Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
2000. december 30.
Újabb tartanak január közepén Budapesten a határon túli magyarok vezetői és a magyar kormány képviselői a kedvezménytörvény tervezetéről, amely tavaszra az Országgyűlés elé kerülhet elfogadásra. Magyarország szerint a törvény "teljes mértékben″ megfelel majd az uniós elvárásoknak. Michael Lake budapesti EU-nagykövet megerősítette, hogy a külügy korábban bemutatta a törvény koncepcióját az Európai Bizottság bel- és igazságügyi biztosának, António Vitorinónak. A nagykövet úgy fogalmazott: "ezt nem nevezném konzultációnak″. Lake szerint amennyiben a jogszabály diszkriminatív a szomszédos országokban élő (nem magyar nemzetiségű) állampolgárokkal szemben, "akkor nem lesz eurokonform″ . /Eurokonform státustörvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
″Kétségtelen, hogy nehéz évet, sőt, nehéz évtizedet, évszázadot és évezredet zárunk most.″ - állapította meg Markó Béla év végi köszöntőjében. ″Lehet így is búcsúzni most az ezredfordulón, nehéz szívvel, kishitűen, tele sóhajjal és reménytelenséggel. De lehet búcsúzni egészen másképpen.″ Mert ″vannak magyarok, van összetartó közösség, van akivel nekivágni egy új esztendőnek. Lehet, hogy ez az évszázad nem volt a miénk. De ez az utolsó évtized a miénk volt. Talpra álltunk, ismét közösséggé kovácsolódtunk, az egész Kárpát-medence számára példát mutattunk egységből, erős politikai képviseletet és erős civil társadalmat hoztunk létre.″ A választás során ″megzavarodott a román társadalom politikai tájékozódó képessége is, addig mi ugyanazon az úton haladtunk, irányt nem váltottunk, utat nem tévesztettünk.″ ″A romániai magyarság politikailag is, erkölcsileg is győztesként készíti most a maga számvetését.″ Valamivel többen tanulhatnak magyarul az idén, mint a tavaly. Legyen jelszavunk, javasolta Markó Béla, ismét felemelt fejjel, ismét együtt, ismét Európában! /Markó Béla: Van, akivel nekivágni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
A Nagy-Románia Párt hetilapja, a Politica napilap lesz, adta hírül a Cronica Romana. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
Vandálok garázdálkodtak dec. 27-én Bukarestben, a zsidó történeti múzeumban. Teodor Wexler, a romániai zsidó közösségek szövetségének tanácsosa szerint a délelőtti órákban két 30-40 év körüli férfi behatolt a múzeum épületébe. Sértegették a többnyire idős személyzetet, azt kérdezvén tőlük, "van-e a múzeumban auschwitzi szappan″. A nemleges válaszra a vandálok tettlegesen bántalmazták a személyzet két tagját, törtek-zúztak, majd elmenekültek. "A vandál cselekedet része egy szélsőséges kampánynak″, amely a zsidóság ellen irányul - jelentette ki a tanácsos. * Az azonnal riasztott rendőrség gyorsan a helyszínen termett s megkezdte a vizsgálatot. Klaus Fabritius államtitkár (Kisebbségvédelmi Hivatal) nyilatkozatban ítélte el a vandálok cselekedetét és kérte a hatóságokat, példásan büntessék meg a tetteseket, előzzenek meg bármely hasonló cselekedetet. /Vandálok a zsidó múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
