"Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke visszavonult a politikai élettől, de most terjedelmes nyilatkozatot adott, Cseke Gábor kérdéseire válaszolva, melyben élesen bírálta Tőkés Lászlót és a köré gyűlő csoportot. Amennyiben az RMDSZ vezető testületei eltűrik Nagy Benedek képviselő kizárását, Domokos nem tudja, a jövőben lesz-e helye az RMDSZ soraiban. Szerinte az SZKT-ben vannak emberek, akik "belső ellenzékre vadásznak". A Tőkés László köré gyűlő csoport a kolozsvári RMDSZ-kongresszuson rendet akar teremteni, a város az erdélyi magyar radikalizmus győzelmének színtere lesz. Tőkés László és tanácsosai nem vették észre az atlantai találkozóval a román-magyar viszony nemzetköziesítését. A neptunosok, Tokay, Borbély László, Frunda túl nagy falatnak bizonyultak, nem sikerült őket eltávolítani, Nagy Benedek viszont "áldozatául esett az ezúttal jobban megszervezett lejáratási, elszigetelési erőfeszítésnek." Mindkét vád ürügy volt, állítja Domokos Géza, az igazi címzett a mérsékelt politika. /Hol tartjuk az eszünket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., az interjú fontosabb részleteit idézi, ismerteti Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője: Magyar Nemzet, márc. 4./"

"A Magyarok Világszövetsége budapesti székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek és pártok tanácskoztak az alapszerződésekről. A tanácskozás után a sajtóértekezleten a résztvevők hangsúlyozták: az alapszerződések megkötésénél a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül a kisebbségben élő nemzetrészek érdekeit. Élesen bírálták a szerződések megkötésére a márciusi dátumot. "Újratermelődhet az a Kádár-korszakbeli állapot, hogy nemcsak Bukaresttel, de Budapesttel is szemben állunk." - jelentette ki Tőkés László püspök. Pedig a kisebbségben élők kétszeresen is érdekeltek abban, hogy e kérdésben konszenzusra jussunk. Mégis, szinte zavaró tényezőnek számítunk - tette hozzá. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, márc. 4./ Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő, a sors a magyarságot, hogy elsietve alapszerződéseket kössön a kompromisszumokra nem kész szomszédokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6., Népszabadság, márc. 4./ A Kurír ilyen címen tudósított a tanácskozásról: Zsörtölődő határon túli kibicek. /Kurír, márc. 4./ "

Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője márc. 1-jén találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral. A megbeszélés tárgyát az RMDSZ-tanácsosok elleni felfüggesztési eljárás, valamint a más megyékben ugyancsak az RMDSZ-tanácsosok ellen tervezett eljárások képezték. A kormányfőtitkár bejelentette, hogy tudomásul veszi a Romániai Megyei Tanácselnökök Egyesületének és az RMDSZ képviselői között Nagyszebenben megtartott találkozóról febr. 23-án kiadott közleményt, miszerint az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsa /OÖT/ az RMDSZ belső szervezete, amely összhangban van az ország törvényeivel. Hrebenciuc ígéretet tett arra, hogy az eljárást leállítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5., RMDSZ Tájékoztató, márc. 2., 483. sz./ A BBC márc. 4-i adásában Hrebenciuc azt mondta, hogy egészen másról beszéltek, mint ami az RMDSZ-tájékoztatóban áll. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./

A határon túli magyar egészségügyi szakemberek továbbképzési lehetőségeiről volt szó a Határon Túli Magyarok Hivatalában a szociális és egészségügyi munkacsoport márc. 2-i ülésén. Az együttműködés további lehetőségét az jelenti, ha minden meghívott szervezet elkészíti saját tevékenységének bemutatását, ennek alapján alakítják ki a térség jobb egészségügyi ellátását célzó koncepciót. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./

