Verespatak kiemelt beruházás
A verespataki aranybánya-beruházás is része annak az országos beruházás-fejlesztési tervnek, amelyet csütörtökön mutatott be Victor Ponta miniszterelnök. Ennek révén az év végéig legalább tízmilliárd euró értékű befektetést szeretne öt stratégiai területen, az energetikai, a bányászati, a mezőgazdasági, az ipari és az infrastrukturális ágazatba vonzani, valamint 50 ezer új munkahelyet hozna létre.
A legfőbb célok között szerepel az energetikai függőség csökkentése, az energiaárak csökkentése, új energiaforrások fölfedezése fokozott környezetvédelmi intézkedések mellett, a vidékfejlesztés, valamint a gazdák helyzetét javító beruházások és támogatások. Az ipar területén növelni kívánják a versenyképességet, további ipari parkokat kívánnak fejleszteni, és támogatásokat ígérnek a kis- és középvállalkozásoknak. Emellett a vasúti és a közúti infrastruktúra fejlesztését is tervbe vették. A külföldi beruházók Romániába csábítása érdekében a kormány mind Európával, mind Ázsiával fejleszteni kívánja a gazdasági kapcsolatokat.
Verespatak: növelné részesedését az állam
A Verespatakkal kapcsolatos tervek között szerepel, hogy a környezetvédelmi viták miatt évekkel ezelőtt elakadt bányaberuházást új környezetvédelmi szabályokkal, a kulturális örökség megóvása mellett kívánják megvalósítani, emellett az állam részesedését 78 százalékra akarják növelni a nyereségből. Ponta csütörtökön közölte: a kormány várhatóan szeptemberig lezárja a verespataki aranybánya megnyitását tervező Rosia Montana Gold Corporation-nel (RMGC) a tárgyalásokat a beruházásról, amelynek sorsáról a parlament fog dönteni. Kijelentette: a kormány kimozdítaná a holtpontról a verespataki beruházást valamennyi környezetvédelmi szabvány betartása mellett, így várhatóan szeptemberig lezárják a tárgyalásokat a beruházóval, de a végső döntést a parlamentnek kell meghoznia.
Egy évvel ezelőtt Ponta a beruházás kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a verespataki kitermelésről szóló döntés három tényezőn múlik: a beruházónak garantálnia kell a környezet megóvását, újra kell tárgyalni a román állam részesedését a nyereségből, emellett a témából ki kell zárni a politikai lobbitevékenységet. Akkor azzal vádolta meg Traian Băsescu államfőt, aki támogatta a verespataki beruházást, hogy egy magáncég érdekében folytat politikai lobbit.
Idén tavasszal Rovana Plumb úgy nyilatkozott, hogy a verespataki beruházás tervét az illetékes minisztériumok vizsgálják, a végső szót pedig majd a kormány mondja ki. Április végén aztán a kormány egy olyan cég létrehozásáról döntött, amely kizárólag a verespataki projekttel foglalkozik, és az országos érdekeltségű beruházásokért felelős tárca nélküli miniszter alárendeltségébe utalták.
Mint ismeretes, a verespataki bányaberuházást a Roşia Montană Gold Corporation szeretné megvalósítani, amely a kanadai Gabriel Resources tulajdonában áll. A cég szerezte meg a kitermelés koncessziós jogát a fehér megyei Verespatak mellett található lelőhelyen, amely a becslések szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt rejt. Ezt az RMGC ciántechnológiás eljárással kívánja kitermelni.
A beruházási terv része egy 150 millió euróból megvalósuló gázelosztó központ megépítése a Maros megyei Gyulakután, amelyet a japán Marubeni cég kivitelezhet, valamint a Rovinari hőerőmű fejlesztése, amelyet a kínai China Huadian Engineering valósíthat meg.
Victor Ponta azt is elmondta, hogy várhatóan még idén elfogadják az új bányajáradék-törvényt, amelynek nyomán az országban bányászati tevékenységet kifejtő cégek az európai átlagnak megfelelő összeget fizetnek majd be az államkasszába. Azt is elmondta, hogy az OMV Petrom kőolaj- és földgázkitermelő cég egymilliárd euró értékben végez fejlesztéseket új lelőhelyeken, többek között a Bihar megyei Berettyószéplakon is belefogott egy 200 millió eurós projektbe.
