Folynak a sapientiás egyetemi napok Csíkszeredában. Megtartották a 2006-os egyetemi napok filmbemutatóját, majd csapatportya következett. A város főterén, a „Tapstéren” reggeli torna várta a hallgatókat, majd egyetemi nyílt nap kezdődött. Bemutatkozott a tizenöt öntevékeny kör. /Horváth István: Reggeli torna és csapatportya. Zajlanak a Sapientia Egyetemi Napok Csíkszeredában. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Hatodik alkalommal szervez sapientiás egyetemi napokat az oktatási intézmény csíkszeredai karainak Hallgatói Önkormányzata. A többnapos rendezvény célja kettős: hasznos programokat nyújtani az egyetemistáknak és nyitni a város lakói felé – mondta Fogarasi Attila-Levente főszervező, hallgató. /Kozán István: Elkezdődtek az egyetemi napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

Több száz szabad hely a Sapientián
A Sapientia EMTE csíkszeredai karain idén meghirdetett helyek alig több mint negyede telt be a júliusi felvételin, ezért őszi felvételit is hirdettek. A beiratkozások a napokban zajlanak.
Már az első napon voltak jelentkezők a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem két csíkszeredai karán, igazán nagy tumultusra mégsem számíthat a felsőoktatási intézmény, mivel a vasárnap közzétett pótérettségi eredmények alapján a hargitai diákok mindössze 22 százaléka ért el átmenő jegyet. Egyébként a nyári és az őszi érettségin Hargita megyében összesen 1250 diák vizsgázott sikeresen. Összehasonlításként: a Sapientia csíki karain az idei felvételin összesen 550 helyet – 220 ingyenest és 330 fizetésest – hirdettek meg. Ebből júniusban 145-öt foglaltak el, az őszi felvételire tehát még 405 hely maradt.
208 hely a gazdaság- és humántudományok karon
A Sapientia Gazdaság- és Humántudományok Karán hét szakon 290 helyet hirdettek meg, ebből a nyári felvételin mindössze 82-t töltöttek be. A könyvelés és gazdálkodási informatika szakon 3 ingyenes és 25 fizetéses hely maradt üresen. A közgazdaság képzési ágra 26 tandíjmentes és 50 tandíjas helyre várnak jelentkezőket. Marketing szakra is lehet jelentkezni, ahol még 6 tandíjmentes és 15 költségtérítéses hely van. A román nyelv és irodalom–angol nyelv és irodalom szakon egy tandíjmentes és 30 költségtérítéses helyre várják a jelentkezőket, a statisztika és gazdasági előrejelzés szakon pedig 10 tandíjmentes és 20 fizetéses helyre lehet beiratkozni. Ezeken kívül még világ- és összehasonlító irodalom–angol nyelv és irodalom szakra is várják az érettségivel rendelkező diákokat: ide 2 tandíjmentes és 20 költségtérítéses helyre lehet pályázni.
197 hely a műszaki és társadalomtudományi karon
A Sapientia másik csíkszeredai karán, a Műszaki és Társadalomtudományi Karon 260 helyet hirdettek meg, amiből nyáron 63-at foglaltak el. Ezen a karon hat szakra, összesen még 197 helyre lehet felvételizni. A szociológia szakon 2 tandíjmentes és 37 tandíjas helyet, a kommunikáció és PR szakon pedig 27 tandíjas helyet lehet elfoglalni. Az élelmiszeripari mérnök szakon 7 ingyenes és 30 fizetéses hely még szabad, a környezetmérnöki szakon viszont 15 ingyenes és 29 tandíj hozzájárulásos helyre várják a jelentkezőket. A még újnak számító ipari biotechnológia szakon 5 tandíjmentes és 20 tandíjas, a közélelmezési és agroturisztikai mérnök menedzser szakon pedig még 10 tandíjmentes, valamint 15 tandíjas hely van.
Az őszi felvételire való iratkozás mindkét karon szeptember 3–11. között zajlik, szombaton és vasárnap is, az egyetem előterében, naponta 9-15 óra között.
Kozán István
Székelyhon.ro

Szolidarizál a magyarországi diáktüntetőkkel a Sapientia és a PKE diákszervezete
Közös nyilatkozatban biztosította a magyarországi hallgatókat támogatásáról nyolc erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és újvidéki magyar hallgatói önkormányzat hétfőn.
„Mi, a Kárpát-medencei magyar felsőoktatási intézmények hallgatói megdöbbenéssel értesültünk a magyarországi felsőoktatás 2013-as hallgatói keretszámainak erőteljes csökkentéséről, a nagyarányú forráskivonásról, valamint az intézményi autonómiát szűkítő tervekről. A legnagyobb magyarral, Széchenyi Istvánnal egyetértve úgy gondoljuk, hogy a magyarság megmaradása, gyarapodása és jövője a kiművelt emberfők sokaságán múlik, ezért minden tehetséges diáknak biztosítani kell a továbbtanulás lehetőségét, hogy talentumait kibontakoztathassa és tudását később nemzete javára fordíthassa. Azon intézkedések ellen, amelyek ezt akadályozzák, a magyar társadalom legszélesebb rétegeinek kell felemelnie szavát.
Mi, határon túli magyar egyetemisták és főiskolások tisztában vagyunk azzal, hogy a sikeres és erős anyaország a mi jövőnk egyik zálogát is jelenti. Sikeres és erős országot azonban csak úgy lehetséges építeni, ha a tudás nem válik a legtehetősebbek kiváltságává. Ezért az összmagyarság iránt érzett felelősségünk tudatában, valamint a határokon átnyúló nemzeti szolidaritás jegyében egyértelműen kiállunk céljaitok mellett és messzemenően támogatjuk törekvéseiteket. Az egyetem a Tiétek, a jövőtök a kezetekben van! Küzdjetek érte!” – áll a Vajda Attila (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke), Kovács-Szécsi Attila (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Hallgatói Önkormányzat elnöke), Ferencz István (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Hallgatói Önkormányzat elnöke), Lukács Andor (Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Hallgatói Önkormányzat elnöke), Kovács Nándor (Partiumi Keresztény Egyetem Diákszervezete elnöke, Nagyvárad), Valent Ákos (Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzat elnöke, Révkomárom), Nagy Tibor (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Hallgatói Önkormányzat elnöke, Beregszász) és Gulácsi Beáta (Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormányzat elnöke, Szabadka) által aláírt nyilatkozatban.
Megkeresésünkre Vajda Attila hangsúlyozta, azért tartották fontosnak szolidaritásukról biztosítani a magyarországi diáktüntetőket, mivel a mostani egyetemisták a jövő értelmisége, ők fogják meghatározni a magyarság jövőjét határon innen és túl. Ha nem lett volna állami finanszírozású oktatás, nem lenne annyi magyar Nobel-díjas, a magyarok mindig kiemelkedően teljesítettek a különböző tudományterületeken, és fontos, hogy ez a továbbiakban is így maradjon – fejtette ki. A magyarországi diáktüntetők „értünk is küzdenek”, hiszen Erdélyből is sokan tanulnak Magyarországon – tette hozzá.
Azzal kapcsolatban, hogy a magyar kormány a tandíj alól mentesítené azokat a jól tanuló diákokat, akik vállalják, hogy Magyarországon maradnak, kifejtette, nem tartja magát illetékesnek a kommentárra, de különvéleményt fogalmaz meg: úgy gondolja, a magyaroknak ott kell maradniuk, ahol élnek, Magyarország határain belül és kívül is, és fontos, hogy az egyetemek el tudják látni a magyarlakta régiókat olyan szakemberekkel, akik otthon érvényesülnek szakmájukban.
(hírszerk.)
Transindex.ro

