Az 1988. szeptember 6-án megszületett, a romániai falurombolás elleni első állásfoglalás szövege: A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közösségének folyamodványa A Kolozsvári Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Nagyváradi Református Egyházkerület Főtiszteletű Igazgatótanácsának, A Románia Szocialista Köztársaságban lévő Református Egyház Főtiszteletű Zsinatának. A hazai tájékoztatási eszközök híradása szerint az ország területrendezési terve köztudomásúlag mintegy 8000 falusi települést érint. A családok, a hagyományos falusi közösségek, a népi kultúra tűzhelyei kényszerű átrendeződésnek néznek elébe, melynek nyomán azok részben vagy egészükben megszűnhetnek, mindaz ami bennük érték, elpusztulhat. A tervnek politikai, gazdasági, társadalmi, etnikai vonatkozásai mellett egyházi vetülete is van. A 8000 falu, számításba véve, hogy a helységek legalább felében 2–5 vagy több vallásfelekezet él együtt, legalább kétszer annyi templomot és imaházat jelent. A falvak felszámolása templomok és gyülekezetek ezreinek a felszámolásával jár együtt. A különböző egyházak és vallásfelekezetek számára nem lehet közömbös gyülekezeteiknek, kultuszhelyeiknek jövőbeli sorsa. Ezért javasoljuk a két egyházkerület vezetőinek, a két igazgatótanácsnak, az egyházkerületi közgyűléseknek, illetve a zsinatnak, hogy vegyék fel a kapcsolatot a testvéregyházak, az elismert vallásfelekezetek vezetőségével, s rámutatva a közös érdekekre, hassanak oda, hogy az egyházak közös, külön-külön mindegyik egyház szempontjait figyelembe vevő akcióterv alapján folytassanak párbeszédet a területrendezést előkészítő megfelelő állami szervekkel és személyiségekkel, s jussanak velük egyezségre. Amennyiben a gazdasági-politikai megfontolások nagyobb súllyal esnének latba, mint a felszámolással járó veszteségek anyagiakban, lelkiekben, szellemiekben, s a pusztítás elkerülhetetlen, feltétlenül ragaszkodni kell valamiféle kompromisszumhoz. Az egyházaknak ki kell alakítaniuk a szükséges szempontokat, s azokat érvényesíteniük kell. 1. Elengedhetetlenül ragaszkodni kell ahhoz az elvhez, hogy a területrendezés nyomán kialakított új központok közé számítson minden olyan település, melynek területén muzeális értékű templomok, imaházak, temetők s egyéb történelmi, építészeti, vallásos szempontból értékes épületek (kolostorok, kastélyok, várak stb.) vannak, illetve a román és együtt élő nemzetiségek jelentős kulturális személyiségeinek szülőhelyei. Ha ezeket felszámolják, a múltat semmisítik meg. Bármely nép jelene és jövője talajtalanná, torzzá válik, ha múltját egyszerűen eltörlik a föld színéről. 2. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a gyülekezetek az előző lakhelyükhöz legközelebb eső, újonnan kialakított központban telepedhessenek meg, hogy az elszakadás minél kevesebb szenvedést okozzon a népességnek. 3. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy a lerombolt parókiák, templomok helyett az állam építtessen új templomokat és parókiákat. Ha nem is a leromboltak számával azonosat, de megfelelő számút ahhoz, hogy a kultikus tevékenység ne szenvedjen károsodást – például: - 1000 léleknek egy templom és parókia – átlagos létszámhatár; - 500 lélek – minimális létszámhatár (ha több helyről kerülnek össze);- létszámhatár nélküli jog, amennyiben egészében ültetnek át egy önálló gyülekezetet egy másik helyre;- létszámhatár nélküli jog, állami támogatással és jóváhagyással, saját és egyházi alapokból, valahol erre igény van. 4. Általános alapelvként követendő szempont