Gondatlanságból kisebb arányú ciánszennyezés történt dec. 27-én Aranyosbánya érckitermelő vállalata telephelyén, ahol az egyik tároló medencéből a megengedett legmagasabb szintnél háromszorta magasabb cianid tartalmú hipokloridos folyadék került az Aranyos vizébe. A történtek miatt a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság dec. 28-án megbírságolta a bányakitermelő vállalatot. /Ciánszennyezés Aranyosbányán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa és Esperesi Kollégiuma Állásfoglalásában foglalkozott az ún. "Református Megújulási Közösség″ ügyével és az egyházi élet rendjét megzavaró megnyilvánulásokkal. Az állásfoglalás szerint a magát "megújulási közösségnek″ tituláló, kétes szándékú és nehezen azonosítható csoportosulás provokatív és obstrukciós módszerekkel, anarchikus állapotok előidézésével próbálja megzavarni az egyházkerület békéjét. Az állásfoglalás visszautasította a megújulás örve alatt fellépő egyházi személyeknek az Egyházkerület tekintélyét és hitelét károsító rágalmazását és vádaskodását. /Sajnálattal állapítják meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
Eredményesen zárta idei tevékenységét a máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egyesület. A máramarosszigeti Magyar Házban tartott ünnepi közgyűlésre hivatalosak voltak a környék szórványban élő magyarsága művelődési életének irányítói is, mindazok, akik kapcsolatot tartottak a Zahoránszky Ibolya által vezetett egyesülettel. Az év folyamán népfőiskolai előadássorozatot indítottak. A Máramarosi Hírnök vállalkozott a népfőiskolai előadásokat segítő kötetnyi anyag közlésére. A tíz éve alakult Hollósy Simon Vegyeskar határokon túl is ismert, az elmúlt hónapokban újjáéledt a hosszúmezői református asszonykórus. A Ki mit tud? seregszemlék a helyi folklórkincsből mutattak fel néhány népszokást. Kövesláz, Rónaszék és Aknasugatag itt bemutatott betlehemes játékai és az aknasugatagiak József-napi bányászköszöntője iránt például nemzetközi foklórtalálkozók érdeklődnek. Az Aknasugatagról, Hosszúmezőről, Felsővisóról érkezett küldöttek a művelődési élet pezsdüléséről számoltak be. A felsővisóiak márciusban Reményik Sándor nevével tervezik saját egyesületük bejegyeztetését. /Muzsnay Árpád: Követésre méltó példa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
Lőrincz György író megállapította: a romániai magyar irodalom legnagyobb gondja: nincs aki felvállalja, szervezze, amit meg kellene szervezni ebben az irodalomban. - Ahol van szervező, ott működik az írószövetség. Például a temesvári fiók hetente klubesteket tart, ezek egyben közönségtalálkozók is. E rendezvényekre pénzügyi fedezetet kapnak a Román Írószövetségtől. Pongrácz Mária /Temesvár/ elmondta, hogy Laurentiu Ulici, az országos szövetség elnöke (e beszélgetés egy nappal a román irodalomkritikus tragikus elhalálozása előtt készült) tájékoztatta őket: kijárták a kormánynál, hogy a kisnyugdíjas írók anyagi támogatást kaphassanak. Ha Kolozsváron nem működik az írószövetség, ennek az az oka, hogy a kolozsvári írók nem tudták megszervezni azt. És ugyanez érvényes Marosvásárhelyre is. Székelyudvarhelyről nézve olyan, mintha nem is működne az írószövetség. - Az írószövetség vezetőségébe két magyar nemzetiségű személyt választottak be, Gálfalvi Zsoltot és Balogh Józsefet. Ők terjesztik elő azoknak a könyveknek a címlistáját, amelyek érdemesek az írószövetség díjaira. Ezt Lőrincz György csak az újságból tudja. - Lőrincz György 1995-ben létrehozta a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt. Úgy látta, hogy a vidéken élő idősebbek kihulltak az erdélyi magyar írótársadalom figyelméből. Ezért ő arra gondolt, hogy ezeket az embereket mindenképpen méltányolni kell. - A múlt évben kisregénypályázatot hirdettek, amelyre száz pályamunka érkezett, azonban csupán hármat lehetett díjazni. Az alapítványt tavaly háromszázezer forinttal támogatta az Illyés Közalapítvány. Egy-egy millió lej nettó összeget kaptak a hetvenedik életévüket betöltő írók. - Az írók segélyre szorulnak, függetlenül életkoruktól. Lőrincz György azt javasolta Szabó Tibornak, a HTMH elnökének, hogy a könyvkiadást támogató pályázatot a könyv