ám a felsoroltak mellett több olyan nagyszabású elképzelés is a tervek részét képezte, amelyeket akkor nem sikerült megvalósítani.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

A háromszéki érdeklődők előtt is megnyílik az Ezüst Akadémia
Csíkszereda és Kézdivásárhely után a Sapientia EMTE Csíkszeredai Kara Sepsiszentgyörgyön is elindítja ebben a tanévben az Ezüst Akadémia Oktatási Programját 50 év fölöttiek számára.
A program októbertől indul Sepsiszentgyörgyön, és folytatódik Kézdivásárhelyen. Pap Levente, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kar dékánhelyettese szerdai, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, Sepsiszentgyörgyön 300 főt tudnak fogadni, Kézdivásárhelyen 250-en jelentkezhetnek az ingyenes programra.
Ebben a tanévben 14 hazai és külföldi előadó kurzusait ütemezték be, különböző témaköröket érintenek, a hatvan perces előadás után lehetőség van kérdezni, és a téma megvitatására.
Sepsiszentgyörgyön a kulturális szervezőirodában lehet jelentkezni, Kézdivásárhelyen a városházán vagy a Vigadó Művelődési Ház közönségszolgálati irodájában, szeptember 22-ig.
Lehetőség van az online bejelentkezésre a csik.sapientia.ro oldalon elérhető űrlap kitöltésével. A felvétel a jelentkezés sorrendjében történik.
Csíki Adél az egyetem PR felelőse elmondta, tapasztalatuk szerint, a résztvevők általában nagyon lelkesek, kikapcsolódást, közösségi élményt jelent számukra az előadás- sorozat.
Rengeteg pozitív visszajelzést kapnak tőlük, ami például a fiatalokra, az egyetemistákra nem jellemző. Leginkább az egészségügyi, pszichológia témák iránt érdeklődnek, de népszerűek a joggal, a gazdasági kérdésekkel foglalkozó előadások, és a kertészkedés is.
Előfordult az is, hogy egy 90 éves férfi a kvantumfizikáról szeretett volna előadást hallgatni. Az előadások 70 százalékát látogató Ezüst Akadémia hallgató az év végén díszoklevelet kap.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

Megnyitották a tanévet a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán
Tizenhetedik tanévnyitó ünnepséget tartották meg hétfőn a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán: ezúttal 360 elsőéves hallgató kezdte meg a tanulmányait.
Elsőként Mara Gyöngyvér rektorhelyettes szólt az egybegyűltekhez. Mint kiemelte, az egyetem azzal a céllal indult 2001-ben, hogy hozzájáruljon az erdélyi magyarság megerősítéséhez és megmaradásához. A visszajelzéseket tekintve pedig jó úton halad – fogalmazott.
Elmondta, az intézmény három helyszínén, tehát Csíkszereda mellett Marosvásárhelyen és Kolozsváron több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait, amelyből 360-an a Csíkszeredai Karra iratkoztak.
Zárásként azt a tanácsolta a jelen lévő elsőéveseknek, hogy éljenek az egyetem adta lehetőségekkel. Szülőföldön maradva Önök fontos tényezők az itt élő magyar közösség jövője szempontjából. Lényeges, hogy az egyetem majdani befejezésekor szülőföldjükön maradva, naprakész és korszerű információk birtokában, közösségformáló tényezővé váljanak – emelte ki beszédében Csige Sándor Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja.
Emellett felhívta az első éves hallgatók figyelmét, hogy a tanulás mellett vegyenek részt a helyi kulturális és közéleti programokban is. Ezt követően Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szólalt fel, aki néhány tanáccsal szolgált az egyetemistáknak az elkövezendő évekre: például kíváncsian tekintsenek az előttük álló évekre.
Az eseményen Lázár Ede, a csíkszeredai kar dékánja is köszöntötte az új hallgatókat, majd Csiszár Levente, az egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke osztotta meg gondolatait. A köszöntő beszédek elhangzása után következett az elsőévesek ünnepélyes eskütétele, amellyel egyetemi polgárokká váltak.
Az idei tanévben az oktatás 14 alapképzési és 5 mesterképzési szakon zajlik.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro

A csíkszeredai Sapientia egyetem főbejáratának helye is megváltozik
Október közepéig hosszabbította meg az egyetem épületének felújítására és bővítésére meghirdetett közbeszerzési eljárást a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara.
Az előzetes tervek szerint pénteken választottak volna a jelentkezők közül, azonban úgy döntöttek, hogy még egy hónapot adnak a jelentkezőknek az ajánlatok végleges összeállítására – tudtuk meg Bodor Zsolt dékánhelyettestől. Mint mondta, több érdeklődő is van, de csak a határidő lejárta után derül ki, hogy ebből hányan adják le az ajánlatukat.
Mivel a korábbi felújítás során nem végezték el a hőszigetelést a földszinten és az első emeleten, ezúttal ez lesz az egyik fő része a tervezett külső munkálatoknak. Emellett
bent is számos átalakítást terveznek, az ebédlőt például elköltöztetik a félemeletről a földszinti előadótermek helyére.
Az ebédlő helyén előadótermek és laborok épülnek. A másik fontos átalakítás a tetőteret, azaz a hetedik emeletet érinti, ott is tantermeket létesítenek, és többek között egy sportterem kialakítását is tervezik. Emellett az A-szárnyon is módosításokat eszközölnek, az egyetemi büfé és a hallgatói önkormányzat irodája szintén új helyet kapnak.
A másik szembetűnő módosítás továbbá az, hogy a főbejárat helye is megváltozik: a kapusszoba mögött kap helyet az új bejárat, a Temesvári sugárútra fog nyílni, a kapusszobát pedig elköltöztetik. Emellett több kisebb beruházásra is sor kerül, mint például a nyílászárók cseréje az első emeleten vagy az alagsori folyósok kialakítása. A dékánhelyettes érdeklődésünkre elmondta, ezúttal is magyar állami finanszírozásból fedezik a beruházást. A pontos összeggel kapcsolatos kérdésünkre mindössze annyit válaszolt, hogy több millió euróról van szó.
Az előzményekről
Az egyetemen 2014 augusztusában kezdődött el az épületfelújítás, akkor többek között átalakították az épület homlokzatát, és nagyrészt a hőszigetelési munkálatokat is elvégezték. Emellett többek között kicserélték az ajtókat és az ablakokat, új elektromos hálózatot és vízellátó rendszert építettek ki, felújították a bentlakási szobákat (minden szoba bútorzatát kicserélték), és a legfelső emeleten kialakítottak egy épületrészt, amely a jövőben planetáriumként, azaz csillagvizsgálóként működik majd. A felújított épületet 2015. április 20-án adták át, ám a felsoroltak mellett több olyan nagyszabású elképzelés is a tervek részét képezte, amelyeket akkor nem sikerült megvalósítani.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

