Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Romániai Magyar Szó /RMSZ/
9477 tétel
1991. december 19.
Gheorghe Gambrát, Maros megye rendőrfőkapitányát az Országos Rendőrkapitányság főparancsnokává, belügyi államtitkárrá nevezték ki. Gambra ugyanebben a tisztségben volt 1989-ben, amikor a sortűz halálos áldozatokat követelt Marosvásárhelyen, és 1990. márciusában is, amikor Sütő András elveszette félszemét. Mivel mindezekért felelősség terheli Gheorghe Gambrát, ezért tiltakozott kinevezése ellen Kincses Előd a Romania Liberában. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./
1991. december 20.
Iliescu elnököt hiába várták Temesváron, a kedvezőtlen légköri viszonyokra hivatkozva nem jött el, maga helyett egy elnöki tanácsost küldött, így a tanácsost dobálták meg tojással a tüntetők. Ugyanezen a napon indult Temesvárról Szilágymenyőbe a jelképes zarándoklat, melyen román és magyar emberek vettek részt. Szilágymenyőn Tőkés László a megbékélésről szólt beszédében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1991. december 20.
Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter meghívására román művelődési minisztériumi küldöttség látogat dec. 19-23-a között Budapestre. A delegációt Ludovic Spiess miniszter vezeti, tagjai között van Horváth Andor államtitkár. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1991. december 20.
Balogh Edgár a keresztény szeretet-tanra hivatkozva kérte a nézeteltérések elsimítását és az RMDSZ-en belüli összefogást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
1991. december 21-22.
Kétnapos látogatást tett Washingtonban I. V. Sandunescu külügyi államtitkár, ahol amerikai kormányzati és kongresszusi képviselőkkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
1991. december 21-22.
Az Európa Tanács székházában, Strasbourgban Románia ünnepélyes külsőségek között csatlakozott az európai kulturális konvencióhoz. Adrian Nastase külügyminiszter mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21-22./
1991. december 24.
Dec. 20-án Marosvásárhelyen 81 éves korában meghalt Gagyi László író /sz. Fintaháza, 1910. jún. 22./ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./
1991. december 28-29.
A demokrácia és az európai felzárkózás előmozdítása a legkorszerűbb magyar törekvés itthon és a szomszédos országokban is: a magyarsághoz tartozni, de az európaiság szellemében - jelentette ki Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal külföldön élő magyarokkal foglakozó államtitkára az Új Szóban. Magyarország nemzetközi szempontból is legitim törekvésnek tekinti, hogy a szlovákiai, az erdélyi, a vajdasági és a kárpátaljai magyarság saját identitásának megtartásáért, közösségi fennmaradásáért, méltóságának tiszteletben tartásáért küzd. /Új Szó (Pozsony), dec. 23, MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./
1991. december 28-29.
"Tőkés László karácsonyi üzenetében az RMDSZ megerősítésének fontosságát hangsúlyozta. "Egy létében veszélyeztetett, védekező kisebbség semmiképpen sem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, pártokra szakadjon." Veszélyeztető erő a visszarendeződő hatalom, de ártalmas a bizalmatlanság, a vádaskodás. Bizalmat kell előlegezni egymásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28-29./"
1992. január 4.
Az RMDSZ Országos Elnöksége a Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz fordult kérve a hibák kijavítását: az anyanyelvi rovatban szerepel a székely nyelv, ilyen nyelv nem létezik. Alapvető hiba a székely nyelv elkülönítése a magyartól. Az anyanyelv és nemzetiség rovatok kódolását nem a népszámláló biztos, hanem más végzi, ez bizalmatlanságot idéz elé. Az RMDSZ kéri ennek módosítását, hogy a népszámláló végezhesse a kódolást. /Az RMDSZ Országos Elnökségének távirata az 199-es Központi Nép- és Lakásszámláló Bizottsághoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. január 4.
Nits Árpád újságíró a népszámlálással kapcsolatban az Országos Statisztikai Bizottság alelnökének, Alexandru Radocea alelnöknek tette fel a kérdéseket. Miért szerepel külön nemzetiségként a székely, a sváb, a szász? Radocea arra hivatkozott, hogy az 1977-es népszámlálásnál néhányan székelynek vallották magukat. A szakember szerint amennyiben az összeíró a nemzetiséget és az anyanyelvet ceruzával írja, be, akkor meg kell tagadni a kérdőív aláírását. /Nits Árpád: Korrekt társadalomhoz korrekt népszámlálási adatokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. január 4.
