A tanárok 50 százalékos fizetésnövekedését követő béremelés-követelési hullám elérte az egészségügyi dolgozókat is. A köztisztviselők kétórás figyelmeztető sztrájkot fognak tartanak, ha bérüket nem emelik a pedagógusokéhoz hasonlóan a másfélszeresére, most pedig az egészségügyiek szakszervezete, a Sanitas bejelentette: november 1-jétől 60 százalékos növelést kérnek. /Tetőzik a követeléshullám. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

Egynapos általános sztrájkot szervezett október 5-én a Költségvetési Alkalmazottak Szövetsége, amelyen közel 800 ezer közalkalmazott vett részt. Amennyiben az elkövetkező napokban a kormány nem ad megnyugtató választ követeléseikre, október 28-tól meghatározatlan időre sztrájkot hirdetnek. A Sanitas egészségügyi szakszervezet is kétórás sztrájkot tartott. Október 5-én sikertelenül zárult Emil Boc kormányfő, Gheorghe Pogea pénzügyminiszter – aki ideiglenesen a munkaügyi tárcát is vezeti – és a szakszervezetisek tárgyalása. A Babes–Bolyai Tudományegyetemen minden oktatónak és szakszervezetnek saját magának kellett határoznia a sztrájkban való részvételről. Kolozsváron a városháza és a megyei tanács, illetve a prefektúra hatáskörébe tartozó intézmények közalkalmazottai nem vettek részt a sztrájkban. /Általános sztrájkkal fejezték ki tegnap elégedetlenségüket a közalkalmazottak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

Hazavárják az értelmiséget Székelyföldön
Értelmiségieket csábítanának a Székelyföldre az önkormányzatok, mivel Hargita és Kovászna megye egyaránt tanár- és orvoshiánnyal küzd. Míg előbbiben a megyeszékhelyre érkező orvosoknak lakást biztosítanának, Háromszéken valamennyi fiatal szakember ingyentelket kap az önkormányzattól. A szakemberhiánynak összetett okai vannak: bizonyos szakmák kimentek a divatból, így az idős pedagógusok nyugdíjazása után nincs utánpótlás.
Ingyentelket is kaphatnak a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól azok a fiatal értelmiségiek, akik hazaköltöznek a székelyföldi városba, amelynek súlyos tanár- és orvoshiánnyal kell megküzdenie. A sepsiszentgyörgyi önkormányzat 2008-ban indította útjára a „Gyere haza!” programot, amelynek keretében idén tavasszal 50 fiatal szakember kaphat telket.
Antal Árpád polgármester többször hangsúlyozta, a városnak felkészült szakemberekre van szüksége, ám számításai szerint az egyetem elvégzése után a sepsiszentgyörgyi fiataloknak csak 43 százaléka tért haza. Ezt pedig megérzi a tanügy és az egészségügy egyaránt, a kovásznai megyeszékhelyen pedagógusokra, orvosokra, aszszisztensekre, ápolókra egyaránt nagy szükség van.
Kiöregedett szakemberek
Egyre növekedni fog a szakképzett pedagógushiány a háromszéki tanügyi rendszerben, hívja fel a figyelmet Keresztély Irma. A Kovászna megyei főtanfelügyelő elmondása szerint a közeljövőben elsősorban fizika, matematika és kémia szakos tanárok alkalmazására lesz szükség. A következő tanévtől ugyanis 75 háromszéki pedagógus éri el a hivatalos nyugdíjkorhatárt, közülük tizenöt kérte, hogy a későbbiekben is taníthasson, és tíznek a kérését jóvá is hagyták.
Értelmiségcsalogató lakások vidéken?
onzóbbá tenné a vidéki településeket a fiatal értelmiségiek számára a Regionális Fejlesztési és Turisztikai Minisztérium tervezett programja, amelynek keretében országos szinten 25 ezer lakást építenének a községközpontokban. Ezekben Elena Udrea tárcavezető elképzelése szerint a vidékre költöző tanároknak, orvosoknak, papoknak, mérnököknek biztosítanának lakrészt.
„Valamennyi községben kialakítunk egy külön lakónegyedet, amelyben tíz-tíz ház kap majd helyet, 100 négyzetméteres lakófelülettel. Udrea közlése szerint a szükséges földterületeket a helyi önkormányzatok biztosítanák. A miniszter azonban más konkrétumot még nem árult el, így azt sem tudni, hogy mikor kezdődik el az elképzelés, megvalósítása mint ahogy azt sem, hogy mekkora pénzösszeget különítene el erre a célra a szaktárca.
A hiányszakok esetében több jó eredményt felmutató tanárt szívesen visszatartottak volna, de ők általában nem merték ezt vállalni, mert bizonytalan, hogy később mikor, és milyen feltételek mellett kérhetik a nyugdíjazást. A főtanfelügyelő ugyanakkor leszögezte, a nyugdíjazásokkal nem lehet megoldani az előírt létszámcsökkentést.
A nyugdíjba vonuló tanár állását nem lehet egyszerűen megszüntetni, és így megoldani a költségtakarékosságot és a létszámcsökkentést, mert lehet, hogy több iskolában egyszerűen nem lesz, aki megtartsa a matematika- vagy a kémiaórát. Keresztély Irma az egyetemi központokban is érdeklődött, és mindössze két háromszéki diákot fedezett fel a reál szakokon. Fizika szakon például egyetlen Kovászna megyei állandó lakhellyel rendelkező fiatal sem tanul. Azok közül, akik a korábbi években végeztek, senki nem tért haza, és nem vállalt munkát a háromszéki tanügyben, ecsetelte a főtanfelügyelő.
Szatmár: gond van, stratégia nincs
Szatmár megyében még semmilyen stratégiát nem dolgoztak ki az értelmiség otthon tartására. A megyében uralkodó általános nézet szerint természetes dolog, hogy a szakképzett fiatalok kivándorolnak külföldre, hiszen ott sokkal jobban megbecsülik munkájukat, és a kinti bérezés sem összehasonlítható a hazaival. „Hallottunk róla, hogy a kormány szolgálati lakások építésével szeretné támogatni a falun dolgozó tanárokat és orvosokat, de konkrét lépéseket még nem tettek ennek érdekében. Az egyház hasonló módszerekkel segíti alkalmazottait, az állam is megtehetné ezt” – közölte lapunkkal Várna Levente, a szatmárnémeti önkormányzat munkatársa.
A megyei tanács sajtóirodája sem tud semmilyen átfogó tervről, amellyel megakadályozhatnák a szürkeállomány kivándorlását. A szatmári tanügyben egyébként az országos oktatási rendszer átszervezésével nem lesznek személyzetgondok. „Azt kell mondanom, hogy ősztől nem személyzethiány, hanem többlet lesz a megyében. Az idei tanévben a magyar katedrák 10–15 százalékát töltöttük be szakképzett, diplomás helyettesítőkkel, ám ezeknek a helyeknek a nagy része szeptembertől meg fog szűnni” – nyilatkozta a Krónikának Kónya László főtanfelügyelő-helyettes, megyei tanácsos.
