A Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) nem elvont szellemi műhely létrehozása a cél, hanem a magyar közösség képzése – jelentette ki Nagyváradon Tőkés László református püspök. Az intézmény középtávú tervei között szerepel egy új épület megépítése Nagyvárad Újváros nevű negyedében, az egyetemi épületek szomszédságában. A tervekhez a Sapientia Alapítvány kuratóriuma már megítélte a szükséges induló összegeket. Ősztől beindul az agrárképzés is, és Szatmárnémetiben szeretnék folytatni a terjeszkedést. „A félmillió partiumi magyart megilleti az önálló egyetem” – hangoztatta Tőkés László. Geréb Zsolt, a PKE rektora közölte, idén az egyetem is csatlakozik a Bolognai Folyamathoz, azaz itt is bevezetik a kétszintű képzést. A teológia, német és szociológia szakokon már az új, 3+2-es éves oktatási rendszerben indul a képzés. A felvételiről elmondta, a rendelkezésre álló helyek nyolcvan százaléka tandíjmentes, húsz százaléka pedig költségtérítéses lesz. /Balogh Levente: Új szakok idén, campus később. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

A Szülőföld Alap Oktatási, Kulturális, Szociális, Egyházügyi és Média Kollégiuma közzétette az alaphoz benyújtott pályázatok nyerteseit. A megítélt összegek átlagához képest jelentősebb támogatást kapott Erdélyből az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet működtető Sapientia Alapítvány, amely az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működési és eszközfejlesztési támogatására 100 millió forintot fordíthat. Szintén komoly összeget kapott még az Iskola Alapítvány, az 55 millió forintot fiatal egyetemi oktatók kolozsvári letelepítését szolgáló ingatlanépítésre költheti. A Babes-Bolyai Tudományegyetem kutatási háttérintézményeit tömörítő Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet szakkollégiumi szemináriumtermének kialakítására és bővítésére 16 millió forintot kapott. /Szülőföld Alap: közzétették az első nyerteseket. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

Négyszázmillió forintot osztott szét Erdélynek a magyar kormány. Rosszul jártak azok az erdélyi kultúrintézmények, amelyek elhitték a Szülőföld Alap illetékeseinek, hogy az idei keretből csak a nagy horderejű projekteket támogatják, és elálltak a pályázástól. A kuratórium végül a támogatási keret nagy részét is felaprózta a kisebb, helyi érdekű projektek között. Nagyobb, több millió forintos tételeket csupán az RMDSZ politikusaihoz kötődő intézmények kaptak. A romániai magyar nyelvű média támogatására kiutalt 70 millió forint több mint tíz százalékát a Verestóy Attila RMDSZ-szenátor többségi tulajdonában lévő lapoknak (Erdélyi Riport, Új Magyar Szó) juttatta az alap kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégiuma. Az átlag felett kapott még a Frunda György érdekeltségi körébe tartozó Rádió Ga-ga és a Borbély László RMDSZ-alelnök nevéhez kötődő Bernády Alapítvány is. A Geszthy Ferenc Társaság által idén szeptemberben beindított dévai Téglás Gábor Iskolacsoport 90 millió forintot, az ugyancsak az RMDSZ által működtetett Iskola Alapítvány pedig 55 millió forintot kapott, utóbbi a fiatal egyetemi oktatók letelepedését célzó kolozsvári ingatlanépítési projektjére. A Hunyad megyei oktatási intézmény létrehozásához korábban 110 millió forinttal járult hozzá a magyar állam. Százmillió forintot kapott a Sapientia Alapítvány az erdélyi magyar magánegyetemi hálózat működésére és eszközfejlesztésére. Az erdélyi magyar napilapok közül többek között a Gutinmelléki Friss Újság (1,3 millió forint), a Szatmári Friss Újság (egymillió), a nagyváradi Bihari Napló (egymillió), a sepsiszentgyörgyi Háromszék (egymillió), a kolozsvári Szabadság (1,5 millió) és a marosvásárhelyi Népújság (1,5 millió) részesült támogatásban. Számos heti- és havilap is kapott pénzt az alaptól: a kolozsvári Korunk folyóirat és a Helikon hetilap három-hárommillió forintot, a marosvásárhelyi A Hét 2,5 millió forintot a kortárs magyar művészeti, színházi, irodalmi, kritikai adattár román és magyar nyelvű megjelentetésére, az ugyancsak marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány pedig kétmilliót a Látó irodalmi folyóirat kiadására. Emellett számos más erdélyi alapítvány, kulturális intézet, szervezet részesült még támogatásban, így félmillió forintot kapott a székelykeresztúri Pipacsok néptáncegyüttes Újabb táncos idők elnevezésű produkciójára. Székely István, a Szülőföld Alap oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és médiakollégiumának alelnöke elmondta: az öt pályázati kiírás közül jobbára a média esetében érzékelhető a támogatások felaprózódása. „Elsősorban azokat a regionális intézményeket támogattuk, amelyek nagyobb régiót szolgálnak ki, de akadnak olyan nyertes pályázatok is, amelyeknél nem beszélhetünk országos vagy regionális kisugárzásról. Minderre az a magyarázat, hogy a magyar pénzügyminisztérium előírásai miatt az Illyés és más alapítványok számos megítélt támogatása beragadt, emiatt döntöttünk úgy, hogy kisebb-nagyobb összegekkel több intézményt támogatunk, hiszen veszélybe került a tevékenységük” – nyilatkozta a Krónikának Székely. Az Új Magyar Szónak nyújtott hétmillió forintos támogatásról elmondta: a bukaresti napilappal együtt három újonnan indult erdélyi rádióadót részesítettek nagyobb összegű finanszírozásban. Ambrus Attila, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke elfogadhatónak nevezte azt az elvet, hogy kiemelten támogatják a nemrég létrejött médiaintézményeket, viszont úgy véli, hogy az idei pályázati kiírás során az erdélyi magyar sajtó nem ismertethette igényeit kellőképpen. /Felaprózódott a Szülőföld Alap pénzkerete. = Krónika (Kolozsvár), dec. 13./

Első kézből szeretné tájékoztatni az európai szerveket az erdélyi magyarság jelenlegi helyzetéről az a bizottság, mely március 20-22-e között Brüsszelbe látogat – közölte Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Elnöke. Mellette a hat tagú küldöttségben jelen lesz Sógor Csaba RMDSZ-es szenátor; Toró T. Tibor parlamenti képviselő; Kató Béla, az Erdélyi Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja; Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetségének az elnöke; valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. A háromnapos látogatás során a Európai Bizottság elnöki hivatalának tagjaival, az Európai Parlament külügyi és kisebbségi bizottságával, valamint Magyarország brüsszeli képviselőivel találkoznak. Elsősorban a háromszintű autonómia kérdéséről tájékoztatják őket, de szó lesz a magyar egyetemi karokról, a restitúcióról, és a csángóügyről is – mondta Szilágyi Zsolt. /Brüsszelben az autonomisták. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