Hölszky Gábor hangsúlyozta, hogy mindenki vallja magát magyarnak, annak ellenére, hogy a népszámlálási íven külön szerepel a magyar, külön a székely és külön a csángó megnevezés. /Hölszky Gábor: Magyarok vagyunk! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./
1992. január 4-5.
Románia és Oroszország hosszú lejáratú kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányegyezményt kötött Moszkvában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4-5./
1992. január 7.
Jan. 3-án a 14 politikai alakulatot számláló ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció a demokráciáért képviselői megbeszélést folytattak Stolojan miniszterelnökkel. Kolumbán Gábor az RMDSZ-t képviselte a megbeszélésen. A választási kampány finanszírozásáról volt szó, és a Konvenció képviselői kérték a semleges televízió megteremtését, a televízió jelenlegi vezetőinek, Razvan Theodorescu és Emanoil Valeriu leváltását. A televízió ugyanis manipulatív tájékoztatást adott. Kolumbán Gábor a megbeszélésen szóba hozta a marosvásárhelyi rádió vezetőjének leváltását: a jelenlegi vezetés megpróbálja fenntartani az információs monopóliumot. /Román Győző: A Demokratikus Konvencióhoz tartozó pártok és csoportosulások képviselőivel találkozott a kormányfő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ Általában közös listákon indulnak a Konvenció jelöltjei a februári választáson. Az RMDSZ azonban nem ragaszkodik mereven ehhez a döntéshez. Vannak olyan megyék, ahol nem sikerült közös megállapodásra jutniuk az RMDSZ, illetve a többi ellenzéki párt képviselőinek. /Magyar Hírlap, jan. 7./
1992. január 7.
A romániai magyar egyházak jan. 4-én kelt közös felhívásukban kérik híveiket, ügyeljenek arra, hogy az általuk közölt adatokat pontosan vezessék rá a népszámlálási ívekre. /A romániai magyar egyházak felhívása a népszámlálás ügyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1992. január 7.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ 1991. dec. 14-én tartotta első közgyűlését Sepsiszentgyörgyön, a Székely Mikó Kollégiumban. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az RMPSZ kiemelten fontos célja a tanügy demokratizálása. Tervbe vették a Szülők Országos Testületének megalakítását. Az RMPSZ társszervezetként csatlakozik az RMDSZ-hez, olvasható az RMPSZ elnökségének közleményében. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./
1992. január 7.
A népszámlálással kapcsolatban nyugtalanító, hogy Romania Libera 1991. nov. 26-i számában A hivatalos nacionalizmus szökőárja című tudósítása szerint a Vatra Romaneasca kolozsvári tanácskozásán a város polgármestere feladatként tűzte ki: a népszámlálást kizárólag románok végezzék. /Barabás István: Megszámlált magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./ A népszámlás Romániában jan. 7-től 14-ig tart.
1992. január 7.
"Az előző, 1977-es népszámláláskor a számlálóbiztos ceruzával írta be az adatokat, így lehetővé vált az utólagos "helyesbítés. Most mindent meg kell tenni, hogy a helyes adatokat jegyezzék be. /Thussy-Tövissi Lajos: Hányan vagyunk? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 7./"
1992. január 8.
Egyre-másra jelennek meg Ion Antonescut dicsőítő könyvek, most a Vatra Romaneasca marosvásárhelyi könyvkiadója, a Tipomur szentelt egy tanulmánykötetet Antonescunak és azt a bukaresti tévéhíradó 1991. dec. 17-én melegen ajánlotta az olvasóknak. Az Antonescut magasztaló könyveket a román fasizmus utolsó élő ideológusa, Iosif Costantin Dragan tartja fent az Antonescu Marsall Alapítvánnyal, ő fizeti a szélsőséges lapokat /Natiunea, Romanul, Europa, Romania Mare, a nagyváradi Phoenix, a temesvári Renastarea Banateana/. - A tévé képernyőjén időnként megjelenik Adrian Motiu szenátor, aki az Erdélyt fenyegető magyar veszélyről beszél. /Barabás István: Kísértetek pedig vannak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 8.
Új magyar könyvtár nyílt Aradon, az RMDSZ-székházban, az EMKE égisze alatt. A megnyitón jelen voltak a békéscsabai és gyulai könyvtárak képviselői, adományuk hozzájárult a 3000 kötetes könyvtár létrejöttéhez. Farkas János könyvtáros ismertette a lelkes csapat munkáját. A megnyitón Dávid Gyula, az EMKE országos elnöke beszámolt az országszerte folyó hasonló kezdeményezésekről, jelen volt Cziszter Kálmán, az aradi RMDSZ elnöke és Matekovits Mária, az EMKE helyi szervezetének elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./
1992. január 8.
