Magyar Kertész Társaság alakult, a nonprofit, apolitikus érdekvédelmi szervezetet a múlt hónapban jegyezték be. Az alapító tagok: Kiss Borbély László, (Havad község, Geges falu) Seprődi József, (Dicsőszentmárton), Kiss Ildikó (Marosvásárhely) és Dán Márton József (Marosvásárhely). Seprődi József, a társaság egyik alelnöke ismertette, hogy 14 pontban fogalmazták meg a társaság megalakításának céljait, köztük van a kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, kertészeti ágazatok szövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása stb. /(kilyén): Kertész társaság alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

Az RMDSZ Brassó megyei szervezetének Szakál András ügyvezető elnök reagált George Roscának, a városi népszámláló bizottság elnökének kijelentésére, hogy az RMDSZ által továbbított, népszámlálási visszaélésekre vonatkozó óvások valótlanok voltak, kijelentve: írásban kérték a bizottságot, ismertesse, hogyan ellenőrizték az óvásokat, s hogyan juthattak ama következtetésre, hogy a feljelentésekben jelzett visszaélések hamisak. Továbbra is érkeznek a kézzel írott feljelentések. Legutóbb a Berzei utcából volt egy ilyen, ahol a számlálóbiztos a nemzetiségre és anyanyelvre vonatkozó adatokat nem az űrlapra, hanem saját jegyzetfüzetébe jegyezte fel, azzal az indoklással, hogy felsőbb utasításra teszi ezt. - Ismeretlen tettesek a négyfalusi helységnévtáblán a magyar megnevezést lefestették. /(Tóásó Áron Zoltán): Mégis valósak az adatok! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

A romániai magyar doktorandusok és fiatal kutatók szövetségének (RODOSZ) Bihar megyei szervezete Erdélyből beléphetünk Európába címmel találkozót rendezett ápr. 5-én Nagyváradon. Délelőtt nagyváradi közintézményekhez látogattak el, este váradi értelmiségiekkel, közéleti személyiségekkel közös fórumon beszélgettek a kor kihívásairól. Jakobovits Miklós képzőművész szerint az erdélyi értelmiségnek le kell vetnie kisebbségi érzését. Ugyanakkor oda kell figyelni a fejlődéssel járó lelki elszegényedésre. /Balla Tünde: Erdélyből beléphetünk Európába. Fiatal értelmiségiek találkozója Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Az RMDSZ csíkszeredai városi szervezetének márc. 9-i ülésén Hajdú Áron, a szervezet elnöke ismertette a szövetség tavalyi pénzügyi mérlegét, valamint az idei eredményekről számolt be. A szervezetnek eddig nem volt önálló irodája. Most havi 250 ezer lej havi bérért Vígh Ádám a Petőfi utcában ajánlott fel székhelyet a szervezetnek. /(Daczó Dénes): Új székházba, a város szívébe költözik az RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Mécs Lászlóra, a kommunista években erőszakkal elhallgattatott papköltőre emlékeznek ápr. 11-én Nagyszalontán, az Arany János Művelődési Egyesület szervezésében. Medvigy Endre budapesti irodalomtörténész eleveníti fel a börtönbe zárt és meghurcolt költő alakját és munkásságát. Érmihályfalván József Attilára emlékeznek a Bartók Béla Művelődési Házban, utána bemutatják 22 váradi költő verseit tartalmazó Váradikosz című versantológiáját. /(Balla Tünde): Irodalmi estek a költészet napján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Kolozsváron a Phoenix könyvesboltban bemutatták Vetési László: Ne csüggedj el, kicsiny sereg /Kalota Könyvkiadó, Kolozsvár/ című munkáját. Dávid Gyula, a könyv szerkesztője felelevenítette, hogy Vetési László a ?90 évek elején több dokumentumfilmet is forgatott, a szórványban élőkről. A könyvben hasonló sorsú emberekről, családokról, közösségekről olvashatunk. A szórvány-kérdés régi gondja az erdélyi magyarságnak. Voltak fellángolásai e gondnak, a múlt század közepén, amikor Koós Ferenc bukaresti református lelkész teremtett magyar életet a román fővárosban. Két évvel ezelőtt jelent meg Nagy Sándor A regáti magyarság című könyve. Egyes fiatalok Vetési László hívására, teológusként vagy végzett fiatal lelkészként a szórványügy szolgálatába szegődtek. /Csomafáy Ferenc: Könyv a szórványokról: Ne csüggedj el, kicsiny sereg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

