"A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./"

"A Romániai Magyar Szó exkluzív interjút készített Markó Béla szövetségi elnökkel. Letelt a száznapos úgynevezett türelmi idő, a Nastase kabinet megvonta kormányzásának első mérlegét. A szövetségi elnök véleménye szerint kevés a száz nap az ítélethez, éppen ezért az RMDSZ a kormánypárttal megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetését folyamatosan nyomon követi. Az együttműködés nem volt zökkenőmenetes. A közigazgatási törvény, mely az elmúlt 11 esztendőben az oktatási törvény után a legfontosabb kisebbség-jogi dokumentum már érvényben van. - Lesznek még konfliktusok, nehézségek, amelyekre fel kell készülniük. Markó leszögezte: a státustörvénnyel szembeni tiltakozások alapvetően nem annak tartalma, hanem a törvény jelképes üzenete ellen irányulnak. Az RMDSZ elnöke szerint a törvény jelképes üzenete az, hogy a magyar állam egy olyan jogi aktust fogad el, melynek hatása kiterjed a szomszédos országokban élő magyarokra. Markó bízik abban, hogy a tárgyalások eredményesek lesznek. /Gyarmath János: Kevés a száz nap az ítélethez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Ha Románia is úgy foglalkozna a határon túli románokkal minden szinten, mint ahogyan Magyarország teszi a magyarokkal, ha ugyanúgy törvényt hozna státusukról, akkor a határon túli románságnak sokkal nagyobb esélye lenne nemzeti létének megőrzésére - jelentette ki a Curentul című lapnak Ion Popescu, az ukrán parlament román nemzetiségű képviselője, aki egyben tagja az Európa Tanács melletti ukrán küldöttségnek. /Státustörvény és az ukrajnai románok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Az RMDSZ Temes megyei szervezetének tisztújító küldöttgyűlésén a parlamenti képviselővé előlépett megyei elnök, Toró T. Tibor helyére egyetlen jelölt, Halász Ferenc történelemtanár, a Bartók Béla Líceum volt igazgatója pályázott, akit megválasztottak. A leköszönő elnök beszámolójában kiemelte, hogy helyi szinten egészséges versenyszellem alakult ki Reform Tömörülés és a Kereszténydemokrata Mozgalom platformok között. Albert Ferenc, a Mezőgazdasági Egyetem professzora beszámolt arról, hogy a bánsági, magyar tulajdonban levő földeket, amelyeket drága pénzért vásároltak annak idején, most potom pénzért elkótyavetyélik. Szerinte ebben a kérdésben az RMDSZ-nek is lépnie kellene. /(Pataki Zoltán): RT-fölény a Temes megyei RMDSZ-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Aláírásra készen állnak azok a dokumentumok, melyek két szomszédos megye, Kovászna és Hargita együttműködését szentesítenék. Az aláírás máj. 2-án lesz a két megye találkozási pontján, Bükszádon, a két övezet önkormányzati vezetői, honatyái, prefektusai, a civil szerveződések megbízottjai jelenlétében, s képviselteti magát az RMDSZ országos vezetése is. Éppen Bükszádon nyit kaput a két megye "kínálatait" bemutató állandó jellegű expó is. /Több mint kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Közel százan gyűltek össze a nemrég megalakult Szatmárnémeti Katolikus Férfi Szövetség első találkozóján. A Szentlélek plébánia közösségi termében Varga Attila parlamenti képviselő az elvándorlásról mondta el gondolatait. A felmérések szerint a falusiak jobban kötődnek szülőföldjükhöz, mint a városiak, a Bánságból és a Partiumból arányaiban többen telepednek ki, mint Bel-Erdélyből és a Székelyföldről. /(sike): Jobban kötődnek a szülőföldhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad) jún. 30-ig meghosszabbította felhívását, amellyel korábban azokhoz az erdélyi és partiumi településekhez fordult, ahol turulmaradaras emlékművet avattak fel, függetlenül attól, hogy az áll még vagy sem. A beérkezett adatok alapján a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozatában ezekről kötetet adna ki, mi több szeretné megszervezni az illető települések elöljárónak találkozóját is. /Tovább tart a (Turul)madárszámlálás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"A Brassó megyei Szecselevárosban bemutatták Horger Antal mesegyűjteményt, Hochbauer Gyula tanár gondozásában, jelen volt Dávid István nyomdatulajdonos. Ezelőtt 100 esztendővel gyűjtötte össze e meséket Horger Antal. Horger Antal ugyanis 1896-tól kezdve majdnem kerek egy évtizeden át tanárkodott Brassóban, ekkor gyűjtötte a népmeséket. Horger Antal meséiből 53-at könyv formában kinyomtatott a Kisfaludy Társaság támogatásával, mely 1908-ban jelent meg. Ebből választottak most ki 29 mesét. Horger Antal volt az első, aki komolyan tanulmányozta a hétfalusi csángó nyelvjárást. E tanulmánya is helyet kap egy készülő könyvben, valamint azt a helytörténeti munkája is. Dávid István nyomdájában (Disz Tipo) adták ki a könyvet. /(Tóásó Áron Zoltán): Horger Antal mesegyűjteménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 2./"

