"Szőcs Istvánt /sz. Marosvásárhely, 1928/ kevesen szeretik, de mindenki olvassa, írja róla Barabás István a vele készített interjúban. Szőcs István Kolozsváron él, sokáig volt az Utunk irodalmi hetilap, majd huszonegy évig volt az Előre munkatársa. Három regénye jelent meg és a főműve, a Selyemsárhajó /1979/, ebben kimondta, hogy a magyar népköltészet gyökerei az őskori-ókori Európa és Közel-Kelet kultúrájából táplálkoznak. 1954 óta közöl színibírálatot, irodalomkritikát, közéleti cikkeket és vitaírásokat. Az 1989-es fordulat után a kolozsvári Helikonban közölte tanulmányait. Visszhangja nincs nagyon írásainak, egyszer vitatták magyarországi napilapban azt az állítását, hogy Dózsa György nem pozitív hőse a magyar irodalomnak. Ezek nem történészi szakkérdések, "hiszen az egész nemzeti közgondolkozást meghatározzák" - vallja. "Kialakult egy szenvedélyes történelmi mazochizmus: csak a gyászos eseményeket tartják számon." "Pedig a nemzeti kisebbrendűségi érzés sem jobb, mint a nemzeti önérzettúltengés: mindkettőre jellemző a valóságérzék hiánya..." "Feladatomnak, sőt hivatásomnak érzem, hogy beszéljek arról, amiről hallgatni nem volna szabad." Az elmúlt hat év romániai magyar irodalmáról az a véleménye, hogy kevés, mennyiségileg is kevés, csak versből "terem teméntelenül sok. Irodalmi életünk nagyobbrészt mintha átalakult volna költészeti önképzőkörré. Kevés a regény, a novella, a dráma. S ha van is valamennyi, például dráma, a magyar színházak nagy része nem veszi őket tudomásul." Régen Kolozsváron minden keresztülment. "Ma az irodalom helyzete áttekinthetetlen: legalább négy olyan vidéki központ is kialakult - például Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Marosvásárhely, Nagyvárad -, amelyek mozgékonyabbak s talán termékenyebbek is mint Kolozsvár. Csakhogy önzőbbek is: csak magukat veszik tudomásul..." Sokkal többet tehetett volna a Romániai Magyar Szó egy országos magyar közvélemény kialakításáért, de ez nem sikerült, mint ahogy más lapoknak sem. - A kitelepedettek közül csak Páskándi Géza és Bodor Ádám őrizte meg írói súlyát, rangját. A többiek lesüllyedtek a jelentéktelenségbe. - Szőcs István szeretné megírni a Selyemsárhajó folytatását, a magyar nyelv és művelődés őseurópai gyökereiről. Szeretne meggyőzni, "akit lehet, hogy nekünk nem csak Mohács kell!" /Orient Expressz (Bukarest), febr. 28./"

Febr. 23-24-én Szovátán tartotta III. országos közgyűlés Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/, olvasható Lokodi Imre tudósításában. A közgyűlésen bel- és külföldi szaktekintélyek is részt vettek. Dr. Csávossy György, az RMGE elnöke elmondta, hogy a 147 gazdakörből több mint harminc Maros megyében működik, ugyanott hét RMGE-tagságú mezőgazdasági társulás. Siker, hogy az egyesület szaklapja, az Erdélyi Gazda folyóirat példányszáma nő, sikeresek voltak az RMGE szaktanfolyamai. Gondot jelent az RMGE anyagi nehézsége, egyetlen fizetett alkalmazottja van, az egyesület ügyvezető elnöke, Farkas Zoltán, az RMGE csak alapítványi segítséggel működhet. Beindult a faluturizmus, létrehoztak információs irodákat Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen. A közgyűlésen - első alkalommal - megjelent Florea Parlogea mezőgazdasági minisztériumi növénytermesztési vezérigazgató. A tisztújító szavazás során újraválasztották dr. Csávossy Györgyöt az RMGE elnökének. A falu válsághelyzetben van, mondta az elnök, ennek orvoslására keresik a megoldásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