Ápr. 10-én tüntetést szerveztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum román tagozatos diákjai, akik trikolorszínű karszalagokkal és az órákon való részvétel megtagadásával tiltakoztak az iskola "elmagyarosítása" ellen. Az RMDSZ és a kormánypárt között aláírt protokollum értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum a következő tanévtől kezdődően kizárólag magyar nyelvű tanintézménnyé válik. A kérdés igen kényes, mivel éppen az iskola ügye jelentette a fekete március eseményeinek kiváltó okát. Akkoriban a tanárok és a diákok tüntetései mély érzelmeket kavartak fel, de amint kiderült, ez most sincs másként. A diákok tiltakozó akciója éppen azon a napon zajlott, amikor Ovidiu Natea, a megye újonnan kinevezett prefektusa nyilvánosan bemutatta a protokollum szövegét. Natea kijelentette: az egyezmény Románia integrációs törekvéseinek a politikájához tartozik, neki kötelessége alkalmazni. A Transilvania Jurnal tudósítója magyar nyelvű diákoktól megtudta, a nap folyamán a magyar nemzetiségű tanárok türelemre intették őket, figyelmeztették, hogy ne válaszoljanak semmilyen fajta provokációra. Az egyik magyar diák arról panaszkodott, hogy a tüntető román diákok megfenyegették, és a román zászló megcsókolására kényszerítették. Jelenleg 13 román osztály működik a Bolyaiban, amelyeket más iskolákba helyeznének át, osztálycsere folytán. Kelemen Attila képviselő azt nyilatkozta: "Erről az oszálycseréről nem beszélni kellene, hanem cselekedni. Én elhiszem, hogy érzelmeket kavar fel ez, de mindenféleképpen egy európai megoldást szeretnénk keresni. Ebben az európai megoldásban a szociáldemokratákkal meg is egyeztünk, tulajdonképpen az 1960-ban felborított rendnek a visszaállításáról lenne szó. Én remélem, hogy előbb vagy utóbb a kedélyek le fognak higgadni, és meg tudjuk oldani ezt a gondot." Emil Boc demokrata képviselő elítélően nyilatkozott az SZDP-RMDSZ protokollum alapján a Marosvásárhelyen folyó "etnikai szegregacionizmusról". A másik "Bolyai-ügyben" BBTE magyar karainak a létrehozásáról Kelemen hangsúlyozta: minden esély megvan arra, hogy a következő tanévtől megalakuljon a két új kar. Azonban arra figyelmeztetett: fennáll annak a veszélye, hogy nem lesz elegendő számú diák a helyek betöltésére. Kása Zoltán rektor-helyettes a Szabadságnak nyilatkozva határozottan cáfolta Kelemen Attila képviselő feltételezéseit, hiszen csupán a most működő tanszékeknek az átcsoportosításáról van szó, tehát helyek száma ezáltal nem is fog növekedni. /Borbély Tamás: "Múltidézés" Marosvásárhelyen? Tüntettek a román diákok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./ Ápr. 10-én mederben folyt az oktatás, csend volt a Bolyai Farkas Líceumban. Annál "hangosabb" a helyi és a bukaresti román sajtó, a román tévék, a román rádióadások. Munkatársaik tiltakozást hoztak a tegnap nyilvánosságra, amiért négy órán át a Bolyai kapuján kívül tartották őket. A ferdítés természetesen nyilvánvaló. Azt ugyanis nem írták meg, hogy az iskola vezetősége a prefektusnál volt, visszatértét és a főtanfelügyelő odaérkezését kellett megvárniuk. A román lapok szerint a bolyais román diákok beadvánnyal fordultak a kormányhoz iskolájuk "magyarosítása" ellen, s ha nem teljesítik kérésüket, miszerint abban