A tanügyi szakember számításai szerint nagyon kevés helyet fognak versenyvizsgára bocsátani a nyáron. „Két héten belül készül el a pontos kimutatás arról, hogy hány állást kell megszüntetnünk, és ettől függ, a megmaradt katedrákat hogyan tudjuk majd betölteni. Mindenesetre, akiknek most végleges állásuk van a tanügyben, de ősztől megszűnik a katedrájuk, azok nyáron elsőbbséggel kérhetik az áthelyezésüket. A viszszamaradt katedrákat, már amenynyiben lesznek ilyenek, nyáron kiírjuk versenyvizsgára” – tette hozzá Kónya.
A megyei tanfelügyelőség kimutatásai alapján a partiumi megyében tavaly román-, magyar- és idegennyelvtanárból volt hiány, a fizika, számtan, biológia és kémia katedrákra pedig jelentős túljelentkezés volt a nyári versenyvizsgákon. Az egészségügy terén felemás helyzet alakult ki Szatmár megyében. „Vannak olyan községek, ahol két háziorvos is praktizál, más településeknek pedig egy sem jut” – vázolta a helyzetet lapunk kérdésére Dumitru Fanea, a Szatmár megyei orvosi kamara elnöke. Egyenetlen az eloszlás a kórházi személyzet tekintetében is.
„A nagykárolyi városi kórházban például három nőgyógyász szakorvos rendel, de egyetlen ortopéd sincsen. Szatmárnémetiben pedig két urológus dolgozik, amely indokolatlanul sok az ilyen típusú megbetegedések számát tekintve, ezzel szemben Avasfelsőfaluban egyetlen ilyen szakember sincs” – jegyezte meg Fanea.
Az orvosi kamara vezetője szerint természetes dolog, hogy a fiatal szakemberek külföldre vándorolnak, hiszen míg itthon egy tapasztalt orvos heti 7 napos munkamenet mellett 300 eurót keres, addig Nyugaton egy gyakornok orvos ennek az összegnek akár a tízszeresét is megkaphatja.
Kovászna megyében legalább harminc matematika, fizika és kémia szakos tanárra lenne szükség. A hiány egyelőre a vidéki iskolákat sújtja, de amint a jelenlegi tanárok elérik a nyugdíjkorhatárt a városi tanintézményekben is jelentkezni fog. Ezek a szakok kimentek divatból, ugyanaz történik, mint a kilencvenes években, amikor elveszítette népszerűségét a mérnöki szakma, így néhány év után kialakult a hiány, és egyre keresettebbek lettek ezek a szakemberek.
Akut orvoshiány, akadályozott alkalmazás
A háromszéki kórházakban is sok a betöltetlen állás. Vasile Neagovici, a Sanitas egészségügyi szakszervezet Kovászna megyei elnöke elmondta, a szükségesnél sokkal kevesebb orvos és asszisztens dolgozik. Az állásokat két évvel ezelőtt zárolta az egészségügyi minisztérium, így a nyugdíjazással és az elvándorlással megcsappant a szakképzett ápolók és az orvosok száma. A szaktárca minden hetedik megüresedett állásra engedélyezett egy alkalmazást, így oda jutottak, hogy legalább kétszer annyi asszisztensre lenne szükség, mint ahányan jelenleg dolgoznak, részletezte Neagovici.
Mint kifejtette, Kovászna megyében szinte valamennyi szakterületre kellene orvos. A mentőállomáson hét orvos, a kovásznai szívkórházban harminc szívspecialista hiányzik. A kézdivásárhelyi kórházban minden osztályra kellene szakorvos, ott még szolgálati lakást is tudnának biztosítani. A baróti és a kovásznai városi kórházakban nincs röntgenorvos. A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórházban is még legalább tíz szakorvosra lenne szükség, ebben az intézményben is röntgenorvost, neonatológust, altató- és intenzív terápiás szakorvost alkalmaznának.
Az állások léteznek, de ezeket zárolta az egészségügyi minisztérium. Albert István orvosigazgató szerint pedig nincs túl sok remény arra, hogy ebben az évben engedélyezik az alkalmazást, bár ezt többször is kérték a minisztériumtól. Az orvosigazgató szerint a fiatal szakemberek szívesen dolgoznának Sepsiszentgyörgyön, hiszen az egyetemi központok után a megyei kórházak rendelkeznek a legjobb felszereltséggel, és a sepsiszentgyörgyi intézmény az elmúlt öt évben korszerű műszereket, berendezéseket kapott a minisztériumtól.
Lakás a Csíkszeredába költöző orvosoknak
Hargita megyében főként az egészségügyben súlyos a munkaerőhiány, Csíkszeredában például a 160 betöltendő állásból jelenleg mindössze hatvannak van gazdája, tájékoztatta a Krónikát Demeter Ferenc, a Hargita Megyei Sürgősségi Kórház menedzsere. Mint részletezte, az elmúlt években nem bizonyult optimálisnak a humánerőforrás-politika. „A szakképesítési törvény nem bátorította a környéken élő orvosok képzését, így igen kevés a helyi szakember” – magyarázta.
Kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket tesznek a csíkszeredai állások vonzóbbá tételére, a menedzser elmondta, aktívan kutatják a szakorvosokat, utolsóéves rezidenseket és végzősöket, akik hajlandóak lennének Hargita megyébe költözni. A csíkszeredai kórházmenedzser szerint a legégetőbb hiányosságok a járvány-, tüdő- illetve az elmegyógyászati osztályon, valamint a szemészeten és az onkológián jelentkeztek.
Azonban az új alkalmazásokhoz Hargita megyében is szükség van miniszteri beavatkozásra bizonyos állások meghirdetésére, felszabadítására, ennek érdekében a megyei önkormányzat és a kórház vezetősége folyamatosan konzultál Cseke Attila egészségügyi miniszterrel. Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint, a kórházban megközelítőleg 30-40 rezidens orvos gyakorlatozik, de sajnálatos módon munkájuk befejeztével nem maradnak a megyében, városban.
„A kezdő orvosok számára nem vonzó az állás Csíkszeredában, mivel nem egyetemi központ, így csak ideiglenesen látnak el kórházi feladatot, azután pedig odébbállnak” – fejtette ki Borboly. A tanácselnök ugyanakkor elmondta, igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy Csíkszereda vonzóvá váljon a szakemberek számára, többek között idén nyolc kétszobás, összkomfortos szolgálati lakást építenének számukra.
„A szolgálati lakások terve már tavaly megszületett, azonban csak mostanra sikerült beszerezni a szükséges engedélyeket” – magyarázta Borboly, aki egyben arra is kitért, hogy külföldön élő szakembereket is igyekeznek hazacsalogatni, a hazai munkahelyek vonzóbbá tételéhez azonban szerinte elengedhetetlen a politikum, az egészségügyi minisztérium támogatása is.
A tanügyben nincsenek azonban Kovászna megyéhez hasonló problémák. Ferencz S. Alpár főtanfelügyelőtől megtudtuk, ugyancsak március 10-ére készül el az adatbázisuk, a rendelkezésre álló információk alapján annyit már most tudott mondani, hogy nem annyira a tanári állások állnak betöltetlenül, hanem iskolai adminisztratív személyzetre lenne szükség.
„Elindítottunk egy úgynevezett posztésszerűsítési folyamatot, amelyhez az iskolák segítségére is számítunk” – részletezte a nemrég kinevezett főtanfelügyelő. Ferencz ugyanakkor kiemelte, igyekeznek minél kevesebb tanügyi alkalmazottat elbocsátani, hiszen véleménye szerint sok esetben csupán racionalizálni kell az állásokat.