kaphassa meg, illetve, hogy az író tárgyalhasson a kiadóval. Eddig az volt a gyakorlat, hogy a kiadók megkapták a megjelenést támogató összegeket, a szerzők pedig honoráriumként kaptak vagy húsz példányt a kötetből. - Lórincz szerint a kiadó dolga lenne, hogy a befolyt pénzből méltányos honoráriumot fizessen a szerzőnek. - Föl kell venni a kapcsolatot a Román Írószövetséggel, hogy a magyar írók is részesüljenek a költségvetési keretből. /Oláh István: Mire jó egy alapítvány? Beszélgetés Lőrincz György székelyudvarhelyi íróval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
A nemrég megjelent esszékötet /Penna Historiae, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2000/ tíz kiváló romániai magyar szerzőt vonultat fel, akik arra kíséreltek meg válaszolni: Ment-e elébb az erdélyi világ és a hazai sorskerék? Néhai Székely János író a kérdésben már "nemzeti botrányt″ vélt észlelni, mert szerinte a nacionalizmus ott kezdődik, ahol az etnikum-központú felfogás. Vagy fordítva. A szerző kifejtette, hogy Romániában rengeteg a csalás, az átlátszó politikai trükk, mert visszaélnek a nemzettudattal. Lászlóffy Aladár esszéje szerint a történelem kezdete óta az országalapítás és -építés technológiája változatlan: nem a méltányosságra, hanem az erőre és az erőszakra épül. A nemrég elhunyt marxista filozófus, Gáll Ernő professzor szerint abban van a közép-kelet-európai, sorstragédia lényege, hogy e régió eltűnt az európai nagyhatalmak által megrajzolt kontinens-térképről, azaz elrabolták közös identitásunkat. Szilágyi Júlia az írástudók felelősségéről szólt, valamint az ettől elválaszthatatlan küldetéstudatról. Lászlóffy Csaba író, Kovács Ferenc kritikus, esszéíró, Veress Dániel és Sebestyén Mihály írt a kötetbe. /Kisgyörgy Réka: A történelem írótolla. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2000. december 30.
Megjelent a sepsiszentgyörgyi székhelyű László Kálmán Gombászegyesület GOMBAHÍR c. kiadványának új száma. Az egyesületi híreket és eseménytárat új rovatok is színesítik dr. Zsigmond Győző szerkesztésében. - Ez a kiadvány szeptemberben indult. /Gombás újév. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
2001. január 4.
"A román-magyar határon bevezetett kötelező gépjármű-fertőtlenítést járványügyi okok nem igazolják, a magyar hatóságok tiltakozását kiváltó intézkedés mögött anyagi érdekek húzódnak meg - állapította meg az Adevarul. A román kormány 1998 végén hozott rendeletet arról, hogy a határokon belépő gépjárművek kötelező fertőtlenítésének elvégzését magáncégeknek adják koncesszióba. A rendelet sokáig észrevétlen maradt, a kérdések csak akkor - majd egy évvel később - vetődtek fel, amikor ismertté váltak a koncesszió nyertesei, akik igyekeztek a lehető leggyorsabban hozzákezdeni a rendkívül nagy nyereséget biztosító tevékenységhez. A szerződéseket a mezőgazdasági minisztérium részéről maga Ioan Avram Muresan volt miniszter írta alá, s a bevételek 35 százaléka a minisztériumot illette meg. A fertőtlenítők maguk állapítják meg a nem kért szolgáltatás díját, és a román törvényeket megsértve a román lej helyett előszeretettel külföldi devizában szedik be azt. A varsándi és a nagylaki átkelőnél felállított fertőtlenítő állomások tevékenységét az év végén a pénzügyőrség megvizsgálta, több szabálytalanságot állapítottak meg, mégsem történt semmi - írta az Adevarul. A havi gépkocsiforgalom alapján Varsándon 1,5 milliárd lej, Nagylaknál 250 ezer német márka bevétellel lehet számolni a kötelező fertőtlenítésből - összegezte az Adevarul. /Fertőtlenítés a román határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
2001. január 4.