az iskolában akarnak érettségizni, ahova felvételiztek, akkor utcára vonulnak, és tüntetni fognak. /Máthé Éva: Negatív sajtókampány - Bolyai-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Ápr. 11-én Ion Iliescu államfő látogatást tett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai székhelyén. A látogatás során az államfőt Lányi Szabolcs dékán, az egyetem tanári kara, valamint diáksága fogadta a hagyományos kürtős kaláccsal és köményessel. Ion Iliescu államfő a 89 utáni romániai egyetemi hálózat szélesedéséről szólva elmondta, hogy a Sapientia feladata minőségi oktatást biztosítani. A csíkszeredai Fenntartható Fejlesztési Konferencián az államfő elmondta, az ország fejlődése csak egységesen lehetséges és ez alól nem kivétel Erdély sem, hiszen meg kell tartani, őrizni az ország egységét. /(Daczó Dénes): Iliescu a Sapientián. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Viorel Stanca, a PD Szilágy megyei elnöke, volt belügyi tiszt a PSD és RMDSZ megállapodást kommentálva arra a következtetésre jutott, hogy Romániának nem kell minden áron a NATO-hoz és az Európai Unióhoz csatlakoznia. A ?minden ár" pedig a PSD és az RMDSZ közötti együttműködés, mely a románok büszkeségét sérti a vidéki politikus szerint. A sértő együttműködésre példaként hozta fel, hogy a szociáldemokrata prefektus március 15-én a Wesselényi szobornál koszorúzott az ünneplő magyarokkal. A volt belügyi tiszt elfogadhatatlannak tartja, hogy magyar nemzetiségűek magas tisztségeket kapjanak a külügyi tárca keretében. Basescu szerint a protokollum a román nép nemzeti érzelmeit sérti. /(Fejér László): Basescu pártja magyarellenes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 12./

Az RMDSZ és SZDP országos vezetősége bevonásával tárgyaltak Bukarestben a két párt háromszéki vezetői, és így sikerült elmozdítani a holtpontról a Kovászna megyei egyezmény kérdését, sőt, ápr. 15-én a helyi protokollum aláírására is sor kerül. Sikerült vagyoni kérdésekben is dűlőre jutni, Kovásznán és Baróton bíróság létrehozására kapott zöld utat az RMDSZ, és két hét múlva megszűnik az alprefektus ideiglenes kinevezése, Olosz Gergelyt megerősítik tisztségében. A kért vezetői tisztségeket illetően megállapodtak, hogy minden személycserét megelőzően egyeztessenek. Demeter János megyei tanácselnök szerint, ha nem is nagyon jó, de ?kielégítően jó" szöveg született meg Bukarestben. /Éltes Enikő: Hétfőn írják alá. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Márc. 24-én múlt egy éve, hogy Brassó megye RMDSZ-szervezetének élére országos szinten a legfiatalabb vezetőség került. Kovács Attila, a szervezet elnöke /sz. 1974/ a kolozsvári Babes?Bolyai Tudományegyetem filozófia karán szerzett diplomát, majd ugyanott elvégezte a masteratust, amely francia nyelven folyt, 98-ban végzett, ezután felvételizett a budapesti ELTÉ-re doktorátusra, tanulmányait fél év múlva fogja befejezni. A politikai filozófia érdekli. A filozófia, harcművészetek és más sportágak mind együtt vannak Kovács Attilában. 1998-ban lett a brassói RMDSZ-nél ifjúsági alelnök. Kovács Attila egyik célja volt, hogy a helyi RMDSZ-be a fiatalos lendület tudjon bevezetni. Eredmény, hogy az Áprily Lajos Középiskola kérdése tizenkét év után hivatalos szerződés tárgya lett mind helyi, mind országos szinten. Sikerült elérni a magyar nyelvű televíziózás újraindítását /szombaton kétórás műsoridő/. A megyei nyolctagú elnökségből ketten távoztak: Fülöp Károly tanfelügyelő, tanügyi alelnök és Bíró Sándor tanár, gazdasági alelnök. /Tóásó Áron Zoltán: Filozófiát tanult, karatézott, politikus lett belőle... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Megkezdődött a nyolcadikosok utáni vadászat. Több vegyes lakosságú faluban, ahol az iskolában már évek óta csak román V-VIII. osztály működik, ott tanulnak a magyar gyermekek is, akik az elemi első osztályait anyanyelvükön végezték. Közülük van, aki magyar nyelvű középiskolába szeretne menni. Azonban az iskolákban megjelentek román középiskolák igazgatói, és közölték a gyermekekkel: ha román nyolcadikat végeztek, akkor csak román kilencedikbe mehetnek. Valójában ez nem így van, a szülő döntheti el, hogy hová adja tanulni gyermekét. Mind kevesebb a gyermek: csak Szatmár megyében évente több százzal csökken a VIII. osztályt végzők száma. Vannak jelek, hogy az idén több magyar osztály telhet meg, talán nem utolsósorban a kedvezménytörvény biztosította támogatások jóvoltából. /Sike Lajos: Vadászat a nyolcadikosok után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Nagyváradon megnyílt Vassy Erzsébet festményeinek tárlata. A művész ismerősei a falu, a táj, a templom, a harangláb, a fa, illetve valamennyi népi motívum. Az eddig grafikában jeleskedő művész a kiállítás teljes anyagát csak pasztellekből válogatta. Vassy Erzsébet 1993 óta rendszeresen vesz részt csoportos kiállításokon és rendez egyéni tárlatokat itthon és külföldön. /Balla Tünde: Fák és fények, táj és lélek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Fodor Sándor Csipike és Kukucsi c. előadását számtalan napközibe és óvodába vitte el a Figura Stúdió Színház /Gyergyószentmiklós/, legutóbb Csíkszeredában, a 24-es számú napköziotthon gyermekeit örvendeztette meg vele. Folyamatosak a Szalonspicc c. előadás bemutatói is: Barabás Árpád és Kolozsi Kilián ápr. 12-én a gyergyószárhegyi ?Kastély" vendéglőben, ápr. 20-án és 21-én a gyergyóújfalvi Csülök vendéglőben lépnek fel a humoros nosztalgiaesttel. /(gál): Figura hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Temesváron három betöltetlen magyartanári állás várja az érdeklődő pedagógusokat: egy-egy állás a Bartók Béla Elméleti Líceumban (a megye egyetlen önálló magyar középiskolájában), a Gerhardinum Római- Katolikus Líceumban valamint a 26-os számú I-VIII. osztályos Iskolában. Az állások egyikét elfoglaló és temesvári lakhellyel nem rendelkező szaktanárnak a Bartók Béla Alapítvány szolgálati lakást biztosít többéves használatra. /Magyartanári állások Temesváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

Kelemen Hunor csíki képviselő közölte: az 1950-es években épült utat ?kihúzzák a karcfalviak lába alól". Az állomás melletti macskaköves utcarészt idegen munkások elkezdték felszedni. Bár a bontáshoz szükséges lett volna a polgármesteri hivatal engedélyére, a helyi vezetők nem is tudtak arról, hogy valaki ilyesmire készül. Iosifescu Dorel, a brassói CFR vezetőjének utasítása alapján történt a kövezet felszedése. A vasúti társaság hivatalos álláspontja szerint a felszedett köveket a marosfői vasútállomásra viszik, ahol javítási munkálatok folynak. A későbbiekben azonban kiderült: a karcfalvi macskakövek nem az állomásra kerültek, hanem a marosfői ortodox kolostor udvarába és ezt fényképekkel is lehet igazolni ? állította Kelemen Hunor képviselő. Ápr. 10-én, miután a képviselőnek Miron Mitrea miniszterrel sikerült felvennie a kapcsolatot, ennek közbenjárására beszüntették a munkálatot, addig azonban ötszáz négyzetméterről már felszedték a macskakövet. A helyi vezetőség egyelőre csak ötven millió lejes büntetést tudott kiszabni a brassói CFR-re, kérve, hogy állítsák vissza az utat eredeti állapotába. Kelemen Hunor képviselő a parlamentben politikai nyilatkozat formájában is nyilvánosságra fogja hozni a történteket. /(Daczó Dénes): Az ellopott út