Bálint Eszter, Bíró Blanka, Forró Gyöngyvér, Végh Balázs. Forrás: Krónika (Kolozsvár)

Cseke Attila kitart a decentralizáció mellett
Nem hajlandó lemondani az egészségügyben meghirdetett decentralizációról Cseke Attila egészségügyi miniszter, akitől a szakszervezetek kérték, hogy halassza el a kórházaknak a helyi hatóságok hatáskörébe való átutalását.
Cseke emlékeztetett, hogy a decentralizáció része a kormányprogramnak, és továbbra is fontos célkitűzése a szaktárcának. A miniszter hangsúlyozta: a decentralizáció folyamatáról egyeztetett már a Sanitas képviselőivel, akiknek nem volt ellenvetésük a jelenlegi központosított rendszer lebontásával szemben. Cseke hangsúlyozta: továbbra is fenntartja, bárki legyen az egészségügyi miniszter, nem tudja hatékonyan ellátni az országban működő több mint 430 kórház felügyeletét. Cseke hozzátette: továbbra is nyitott a párbeszédre az egészségügyben dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetekkel. Ez utóbbiak attól tartanak, hogy a helyi önkormányzatoknak nem lesz pénzük kórházfenntartásra. Azt is kérték a minisztertől, hogy adjon biztosítékot a béreik maradéktalan kifizetésére. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)

Megtorpant a kormány
Pénteken még módosulhat a megszorító intézkedéseket tartalmazó szándéklevél
„Akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal” – jelentette ki tegnap Traian Băsescu államfő azon a találkozón, amelyen a megszorító intézkedésekről egyeztettek a koalíciós pártok, a vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői.
Nagyon felbosszanthatták Traian Băsescu államfőt azon a találkozón, ahol a koalíciós pártok, vállalkozói érdekszervezetek és szakszervezetek képviselői vettek részt, ugyanis – kiszivárogtatott információk szerint – háromszor is azzal fenyegetőzött, hogy otthagyja őket. A mintegy kétórás találkozó után látszólag beadta a derekát, ugyanis a teremből kijövet azt nyilatkozta, hogy „akár újra is lehet tárgyalni a hitelszerződést a Nemzetközi Valutaalappal, de a lehető legrövidebb időn belül csökkenteni kell a költségeket”.
Az államfő engedett a szakszervezetek azon kérésének is, hogy az IMF-nek írt szándéklevelet vitassa meg a Gazdasági és Szociális Tanács (CES), és péntekre összehívta a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből álló konzultatív testületet.
Băsescu: a legjobb megoldást választottuk
Az államfő amúgy tegnap sajtótájékoztatón „győzködte” a közvéleményt arról, hogy az IMF-szándéklevélbe foglalt intézkedéscsomag a legjobb megoldást jelenti. „Mindenki tanácsokat ad, de ezeket nem támasztja alá számokkal” – háborgott az államfő, hangsúlyozva, hogy ezek a „dilettánsok” félrevezetik a lakosságot.
Băsescu szerint a költségvetési hiány további csökkentése érdekében fel kell számolni az adócsalást és növelni kell az adózók számát. „Országon belüli megoldásokat kell keresnünk a problémáinkra, ugyanis a kölcsönök halmozása nem jelent megoldást hosszú távon. Az IMF nem üdvhadsereg, nem ad ajándékokat” – szögezte le az államfő.
Pénteken összeül a CES
„Nem tartom kizártnak, hogy az IMF-küldöttségnek vissza kell térnie Romániába, ugyanis amennyiben közös nevezőre jutunk a kormánnyal, az átfogalmazott levelet kötelező velük is újraegyeztetni” – fogalmazott Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke. Szerinte a szándéklevél egyik leghelytelenebb megfogalmazása az, hogy a bérek individuális csökkentésével számol az egységes béralap 25 százalékos csökkentése helyett.
„Az élelmiszerjegyek problémája is megvitatásra vár még, hiszen tervezett megadóztatásuk komolyan érinti a gazdasági rendszert” – mondta Hossu. Korábban több mérvadó szakszervezeti tömörülés jelezte, hogy nem vesz részt a CES tanácskozásain, de a tegnapi bejelentés hatására például Marius Petcu, a Sanitas szakszervezet vezetője kijelentette: „kötelességünknek érezzük hozzájárulni az ország gazdasági helyzetének helyreállításához, és ezért pénteken mi is részt veszünk a CES-ülésen”.
A munkáltatók elégedettek
A tárgyalást követően, Ioan Cezar Corâci, a Romániai Gyáriparosok Egyesületének (UGIR) elnöke felháborodottan mondta el a sajtónak, az IMF azonkívül, hogy azonnali, gyors eredményeket vár el Romániától, nem adott esélyt az országnak arra, hogy megtalálja a megfelelő megoldást. Ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a munkáltatók szempontjából előnyösebb a bér- és nyugdíjcsökkentés, mint az alternatívaként felmerülő adóemelés.
Követik a görög példát?
Míg a politikusok és szakszervezeti vezetők viaskodtak egymással, a főváros utcáin és a fontosabb állami intézmények előtt több mint négyezer állami alkalmazott tiltakozott az IMF-nek írt szándéklevélben felsorolt intézkedések ellen. A tanügyben és a mezőgazdasági szférában dolgozók a kormány és a parlament épületét „vették célba”, a diákok – hétfői ígéretükhöz hűen – ismét az oktatásügyi minisztérium előtt skandáltak az új tanügyi törvény ellen.
„A hétvégék kivételével két hétig itt fogunk állni” – nyilatkozta Liviu Marian Pop, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) főtitkára. A mezőgazdaságban dolgozók, a még tavalyról elmaradt fizetéskiegészítő támogatásaikat kérték számon a kormánytól, illetve a gázolaj jövedéki adójának csökkentését is sürgették, azzal fenyegetőzve, hogy legközelebb traktorokkal érkeznek az állami hivatalok elé.
A tiltakozók élén álló Nicolae Ştefan, az Agrostar Szövetség elnöke a helyszínen kijelentette, Emil Boc miniszterelnököt arra fogja felkérni, hogy a földművelésügyi minisztérium teljes vezetőségét bocsássa el, hiszen öt hónap alatt nem voltak képesek egy egyértelmű politika kidolgozására, amely e szakterületet „kihúzná a csávából”.
A tegnapi tüntetések Bogdan Hossu szerint csupán ízelítői voltak annak, ami ezután következik, ugyanis mától megközelítőleg negyvenezer állami alkalmazott vonul utcára tiltakozni, s ha kell, „a görögországi lázadásokhoz hasonló megmozdulásoktól, a bukaresti Victoria tér blokkolásától” sem riadnak vissza
Héttagú kabinetet kérnek
Az ellenzéki pártok testületileg távol maradtak a tegnapi tanácskozástól, ugyanis szerintük a 25 százalékos bércsökkentést, valamint a nyugdíjak és a munkanélküli-segély 15 százalékos megkurtítását magában foglaló intézkedéscsomag csődbe viszi az országot. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt elnöke „társadalmi genocídiumnak” nevezte a kormány csomagját, és kijelentette, hogy készek csatlakozni a szakszervezetek tiltakozó akcióihoz.