Öttagú küldöttség látogatott Brüsszelbe az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Duna–Tisza Társaság brüsszeli irodája szervezésében, azzal a céllal, hogy tájékoztassák a nemzetközi szerveket az Erdélyi Memorandumba foglalt követelésekkel, az EMNT célkitűzéseiről, a háromszintű autonómia igényről, az oktatásról és a csángók helyzetéről. Többek között az Európai Bizottság vezetőségének képviselőivel, az Európai Unió Romániával foglalkozó főosztályának és az Európai Parlament (EP) frakcióinak vezetőivel, valamint a magyar EP-képviselőkkel találkozik a küldöttség. Tagjai: Tőkés László királyhágómelléki református püspök, az EMNT elnöke, Sógor Csaba, az RMDSZ parlamenti képviselője, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke, Bodó Barna, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetek Szövetsége és a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke, valamint Szilágyi Zsolt, a Magyar Polgári Szövetség választmányi elnöke. /Erdélyi „memorandisták” Brüsszelben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi ingatlanjának szerkezeti problémáiról tárgyalt a magyar költségvetésből fenntartott romániai egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriuma. A koronkai campus alig három éve avatott épületénél ugyanis repedeznek a tartógerendák. A vétséget a tervezés és építés jogát 2001-ben tenderezők követték el. „Már az épület átvételekor Kiss Zoltán statikus professzor észrevett egy mikrorepedést az egyik tartógerendán – nyilatkozta Hollanda Dénes dékán. Kolumbán Gábor, a Sapientia Alapítvány kurátora mindössze annyit közölt: „ezt a kérdést az intézményen belül kell megoldani, nem a sajtónyilvánosság előtt”. „Ha egy építkezés során hiányosságok keletkeznek, meg kell állapítani, hogy az a tervező vagy a kivitelező hibája” – nyilatkozta Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Hozzátette, esetleg a megrendelőé, hogy nem figyelt oda, amikor az építkezést ellenőriztette. Komlós cáfolta azokat a híreket, hogy komoly problémák lennének a koronkai Sapientia épületével. /Bögözi Attila, Daczó Dénes, Guther M. Ilona: Repedezik a koronkai campus épülete. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

Július 16-án ünnepli 75. születésnapját a Temesváron élő Toró Tibor professzor, atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, számos tudományos tanulmány és kötet szerzője. Most Csíkszeredába utazik, mert ő a Bolyai Nyári Akadémia tiszteletbeli elnöke. Vendégtanár Szegeden, részt vesz a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésein, az MTA rendezvényein. Ezeken kívül sok helyre kellene még mennie, de ez pénzhiány miatt nem lehetséges. Jelenleg is zajlik egy kongresszus Berlinben a relativitáselméletről, azon sem vehet részt, csak a dolgozatát küldte el. Toró Tibor Énlaka székely faluban született. Vallja, hogy a kultúra egységes, a tudomány is része. El sem tudja mondani, mi mindennel foglalkozott: Bolyai munkásságának a fizikai részét ő tárta fel, ezenkívül a legelején belekerült a mértékelmélet megalkotásába, vagyis az összes fizikai kölcsönhatások és erők egységes szintéziselméletének a megalkotásába. Ezért vagy húszan kaptak Nobel-díjat az utóbbi harminc évben. Ő a hatvanas évek közepén került kapcsolatba ezzel, sikerült dolgozatokat megjelentetnie a Francia Tudományos Akadémia közleményeiben, de csak 1979-ben adták az első Nobel-díjat ezért a témáért. Toró Tibort 1990 megválasztották tanszékvezetőnek az elméleti fizika tanszéken. Tibor fia áttért a politikára, pedig nagyon tehetséges elméleti fizikus volt. /Pataky Lehel Zsolt: Toró Tibor professzor 75 éves.= Nyugati Jelen (Arad), júl. 15./

Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./

Életének 77. évében elhunyt dr. Kiss Elemér /Brassó, 1929. aug. 25. – Marosvásárhely, 2006. aug. 23./ matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató. A középiskolát Csíkszeredában, egyetemi tanulmányait a kolozsvári Bolyai Egyetemen végezte. Az utóbbi másfél évtizedben Bolyai Jánosnak a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárban található kéziratos hagyatékát tanulmányozta. A Bolyai-életmű eddig teljesen ismeretlen fejezeteire világított rá, kimutatva azt, hogy Bolyai János a számelmélet akkori aktuális kérdéseivel is foglalkozott. Nagy lelkesedéssel vett részt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapításában, a Sapientia Alapítvány marosvásárhelyi fiókjának első elnöke volt. /Elhunyt Kiss Elemér Bolyai-kutató professzor. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara mély megrendüléssel tudatja, hogy dr. Kiss Elemér matematikaprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, jeles Bolyai-kutató, életének 77. évében csendesen megpihent. A Marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola matematikai tanszékének adjunktusa, 1976 és 1985 között tanszékvezetője volt. Az intézet megszűnése után a mostani Petru Maior Tudományegyetem tanáraként folytatta munkáját. Értékes kutatói munkája eredményeként 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai közé választotta, 2006-ban pedig megkapta Marosvásárhely díszpolgára címét. /Dr. Kiss Elemér. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./ Három önálló könyv szerzője, több könyvnek társszerzője. Augusztus 18-án, a Marosvásárhelyen szervezett Bolyai Geometriai Tábor résztvevői felkeresték betegágyán. Kiss Elemér még átadta előadásának szövegét, amit előzőleg feleségének diktált éjjel három óráig. Augusztus 20-án magához hívta Oláh-Gál Róbertet, és megkérte, válaszolja meg tudományos levelezését. Ezt augusztus 21-én, halála előtt két nappal is folytatták. A tudományos és tanári munka mintaképe volt. /Oláh-Gál Róbert: Elhunyt Kiss Elemér professzor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 24./

Több mint kétszáz diák kezdte meg tanulmányait a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári tagozatán. A két létező szak mellett idén beindították a Nemzetközi kapcsolatok – európai tanulmányok szakot is 40 diákkal. A tervek szerint 2008-ra felépül a Sapientia új otthona Kolozsváron. A nyitóünnepélyen felszólalt Szilágyi Pál rektor, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, Tonk Márton dékán, Jakab-Benke Nándor IV. éves hallgató, valamint Geréb Zsolt, a Partiumi Keresztyén Egyetem rektora. /(nhd): Tanévnyitó ünnepség a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 19./