"Az Isarescu kormány dec. 14-én határozatot fogadott el, amelynek értelmében további 37, egykor államosított ingatlant adott vissza a nemzeti kisebbségekhez tartozó közösségeknek, többnyire az egyházaknak. A dokumentum nem pontosította, hogy melyek az érintett közösségek, hanem az Erdélyben és a Partiumban található ingatlanok címét adta meg. A lap feltüntette az ingatlan egykori rendeltetését: Nagyvárad, egykor felekezeti iskola; Temesvár, egykor zsidó kórház; Arad, egykor a Deutsch Ignácz fiú árvaház; Szilágysomlyó, egykor templom és kolostor; Nagyvárad, egykor az orsolya rend kolostora, elemi lányiskola; Nagyvárad, egykor római katolikus templom és parókia; Nagyvárad, egykor református líceum; Kolozsvár, Napoca u. 12 sz., egykor római katolikus segélyegylet; Székelykeresztúr, egykor római katolikus felekezeti iskola és tanítói lakás; Szováta, egykor a római katolikus egyház épülete; Lupény, egykor római katolikus iskola; Kolozsvár, egykor a református egyház bérháza; Sepsiszentgyörgy, egykor Mikó Kollégium; Marosvásárhely, egykor felekezeti iskola; Székelykeresztúr, egykor felekezeti iskola és tanítói lakás; Nagyszeben, egykor teológiai szeminárium; Beszterce, egykor a német közösség székháza; Szemlak, Arad megye, egykor művelődési otthon; Detta, Temes megye, egykor olvasóház. - Remélhetőleg e kormányhatározat, melyet Mugur Isarescu írt alá és többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter, valamint Hajdú Gábor államminiszter, egészségügyi miniszter is ellenjegyzett, nem kerül azon határozatok és rendeletek sorsára, amelyeket a Nastase kormány máris felfüggesztett. /(Gyarmath János): Újabb visszaadott ingatlanok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
2001. január 4.
"Szatmárnémetiben a helyi színház Harag György Társulata bemutatta az Indul az ezred c. nagysikerű kabaréját. Lőrincz Ágnes igazgató és színésztársai a szünetben pohár pezsgőt nyomtak minden néző kezébe. /Sike Lajos): Ezer petárdára egy pezsgő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
2001. január 4.
"Jancsó Miklós színművész, a kolozsvári magyar színház művésze, a beszédtechnika egyetemi tanára íróként is ismert, ezúttal harmadik kötetét mutatták be Kolozsváron. A tizenöt színpadi jelenetet tartalmazó Tömegszereplők /Tinivár, Kolozsvár/ c. kötet bemutatója Szőcs István színikritikus volt, aki a könyv utószavát írta. A könyvet az RMDSZ és az EMKE támogatásával sikerült kiadni. /(Csomafáy Ferenc): Jancsó Miklós harmadik kötetét mutatta be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./"
2001. január 5.