Elkezdődtek a sapientiás Egyetemi Diáknapok
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karain immár tizenkettedik alkalommal szervezik meg az Egyetemi Diáknapokat.
A május 21–26. között zajló rendezvénysorozat nemcsak az egyetem hallgatóinak, hanem a város lakóinak és a középiskolás diákoknak is szól. A különböző kulturális, oktató jellegű, hagyományőrző, sport- és szórakoztató programokkal tarkított diáknapok célja, hogy kikapcsolódást nyújtson az egyetemisták számára, ugyanakkor tudassa a környezettel, hogy pezsgő, színvonalas diákélet van Csíkszeredában.
A kedd délutáni hivatalos megnyitón Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja az Iskola másként héthez hasonlította a diáknapok programkínálatát. „Az élet iskoláját fogják végigpróbálni, itt fog kiderülni, ki hogyan szórakozik” – fogalmazott Makó Zoltán.
A csapatportyán részt vevő hat csapatot Kovács-Szécsi Attila, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte, a fair play jegyében kívánva jó szórakozást a csapatoknak. A hivatalos megnyitót követően a jelenlévők egymás kezét megfogva élő Sapientia-logót formáltak a Szabadság téren.
Iochom Zsolt
székelyhon.ro

Összefogással legyőzhető a kishitűség
Csengőszóval hagyta el a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karait a 168 végzős hallgató szombat délelőtt. A tógába öltözött ballagók a Szakszervezetek Művelődési Házához vonultak át, itt tartották a tizedik ballagási ünnepséget.
A végzős diákokat elsőként Dávid László, a Sapientia egyetem rektora köszöntötte. Megítélése szerint nem csak a mai nap mérföldkő a ballagók életében, hanem az a nap is, amikor ezt a keresztény értékrendet képviselő egyetemet választották. „Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban. De a legfontosabb az, hogy ne hagyd abba a kérdezést” – tanácsolta útravalóként a rektor. A folytatásban Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár üzenetét Brendus Réka főosztályvezető-helyettes tolmácsolta.
Egy nemzeti közösség érdekében fontos, hogy sikeres legyen, olyan célokat tudjon megvalósítani, amelyek a közösséget erőssé teszik és annak jövőjét biztosítani tudják – volt a fő üzenete Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes beszédének.
Érdemes magyarul tanulni
Ez az egyetem az élő bizonyíték arra, hogy a közösségi összefogás képes legyőzni a kishitűséget – mutatott rá köszöntőjében Zsigmond Barna Pál, Magyarország csíkszeredai főkonzulja. „A Sapientia azért jött létre, hogy magyarul lehessen tanulni, erre a kincsre közös felelősségünk, hogy vigyázzunk. Küzdjünk anyanyelvünkért, álljunk ki érte. A Sapientia ezt hirdeti: lehet és érdemes magyarul tanulni, hisz az anyanyelvén tud az ember a leghatékonyabban tanulni” – fogalmazott a főkonzul.
A beszédek sorát Incze Csongor Hargita Megye Tanácsának alelnöke és Ráduly Róbert Kálmán Csíkszereda polgármestere folytatta, majd a Sapientia Alapítvány kuratóriumának üzenetét Lászlóffy Pál kuratóriumi tag adta át. Alkalmi gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel Makó Zoltán, a Gazdaság- és Humántudományok Kar dékánja, valamint Kósa István, a Műszaki és Társadalomtudományok Kar dékánja. A Hallgatói Önkormányzat nevében András Előd elnök, a ballagó diákok részéről Bálint Szabolcs kommunikáció szakos hallgató szólt a nagyszámú résztvevőhöz. Az alkalomhoz illő dalokat a Codex régizene együttes húzta.
A mintegy két órát tartó köszöntő beszédek után díjazták a legjobb tanulmányi és versenyeredményeket elért hallgatókat. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a polgármesteri hivatal nevében az Útravaló sorozat hetedik kötetével ajándékozta meg a ballagókat.
Az ünnepség végén szakonként szólították ki a végzősöket, hogy átvegyék emlékoklevelüket. A magyar és a székely himnusz eléneklése után a tógába öltözött végzősök az egyetemi tradíciót követve magasba dobták sapkáikat.
Iochom Zsolt. Székelyhon.ro

Egyetemistáktól volt hangos Csíkszereda
A XIV. Egyetemi Diáknapok rendezvényeként csütörtökön tartották meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatóinak hagyományos felvonulását, a SAPparádét.
Sokan a Sapientiás Egyetemi Diáknapok leglátványosabb és egyben leghangosabb megmozdulásaként tartják számon a mintegy hat kilométeres zenés-táncos felvonulást a város utcáin. Az indulás előtt András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte a szórakozni vágyókat, arra kérve őket, hogy legyenek tekintettel egymásra, a forgalomra, továbbá azt kívánta, hogy mindenki érezze jól magát.
Csütörtök este az esős idő ellenére is több mint kétszáz fiatal vonult végig Csíkszereda utcáin, az idei felvonulás hangulatfelelőse Dj Raymi, Dj Frankie és Dj ShiveR volt. A felvonulás magját idén is a Csapatportya vetélkedő csapatai alkották, akiket nem volt nehéz felismerni különböző színű és feliratú pólóiktól és a magasba lengetett zászlóiktól. Bár a felvonulás jó hangulatban zajlott, a tömegből többen nehezményezték, hogy páran szándékosan fröcskölték a pocsolyák vízét a vonulókra.
A mintegy két órát tartó körút a Szabadság téren ért véget, majd bulival folytatódott.
Iochom Zsolt |
Székelyhon.ro