A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma október 2-án tartott ülésén egyhangúlag megválasztotta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem új rektorát, dr. Dávid László professzor személyében. Dávid László 2004 márciusa óta az egyetem rektor-helyettese, megalakulása óta a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Villamosmérnök Tanszékének vezetője. Rektori kinevezése 2007. január 1-től lép érvénybe. Az új rektor hivatalba lépéséig a rektori feladatokat továbbra is Szilágyi Pál rektor látja el. /Új rektor a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./ Kató Béla, az alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, új rektorra azért van szükség, mert az egyetem akkreditációs folyamatában követelmény, hogy a vezető tisztségeket aktív, ne nyugdíjas korú személyek töltsék be. – Szilágyi Pál rektor azt nyilatkozta: „rég időszerű volt már ez a váltás, túl vagyok már azon a koron, hogy vezető szerepet lássak el”. /Debreczeni Hajnal: Új rektor a Sapientia-EMTE élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Méltó helyre, Kolozsváron a Bocskai-szülőházba – azaz a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem előcsarnokába – került Dr. Berek Lajos ezredes, a magyarországi Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem dékánjának legújabb Bocskai-szobra. A szobor létrejöttének támogatója vitéz Bánkuti Géza, az ’56-os Magyarok Világtanácsának elnöke volt. A szoboravatón többek közt jelen volt Dr. Egyed Ákos történész professzor, Kötő József EMKE-elnök, Geréb Zsolt, a Partiumi Egyetem rektora, Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke és Cseh Áron főkonzul. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke beszédében kifejtette: kevés nemzetnek és kevés városnak adatik meg az a gazdagság, hogy ilyen kis területen két király szülőházával büszkélkedhessen. – Az évszázadok távlatából lemérhetjük, mit tett Bocskai a magyarság Kárpát-medencei egységéért – fogalmazott Szilágyi Pál, a Sapientia rektora. Berek Lajos elmondta, hogy Kolozsváron ez már a második Bocskai-szobra, az elsőt tavaly adományozta az Erdélyi Történeti Múzeumnak. /Nagy-Hintós Diana: Újabb Bocskai-szobor Kolozsvárott. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 11./

Az Európai Unió elvárásainak megfelelő, a korábbihoz képest duplájára nőtt férőhellyel, 35 ezer kötettel, valamint tíz új számítógéppel várja hallgatóit a Sapientia – EMTE csíkszeredai campusának könyvtára. November 8-án volt az ünnepélyes megnyitó. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke szerint az elkészült épülettel Székelyföld kincses házát nyitották meg. Szilágyi Pál, a Sapientia – EMTE rektora beszédében győzelemként értékelte a megvalósult beruházást. Balog László könyvtárigazgató elmondta: a régi könyvtárat naponta a hallgatók 8–10 százaléka látogatta, az új – több mint száz férőhelyes – létesítményt reményeik szerint a hallgatók legalább 15–20 százaléka fogja használni. /Kozán István: Felavatták a Sapientia Egyetem könyvtárát. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9./

Dr. Szép Sándor vegyészmérnök professzort választotta meg az Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusa rektor-helyettesnek. A testület 2006. december 10-i ülésén hozott döntést, a Sapientia Alapítvány Kurátora jóváhagyta, így a csíkszeredai Műszaki és Társadalomtudományi Kar oktatója rektor-helyettes lett. /Új rektor-helyettes a Sapientia élén. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./

Felére csökkentené a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) indulásakor megígért kétmilliárd forintos támogatást – jelentette be sajtótájékoztatóján Tőkés László királyhágómelléki református püspök, aki szerint a budapesti Miniszterelnöki Hivatal egyúttal megvonná a vétójogot az EMTE alapítványának kuratóriumában az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselőitől. Tőkés László úgy tudja, a Gyurcsány-kabinet olyan testület létrehozását tervezi, amelyben a kormány képviselői lesznek a meghatározók. Végleges döntés még nem született. Tőkés közölte, a tervekről jelenleg szóban és írásban is egyeztetnek a kuratórium és a Miniszterelnöki Hivatal képviselői. A Sapientia EMTE-n 2001 októberében kezdődött az oktatás. Az intézményt a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel (PKE) egységes egésznek tekintve a Sapientia Alapítványon keresztül támogatja a magyar állam. A nagyváradi PKE a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által 1992-ben létrehozott Sulyok István református főiskolából alakult át egyetemmé. A tanintézetek a magyarországi juttatásokat eddig a Határon Túli Magyarok Hivatalától kapták. A Sapientia Alapítványt nyolctagú, az egyházak képviselői alkotta kuratórium vezeti, a négy katolikus és négy protestáns püspök pedig kültagként vesz részt a kuratórium munkájában. A püspökök többek között az egyetem vezetőségének megválasztásában rendelkeznek vétójoggal. Az egyetem költségvetési támogatását a tavaly kapott 1,670 milliárd forinthoz képest a Gyurcsány-kormány idén egymilliárdra tervezi csökkenteni, emellett pályázatok útján további 500 millió forintot szán a határon túli magyar felsőoktatás támogatásra. Ezt az elképzelést Gyurcsány Ferenc Markó Béla RMDSZ-elnöknek felvázolta a határon túli magyar vezetőkkel folytatott múlt heti megbeszélésén. „Az erdélyi magyar felsőoktatásnak évente 2,5 milliárd forintra lenne szüksége, ehelyett az összeg felét kapjuk meg. A Partiumi Keresztény Egyetem bevétele csupán az éves költségvetés 5 százalékát teszi ki, így megfelelő támogatás nélkül kilátástalanná válik a helyzet – magyarázta Tolnai István, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja. – A magyar kormány azt kéri az egyetemeket működtető alapítványtól, hogy vonják meg a vétójogot az erdélyi magyar püspököktől, illetve hozzanak létre olyan tanácsadó testületet, amelyben a finanszírozónak lenne többségi szavazata.” „A megszorításokkal, a nyomásgyakorlással akarják átjátszani az egyetemet a hatalom kezére. Ez a határon túli magyarság iránti érzéketlenségre vall, aminek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem lehet célja a magyar kormánynak, hogy megszüntesse az erdélyi magyar egyetemi hálózatot – jelentette ki Tőkés László. – A finanszírozónak természetesen jogában áll ellenőrizni, mi történik a pénzével; e téren többszöri átvilágítás is történt az egyetemen. Ám furcsállom, hogy az egyházfőktől minden beleszólási jogot el akarnak venni.” Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök egyelőre nem kívánt érdemben nyilatkozni az ügyben. „Ha valóban igaz, hogy az egyházfőktől el akarják venni az egyetem ügyeibe való beleszólási jogot, akkor azt hiszem, hogy a katolikus püspököknek az érsekkel együtt közös álláspontot kellene kidolgozniuk” – közölte Tempfli. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke kifejtette, az alapító okirat szerint az egyetem működéséért kizárólag a kuratórium felel. Hozzáfűzte, a szabályzat értelmében az erdélyi magyar egyházak püspökei 2002 óta rendelkeznek vétójoggal, ám ezt a jogot eddig egyszer sem gyakorolták. Kató Béla kuratóriumi elnök elmondta: a tavaly kapott 1,6 milliárd forintból is csupán takaréklángon működhet a felsőoktatási intézmény; a fejlesztésekre ebből az összegből már nem futja. A magyar kormányban Gémesi Ferenc külkapcsolatokért, ezen belül pedig a határon túli magyarságért felelős szakállamtitkár illetékes a Sapientia Alapítvány ügyeiben. Romániában jelenleg harmincezer magyar anyanyelvű fiatal részesül felsőfokú oktatásban, közülük csupán 12 ezer diák tanul magyar nyelvű felsőoktatási intézményben. Egyharmaduk (3144 diák) a kizárólag a magyar állam által finanszírozott Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Partiumi Keresztény Egyetem hallgatója. Noha a november közepén rendezett közös magyar-román kormányülésen felmerült a Sapientiának a román állam által történő társfinanszírozása, az ügyben egyelőre nem történt előrelépés. /Gergely Gizella: Sapientia: se pénz, se vétó? = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./