Naponta érkeznek katonai helikopterek Székelyudvarhely és más székelyföldi városok fölé, alacsonyan repülve, nagy zajt csapva, ahogy tavaly és tavalyelőtt is, a március 15-e előtti időszakban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4-5./

A Magyarok Világszövetsége székházában márc. 3-án a határon túli magyar szervezetek tanácskozása után az RMDSZ és a szlovákiai magyar pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban. A megállapodás értelmében támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát. A szerződő országokban élő magyar közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehetséges tényleges megbékélés, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett magyar közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a magyar közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A márc. 4-i bukaresti lapok szerint Arntraud Hartmann, a Világbank bukaresti képviselője kijelentette, hogy a Világbank Románia számára biztosított kölcsönének második, 250 millió dolláros részletét csak a privatizálás tényleges felgyorsítása esetén folyósítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete márc. 4-i ülésén arra szavaztak, tájékoztatott Jakab Mihály elnök, hogy a belső választáson közvetlenül voksoljanak, azon minden magyar részt vehet, a szavazás az RMDSZ-tagok 25 %-ának részvétele mellett érvényes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Markó Béla, az RMDSZ elnöke a vele készült interjúban elmondta, hogy Budapesten a határon túli magyar szervezetek találkozóján újból kifejtették álláspontjukat az alapszerződéssel kapcsolatban. Elvileg Kovács László külügyminiszter és Horn Gyula kormányfő megerősítette, hogy olyan szerződést, amelyben a kisebbségek számára megfelelő garanciák nem szerepelnek, nem tudnak elképzelni. Markó Béla hangsúlyozta, hogy el kellene köteleznie magát mindkét országnak a belső törvényhozás módosítására. Az anyanyelvi oktatás esetében az alapszerződésnek azt is tartalmaznia kell, hogy az milyen módon valósul meg. A garancia a kétoldalú ellenőrzés lehetősége lenne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

Nagy Benedek képviselő nyilatkozatot adott ki: hibásnak minősíthető kételyeinek szűk körben, írásban terjesztéséért két ízben megkövette a nyilvánosság előtt Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Az SZKT minősítése (a kizárása) aránytalanuk súlyos, ezért az RMDSZ kongresszusához fellebbez. A döntésig tartózkodni fog az ügy minősítésével kapcsolatos mindennemű sajtónyilatkozattól, ugyanerre kér minden érdekeltet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

A Cronica Romana bukaresti napilap márc. 6-i számában megkezdte az alapszerződés szövegének publikálását, közölve az első 13 szakaszt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ Ebben szerepel a határklauzula /4. cikkely/, kimondva, hogy a feleknek nincsenek területi követeléseik és nem fognak ilyen követeléseket támasztani a jövőben sem. - A miniszterelnökök legalább évente egyszer áttekintik a szerződés megvalósítását, míg az egyéb minisztériumok, intézmények között kétoldalú megegyezések szabályozzák a találkozót. Nyolc alpontra bomlik a kultúra, a tudomány és oktatás terén folytatandó együttműködésre vonatkozó cikkely, érintve az egyetemek, könyvtárak közötti együttműködést, a diplomák kölcsönös elismerését, a kulturális cserét és szorgalmazza egy új tudományos-kulturális megállapodás megkötését. A két fél fellép a másik félnek az ő területén levő emlékhelyei és írott, valamint anyagi emlékei megőrzésének és megközelíthetőségének biztosítása érdekében. /Magyar Hírlap, márc. 7./ A Cronica Romana egyúttal bírálta a dokumentumot. /Magyar Hírlap, márc. 7./ Szentiványi Gábor külügyi szóvivő nem kívánt állást foglalni a közölt szöveg hitelességét illetően, viszont leszögezte, hogy a román fél kérte: a szöveget az aláírásig bizalmasan kezeljék. /Népszava, márc. 7./