Az oktatásügy ellentmondásai – Kinek nem áll érdekében, hogy tanulóink megtanuljanak románul?
A címben is szereplő, sokakat foglalkoztató, sokak által megszenvedett kérdés megválaszolására Keresztély Irma volt megyei főtanfelügyelőt kértük fel, álláspontja lefegyverzően őszinte. Levonható következtetés: a román politikumnak nem érdeke, hogy a kisebbség elsajátítsa a román nyelvet, mert akkor itthon marad. Részlet egy hosszabb interjúból.
– Mit szól a nagy vitához, ami a román nyelv oktatása körül folyik? Hogy baj van, az meglátszik az érettségi eredményeken, a kisebbségi gyerekek megengedhetetlenül nagy hányada kimondottan hátrányos helyzetbe kerül emiatt, és ez egész életpályájára, továbbtanulására kihat, esélyegyenlőségén esik csorba. Kidolgoztak – többek között a csíki Sapientia EMTE-n – alternatív tantervet is, reformról beszélnek, mégis mindig elakad a bevezetése.
– Tudok róla, Kovásznán szerveztünk is egy konferenciát, ahol bemutatták nekünk az elkészült anyagokat, és megindokolták, miért kell a magyar gyerekeknek alternatív tanterv és tankönyv a román nyelv másként való tanulása végett. Itt indulásból az volt a gond, hogy idegen nyelvként nem lehet, mert a többség nem fogadja el, hogy az övé idegen nyelv lenne. Félreértés, félremagyarázás. Valóban kidolgozták, leadták, de ahogy a minisztérium működik, számomra már érthetetlen. Ezt már nem tudtam elviselni. Én mindig előrébb tartottam egy-két lóhosszal, ütemterveket dolgoztam ki, kezdtem el alkalmazni. Akkor jött egyik napról a másikra az átirat, és az egészet lesöpörték az asztalról. A kollegám szemrehányást tett: ugye mondtam, megint elsiettük a dolgot?
– De ott fenn vajon miért nem képesek logikusan felépített ütemterv szerint dolgozni?
– Ahol mindenki kakas a maga szemétdombján, ott nincs alárendeltségi viszony. Ami a kisebbségi államtitkárságot illeti, annak kabinetje és a kisebbségi oktatásért felelő vezérigazgatóság például nincs egymásnak alárendelve. Mindkettő amúgy lóg a szerkezetben, és az államtitkár nem tudja utasítani a vezérigazgatót. Ez egy példa csupán, de az összes többi így működik. Ha én valamit, személyes jó kapcsolataim révén, kijártam, az megvolt, de nem akadt egy államtitkár, aki mellém álljon. Ez így nem rendszer, mert a feje tetején áll. Jöhetnek-mehetnek a miniszterek, semmi tekintélyük nincs a hivatalon belül. Ezek a programok, tantervek elfekszenek a fiókokban. Évtized óta várjuk, de csupán a harmadik osztályig jutottunk el a románoktatás reformjában. És azt mondja a miniszter, az egészet sutba vágja, kezdjük elölről az egészet. Ha tizenkét évig húzódik valami, mindig jöhet egy új miniszter, aki elődje ötletét elveti. Én sokat bombáztam kérdéseimmel őket a románoktatást illetően. Tudja, mi volt válasz? Nem előzheti meg a kisebbségi románoktatás öt szinttel a többségit! Meg kell várni, amíg a román utoléri.
– Az pedig egy helyben topog…
– Lehet, elfogult vagyok egy kicsit, de néha az az érzésem, hogy Romániában nincs elég kompetens szakember, aki felvállalja a közoktatás átfogó reformját. Politikus van elég, de szakember nincs. Vagy ha vannak, nem tudják érvényesíteni a tudásukat, mert erős ellenérdekelt hálózatok alakultak ki a pályázatok körül, az érdekek összefonódnak. Meghívnak külföldről egy előadót, aki értelmes dolgokat mond, annak 4–500 eurós órabért fizetnek egy előadásért: az uniós pénz bejött és kiment. Mi maradunk azzal, milyen okos dolgokat mondott, de a következő lépés elmarad. Egyszerűen nincs politikai akarat a közoktatás reformjára, és sajátosan nincs a románoktatás reformjára kisebbségi iskolákban. Kezdetben azt gondoltam, politikai az akadály.
– De mostanra benne van a törvényben, és évek óta mégsem történik semmi. Miért nem?
– Az érettségin végeztem összehasonlítást a jegyek közt úgy, hogy a román jegyet kihagytam. Összehasonlítva a román és magyar anyanyelvűek eredményeit, három vizsgajegy figyelembevételével. És kijött, hogy Kovászna megyében a magyar diákok 28%-kal jobban teljesítettek, ha a romántól eltekintettünk, mint a románok a saját anyanyelvükön. Ez óriási különbség! Ezekre mindig hivatkoztam felterjesztéseim indoklásában, mikor a román nyelv másként való tanítását kértem a kisebbségieknek, hozzátéve, hogy igenis meg akarják tanulni a nyelvet, mert itthon kívánnak érvényesülni. Erre írásbeli választ soha nem kaptam. Nekem most már egészen határozott meggyőződésem, hogy a román hivatalosság részéről nincs akarat arra, hogy a magyar gyerekek helyesen megtanuljanak románul. Márpedig ha a magyar gyerek nem tud megtanulni jól románul, mert unos-untalan elgáncsolják, akkor neki ez a tárgy teher. Következésképpen alig várja, hogy valahogy ötössel átmenjen a vizsgán, és a többiekkel együtt lendül át a kerítésen, elhagyja az országot, és máshol próbál érvényesülni a magyar anyanyelvével, az angol- és némettudásával. Itthon nem tud, és nem akar jövőt építeni, mert ebben őt a romántudása megakadályozza. Így akarják az országot kiüríteni?
B. Kovács András
Székely Hírmondó
Erdély.ma