legyen, hogy a lebontással és áttelepítéssel járó veszteségekért az elérhető legnagyobb előnyökkel igyekezzenek kárpótolni a híveket, illetve egyházi közösségeket. Az „előnyösség elve" azt jelenti, hogy semmiképpen ne kerülhessenek a megelőzőnél hátrányosabb helyzetbe, s ezzel együtt az egyetemes egyházi létérdekek se szenvedjenek alapvető károsodást. Így például ragaszkodni kell a pillanatnyi felekezeti egyensúly fenntartásához, az egyházkerületek, egyházmegyék, régi és új gyülekezetek szervezeti épségéhez, illetve ezeknek az egyház számára lehető legelőnyösebb átalakításához. Közelebbről: - az egyes vallási közösségek (gyülekezetek) teljes épségükben kerüljenek át új lakóhelyükre (ne osszák szét őket); - a gyülekezetek száma és a lélekszám adott egyház közigazgatási területen (egyházmegyében) ne csökkenjen, illetve az egyes egyházak területi-történelmi folytonossága fenntartassék; - a gyülekezetek száma abszolút értékben se csökkenjen, a felszámolandók helyett újak alakuljanak, minimális és indokolt eseteket kivéve; - a lelkipásztorok, egyházi szolgák létszáma legalábbis a jelenlegi szinten tartassék; - az új gyülekezetek létrehozása járjon a megerősödés előnyével, így például a szórványok, leányegyházak teljes értékű, önálló gyülekezetekké szerveződjenek; - tiszteletben kell tartani a hívek és egyházi közösségek akaratát, kívánságát, követeléseit; - a rendezés, átszervezés során – alternatív – választási lehetőségeket kell biztosítani az egyes települések lakosságának, vallási közösségeinek. Mindezen túl, az egyházak egyenként és együttesen, részletekbe menően dolgozzák ki a létérdekeiknek megfelelő, az „előnyösség elvén” alapuló követelményeiket, hogy ezáltal is elejét vegyék a területi átrendezések reájuk nézve esetleg katasztrofális következményeinek. 5. Ki kell dolgozni a gyülekezetek átmentésének komplex programját (létszám, hova, hogyan; tervszerűség, egyeztetés, koncepció stb.). 6. A területrendezés folyamán, amikor a gyakorlati lépésekre kerül sor, de már a tervezés stádiumában is, jelöljenek ki az egyházak részéről biztosokat, akiknek jog- és hatáskörük legyen arra, hogy megakadályozhassák az esetleges visszaéléseket, melyek ilyen nagyléptékű változások alkalmával óhatatlanul kitermelődnek. Arad, 1988. szeptember 6. A Temesvári Református Egyházmegye Lelkészi Közössége. FÜGGELÉK: A jelen folyamodványt elfogadó lelkészi gyűlést követően folytatódó csoportos megbeszélések során az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a leírottakat a következőkkel szükséges kiegészíteni: 1. A lelkipásztorok tudomására hozzák egyházi vezetőiknek és vezető testületeiknek, hogy gyülekezetük körében, híveik között lépten-nyomon szembetalálkoznak a felvetett kérdéssel, illetve annak számtalan vonatkozásával, melyek megválaszolása elől tiszta lelkiismerettel és hitelveszteség nélkül nem tudnak kitérni. Jelen folyamodásukban következésképpen nemcsak saját aggodalmaiknak és véleményüknek adnak kifejezést, hanem gyülekezetük tagjai iránti kötelességüknek is eleget kívánnak tenni. 2. Másfelől a lelkipásztorok tájékozatlannak érzik magukat az úgynevezett területrendezéssel kapcsolatban általában, annak egyházi vonatkozásaival kapcsolatosan pedig különösképpen. Ennek következtében mértékadó – központi – egyházi tájékoztatást kívánnak az ügyben. Arad, 1988. szeptember 6./Erdely. ma, szept. 21. 21,23./

A KREK közgyűlésének határozatai
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2011. november 18-i közgyűlési határozatairól szóló közleményt közöljük a továbbiakban.