"Rendkívül keményen bírálta a román külügyminisztériumot a tervezett magyar státustörvénnyel kapcsolatos "elalvása" miatt kommentárjában a kormánypárthoz közel álló Cronica Romana c. napilap máj. 2-i száma. Az ugyancsak kormánypárti Curierul National a tervezett törvény titkolt szándékaira figyelmeztetett. A lap azt kifogásolta, hogy "jelentős anyagi támogatásban kívánják részesíteni azokat a szülőket, akik magyar iskolába küldik gyermekeiket". /"Valakinek felelnie kell azért, ami e tavaszon történt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"A Romániai Magyar Szóban Debreczeni Éva gúnyolódott: "elvárnák a külhoni magyaroktól, hogy örömujjongással fogadják a státustörvényt mint a viccbeli optimista gyerek, aki pónilovat kért karácsonyra, de csak egy lócitromot kapott, s mégis örült neki, mondva: - Milyen szép kis paci, kár hogy olyan gyorsan elfutott!" /Debreczeni Éva: Mi is kéne még...? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ Hasonló hangon írt Tibori Szabó Zoltán: Státus - egyik magyarországi választási kampánytól a másikig /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./ címen."

"II. Rákóczi Ferencre és kurucaira emlékeztek április 27-én és 28-án Szatmár megyében. Az élő Rákóczi címmel a Rákóczi kor legjelesebb szakértői, ismerői részvételével az 1711-es szatmári béke előzményeiről, részleteiről és következményeiről tartottak történelmi tanácskozást. Muzsnay Árpád, az Erdélyi Magyar Művelődési Egyesület alelnöke kifejtette, hogy a tanácskozás a téma legjelesebb magyar, illetve nemzetközileg is elismert szaktekintélyei részvételével zajlott le /Köpeczi Béla akadémikus, R. Várkonyi Ágnes budapesti egyetemi tanár és Magyari András, a kolozsvári egyetemi docens és mások/. A résztvevők úgy ítélték meg, hogy a szatmári nem feltétel nélküli békekötés volt. Az előadások anyaga egy nyíregyházi alapítványnak köszönhetően könyv alakban is megjelenik. Kiállítás nyílt a szabadságharcról, illetve II. Rákóczi Ferenc életéről. A kiállítás anyagát egy hónap múlva Szatmárnémetiben, majd Marosvásárhelyen bemutatják, azután a székelyföldi városokba is eljut. /Boros E.: Az élő Rákóczi útja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Nagybányán Németh László centenáriumi ünnepség-sorozatot rendeztek. Ápr. 27-én a Németh László Gimnázium diákszínjátszói az író életművéből - versekből, nagybányai vonatkozású levélrészletekből olvastak fel. Ápr. 28-án a sarkadi gimnazisták léptek fel, majd kolozsvári újságíró szakos egyetemi hallgatók Németh Lászlóról írott tanulmányokat ismertettek. Ápr. 29-én több személyiség, szaktekintély emlékezett meg az író életéről, munkásságáról: dr. Monostori Imre, a Németh László Társaság elnöke, dr. Németh Csilla, az író leánya, dr. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke, dr. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, dr. Cseke Péter egyetemi tanár, valamint Máriás József szatmárnémeti újságíró. /(Farkas E. Zoltán): Németh László-napok Nagybányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Az RMDSZ és az EMKE által kiadott, 2001-re szóló Eseménynaptárból válogatott a lap májusi rendezvényeket. Máj. 6-án Tordaszentlászlón a Kalotaszegi Tájházmúzeum újraindítására. - 7-14. között Vajdahunyadon a dévai Szivárvány Irodalombarátok Kör vendégszerepel "Éltem én, Márai Sándor" című előadásával. - 17-én Temesváron a 120 éve született Jakabffy Elemérre, Szatmárnémetiben Dsida Jenőre, május 18-án Szatmárhegyen Páskándi Gézára emlékeznek az irodalomkedvelők. 18-20. között Szatmárnémetiben zajlanak a VI. Jakabffy Napok. 