Zajlanak az egyetemi diáknapok Csíkszeredában
Diáknapokat tartanak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karán. A kedden kezdődött és a hétvégéig tartó rendezvénysorozattal a felsőoktatási intézmény hallgatói mellett a város fiataljainak is kínálnak programokat.
Tizenötödik alkalommal rendezik meg az egyetemi diáknapokat a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán. A vasárnapig tartó esemény programjában többek között egyetemistáknak szóló játékok szerepelnek, de akadnak a város lakói részére szervezett tevékenységek is. Az eseményről András Elődöt, a diáknapok főszervezőjét és az egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnökét kérdeztük.
„A diáknapok célja, hogy a vizsgaidőszak után összehozza az egyetemistákat, így egy héten át a szórakozásé legyen a főszerep” – fejtette ki a főszervező. „Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a csíkszeredai lakosok nem feltétlenül vettek részt az eddig nekik szervezett tevékenységeken, így idén ezekből kevesebb lesz” – mondta.
Csütörtök délután lesz a diáknapok legnagyobb és leghangosabb rendezvénye, a Sapparádé. Ez egy három órán át tartó kamionos-zenés parádé a város utcáin, ahol általában közel fél ezer egyetemista és fiatal vonul fel. „Az elmúlt évek során ez már hagyománnyá vált. A felvonuláson a szervezők a rendőrséggel együtt felügyelik a fiatalokat, ez nem mindig könnyű, főleg ha egy fél ezres tömegről van szó” – magyarázta a főszervező.
A csíkszeredai lakosok nem igazán kedvelik ezt a felvonulást, és utólag mindig nagy felháborodást kelt egyes körökben. „Sokaknak csak ez a hangos felvonulás marad meg az egyetemmel kapcsolatosan, holott egész évben rengeteg egyetemmel, tudománnyal kapcsolatos programot is szervezünk, amelyeken bárki részt vehet. Számos program van, de talán a kamionos felvonulás mindig egy fekete foltja marad a diáknapoknak. Ennek ellenére mi minden évben megszervezzük, mert úgy érezzük, hogy szeretik a hallgatók és a város fiataljai. Akik ezen rendezvényt nem kedvelik, akiket zavarunk, szíves elnézésüket és megértésüket kérjük. Egy évben egyszer, egyetlen nap, összesen három órát leszünk hangosak” – szögezte le András Előd.
Molnár Rajmond
Székelyhon.ro

181 végzős ballagott el a Sapientia egyetemről
Hagyománnyá vált a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, hogy a ballagást megelőző napon a végzősök ökumenikus istentiszteleten vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban. Idén 181 hallgató ballagott el az egyetemről.
Népviseletbe öltözött végzős egyetemisták „ballagtak” péntek délután a Sapientia egyetem épületétől a csíksomlyói kegytemplomig, ahol ökumenikus istentiszteleten vettek részt a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezésében. A kegytemplomban a végzősöket Csapai Árpád római katolikus egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész látta el útravaló jótanácsokkal. A végzősök nevében Tankó Andrea mondott köszönetet az együtt töltött évekért.
Szombaton az utolsó előadást követően a tógába öltözött fiatalok a Művészetek Házába vonultak át, itt tartották a csíkszeredai Sapientia tizenharmadik ballagási ünnepségét. Székely Gyula, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorhelyettese az intézmény nevében üdvözölte a végzősöket. Lukács Bence Ákos konzul Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa nevében köszöntötte az ünneplőket. Hargita Megye Tanácsa részéről Szőcs-Mátyás István vezérigazgató, Csíkszereda önkormányzata részéről Fülöp Árpád Zoltán tanácsos szólalt fel.
A Csíkszeredai Kar nevében Kósa István és Lázár Ede dékánhelyettesek osztották meg alkalmi gondolataikat a jelenlévőkkel. András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke az együtt töltött évek szép emlékeit elevenítette fel. A végzősök nevében Dávid Endre, Marketing szakos hallgató fogalmazta meg jó tanácsait társai számára.
Az ünnepi beszédeket követően a hallgatók díjazása következett, majd szakonként színpadra szólították őket, hogy átvegyék az emléklapokat, miközben a Role zenekar alkalomhoz illő dalokat játszott. Az ünnepség záróakkordjaként a végzősök a magasba repítették sapkáikat.
Iochom Zsolt |
Székelyhon.ro

Elkezdődött a tanév a Sapientia Csíkszeredai karán
Tizenhatodik tanévét nyitotta meg hétfőn a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Kara – számol be Iszlai Katalin a kronika.ro-n.
A tanévnyitón elsőként Zsigmond Barna Pál magyarországi főkonzul szólt a hallgatókhoz, hangsúlyozva, hogy nem a problémákra, hanem a megoldásokra kell koncentrálni. „Megnyitása óta a Sapientia egyetem élő bizonyítéka annak, hogy van megoldás a problémákra, csupán bátorságra, kellő akaratra és kitartásra van szükség” – emelte ki a főkonzul.
Barti Tihamér, a Hargita megyei önkormányzat alelnöke arra ösztönözte a gólyákat, hogy az egyetemen megszerzett tudást itthon használják. „Rajtatok is múlik Székelyföld jövője, mindenki igyekezzék hozzátenni azt a pluszt, ami ezen az egyetemen kapható” – kérte Barti.
Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere kifejtette, nem az a fontos, hányan iratkoznak az egyetemre, hanem az, hogy hányan fejezik be. Hozzátette, még az sem fontos, hányan végzik el az egyetemet, hanem az, hogy mivel mAradnak, mit tudnak felhasználni abból, amit elsajátítottak.
Dr. Makó Zoltán, a Sapientia EMTE Csíkszeredai karának dékánja a bizalom fontosságát hangsúlyozta, majd András Előd, a Hallgatói Önkormányzat elnöke köszöntötte az elsőéveseket. Nevükben Mándoki Bernadett elsőéves kommunikáció és PR-szakos hallgató szólt a résztvevőkhöz, majd Makó Zoltán dékán vezetésével az elsőévesek ünnepélyes esküt tettek, utána pedig Csapai Árpád egyetemi lelkész és Szatmári Ingrid református lelkész megáldották az ünneplőket – írja a kronika.ro.
Erdély.ma