A Sapientia Alapítvánnyal kapcsolatban felmerült, megoldásra váró feladatok kérdése nem szűkíthető le a püspökök vétójogának megvonására és Magyarország beleszólási jogának megteremtésére – jelentette ki Gémesi Ferenc, a határon túli magyarságért felelő államtitkár „A legfontosabb feladat az egyetem akkreditálása, és most minden erőt erre kell összpontosítani. A magyar kormány eddig közel 12 milliárd forintot költött erre a tanintézetre, ez az egyetem költségvetésének közel 96 százalékát jelenti, és természetesen tudni szeretné, hogy ezt az erőforrást mire használják fel.” Gémesi hozzátette, az egész egyetem működését átláthatóvá kell tenni. /Gergely Gizella: Gémesi: legfontosabb az akkreditálás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./

A Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) ügye volt napirenden december 19-én a magyar parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságában. A kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagjai nem vettek részt az ülésen. Megjelent Hantz Péter adjunktus, aki a bizottság előtt úgy fogalmazott: „Politikai támogatás nélkül semmi nem fog történni, soha nem sikerül az egyetemen belül, egy erősen magyarellenes, nacionalista közegben engedményeket elérni.” Úgy vélekedett, bár Markó Béla RMDSZ-elnök oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes Romániában, mégsem kap kellő figyelmet ez az ügy az RMDSZ részéről. „Sőt, Markó Béla finoman elhatárolódott ettől az akciótól” – tette hozzá. Hantz azt kérte a bizottságtól, tolmácsolják kérését a kormánynak, hogy a román-magyar vegyes bizottság következő ülésén vessék fel ezt a problémát. Ha ennek semmi hatása nincs, akkor fontolják meg, hogy a magyar kormány tiltakozó jegyzéket küldjön a román kormánynak – mondta. Dávid László, a Sapientia Erdélyi Tudományegyetem rektora és Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke, akik szintén meghívottként voltak jelen az ülésen, arról beszéltek, hogy az erdélyi magyar tudományegyetemnek, mely a magyar költségvetésből származó támogatásból jött létre hat évvel ezelőtt, nincs meg az akkreditációhoz és az oktatáshoz szükséges anyagi háttere. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: a Fidesz az erdélyi magyarság legfontosabb célkitűzésének – az autonómia mellett – a magyar egyetemek kérdését tartja. Véleménye szerint a megoldás az önálló magyar egyetemek létrejöttében van. Kiemelte, a Fidesz elvárja a szociális-liberális kormánytól, hogy „ne fojtsa meg” a Sapientia Erdélyi Tudományegyetemet. /Napirenden a BBTE-ügy a magyar parlament külügyi bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./ Hantz Péter elmondta, Erdő Péter bíboros, mint a Babes-Bolyai Tudományegyetem díszdoktora nem írta alá azt a kérést, melyben a Bolyai Egyetem újraindítását fogalmazták meg. /A magyar külügyi bizottság az erdélyi magyar felsőoktatásról tárgyalt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 20./

A Deus Providebit Tanulmányi Házból, amely induláskor befogadta, kiköltözött a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara. Dr. Hollanda Dénes egyetemi tanár, a kar dékánja közölte, a januárban megkezdődött új félév már minden szak számára a koronkai campusban zajlik, s februárig teljesen kiürítik az épületet. A campusban szűken lesznek, s az odaköltözött humán kar oktatói számára nehéz biztosítani a megfelelő helyet, kénytelenek voltak megtenni ezt a lépést, mivel a megfogyatkozott támogatás nem elegendő arra, hogy a Deus Házban elfoglalt helyért fizetett bért és a számlákat törlesszék. Hollanda azt a megbízást kapta, hogy építsen bentlakást a hallgatóknak. A 240 férőhelyes kollégium költségeit 1,6 millió euróra becsülték, s építésére két lehetőség közül választhattak: hitelt vesznek fel vagy eladnak a campus területéből. A kari tanács hosszas megfontolás alapján az OTP-kölcsön mellett döntött, s Hollanda Dénes vállalta, hogy 2007. szeptember 15-re elkészül a bentlakás. Meghirdették a tervpályázatot, végül három ajánlat érkezett. A Sapientia Alapítvány azonban nem értett egyet azzal, hogy hitelből épüljön fel a bentlakás, s döntésük alapján a campus területéből kell eladni, hogy az építkezési költségeket fedezzék. Határozatuk nyomán a marosvásárhelyi karnak új tervpályázatot kell kiírnia. A Sapientia Marosvásárhelyi Műszaki- és Humán Tudományok Karán 874 diák tanul és a főállású oktatók száma 77. Ennek ellenére az egyetem határon túli támogatása csökken. /(bodolai): Minden szak a koronkai campusba költözött. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 9./