A Romániai Református Egyház Zsinatának határozata értelmében Forró László hegyközkovácsi lelkipásztornak nem volt meg a 15 éves rendes lelkipásztori szolgálati ideje, ezért a főjegyzői tisztséget nem tölthette be. Közgyűlés helyette Lukács József szilágynagyfalui lelkipásztort választotta az Egyházkerület főjegyzőjévé. Közgyűlés elrendelte Babeş-Ardai Erika hegyközkovácsi, Berke Eszter nagyvárad-rogériuszi, Tóbiás Tiborné Csiki Emőke Piroska nagyvárad-velencei segédlelkészek, valamint Erdei Árva István szamoskóródi és Kürti Tamás pelekeszi helyettes lelkészek rendes lelkipásztorrá való felszentelésüket. Közgyűlés Pro Ecclesia Díjjal tüntette ki a Batizi, Arad-Gáji és Szilágyperecseni Református Egyházközséget, valamint Márkus László szilágysomlyói egyházmegyei főgondnokot és Hermann Schaefer németországi egyházi alapítványi elnököt. Pro Partium Díjban részesült a hollandiai KOEN Alapítvány, valamint Kéri Gáspár székelyhídi presbiter és tájházalapító, és Szabó Terézia, a Szatmári Református Gimnázium alapító igazgatója.
Érmindszenti Ady Központ
Közgyűlés, a sajtóhírek nyomán, tudomásul vette az RMDSZ és az EMNP közös szándéknyilatkozatát, miszerint közös érmindszenti régiófejlesztésbe kezdenek, illetve megépítenék a már elhíresült érmindszenti Ady Központot. Azzal együtt, hogy az Egyházkerület készséggel elismeri azt, hogy a termálvízre épülő vallási, kulturális központnak ötletgazdája Tőkés László püspök, aki a maga szolgálati idejében végigvitte a pályázatot, mégis az annak idején eltérített pályázat tulajdonosa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. Éppen ezért tisztázatlan kérdés marad, hogy a két politikai párt szándéknyilatkozatában szereplő Ady Központ, az Egyházkerület pályázatát akarja-e kiváltani, s ezzel immár másodszor is megfosztják az Egyházkerületet tulajdonától, vagy pedig ha nem így van, akkor miért marad ki a pályázat- és telektulajdonos Egyházkerület a tárgyalásokból? Közgyűlés jóváhagyta Kölcsey Ferenc sződemeteri szülőházának emlékházzá való átalakítását és egy egyházi, nemzeti zarándokhely kiépítését. Közgyűlés méltatlannak találja, hogy Kölcsey szülőföldje mindeddig nem kapta meg a megérdemelt figyelmet, és felszólít minden nemzeti érzelmű intézményt és személyt a nemzeti zarándokhely támogatására.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata
erdon.ro

Tiltakozik a református egyház zsinata
A Romániai Református Egyház Zsinata 2012. július 13-án tartott ülésén a Királyhágómelléki Református Egyházkerület javaslatára a következő határozatot hozza:
Megbotránkozással értesültünk a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium visszaállamosításának híréről, a Visszaszolgáltatási (restitúciós) Bizottság tagjainak letöltendő börtönbüntetéséről és az Erdélyi Református Egyházkerületre kiszabott pénzbüntetésről.
Úgy tekintjük, hogy ami jelenleg Romániában az igazságszolgáltatás terén történik, az az Egyház, a magyarság és a jogállamiság elleni durva támadás, egyben az Európai Unióban élő polgárok elleni vétség is.
Felkérjük az illetékes hatóságokat, hogy sürgősen akadályozzák meg a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó Kollégium törvénytelen visszaállamosításának súlyosbodó folyamatát, ami a buzăui bíróság június 28-i ítéletét követően a láthatóan törékeny demokratikus viszonyokból vissza akarja kényszeríteni az egyházat és híveit az 1989 előtti sötét diktatúrába.