"Marosvásárhelyen megjelent az ismeretlen Timopur kiadónál Ion Judea ezredes könyve: Tirgu Mures, Cumpana lui martie. Val si ura /Marosvásárhely. Márciusi megpróbáltatás. Áradat és gyűlölet/. Judea ezredes főszereplője és koronatanúja volt az 1990-es eseményeknek, márc. 19-én felelőtlen ígéretével tőrbe csalta az RMDSZ ostromlott székházába szorult magyarokat, köztük Sütő Andrást, így lehetővé tette, hogy a felbérelt hodáki meg libánfalvi lakosok rátámadjanak a szorongatottakra. Sütő András egy tévé-interjúban elmondta, hogy Judea ezredesi egyenruhában mutatkozott, az RMDSZ-székházba betört románokat "drága fiaimnak", "fiacskáimnak" szólította és lehetséges, ha komolyan rájuk szól, hallgattak volna rá. Judea azonban ezt nem tette meg. Ehelyett terjesztette a hamisított röpcédulákat, amelyek határrevíziós gondolatokat népszerűsítettek. Sütő tiltakozott a hamisított röpcédula ellen. Judea viszont terjesztette, mondván: mire készülnek a magyarok, Erdély elszakítására. - Judea megjelent könyvében különféle manipulált Vatra Romaneasca-anyagokat közöl, hogy bizonygassa: a magyarok románellenes megmozdulásokat szerveztek az RMDSZ irányításával. "Privilégiumaik" érvényesítésére megfogalmazták a "hét parancsot" /ki hallott ilyesmiről, kérdezte a könyvet ismertető Nagy Pál/. Judea úgy gondolja, hogy a román fajnak /neamul nostru romanesc/ külön törvényei vannak a demokráciát illetően. Szerinte az RMDSZ "terrorista szervezet", a magyar diákok "ördögi terveik kivitelezésén fáradoznak". Judea egyetértéssel közli a Vatra Romaneasca és pártja követelését: a fő "vétkesek" - Domokos Géza, Sütő András, Király Károly, Kincses Előd, Jakabffy Attila, Pálfalvi Attila, Smaranda Enache, Demény Lajos és Gilea Valer - büntetőjogi felelősségre-vonását. Nehéz lenne a szerző összes tárgyi tévedését felsorolni, nem létező személyek szerepeltetését. /Nagy Pál: Honnan árad a gyűlölet? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ "
1992. január 9.
Tőkés László püspök közölte 1991. nov. 15-i sajtóértekezletének szövegét, mert azt később félremagyarázták. Romániában hamis képet adnak a magyar kisebbségről. Át kell törni a hazugság falát. Nem akarják meghallani azt, hogy mi történik, ezért is adta egyik legutóbbi tájékoztatásának a Segélykiáltás címet. Románia egészének a demokratizálása szükséges. Az uszító kampány keretében a szenátusban és a képviselőházban többször utaltak arra, hogy a magyar kisebbség polgárháborút akar kirobbantani. Hadgyakorlatot rendeznek lépten-nyomon a magyar vidékeken, tankokat és katonai egységeket vonultatnak fel nagy gyakorisággal. A hadgyakorlatokon az a parancs, hogy a magyar egységeket meg kell semmisíteni. Ezt éppen egy román lap leplezte le, közölve egy ilyen rendelkezés fotokópiáját a lapban. A szélsőségesek szítják a nacionalizmust. A román ellenzékiek kénytelenek alkalmazkodni a nacionalizmushoz. A székelyek például Radu Campeanura, a Nemzeti Liberális Párt elnökére szavaztak. Viszont Campeanunál nagyobb erejű támadást kevesen intéztek a székelyek ellen, éppen legutóbb. Vannak olyan esetek is, amikor versenyt fut a Front és az ellenzék a magyarellenes támadások terén. Különösen nyilvánvaló volt ez 1991 októberének közepén, amikor a parlamentben felszólaló hatvan képviselő közül egy sem akadt, aki a magyarokat védelmébe vette volna. - A Vatra Romaneasca tulajdonképpen egy fikció, egy alig azonosítható valami. A Vatra mindenben jelen van. Több Front-szenátor és képviselő vatrás színekben jutott be a parlamentben. - A jelenlegi helyzetet jellemzi, hogy egy tömeggyilkosság miatt letartóztatott Securitate-főnök levelet írt a börtönből, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulónak, ügynöknek nevezte. Radu Ceontea felolvasta ezt a levelet a parlamentben, melyet óriási taps fogadott. /Ahogy valójában elhangzott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 9.