24-27. között Csíksomlyón építészkonferenciára kerül sor. * Május 25-27. között rendezik meg Vajdahunyadon a Hunyadi János Zenei Napokat, május 26-27-én kerül sor Kolozsváron a Balázs Ferenc emléknapra, május 27-én pedig Dévavári ünnepségek zajlanak Vajdahunyadon. Diákrendezvények: 3-6. között Temesváron a IX. TMD Nyári Olimpia. - Május 4-5. között a Dicsőszentmártonban tartják a Küküllő menti líceumi és általános iskolások szavalóversenyét. -. Középiskolások balladamondó versenyét rendezik meg Sepsiszentgyörgyön 11-13. között, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. /(Mezei Kinga): Májusi történések, események. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"Új folyóirat jelent meg a napokban, a Jádzó Társaság kiadásában, a közművelődési és helytörténeti "Vidék" /Sepsiszentgyörgy/, amely tartalmazza a "Vidéki Gazda" mezőgazdasági mellékletet. A lapot Hargita és Kovászna megyében terjesztik. Az összesen 16 oldalon megjelenő folyóiratnak két irányvonalának megfelelően két címoldala van, tartalmai középen találkoznak. A "Vidék" cikket közöl Uzon kulturális életéről, a Mikes Kelemen vegyeskarról, a "Vidéki Gazda" a mezőgazdaság és a takarmányozás tudományáról értekezett. A bemutatkozó, ingyenes lapszámban Bokor Gábor főszerkesztő megfogalmazta: "A Vidéki Gazda célja információkkal ellátni a gazdatársadalmat." Az új lapot egyelőre a gazdaegyesületek keretein belül terjesztik, s ha igény lesz rá, átalakul hetilappá. /Új lap: a Vidéki Gazda. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./"

"A határokon kívül élő lengyelek létszámát 16 millióra becsülik, ez több mint egynegyede az összlengyelségnek (az anyaországban 38 millióan élnek). A legnagyobb diaszpóra az Egyesült Államokban (9,4 millió), továbbá Brazíliában (1,2 millió), Németországban (1 millió), Franciaországban (1 millió) és Kanadában (800 ezer) található. Az anyaország határaitól keletre (történelmi lengyel területeken) további százezrek élnek - változó önazonosságtudattal és anyanyelvtudással -, akik lengyelnek vallják magukat: Litvániában 280 ezerre, Fehéroroszországban 5-600 ezerre, Ukrajnában 500 ezerre becsülik létszámukat. A külföldön élő lengyelek jogállását, támogatásukat a lengyel parlament felsőháza, a szenátus által kezdeményezett három törvényjavaslat fogja rendezni. A státustörvény, a lengyel igazolványról (Karta Polaka) szóló jogszabály egyelőre a szakbizottságok asztalán van. A visszahonosításról szóló törvény egyelőre csak a volt Szovjetunió közép-ázsiai és kaukázusi utódállamaiból hazatelepülni szándékozó lengyelekre vonatkozik. Jelentős állami segítséget irányoz ugyanis elő a hazatelepülők számára, és a költségvetés egyelőre nem bír el nagyobb terhet. Az érkezőknek az önkormányzatok keresnek munkahelyet és lakást, de ehhez jelentős állami dotációt kapnak. A "lengyel igazolványt" a végleg hazatelepülni nem szándékozó külhoni lengyelek (főleg a Litvániában, Fehéroroszországban és Ukrajnában élőkről van szó) kapnák: ezzel többször átléphetnék a határt, és korlátozás nélküli időtartamra tartózkodhatnának Lengyelországban. Nem kellene meghívót felmutatniuk, és azt sem kellene bizonyítaniuk, hogy megfelelő pénzeszközökkel rendelkeznek. Lengyelországban jogukban állna igénybe venni az ingyenes orvosi ellátást és az összes állami iskolát. Az okmányért a konzulátusokon folyamodhatnának, miután bizonyították lengyel származásukat. /(Kovács Péter, Varsó / MTI): Határon túli lengyelek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./ "

