Frunda György részt vett október végén Rómában az ET közgyűlésének jogi bizottsága kétnapos ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Janson raportőrök jelentése, akik megállapíthatták, hogy Románia még nem teljesítette a vállalásokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

"Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Bukarestben részt vett a Nyugat-európai Unió által rendezett, biztonsági kérdésekkel foglalkozó szemináriumon, felszólalásában javasolta egy "kisebbségi minimum" kidolgozását. A konferencia alkalmat adott a NYEU küldöttségének, hogy találkozzon Iliescu elnökkel. A román diplomácia hatékonyan dolgozik, a román vezetők nagy súlyt helyeznek arra, hogy az európai országok politikusait Románia mellé állítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./ "

A Határon Túli Magyarok Hivatala Helyi közigazgatás és kisebbségek címen rendezett tanácskozást /nov. 9-10./, amelyen a szomszédos országok önkormányzati képviselői vettek részt. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar kormány aktuális külpolitikai kérdéseit ismertette. Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy a kisebbségi magyarság oktatási, kulturális jogvédelme mellett a gazdaságira is nagy figyelmet kell fordítani. Bejelentette, hogy Magyarország idei költségvetésének 0,67 ezreléke fordítható a határon túli magyarság támogatására, ez az összeg jövőre nem emelkedik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Megállapodtak abban, hogy a közigazgatási szakemberek negyedévenként más-más régióban rendszeresen találkoznak. A következő tanácskozás Székelyudvarhelyen lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Szent-Iványi István elmondta, hogy a bukaresti magyar nagykövetségen keresztül a magyar kormány kifejezte felháborodását Gheorghe Funar kijelentései miatt. A hivatalos válasz szerint Funar magánszemélyként nyilatkozott. /Új Magyarország, nov. 10./ Nov. 10-én pedig sajtótájékoztatón összegezték a tanácskozás tapasztalatait. Az egyik előadó Kolumbán Gábor, az RMDSZ Hargita megyei tanácsának elnöke volt, aki sajtótájékoztatón kifejtette: a privatizációt vezénylő vezetőség zömmel román nemzetiségűekből áll. - Tervbe vették egy önkormányzati akadémia létesítését, amely nem Magyarországon, hanem az adott országban működne. /Új Magyarország, nov. 11./

"A képviselőház nov. 10-én elfogadta a Funar Román Nemzeti Egységpártja által beterjesztett büntető-törvénykönyvi változtatást: hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. A jogkorlátozó, antidemokratikus döntés ellen az RMDSZ képviselői tiltakoztak, de kisebbségben maradtak. Félő, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság is jóváhagyja ezt a változtatást. Székely Ervin RMDSZ-képviselő nov. 10-én, az RMDSZ rendkívüli bukaresti sajtóértekezletén hangoztatta, hogy a módosítás alkotmányellenes, ha a két ház közötti egyeztetés után is ez a változat marad, az RMDSZ az alkotmánybírósághoz fordul. Tokay György frakcióvezető aggasztónak nevezte az immár mindkét házban elfogadott másik módosítást, amely 1-től 5 évig terjedő börtönbüntetést ír elő a "nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért". Ez a megfogalmazás a Ceausescu-korszak törvényeinél is ködösebb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ Tokay elmondta, hogy az RMDSZ román szövetségesei közül is többen erre a módosításra szavaztak, és arról próbálták meggyőzni az RMDSZ-t, hogy a romániai magyarság a román nemzet része. Ezzel nem értünk egyet, hangsúlyozta Tokay György, ahogy korábban az erdélyi románság egy évszázadon át harcolt a politikai nemzet fogalma ellen, ugyanúgy 1918 után a magyar kisebbség is a magyar nemzethez tartozik. /Magyar Hírlap, nov. 11./ "

"Funar polgármester, az RNEP elnöke Dumitru Popához, az RTV igazgatójához írt nyílt levelében azzal vádolta a bukaresti, illetve kolozsvári magyar nyelvű tévészerkesztőségeket, hogy "a román állam és a román adófizetők pénzén gyalázzák Romániát és a román népet." Levele azután látott napvilágot a Cronica Romanában, hogy a képviselőházban megszavazták a román nemzet rágalmazásáért járó súlyosbított büntetéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke nyílt levelében figyelmeztetett, hogy a magyar adások "befeketítik Romániát, etnikai megkülönböztetésre, területi szeparatizmusra uszítanak, meghamisítják a történelmet és törvénytelenül megváltoztatják a román helységneveket." /Magyar Hírlap, nov. 12./"