"Brüsszelben az Európai Unió-román társulási tanács febr. 27-i ülése utáni sajtónyilatkozatban leszögezték, hogy az EU fontosnak tartja a Románia és Magyarország közötti "történelmi megbékélést" célzó tárgyalásokat és az alapszerződés mielőbbi megkötését. Hans van der Broek, a sajtótájékoztatón megjegyezte: a találkozón kitértek a belső politikai helyzetre is. Melescanu külügyminiszter jelezte: román részről felvetették, hogy az EU a társult országok közül csak Romániával és Bulgáriával szemben helyezett kilátásba vízumkényszert. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./"

"Febr. 28-án Bukarestben megkezdődtek a magyar-román szakértői tárgyalások a "történelmi megbékéléssel kapcsolatos két dokumentumról, illetve a magyar választervezetről. A magyar küldöttségben Bagi Gábor külügyminisztériumi osztályvezető, a románban Nicolae Nitu külügyi igazgató irányítja a partnerségi szerződésről tárgyaó csoportot, a kisebbségi témakörrel foglalkozó dokumentumról tárgyaló munkacsoport vezetője magyar részről Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos, román részről Alexandru Farcas, az emberi jogi igazgatóság vezetője. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./ A "megbékélési és partnerségi szerződés", illetve a "kisebbségi magatartási kódex" anyagát a két küldöttség együtt, a következő napon pedig külön-külön, munkacsoportokban tekinti át. - Márciusban Budapesten további szakértői találkozóra kerül sor. /Román-magyar szakértői tárgyalások Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./"

"Febr. 29-én folytatódtak a bukaresti szakértői tárgyalások. Bizonyos haladást sikerült elérni a dokumentumokban, állapította meg Bagi Gábor magyar külügyi osztályvezető, ugyanakkor számos nyitott kérdés maradt. Gyenge András külügyminisztériumi kisebbségi biztos a "kisebbségi kódexet" a legbonyolultabbnak nevezte a négy dokumentum közül. Egyetértettek abban, hogy ez jogi érvényű dokumentum lesz. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig mindazokról a lehetséges intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2./ Sem Bukarestben, sem Budapesten nem hozták nyilvánosságra azokat a diplomáciai okmányokat, amelyekről Bukarestben, illetve március elején Budapesten tárgyalnak a két ország szakértői - mégis, számos nyilatkozatban érintették tartalmukat a két ország diplomatái, politikusai. A román okmányokról Teodor Melescanu külügyminiszter elmondta: ezek a dokumentumok, vagyis a megbékélési nyilatkozat, a megbékélési és partnerségi szerződés, és a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos "magatartási kódex" építenek mind a már régebben aláírt, a kétoldalú kapcsolatok különböző feladatait felsoroló emlékeztetőre, mind arra, amit az alapszerződésről eddig folytatott tárgyalásokon már elértek. A megbékélési és partnerségi szerződés román tervezete a francia-német szerződésekben szereplő intézményrendszerhez hasonló mechanizmust hozna létre: az állam- és kormányfők szükség szerint, de évente legalább kétszer, a külügyminiszterek legalább háromhavonta találkoznának, tárcaközi bizottság alakulna az együttműködés segítésére stb. Magyar részről Bagi Gábor elmondta, hogy az Emlékeztető által felsorolt 55, különböző jellegű téma mintegy harmadában történt előrelépés, és olyan témák is akadtak, amelyekben fennmaradtak a nézeteltérések. Az eredmények közül a gazdasági kapcsolatok fejlődését, a különböző egyezmények előkészítését, a lakossági kapcsolatok fejlesztését, a határátkelés feltételeinek javítását, a katonai együttműködést emelte ki akkor a diplomata. A kisebbségi magatartási kódexről Kovács László magyar külügyminiszter elmondta: az abban tér el a román fél javaslataitól, hogy jogi kötelezettségeket róna a felekre. A kisebbségi kódexen kívül, hangsúlyozta a Kovács László, az alapszerződésnek is tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az erre vonatkozó nemzetközi dokumentumok meghatároznak. /A román-magyar alapszerződés. Miről tárgyalnak a szakértők? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 29./"

Hajdú Gábor szenátor a Magyarországon szerzett diplomák honosítása érdekében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Románia felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovai Köztársaságból érkezőket nem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 29./

