A Maros megyei RMDSZ nyilatkozatot adott ki a hadrévi eseményekkel kapcsolatban. Egy régóta létező konfliktushelyzetről van szó, amellyel az állami szervek nem foglalkoztak. Az RMDSZ tiltakozott a kollektív bűnösség elve ellen. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

"Okt. 28-án Bukarestben találkoztak a tizennégy elismert felekezet vezetői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi törvénytervezetet. Vladutescu vallásügyi államtitkár kijelentette, hogy az egyházak kérésére módosították a tervezetet. Vita volt az ortodox egyház "nemzeti egyházzá" minősítése körül, hiába tiltakoztak elsősorban a görög katolikusok, az összes többi egyház által kifogásolt paragrafus benne maradt a tervezetben. A felekezeti iskolákra vonatkozó paragrafus belekerült a tervezetbe, ez ellen viszont az ortodox egyház tiltakozott. /Szilágyi Aladár: A vallásügyi törvény vitája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 30-31./ Előzőleg, okt. 21-én a történelmi magyar egyházak találkoztak Bukarestben, ahol visszautasították azt, hogy a vallásügyi államtitkárság megváltoztatta a tervezetet, kihagyta az egyházi javak visszaadásával, az egyházi iskolákkal kapcsolatos részeket, ismertette a történteket dr. Csiha Kálmán református püspök. Az okt. 28-i tárgyalás során viszont bekerültek a tervezetbe a magyar egyházak követelései. Az RMDSZ vállalta ennek a tervezetnek a képviseletét a parlamentben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./"

A Romániai Magyar Szó tájékoztatást adott a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ügyéről úgy, hogy újraközölte az alapítvánnyal kapcsolatosan a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25., Magyar Hírlap, okt. 30., Vasárnapi Hírek, nov. 1./. /A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Romániai Magyar Szó A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány a gyanú árnyékában címen újraközölte a magyarországi sajtóban megjelent cikkeket /Magyar Hírlap, okt. 25, okt. 30., Vasárnapi Hírek, okt. 31./, hangsúlyozva, hogy a közlés a tájékoztatást szolgálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

A Romániai Magyar Szó folytatásokban közölte az Antall József miniszterelnökkel Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatban készült interjút, átvéve a budapesti Heti Magyarországból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29., 30-31., nov. 2.,3./

"Nov. 1-jén a kormányfő ellenőrző testületének vezetője, Ioan Honescu vádat emelt Petre Roman volt miniszterelnök és két volt minisztere /Traian Basescu és Mihai Zissu/ ellen, a 151 oldalas dosszié szerint szolgálati visszaéléssel, okirat-hamisítással és a köztulajdon megkárosításához vezető bűncselekményekkel vádolják őket. Villákat adományozott Petre Roman a hatalomra került új gárda tagjainak, ő is egy 11 szobás villába költözött. Petre Roman a parlamentben nov. 2-án visszautasította a vádakat, azokat "tipikusan sztálinista diverziónak" nevezte. Társaival együtt közölte, hogy lemond képviselői mentelmi jogáról és az igazságszolgáltatás rendelkezésére áll. /Vádat emelnek Petre Roman ellen. = Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, nov. 3., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./"