"Nov. 12-én Piatra Neamt városban a helyi hivatalosságok képviseletében leleplezték Antonescu mellszobrát. A Rompres az eseményről beszámolva idézi a "katona-hazafi" 1941-es hadparancsát, ebben a fasiszta diktátor a Molotov-Ribbentrop paktum nyomán elszakított román területek felszabadítására szólított fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Megjegyzés: ez a harmadik Antonescu-szobor! Az elsőt 1993. okt. 22-én avatták Slobozia városban /Népszabadság, 1993. okt. 25./, a másodikat Lugoson 1994. febr. 5-e előtti napokban /Politica (Bukarest), 1994. febr. 5./. Ismeretes, hogy Marosvásárhelyen eddig a magyar polgármester ellenállása hiúsította meg a fasiszta diktátor szobrának felállítását, Funar pedig már bemutatta a városházán a Kolozsváron felállítandó Antonescu-szobor makettjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. jan. 6./"

A Szabadelvű Körnek jó kapcsolatai vannak a magyarországi és a romániai liberális pártokkal, hangzott el nov. 7-én Kolozsváron az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör sajtóértekezletén. Magyari László Nándor alelnök, egyetemi tanár tájékoztatott az október végén Budapesten az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel folytatott eszmecseréiről, a további együttműködésről. Egyed Péter egyetemi tanár A kisebbségek kulturális szerepe Európában című, Triesztben megtartott nemzetközi konferencia tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy a Szabadelvű Kör elfogadja az RMDSZ álláspontját az alapszerződést illetően, szerinte a más nézeteknek hangot adók, így az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform tagjai viszont kívül helyezik magukat az RMDSZ-en. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

Adrian Nastase képviselőházi elnök, majd Vacaroiu miniszterelnök nov. 10-én találkozott a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ Maxwell Watson vezette küldöttségével. Watson kijelentette, hogy Románia sikereket ért el az infláció csökkentésében és a gazdasági növekedésben. Továbbra is szigorú adórendszer és pénzügyi politika szükséges. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./

"Nov. 10-én Budapesten rendezte meg a Nemzeti és Etnikai Hivatal "Kormányok a kisebbségekért Közép-Kelet-Európában" című nemzetközi konferenciát, melyen 14 ország kormánytisztviselői vettek részt. Az európai kisebbségvédelem terén az előrelépés feltétele a kormányok közötti együttműködés, hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A hatékony kisebbségvédelemnek négy feltétele van, mondta: alkotmányos garanciák, szakszerű államapparátus, illetve helyi önigazgatási rendszer, a kisebbségek törekedjenek identitásuk megőrzésére, végül az országban kisebbségbarát legyen a légkör. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./"

Melescanu külügyminiszter részt vett Strasbourgban a ET miniszteri bizottságának ülésén /nov. 10-én/ és úgy nyilatkozott, hogy az ET felfüggeszti a König-Jansson-féle raportőri tevékenységet. Frunda György szenátor viszont határozottan állította, hogy Königéknek vissza kell térniük Romániába. Egyébként Románia számára a kilenc ajánlás közül hét /!/ teljesítése hátra van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Bolyai Társaság vezetői /elnöke, dr. Balázs Sándor és alelnöke, dr. Faragó József/ Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez írt levelükben segítséget kérnek a következőkben: diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény, a Magyarországon tanuló erdélyi diákok ösztöndíja és egyéb juttatási rendszere ne legyen alacsonyabb a többiekhez mérten, továbbá a Márton Áron Kollégium helyett a többi hallgatóval együtt lakhassanak a szakkollégiumokban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

A Romániai Református Egyház bekapcsolódik az Egyházak Emberjogi Programjának /CHRP/ munkájába. Az EBEÉ Budapesten tartott konferenciáján szept. 2-7-e között részt vett Tőkés László püspök és előadást tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő előzően interpellált, tiltakozva a kolozsvári, dési és székelyhídi osztályösszevonások ellen, valamint a marosvásárhelyi kántoriskola költöztetése ellen. Nov 7-én kapott választ, nem szüntették meg az összevonásokat és nem engedélyezték, hogy a református kántoriskolai osztály helyet kapjon a Bolyai Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Interpellációja: okt. 22-i jegyzet.