Febr. 28-án Szatmárnémetiben is megnyílt a Pallas-Akadémia könyvesboltja, ez a helyi Sambilis könyvesbolttal közös. Tőzsér József csíkszeredai igazgató elmondta, hogy a Pallas-Akadémiának ez a nyolcadik üzlete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A gyergyószentmiklósi művelődési ház négyoldalas, sokszorosított Művelődési Kalauzt is kiad, Benedek Zsuzsa szerkeszti. Megjelent a 16. száma, ez a kis lap jó lehetőség fiatal tehetségek számára. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1./

A magyar Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSZ tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány /Duna TV/ kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba politikai államtitkár a parlament média-albizottságának febr. 29-i ülésén, amelyen a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény határon túli magyarságot érintő kérdéseit vitatták meg. Tabajdi Csaba szerint törvénymódosítással eleget lehet tenni a határon túli magyar szervezetek igényének, hogy a kuratóriumban növeljék a határon túliak részvételét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 2-3./

Márc. 1-jén Szatmárnémetiben három elsőkötetes író mutatkozott be, Vida Gábor, a marosvásárhelyi Látó folyóirat szerkesztője Búcsú a filmtől című novelláskötetével, Papp Sándor Zsigmond, az Erdélyi Napló rovatvezetője 72-es blues című novelláskötetével és Jánk Károly verseskötetével /Álom a nyomokban/ jelentkezett. /Az irodalom pillanatai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Belgrádban a román és jugoszláv külügyi szakértők háromnapos tárgyalás után megállapodtak a román-jugoszláv alapszerződés szövegében, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. Febr. 27-e és márc. 1-je között Bukarestben folytak a tárgyalások a román-ukrán alapszerződésről. A kiadott külügyminisztériumi közlemény szerint a tárgyaló külügyi szakértők szinte minden vitatott kérdésben megegyeztek, a nemzeti kisebbségek kérdéseiről is. A kijevi rádió szerint az alapszerződés 99 százalékban elkészült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./ Az ukrán-román alapszerződéssel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy külön vitassák meg a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt. Besszarábia és Bukovina sorsa okoz problémát a két ország viszonyában. /Magyar Hírlap, márc. 4./

Tőkés Elek kolozsvári magyar tanfelügyelő 1995. okt. 26-án lemondott, mert a tanügyi inspektor törvénysértést követett el, ártatlan magyar iskolaigazgatókat váltott le. Azóta nem akadt jelentkező a helyére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Kolozsváron a Spectator Sajtóházban tartott sajtóértekezletet a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete. Kántor Lajos elnök és Gáspár Sándor ügyvezető elnök számoltak be a szervezet eddigi tevékenységéről, Cseke Péter egyetemi tanár az újságíróképzés jelenlegi helyzetéről és gondjairól tájékoztatott. Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ és a magyar sajtó kapcsolatáról beszélt. Az anyagi gondokkal küszködő magyar sajtót a Magyarországról kapott támogatás elosztása érdekelte. Az Illyés Alapítványtól kapott támogatás az erdélyi alkuratórium elosztása után, a MÚRE által kijelölt sajtószaktestület elbírálása nyomán kerül a sajtóhoz. A Nemzeti Kisebbségi Tanács által a román parlamenti költségvetésből kapott összegek viszont egyrészt az érdekvédelmi szervezet költségeit fedezik, másrészt pedig a szervezet saját sajtójának, a Szövetségnek, az RMDSZ-közlönynek és -tájékoztatónak, dokumentumoknak, a Romániai Magyar Szóban megjelenő Törvénytárnak és a saját lapnak tekintett Nagykároly és vidékének kiadására szolgál. A MÚRE szociális alapot kíván létrehozni, amelyből támogatást nyújthat tagjainak. /Szabó Piroska: Sajtógondokról tájékoztatott a MÚRE. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./

Febr. 26-án a budapesti Katona József Színházban kiosztották a Soros Alapítvány 1995. évi díjait. Erdélyből Cs. Gyimesi Éva kolozsvári irodalomtörténész kapott díjat, Ady Endre-díjjal Kovács András Ferenc marosvásárhelyi költőt tüntették ki. A díjazottak között van Radnóti Sándor esztéta, Tamás Gáspár Miklós és Lengyel Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

A 80 éves Vladimir Trebici akadémikus, az akadémiai demográfiai bizottság elnöke kijelentette: ha a jelenlegi tendenciák állandósulnak, Romániának 2025-re 2,5 millióval kevesebb lakosa lesz. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./