Mezőgazdasági fejlesztéseket ígérnek
A terv bemutatóján Victor Ponta azt is elmondta, hogy a mezőgazdaságban idén hárommilliárd euró értékben valósítanak meg befektetéseket, ebből 2,8 milliárd eurót az Európai Unió finanszíroz. Mint kifejtette, az öntözőrendszer felújítására már el is különítettek 100 millió eurót, de a zöldség- és gyümölcsfélék begyűjtésére szolgáló központokat és a családi gazdaságokat is fejleszteni kívánják.
A beruházási terv azt is tartalmazza, hogy a kormány idén ősszel az összes politikai szereplővel egyeztetést kíván folytatni annak érdekében, hogy konszenzuson alapuló fejlesztési tervet dolgozzanak ki az ország számára a 2014 és 2018 közötti négyéves időszakra.
A tavalyi évben a külföldi beruházások értéke immár negyedik éve folyamatosan csökkent Romániában, az 1,6 milliárd eurós összeg 11 százalékkal volt kevesebb a 2011-ben jegyzett 1,8 milliárd eurónál. Az idei év első négy hónapjában az országban eszközölt külföldi beruházások összértéke 322 millió euró, ami közel 35 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest, amikor a befektetések összértéke elérte a 494 millió eurót.
Balogh Levente
Székelyhon.ro

Milliárdokat vár Románia Kínától
A kínaiak építhetik meg a cernavodai atomerőmű két reaktorát
Eurómilliárdokat vár Románia Kínától energia-beruházások révén. Constantin Niţă energiaügyi miniszter szerint a kínai vállalatok kifejezték hajlandóságukat, hogy több mint 5 milliárd eurót ruháznak be Romániában. A miniszter szerint az első szerződéseket már a jövő évben aláírhatják.
Niţă azon a gazdasági fórumon vett részt, amit a Kína és a kelet-közép-európai országok bukaresti csúcstalálkozója alkalmából tartottak. A fórumon mintegy 1500 üzletember volt jelen tizenhét országból. Niţă szerint nincs ok félni Kínától, és hasznosnak nevezte az ő tapasztalatukat. Hozzátette: a kínaiak elsősorban a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es blokkja iránt mutattak érdeklődést, de a tarnicai vízi erőmű, a rovinari-i energiaközpont és a Mintia-Deva hőközpont 3-as és 4-es egységének a korszerűsítése is érdekelte őket. A cernavodai atomerőmű két blokkjának a költségeit 6,4 milliárd euróra becsülték, így ez lenne Románia történetének legnagyobb beruházása.
A KKE–Kína-csúcs tegnap ért véget. Ebből az alkalomból a kínai kormányfő Victor Ponta miniszterelnökkel közösen nyilatkozott. Ponta bejelentette, hogy a csúcstalálkozón aláírtak egy úgynevezett útmutatót, amely tartalmazza együttműködésük főbb irányvonalait és a kölcsönös érdekeiket. A felek vállalták, hogy népszerűsítik a kölcsönös beruházásokat, és fejlesztik a kereskedelmi kapcsolataikat. A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az elfogadott útmutató az egyenlőség, a kölcsönös tisztelet és az azonos bánásmód elvén alapszik. Kiemelte: a KKE-országok és Kína együttműködése bővíti Kína és az EU kapcsolatait, amely valamennyi fél számára hasznos. Annak szükségét hangsúlyozta, hogy a KKE–Kína-csúcs országainak vállalkozásai minél jobban megismerjék egymást a kölcsönös érdekekre alapozva, és ennek érdekében a hatóságoknak meg kell teremteniük az együttműködésükhöz szükséges kedvező légkört.
Ponta kifejtette, hogy az útmutató egyebek között az infrastrukturális beruházások, a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a vasúti szállítás és a telekommunikáció területén jelöl ki együttműködési irányokat. Célul tűzték ki, hogy 2014-ben a csúcstalálkozó országai kölcsönösen népszerűsítik befektetéseiket, üzleti érdekeiket, ennek érdekében több rendezvényt szerveznek, és évente sor kerül az üzletembereket tömörítő gazdasági fórumra, akárcsak miniszterelnöki szintű találkozóra.