Kincses Előd elmondta, hogy nemrég jelent meg Marosvásárhely fekete márciusa című könyvének francia fordítása. Ezt is elküldte Strasbourgba, az emberjogi bíróságra, beadványa mellékleteként, amikor beperelte Romániát. Strasbourgból kérték, igazolja, miként áll jelenlegi helyzete. Az utolsó hivatalos közlést ugyanis Kincses Előd a román hatóságoktól tavaly kapta. Kincses Előd írt a Maros megyei rendőrkapitánynak, hogy közöljék ügye állását. Örömmel hallotta, hogy megoldatlan ügyét felvetették a legutóbbi SZKT-ülésen is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

"A prágai Lidové Noviny nov. 15-i számában Daniel Kumermann ismerteti a román törvényt az idegen államok zászlajának és himnuszának tilalmáról, hozzátéve: ez a "törvény egyértelműen elsősorban az erdélyi magyar kisebbség ellen irányul, és ilyenformán a szélsőségesen magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt pecsétjét viseli magán." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./"

"Bitay Ödön nyilatkozatában kifejtette, hogy a Szociáldemokrata Tömörülés az RMDSZ platformjaként kívánt működni, azonban tíz hónap múltán sem ismerték el platformnak őket. Ezért született meg "az önállósulás mint lehetséges megoldás gondolata" - írta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./ Előzmény: okt. 25.,26.,28-i, nov. 2.,3-i jegyzet."

A legfontosabb bukaresti napilapok /köztük a Romániai Magyar Szó/ szerkesztői a Romania Libera szerkesztőségében találkoztak, hogy tárgyaljanak a válságossá vált papírellátásról. A megjelent 16 lap képviselői közös közleményükben jelentették, hogy az ország egyetlen rotációspapír gyárának /Bákói Letea/ akadozó szállítása következtében veszélyben van a megjelenésük. Amennyiben a kormány nem intézkedik, a kormányt terheli a felelősség a sajtó felszámolásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Világgazdaság (Budapest), nov. 17./

A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben: Nagyváradon, Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Levelező tagozatról van szó, hetente konzultációt tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

A gyulafehérvári érsekség védnökségével 1993 márciusában Gyergyószentmiklóson alakult Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány eddig németországi gépkörök segítségével 877 db mezőgazdasági gépet hozott be az országba. Az alapítvány tevékenysége fokozatosan bővült. 1994 áprilisában Jakubinyi György érsek felavatta a Szent Benedek Tanulmányi Házat a Csíky kertben, ahol nyelvkurzusokat szerveznek. A gyulafehérvári Caritas szervezet kérésére az Agro-Caritas megváltoztatta a nevét, ezentúl Agro Fraternitas Transsylvania néven működik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

Az RMDSZ bukaresti nov. 16-i sajtóértekezletén megjelent román újságírók megtudhatták, hogy Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor megállapításával ellentétben az európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló, az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény nem ajánlásokat tartalmaz, hanem előírásai kötelezőek. Markó Béla elmondta, hogy az összevonással dacoló kolozsvári iskolai osztályt kitették az utcára, az iskolában nem folytathatják a tanulást. Csapó József szenátor szerint a privatizáció felgyorsításáról szóló törvénytervezet elfogadhatatlan. Szabó Károly szenátor, a biztonsági ügyekkel foglalkozó szakbizottság tagja elmondta, hogy az SRI, a Román Hírszerző Szolgálat munkájának kényes pontja: nincs jól körülhatárolva törvényekkel, hogy mikor mi fenyegeti a nemzet biztonságát. Az SRI készülő jelentése több oldalon át foglalkozik a magyarokkal és a cigányokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./ Szabó Károly hozzátette, hogy az SRI-n kívül hat másik speciális hírszerző, elhárító stb. szolgálat működik, ezek státusza nem világos, továbbá nincsenek parlamenti ellenőrzés alatt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./

A szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg és a romániai Szatmár megye közötti határforgalom feltételeinek javításáról tárgyaltak egymással nov. 16-án a két megye önkormányzati vezetői, valamint vám- és határőrségeinek parancsnokai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Magyarországnak a kisebbségek kezelésének kérdésében nincs szégyenkeznivalója, állapította meg Tabajdi Csaba államtitkár nov. 16-án Budakeszin, azon a fórumon, ahol a környékbeli települések nemzetiségi polgárai vettek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A bécsi székhelyű Emberi Jogok Helsinki Szövetsége jelentése szerint a román hatóságok tétlenül szemlélik a romák elleni erőszakos cselekményeket. A szervezet szorgalmazza: Románia a jövőben számoljon be arról, hogy milyen intézkedéseket tesz a romák védelmére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