Tanévnyitó az Ezüst Akadémián
Közel háromszázan csatlakoztak Sepsiszentgyörgyön az Ezüst Akadémia felnőttoktatási programhoz, tegnap délután a Székely Mikó Kollégium konferenciatermében hivatalos tanévnyitón köszöntötték az érdeklődőket, illetve ismertették a május végéig tartó előadás-sorozatot.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai kara által kezdeményezett program olyan korosztályt szólít meg, amelyre az egyetemek általában kevéssé vagy egyáltalán nem figyelnek, amely számára így megkönnyítik a találkozást a tudományokkal, a változó világ sokszínű arcát föltáró ismeretekkel, mely által a résztvevők közösségként, egyénként is megerősödhetnek, többé válhatnak – fogalmazott köszöntőjében a rendezvénynek otthont adó Székely Mikó Kollégium képviselője, Dobra Judit. Befogadókészségét bizonyítva, a sokszínű, aktuális tematikájú előadás-sorozat sepsiszentgyörgyi elindítását az önkormányzat is támogatta – idézte fel tegnap Pap Levente, a csíkszeredai kar dékánhelyettese, kiemelve azon civilek szerepét is ebben a folyamatban, akik azt szerették volna, hogy a díjmentes, 50 év fölöttieket célzó program városukban is elérhető legyen. Antal Árpád polgármester rámutatott: „Sepsiszentgyörgy minden nemzedékének, minden társadalmi rétegének lehetősége és felelőssége az, hogy fejlődjön, tanuljon, s azt a tudást, amelyet megszerzett saját maga és családja számára, a közösség és a város számára kamatoztassa.” Gondolataihoz csatlakozva Kőrösi Viktor Dávid, Magyarország Csíkszeredai Konzulátusának képviselője azt kívánta az érdeklődőknek, hogy az a tudás, amelyet az Ezüst Akadémia keretében szereznek meg, járuljon hozzá mind személyes, mind Székelyföld és Erdély felemelkedéséhez. A szervezők beszámolója szerint a sepsiszentgyörgyi programra jelentkező legidősebb hallgató 82 éves, de több mint ötven érdeklődő 70 év feletti. Demeter Virág Katalin / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Sapientia-díj Sepsiszentgyörgyre
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Kara Kiváló oktató címet adományozott október 3-án az egyetem napja alkalmából Csapó János professzornak, a Csíkszeredai Kar oktatójának, aki a sepsiszentgyörgyi tanulmányi központban az agrármérnöki képzésben az általános kémia és a biokémia tantárgyat oktatja.
Az alkalomból felavatták a bentlakás új szárnyát, és felszentelték az ehhez tartozó kápolnát. Az ünnepi beszédeket követően olyan személyeket díjaztak, akik az évek során kiemelt szerepet vállaltak az egyetem építésében, illetve az ott zajló minőségi oktatás biztosításában. Bocskai István-díjat kapott Jávor András professzor, a Debreceni Egyetem volt rektorhelyettese és Mezey Barna professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem leköszönő rektora. Filep Emőd, a Marosvásárhelyi Kar nyugalmazott adjunktusa és Gáspárné Vér Katalin, a Csíkszeredai Kar oktatója tiszteletbeli professzor címben részesült, Székely Gyulának, a Marosvásárhelyi Kar volt dékánjának a professor emeritus címet ítélték oda. A magyar kormány által támogatott, tizenhat éve működő Sapientián eddig ötezer hallgató végezte el a nappali képzést. Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Háromszéki kutatók Szent Lászlóról
Három háromszéki előadója volt a Szent László kultusza és a székelyek című konferenciának, amelyet az Erdélyi Múzeum-Egyesület csíki fiókegyesülete szervezett Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának támogatásával a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának székhelyén pénteken.
A Magyar Tudomány Napja Erdélyben 12. csíkszeredai rendezvényét a házigazda Balázs Lajos fiókelnök nyitotta meg, az egybegyűlteket Lukács Bence Ákos konzul és Lázár Endre dékán köszöntötte. Jánó Mihály sepsiszentgyörgyi művészettörténész Az 1345. évi székely–tatár ütközet emlékezete a Szent László-legenda falképciklusában címmel tartott előadást, Sántha Attila kézdivásárhelyi irodalmár levezette, hogy Moldva első alapítója Szent László volt, Szekeres Attila István sepsiszentgyörgyi heraldikus Szent László alakja címerekben, pénzérméken címmel tartott előadást.
További előadók: Garda Dezső, Halász Péter, Kozma Mária, Darvas-Kozma József és Balázs Lajos. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)