A PNL vezetősége azt javasolta a kabinetnek, hogy jelentősen csökkentse létszámát, úgy, hogy összesen csak hét minisztere maradjon a kormánynak. A liberálisok ezen kívül a parlament, az elnöki hivatal és a titkosszolgálatok működési költségeinek drasztikus csökkentését is javasolták.
Üzenet az RMDSZ-nek
Crin Antonescu liberális elnök ismét megpróbált az RMDSZ „lelkére beszélni”, hogy a kormánykoalíció „egyetlen komoly és hiteles alakulataként” hagyja ott a PD-L-t ugyanis a továbbiakban nincs semmi mentsége arra, hogy kiszolgálja Traian Băsescu államfőt és Emil Boc miniszterelnököt.
Fleischer Hilda, Moldován Árpád Zsolt
Új Magyar Szó (Bukarest)

Marad vagy bukik a kormány?
Miközben Markó Béla RMDSZ-elnök bejelentette, az alakulat honatyái kiállnak a költségvetési megszorítások mellett, a kormány megbuktatását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítvány megszavazását kérik a szövetség képviselőitől, szenátoraitól tegnapi nyílt levelükben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács régióelnökei.
„Önök magyar szavazatokkal jutottak be a parlamentbe, önöknek az erdélyi magyar közösség érdekéért kell felelősséget vállalniuk, nem a kormány elhibázott politikájáért. Ne a bérből élőkkel, a kisnyugdíjasokkal, a gyermeket nevelőkkel fizettessék meg azt, hogy a lassan két éve tartó világválságra be nem tartott választási ígéretekkel válaszol a román politika gazdaságélénkítő programok helyett.
Nem ez az útja a válságból való kilábalásnak!” – fogalmaz Gergely Balázs közép-erdélyi, László János székelyföldi, valamint Orbán Mihály partiumi régióelnök. Szerintük az RMDSZ-nek nem szabadna megszavaznia egy olyan törvényt, „amely csak elmélyíti a válságot, és mélynyomorba, a lét peremére szorít több százezer embert”.
Az RMDSZ szolidáris a kormánnyal
Bár korábban a szakszervezetek, valamint a Magyar Polgári Párt (MPP) is hasonló kéréssel fordult az RMDSZ-hez, egyre valószínűbbnek látszik, hogy a honatyák nemmel fognak voksolni a bizalmi szavazáson. Ülésezett ugyanis tegnap a Szövetség Állandó Tanácsa (SZÁT), ahol az a döntés született, miszerint az ellenzéki indítvány ellen fognak szavazni.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően leszögezte, támogatják a kormány által kidolgozott megszorító intézkedéseket, azonban ezzel párhuzamosan szerintük a közigazgatás újjászervezését is célzó reformokra van mielőbbi szükség. „Ha megszavaznánk a bizalmatlansági indítványt, ki kellene lépnünk a kormányból. Ebben a pillanatban nem merül fel, hogy ne legyünk szolidárisak a kormánykoalícióval” – fogalmazott a szövetségi elnök. A SZÁT után kiadott politikai nyilatkozat is a megszorító intézkedések és a reformok fontossága mellett foglal állást.
„A román gazdaság, az állami, valamint a konszolidált költségvetés állapota és jelenlegi kilátásai, amint az a nyilvánosságra hozott makrogazdasági mutatókból és előrejelzésekből kiderül, a vártnál kedvezőtlenebbek. Romániában 2010-ben tovább tart a recesszió, miközben az EU tagállamainak egy része már gazdasági növekedéssel számol. Az okok sokrétűek, kezdve az évek óta halogatott államháztartási reformokkal, folytatva a 2009-es év eredménytelen kormányzásával, befejezve a tavalyi két választás oltárán feláldozott válságkezelő intézkedések hiányával” – mutatnak rá a dokumentumban.
Folytatódik a sztrájkhullám
A szakszervezetek korábbi bejelentése értelmében ma hatalmas tüntetés várható Bukarestben, amelyen legalább 20–30 ezer személy részvételére számítanak. A tiltakozók egy része a tervek szerint élőláncot is alkot majd a parlament épülete körül, így próbálva meg jobb belátásra bírni a politikumot a megszorító intézkedések kapcsán. Eközben a Kovászna megyei egészségügyi alkalmazottak tegnap bejelentették, szintén mától sztrájkba kezdenek a kormány által tervezett intézkedések ellen, a munkát azonban nem szüntetik be.
„Az egészségügyi dolgozók 80 százaléka írta alá a sztrájk kirobbantásához szükséges nyilatkozatot. 1500 alkalmazottról van szó, akik a hat kórházban, a megyei vérátömlesztő központban, illetve a mentőszolgálatnál dolgoznak. A munkabeszüntetés nélküli sztrájk mellett döntöttünk, mivel azok a közalkalmazottak, akik beszüntethetnék a munkát, feladták a harcot, s inkább alszanak, vagy elmentek szabadságra” – közölte Cătălin Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezeti tömörülés Kovászna megyei vezetője. Ugyanakkor arról is tájékoztatott, hogy Háromszékről mintegy száz szakszervezetis utazik ma Bukarestbe, hogy csatlakozzon a parlament körüli élőlánchoz.
„Ha nem megy át a bizalmatlansági indítvány, akkor eldöntjük, hogy a továbbiakban milyen tiltakozási formákat választunk” – nyilatkozta a szakszervezeti vezető, aki szerint az általa képviselt alkalmazottak körében teljes az elégedetlenség, s semmiképp nem fognak belenyugodni a béreik 25 százalékos csökkentését is célzó megszorító intézkedések életbelépésébe.
Mint hozzáteszik, mindezek következtében szükség volt a nemzetközi pénzügyi intézetekkel megkötött hitelszerződésekben igényelt közel 20 milliárd eurós kölcsönre, a Nemzetközi Valutaalappal való megegyezés által megteremtett bizalmi tőkére, még akkor is, ha a további részletek folyósítását konkrét, a megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítéséhez és kitűzött részcélok eléréséhez kötik.
„A SZÁT elengedhetetlenül szükségesnek véli és szorgalmazza a reformok folytatását és felgyorsítását” – szögezik le az állandó tanácsi tagok, akik a decentralizáció felgyorsítása és kiterjesztése mellett foglalnak állást. Ennek keretében a már elindított egészségügyi decentralizációt említik, továbbá a központi közigazgatás mélyreható átszervezését sürgetik, amelynek keretében megszüntetnék a felesleges állami ügynökségeket, intézményeket, ésszerűbb költséghatárokat alkalmaznának.
Még kellenek voksok
A bizalmatlansági indítványt benyújtó szociáldemokraták eközben folyamatosan számolgatják, hány támogató szavazatot kell még szerezniük, hogy megbuktassák a Boc-kabinetet. Viorel Hrebenciuc, a párt képviselőházi frakcióvezetője szerint a liberálisokkal közösen 212 szavazatuk van. Ehhez adódik hozzá a Demokrata-Liberális Pártból tegnap kizárt Daniel Oajdea képviselő voksa. (Oajdeától azt követően vonta meg pártja a bizalmat, hogy bejelentette, támogatja a bizalmatlansági indítványt.) Hrebenciuc számításai szerint ugyanakkor amennyiben a 20 RMDSZ-es képviselőnek, illetve 10 szenátornak a 60 százaléka a kormány ellen voksolna, átmenne az indítvány.