A krónikus papírhiány miatt a bukaresti nagy napilapok továbbra is csökkentett példányszámban jelennek meg. A kormányközlemény hangsúlyozta, hogy nem szólhat bele a kereskedelmi ügyekbe, emellett a sajtó a hibás, mert nem fizet. A lapok felháborodottan fogadták ezt a választ, mert elsősorban az állam az adós, az oktatásügyi tárca még nem fizette ki a tankönyvekhez szükséges papír árát. A lapok tiltakozására felfigyeltek a nagy hírügynökségek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

Nov. 18-án katonai küldöttség élén háromnapos hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett Keleti György honvédelmi miniszter, megkezdte tárgyalásait kollégájával, Gheorghe Tincával, majd Melescanu külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

Gheorghe Funar polgármester felfüggesztési eljárást kezdeményezett Eckstein-Kovács Péter, a kolozsvári RMDSZ-tanácsosok frakcióvezetője ellen, mert azt szorgalmazta, hogy Kolozsváron ne alkalmazzák az 5/1973-as törvényt. Az országban sehol sem alkalmazzák ezt a Ceausescu-rezsim idején hozott, a fölös lakterületek kiutalhatóságára vonatkozó törvényt. Funar ezzel az ellenzéki tanácsosokat akarja megfélemlíteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

Két hete írták a lapok, hogy a Maros megyei Demokratikus Koalíció /DK/ és a megyei RMDSZ kapcsolata megromlott, majd sajtóértekezleten tisztázták, hogy problémák vannak ugyan, de nem vitték kenyértörésig a dolgot. Nov. 14-én a Ziua hírül adta, hogy az RMDSZ nem jelent meg a DK-val tervezett következő találkozón. Valójában Borbély László, a megyei RMDSZ-elnök előre jelezte, hogy nem tudnak eljönni. A megyei DK - az RMDSZ megkérdezése nélkül - több pontba foglalta az együttműködés alapelveit, ezek között szerepel a közös választási lista, a román nemzeti jelképek használata. A DK is beállt a nacionalista erők közé? - kérdezi Bögözi Attila. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

1990 óta próbálkozott Beszterce magyarsága, hogy legalább egy magyar nyelvű napközis csoport működjön a városban. 1992-ben végre engedélyezték a csoportot, azonban egyetlen igazgatónő sem volt hajlandó befogadni őket, így nem indulhatott a magyar csoport. 1993-ban végre elindulhatott a csoport, 26 fővel. Felszerelést, játékot nem adtak, így a Beszterce Művelődési Alapítvány a szülők segítségével rendbehozta a termet. Egy holland egyházi csoport hozott bútorokat és játékokat. A játékokat 1993 karácsonya előtt ellopták. Majla Júlia óvónő igyekezett a szülőket is bevonni, havonta volt közös műsoros est. A legutóbbi /nov. 11./ idején beviharzott a román igazgatónő: azonnal ürítsék ki a termet, ez nem klub. Az óvónőket megfenyegette: ezért számolni fognak a tanfelügyelőségen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20./

"Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nyilatkozata az autonómiaformákról, továbbá a tömbmagyarság lakta terület különleges jogállásáról /hivatkozva az Európa Tanács 1201/1993-as ajánlására/ fogalmazta meg elvárásait. Az alapszerződés előfeltétele a három autonómia-forma biztosítása. A nyilatkozat szerint amíg Románia nem változtat a magyar nemzeti közösség irányában folytatott politikáján, kilátástalan a további tárgyalás. Elfogadhatatlan, hogy Székelyföldet egyre nagyobb rendőri és katonai erő szállja meg, hogy büntetni akarják nemzeti jelképeink használatát. Sérelmesnek tartják, hogy az RMDSZ vezetősége nem vonja be Hargita és Kovászna megye helyhatóságinak vezetőit, illetve az RMDSZ-platformok vezetőit az alapszerződést előkészítő tárgyalásokba. /kivonatosan: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19-20., teljes szöveg: Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./