A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
1992. január 10.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jan.7-én kelt Tiltakozom címmel juttatta el nyílt levelét a bel-és külföldi nyilvánossághoz. Ebben tiltakozott Király Károlynak a szenátusból történt önkényes kizárása, Héjja Dezső, Orbán Daniela és Paizs Ottó önkényes letartóztatása, továbbá Radu Tinu és titkosrendőr társai felmentése ellen. Ez a felmentés a visszarendeződés megnyilvánulása. Kéri továbbá, hogy az 1990. jan. 4-i amnesztia-rendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozik a népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Kéri a kisebbségi egyházakat, az RMDSZ-t, hogy többségi szövetségeseikkel együtt - vagy akár nélkülük - vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. /Tiltakozom! = Új Magyarország, jan. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 10.
Jan. 9-én Bukarestbe érkezett J. Dienstbier cseh és szlovák külügyminiszter. A gazdasági együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt román kollégájával. A látogatás célja az új alapszerződés kezdeményezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./
1992. január 10.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezzék a visszaélési kísérleteket. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a népszámlálási biztosok ceruzával töltik ki az adatokat. Brassóban és a magyarlakta helyeken szinte általános a ceruzás kitöltés. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./
1992. január 10.
"Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagja a vele készült interjúban elmondta, hogy a tömbmagyar terület autonómiájára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSZ-en belüli ellentétek, a túlzott óvatosság, a bizonytalanság. A pánikszerű elhatárolódások végül a hatalomnak segítettek. Katona Ádám kezdeményezését nem tartotta taktikusnak, mert az a jelenlegi román társadalomból allergikus tüneteket vált ki. Ezt akarta elkerülni a társnemzet fogalmának megalapozásával. Viszont a terület autonómiát Borbély Imre legitim célnak tekinti. Fenntartja a társnemzetre vonatkozó elgondolását. /Gazda Árpád: "Ránkerőltetett alkotmány" Beszélgetés Borbély Imrével, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
1992. január 10.
"Gheorghe Dumitrascu szenátor a szenátus ülésén kikelt Tőkés László püspök ellen, mondván, a püspök súlyosan vétett az alkotmány ellen, amikor kijelentette: a székelyek vallják magukat magyarnak a népszavazáson. Dumitrascu "megvédte" a székelyeket, felkérte a kormányt, tegyen intézkedéseket, hogy a népszámlálásnál a tudományos igények jegyében járjanak el. Verestóy Attila, mint székely ivadék, kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak igaza van, a székely ember magyar. Az alkotmány szavatolja a szabad vélemény jogát, mindenki saját lelkiismerete szerint válaszol a népszavazásnál, mondta Szabó Károly szenátor. Demény Lajos szenátor történészként verte vissza Dumitrascu állítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
1992. január 11.
"Király Károly elmondta: a tévéből értesült arról, hogy megvonták szenátori megbízatását, erről őt hivatalosan nem értesítették. Király Károly Birladeanunak, a szenátus elnökének írt levelében leszögezte, hogy nem ért egyet a szenátus ezen határozatával, mert az alkotmányellenes. Király Károly kifejtette, hogy az RMDSZ-ben is vannak nézetkülönbségek. Az RMDSZ néhány vezetője presztízskérdést csinál abból, hogy az ő gondolata érvényesüljön, s mögé sorakozzanak fel a többiek. Az ellenséges légkörben sok RMDSZ-képviselő vérbeli politikussá nőttek ki magát. Kezdetben Király Károly azt javasolta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányban. Az általa szorgalmazott nemzetiségi ligáról elmondta, hogy a meg Király Károly legyen a liga elnöke. Domokos Géza a megalakulási nyilatkozat után tizenkét órával bejelentette, hogy az RMDSZ nem tagja a ligának, elhatárolódott tőle és kijelentette: az RMDSZ-t törvénytelenül Király Károly vitte a ligába és erről nem konzultált az RMDSZ vezetőivel. - Király Károly a jelenlegi helyzetet így értékelte: neokommunizmus van. "A volt kommunisták egymás között küzdenek az úgynevezett demokratikus pozíciókért. " Beigazolódott: "a kommunizmus és a fasizmus között csak színekben és módszerekben van bizonyos különbség, de mindkettő totalitarista rendszert szül. " Saját magáról elmondta: "Éppúgy lehallgatják telefonbeszélgetéseimet, mint régen?" /Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"
1992. január 11-12.
Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./