Lázár Ede: felelősségteljes szabadságra nevelni az egyetemistákat
A hallgatók elégedettségére szeretne alapozni a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának új dékánja. Makó Zoltán volt dékán helyét márciustól vette át Lázár Ede egyetemi docens, korábbi dékánhelyettes, akivel jövőbeli terveiről, a tervezett változtatásokról, illetve magánéletéről is beszélgettünk.
– Bár eddig is aktívan részt vett az egyetem vezetésében, a dékáni pozíció újabb kihívásokkal, több felelősséggel jár. Miért döntött úgy, hogy jelentkezik erre a pozícióra? – A motivációm központi eleme a kihívás volt. Az előttünk álló feladatokat személyes kihívásnak tekintettem, és ez elsősorban a közgazdász végzettségemből, és a menedzsment, illetve marketing iránti érdeklődésemből fakadt. A dékáni pozíció egyre inkább egy menedzseri pozíció kell legyen: míg a kezdetekben sokkal több felelősség hárult a helyi vezetőkre, addig mára a szerepük jó értelemben átalakult, és lassan elválik a döntéshozói és az ügyintézői hatáskör. A Kari Tanács és a Szenátus meghozza a fő döntéseket, de sok olyan operatív döntést is meg kell hozni, ami a dékán felelőssége. A választási folyamat egyébként eléggé összetett: önkéntesen lehet jelentkezni a dékáni pozícióra, majd a Kari Tanács tagjai szűrik meg első körben a jelentkezőket. Ez azt jelenti, hogy azok a jelöltek közül választ a rektor, akik megkapják a Kari Tanács szavazatainak többségét.
– Milyen tervei vannak, milyen kihívások előtt áll az egyetem? – Nem a normatív igényeknek, azaz a törvényeknek, szabályoknak, előírásoknak való megfelelést látom most az elsődleges teendőnek, hanem a belső intenzív irányba való fejlesztést. Magyarán jobb oktatási és kutatási tevékenységet szeretnék, és a hallgatói elvárásoknak való megfelelést is fontosnak tartom. A minőségi mutatókat nem előírások mentén, hanem a hallgatók elégedettségére szeretnénk alapozni. Terveink között szerepel egy integráltabb információs rendszer kialakítása, amelynek eleme a hallgatói elégedettség a rájuk vonatkozó adatok és véleményeik összegyűjtése által. A mai kor meghatározó trendje, hogy nem csak a megszokott információforrásokból tájékozódunk, hanem sok egyéb eszköz is olyan adatokat szolgáltat számunkra, amelyek fontosak a döntések szempontjából. Nyilván nem a kontrollfolyamatok erősítéséről van szó, hanem arról, hogy minél több információt gyűjtsünk a hallgatókról, mert ezáltal egyéni igényeket tudunk kielégíteni. Abban a helyzetben vagyunk, hogy ha akarunk, oda tudunk figyelni ezekre az egyéni igényekre, és ez pedagógiai szempontból egy nagy lehetőség. Emellett a kollégák véleményét is hasonló formában szeretném megtudni, hiszen az alkalmazotti elégedettség is nagyon fontos. A döntéshozatal javítása a cél ezáltal, hiszen nehéz olyan döntésről beszélni, amelyhez ne lenne szükség a hallgatók vagy az oktatók véleményére. Az is fontos célkitűzésem, hogy az egyetemre bejutó hallgatók minél nagyobb irányban szerezzenek diplomát, és értékesíteni tudják azt a munkaerőpiacon. A két kar egyesítésének számomra egy váratlan pozitív hatása volt az, hogy a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) egyre jobban képviseli a hallgatók érdekeit. Ez nagyon fontos, hiszen a hosszú távú versenyképesség alapja az igényekre való odafigyelés. Hosszútávon számunkra nagyon fontos, hogy a HÖK ismerje a hallgatók jogait, és merje is kifejezni az igényeit. Azt tartom, hogy teljesítményt akkor várjunk el, ha az megfelelő mértékben jutalmazva van. Azok a hallgatók, akik amúgy is szívvel-lélekkel végzik a munkájukat, és a HÖK esetében nyilvánvaló, hogy nem a pénz motiválja őket, jó motiváció lehet, ha az egyetem kifejezi elismerését irányukba egy ösztöndíj formájában.
– Ezen kívül milyen további változásokra van szükség az egyetem életében? – Az elődök nagyon jó alapokat fektettek le, ezért szilárd alapokra építkezhetünk. Misszióként azt tűztem ki, hogy felelősségteljes szabadságra neveljük a hallgatókat, és itt a szabadságon van a hangsúly. Gondolok itt a vállalkozás, az újítás szabadságára, arra, hogy a végzett hallgatók merjék megtalálni helyüket a világban, a vállalkozásban, az üzletben, és ezt felelősségteljesen tegyék. Több menedzsmentet vinnék a mindennapi működésbe, tervezek jobban odafigyelni arra, hogy a szervezet struktúrája megfelelőbb legyen, és az információs rendszer kiépítése is fontos célom. Első nap egy szimbolikus változást is eszközöltem, amikor elvetettem a bejáratnál található elválasztót. Olyan a személyiségem, hogy szeretem megkérdőjelezni mindazt, amit eddig megszoktunk. Néha próbálok úgy tekinteni az egyetemre, mintha most lennék itt először, illetve vendég vagy hallgató lennék, és ilyenkor tűnik fel, hogy felesleges egy-egy térelválasztó, vagy túl sötétek a folyosók. A változtatás nem rossz, és mindenkit arra buzdítok, hogy merjen változtatni. – Véleménye szerint a Sapientia oktató, vagy inkább kutató egyetemnek számít? – Ennek a kettősségnek léteznie kell minden helyszínen, hiszen szervesen összekapcsolódnak. Mesterkéltnek tartom e két dimenzió szembeállítását, bár tény, hogy az elsődleges missziónk az oktatás, azonban az is tény, hogy minőségi oktatást kutatási tevékenység nélkül nem lehet végezni. A működésünk ennek megfelelően működik, minden oktató tanít, és kutat is. Ezen kívül meg kell különböztetnünk a tudományos kutatásokat, amelyeknek a végeredménye egy-egy neves nemzetközi szaklapban való publikálás, és az egyéb gazdaságra és társadalomra vonatkozó kutatásokat. Vannak kollégák, ahol egyik vagy másik jobban érvényesül, de az a cél, hogy a 82 oktató egyensúlyban tartsa az oktatást és a kutatást. – Milyen az egyetem és a város, illetve az egyetem és a középiskolák viszonya? – Próbálunk tenni a kapcsolatok javításáért. Idén jelent meg az Egyetem a város szívében című kiadványunk, amely legalább annyira szól a városról, mint az egyetemről. Szinte minden oktatónk részt vesz valamilyen informális, társadalmi tevékenységben. Sokat professzionalizálódott a külső kommunikációnk, és nyitottunk azok fele, akik nem kifejezetten a mi célcsoportunkhoz tartoznak az Ezüst Akadémia, illetve a Kávéházi előadások által. Nagyon fontosnak tartjuk a társadalmi beágyazódásunkat, és azt, hogy odafigyeljünk a célcsoportunkra, azaz a középiskolás diákokra, akiket szeretnénk meggyőzni arról, hogy itt piacképes felsőoktatásban részesülhetnek. Ezért különböző versenyek és rendezvények formájában, illetve más programok által tartjuk velük a kapcsolatot. A gazdasági szférával nem annyira intenzív a kapcsolat, bár rengeteg potenciál lenne ebben. Arra buzdítom a gazdasági szféra szereplőit, hogy tegyenek próbára minket. A szakmai gyakorlatokra vonatkozóan szerződéseket kötöttünk több intézménnyel, és ez egy eszköz, amely lehetővé teszi a hallgatók könnyebb elhelyezkedését. Jó lenne a duális képzés irányába haladni, keressük ennek a megvalósíthatóságát is.
– Általános probléma a székelyföldi diákok körében a román nyelv hiányos ismerete, és sokan csak a munkavállalás pillanatában szembesülnek ennek hátrányaival. Mit tehet ez ellen az egyetem? – Egyik nagy problémánk ez, amelyet különböző módokon próbálunk orvosolni. Természetesen kitartunk amellett, hogy legjobban anyanyelven lehet elmélyülni egy-egy szakterületben, és rengeteg előnyét látjuk az anyanyelven való oktatásnak. Ennek ellenére a román nyelv ismeretének hiánya egy valós probléma, ezért a legtöbb szakon vannak olyan órák, amelyeket román nyelven tartanak, főleg az olyan tantárgyak esetben, ahol a román szaknyelv a mindennapos gyakorlat része. Ezen kívül román órákat is tartunk, ezek mennyisége szakonként változik, és néha úgy érezzük, hogy ez eredménytelen. Remélem, hogy nagyobb változást hoz az az újítás, hogy az 5-8. osztályosok olyan tankönyvet kapnak, amely megkönnyíti a román nyelv tanulását. Hajdanán a székely fiúk a katonaságban tanultak meg románul, és azt látom igen sok sikeres nálunk végzett hallgatónál, hogy ha olyan munkahelyre került, ahol a helyzet megkövetelte, egy év alatt meg tudtak tanulni románul. Ezért nem vagyok ebben a kérdésben borúlátó. Látom azt, hogy iskolában nem tudnak jól megtanulni románul, ellenben olyan környezetben, ahol rá vannak kényszerülve a használatára, már más a helyzet.
– A szerdai Kari Tanács ülésén választották meg a dékánhelyetteseket. Kik töltik be a jövőben ezeket a pozíciókat? – A kari vezetőtanács a dékánból, két dékánhelyettesből és egy kari kancellárból áll. Ezt a négy személyt úgy választottuk ki, hogy lefedje mind a négy általunk képviselt tudományterületet. Én képviselem a gazdasági szakcsoportot. Az egyik dékánhelyettes a humán szakcsoport képviseletében Pap Levente lett, ő felel a jövőben a kommunikációért, a külső kapcsolatokért, és a marketingért. A másik dékánhelyettes egy fiatal mérnök, Bodor Zsolt lett, akinek elsősorban az épület működtetésével kapcsolatos teendői lesznek. A kari kancellár Telegdy Balázs, a társadalomtudományi szakcsoport egyik oktatója lett. Ő az oktatás szervezéséért, és az információs rendszer kialakításáért felel. Szakmai szempontok alapján választottuk ezeket a személyeket, és nem csak egy címet szerettünk volna adni arra érdemes kollégáknak, hanem operatív vezetőket kerestünk.
-
Az ember a vezető mögött Lázár Ede Nagybányán született, de édesanyja munkájának köszönhetően két éves korától Gyergyószentmiklóson nevelkedett, illetve ott kezdte el tanulmányait a Salamon Ernő Líceumban. Elmondása szerint egész gyerekkorában, pontosabban középiskolai tanulmányainak végéig, 1991-ig jégkorongozott. Érettségi után egy kolozsvári közgazdasági képzésre jelentkezett, de személyek okok miatt egy év után úgy döntött, inkább Magyarországon folytatja tanulmányait. A Budapesti Közgazdasági Egyetemen – amelyet ma Budapesti Corvinus Egyetemként ismerünk – öt évet tanult, ebből az első három mai értelemben alapképzésnek számított, a további kettő pedig szakosodásnak, azaz mesterképzésnek. Meghatározó mozzanat volt egyetemi évei alatt a Széchenyi István Szakkollégiumban való részvétel, amelybe több neves magyarországi politikussal járt, és a kötelező oktatás mellett neves előadókat hallgathattak meg. Egyetem után egy évig a Központi Statisztikai Hivatal ECOSTAT Gazdaságelemző és Informatikai Intézeténél dolgozott, azonban elmondása szerint többre vágyott, hiszen ebben a munkában nem volt elég szakmai kihívás. Ezután a TNS Hungary piackutató cégnél helyezkedett el, és ezáltal rengeteg tapasztalatot szerzett a versenyszférában. A doktori címet is Magyarországon szerezte meg, 2002-ben iratkozott be a gödöllői Szent István Egyetem vezetés és szervezés képzésére. Magyarországon töltött évei alatt házasodott meg, egy szintén erdélyi származású lányt vett feleségül, akivel 2002 nyarán döntöttek úgy, hogy hazaköltöznek. Ezt követően egy ideig távmunkával dolgozott a TNS-nél, majd 2003 nyarán versenyvizsgázott Csíkszeredában a Sapientia üzleti tudományok tanszékén, ahol azóta is főállású oktatóként tanít. 2004-ben tanszékvezető helyettesnek, majd rövidesen Kari Tanács tagnak választották, így hamar belelátott az oktatás és kutatás szervezésének folyamatába. A dékánhelyettesi pozíciót 2013-tól a mostani kinevezésig töltötte be.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán csütörtökön sajtótájékoztatón jelentették be a március elsejétől életbe lépett vezetőségváltást: Makó Zoltán volt dékán helyét Lázár Ede korábbi dékánhelyettes vette át.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro

Egyre népszerűbb a Tudományos Diákköri Konferencia a Sapientia EMTE Csíkszeredai karán
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság és a Csíkszeredai Hallgatói Önkormányzat szervezésében múlt héten tartották a 2017-es Kari Tudományos Diákköri Konferenciát (TDK) Csíkszeredában.
A tizenkettedik alkalommal megrendezett konferencia lényege, hogy a hallgatók bemutathassák saját kutatási eredményeiket. A konferenciát Lázár Ede, az egyetem dékánja nyitotta meg, majd Máthé István, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság elnöke ismertette a konferencia szabályzatát és programját a résztvevőkkel. Ezután dr. Salamon Rozália Veronika tartott előadást Sörfőzés kezdőknek címmel. A második napon a TDK dolgozatok bemutatása következett: az előadások párhuzamosan zajlottak két helyszínen. A Nagy Aulában a Társadalomtudományi- és a Gazdaságtudományok szekció résztvevői mutatták be dolgozataikat, a félemeleti 12-es teremben pedig a Műszaki tudományok és a Humántudományok szekciók dolgozatai kerültek megvédésre. Máthé István, a Kari Tudományos Diákköri Bizottság elnöke érdeklődésünkre elmondta, a szakmai versenyre 30 hallgató jelentkezett 21 dolgozattal. „A korábbi évekhez képest sokkal több érdeklődő jött el, és nagy érdeklődés övezte a sörös előadást is Nagyrészt az egyetem hallgatói és oktatói hallgatták meg az előadásokat, de voltak külsős személyek is. Nem csak a zsűri, hanem a hallgatóság részéről is érkeztek kérdések, és a díjazások eldöntése sem volt egyszerű, ezért volt olyan eset, ahol a szoros pontszámok miatt két első díjat osztottak ki. A zsűri több dolgozat esetében is javasolta, hogy a szerzők menjenek tovább a májusban Kolozsváron megszervezendő Reál- és Humántudományok Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciára” – idézte fel Máthé. Első helyezettek A zsűri, valamint a dolgozatértékelők pontozása alapján a Társadalomtudományok szekció első helyezettje Ábrahám Zita elsőéves Kommunikáció és közkapcsolatok szakos hallgató lett Szociodemográfiai jellemzők befolyása a tartalommegosztásra a Facebook közösségi oldalon című dolgozatával. A Műszaki tudományok szekcióban két első helyezést osztottak ki: Akácsos Beáta (Környezetmérnök szak, III. év), és Maxem Emese (Környezetmérnök szak, IV. év) Levegőminőségi vizsgálatok Csíkszeredában című dolgozatukkal, illetve Antal Dalma (Élelmiszeripari biotechnológiák szak, IV. év), Both-Fodor Márta (Élelmiszeripari biotechnológiák szak, IV. év), és Keresztes Imola (Fenntartható biotechnológiák mesterképzés, II. év) Transzkripciós mintázatok nyomonkövetése anyagcseremérnökséggel előállított baktériumtörzsekben című dolgozatukkal szerezték meg az első helyet. A Humántudományok szekció első helyezettje Kádár Krisztina-Adél (Román nyelv és irodalom – Angol nyelv és irodalom szak, III. év) Gender Roles in the Works of Mary Wollstonecraft and Mary Shelley című dolgozatával. A Gazdaságtudományok szekció első helyezettje Ágoston Norbert (Alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzés, II. év) Szakértői rendszer befektetési alapokhoz című dolgozatával.
Iszlai Katalin / Székelyhon.ro