Krónika (Kolozsvár)

Ígéretekkel gyógyítanának
Az egészségügy rákfenéjéről mára tervezett társadalmi párbeszédtől nem sok jót várnak a szakmai szervezetek, a Sanitas szakszervezet pedig egyenesen cirkuszi mutatványnak tartja Eugen Nicolăescu színjátékát és Victor Ponta miniszterelnök elégedetlenségcsillapító trükkjeit, a lakosság pedig csupán annyit lát az egészből, hogy pénztárca szerint porciózzák az ellátást.
Miközben az egészségügyben hatalmi harc folyik, hol azért, hogy ki van az élen, hol pedig azért bokszolnak, hogy kié a felelősség, az ország kincstára kiürült, és már az adósságok kifizetése is nagy erőfeszítésbe kerül. Idén több pénzt csepegtettek az egészségügynek, mint az elmúlt esztendőkben, de annak jó része a tartozások törlesztésére ment, a többiből csak azoknak a kórházaknak, állami járóbeteg-rendelőknek sikerült túlélniük, ahol a menedzser és csapata nem lopott, nem sikkasztott, ehelyett inkább támogatókat keresett. Ha meg így sem érte a széle a hosszát, és három hónapon keresztül elmaradt a kifizetésekkel, akkor leváltották. Ettől, természetesen, semmi nem működött jobban, csupán a döntéshozók mosták kezeiket. Néhány nappal a figyelmeztető, egy héttel a meghatározatlan időre meghirdetett általános munkabeszüntetés előtt cseppet sem tűnik úgy, hogy a szaktárca ígéreteiben jobban lehetne bízni, mint eddig. A rezidens orvosoknak ajánlott többletjuttatás egyelőre csak papíron létezik, a kollektív munkaszerződés újratárgyalására még csak ígéretet sem kaptak az érintettek, a fizetésemelés nem lépte túl a követelések szintjét, az ágazatnak szánt emelt költségvetésből még mindig az adósságokat törlesztik, a szabad állások befagyasztása miatt továbbra is óriási az orvoshiány, ráadásul a szakmai körökben folyamatos a kivándorlás külföldre. A sor itt nem ér véget – a türelem ellenben igen. Emiatt vonultak utcára az elmúlt hetekben az egészségügyben dolgozók, és ezért szüntetik be jövő hétfőn egyelőre két órára, csütörtöktől meghatározatlan időre a munkát. Ha ma, a csodával határos módon, a szakmai szervezetek, valamint a Sanitas szakszervezet hiszékenyebbnek bizonyul az Eugen Nicolăescuval való tárgyalásokon, az újabb ígérethullám esetleg elviheti a küszöbön lévő sztrájkot – de a jelenleginél jobb, szervezettebb, minőségibb ellátásban aligha reménykedhetünk. Még az is előfordulhat, hogy még annyi egészségporció sem jár nekünk, amennyi eddig jutott.
Az egészségügy rákfenéjéről mára tervezett társadalmi párbeszédtől nem sok jót várnak a szakmai szervezetek, a Sanitas szakszervezet pedig egyenesen cirkuszi mutatványnak tartja Eugen Nicolăescu színjátékát és Victor Ponta miniszterelnök elégedetlenségcsillapító trükkjeit, a lakosság pedig csupán annyit lát az egészből, hogy pénztárca szerint porciózzák az ellátást.
Miközben az egészségügyben hatalmi harc folyik, hol azért, hogy ki van az élen, hol pedig azért bokszolnak, hogy kié a felelősség, az ország kincstára kiürült, és már az adósságok kifizetése is nagy erőfeszítésbe kerül. Idén több pénzt csepegtettek az egészségügynek, mint az elmúlt esztendőkben, de annak jó része a tartozások törlesztésére ment, a többiből csak azoknak a kórházaknak, állami járóbeteg-rendelőknek sikerült túlélniük, ahol a menedzser és csapata nem lopott, nem sikkasztott, ehelyett inkább támogatókat keresett. Ha meg így sem érte a széle a hosszát, és három hónapon keresztül elmaradt a kifizetésekkel, akkor leváltották. Ettől, természetesen, semmi nem működött jobban, csupán a döntéshozók mosták kezeiket. Néhány nappal a figyelmeztető, egy héttel a meghatározatlan időre meghirdetett általános munkabeszüntetés előtt cseppet sem tűnik úgy, hogy a szaktárca ígéreteiben jobban lehetne bízni, mint eddig. A rezidens orvosoknak ajánlott többletjuttatás egyelőre csak papíron létezik, a kollektív munkaszerződés újratárgyalására még csak ígéretet sem kaptak az érintettek, a fizetésemelés nem lépte túl a követelések szintjét, az ágazatnak szánt emelt költségvetésből még mindig az adósságokat törlesztik, a szabad állások befagyasztása miatt továbbra is óriási az orvoshiány, ráadásul a szakmai körökben folyamatos a kivándorlás külföldre. A sor itt nem ér véget – a türelem ellenben igen. Emiatt vonultak utcára az elmúlt hetekben az egészségügyben dolgozók, és ezért szüntetik be jövő hétfőn egyelőre két órára, csütörtöktől meghatározatlan időre a munkát. Ha ma, a csodával határos módon, a szakmai szervezetek, valamint a Sanitas szakszervezet hiszékenyebbnek bizonyul az Eugen Nicolăescuval való tárgyalásokon, az újabb ígérethullám esetleg elviheti a küszöbön lévő sztrájkot – de a jelenleginél jobb, szervezettebb, minőségibb ellátásban aligha reménykedhetünk. Még az is előfordulhat, hogy még annyi egészségporció sem jár nekünk, amennyi eddig jutott.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bányászjárás-hangulatot elevenít fel Kovásznán a szakszervezeti vezető
„Nagytakarítás”, vagyis a vezetőség eltávolítása helyett egy csésze kávéval is beérték volna tegnap a kovásznai Montana Szálloda előtt tüntetők.