"A tervezett magyar státustörvénnyel foglalkozó román-magyar konzultációk máj. 9-én kezdődnek Bukarestben - jelentette be Mircea Geoana román külügyminiszter. Mircea Geoana leszögezte: Románia szerint nem lehet precedensnek tekinteni a magyar státustörvényhez azt, hogy a román állam bizonyos kedvezményeket nyújt a Moldovai Köztársaság állampolgárainak. Mint mondta, a magyar fél a határon túli szlovákokról szóló törvényre hivatkozik. /Román-magyar konzultációk a státustörvényről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Embervadászat indul Bukarestben. A polgármesteri hivatal, a prefektúra és a rendőrség kiebrudalja azokat, akiknek nincs bejelentett lakhelyük és munkahelyük, olvasható a Ziua napilapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Maroshévíz Hargita megye egyetlen városa, amelyben kisebbségben él a magyar lakosság. Szabó Kálmán RMDSZ-elnök bemutatta jelenüket. Maroshévízen a lakosság 29%-a magyar nemzetiségű, ez 1992-es adat, amikor 4970 magyar élt a városban, de ma már nincsenek ennyien, a létszám ma hozzávetőleg 4000 fő. Az RMDSZ taglétszáma csökkenőben van, nagyon kevesen fizetnek tagsági díjat. A munkanélküliség a magyarságot jobban érinti, mint a többségi nemzetet. Nagyon ritka eset, hogy vegyes családból valaki tagja legyen az RMDSZ-nek. A városi tanácsban hatan RMDSZ-tanácsosok, ez 30%, tehát a lakossági aránynak megfelel. Mohacsek Ákos igazgató ismertette a Kemény János Általános Iskola jelenlegi helyzetét. A maroshévízi magyar iskola 1990-ban alakult meg, sok ember áldozatos munkája, küzdelme árán. A legnagyobb gondot az épülethiány jelentette: az elemi és az V-VIII. osztály két épületben, 2 kilométer távolságra van egymástól. Az új iskola építése több mint egy évtizedes kérdés. Az iskolaépítés végre bekerült a Világbank programjába. A tanulók létszáma évről évre csökken, minden évben gondot jelent a két párhuzamos első osztály beindítása. Tanárhiány van, elsősorban magyar, román, és idegen nyelv szakos tanárra, és informatikusra lenne szükségük. - A magyar diákok egyharmada román tagozatra jár. - Sokan elköltöztek Maroshévízről, a tehetősebbek, értelmiségiek kimentek Magyarországra, és az ezekből a családokból származó jobb tanulók is hiányoznak. /Gál Éva Emese Magyarság Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Kolozsvárnak 15 évet kellett várnia, hogy megrendezhesse a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalom Tantárgyverseny országos szakaszát. A program két kolozsvári iskolára koncentrált, a Báthory István Elméleti Líceumra és a Brassai Sámuel Elméleti Líceumra. A megjelenteket, diákokat és kísérő tanárokat, több mint kétszáz személyt, Mariana Dragomir megyei főtanfelügyelő üdvözölte. A Nevelési és Kutatási Minisztérium üdvözletét Gászpor Réka, a magyar nyelv és irodalom oktatásáért felelős országos tanfelügyelő tolmácsolta. Az értékelő bizottság elnöke dr. Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének vezetője volt. A tantárgyversenyen résztvevők közösen átvonultak a Szent Mihály-plébániatemplomba. Dr. Czirják Árpád pápai prelátus a nyelv tisztaságáról, a nyelvi fertőzés veszélyéről, az idegen hatásokról, a nyelv megóvásáról tartott rövid beszédet. /A magyar nyelv országos versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./"