Kezdődnek a sapientiás diáknapok Csíkszeredában
Tizenhatodik alkalommal szervezi meg az egyetemi diáknapokat a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának Hallgatói Önkormányzata (HÖK). Az egész hetes rendezvény során egyetemistákból álló, úgynevezett csapatportyás hallgatók vetélkednek egymással. Versenyeken, illetve különböző megmérettetéseken vesznek részt a város utcáin és az egyetem épületében. A csapatportyások mellett a város lakóinak is színes rendezvényeket kínálnak a szervezők. A nekik is szóló főbb programok a következők: Haladjunk együtt (mozgást és az egészséges életmódot népszerűsítő futómaraton a város utcáin), Tanturmix (tudományt népszerűsítő előadásokat tartanak az egyetem oktatói a Petőfi kávéházban), Formula 1 Sapientia Grand Prix III. (a diáknapokon versenyző csapatportyás egyetemisták a saját építésű járgányaikkal versenyeznek a központi park területén). Ezek mellett két buli is színesíti a diáknapok programsorozatát: kedden két budapesti DJ, Gyurex és ESD felel a hangulatért, pénteken pedig a nemzetközileg is elismert előadóművész Chris Lawyer lép fel Csíkszeredában. A bulik helyszíne a Grund szórakozóhely. A szervezők közleményben tudatják, hogy idén elmarad a sapientiás egyetemi diáknapok szerves részét képező kamionos felvonulás, a Sapparádé. A szervező csapat indoklása szerint az elmúlt években tapasztalt jó hangulat ellenére a rendezvény nem bizonyult sikeresnek, a szervezés pedig évről évre több nehézséggel járt. (közlemény) Transindex.ro

Itthon van a legnagyobb szükség a most végzettekre
Tizenharmadik ballagási ünnepségét tartotta szombaton a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Kara. A Szakszervezetek Művelődési Házában megrendezett eseményen 214 végzős hallgató búcsúzott az egyetemtől.
A korábbi évek hagyományaihoz híven a felsőoktatási intézmény végzősei ballagási szentmisén vettek részt pénteken a csíksomlyói kegytemplomban, ahová népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. Szombaton, az utolsó egyetemi órát követően már talárban mentek át az egyetemi épületből a Szakszervezetek Művelődési Házába.
A köszöntőbeszédek sorát Dávid László, az egyetem rektora indította. Mint mondta, minden évzáró ünnepség mérföldkő a felsőoktatási intézmény életében, mivel az egyetem még csak alig több mint tíz éve alternatíva azoknak, akik felsőfokon folytatnák tanulmányaikat. Azonban – tette rögtön hozzá –, immáron az újkori erdélyi gondolkodás megkerülhetetlen ténye, hogy létezik a Sapientia.
Hathatósan hozzájárul a fiatal értelmiségiek itthon maradásához – fogalmazott még a rektor.
Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főnkonzulátusának megbízott vezetője felszólalásában kiemelte, az erdélyi magyaroknak van a legnagyobb szüksége az egyetem által kinevelt értelmiségiekre, mivel általuk erősebb, életképesebb közösség kovácsolható. Az egyetemet önökért működteti a magyar állam Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Azért működik, hogy önök magyarul tanulhassanak, mivel önökre és a tudásukra van szükség – intézte szavait az egyetem hallgatóihoz Farkas Balázs.
„Kedves hallgatók, azt kívánom nektek, hogy ragaszkodjatok az elveitekhez, mert az azt jelenti, vannak elveitek. A kompromisszum sose legyen kenyeretek, de legyetek udvariasak, mert a keresztény szeretet erre kötelez és tanít benneteket” – idézett Márton Áron püspök szellemiségéből Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke az itthon, Székelyföldön való boldogulásról beszélt: nem igaz, hogy „itt csak minimálbéres fizetések vannak”, egyre inkább több és jobb lehetőség adódik a térségben.
Jó tanácsok az életre Lázár Ede, a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karának dékánja felszólalásában arra bátorította a végzősöket, hogy ne féljenek mérlegelni, az általánosan elfogadottól, a divatostól és a politikailag korrekttől eltérni. Ezek mellett ne féljenek a megszerzett tudásukat, képességeiket, illetve lehetőségeiket kihasználni a saját és a szűkebb közösségük érdekében.
A dékán intelmei után az egyetemistáktól Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnöke, az egyetemtől pedig Horgas Beáta Katalin végzős hallgató búcsúzott. A beszédek után díjazták a csíkszeredai kar jó tanulmányi eredményt elért és közösség-összetartó tevékenységet vállaló végzőseit.
Molnár Rajmond Székelyhon.ro