Hittel és reménységgel fordulunk a Romániában élő összes vallási felekezethez és kérjük, hogy közös fellépéssel követeljék velünk együtt:
– a jogállamiság elvének következetes érvényesítését,
– a restitutio in integrum maradéktalan megvalósulását,
– a jogsértő visszaállamosítási törekvések azonnali megszüntetését.
A Romániai Református Egyház Zsinata felkéri lelkipásztorait és híveit, hogy imádkozzanak Románia demokratikus működésében tapasztalható súlyos fogyatékosságok felszámolásáért, a törvény, az igazság és a méltányosság betartásáért, egyházunk Krisztust követő közösségéért.
Kolozsvár, 2012. július 13-án
A Romániai Református Egyház Zsinata Dr. Pap Géza, püspök, Erdélyi Református Egyházkerület, elnök Csűry István, püspök, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, elnök Geréb Péter, főgondnok, Erdélyi Református Egyházkerület, elnök Varga Attila, főgondnok, Királyhágómelléki Református Egyházkerület, elnök
Szabadság (Kolozsvár)

A református egyház kiállt Ferenczy Miklós mellett
A Romániai Református Egyház Zsinata állásfoglalásban utasította vissza a Ferenczy Miklós volt kolozsvári esperest ért antiszemitizmus-vádakat.
„A köztiszteletben álló szolgatársunk hitében, emberségében és lelkészi elkötelezettségében nem kételkedünk, az antiszemitizmus vádja rá nézve nem elfogadható” – olvasható a közleményükben. Mint ismeretes, egy Parászka Boróka nevű magyarellenes újságíró (aki szerint "a nemzet maga a gyűlölet") az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál (CNCD) készült bepanaszolni Ferenczy Miklós református lelkészt, miután a volt kolozsvári esperes facebookos üzenőfalán egy YouTube-on hozzáférhető filmet tett közzé, melynek címe Izrael népe – felsőbbrendű zsidóság.
Ferenczy Miklós a filmhez a következő kommentárt fűzte: „A felvételek önmagukért beszélnek! Nézzétek és tanuljatok belőlük! Hihetetlen, de sajnos valóság! Felsőbbrendűség? Inkább alávalóság!!”
Parászka úgy fogalmazott: a film véleménye szerint "antiszemita, gyűlöletkeltésre és uszításra alkalmas". Ferenczy Miklós korábban elmondta, azért osztotta meg a videót, mert felháborította az a jelenetet, amelyben egy játékmajom által megjelenítetett, nácinak titulált Jézust keresztre feszítenek, és a fejét szétverik egy kalapáccsal.
„A Romániai Református Egyház Zsinata fenntartja magának azt a jogot, hogy református hitünket és egyetemes keresztyén jelképeinket ért sértések és gúnyolódások esetén szót emeljen és tiltakozzék” – zárul az egyházi állásfoglalás.
[Kuruc.info nyomán].
itthon.ma//erdelyorszag.

Kató Béla a püspöki tisztségről való lemondását ajánlotta fel a közgyűlésnek
A püspök elmondta, felelősnek érzi magát azért, hogy nem engedve a per kezdeményezői zsarolásának, a per elkezdése mellett döntött. A közgyűlés elutasította a lemondást.
Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége az Egyházkerület Rendkívüli Közgyűlését hívta össze Kolozsváron, Kolozsvár-alsóvárosi Református Egyházközség templomába, a Kétágú templomba. A nyílt közgyűlés napirendjén a Sepsiszentgyörgyi Református Székely Mikó kollégium épülete kapcsán született bírósági döntés és annak következményeinek megvitatása szerepelt.