Márc. 4-én sok újságíró volt kíváncsi a szenátorok véleményére. Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor a vezető kormánypárt tagtoborzását a régi katonafogdosáshoz hasonlította. Állami hivatalokban, vállalatoknál csak az lép előre, csak az maradhat a helyén, aki belép a pártba. Más szenátorok az országos tömegtájékoztatási eszközök kisajátítása, választási propagandára való felhasználása ellen keltek ki. Ugyancsak elítélték azt, hogy a kormány rendkívül magas összegért, külföldi hitelből új, szupermodern nyomdát vásárolt a civil őrszolgálatnak, az SPP-nek. /Zsehránszky István: Parlamenti ügyelet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./ Megjegyzés: A kilenc román titkosszolgálat egyike az SSP, az államelnökség mellett működő testőrszolgálat /SPP/, élén Dumitru Iliescu vezérőrnaggyal, Iliescu elnök unokatestvérével. Ezen szolgálaton belül működik az Elnöki Politikai Információs Iroda /BIPP/, amely az elnök ellen irányuló lehetséges veszélyek elhárításával foglalkozik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), 1995. ápr. 12./

A romániai magyarság egészét közvetlenül meghatározó kérdésekben konzultált az RMDSZ márc. 2-án a romániai magyar társadalmi szervezetek képviselőivel a Szövetségi Egyezető Tanácsban /SZET/. A romániai magyarság gazdasági törekvéseivel kapcsolatos stratégia kidolgozásának fontosságát, másrészt a személyi elvű autonómiakoncepciót gondolták tovább. A SZET tárgyalt a határon túliak részvételéről a médiákat felügyelő kuratóriumokban, és ajánlásokat dolgozott ki erre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

"Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nem elégedett meg azzal, hogy újabb "emléktáblát" kíván elhelyezni a kolozsvári Petőfi-emlékház falára, hanem egy minden eddiginél élesebb hangú, Iliescu elnökhöz intézett levelében követelte a román-magyar tárgyalások azonnali felfüggesztését mindaddig, amíg nem teljesítik az általa megfogalmazott feltételeket. Funar "megfelelő intézkedéseket" követelt annak érdekében, hogy idén márc. 15-én ne engedjék, hogy "a románokat megalázzák azoknak a leszármazottai, akik ezer évvel ezelőtt rázúdultak Európára". Megismételte az utóbbi napokban állandóan hangoztatott kijelentését, miszerint márc. 15-e a románok számára gyásznap, mert szerinte 1848-ban a magyarok megöltek 40 ezer románt. Hozzáfűzte, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok szabadon ünnepelhetik Magyarország bármelyik ünnepét - Magyarország területén, "mivel a határok nyitva állnak, és az anyaország kijelenti, hogy várja őket látogatóba és repatriálásra." Megvádolta Magyarországot és az RMDSZ-t is: "a Magyarország és a magyar diaszpóra által fenntartott és pénzelt RMDSZ"-t azzal vádolta hogy "illegálisan magyar parlamentet és kormányt alakított Románia területén", bizottságot hozott létre, hogy Erdélyt külön integrálhassa Európába - Románia kárára. Azzal vádolta az RMDSZ-t, hogy márc. 2-én kinyilvánította az autonómiát, félkatonai szervezkedést és titkosszolgálatot szervezett. Funar szerint csak akkor lehet tárgyalni, ha Magyarország megszüntet minden "magyar" akciót Romániában, az RMDSZ felszámolja az "illegálisan létrehozott parlamentet és kormányt", továbbá kijelenti, hogy ellenzi az ET 1201-es ajánlását, elítéli az autonómiát, állást foglalnak amellett, hogy Romániában csak a románt lehet hivatalosan használni, stb. Funar követelte, hogy a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI készítsen jelentést a Budapestről pénzelt RMDSZ-akciókról, továbbá felszólította a román pártokat, hogy hozzá hasonlóan fogalmazzák meg követelményeiket, addig Iliescu fagyasszon be minden tárgyalást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./"