"Máj. 2-án Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatták dr. Kiss Elemér matematikus-professzor, a helyi Petru Maior Egyetem professzora, a matematikatudomány doktora munkáját: Matematikai kincsek. Bolyai János kéziratos hagyatékából /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999/. Kiss Elemér /sz. 1929/ 1992 óta foglalkozik behatóan Bolyai János munkásságával. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia nívódíjjal jutalmazta a kötetet. /Vastaps a matematikusnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./ Ez a könyv magyarországi tudománykutatók szerint tudománytörténeti szenzáció, egyikük úgy véli: "az utolsó 100 év legjelentősebb tudománytörténeti felfedezéseit" tartalmazza. A könyvből kiderült, hogy Bolyai János olyan matematikai diszciplínákkal is foglalkozott, amiről eddig nem tudtak a kutatók. A Magyar Tudományos Akadémia a magyar kiadást megelőzően angol nyelven is megjelentette a kötetet, hogy tudományos közkinccsé válhasson. Dr. Kiss Elemér elkezdte feldolgozni a ládákban heverő hatalmas, feltáratlan, kéziratos Bolyai János-hagyatékot. A tízezernél több kézirat azért maradt meg, mert 1860-ban, Bolyai halála után, a vásárhelyi várkapitány bekérte a hatalmas anyagot, hogy azt átvizsgálják, és megállapítsák: nem tartalmaz-e katonai titkokat. Valószínűleg senki sem volt képes átrágni magát a nehezen kisilabizálható anyagon, az bekerült a Bolyai Könyvtárba. Az anyag részleges feldolgozása során kiderült, hogy Bolyai jóval későbbi matematikai felfedezéseket már a maga idején megtett, csakhogy nem volt pénze eredményei publikálásához. /Máthé Éva: Tudománytörténeti szenzáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 4./"

"A Duna Televízió közvélemény-kutatást rendezett Erdélyben. Máthé Éva újságíró sietett jelenteni, a kérdések között igenis volt olyan, amelyik azt tudakolta, hogy az illető mennyire elégedett a mostani magyar kormány határon túli magyarokat érintő intézkedéseivel, továbbá a státusz törvénytervezetével. /Máthé Éva: Kiderült! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/ "

"A magyarországi felsőfokú oktatási intézményekben tanuló határon túli magyarok körében egyre inkább az egyéni életkarrier válik fontossá, a hazatérőket is tovább foglalkoztatja a kivándorlás gondolata - állapította meg a Márton Áron Szakkollégium által végzett kutatás. A felmérésben az 1998, illetve 1999-ben Magyarországon egyetemet vagy főiskolát végzett határon túli magyar fiatalok életpályáját vizsgálták. A hallgatói létszám azokon a területeken - gazdasági, jogi és államigazgatási szakokon - növekedett jelentősen, amelyeket a határon túli ösztöndíjtanácsok nem részesítettek előnyben. /Határon túli magyar fiatalok életpályája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 5/ "