Márc. 7-én Budapesten folytatódott a román-magyar szakértői tárgyalás. Ezen a napon Somogyi Ferenc külügyi közigazgatási államtitkár Bukarestben aláírta a két ország kapcsolatainak tételes feldolgozását tartalmazó Emlékeztetőt. Somogyi Ferenc megbeszélést tartott Marcel Dinu külügyi államtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8., Népszabadság, márc. 8./ Dinu államtitkár kiemelte, hogy a két fél hathavonta áttekinti az Emlékeztető megvalósulását. Somogyi Ferenc az MTI kérdésére kifejtette: az Emlékeztető nem tartalmaz határidőket. Az Emlékeztető négy fejezetre tagoltan 55 pontban sorolja fel a kétoldalú kapcsolatok politikai és jogi, gazdasági, illetve kulturális , oktatási és tudományos, valamint konzuli témáit, a megoldandó feladatokat. Az első, politikai és jogi kérdésekre vonatkozó fejezet szerint a két fél folytatja tárgyalásait a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek jogainak gyakorlását biztosító kétoldalú egyezmények kidolgozása érdekében, együttműködési jegyzőkönyvet írnak alá a két külügyminisztérium között, folytatják a párbeszédet a bizalomerősítő intézkedésekről, támogatják a helyi közigazgatási szervek közötti kapcsolatokat, megkönnyítik részvételüket a regionális és szubregionális együttműködési szervezetekben. Gazdasági téren a felek támogatják a magyar-román gazdasági bizottságra vonatkozó kezdeményezést, a szabadkereskedelmi megállapodásra irányuló szakértői tárgyalásokat, vegyes vállalatok létesítését, a határ menti együttműködést, közös román-magyar adatbank felállításának lehetőségét, a telekommunikációs kooperációt, tárgyalást kezdeményeznek az állampolgárok vagyonjogi kérdéseiről. Kulturális, oktatási és tudományos téren 17 pont sorolja a tennivalókat, többek között sürgetik az oktatási bizonyítványok kölcsönös elismerését, ösztönzik a cserekapcsolatokat az akadémiák, egyetemek között, a múzeumok, színházak, könyvkiadók, könyvtárak közötti cseréket, a közös könyvkiadást, egymás nyelvének tanulmányozását, támogatják a kulturális és sajtótermékek forgalmát, segítik a levéltári és történelmi kutatómunkát egymás intézményeiben, támogatják kölcsönös megemlékezések megtartását egymás nemzeti ünnepeiről, évfordulóiról, történelmi és kulturális emlékhelyek listáját összeállítják, amelyeknél megegyezést tartanak, támogatják a műemlékvédelmi szervezetek együttműködését, folytatják a párbeszédet az aradi vértanúk emlékműve visszaállításáról. Konzuli téren a határátkelőhelyek bővítéséről tárgyalnak, a román fél Battonya-Turnu és Méhkerék-Nagyszalonta átkelőt fejleszti, a magyar fél pedig a Ártánd-Bors, Gyula-Varsánd átkelőket, megvizsgálják kilenc további határátkelő létesítését, ösztönzik a határ- és vámőrségek együttműködését, támogatják a konzuli képviseletek létesítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ Az Emlékeztető szövege folytatásokban megjelent: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, 11-12, 13, 14./

"Funar felhívása, hogy a románok márc. 15-én rendezzenek ellentüntetéseket, talán visszhangtalan marad, de aggasztó hírek is érkeznek. Márc. 8-án két bukaresti lap is foglalkozott a márc. 15-i "készülődésekkel". Az Evenimentul Zilei katonai körökből származó információja, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyében ezekben a napokban fokozottan figyelik a külföldi állampolgárokat, összesítést készítenek róluk. A Ziua szerint Bebe Ivanovici kormánypárti képviselő az általa vezetett "forradalmárok" élén Szovátára készül, hogy "ellensúlyozza a helybeli magyarság esetleges románellenes tüntetéseit" A "forradalmárok" bunkós bottal érkeznek. /Gyarmath János: Ki készül jobban? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10, Népszabadság, márc. 7./ "