A történelmi múltat vállalni kell, hangsúlyozta Kerekes Károly képviselő. Az RMDSZ az erdélyi magyarság nevében 1991 novemberében nyilvánosan is bocsánatot kért a zsidóságtól az elszenvedett atrocitásokért. Méltányosnak tartja a túlélők kárpótlását, de megengedhetetlen, hogy egyesek az emberi tragédiákat arra használják, hogy a nemzeti ellentéteket mélyítsék. Ezt szolgálja Petre Turlea képviselő, Antonescu rehabilitálásának egyik szorgalmazója, aki parlamenti beszédében azt bizonygatta, hogy a román állam részéről soha nem történt semmilyen atrocitás a zsidósággal szemben. /Kerekes Károly: A történelmi múltat vállalni kell. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Okt. 6-án Maroshévízen megalakult a Kemény János Alapítvány, jelentette be Komán János alapítványi elnök. Céljaik között szerepel a névadó író munkásságának népszerűsítése, a szórványvidék tanulóinak támogatása, a hagyományápolás, a környék szórványmagyarsága számára iskola építése, a marosvécsi kastély visszaszerzése. Sokféle adóssággal tartozunk Kemény Jánosnak - figyelmeztetett Izsák József irodalomtörténész, az okt. 23-án megtartott maroshévízi Kemény János Általános Iskola névadó ünnepségén elhangzott előadásában. Elmondta, tenni kell azért, hogy a marosvécsi kastély ismét az erdélyi magyar művelődés tűzhelye legyen, hogy a kolozsvári színház, melyre annyit áldozott, az ő nevét viselje, hogy végre megjelenjen egy monográfia életművéről, hogy a marosvécsi kastély kertjében felállítsák Kemény János szobrát és azoknak az íróknak a szobrait, akik ott találkoztak. /Komán János, a Kemény János Alapítvány elnöke: Kemény János Alapítvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Az 1990 júniusában megalakult Romániai Magyar Cserkészszövetséget felvették a Világszövetségbe, hasonlóan a román társszervezetet is, mondta el Smidt Péter, a szervezet elnöke. Négy körzetük van, a székelység, Erdély északi és keleti része, a bánsági és végül a szórvány, Bukarest székhellyel. A moldvai csángóknál is meg akarják szervezni a cserkészcsapatokat. /B. Kovács András: Tábori toborzó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./

Okt. 29-31-e között tartották meg Szatmárnémetiben és Lugoson a Jakabffy Elemér /1881-1963/ emléknapokat, amelyen a helyi egyházak, politikai szervezetek, nemzetiségi küldöttek, az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai és vezetői vettek részt. Jakabffy Elemér 1922-től 1942-ig adta ki Lugoson a Magyar Kisebbség című folyóiratát. Balázs Sándor, Bárdi Nándor, Szekernyés János, Kreczinger István, Székelyhídi Ágoston /Debrecen/, Varga Attila, Bodó Barna tartott előadást. Megjelent és felszólalt Budapestről Katona Tamás miniszterelnöki államtitkár és Tabajdi Csaba képviselő is. /(Kisgyörgy Réka): Kisebbségpolitikai fórum Szatmárnémetiben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./ Balázs Sándor beszéde /Jakabffy Elemér, a kisebbségpolitikus: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10. folyt.: nov. 11., Katona Tamás beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

1994-ben meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek, olvasható az ET Strasbourgban nov. 4-én megtartott külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozatában. A külügyminiszterek tanácskozásán Jeszenszky Géza külügyminiszter szorgalmazta, hogy a kisebbségi keretegyezmény kidolgozásába a tagországok vonják be saját kisebbségeiket is. Ugyanezen ülésen történt Románia ünnepélyes ET-beiktatása. Melescanu külügyminiszter Románia elégedettségét fejezte is, hogy beléphetett az európai nagy családba. /Európa Tanács. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7., Az ET külügyminiszteri tanácsülése Strasbourgban. = Magyar Hírlap, nov. 5./

Katona Tamás államtitkár méltatta Jakabffy Elemér szerepét, aki Lugoson szerkesztette a Magyar Kisebbséget. Beszédét a Jakabffy Elemér emlékünnepségen mondta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

"Andreas Oplatka, a Neue Zürcher Zeitung munkatársa részt vett a Jakabbfy Elemér emlékünnepségen, ebből az alkalomból kérdezte meg tőle a Romániai Magyar Szó munkatársa, ki volt az a svájci politikus, aki részt vett a PER tárgyalásain és ott volt Neptunon is. A neve Peter Sager, svájci képviselő volt, ma nyugdíjas, Kelet-Európa szakértő. Neptun után beszámolóval jelentkezett a Neue Zürcher Zeitungnál, de munkája egyoldalú volt, ezért nem is közölték. Hangvétele nem volt olyan szélsőséges, mint David Binderé, aki a New York Timesban írt /júl. 20-i szám/. Hasonló politikai sugallatra készült mindkét cikk. Oplatka szerint a Neptun-vitában mindkét fél követett el taktikai hibát. Tudomásul kell venni, állapította meg, hogy a kis lépések politikáját kell folytatni, a vitát pedig károsnak tartja. /Sike Lajos: A "titokzatos" svájci és Neptun. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./ "