Markó Gábor, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka a közgyűlés előtt ismertette a Mikó-per részleteit. Elmondta, az épületet a ploiești-i bíróság visszaállamosította, ezzel sérült a tulajdonhoz való alkotmányos jog. „Nagy felelősség hárul ránk, mert a további teendőkről kell döntenünk. Tiltakozni kell az alkotmány és a tulajdonjog megsértése ellen. A tiltakozásunkat meg kell hallania az államfőnek, a kormányfőnek, a nagyvilágnak, hallatni kell hangunkat Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Ha kell, békés emberi láncot is alkotunk az iskola körül” - mondta el Markó Gábor.
Pap Géza, a Romániai Református Egyház Zsinatának elnöke istentiszteletet tartott, prédikációjába elmondta: azért jöttünk ide, mert arcul csaptak, nem mi vagyunk a tolvajok, nem mi vettük el a másét, minket loptak meg. Jöttünk, mert ismét elvették a hegyeinket. Jöttünk, hogy kiáltsuk, adjátok vissza a hegyeinket. Minket folyamatosan meglopnak, értékeket teremtünk, épületeket építünk, de elveszik tőlünk, más költözik beléjük – mondta Pap Géza. Szerinte ez csak kezdete a visszaállamosítási folyamatnak.
Elmondta, ahogy az egyház nem az egyházi vezetőké, nem a híveké, hanem az Istené, úgy az egyház vagyona is az övé. „A ploiești-i bíróság az Isten vagyonát lopta el - mondta prédikációjában Pap Géza. Mi tudjuk, hogy ennek a harcnak nincs itt vége, az Isten igazsága győzedelmeskedni fog”.
A közgyűlés döntőképességének megállapítása után Markó Gábor a napirendet ismertette: elsőként a kollégium épületének újraállamosításáról és annak következményeiről tárgyalnak, majd indítványokat, javaslatokat fogadnak el, a jegyzőkönyv ismertetése és hitelesítése után bezárják a közgyűlést. Kató Béla felajánlotta a lemondását a püspöki tisztségről
Kató Béla püspök elmondta, a Mikó-per kimenetelével meghalt a demokrácia, Ceaușescu szellemisége tovább él. Beszédében a visszaszolgáltatás visszásságairól beszélt. Elmondta, ezelőtt 12 évvel elképzelhetetlennek tartotta volna, hogy egy "koncepciós bűnügyi per" során elveszik az egyház tulajdonát. Kató Béla elmondta, a per kezdete előtt megzsarolták az egyházat, hogy ha nem mond le tanári lakásokról, akkor a kollégium tulajdonjoga is vita tárgyává lesz.
Pap Géza akkori püspökkel azt a döntést hozta, hogy az egyház nem zsarolható, másrészt annyira nyilvánvaló, hogy a kollégium a református egyházé, hogy nyugodtan állhatnak a per elé.
"A fenyegetés igaz lett, és ezért érzem magam felelősnek az ügy kimeneteléért, ezért meghoztam azt a döntést, hogy felajánlom lemondásomat annak a közgyűlésnek, amely engem két évvel ezelőtt megválasztott" - mondta Kató Béla.
Többen is felszólaltak, kérve a püspököt, hogy "ne tetézze a bajt" és álljon el a lemondási szándékától. A küldöttek névsorát olvassák, akik hangosan szavaznak arról, hogy elfogadják, vagy nem fogadják el a püspök lemondását.
A közgyűlés egyhangúan döntött a püspök lemondásának elutasítása mellett.
Kató Béla a szavazást követően elmondta, a közgyűlés azt kérdezheti, hogy miért volt szükség a lemondásának felajánlására. „Azért, mert háborúba készülünk, és a tábornoknak tudnia kell, hogy milyen hadsereg áll mögötte. Ami ezután fog következni, nem csendes, nyugodt várakozásban fog eltelni, lépéseket fogunk tenni” - mondta. Hozzátette, visszautasítja a román állam által fizetett papi illetményt, a congruát, ami nem kis összeg, de nem fogadhatja el. Majd megköszönte a közgyűlésnek, hogy ismét bizalmat szavazott neki.