Hosszú távú, kiszámítható, szerződésben rögzített támogatási rendszert vár el a magyar államtól a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, jelentette ki Dávid László, az intézmény rektora február 21-én Budapesten, néhány nappal azután, hogy Gémesi Ferenc nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár elmarasztalóan nyilatkozott a felsőoktatási intézményről. A Sapientia rektora a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) Kulturális és Oktatási albizottsága ülésén vett részt. „A budapesti ülésen közöltem, az idei évben igen fontos megmérettetés előtt áll az egyetem: 2007 júniusától kezdődően összesen öt szakakkreditációs kérelmet kell letennünk, hogy az ideiglenes után megkapjuk a végleges akkreditációt” – vázolta a Sapientia helyzetét a rektor. Dávid László elmondta: az akkreditáció elé elsősorban a tanerőhiány gördíthet akadályokat. Dávid László a múlt héten az egyetem kéréseit tolmácsolta az Erdélybe látogató Sólyom László magyar államfőnek is, amit utóbb Gémesi Ferenc nem vett jó néven. A szakállamtitkár kijáró politikának nevezte a Sapientia vezetőinek ezt az eljárását. A Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi. Dávid László nem érti, miért kifogásolta az államtitkár azt, hogy a Sapientia vezetősége Sólyom Lászlóhoz is segítségért fordult. „Úgy gondoljuk, hogy valamennyi felelős magyar tisztségviselőnek ismernie kell az egyetem helyzetét” – magyarázta a rektor. Az intézményvezető szerint a Gémesi által felsorolt feltételek egy része „nem új”, a többi teljesítése pedig nem az egyetem vezetőségének, hanem a Sapientia Alapítvány kuratóriumának a feladata. Az idei Magyarországról érkező juttatásról Dávid László elmondta, az 1,4 milliárd forint kevesebb, mint amennyi a tavalyi (1,65 milliárd) volt, annak ellenére, hogy a budapesti kormány megígérte: a Sapientia támogatottsága nem csökken. A rektor közölte, az egyetem működésének hat éve alatt összesen 11,4 milliárd forintot kapott a magyar kormánytól. „Ebből az egyetem építkezett, beruházott, s mindeközben működött is. Ha például most értékesítenénk, mindazt, amit eddig a Sapientián létrehoztunk, a teljes Magyarországról érkező összeget vissza tudnánk fizetni a magyar államnak. Az egyetem legfontosabb hozadéka azonban nem ez. Hivatásunk, küldetésünk az, hogy értelmiségieket vonzzunk és termeljünk” – összegzett a rektor. /Cs. P. T. : Megmérettetés előtt a Sapientia-egyetem. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

Sürgősségi eljárást kezdeményez a parlamentben a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetősége az intézmény akkreditálása ügyében – jelentették be a testület képviselői Nagyváradon. A PKE vezetősége nehezményezi, hogy Bukarest késlelteti a 16 éve működő, magyarországi finanszírozású egyetem akkreditálását. Tolnai István, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja szerint egyetlen olyan egyetem sincs az országban, amelynek akkreditálása ennyire elhúzódott volna. Az Országos Akkreditációs Tanács 2005-ben javasolta a parlamentnek, hogy törvényben ismerje el az egyetemet. Az akkreditáció azonban késett, időközben a tanács megszűnt, helyét tavaly a Romániai Felsőoktatás Minőségét Biztosító Ügynökség vette át. Az ügynökség eddig érdemben nem foglalkozott az üggyel, az átalakulásra hivatkozva halogatta az egyetem elismerését. Az ügy parlament elé terjesztését fél évvel ezelőttre ígérte az Oktatási és Kutatási Minisztérium, és annak előmozdítására Markó Béla miniszterelnök-helyettes is ígéretet tett, előrelépés azonban nem történt. Egy héttel ezelőtt Bukarestben senki sem tudta, hol akadt el a nagyváradi egyetem akkreditációs dossziéja. Sóki Béla képviselő, a parlament tanügyi bizottságának tagja szerint megmagyarázhatatlan, miért húzódott el ennyire a PKE elismerése. „Az Országos Akkreditációs Tanács megszűntével az akkreditációs folyamatok nem álltak le, azóta kilenc egyetemet ismertünk el. A nagyváradi egyetem dossziéját magam is kerestem, ám az nem jutott el a parlamentbe” – magyarázta Sóki. A múlt hét elején még Pásztor Gabriella tanügyi államtitkár sem tudott a dosszié hollétéről, majd kiderítette, hol akadtak el az iratok. „A Partiumi Keresztény Egyetemet öt másik egyetemmel egy csomagban javasolta akkreditálásra az Oktatási és Kutatási Minisztérium. Kiderült, a több száz oldalas dokumentumcsomagot már korábban átküldték az Igazságügyi Minisztériumba, onnan azonban visszajött kiegészítés végett. Ez megtörtént, a dosszié most Monica Macovei igazságügyi miniszter asztalán vár aláírásra” – közölte Pásztor. Az államtitkár hozzátette, az aláírás után az akkreditációs iratcsomó a kormány elé kerül, illetve a parlament tanügyi bizottsága ellenőrzi azt, majd az akkreditációt kimondó törvényjavaslat előterjesztése következik. A PKE vezetősége szerint valamelyest megnyugtató, hogy a dosszié hosszas nyomozómunka eredményeként előkerült, de nem mondtak le arról, hogy a kolozsvári Avram Iancu Egyetemmel közösen sürgősségi eljárást kérjenek. A PKE vezetői elrendelték, hogy a filozófia, menedzsment és zene tanszék vezetői is lássanak hozzá az akkreditációhoz szükséges dosszié összeállításához. Tőkés László püspök, a nagyváradi egyetem vezetőtanácsának elnöke közölte, ha a következő kormányülésen napirendre tűzik a PKE ügyét, akkor még ebben a tanévben megtörténhet a tanintézet akkreditálása. „Erre nagy szükség van, mert akkreditáció hiányában nem államvizsgáztathatunk, és európai uniós támogatásokra sem pályázhatunk” – magyarázta Tőkés. A 13 szak végzőseinek államvizsgáztatása korábban jórészt a Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) történt, de ezt az egyezményt a kolozsvári tanintézet egyoldalúan felbontotta. „Andrei Marga, a BBTE akadémiai tanácsának elnöke azt állítja, az egyetem azért nem vállalja a nagyváradi végzősök államvizsgáztatását, mert azok konkurenciát jelentenek a BBTE-nek” – fejtette ki Tőkés. Az elmúlt napokban a református püspök Geréb Zsolttal, a PKE rektorával együtt felkereste a kolozsvári egyetem vezetőségét, és sikerült megállapodniuk abban, hogy a református didaktikai teológia-szakos hallgatókat Kolozsváron államvizsgáztatják. A többi szak végzősei Temesváron, illetve Bukarestben államvizsgázhatnak majd. Nagyváradon tavaly tették le az alapkövét annak a hatszintes épületszárnynak, amelynek építését idén be szerették volna fejezni, de a munkálatok elkezdésére nincs anyagi fedezet. Tolnai István bejelentette, április 9-én Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatalban ismertetik a nagyváradi egyetem fejlesztési tervét, ekkor derül ki, hogy megkapják-e az elkövetkezendőkben is a magyar kormány támogatását. /Gergely Gizella: Tévutas akkreditáció. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 2./