"A magyar külügyminisztérium politikai államtitkára, Németh Zsolt a Magyar Nemzet jan. 5-i számában Bontsuk le a nemzetet megosztó korlátokat címmel a határon túli magyarokat illető készülő törvényről írt. A történelem sajnálatosan úgy alakult, hogy 15 millió magyar átlagon felül - hárommillió pedig súlyosan - korlátozva van abban, hogy alkotóképességeit kihasználja - állapította meg Németh Zsolt. - Amikor a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés szükségességéről beszélünk, akkor e korlátokat kívánjuk lebontani. Az emberi alkotóerő ugyanis javarészt az emberi kapcsolatokban gyökerezik. A törvény talán leglátványosabb rendelkezései: egyrészt annak a garantálása, hogy a magyarok mindenkor a lehető legelőnyösebb feltételek mellett utazhatnak be Magyarország területére, másrészt az utazási kedvezmények a tömegközlekedési eszközökön. Az utazási kedvezmények azt jelentik, hogy például egy nagyváradi magyar évente kétszer úgy tud elutazni a határtól Budapestre és vissza, hogy ez (mai áron) 330 forintjába kerül. Ez tulajdonképpen a pozitív diszkrimináció iskolapéldája, hiszen a magyar állampolgárok nem élveznek ilyen kedvezményt pusztán magyarságuk miatt. És ezt az évi négyszeri utazást kiegészíti a diák- és nyugdíjas, illetve a tanári kedvezmények kiterjesztése a határon túli magyarokra. Mi jogosítja fel a kedvezményekre a határon túli magyarokat? Egy egyszerű papírdarab: a magyar igazolvány. Egy olyan közokirat, amelyet a magyar állam állít ki az ezt igénylő határon túli magyarnak személyesen. Egy közokirat, amely elsősorban nem arról szól, hogy valaki határon túli, hanem arról, hogy magyar. Egy közokirat, amelynek kiállítása azt jelenti, hogy a magyar állam közösséget vállal a határon túli magyarral. /Németh Zsolt a magyar igazolványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./"
2001. január 5.
"Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./"
2001. január 5.
"Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -"
2001. január 6.
"Az elképzelések szerint az erdélyi magyar egyházak már az első negyedévben átvehetnék azon ingatlanokat, amelyeket egy új törvényi szabályozás alapján a magyar állam ad ingyenes használatukba. Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében, a 2001-2002. évi költségvetési törvényben fogadta el az erre vonatkozó szabályozást. A rendelkezés szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV. Rt-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar történelmi egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. /Magyarországi székházak az erdélyi magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Az Országgyűlés elfogadta 2001-2002. évi költségvetési törvényt, mely szerint e célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerülhet a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába adja át. /Magyarországi ingatlanok - erdélyi magyar egyházaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./"
2001. január 8.
"Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./"
2001. január 9.
"A marosvásárhelyi székhelyű Családok és Nagycsaládok Országos Egyesülete a múlt hét végén tartotta közgyűlését, amely vitával kezdődött. A kétéves tevékenységről szóló beszámolót Both Gyula alelnök készítette, a gyűlést pedig Nagy Ágnes alelnök vezette. András Dezső elnök már a beszámoló felolvasása előtt kijelentette: a közgyűlés szabályzatellenes, a községi küldöttségek, melyek képviselői jelen voltak a közgyűlésen, nem rendelkeznek szavazati joggal, hiszen nem jogi személyiségek. Bejelentette: a törvényszéken kezdeményezni fogja, hogy az egyesületet jogi úton számolják fel. András Dezső és a jelenlevő többi személy kölcsönös vádaskodásba bocsátkozott, majd András elnök úr és egy másik alapító tag elhagyták az összejövetel helyszínét. Az alelnöki beszámolóból kiderült: az 1997-ben bejegyzett egyesület, melyhez több nemkormányzati szervezet is csatlakozott, gazdag tevékenységet fejtett ki. Maros megyében Vásárhelyen kívül Gernyeszegen, Szászrégenben és Üvegcsűrön hoztak létre tagszervezetet. A Testvériség nevű, az egyesülethez csatlakozott szervezetnek Kiskenden és más Maros megyei helységekben is van fiókszervezetei. Ezek nagy részének székházat is szerzett az országos egyesület. Folyamatosan támogatták a nagy családokat, nem különben az árvízkárosultakat, nemcsak a hazaiakat, de az ukránokat is. A közgyűlést bojkottáló András Dezső egymaga 40 millió lejnyi támogatást szerzett az egyesületnek. Két év alatt mintegy 136 millió lej értékű adományt kaptak, kezeltek. Nemcsak Maros megyében, de Hargita és Kovászna megyében is készítettek esettanulmányokat szegény családokról, és lehetőségeik szerint segítették őket. A szegény családok gyermekeinek táborokat szerveztek. A gyűlésen jelen levő Fodor Imre marosvásárhelyi alpolgármester, aki székházhoz juttatta az egyesületet, felkérte annak tagjait és leendő vezetőségét: a szervezeten belül tisztázzák a vitás dolgokat, a nemes célok elérése érdekében pedig egyesítsék erejüket. A közgyűlésen megválasztották elnöknek Both Gyulát, alelnök maradt Nagy Ágnes és szintén alelnök lett Szász András. /Máthé Éva: Botrányos kezdet, csendes folytatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
2001. január 9.