nyomában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Februárban megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Erdélyi Élőnyelvi Központja, a Szabó T. Attila Nyelvi Intézet Kolozsváron. A központ szakmai-intézményi hátterét a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszéke biztosítja neves nyelvésztanárai révén, a régió peremvidékeinek - így Székelyföldnek is - nyelvi kérdéseivel a Sepsiszentgyörgyön működő iroda foglalkozik. Az intézet a következő funkciót kívánja betölteni: demográfiai, jogi, szociológiai és oktatási adatbázis kialakítása, folyamatos pótlása; élőnyelvi kutatás és nyelvi tervezés; szolgáltatás a magyar intézmények és magánszemélyek számára. A szolgáltatás: nyelvi tanácsadás a kisebbségi intézmények (sajtó, iskola, egyház, könyvkiadók, alapítványok stb.) valamint az önkormányzati intézmények részére, közérdekű fordítási szövegek lektorálása. Az Intézet kínálta lehetőségek a magyar közigazgatási nyelv erdélyi térhódításához járulnak hozzá. /Nyelvi Intézet Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Ápr. 14-én Csíkjenőfalván a falu I-VIII. osztályos gyerekei gyereklakodalmat játszottak el, a falu hagyományai szerint. A gyerekek stílushűen adták elő a népszokások alapján: hogyan kelnek egybe a fiatal párok. /(Daczó Dénes): Gyereklakodalom Csíkjenőfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Budapesten az Erdélyi Gyülekezet ápr. 14-én ünnepelte a Reménység Szigete megalakulásának tizedik évfordulóját. A Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozó budapesti központban ez alkalomból tartották meg a Magyarországon élő erdélyiek találkozóját. Tőkés László püspök igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Gyülekezet hívta életre a Reménység Szigetét néhai Németh Géza lelkipásztor kezdeményezésére, s a gyülekezet megalakítása jól példázta a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének reményteljes lehetőségét. ?Erdélynek és az anyaországnak létérdeke, hogy a nemzetegyesítési program ne szenvedjen hajótörést és ezért kell reménykedni a mostani nehéz időszakban is - fogalmazott a püspök. Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkésze terveikről szólt: még az idén megkezdik egy betegszállás felépítését. Jövőre kezdődik a templomépítés, urnatemetőt alakítanak ki és parókiát emelnek. Az ország minden részéből érkezett erdélyieket néptáncokkal szórakoztatták, erdélyi témájú könyveket dedikáltak és megkoszorúzták Németh Géza alapítólelkész kopjafáját. A nap második felében Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrált szentmisét. /Tízéves a Reménység Szigete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Szatmárnémetiben ápr. 11-én, a költészet napján a Harag György Társulat a Tennessee-előadást ajándékozta -belépőmentesen - közönségének. A könyvesboltban 13 ifjú szatmári tollforgató antológiáját /Tükör előtt/ mutatták be a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés szervezésében. Kovács Máté, a kötet szerkesztője - s egyik alkotója is - szólt a könyv keletkezési körülményeiről. Jánk Károly közismert szatmári költő a Magyarországon tapasztalható irodalmi ?klikkesedésről" szólva indította el a vitát. Kereskényi Sándor szenátor, aki a kötet megjelenését támogatta, kifejtette: a mai költők, tollforgatók sem maradhatnak fenn, ha egyedül vívják harcaikat. Irodalmi estek szervezését szorgalmazta, alkotóműhelyek létrehozását. Nagy Gyula a költészetben eluralkodó trágárságra is felhívta a figyelmet, óva intve ettől a pályakezdő költőket. /Dancs Artur: Egy este az irodalom társaságában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