Li Ko-csiang úgy vélte, hogy a kelet-közép-európai országok és Kína közötti együttműködés az Európai Unió, valamint a távol-keleti ország kapcsolatának fontos eleme. Ponta is hangsúlyozta, hogy a bukaresti csúcstalálkozó kiegészítő eleme az EU és Kína stratégiai kapcsolatrendszerének.
Magyarország, Kína és Szerbia kormányfői megállapodtak abban, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítése érdekében együttműködés kezdődik a három ország között.
Szabadság (Kolozsvár)

Bíróság elé állítják Pontát
Vádat emelt Victor Ponta miniszterelnök ellen tegnap a korrupcióellenes ügyészség, a politikust többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával állítják bíróság elé. Klaus Johannis államelnök ismét a kormányfő távozását sürgette.
A nyomozók szerint 2007–2008-ban Ponta ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel havi 2000–3000 eurós honoráriumot Dan Şova szociáldemokrata szenátor cégétől, az összeg igazolásául pedig 17 teljesítési igazolást hamisított más ügyvédek igazolását lemásolva. Az ügyben Şova ellen és két olténiai hőerőmű (Rovinari–Turceni) vezetői ellen is vádat emeltek. Şovát adócsalással, okirat-hamisítással, pénzmosással és hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel vádolják. A vád szerint az állami tulajdonban lévő hőerőművek vezérigazgatói hivatali visszaélést követtek el, amikor a közbeszerzési eljárások megsértésével a piaci árnál jóval magasabb díjszabással 2007-ben és 2008-ban jogi tanácsadói megbízásokat adtak Dan Şova ügyvédi irodájának, és ezek alapján több millió lejnyi honoráriumot és sikerdíjat fizettek ki. Şova ügyvédi irodája csaknem 3,5 millió lejjel, akkori árfolyamon közel egymillió euróval károsította meg az államot. A vádhatóság azt állítja: Şova irodájának alvállalkozójaként Victor Ponta 181 ezer lejt kapott a pénzből anélkül, hogy valós munkavégzés történt volna. Ponta 17 teljesítési igazolást hamisított a havi rendszerességgel felvett 2000–3000 eurós honoráriuma igazolásaként. Ponta ügyvédként állt üzleti kapcsolatban Şovával, de ebben az időszakban már annak a választókerületnek a parlamenti képviselője volt, amelyben a két állami hőerőmű működik. A korrupcióellenes ügyészség szerint Şova ügyvédi irodája nem jutott volna ilyen előnyös állami megrendeléshez, ha nem tudták volna róla, hogy Ponta képviselő támogatását élvezi.
A vádemelés hírére Klaus Johannis államfő reagált: szerinte nagy kárt okoz Románia megítélésének, hogy miniszterelnökét vád alá helyezték, és továbbra is Victor Ponta lemondását látja a legjobb megoldásnak. Úgy vélte egyre problematikusabb nemcsak Ponta, hanem az általa vezetett kormány és a Szociáldemokrata Párt helyzete is, és kifejezte reményét, hogy „akiknek vannak eszközeik rá, azok megteszik a szükséges lépéseket”.
A miniszterelnök tegnap közvetett módon, egy más témáról szóló Facebook-bejegyzésben utalt a történtekre, megjegyezve: miközben dübörög a gazdaság, az országban „úgy tűnik, a legnagyobb gondot egy karrierista, de felkészületlen ügyész rögeszméje jelenti. Korábban több ízben azt hangoztatta, hogy nem fog lemondani a kormányfői tisztségről, amíg a parlamentben a szociáldemokraták körül kialakult koalíció támogatását élvezi. A vádemelésről szóló bejelentés óta tegnap estig sem Gabriel Oprea, a Románia Haladásáért Országos Szövetség elnöke, az SZDP koalíciós partnere, sem a Szociáldemokrata Párt elnöksége nem tisztázta, hogy Ponta élvezi-e még támogatásukat. Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt társelnöke arra szólította fel Gabriel Opreát és a szociáldemokraták vezetőjét, Liviu Dragneát, vonják meg a politikai támogatást Pontától.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)