Gheorghe Funar, az RNEP elnöke bocsátotta a lapok rendelkezésére az alapszerződés tervezetét. A kiszivárogtatást Iliescu elnök sajnálatosnak nevezte. A Cronica Romana márc. 7-én nem folytatta a tervezet szövegének közlését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./ A Ziua az alapszerződés kisebbségi cikkelyének két változatát közölte. A román tervezet vállalja, hogy jogi normaként fogja alkalmazni az európai előírásokat, garantálja az etnikai önazonossághoz való jogot, elismeri az anyanyelven tanulás jogát és annak használatát a közigazgatásban. A magyar változatban a felek elítélik azokat a közigazgatási, gazdasági vagy más módszereket, amelyek az asszimilációra irányulnak, elismerik a nemzeti kisebbségek jogát autonóm szervezési struktúrák, társaságok, kulturális, vallási intézmények létesítésére és működtetésére, jogukat a döntésekben, számarányuknak megfelelően. A kisebbségek államosított egyházi és magánjavainak visszaszolgálatására is kitér a tervezet. /Népszabadság, márc. 8./

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének sajtóértekezletén Szilágyi N. Sándor egyetemi tanár tartott összegező előadást az 1848-as magyar szabadságharcról. A román újságírók azt állították, hogy Bem tábornok több mint 200 román falut tett a földdel egyenlővé és 40 ezer román parasztot öletett meg. Szilágyi N. Sándor hangsúlyozta: egyetlen román települést sem jegyzett fel sem a román, sem a magyar történetírás, amelyet a magyar szabadságharc katonái elpusztítottak volna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Szeretnék a hatszázötvenes taglétszámot növelni, ismertette terveit dr. Fodor Alpár, az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság elnöke. 1994-ben hat száma jelent meg a Tájékoztatónak. Sok rendezvényt szerveznek, így például az Országos gépésztalálkozó /Illyefalva, ápr. 7-9./, Számítógép az oktatásban /Illyefalva, máj. 12-14./ címűt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

A papírárak növekedése ellenére jó évet zárt a Romániai Magyar Szó, emelkedett az eladott példányok száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Dr. Garda Dezső /Gyergyószentmiklós/ idén védte meg doktori disszertációját Csík és Gyergyó társadalmának és népességének alakulása a XVI-XVII. században, a katonai kötelezettség tükrében címmel. Abban, hogy elérte a doktori címet, sokat köszönhet Demény Lajos történésznek. Garda Dezső mintegy száz tanulmányt publikált eddig, 1992-ben jelent meg Gyergyó a történeti idő vonzásában című könyve, a közelmúltban pedig a Székely hadszervezet és faluközösség. Az 1989-es fordulat után az RMDSZ-ben tevékenykedett, ő volt az első városi elnöke, majd a népfőiskolákat kezdte szervezni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

Nagy Istvánt újraválasztották a tisztújító konferencián az RMDSZ gyergyói területi elnökének. Szeretné, ha a három Hargita megyei RMDSZ-szervezet /csíki, gyergyói, udvarhelyszéki/ együttműködne. /Romániai Magyar Szó (Bukarest),márc. 9./

Csávossy György, az RMGE elnöke kiáll a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ mellett: igenis tett valamit az erdélyi faluért. Vitatja Herédi Gusztáv megállapításait /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. dec. 29./, aki megkérdőjelezte a gazdakörök létét. Jelenleg 113 gazdakör működik, ezüstkalászos tanfolyamot 1994-ben 40-en, 1995-ben 100-an végeztek a magyarországi Nagyváthy János Gazdaképző Egylettől kapott videokazetták segítségével, akik a vizsgáztatásban is segítettek, aranykalászos tanfolyamon 1994-ben 40-en, idén 70-en vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

Fey László újból támadja Tőkés Lászlót, kisszerű volt, írja, amikor nem bocsátott meg Nagy Benedeknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./