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt alelnöke, Gabriel Tepelea márc. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy pártja nem támogatja az RMDSZ személyi elvű autonómiatervezetét, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A párttörvény egyeztetett szövegéről nagy vita volt a parlamentben márc. 4-én és 5-én. Hiába érvelt több képviselő amellett, hogy az alapító tagok számát csökkentsék tízezerről kétezerötszázra, végül azt fogadták el, hogy a pártalapításhoz minimálisan tízezer ember szükséges. Ez a törvény véget vet számos kis párt - köztük a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt és a Romániai Magyar Kisgazdapárt - létének. A másik vitatott pont kedvezően dőlt el, elutasították azt, hogy betiltsák az etnikai alapon szerveződő pártokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./ A képviselők azt fogadták el, hogy egy párt bejegyzéséhez 10 ezer támogatóra van szükség, akik lakhelye az ország legalább 15 megyéjében kell legyen, s megyénként minimum 300 taggal kell rendelkezzenek. A képviselőház elutasította a szenátusi változatot, miszerint a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nem alakíthatnak etnikai pártokat. /Az etnikai pártok törvényesen működhetnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

A Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Távirati Iroda /MTI/ vezetői márc. 5-én újabb egy évre meghosszabbították az 1995. februárjában kötött megállapodást, amelynek révén öt határon túli magyar lap továbbra is megkapja az MTI műholdon továbbított híreit. Ezzel már harmadik éve jutnak el az MTI hírei a marosvásárhelyi Népújság, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, két éve a pozsonyi Új Szó és az ungvári Kárpáti Igaz Szó, márc. 1-jétől pedig az újvidéki Magyar Szó szerkesztőségéhez. Tabajdi Csaba politikai államtitkár méltatta a megállapodást, amely a határon túli magyarság tájékozódási lehetőségeinek bővítésével igyekszik kompenzálni a kisebbségi létből eredő hátrányt. Lábody László, a HTMH elnöke arról szólt, hogy a szerződés a tájékoztatás legmodernebb eszközeit adja olyan lapok kezébe, amelyeknek sokszor arra sincs elég pénzük, hogy saját országuk hírügynökségi szolgáltatásait igénybe vegyék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7., Új Magyarország, márc. 6./

Bandi Dezső tanár, iparművész nevét jól ismerik Erdélyben és Magyarországon, számos népművész képzésében, felkarolásában volt része. A népi hagyományápolás, a népizenekarok, néptáncosok, a szövő, varró, faragó, fazekas körök a legsötétebb diktatúra idején is működtek, fejtette ki, megélve magyarságtudatukat. Bandi Dezső az EMKE ünnepi gyűlésén is elmondta, hogy a népi kultúrát ismét háttérbe szorítják. A közösségi, népi kultúrára működtetéséből hiányzik a művelődési értékorientált tájékoztatás. Ezt próbálja művelni Bandi Dezső, a népi alkotók tanácsadással való segítésével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Fidesz-Magyar Polgári Párt Orbán Viktor elnök vezette küldöttsége márc. 7-én Csíkszeredában megbeszélést folytatott a Csíki területi RMDSZ vezetőségével. Az RMDSZ számos középszintű vezetőjével találkoztak, továbbá önkormányzati képviselőkkel, a lakossággal. Orbán Viktor úgy tapasztalta, hogy az alapszerződéssel kapcsolatban erdélyi magyarság soraiban nagy a félelem, hogy a szlovákiai magyarság sorsára jutnak. Konkrét kérdésekről kell megállapodni, az egyházi ingatlanok helyzetéről, az oktatás ügyéről, meg kell szüntetni az RMDSZ fenyegetettségét. Orbán Viktor megindokolta, miért Szőcs Gézát javasolták a Fideszt megillető helyre: olyan embert kerestek, aki ért a médiához, soha senki sem bántotta és az összmagyarság érdekében dolgozik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9-10./

Nagyszalontán minden évben március elején megünneplik a város legkiválóbb fiának, Arany Jánosnak az emlékét. A megújult Arany János Művelődési Egyesület /élén Nagy-György Józseffel/ idén ezt márc. 2-3-án az előzőleg meghirdetett szavalóverseny és a helyi alkotóverseny döntőjével tette eseménydússá.. A szavalóversenyre Székelykeresztúrtól Temesvárig közel százan jöttek el, megjelentek a testvérvárosok, Nagykőrös, Hajdúböszörmény, Túrkeve versenyzői is. Az alkotóversenyre tizenegy tollforgató küldte be írását, ezzel is jelezve, hogy Arany János, Sinka István, Erdélyi József és Zilahy Lajos szülőföldje most sem terméketlen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