Sapientiás ballagás: itthon maradásra kérték a diákokat
Kétnapos rendezvény keretében búcsúztatták el idén is a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karainak végzős diákjait. Az eseménysorozat fénypontja természetesen a ballagás volt, amelyen búcsúztatták és díjazták a legkiválóbb eredményt elért fiatalokat.
Pénteken délután a Csíkszeredai Egyetemi Lelkészség szervezett ballagási szentmisét a csíksomlyói kegytemplomban, ahová a végzősök népviseletbe öltözve, gyalog vonultak ki. A mise végeztével a templomkertben készítették el a már hagyományos, népviseletbe öltözött diákokat ábrázoló csoportképeket. Szombaton délelőtt 11 órakor ballagtak el „hivatalosan” is a sapientiások, az egyetem épületétől a főtéren át az ünnepség helyszínéül szolgáló, volt Szakszervezetek Művelődési Házába.
A diákokat, rokonaikat, a tanárokat, a jelenlévő elöljárókat Dávid László, az egyetem rektora köszöntötte elsőként. A 17 éves múltra visszatekintő egyetem alapítására emlékezett. Azt mondta, hogy ezt az egyetemet azelőtt elindították, hogy megalapították volna. Versenyt kellett akkor futniuk az idővel, de a létrejöttében azoknak az embereknek jár a legnagyobb köszönet, akik felhagyták sikeres tudományos életpályájukat Brassóban vagy Bukarestben, mert úgy érezték, hogy kötelezi őket az, hogy tegyenek ezért a régióért.
„Annyi nagyszerű és értékes fiatal születik a Székelyföldön, hogy pocsékolás lenne nem kinyitni nekik a kaput, hogy értelmiségi életet éljenek. Nem értek egyet azokkal a végzős diákokkal, akik azt mondják, hogy ’csak végezzek már egyszer, és úgy elhúzok innen, hogy porzik utánam az út’” – fogalmazott köszöntőbeszédében a rektor. Hozzátette, a Sapientia több mint egyetem, mivel hozzájárul a fiatal értelmiség itthon maradásához, közösséget teremt, és felújított épületével, az általa szervezett versenyekkel, eseményekkel, az Ezüst Akadémiájával, meghatározó tényezője Csíkszeredának, a környékének és az egész Székelyföldnek.
Farkas Balázs Magyarország csíkszeredai külképviseletének ideiglenes ügyvivő konzulja kifejtette a diákoknak, hogy a ballagás napja nemcsak nekik, hanem az egész közösség számára fontos esemény. Hozzátette, hogy életük azon szakasza kezdődik, amikor az eddig összegyűjtött tálentumokkal el kell kezdeniük helyesen sáfárkodni.
Ráduly Róbert Kálmán nemcsak Csíkszereda polgármestereként, hanem az egyetem oktatójaként is szólt a diákokhoz. Üzenetében kiemelte annak fontosságát, hogy az embernek legyenek elvei, amelyekhez mindig ragaszkodik, de mindig tartsák szem előtt, hogy hová tartoznak, mi a feladatuk. Ne feledjék el az egyházukat, ugyanakkor igyekezzenek mindig személyes példát felmutatni, legyenek önszerveződőek, és tartsák észben, hogy van, amikor nem mi válasszuk az utat magunknak, hanem az út választ ki bennünket. Beszédét egy Márton Áronról szóló idézettel fejezte be, amelyen keresztül újfent kérte a véndiákokat: „ragaszkodjunk az elveikhez, mert a kompromisszum nem kenyerünk”.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a Székelyföldet mindig újjá kell építeni, és a térségnek csak akkor lesz jövője, ha lakói mernek alkotni. Ezután kifejtette, hogy tévhit, miszerint a Székelyföldön nincs munkalehetőség, illetve nem fizetik meg az embereket. Szavai szerint, a közintézményekben jó fizetések vannak, a magánszektorban pedig nagyon sok sikeres fiatal vállalkozó tevékenykedik. Hozzátette, a sikeres Székelyföld felépítésében mindenkinek meg van a maga házi feladata: a végzősöknek itthon kell maradniuk, a munkáltatóknak meg kezdők számára is meg kell hirdetniük munkahelyeket.
Lázár Ede, a csíkszeredai Sapientia dékánja kifejtette, hogy az új évezredben végzett kutatások bebizonyították, hogy ma már olyan szakmákban lesznek sikeresek az emberek, amelyekben összetett tudásra van szükség. Majd áttért az egyetemisták elmúlt éveire, amelyek alatt meg kellett tanulniuk, hogy a szabadság nem felelőtlenséget jelent, hanem a lehetőségek felé való nyitást.
Csiszár Levente, a Hallgatói Önkormányzat elnökeként, valamint Horgas Beáta Katalin, a végzősök nevében mondtak köszöntőbeszédet. Mindketten az elmúlt évek szép élményeit idézték fel: a gólyabálokat, a táborokat, a tanulmányi kirándulásokat, a vizsgára való készülést, azt hogy életre szóló barátságokat kötöttek, és élményekre tettek szert. Köszönetet mondtak tanáraiknak és szüleiknek egyaránt, hogy diákéveikben támogatták őket.
A köszöntőbeszédek után díjazták a kiemelkedő tanulmányi eredményeket elért diákokat, valamint a közösségépítő munkában résztvevő hallgatókat.
Kovács Boglárka maszol.ro

Megnyitották a tanévet a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán
Tizenhetedik tanévnyitó ünnepséget tartották meg hétfőn a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán: ezúttal 360 elsőéves hallgató kezdte meg a tanulmányait.
Elsőként Mara Gyöngyvér rektorhelyettes szólt az egybegyűltekhez. Mint kiemelte, az egyetem azzal a céllal indult 2001-ben, hogy hozzájáruljon az erdélyi magyarság megerősítéséhez és megmaradásához. A visszajelzéseket tekintve pedig jó úton halad – fogalmazott.
Elmondta, az intézmény három helyszínén, tehát Csíkszereda mellett Marosvásárhelyen és Kolozsváron több mint 800 elsőéves hallgató kezdte meg tanulmányait, amelyből 360-an a Csíkszeredai Karra iratkoztak.
Zárásként azt a tanácsolta a jelen lévő elsőéveseknek, hogy éljenek az egyetem adta lehetőségekkel. Szülőföldön maradva Önök fontos tényezők az itt élő magyar közösség jövője szempontjából. Lényeges, hogy az egyetem majdani befejezésekor szülőföldjükön maradva, naprakész és korszerű információk birtokában, közösségformáló tényezővé váljanak – emelte ki beszédében Csige Sándor Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja.
Emellett felhívta az első éves hallgatók figyelmét, hogy a tanulás mellett vegyenek részt a helyi kulturális és közéleti programokban is. Ezt követően Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szólalt fel, aki néhány tanáccsal szolgált az egyetemistáknak az elkövezendő évekre: például kíváncsian tekintsenek az előttük álló évekre.
Az eseményen Lázár Ede, a csíkszeredai kar dékánja is köszöntötte az új hallgatókat, majd Csiszár Levente, az egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke osztotta meg gondolatait. A köszöntő beszédek elhangzása után következett az elsőévesek ünnepélyes eskütétele, amellyel egyetemi polgárokká váltak.
Az idei tanévben az oktatás 14 alapképzési és 5 mesterképzési szakon zajlik.
Molnár Rajmond / Székelyhon.ro