Októberben a magyar Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium Nyírbátorban rendezte meg a Kárpát-medence magyarságának második közoktatási fórumát. Eljöttek több európai országból a kisebbségi oktatással foglalkozó nem magyar szakemberek is. Megnyugtató módon működik a kisebbségi oktatás a finnországi svédek, a dél-tiroli németek, a dániai németek, a németországi dánok, a szlovéniai és horvátországi magyarok esetében, a megjelentek beszámolói szerint. Magyarországon és Ukrajnában államilag biztosított a kisebbségi oktatás. Szlovákiában és Romániában hasonló a helyzet: a kisebbség elégedetlen, a hatalom beavatkozási kísérletei aggasztják a kisebbséget. A hatalom egyoldalúan, csak a pozitívumokról tájékoztatja a közvéleményt, a magyar kisebbség követeléseit előjogszerzési kísérletnek tekinti. A felsőoktatás nem kellően megoldott, emiatt fokozatos elsorvadás fenyegeti a középiskolákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6-7./

Huszonegyedik Század Alapítvány célja, hogy a középiskolát, illetve egyetemet végzetteknek ún. inkubátor modellegységeket szervezzen, segítse őket az indulásban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

Nov. 6-án Kolozsvárott az RMDSZ székházában tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja az oktatásügyi szervezetek és az alapítványok tevékenységének összehangolása és romániai magyar oktatási kuratórium létrehozása. /Oktatáspolitikai tanácskozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 8-án a parlamentben Ioan Solcanu szenátor kifogásolta, hogy Jeszenszky Géza külügyminiszter kézdivásárhelyi látogatásakor kitűzték a magyar zászlót. Markó Béla szenátor reagált erre: Solcanu nemzetközileg bevett szokásjogot kérdőjelez meg, emellett a határokon túli románok követelései között szerepel saját nemzeti szimbólumaik használatának joga. Frunda György hozzátette, véget kell vetni annak, hogy Románia mást mond az ET-ben és mást tesz itthon. /Zászlóvita a román szenátusban. = Népszabadság, nov. 9., Markó Béla reagálására Solcanu megjegyezte: Markó Béla nem a magyar államot képviseli, ezért nincs joga replikázni. Megtapsolták. Egy másik szenátor szerint idegen zászlók felhúzás tiszteletlenség. /Demeter J. Ildikó: Everac és a magyar zászlók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Dr. Octavian Buracu elutasította Ion Gavra, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője, képviselőházi alelnök /1989-ig KISZ-titkár/ nyilatkozatát, aki a magyar kisebbséget okolta azért, hogy Romániát csak később vették fel az ET-be. Gavra, pártjának főideológusa rendszeresen jelentkezik álhírekkel: a határ közelében mozgolódnak a magyar hadtestek stb. /Dr. Octavian Buracu: Diverziók és egyebek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