Ritka életpálya a néhai Tonk Sándoré /1947-2003/. Keveseknek adatik meg, hogy iskola- és egyetemalapító feladattal bízzák meg, s hogy hozzájárulhasson a közösség életében döntő fontosságú intézmény létesítéséhez. S keveseknek adatik meg az a tudás, amely a nemes feladat végrehajtásához szükséges. Néhai Tonk Sándor egyetemi professzornak mindez megadatott. /Keresztyén hit és közösségvállalás egy életen át Hatvanéves lenne Tonk Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./ Tonk Sándor /sz. Kolozsvár, 1947. máj. 2./ református értelmiségi családban született, ez a tény döntő módon határozta meg életét, vallotta. Megismerhette az erdélyi magyar tudományosság nagy alakjait: a történetírás nagy öregjét, Kelemen Lajost, a művészettörténész Entz Gézát, a nyelvész Szabó T. Attilát s még sok mást. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen az egyetemes történelem tanszéken végzett. Különösen nagy szerepet játszott életében dr. Jakó Zsigmond professzor, aki tanulmányait kezdettől fogva szeretettel követte. Tudományos kutatóként 1969-től a marosvásárhelyi Teleki–Bolyai Könyvtár munkatársa volt. 1972-ben lett a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem történelem karára. Első könyve Erdélyiek egyetemjárása a középkorban (Bukarest, 1979) volt. Mindenkor szakított időt arra, hogy egyháza megbízatásainak, valamint az erdélyi magyar tudományszervezés, az oktatásügy feladatoknak eleget tegyen. 2000. februárjától a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnökeként vett részt az önálló Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervezésében. /Vallomás magamról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Az egyetemlétesítés első alapelve az volt, hogy a hiányszakokat kell pótolni a Sapientia–EMTE-n. Másrészt azok a szakok valósuljanak meg, amelyek életképességét a helyi civil kezdeményezések biztosítják. Tonk Sándor rektor többször hivatkozott az egyetem történeti hivatására: a Ferenc József Tudományegyetem jogutódjaként kell tekinteni minden magyar nyelvű felsőoktatási kezdeményezés megvalósulását, emlékezett Tonk Sándorra dr. Dávid László egyetemi tanár, a Sapientia–EMTE jelenlegi rektora. 2007-ben történik az ezelőtt hat évvel beindított szakok akkreditációja. A Sapientia Alapítvány kezdeti szakaszában több olyan programot működtetett, amelyek a kolozsvári magyar diákközösség javát szolgálják: például a jogász-, közgazdász-kollégiumi, a vendégtanár- és a könyvkiadási programokat. Az egyetem minőségi oktatást vállalt olyan korban, amikor a felsőoktatás versenyében a minőség háttérbe szorult, s a középiskolai képzéssel is gondok vannak. A Sapientia-rendszerhez tartozó Kutatási Programok Intézetén a mai napig érződik az intézményteremtő kezdeti lépések hatása. Az egyetem alapítása nem volt mentes a vitától, az irigykedéstől. Ma az egyetemet számon tartják, része az akadémiai közösségnek. /Tonk Sándor döntései az egyetem ügyét szolgálták. Beszélgetés Dávid Lászlóval, a Sapientia rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

A Határon Túli Magyarok Zenéje koncertsorozat keretében CD-adományt adtak át a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek (EMTE). A kolozsvári Magyar Operában tartott ünnepségen Dávid László, a Sapientia – EMTE rektora, valamint Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, a Sapientia Alapítvány kuratóriumi elnöke vehette át a 142 címet tartalmazó CD-adományt. A koncertet a 2000-ben alakult kolozsvári Fűszál együttes kezdte. Az estet a Kolozsváron többször is fellépő, 2002-ben a székelyföldi Baróton alakult TransylMania etno-rock zenekar zárta. /P. A. M. : Magyar zenei CD-adomány a Sapientiának. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 2./

Egymilliárd forinttal támogatja idén a magyar kormány a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet. Az egész évre szóló támogatási szerződést Gémesi Ferenc, a magyarországi Miniszterelnöki Hivatal külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Kató Béla, a kolozsvári Sapientia Alapítvány elnöke írta alá. A dokumentum alapja a magyar kormány és az alapítvány között Budapesten 2000. május 27-én létrejött együttműködési megállapodás, de a szerződés most az eddigiektől eltérő módon nem féléves, hanem egész éves időszakra határozza meg a támogatás összegét. A 2007-es évre szóló egymilliárd forintos támogatást különböző szakmai programokra elnyerhető támogatások egészítik majd ki – derül ki a Miniszterelnöki Hivatal közleményéből. A szerződés új elemeként rendelkeztek az akkreditációs ütemterv és a stratégiai fejlesztési terv elkészítéséről. Ezek a dokumentumok a finanszírozási szerződés elválaszthatatlan részét képezik. /Bálint B. Eszter: Egymilliárd az EMTE-nek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

Marosvásárhely kettős könyvbemutató színhelye volt a múlt héten: Brassai Zoltán, Makó Katalin, Brassai Attila, Puskás Attila A kovásznai szénsavas fürdők és mofetták a végtagi verőérszűkületek kezelésében című könyvét valamint Puskás Attila Idült vénás betegségek. Patológia, diagnózis, terápia című könyvét ismerhették meg az érdeklődők. A Scientia Kiadó gondozásában megjelent szakkönyveket prof. dr. Nagy Örs rektor-helyettes és dr. Péter Mihály akadémikus méltatta. Nagy Örs professzor, a MOGYE rektor-helyettese örvendetesnek tartotta, hogy manapság, amikor az interneten szinte minden információhoz pillanatok alatt hozzá lehet jutni, egyre több magyar nyelvű szakkönyv jelenik meg. „Mindkét könyv értékes, újat hoz a szakterületen, magyarul ilyen formában még nem jelent meg” – hangsúlyozta. A két könyv a felvetett téma szempontjából kiegészíti egymást. A szénsavas fürdőkkel kapcsolatos könyvhöz a vizsgálatokat több évtizeden át végezték. Dávid László, a Sapientia rektora szerint egy kiadó akkor jó, ha jó szerzőket von maga köré, jó könyveket ad ki, márpedig a Sapientia Alapítvány itt is bizonyított: olyan kiadót működtet, mint a Scientia, amely mindinkább jelen van mindennapjainkban. /Antalfi Imola: Kettős könyvbemutató a Deus Providebit Házban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./