"Márc. 12-én Melescanu külügyminiszter találkozott a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ Funar vezette delegációjával. Az RNEP képviselői kifejtették, hogy előbb Moldovával és Ukrajnával kell megkötni az alapszerződést és csak azután Magyarországgal. A találkozó után Melescanu kijelentette, hogy továbbra is élvezi az RNEP támogatását a szomszédokkal folyó tárgyalásokon, az RNEP kifejtette azokat az elveket, amelyek szükségesek a szerződésekben. "Ezek egyébként azok elvek, amelyeket hirdetünk, és amelyek megfelelnek az európai normáknak" - mondta a külügyminiszter. Funar szerint az RMDSZ márc. 13-18-a között 300 rendezvényt szervez "románellenes jelleggel". "Ezt nem hagyhatjuk válasz nélkül" - jelentette ki. Melescanu szerint viszont az RMDSZ rendezvényein kevés hivatalos magyarországi személy vesz részt és bizonyos visszafogottság tapasztalható részükről álláspontjuk nyilvános hirdetésében. Az RNEP küldöttsége találkozott Virgil Magureanuval, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójával, ahol felhívták a figyelmet az RMDSZ márc. 15-i megemlékezésekre. Magureanu arra kérte az RNEP-t, hogy ne uszítsák a román lakosságot ebben az időszakban. Az SRI igazgatója kijelentette, hogy az ünnepségek civilizált légkörben zajlanak le, az SRI semmilyen rendkívüli intézkedést nem tesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./ A sajtóban újabb részletek látnak napvilágot a megbeszélésről, a Cronica Romana szerint a magyar irredenta erők "gazdasági elszakadást" is előkészítenek, ezt bizonyítja Magureanu szerint az, hogy az RMDSZ Hargita és Kovászna megyékbe irányítja a részvényvásárlásra kiosztott kuponokat. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke a hírszerzés vezetőjének találkozóját az RNEP-vel abból a célból, hogy annak kérésére felvilágosítást adjon az RMDSZ-ről, egy párt belügyeibe való beavatkozásának minősítette. Vasile Vacaru, az SRI-t ellenőrző parlamenti bizottság elnöke hasonlóképpen vélekedett és közölte, bizottsága magyarázatot kér Magureanuról. Magureanu azonban nem jelent meg a bizottság előtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./ Adrian Nastase ugyancsak helytelenítette ezt a találkozót, az elnöki hivatal szerint viszont az ilyen találkozók bizonyos pontig természetesek. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./"

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke nyilatkozatban cáfolta azt a vádat, hogy a Nemzetközi Transsylvania Alapítványnak nem számolt el 700 ezer forinttal. Az összeget harmadmagával vette föl 1992-ben, de csak közvetítőként és azonnal továbbadta, erről még akkor beszámolt Ábrahám Dezsőnek, Sütő Andrásnak és Markó Bélának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó magánlevélnek minősítette Ilie Fonta vallásügyi államtitkár levelét és elhamarkodottnak a levél közlését. Az államtitkár levele hivatalos, pecséttel ellátott volt, közlése pedig a hiteles tájékoztatást szolgálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12./ Előzmény: 244. jegyzet

"Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ márc. 9-10-én Csíkszeredán tartotta ülését. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke javaslatot terjesztett elő olyan határozatra, amely a millecentenáriummal kapcsolatban összefoglalja a romániai magyarság fő célkitűzéseit. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kritikusan szólt megbékélési javaslatainak mind román, mind magyarországi fogadtatásáról. A Fidesz küldöttségével való találkozójáról beszámolva kiemelte közös javaslatukat: a magyarországi parlamenti pártok képviselői a határon túli magyarság legitim képviselőivel egyeztessék álláspontjukat a kisebbségi autonómia tárgyában. Demeter János önkormányzati elnök ismertette a választás-előkészítési támogatások alapelveit. AZ SZKT megerősítette Béres Andrást oktatási alelnöki tisztségében és elfogadta a belső választások szabályozásáról szóló határozatot, de időpontjáról nem határoztak. Az ülésen Tőkés-Markó vita volt. Tőkés László azzal vádolta a szövetségi elnököt, hogy "ki akarja szorítani őt" az RMDSZ életéből, Markó Béla pedig azt vetette a püspök szemére, hogy egy adott irányzatot támogat, és gyakran nem egyezteti lépéseit. Szőcs Gézát is annak ellenére támogatta a Duna Televízió ellenőrző testületébe, hogy Markó Béla közölte: Szőcs jelentős összegekkel nem számolt el. Tőkés László kifogásolta, hogy Markó Béla Borbély Lászlót nevezte ki az RMDSZ választási kampányösszekötői feladatra. Tőkés László felolvasta nyilatkozatát, amely szerint a szövetségi elnök "a bukaresti stílusú politizálás"-sal veszélyezteti az RMDSZ politikai irányvonalát. Kolumbán Gábor javasolta, hogy miután Borbély László személye megosztja a tanácsot, a képviselő ajánlja fel lemondását. A vita folytatódott, Tőkés László és Markó Béla felolvasták egymáshoz írt, megírásuk idején nem a nyilvánosságnak szánt leveleiket. Ezekből kiderült, hogy nem mai keletű a köztük levő ellentét. Indulatos felszólalások következtek. Dézsi Zoltán SZKT-elnök Markóval és Tőkéssel megbeszélést folytatott, és megegyeztek abban, hogy együtt keresik a konfliktus megoldását. Szőcs Géza is felszólalt, visszautasítva az őt ért vádakat, hogy nem számolt el, sőt, maga kér vizsgálatot. Ebben az ügyben már volt egy vizsgálat a HTMH, az Illyés Alapítvány és az RMDSZ részvételével. Az az összeg, amit Ábrahám Dezső szerint elsikkasztott, a budapesti Bem rakparti ingatlan formájában megvan. Ábrahám Dezső többször állított homlokegyenest ellenkező dolgokat. 1993-ban még azt nyilatkozta, hogy az ő könyvelési hibája volt, Szőcs Géza és a többiek semmilyen pénzügyi visszaélést nem követtek el. A heves vita közben egyre többen eltávoztak, így ért véget a viharos SZKT-ülés. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., 12., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 12., 13., 14./ Az SZKT kiadott nyilatkozatában a honfoglalás 1100 éves évfordulóját értékelték: "Honalapításunk millecentenáriumát az RMDSZ azoknak az időtálló értékeknek a felmutatásával kívánja megünnepelni, amelyeket a magyar nemzet 1100 éves ittléte alatt megteremtett és megőrzött." "Nyelvünk, kultúránk, hagyományaink megőrzése még mindig nem biztosított, az ehhez szükséges jogokkal nem rendelkezünk. Ismételten kinyilvánítjuk akaratunkat nemzeti értékeink megtartására, továbbvitelére és akadálytalan gyarapítására." Az alapszerződés csak úgy érheti el célját, "ha alapvetően hozzájárul a romániai magyarság helyzetének rendezéséhez. Ehhez elsősorban a kisebbségben élő romániai magyarok és a többségben élő romániai románok képviselőinek megegyezésére lenne szükség..." "...kérjük mindkét ország kormányát, hogy keressék a romániai magyarság egyetértését a minket érintő dokumentumok kidolgozásakor." /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 13., 738. sz./"

"Az RMDSZ Tiszteletbeli Elnökének Hivatala jan. 23-án kelt állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, most az Erdélyi Napló vállalta publikálását. Magyari Lajos az SZKT székelyudvarhelyi jan. 12-14-i tanácskozásán ittas állapotban tette fel a kérdést, hogy fasiszta típusú szervezet-e az RMDSZ. Ezt a káros kijelentést felkapta az elfogult sajtó, holott a kérdés feltevése is sértő. Vissza kell utasítani Tokay György képviselő állítását, hogy a lapok tele vannak "ilyen mocskolódó írásokkal, melyek fajelméleti alapokra helyezik az RMDSZ-t." /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./ Az RMDSZ-nek a jövőben inkább az állampolitikai szinten űzött mesterséges asszimiláció tárgyában kellene SZKT-vitákat rendeznie..." - olvasható az állásfoglalásban. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 13./"

"A Tiszteletbeli Elnöki Hivatal jan. 23-i állásfoglalását a Romániai Magyar Szó nem volt hajlandó közölni, azzal az indoklással, hogy aláíratlan szöveg volt, a kibocsátó intézmény pedig "nem jogi személy, így válaszadási joga sem lehet". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./"