"Az előző napokban a lapok tele voltak Radu Berceanu demokrata párti képviselő nyilatkozatával, mely szerint az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének kulturális bizottság által jóváhagyott jelentés a csángókról a magyar kisebbség közé sorolja azokat, ezáltal erőszakosan elmagyarosítva őket. Ezek szerint Piatra Neamton, Suceavában és Jászvásárban mintegy 260 000 magyar él - hangoztatta Berceanu, s az ügy tisztázására nemzetközi bizottság létrehozását kérte. Egyben bírálta Frunda György szenátor magatartását is, aki - bár a jogi bizottság tagja - részt vett a kulturális bizottság munkálatain, és támogatta a jelentést. - Az Európa Tanács kulturális, tudományos és oktatási bizottságának ülésén Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselőnő jelentésében feltárta a csángók jelenlegi helyzetét, fényt vetve azok jogos igényeire, valamint alapvető jogaik lábbaltiprására. Tytti Isohookana-Asunmaa megállapítása szerint a csángók követelései nem politikai, hanem kulturális jellegűek - hagyományaik megőrzésére, anyanyelvi oktatásra és anyanyelvi egyházi szertartásra tartanak igényt. Az anyanyelvi oktatást a román alkotmány előírásai szerint alkalmazni lehet és kell a csángó kisebbség esetében is. Ehhez pedig meg kell teremteni a megfelelő körülményeket, a tanárokat pedig fizetni kell - áll a jelentésben. - Frunda György, az ET emberjogi bizottságának második alelnöke elmondta: a tervezetet az állandó bizottság valószínűleg még ebben hónapban az Isztambulban megrendezett ülésén fogadja el. Frunda György szenátor szerint jelentős lépés ez a csángó kisebbség számára, amelynek pozitív következményei lesznek, s egyben bízik abban, hogy végre sikerül feloldani azt a diverziót, melynek nyomán a csángókat megosztották román és magyar csángókra; a jelentés tudniillik azt a megállapítást is tartalmazza, hogy a csángó kisebbség egy archaikus magyar nyelvet beszél. /Napirenden a csángó-kérdés. Egy archaikus magyar nyelvet beszélnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Máj. 4-én Marosvásárhelyen a Deus Providebit katolikus házban mutatták be Markó Béla negyedik verskötetét, mely a gyermekekhez szól, címe: Ha varázsló lennék (Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda). Gyermekhallgatóság is volt: mintegy 100-120 óvodást és kisiskolást hoztak az óvó- és tanító nénik az eseményre. A marosvásárhelyi Kővirág együttes László József fizikatanár vezetésével megzenésített Markó- és Kovács András Ferenc-verseket adott elő. /Markó, a "varázsló" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Kalotaszegi kalauz címmel jelentetett meg az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvári Szakosztálya egy füzetet. A szerkesztők átvették Kós Károly grafikáit az általa szerkesztett, Kalotaszegről szóló könyvéből. /Kalotaszegi kalauz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./"

"Az európai integráció és a jogharmonizáció kérdéseiről tanácskoztak a május 7-én Debrecenben megkezdődött kétnapos magyar-román jogásztalálkozó résztvevői. A tanácskozás megnyitásakor Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter rendkívül jelentősnek minősítette a két ország jogászainak párbeszédét. Emlékeztetett rá: mindkét ország aláírta és ratifikálta az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményt. Tájékoztatása szerint az európai emberi jogok bíróságához 1998 és 2001 január vége közötti időszakban Magyarországról 676, Romániából 3.352 panasz érkezett. Elmarasztaló ítélet Magyarország esetében kettő, Románia tekintetében öt született. "Az európai bíróság előtt jelenleg 254 magyar és 838 román ügy van folyamatban, ami azt is jelenti, hogy jól működik az európai emberi jogok bírósága" - mondta a magyar miniszter asszony. Rodica Stanoiu román igazságügy-miniszter a Románia és Magyarország közötti együttműködés fontos lépésének nevezte a debreceni jogásztalálkozót, történelmi vállalkozásnak minősítve az Európai Unió kiterjesztési folyamatát. /Magyar-román jogásztalálkozó Debrecenben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./ Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter Debrecenben megkezdődött magyar-román jogásztalálkozó keretében megtartott kétoldalú miniszteri konzultáció után román kollégájával közös sajtótájékoztatóján a készülő státustörvényről kijelentette: az nem változtatja meg a határon túl élő magyarság jogállását, hanem a számukra nyújtott kedvezményekkel éppen a helyben maradásukat segíti. Stanoiu asszony úgy nyilatkozott: aggódik a magyar igazolvány miatt. Véleménye szerint "a magyar hatóságoknak együtt kell működniük a román féllel a határon túli magyarok státusára vonatkozó törvény tekintetében". /Magyar-román igazságügy-miniszteri találkozó Kerülték a státustörvény témáját. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./"