A Magyarok Világszövetsége erdélyi körútra indult. Nov. 5-én Temesváron helyi magyar értelmiségiekkel találkoztak. Ma az információ, az ezt szolgáló elektronika a legnagyobb érték, hangsúlyozta Timkó Iván. Az öttagú küldöttség Arad, Temesvár, Déva, Medgyes, Nagyszeben, Nagyenyed, Brassó útvonalat járja be. Információs hálózat kiépítése a cél, tájékozódnak arról, hogy hova kellene számítógép, telefax, videokamera stb. /Gazda Árpád: Terepen a Világszövetség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Nov. 11-én avatják Gyergyószentmiklóson a múzeumban alapítójának és névadójának, Tarisznyás Mártonnak az emlékszobáját. Az ő gyűjtőmunkája fektette le a múzeum alapjait. Tarisznyás Márton haláláig, 1980-ig volt igazgatója a múzeumnak. Halála után jelent meg Gyergyó történeti néprajza /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993/ című tanulmánykötete. A múzeumban áll a Tarisznyás Márton-mellszobor, Adorján Endre szobrászművész alkotása. A megnyitón a múzeumalapító munkásságát a csíkszeredai múzeum nyugalmazott igazgató-muzeológusa, János Pál méltatja. /Névnapi emlékszoba-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Temesváron nov. 9-én az egyetemisták tüntettek, képletesen eltemették a román tanügyet. Követeléseiket átadták Vladislav Viorelnek, a prefektúra igazgatójának. Többek között az ösztöndíjak emelését, utazási kedvezményt követeltek. /Gazda Árpád: Eletemették a tanügyet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./

A képviselőházban nagy vitát váltott ki az egyetemek akkreditálásának kérdése. Az 1989-es változás óta 67 magánegyetem működött az országban. Ezek jó része nem felelt meg a követelményeknek. Az akkreditálást egy külön tanács dönti el, azonban a tanács tagjait a kormány nevezi, ezzel nem értett egyet az RMDSZ, emlékeztetett a parlamenti vitára Asztalos Ferenc képviselő, a tanügyi bizottság alelnöke. A magánegyetemet gáncsolja a törvénynek az a része, hogy a tanári kar felének az illető intézménynél kell dolgozni főállásban, azonkívül 30 %-uknak egyetemi tanári vagy előadótanári minősítéssel kell rendelkeznie. Egy eljövendő magyar egyetemet ez az előírás nehéz helyzetbe fog hozni. /Demeter J. Ildikó: Magánegyetemek akkreditáslása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./ Előzmény: aug. 10-i jegyzet.