A kétórás demonstráció után a szálloda elbocsátott alkalmazottjainak nyolcfős csoportja bevonult a hotel előcsarnokába, ahol a bárban kávézni szerettek volna. A presszó azonban zárva volt, így távoztak, legközelebb egy hónap múlva találkoznak a tüntetés megszokott helyén – mondták. Egy héttel korábban a tüntetőket vezető Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet elnöke kemény hangon kérte a szálloda vezetőségének lemondását. Ha nem mennek, ők végeznek majd nagytakarítást a szállodában – hangoztatta akkor. Tegnap a tüntetők azonban csak a lemondást követelték. Dr. Bálint Zsuzsa, a szálloda kezelőközpontjának főorvosa tegnap érdeklődésünkre elmondta: ha a tüntetők anyagi vagy morális kárt okoznak a szállodában, akkor vállalniuk kell érte a felelősséget. A tüntetőket személyesen ismeri, némelyikkel 20–30 évet dolgozott együtt, civilizált embereknek tartja őket, nem hiszi, hogy ilyesmire vetemednének. A szakszervezeti vezető megnyilvánulása, ahogyan bejelentette a „nagytakarítást”, az a ’90-es évek bányászjárásainak hangulatát idézi – vélekedett. A főorvos azt is elmondta, a szálloda nincs csődben, sőt, Kovásznán az egyetlen egység, amely saját lábán próbál megállni, és nem a kezelőjegyekkel érkezőkre alapoz. Jelenleg 134 vendégük van, ötven állandó alkalmazott (akiknek szezonon kívül biztosították a 75 százalékos fizetést) és több idénymunkás biztosítja a kiszolgálást. Ha a tüntetők nem tértek volna peres útra, lett volna esélyük az újraalkalmazásra. Most azonban várják a per eredményét, ha a bírák azt mondják, törvénytelen volt az elbocsátás, akkor visszaveszik az embereket, ha viszont a szállodának adnak igazat, lezártnak tekintik az ügyet – fogalmazott. A szállodában az idény beindulásáig vannak nehézségek, de azt nem tartja jogosnak, hogy Neagovici a vezetőséget és őt személyesen is az egység csődbe juttatásával vádolja. A téli elbocsátásokat jogi lépésekkel, a kollektív munkaszerződésben foglaltakkal lehetett volna rendezni. Azt tervezték, tavaly télen Herkulesfürdőn tárgyalják meg a szerződést tizenöt fős bizottság előtt. Ennek a csoportnak a jogi szakértője kellett volna legyen Neagovici, de ő nem jelent meg a gyűlésen. Ezzel elbukott a kollektív munkaszerződés – mondta el Bálint Zsuzsa.
Bokor Gábor. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bezárhat a kézdivásárhelyi kórház
Dr. Kelemen András szülész-nőgyógyász főorvos, a kézdivásárhelyi municípiumi kórház főigazgatója tegnap reggel rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be: fennáll a veszély, hogy október elsejétől lakat kerül a kórházra.
A szaktárca és az egészségbiztosítási pénztár olyan intézkedéseket hoz, melyeket visszamenőleg kell majd alkalmazni, felülírják a parlament által elfogadott keretszerződésben foglaltakat, teljes káosz uralkodik az egészségügyben. A kórház költségvetésének alakulását az elmúlt évek augusztusainak összehasonlításával példázta: kis eltéréssel minden esztendőben ugyanannyi beteget láttak el e hónapban, de míg 2010-ben 735 ezer lejt kapott a kórház augusztusban, 2013-ban ez az összeg 654 ezer, 2014-ben pedig már csak 490 ezer lej volt. Ez 140 ezer lejes kiesést, 24 százalékos visszaesést jelent. A főigazgató azt is elmondta: ebből a költségvetésből a fizetéseket sem tudják törleszteni, nemhogy gyógyszert vásárolni, és ez nemcsak a háromszéki kórházára jellemző, hanem az ország összes ilyen intézményére. Kovászna megye kórházai a Sanitas Szakszervezettel közös beadványt intéztek a kormányhoz, a szaktárcához, a biztosítópénztárhoz, a megyei önkormányzathoz, és várják az illetékesek válaszát. Amennyiben nem változik a jelenlegi helyzet – hangsúlyozta a főigazgató –, október elsejétől minden valószínűség szerint tiltakozásképpen bezárják a kórházat, a sürgősséget is beleértve, ilyen körülmények között ugyanis nem lehet dolgozni.
A főigazgató azzal sem ért egyet, hogy kétszáz-egynéhány sürgősségi esetből kétszázért az egészségbiztosítási pénztár ne fizessen semmit. Mivel nem volt az illetőknek küldőpapírjuk, a számítógép visszadobta esetüket. – Ki hallott még olyant, hogy sürgősségi esetben küldőcédula kell? – tette fel a kérdést. A keretszerződés szerint a sürgősségi eseteket meg kell oldani attól függetlenül, hogy az illetőnek van vagy nincs küldőpapírja, biztosított-e vagy sem. Ezt a biztosítónak is be kell látnia, és ki kellene fizetnie ezeket az eseteket is – érvelt dr. Kelemen András. Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Perelnének a szakszervezetek
Az egészségügyben és a tanügyben sem a fizetéscsökkentést, sem az elbocsátást nem tartják elfogadhatónak a szakszervezetek. Az érdekvédelmi szervezetek képviselői szerint csak úgy érhetnek el eredményeket, ha a munkáltatókkal összefogva lépnek fel, méltányos finanszírozást követelve.
Amint arról beszámoltunk, a tanügyi kisegítő személyzet augusztustól 10 százalékos fizetésemelést kapott, ám szeptembertől elbocsátásokra számíthatnak, mert a minisztérium által leközölt sarokszámok alapján városon 14,5 diáknál kevesebbre nem hirdethetnek meg pedagógusi állást, 120 diák után lehet takarítót alkalmazni, így a tanügyi intézményeknek állásokat kell megszüntetniük.
Az egészségügyben megkapták a 100 lejes béremelést, de a kórházak bevétele ezt már nem fedezi: a sepsiszentgyörgyi kórház vezetősége például arról beszélt, egyeztetniük kell a szakszervezettel különböző pótlékok megszüntetéséről, hiszen az év végéig közel kétmillió lejes hiányra számítanak. Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke lapunk megkeresésére kifejtette, ezekben az ágazatokban elbocsátásról szó sem lehet, hiszen az alkalmazottak így is túlterheltek. „A túl alacsony bérek így sem elég motiválóak, az egészségügyi intézmények pedig így is szakemberhiánnyal küzdenek, a tanintézetekben pedig nem elég a dada, a takarító” – ecsetelte a szakszervezeti bizalmi.
Hozzátette, az önkormányzatoktól sem várhatnak segítséget, hiszen azoknak sincs pénzük. Neagovici elmondta, kezükbe került a fizetésemelések tervezetének egy példánya, ezekben 40 százalékos béremeléseket lebegtetnek. „Honnan lesz egyik napról a másikra pénz ekkora béremelésre, amikor a jelenlegi fizetésekre sincs fedezet? Elegünk van az ígérgetésekből. Elvárjuk, hogy a valós helyzetről tárgyaljunk, és tartható fizetésemeléseket alkudjunk ki. Így csak hitegetik és ámítják az embereket” – fakadt ki a Sanitas Kovászna megyei elnöke. Szerinte akkor tudnak hatékonyak lenni, ha az alkalmazottak, a szakszervezetek, a munkáltatók, az önkormányzatok közösen lépnek fel, és ezeknek az ágazatoknak méltányos finanszírozást kérnek.
Kilátástalannak nevezte a helyzetet Csatlós Mihály Levente, a Felső-háromszéki Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is. Hangsúlyozta, 47 éve tanít, de még soha nem volt ilyen mélyponton a tanügy, mint most. „Nem elég, hogy kevés a fizetés, és csökkent az alkalmazottak száma, még felesleges bürokratikus feladatokkal is terhelnek bennünket. A tanárnak nincs ideje az órára készülni, annyi papírt kell lefűznie. Ha további elbocsátások lesznek, egészen biztosan perelni fogunk” – szögezte le Csatlós.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro

Kiterjesztik az egészségügyi kedvezményezettek körét
Nyolc év után sikerült majdnem minden, egészségügyben dolgozóra kiterjeszteni azokat a kedvezményeket, amelyek eddig csak a kórházi alkalmazottakra voltak érvényesek – jelentette be Vasile Neagovici, a Sanitas szakszervezet Kovászna megyei elnöke.