Lassan fél évtizede visszatérő témája az erdélyi civil fórumoknak a támogatáspolitika. Sok bíráló észrevétel hangzott el mind a romániai közpénzekből, mind pedig a magyarországi közpénzekből biztosított támogatások elosztását. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke felkérte Bodó Barnát, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnökét, hogy készítsen elemzést a támogatáspolitika helyzetéről, civil szemmel. Bodó elemzését most nyilvánosságra hozta. Civil szempontból fontos, hogy az elemzés nyilvánosságot kapjon. A támogatáspolitika mind a román, mind a magyar közpénzek elosztását illetően általános válságban van, mert elpolitizált (mindent egyedül az RMDSZ, a román politikai élet egyik versenypártja ellenőriz), s a szervezet érdekeinek megfelelően klientúrát épít. Magánalapítványok jogtalanul kezelnek közpénzeket. Közpénzeket kezelnek Communitas Alapítvány, Iskola Alapítvány, Progress Alapítvány, Janovics Jenő Alapítvány, Eurotrans Alapítvány (a sor nem teljes) – ezeket az RMDSZ nevében, a szövetség által kinevezett személyek hozták létre. Nincs olyan kisebbségi köztestület, amely ellenőrizné a tevékenységüket. Ezt évek óta nehezményezi a civil szféra, az RMDSZ válasza: szükség van a reformra, de nem változik semmi. Nem világosak az elvi szempontok: magyarországi közpénzek felhasználását illetően (elvben nem kaphat román állami intézmény beruházásra magyar közpénzt, a gyakorlatban igen – lásd a dévai iskolaközpontot). Nincs transzparencia – a döntéseket megalapozó értékelési folyamatról nincs információ (nem közlik az elutasított pályázatok névsorát). A fő prioritásokat és szempontokat a pártközpont – RMDSZ Elnöki Hivatal – dönti el, ezért léphetnek fel hatalmas aránytalanságok. Konkrét bírálatra kevesen vállalkoznak, mert anyagilag függnek az RMDSZ-től, illetve mert ezzel kizárják magukat a további támogatásokból. Az eredmény: az RMDSZ minden kisebbségi vagyon kezelőjének tekinti magát. Radikális változtatásra van szükség, a jelzett hibák és jogtalanságok nem oldhatók fel felszínes beavatkozással. A kisebbségi léthelyzet nem teszi lehetővé a nemzeti keretek közötti közintézmények létrehozását, ezért – autonómia hiányában – olyan struktúrákat kell kialakítani, amelyek a közösségi konszenzus és ellenőrzés megvalósítását elősegítik. Közösségi konszenzus szükséges a stratégiai döntésekhez, be kell vonni a kisebbségi társadalom meghatározó tényezőit (miként a Sapientia Alapítvány esetében történt). A szaktestületek összetételét illetően figyelembe kellene venni, hogy politikus ne vehessen részt szaktestületben. /Bodó Barna: Támogatáspolitika és RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./ A szerző politológus, a Magyar Civil Szervezetek Szövetségének (MCSZESZ) elnöke.

Én, a Sapientia–EMTE csíkszeredai karainak hallgatójaként fogadom, hogy az egyetem törvényeit tiszteletben tartom. Nemzeti hagyományainkat, szellemi értékeinket megőrzöm és továbbviszem. Minden tehetségemmel és szorgalmammal arra törekszem, hogy az egyetem jó hírnevét, szakmám becsületét gyarapítsam – hangzott el szeptember 16-án Csíkszeredán az első évesek esküje a tanévnyitó ünnepségen. Kató Béla, a Sapientia Alapítvány elnöke a kisebbségbe került magyarságnak küzdelmét vázolta fel. Dr. Dávid László rektor a közösségteremtés fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy érdemes tudományosságot teremteni, hiszen ez emeli fel Székelyföldet. A tanévnyitó alkalmával a Műszaki Társadalomtudományok Kar részéről Bíró A. Zoltán kari kancellár, a Gazdaság- és Humántudományok Kar részéről dr. Szabó Árpád köszöntötte a diákokat. Dr. Gubcsi Lajos, a Magyar Művészetért Alapítvány nevében Árpád fejedelem-díjat adományozott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek. /Takács Éva: Tanévnyitó a Sapientia egyetemen. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 17./ Hetedik alkalommal fogadta be elsőéves hallgatóit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Csíkszeredában a tanévnyitón Kató Béla rámutatott: „Ha meg akarunk maradni abban, amit évszázadok óta eleink összegyűjtöttek, hátrahagytak, azt a szellemi örökséget és a kincset meg akarjuk őrizni, akkor szükségünk van intézményekre. ” /Rédai Botond: Hetedik tanévnyitó a Sapientián. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 17./

A marosvásárhelyi egyetemek közül elsőként a Sapientia Egyetem Műszaki és Humán Tudományok Karán köszöntötték az elsőéveseket. Szeptember 17-én 259 gólya a koronkai campus aulájában hallgatta az üdvözlő beszédeket. Dr. Hollanda Dénes, a marosvásárhelyi kar dékánja, dr. Dávid László, a Sapientia egyetem rektora, valamint Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke adtak útravalót az elsősöknek. Megjelent a két marosvásárhelyi alpolgármester, Csegzi Sándor és Bakos Levente is. A szeretetre és egymásra való odafigyelésre is szükség van, erre világított rá Bara László katolikus és Mészáros Lehel egyetemi lelkész. Molnár József, az egyetem közkapcsolati felelőse bemutatta a tanszékek újonnan megválasztott vezetőit, a humán tanszéket dr. Murvai Olga professzor, az informatika és matematika tanszéket dr. Bege Antal docens, a villamosmérnökit dr. Márton László docens, a gépészmérnökit dr. Máthé Márton docens, a kertészmérnökit pedig dr. Ferencz László docens vezeti ezentúl. A tanszékek vezetőségében mind főállású tanárok foglalnak helyet, amellyel az egyetem újabb fontos lépést tett az akkreditáció felé. /Ferencz Melánia: Új tanszékvezetők a Sapientia egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