"Madéfalva lakossága jan. 7-én a SICULICIDIUMRA emlékezett. A falu lakosságát és az ide sereglett csíki és háromszéki székelyeket, akik Mária Terézia 1762-es határőrség felállításáról szóló rendelete ellen tiltakoztak, 1764. jan. 7-én Bukow tábornok csapatai kegyetlenül lemészárolták. A megemlékezésre az 1899-ben felállított emlékműnél került sor. /(Daczó Dénes): Emlékező madéfalvi közösség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
2001. január 9.
"Megjelent egy könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. A színes fényképekkel illusztrált nagy album nyolc templomot és a püspöki kápolnát mutatja be. A szerzők - szöveg Muhi Sándor, képek Murvai György - bemutatták azokat a középkori könyveket is, amelyeket nemrég találtak meg befalazva a Hildegárda tornyának egyik tagolásában. /Könyv Szatmárnémeti katolikus templomairól. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./"
2001. január 10.
"A román törvényhozás jan. 8-án megnyitotta jan. 19-ig tartó rendkívüli ülésszakát. A képviselőházban viszont már a napirendi program megszavazásánál elakadt az ülés. A Nagy-Romániai Párt képviselői ugyanis indokolatlannak tartották az 1945 után igazságtalanul elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatására, valamint a helyi közigazgatásra vonatkozó törvénytervezetek megvitatását e rendkívüli ülésszakon. A képviselők végül 168 vokssal 114 ellenében megszavazták e két tételt tartalmazó napirendi programot. Lucian Bolcas, az NRP parlamenti csoportjának elnöke azzal érvelt, hogy e két törvénytervezet rendkívül fontos, ezért nem alkalmas rá a rendkívüli ülésszak, továbbá - véli Bolcas - vannak égetőbb kérdések is. Jan. 8-án Adrian Nastase kormányfő kijelentette, hogy a parlament várhatóan márciusban fogadja el a 2001. évi költségvetés tervezetét, amit kormányszinten február elejére kívánnak véglegesíteni. Ezzel párhuzamosan egyeztetések folynak a nemzetközi szervezetekkel, hogy a kormány a későbbiekben ne kényszerüljön utólagosan módosítani a költségvetés tervezetét. /(Szász Attila): Máris akadozik a parlament kereke. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 10.