" Az első nagyobb nemzetközi turisztikai kiállítást máj. 4-én nyitották meg Sepsiszentgyörgyön Transivanian Tourism Expo 2001 címmel. A háromnapos rendezvényre elhozta ajánlatát a két testvérmegye, Veszprém és Békés, és jelen volt a Magyar Turisztikai Rt. is. Az előadássorozat keretében Háromszék valamennyi turisztikai tevékenysége bemutatkozott. Kisgyörgy Zoltán az ásvány- és borvizekről beszélt, figyelmeztetve: a vidék egyik legnagyobb kincsét nem szabad veszni hagyni. Kónya Ádám ismertette a nagy hiányt pótló Sepsiszentgyörgy városkalauzt, mely nemrég jelent meg a T3 kiadó gondozásában három nyelven (magyarul-románul-angolul), Török Árpád összeállításában. /Turisztikai expo Sepsiszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./"

"Máj. 4-én kettős kulturális rendezvény színhelye volt a Pro Art Galéria Gyergyószentmiklóson: Botár László csíkszeredai festőművész tárlatmegnyitója és Sarány István - Szabó Katalin Megyecsinálók /Státus Kiadó, Csíkszereda/ c. könyvének bemutatója. A Megyecsinálók c. kötetet Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója mutatta be. A kötet az 1968-as csíkszeredai eseményekről közöl visszaemlékezéseket és dokumentumokat, amikor létrejött a 86%-ban magyar lakosságú Hargita megye, s amikor tömegmegmozdulás, két napos csíkszeredai tüntetés volt azért, hogy a megyeközpont Csíkszereda legyen és nem Székelyudvarhely. /Kiállítás és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

"Kós Károly életműve a 3. évezred elején címmel háromnapos, máj. 8-án kezdődött nemzetközi konferencia zajlik Budapesten, a Mundus Egyetemi Kiadó rendezésében. A konferenciának több mint 30 társszervezője van: magyar állami intézmények és szakmai szervezetek, valamint erdélyi civil szervezetek (EMKE, EME, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, Kríza János Társaság stb.). A rendezvény védnöke a Határon Túli Magyarok Hivatala. A szervezők előzetes közleménye szerint "a konferencia célja az, hogy felmutassuk a közel egy századot átívelő életműből mindazt, ami élő üzenetnek számít a harmadik évezredbe lépő magyar társadalom és kultúra számára". A konferencia előadásai az alábbi főbb témák köré csoportosulnak: Kós Károly építészeti öröksége, életművének kisugárzása, nemzetközi szereplése, Kós Károly és Erdély, jelentősége a környezetalakításban, településfejlesztésben, a népi kultúrában, a magyar irodalomban, a műemlékvédelemben, a szépművészetekben, a magyar oktatásban, közéletben, de helyet adnak a felsoroltaktól eltérő témáknak is. Az eseményre Anthony Gall szerkesztésében megjelenik a Kós Károly műhelye c. életműalbum, teljes építészeti katalógussal. (Guther M. Ilona, Budapest): Kós Károly Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./"

"Máj. 2-4-e között Borbély László, a Képviselőház háznagya, ügyvezető alelnök részt vett Brüsszelben az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. A politikai bizottság ülésein Borbély László ismertette az RMDSZ álláspontját az Európai Unió bővítésére vonatkozóan. A RMDSZ-es politikus felszólalásában az Európai Néppárt támogatását kérte az integrációs csatlakozásra váró országok vízumkötelességének eltörlése érdekében, mely támogatásra ígéretet is kapott. /Borbély László az Európai Néppárt Politikai Bizottsága ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./ "