A szakszervezeti bizalmi most sem elégedett, hiszen, mint mondta, a közegészségügyi igazgatóságok köztisztviselői kimaradtak a sorból. Ezért a napokban újabb beadványt küld az egészségügyi minisztériumnak, javasolva, hogy a jogokat terjesszék ki mindenkire, aki az ágazatban dolgozik. Azt is kéri, hogy például a kórházak fizetős, szállodai rendszerben működő kórtermeit az egészségügyben dolgozók ingyen vagy féláron vehessék igénybe.
Neagovici elmondta, hogy hosszas tárgyalások után a minisztérium és az országos egészségbiztosítási pénztár január végén megjelent közös rendeletében módosította a 2007-es jogszabályt, amely az egészségügyi dolgozók kedvezményeit írja elő. Eszerint az alkalmazottaknak megtérítik a kedvezményes receptek után fizetett önrészt, a különböző vizsgálatok, kezelések önrészét, vagy éppen a kórházakban befizetendő 5-10 lejes vizitdíjat.
Ezeket a kiadásokat most már az állami költségvetésből finanszírozott egységek dolgozói számára is megtéríti a munkáltató, így a mentőállomáson, a transzfúzióközpontokban vagy a közegészségügyi igazgatóságoknál dolgozó egészségügyi személyzet  is jogosult a kedvezményekre.
Vasile Neagovici szerint ugyanis rengeteg pluszkiadás összegyűlhet. Mint magyarázta, az ezeket tartalmazó számlákat az alkalmazottak leadják a munkáltatónak, amely továbbítja az egészségbiztosítási pénztárnak, és ez negyedévente megtéríti az összegeket, magyarázta a szakszervezeti bizalmi.
Bíró Blanka. Krónika (Kolozsvár)

Tünetegyüttes
Egyre mélyülő válsághelyzet jellemzi a hazai egészségügyet, amelyet a jelek szerint velejéig áthat a korrupció, pénztelenség, kilátástalanság, és amelyre elhamarkodott intézkedések, súlyos mulasztások, fejvesztett kapkodás nyomja rá a bélyegét.
Az csak a jéghegy csúcsa, hogy a fertőtlenítőszer-botrány miatt hétfőn lemondott az egészségügyi miniszter – bukása valószínűleg még tüneti kezelésnek sem minősíthető, hiszen a lakosság egészségét, a betegek gyógyítását szavatolni hivatott rendszer évtizedek óta sok sebből vérzik.
Mellbevágónak tűnnek az egyre gyakrabban felszínre kerülő, a közvéleményt felháborító, utcai demonstrációkat is kiváltó „tünetek”, amelyek nyomán újra meg újra fény derül arra: az egészségügy akadozó gépezetének valódi működése kulisszák mögött zajlik, és csak időnként válhat láthatóvá, mennyire súlyosak a „betegségei”. Csak a közelmúltban több olyan, a rendszer megfelelő működését alapjaiban megkérdőjelező problémára derült fény, amelynek tudatában ugyancsak meginoghat az egészségügybe vetett bizalom.
A nemrég kirobbant korrupciós fertőtlenítőszer-botrányról és az azt övező kapkodó intézkedéssorozatról joggal feltételezhető, hogy krízishelyzetet eredményez. Több százan utcai demonstrációkon is hangot adtak felháborodásuknak, nehezményezve, hogy az illetékesek el akarják kendőzni a rengeteg ember életére veszélyt jelentő körülményeket, valamint hogy a rendszer egészét áthatja a korrupció.
Ugyanakkor a héten tüntetéseket tart az egészségügy félmillió dolgozóját képviselő Sanitas szakszervezet, sürgősségi kormányrendeletet követelve a bérezési egyenlőtlenségek megszüntetésére. Tüneti kezelésnek tekinthető, hogy fejek hullanak, tüzetes vizsgálatokat sürget az államfő, változást ígér a minisztérium élére álló miniszterelnök. Közben a kórkép azt mutatja, elégedetlenek az egészségügyben dolgozók, hiányos, idejétmúlt az infrastruktúra, virágzik a korrupció, átláthatatlan mozgások zajlanak a kulisszák mögött, és ki tudja, hány tragédia írható a rendszer működésképtelensége és az orvosi mulasztások számlájára.
Például egyre bizonyosabb, hogy a mentőautó jobb felszereltsége és a megfelelő orvosi hozzáállás megmenthette volna a Bukaresti Dinamo kameruni labdarúgója, a hétvégén a pályán összeeső Patrick Ekeng életét. Vajon hány névtelen áldozata lehet a rendszernek és hány, az egészségügy okozta tragédiát hallgatnak el a hírek? Mennyi kárt okozó rendellenességet, hiányosságot söpörnek szőnyeg alá?
Az államfő átláthatóságot emleget, a miniszterelnök szerint pedig nem lehet reformokat végrehajtani, ha egyre-másra válságok és botrányok törnek ki. Ha viszont nem kerülnek a figyelem középpontjába a rendszer romlottságát tükröző válságok és botrányok, talán még kevesebb az esélye a valódi reformnak.
Kiss Judit
Krónika (Kolozsvár)

Máris lefaragtak a tervezett béremelésekből
Minden közalkalmazott bére 25 százalékkal nő 2018. január elsejétől – erről állapodott meg kedden Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter Viorel Ștefannal, a pénzügyi tárca vezetőjével. Ez azonban azt jelenti, hogy az oktatásban és az egészségügyben dolgozók fizetése is csak 25 százalékkal nő a korábban bejelentett 50 százalék helyett.
Vasilescu tájékoztatása szerint március elsejétől a tanügyi alkalmazottak majd újabb 20 százalékos béremelésben részesülnek, és ugyanettől a dátumtól „az orvosok és asszisztensek megkapják a 2022-ig előirányzott teljes béremelést”. 
A munkaügyi miniszter hozzátette, a bérkeret az egységes bérezési törvény tervezetéhez benyújtott és elfogadott módosításokkal együtt sem haladja meg 2018-ban a pénzügyminisztérium által megszabott 75 milliárd lejt. 
Sorin Grindeanu kormányfő később újságírói kérdésre megerősítette, hogy módosul a bérezési törvény, részletekbe azonban nem kívánt bocsátkozni. Mindössze annyit jegyzett meg, hogy a Vasilescu által bejelentett forgatókönyv élvezi a kormány támogatását.
Amint az várható volt, a tanügyi szakszervezetek rögtön tiltakozó akciókkal kezdtek fenyegetőzni. A Mediafax hírügynökség megkeresésére mind Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezeti szövetség elnöke, mind pedig Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) elnöke azt mondta, máris „referendumot” kezdeményeztek a szakszervezeti tagok körében.