"A román külügyminisztérium meglepetéssel értesült a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát a borsi határátkelőn ért támadásról. A román hatóságok vizsgálatot kezdtek annak kiderítésére, hogy milyen körülmények között történhetett meg ez a sajnálatos eset és kik vettek részt benne - olvasható a román külügyminisztérium jan. 9-én nyilvánosságra hozott közleményében. A román külügyminisztérium elítéli ezt a példátlan, teljesen egyedi esetet, amely semmilyen formában nem tükrözi a román-magyar kapcsolatok minőségét, sem kormányszinten, sem a közvélemény szintjén. Egy nappal korábban Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete fejezte ki sajnálatát a Kozma atyával történtekkel kapcsolatban, ígéretet tett a magyar külügyminisztériumban a budapesti diplomácia felvetésének továbbítására, valamint arra, hogy a romániai hatóságok minden lehetséges lépést megtesznek az elkövető felkutatására. Ugyanakkor a Duna TV hírműsorában üzent Kozma atyának: hozza a román szervek tudomására támadója gépkocsiszámát, mert csak így tudnak hathatósan hozzálátni a nyomozáshoz. - A jan. 9-i román sajtó ismertette a Bihar megyei rendőr-főkapitányság közleményét, amely szerint a helyi rendőrség vizsgálata nem igazolja Kozma atya állítását az őt ért támadásról. "A határátkelőnél nem jelentkezett sem olyan személy, sem olyan gépkocsi, akire, illetve amelyre ráillene a Kozma atya által adott leírás″ - állt a rendőrségi közleményben, hangsúlyozva: a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője a vámosok tanácsa ellenére sem kívánt feljelentést tenni. /A román külügyminisztérium Kozma atyáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 10.
"Seres Dénes Szilágy megyei szenátort korábbi tisztségébe, a helyi közigazgatási és területrendezési szakbizottság elnökének választottak meg újból. E tisztségében az elmúlt mandátum idejében az ő nevéhez is fűződik a Helyi Autonómiák Európai Chartájának hazai ratifikálása és a helyi közigazgatási törvény. Elmondta, hogy szakbizottsági elnökként továbbra is szem előtt tartja a helyi autonómiák működtetéséhez szükséges szabályok tökéletesítését, a hozzá szükséges pénzforrások törvénybeli szabályozását, s annak keretében az anyanyelv használatának kiteljesítését. Seres hangsúlyozta: a regionális fejlesztési törvény lehetőséget nyújt új gazdasági régiók létrehozására, amely azt jelenti, hogy a közigazgatási egységek - községek, városok, megyék - szabadon társulhassanak különféle övezeti érdekeltségű beruházások kivitelezésére. Egy tanulmány eredményeként - az Európai Unió támogatásával készült - Románia számára nyolc nagyobb régió létrehozását javasolták. Megalakult a nyolc régió gazdaságfejlesztési céllal. Szilágy megye az északnyugati övezetben van Bihar, Szatmár, Máramaros, Kolozs és Beszterce-Naszód megyékkel. Nincs kizárva a nagyobb régiók létrehozása sem, ezt jelenti az utóbbi időben sajtónyilvánosságot kapott terv, az úgynevezett történelmi tartományok (lásd Erdély, Moldova, Dobrudzsa és a többiek) létesítésére vonatkozó javaslat. /Fejér László: Szabadon társulhatnak az önkormányzatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 10.
"Kolozsváron három olyan iskola van, amelyik több mint négyszáz éves múltra tekint vissza. Az egyik patinás középiskola a Brassai Sámuel Elméleti Líceum. Az iskola fiatal tanára, Kósa Mária, az igazgatói állásra kiírt versenyvizsgán a legmagasabb eredményt érte el. Kósa Mária elmondta: az iskola a reprezentatív iskolák közé tartozik, ezért joga van arra, hogy kiválogassa a tanszemélyzetet. Az I-IV.-től intenzív angol nyelvű osztályok vannak. Ez azt jelenti, hogy a XII. osztály után nyelvvizsgázhatnak. Oklevelet kapnak. Sok munkahelyen kérik a nyelvvizsgát. Beindult a matematika-informatika szak, az idéntől a közgazdasági szak. /Csomafáy Ferenc: Versenyképessé válni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 10.