A gyertyák csonkig égnek visszhangos angliai sikere után tovább növekszik Mátrai Sándor népszerűsége Erdélyben is. Szűnni nem akaró taps fogadta a Márai emlékműsor bemutatóját Szatmárnémetiben, ápr. 13-án, az Északi Színház stúdió termében. /Márai Sándor emlékműsor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Brassóban az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a költészet napját rendhagyó rendezvénnyel köszöntötte. Ki ír ma verset Brassóban címmel hirdette meg azt az író-olvasó találkozót. Házy Bakó Eszter, az egyesület elnöke beszámolt arról, hogy öt költő jelentkezett: Ledán István református lelkész, Szász Ferenc unitárius lelkész, valamint Józsa Attila, Kovács R. István és Bencze Mihály. A költők közül Józsa Attilának nincs még megjelent kötete, Ledán Istvánnak előkészületben van az első kötete. /Brassói költők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Idén a Csíki Műemlékvédő Egyesület rendezi meg az Emlékképek a XX. századból elnevezésű helytörténeti kiállítást. A tavalyi, a múlt század jelentős csíkszeredai pillanatait átfogó tárlattól eltérően, az idén csupán a városkép és a várostörténet egy részletét mutatja be a tárlat: A mi utcánk címmel ugyanis a XX-dik századi városközpont lebontott épületeinek, házainak hangulatát szeretnék felidézni. Csíkszereda belvárosának fontos utcáit ? az egykori Virág, Lenin, Grivica, Piac, Rózsák, Cosbuc, Zsidó és Szív utcákat ? egy negyedszázaddal ezelőtt elnöki rendelettel eltüntették. A szervezők kérik, hogy akinek van tárgyi emléke, írott dokumentuma, fotója az egykori utcarészletekről, adja kölcsön a kiállításra. /Dr. Csedő Csaba István: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

Slobozián, a megyei rendőr felügyelőség elé elhelyezett Antonescu szobrot leemelték alapzatáról, tudósított az Adevarul. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A szenátus ápr. 15-i ülésén a politikai nyilatkozatok napirendjén felszólaló Dumitru Petru Pop nagy-románia párti szenátor ?természetellenesnek" titulálta az SZDP-RMDSZ megállapodást, minthogy ennek értelmében a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Kollégiumot kizárólag magyar tannyelvű iskolává kell visszaváltoztatni. Politikai nyilatkozatában Markó Béla szenátor rácáfolt erre a felfogásra és felemlítette, hogy több mint 30 hazai líceumban folyik országszerte tisztán magyar nyelven az oktatás. Marosvásárhelyen régebb is működött magyar középiskola és ennek visszaállítása jogos igénye az ottani magyarságnak. Corneliu Vadim Tudor szenátor ?nemzetbiztonság elleni merényletet" és ?terrorizmust" emlegetett a protokollummal kapcsolatban. Nyilatkozatában Szabó Károly szenátor a törvényhozói szólásszabadság megcsúfolásának, beteges kisiklásának nevezte ezeket a kitételeket. /A Bolyai Farkas Kollégium a szenátusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A Fehér megyei kormánypárti vezetőség is meghajolt a megyei RMDSZ által előterjesztett protokollum tervezete előtt. Ahol a magyarság részaránya eléri a 20 %-ot, a magyar nyelvet ismerő rendőrök alkalmazására is sort kerítenek. Az oktatás terén: további magyar nyelvű óvodák, elemi, gimnáziumi, líceumi osztályok, szak- és inasiskolai, posztliceális osztályok létesülnek. Iskolaigazgatók, aligazgatók és kisebbségi tanfelügyelők kinevezése az RMDSZ hozzájárulásával eszközölhető. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Szeminárium és a nagyenyedi Református Szeminárium ezután is a jelentkezők létszámának függvényében fejti ki tevékenységét. A megyei és helyi költségvetésből, a lehetőségek arányában, pénzt utalnak a Bethlen Gábor Kollégium épületeinek általános felújítására. Anyagilag támogatják a magyarlapádi népi együttest, valamint a Nagyenyeden évente megrendezésre kerülő nemzetközi festőtábort. Megfelelő pénzalapokat utalnak ki a római katolikus, református és unitárius templomok, a hatókörükbe tarozó magyar történelmi műemlékek restaurálására, karbantartására, különös tekintettel a nagyenyedi középkori vár, az alvinci Martinuzzi kastély és református templom, valamint a marosszentimrei, boroskrakkói, magyarigeni református templomok megóvására, karbantartására, tiszteletére. A tulajdonjog visszaállítása keretében a Batthyaneum sorsát a központi hatóságokra bízzák. A megyei közigazgatási hatóság viszont intézkedik, hogy a gyulafehérvári római katolikus érsekségnek visszaszolgáltatott épületből mielőbb máshová költözhessen a benne székelő Fehér megyei Képzőművészek Szövetsége. /Győrfi Dénes: Fehér megyei kézfogás. A kormánypárt végre fejet hajtott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Ápr. 13-án tartotta a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége éves küldöttgyűlését Szovátán, a Teleki Oktatási Központban. A küldöttek elfogadták az RMPSZ 2002-2005 közötti programját. A sajtótájékoztatón az RMPSZ országos vezetősége beszámolt arról, hogy idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre a Bolyai Nyári Akadémia. A nyár folyamán ugyanakkor több tehetséggondozói tábor is lesz, és megrendezik a nemzetközi és hazai versenyeken legjobb helyezést elért diákok számára a zánkai tábort augusztus folyamán. A közgyűlésen megállapították, hogy 2001-től a reform folyamata folytatódik, de érezhetően lelassult, az oktatási rendszer pluralizmusa formális, az oktatási rendszer finanszírozása átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, az elmúlt időben több olyan rendelet is született, amely ellentmond a Románia által is aláírt nemzetközi normáknak, ugyanakkor korlátozza a szülők szabad iskolaválasztási lehetőségét. Lászlófy Pál elnök a marosvásárhelyi Bolyai Líceum kapcsán elmondotta: a vásárhelyi magyarságnak joga van önálló intézményhez. /(Daczó Dénes): RMPSZ küldöttgyűlés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

A költészet tavasza elnevezéssel versmondó vetélkedőt tartottak Zilahon. A versenyre több mint húsz diák nevezett be Krasznáról, Sarmaságról, Szilágycsehből, Szilágysomlyóról, Varsolcról, Zilahról és Zsibóról. /Fejér László: A költészet zilahi ünnepe. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Székelyudvarhelyről új könyvkiadó jelentkezett: az Erdélyi Pegazus. A 2002-ben alakult könyvműhely szerkesztőbizottsága Beke Sándorból, Csire Gabriellából, Gábor Dénesből, Murádin Lászlóból, Németh Júliából és Ráduly Jánosból áll. Első kiadványuk verseskötet, amely Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános Jancsik Pál által szerkesztett Köt a gyökér című gyűjteményét tartalmazza. /Új kiadó a láthatáron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./

Az RMDSZ heti sajtóértekezletén bejelentették, hogy Markó Béla szövetségi elnök ápr. 17-én a németországi kormánypárt meghívására több politikai alakulat vezetőjével találkozik Berlinben, majd a romániai kisebbség helyzetét érintő kérdésekről tart konferenciát. A romániai magyarság szeretné felgyorsítani a NATO-csatlakozás folyamatát. Ezért az etnikumközi feszültségek egyáltalán nem tesznek jót. A protokollumok közösen kidolgozott, konkrét megoldásokat tartalmaznak egy sor kérdésben, beleértve a marosvásárhelyi magyar nyelvű líceum visszaállítását is. Markó Béla hozzátette: Marosvásárhelyen a dolgok rendben lennének, ha az ebben illetékeseket hagynák megoldani a problémát. /(Koszta Erika): RMDSZ- sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./