Idén végez az első „bolognai évfolyam” a romániai egyetemeken. Júniusban végez az utolsó olyan évfolyam, amely még a régi oktatási rendszerben kezdte el egyetemi tanulmányait, és szintén a 2007–2008-as tanév végén államvizsgázik az első évfolyam, amely a bolognai rendszerben tanult. A bolognai rendszerben a felsőoktatási hallgatók számára az első ciklus hároméves, ezt egy kétéves mesterképző követi. Tehát az előző tanévekhez viszonyítva kétszer annyi hallgató fejezi be júniusban tanulmányait, és kétféle módszer szerint államvizsgáznak. Magyari Tivadar, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese elmondta, gondoskodnak arról, hogy a két típus elkülönüljön. Dávid László, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora elmondta, konkrét tapasztalatok hiányában még nem lehet tudni, hogy mi lesz a folyamat finalitása. Szerinte a bolognai folyamat egyik lényegi eleme, hogy az első három év tulajdonképpen a gyakorlati képzésen alapszik. „Így az alkalmatlan diákok nem kiesnek a négy év folyamán, hanem három év alatt elvégeznek egy gyakorlati alapképzést” – véli a Sapientia rektora. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen növekedik a szakok száma a magyar tagozaton. Emellett az idei tanévtől az egyetem bármely diákja, illetve bárki, aki ezt az egyetemet végezte, előnyös feltételek mellett iratkozhat be egy második diploma megszerzésére egy másik szakra, a tandíjas helyekre. Ugyanakkor akár 25–80 százalékos tandíjkedvezmény is járhat a második szakon – ez többek között attól is függ, hogy a két szak ugyanazon karon van vagy sem. A tanévet 7686 magyar tagozatos egyetemi hallgató kezdi az alapképzésben, a mesteri programban és a doktorin. Ez a számadat mintegy félezerrel nagyobb, mint a 2006–2007-es tanévben. Az egyetemnek összesen mintegy 45 ezer diákja van. A bentlakás azonban idén is megoldatlan probléma maradt a BBTE-n. Az egyetem ugyanis mindössze 6 ezer hallgató szállását tudja biztosítani. A BBTE Szatmárnémetibe kihelyezett tagozatán felújították a régi kaszárnya egyik épületrészét, melyet az egyetem használ, kiépítették az informatikai rendszerüket – tájékoztatott Végh Balázs Béla, az egyetem területi tagozatának főigazgatója. Új fejezetet nyithat a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem történetében az idei egyetemi tanév, október végéig ugyanis benyújtják az egyetem akkreditációjához szükséges dokumentációt. Előrelépés történt a bentlakások terén is, közölte Dávid László, a Sapientia-EMTE rektora, a legnagyobb változás Csíkszeredában történt. A bentlakásnak is helyet adó volt Hargita Szálloda ugyanis a nyár folyamán átkerült a Sapientia Alapítvány kezelésébe. Kolozsváron is bővül a bentlakási helyek száma a sapientiás hallgatóknak, a református kollégium ugyanis új ingatlant adott át, s kollégiumi helyekre a Sapientia diákjai is pályázhatnak. Emellett több kollégium is – akárcsak az előző években – a hallgatók rendelkezésére áll. Marosvásárhely az egyetlen város, ahol a sapientiásoknak nincs bentlakási lehetőségük. Dávid László rektor azonban bízik abban, hogy a 2008–2009-es tanévre már felépül a bentlakás a koronkai campuson. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen akkreditálták a Filozófia Kart is, így az intézmény már négy akkreditált karral indítja az új tanévet. Ebben az évben is folytatják az egyetem teljes akkreditálásáért folyó harcot. A bentlakások tekintetében Nagyváradon is jóval kevesebb hely van, mint amennyire igény lenne. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) a legfontosabb változást a helyek egyenlő elosztása jelenti. Az intézmény vezetősége úgy döntött: az idéntől 50-50 százalékos arányban osztja meg a román, illetve magyar felvételizők közötti helyeket. „Az aránytalanság felszámolása és az 50-50 százalék megállapítása nem afféle numerus claususnak, hanem egy óriási lépésnek számít. Ezt most az oktatók arányának a korrigálása kell hogy kövesse” – nyilatkozta dr. Nagy Örs, a MOGYE helyettes rektora. Esély mutatkozik arra is, hogy az egyetem vezetősége elfogadja a magyar nyelven írt államvizsga-dolgozatokat. /Kétszer annyian államvizsgáznak. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőiből álló alapítók közgyűlése október 9-én tartott kolozsvári ülésén kinevezte a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjait, ugyanis a kuratórium korábbi képviselőinek mandátuma október 24-én lejár. Emlékezetes, hogy 2000. április 14-én a magyar történelmi egyházak vezetői által Kolozsváron létrehozott Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elhatározta az Erdélyi Magyar Tudományegyetem megalapítását, kolozsvári központtal, három erdélyi nagyvárosban, Csíkszeredában, Kolozsváron és Marosvásárhelyen létesülő karokkal. A mostani közgyűlésen Kató Béla kuratóriumi elnök beszámolt a kuratórium négyéves tevékenységéről, amit a jelenlévők elfogadtak, és jóváhagytak. Ezt követően a nyolc egyházi vezető megállapodott abban, hogy mindegyik egyház egy-egy tagot jelöl a kuratóriumba, az egyetemet finanszírozó magyar kormány számára pedig egy helyet tartanak fenn, bár ez eredetileg két helyet igényelt a testületben. A Sapientia Alapítvány Kuratóriumának új tagjai: Szilágyi Pál, a BBTE volt rektor-helyettese (római katolikus egyház), Kun Imre, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem professzora (római katolikus egyház), Kállay Péter közgazdász (evangélikus egyház), Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese (református egyház), Molnos Lajos költő, író (unitárius egyház), Szilágyi Éva tanár (Királyhágómelléki Református Egyházkerület), Malaga Péter (római katolikus egyház), id. Toró T. Tibor akadémikus (római katolikus egyház számára). A kuratórium elnöke Kató Béla maradt. Anyaországi támogatás: az egyetem indulásakor az Orbán-kormány által ígért évi 2 milliárd Ft az elmúlt időszakban fokozatosan csökkent, és ez ma már nem éri el az 1,5 milliárd Ft-ot. Ráadásul a szóban forgó összeget is részletekben kapja meg az egyetem, az időközben bekövetkezett infláció mértékét pedig a támogató nem vette figyelembe. További anyagi megterhelést jelent, hogy az eltelt időszakban megnőtt az évfolyamok száma. /P. A. M. : Megújult a Sapientia Alapítvány Kuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./