"Az idegenek romániai tartózkodásának törvénytervezetéről szóló szenátusi vitában /az idegeneknek 24 órán belül be kell jelentkezni/ márc. 7-én Buchwald Péter megkérdezte, miért nem került a tervezet az emberjogi bizottsághoz. Akadtak szenátorok, akik kevésnek tartották a megszorításokat. Ion Coja agrárpárti szenátor félórás fejtegetésbe kezdett arról, hogy a romániai magyarság nem egységes. A székelyek kipusztulófélben vannak, csak néhányezren vallják magukat székelynek, velük szemben pozitív diszkriminációt kell alkalmazni. A másik réteg a gyarmatosítóké, akik a Monarchia idején, illetve a Horthy-időszak négy évben telepedtek meg Erdélyben, továbbá a Groza-kormány idején befogadtak 200 ezer jugoszláviai menekültet, állította. Gheorghe Dumitrascu szenátor megkérdezte, milyen törvényes keretek között látogat ide márc. 15-én 15-20 ezer idegen egy "nem-baráti országból" idegen zászlókkal ünnepelni. Szerinte márc. 15-e gyásznap a románok számára, mert a magyarok megöltek 15-40 ezer románt. A szenátor nem beszélt Nagyenyed és Zalatna szabadságharc alatti pusztulásáról, a dél-erdélyi falvak magyar lakosságának kiirtásáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./ "

"Márc. 1-jén RMDSZ-küldöttség utazott Budapestre, hogy részt vegyen a magyar kormány politikai államtitkára, Tabajdi Csaba által kezdeményezett konzultáción a határon túli magyar szervezetek vezetőivel. A Markó Béla szövetségi elnök vezette delegáció tagjai: Tőkés László tiszteletbeli elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke és Frunda György szenátor, az RMDSZ Európa Tanács-i képviselője. Tabajdi Csaba bevezető előadása után /A határon túli magyarság érdekeinek megjelenítése nemzetközi fórumokon/ Kovács László külügyminiszter tájékoztatta a romániai, szlovákiai, kárpátaljai, szlovéniai, horvátországi, vajdasági magyarság vezetőit a magyar-román és a magyar-szlovák alapszerződésekkel kapcsolatos kérdésekről.Stratégiai kérdéseket vitattunk meg, jelentette ki Tabajdi Csaba. Szükség van a magyar szervezetek belső egységére, a magyar diplomáciának pedig határozottabban, ám az európai elvárásoknak megfelelően kell megjelenítenie a határon túli magyarok igényeit, mondta. Ezeket a találkozókat rendszeressé teszik. Markó Béla eredményesnek könyvelte el a találkozót: "Az együttgondolkodás lehetővé teszi a bizalmatlanság elosztását is. "Kovács László külügyminiszter hangsúlyozta: azon vannak, hogy az alapszerződések márc. 20-a előtt megszülessenek. "Viszont ha a román fél nem óhajt minimális jogi biztosítékokat adni, akkor nincs miről alapszerződést kötni" - jelentette ki az Erdélyi Naplónak. - A magyar szervezetek képviselőit fogadta Horn Gyula miniszterelnök is. - Tőkés László így foglalta össze a történteket: "Követelményeink, kritikáink, aggályaink feltárását követően Horn Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány megközelítése némileg különbözik a miénktől." Tőkés László meglepőnek tartotta Kovács László külügyminiszternek a BBC-ben elhangzott kijelentését: "Az alapszerződéseket a magyar kormány köti a szomszédos országokkal, nem a magyar parlament, nem is a magyar ellenzéki pártok, és nem a határon túli magyarság." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 8./"Hangot adtam annak a reményünknek, hogy a nagy sietségben ez a konzultáció nem csupán formális jellegű, hanem valóban bele tudunk szólni a minket érintő kérdésekbe." - nyilatkozta Tőkés László. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke hangsúlyozta: Mi nem kérdőjelezzük meg, hogy a magyar kormánynak kell véghezvinnie a szerződéskötések aktusát. De mindenképpen figyelembe kell vennie annak az ötmilliónak az érdekét és helyzetét, akit tőle elszakítottak, még akkor is, ha sürgetik bizonyos vállalások és törekvések. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