"Az erdővidéki Bölön község nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795-1842), a reformkori eszmék jeles úttörője, európai és amerikai utazó, emlékirat-író, műfordító szülőházát 1941-ben jelölte meg emléktáblával a "Szövetség″ elnevezésű Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja és a kolozsvári "Gondoskodó Társaság″. Az épület ma is áll. A falu központjában van Jecza Péter szobrászművész Bölöni Farkas Sándort ábrázoló mellszobra (1991), az unitárius templom homlokzatára emléktáblát helyeztek egy emlékiratából vett idézettel (1975). - Vajda Gyula, Bukarestben élő bölöni születésű sinológus bejelentette: megvásárolja az említett szülőházat, és a helyi önkormányzattal együttműködve létrehozza a Bölöni Farkas Sándor Alapítványt. A szülőházban emlékszobát fognak berendezni, itt kapna helyet egy leendő falumúzeum is. Egyébként Bölön 2001-ben milleniumi emlékművet állít a falu központjában; erre helyezik el az 1848-as szabadságharc és a két világháború helyi hőseinek, áldozatainak névsorát. /Bölöni Farkas Sándor újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./"
2001. január 11.
"A Kolozs megyei alprefektus-jelölt, a PDSR-s Dan Canta kinevezése konfliktust keltett az RMDSZ és a PDSR helyi szervezetei között. Kónya Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke figyelmeztetett: amennyiben az alprefektust a PDSR jelöli ki, az RMDSZ megyei tanácsosai megvonhatják a kormánypárttól támogatásukat a tanácselnöki választások során, miután Ioan Rust, az eddigi elnököt a közrendészeti tárca élére nevezték ki. Kónya Hamar Sándor szerint az RMDSZ Kolozs megyei szervezete Somogyi Gyula jelenlegi alprefektus hivatalának megtartását kérte, mivel e tisztség igen fontos a magyarság megyei vezetésben való képviseletének szempontjából. /Kolozsvári feszültség az alprefektus jelölés miatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"
2001. január 11.
"Csíkszeredában új ingatlannal gazdagodott a római katolikus egyház. Az Isarescu-kormány egyik utolsó rendeletei közé tartozik a 2,3 milliárd lej kiutalása a katolikusok számára. E pénzből a gyulafehérvári püspökség Csíkszereda központjában vásárolt meg egy 600 négyzetméteres felületet. Tamás József csíkszeredai segédpüspök kifejtette: az épület rendeltetéséről a közeljövőben döntenek. A Hargita-Kovászna megyei ortodox püspökség, szintén kormányrendelet alapján kapott pénzösszeget épületvásárlásra. /(Daczó Dénes): Új ingatlan a csíkszeredai katolikusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./"
2001. január 11.
"Jan. 5-én visszavonta a Nagybányai Törvényszékhez benyújtott fellebbezését Szilágyi László lelkipásztor - olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közleményében. Szilágyi a karácsony előtti napokban ülősztrájkot tartott az Igazgatótanács épülete előtt, mert véleménye szerint állásából jogtalanul függesztették fel. SZ.L. egyházkerületi ifjúsági utazó volt, de elégtelen szolgálatvégzés miatt tisztségéből felmentették, majd saját kérésére a misztótfalui egyházközségbe helyezték. Felfüggesztésére azért került sor, mivel 1999. márc. 11-én a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központban működő IKE-irodát Asztalos Csaba volt IKE-vezető, jelenlegi országos RMDSZ-tanácsos és Kállay László lelkipásztor, volt egyházkerületi külügyi osztályvezető segédletével önkényes és törvényellenes módon a fugyivásárhelyi egyházközség garázsába költöztette, s azt felszólításra sem volt hajlandó kiadni. A közlemény szerint ezek után már nem lehet azon csodálkozni, hogy Borzási Gyula és Szilágyi László a fugyivásárhelyi megmozdulások hangadó képviselői közé tartoztak, s azon sem, hogy Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor csatlakozott SZ.L. ülősztrájkjához. - SZ.L. a fizetésmegvonás miatt bírósághoz fordult, ügyvédje, Csiha Tamás volt parlamenti képviselő nyilvános rágalmazással illette az egyházkerület püspökét. /Visszavonta fellebbezését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11."