Csűry István, a Királyhágómelléki Egyházkerület püspöke biztosította az Erdélyi Református Egyházkerületet a támogatásáról.
Antal Árpád: Újra kell értékelnünk a viszonyulásunkat a román államhoz
Sepsiszentgyörgy polgármestere is jelen volt a közgyűlésen, beszédében biztosította a jelenlevőket: számíthatnak Sepsiszentgyörgyre, az önkormányzatra, a polgármesterre.
A Székely Mikó Kollégium véndiákjaként mondta el, régi iskolájában azt tanulta, hogy lopott holmit nem szabad elfogadni, így nem fogadhatja el Sepsiszentgyörgy önkormányzata sem a tulajdonába átkerülő kollégiumot, hiszen tudja róla, hogy az lopott.
Kijelentette, Románia nem jogállam, hiszen szerinte ebben az országban az igazságszolgáltatás nem az igazságot szolgálja, hanem egy olyan rendszert szolgál ki, amely az erdélyi magyarok ellen van. "Újra kell értékelnünk a viszonyulásunkat a román államhoz. Lehetünk-e lojálisak egy olyan államhoz, amely 25 évvel a forradalom után kifosztja és másodrendű állampolgárként kezeli a magyarságot. Ki kell mondani, hogy a magyar államnak is újra kellene értékelnie a román-magyar államközi megállapodást. Közel száz év alatt a román adminisztráció több gondot okozott nekünk, magyaroknak, mint amennyit megoldott" - fogalmazott a polgármester.
A közgyűlés nyilatkozatot fogadott el, mely szerint semmilyen körülmények között nem mondanak le a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumról, sem az egyház egyéb ingatlanjáról, levéltárairól, továbbá ragaszkodnak az egyház autonómiájához. Egyforma bánásmódot követelnek minden romániai egyház számára, és követelik, hogy Románia tegyen eleget a restitúciós vállalásainak, biztosítsa a tulajdonhoz való jogot.
Kertész Melinda
Transindex.ro

Oktatási intézményeik fenntartása mellett tettek fogadalmat a romániai reformátusok és evangélikusok
Oktatási intézményeik fenntartása mellett tett fogadalmat a Romániai Református Egyház és a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház közös zsinata, amelyet 446 év után először tartottak meg kedden Kolozsváron.
A szervezők közleménye szerint a zsinat elfogadott egy nyilatkozatot, amelyben a két romániai protestáns egyház vezetői elkötelezték magukat a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és az egyéb egyházi oktatási intézmények további fenntartása mellett. A reformáció 500. évfordulója jegyében szervezett ünnepi rendezvény résztvevői hálát adtak az elmúlt fél évezredért, és megerősítették, továbbra is felvállalják a reformátorok örökségét.
A protestáns teológia dísztermében tartott zsinat résztvevőit Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, a Romániai Református Egyház Zsinatának ügyvezető elnöke köszöntötte. Elmondta: a két erdélyi protestáns egyház múltbeli együttműködéseinek közege a szükséghelyzet volt, alapja a közös nyelv és a közös protestáns örökség, mozgatórugója a keresztény szeretet.
Felhívta a figyelmet, hogy az ünnepi alkalom célja nem csak a hálaadás és emlékezés, hanem a lutheránusok és reformátusok közös jövőjének keresése is. Rámutatott: a történelem viharai között tartósnak bizonyuló kötelékeket tovább erősítik, és a lelkészképzésre fektetik a hangsúlyt.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke a Magyarországi Református Egyház nevében köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte, a reformáció abban különbözött más forradalmaktól, hogy az elcsendesedés jegyében folyt, Isten ölelésének csendjéből pedig bátorság, újítások, küzdelmek, világra szóló változások indultak el.
A zsinat hétfőn délután a kolozsvári Farkas utcai református templomban közös lelkészszentelési istentisztelettel zárul. (MTI)