Márc. 4-én Kolozsváron a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége nevében Erőss Péter tanácskozott Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kötő József alelnökkel a moldvai csángó közösség szervesebb bekapcsolódásáról a romániai magyarság önépítési tevékenységébe és a csángómagyarok önazonosságának megőrzéséért kifejtett munkáról. Emlékeztetőt írtak alá, amely összefoglalja a feladatokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

"A parlament két házának külügyi bizottsága tárgyalt az alapszerződésről márc. 8-án, majd Melescanu külügyminiszter kijelentette: elképzelhetőnek tartja a "helyi autonómia gondolatát mindazokban a helységekben, ahol a többségi lakosság mellett más etnikumok is élnek". Az alapszerződésről nyilatkozott márc. 8-án a tévében Oliviu Gherman, a szenátus és a vezető kormánypárt elnöke. Románia számára az aláírás időpontja nem annyira lényeges, mondta. /Magyar Hírlap, márc. 9./ Márc. 8-án Melescanu külügyminiszter találkozott a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetőivel, tájékoztatta őket az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokról, majd a parlament külügyi bizottságának adott ugyanerről tájékoztatót. A kormánypártok vezetői támogatják az alapszerződés gyorsított véglegesítését, összhangban a nemzeti követelményekkel, tájékoztatott a találkozóról Mircea Geoana. A vita központi témája az ET 1201-es ajánlása volt, tájékoztatott Melescanu. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./"

Márc. 8-án tartotta első ülését a Cotroceni palotában, az államfő rezidenciájában az a bizottság, amely kidolgozza Románia fejlesztésének koncepcióját az Európai Unióba való integráláshoz. A bizottság koordinátora Tudorel Postolache akadémikus. Iliescu kijelentette, hogy júniusig ki kell dolgozni az integrációs stratégia vázlatát, amely alapját képezi az Európai Unió szakértőivel való tárgyalásnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az alapszerződésről szóló tárgyalások megtorpanásának oka az, hogy a magyar fél kevésbé rugalmas javaslatokat terjesztett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Népszabadság, márc. 10./

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az MDF képviselője márc. 8-án és 9-én Kolozsváron tartott előadásokat. Az elveszett presztízstől a rendszerváltozásig címen történészi tapasztalata alapján bemutatta, hogyan változott a Magyarországról alkotott kép az elmúlt évszázadban. Másik előadásának címe Európa és a kisebbségi kérdés volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12., Új Magyarország, márc. 10./

"Az addigi elnökség lemondása után márc. 4-én Kolozsváron a Bolyai Társaság beszámoló és tisztújító közgyűlésén megválasztották az új vezetőséget. Elnök: Horváth Andor egyetemi adjunktus, alelnökök: Kerekes László műegyetemi tanár, Jung János /Marosvásárhely, Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem/, titkárok: Dezső Gábor és Gyéresi Árpád, egyetemi tanárok. Balázs Sándor korábbi elnök visszavonulását így indokolta: "A Bolyai Társaság válsághelyzetbe került. Az elnök erélytelen és alkalmatlan volt arra, hogy a belső és külső konfliktushelyzetet megoldja." Több figyelmet érdemel a tanulók szociális helyzete, hangzott el a közgyűlésen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ "

"Funar, az RNEP elnöke márc. 10-i közleményében bejelentette: népszavazást követel a román-magyar alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a "nemzetárulás okmánya" és előkészíti Erdélynek Magyarországba való beolvasztását a következő évtizedben. A nyilatkozat támadja az Emlékeztetőt is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11-12./"