Nistor azt mondta, a tagokon múlik majd, hogy a tiltakozás mely formáját választják, Hăncescu elmondása szerint viszont náluk már azért folyik aláírásgyűjtés, hogy június 12-étől meghatározatlan időre általános sztrájkot robbantsanak ki. A szakszervezetek szerint ugyanis a késleltetéssel a Grindeanu-kabinet megszegi a kormányprogramban foglaltakat, amit a koalíció felvállalt. „Jelen pillanatban a kormányprogram megszegéséről beszélünk, és ez nagyon súlyos, mivel Románia parlamentje elfogadta azt a programot. Ha szigorúan azt a programot vesszük alapul, akkor nekünk 2017. július elsejétől 20 százalékos béremelés járna, 2018 januárjától pedig további 30 százalék. A bérezési törvényben a két szakaszból egyet csináltak, s így január elsejétől 50 százalékos béremelést kellene kapnunk. Tehát már egyszer ellentmondtak a kormányprogramnak, most pedig még súlyosabban megszegték, miután felfedezték, hogy nincs elég pénz, mivel elfogadtak olyan módosító indítványokat, amelyek növelik az egységes bérezés költségvetésre gyakorolt hatását” – fejtette ki kedden Marius Nistor. Hozzátette: reméli, hogy hétfőig sikerül is összesíteniük a tiltakozási formák megválasztása kapcsán kiírt referendum eredményét.
„Nálunk már zajlik a június 12-étől kezdődő általános sztrájk megszervezése kapcsán kiírt referendum, és péntekig tart. Elégedetlenek vagyunk a tanügy bértáblájával, mint ahogy a béremelések késleltetésével is” – mondta eközben Simion Hăncescu.
Az egészségügyi szakszervezetek is azt mondják, a munkaügyi minisztérium képviselői nem egyeztettek velük a béremelések elhalasztásáról. Ők azonban kedd délutánig nem közöltek konkrétumot. Leonard Bărăscu, a Sanitas elnöke annyit mondott, hogy készenléti állapotban vannak. „Lássuk, mi lesz” – jegyezte meg.  
Háztartási adó lesz, adótanácsadó nem
A kormány nem mond le a háztartási/családi adózásról – jelentette be kedden Sorin Grindeanu miniszterelnök. Azt mondja, két vagy három szakaszban ültetik gyakorlatba 2018 januárjától kezdődően. Viorel Ștefan pénzügyminiszter pedig arról számolt be, hogy az új adózási rendszert mintegy két-három éven belül tudják gyakorlatba ültetni, minden attól függ, milyen ütemben tudják fejleszteni az Országos Adóhatóság (ANAF) informatikai rendszerét.
Ugyanis a háztartási adózás bejelentése óta lezajlott egyeztetések során a kormány képviselői rájöttek, hogy nem kell számtalan adótanácsadót alkalmazniuk, akik elvégzik a feladatot, arra a számítógépes programok is alkalmasak. A pénzügyminiszter különben azt mondja, jelenleg készül a tanulmány arról, hogy a háztartási adózás mekkora hatást gyakorol majd az állami költségvetésre, ezt várhatón június közepéig be is mutatják. És ezen múlik majd az, hogy a gyakorlatba ültetés különböző szakaszait mikor valósítják meg.
Grindeanu elmondása szerint már 2018 januárjától elkezdődik a folyamat, ami azt jelenti, hogy 2018 májusától globálisan kezelik a bevételeket, de a fizetések utáni adót továbbra is visszatartja majd a munkáltató.
Bálint Eszter Népújság (Marosvásárhely)

Ismét tüntettek Csíkszeredában a Hargita megyei gyermekvédelmi rendszerért
Még mindig válságos anyagi helyzetben vannak a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság alárendeltségébe tartozó intézmények. Az érintettek szerdán másodszor szerveztek tiltakozó akciót Csíkszereda főterén.
A szociális rendszerben dolgozók októberre csak a fizetésük 75 százalékát kapták meg, a sérült, illetve hátrányos helyzetű gyermekeknek otthont adó és oktatást biztosító elhelyező központok „takaréklángon” működnek már hetek óta, tartalékaikat adományokból pótolják, de nem most már nem éri a vége a hosszát. Lassan nem marad pénzük a közüzemi számlák kifizetésére sem, ezért fennáll annak a veszélye, hogy a gondozattak fagyoskodni fognak a hidegben – ismertették az elfogadhatatlanná súlyosbodott helyzetet a tüntetést szervező szakszervezetek képviselői.
Megalázó a kormány hozzáállása
A szociális ellátó, valamint az egészségügyi rendszerben dolgozókat tömörítő Concordia, Frăţia, valamint a Sanitas szakszervezetek nevében felolvasták azt az állásfoglalást, amelyet a Hargita megyei prefektushoz, illetve a kormányhoz intéztek.
Ebben kifejtik, hogy a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság több alkalommal is jelezte a kormány felé, hogy az áfa-visszaosztásokból idén lényegesen kevesebb pénzt ítéltek meg az intézményrendszernek, mint 2016-ban. Az idei évközi költségvetés-kiegészítés után is csupán a tavalyinak a 86,6 százalékát hagyta jóvá a kormány, miközben jelentősen nőttek a költségek.
Állásfoglalásukban hozzáteszik, hogy az elmúlt években megalázóan alacsony béreket kaptak a szociális rendszerben dolgozók, a jelen helyzet még megalázóbb, ráadásul ebben az esetben a gondozottakkal szembeni hozzáállás is elítélendő, hiszen ők nem férhetnek hozzá az ellátásukhoz szükséges alapfeltételekhez, mint az élelem, az egészségügyi eszközök, illetve a gyógyszerek. A súlyos pénzhiány 2640 gyermeket, több mint 10 ezer fogyatékkal élő felnőttet, valamint 800 alkalmazottat érint.
A három szakszervezet azt kéri a kormánytól, hogy aktualizálja a szociális és gyermekvédelmi rendszer költségstandardjait, ugyanakkor sürgősen biztosítson finanszírozást a frissített standard szerint.
Garasokat ígér a kormány, ráadásul aránytalanul
Elekes Zoltán, a szociális és gyermekvédelmi igazgatóság vezetője a Maszolnak a helyszínen elmondta, hogy az elmúlt három hétben – az utolsó, október 24-i tüntetés óta – nem történt sok változás. Annyival romlott a helyzet, hogy a nettó béreket sem tudták kifizetni az alkalmazottaknak, illetve annak járulékait sem utalták az államnak. A kormány egyébként nem rég 60 millió lejes kiegészítést javasolt országos viszonylatban, azonban azt lakosságarányosan osztják majd le, így Hargita megye megint csak garasokban reménykedhet.
„Várjuk a kormány és a megyei önkormányzat költségvetés-kiegészítését. Ígéretek vannak ugyan, de azok sem olyanok, hogy az év végéig elegendő pénzre számítsunk. Legutóbb 8,5 millió lejt kértünk a kormánytól, ehhez képest ők most 1,5 milliót javasolnak Hargita megyének. Sajnos, úgy osztják le, hogy mindenkinek adnak, azoknak is, akik nem küszködnek anyagi gondokkal” – panaszolta el az igazgató.
Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint elítélendő, hogy a szociáldemokrata kormány látszólag szociálisan érzéketlen. Azt mondta, jogosan növelte meg a kormány a bérkeretet, de a hibát ott követték el, hogy ehhez nem rendeltek forrásokat. Ráadásul a személyi jövedelemadó csökkentésével januártól újabb „iszonyatos hiány keletkezik”.
A szerdai tiltakozó akció békésebbnek bizonyult az október 24-inél: akkor sípokkal, hangosbemondóval tiltakoztak, most azonban gyertyát gyújtott és közösen imádkozott a körülbelül százfős tömeg. Kovács Boglárka / maszol.ro