Folytatódott Csíkszeredán a Venczel Józsefre való emlékezés, nov. 6-án Székely András Bertalan, Venczel József életútjának kutatója beszélt a tudósról és az erdélyi falukutatásról, Gáll Ernő professzor az önismeret venczeli modelljéről, majd Nagy Benedek, Vetési László lelkész és Szabó Sándor, Heves város helytörténésze tartott előadást. Ezután dr. Csedő Csaba polgármester ünnepélyesen leleplezte a Csíkszereda főterének sarkán felállított Venczel József plakettet és emléktáblát, Vetró András alkotását. /Venczel József emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 9., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Szász János ismételten szembeszállt a mindinkább hivatalossá váló állásponttal, hogy Romániában nem volt zsidóüldözés. A romániai fasizmus 1940-1944 között Bukarestben, Iasiban, Besszarábiában, Bukovinában, Dorohol megyében, Odesszában és környékén, Transznisztriában mintegy 400 ezer zsidó polgárt pusztított el. Románia zsidóságának észak-erdélyi részét, 121 ezer zsidó polgárt az auschwitzi pokolba hurcolták. A 400 ezres adat nemcsak Matatias Carp Cartea Neagra /Fekete könyv/ című munkájában található, hanem a hivatalos okmányokban /katonai, csendőrségi stb./, a jeruzsálemi Holocaustot tanulmányozó intézet II. kötetében is ez szerepel. A román faji törvények, Goga, Gigurtu és az Antonescu-kormány zsidótörvényei kirekesztették a zsidóságot a társadalomból. /Szász János: Volt-e nálunk zsidóüldözés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök Rómában járva interjút adott, melyet a L`Osservatore Romano máj. 28-i száma közölt. Előzőleg Ioan Robu bukaresti érsek is adott interjút a vatikáni lapnak, de abban csak a román egyházmegyéről beszélt, az erdélyi magyar egyházmegyéket nem említette. Jakubinyi György interjúját most magyar fordításban közölte a lap. Jakubinyi áttekintette a katolikus egyház helyzetét Romániában, felvázolta a múltat. 1948-ban a kommunista hatalom megszüntette a görög katolikus egyházat. 1948-ban a görög katolikus egyháznak 1 750 000 híve volt és 1800 papja, a római katolikus egyházmegyéknek pedig 1,2 millió híve, tehát ebben az évben 3 millió katolikus élt az országban. 1949-ben az állam kimondta, hogy 13 felekezet ismer el, az ortodox, a protestáns egyházakat, mellettük a római katolikus egyházat nem ismerte el, az megtűrt státusban volt. A harmadik csoportba sorolták az üldözött egyházakat, közöttük első helyen állt a megszüntetett görög katolikus egyház, majd a Jehova Tanúi következett. Az 1989 utáni változások után újra elismerték a görög katolikus egyházat, de nem adták vissza 1800 templomukat, ebből harmincat erővel visszafoglaltak vagy a hívek önként visszatértek egyházukba. A Szentszék megérezte azt, hogy az 1989-es változások kezdeti lelkesedése nem tart sokáig, ezért gyorsan betöltötte az összes püspöki széket. Míg 1948-ban 3 millió katolikus volt Romániába addig jelenleg alig 2 millió. A másfél millió román görög katolikusból csak 250 ezer vallotta magát görög katolikusnak. Köztudomású, hogy a népszámlálást manipulálták. Ha kétszeresét vesszük a bevallottnak, akkor is 500 ezer, mellettük van 1,3 millió római katolikus. Az erdélyi római katolikusok négy egyházmegyéje 1930-ban került csak a bukaresti érsekség alá. Az erdélyi püspökök kérésére Gyulafehérvárt érseki rangra emelte a Szentszék, és kivette Bukarest alól 1991-ben. Ugyanakkor ígéretet tett a Szentszék, hogy a másik három, többségében magyar egyházmegye, Szatmár, Nagyvárad és Temesvár Gyulafehérvár szuffraganeusa lesz, és így az erdélyi négy magyar egyházmegye egyetlen érseki provinciát fog alkotni. A négy erdélyi egyházmegye közül a legnagyobb a gyulafehérvári ? 500 ezer katolikussal ? amelynek túlnyomó többsége Székelyföldön él. A másik három egyházmegye a másik félmilliót teszi ki, így a kétmilliós romániai magyarság fele katolikus, fele református. A 200 ezernyi moldvai csángó katolikus, kevesebb mintegy 40 százalékuk beszél még magyarul. Az egyházi iskolákat nem adja vissza az állam, 1948-ban 32 magyar katolikus gimnázium volt és 186 elemi. /Jakubinyi György: A katolikus egyház újjászületése Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

Máramarosszigeten a római katolikus templom kertjében álló Leöwey Klára szobrot 1990 tavaszán ismeretlenek leöntötték vörös festékkel. A városi magyar tanácstagok kérésére a város megtisztíttatta a szobrot. A templomkertben levő 1848-as emlékmű a vidék magyarságának fájó pontja. Az emlékművet 1887-ben állították fel, 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben újra ledöntötték, 1948-ban az akkori Magyar Népi Szövetség újraállíttatta. 1978-ban a magyar szöveget leverték az emlékműről és román szöveg került a helyébe. 1990 januárja óta szeretnék az emlékművet helyreállítani, de nem sikerült. - A vidék anyanyelvi oktatásának helyzete nem megfelelő. Hosszúmező magyarlakta falu, azonban a gyermekeknek csak fele jár magyar iskolába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ kezdeményezésére nov. 1-jén Csíkszeredában szakemberekből álló kezdeményező csoport alakult a közületi vagyonok számbavétele és jogos tulajdonosok birtokainak visszaszerzése céljából. A program keretében felmérik a termelőszövetkezetek, a fogyasztási, hitel- és ipari szövetkezetek vagyonát, a jogászok útmutatót állítanak össze a jogi rendezés lehetőségeiről. /A birtokok visszaszerzéséért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

"Nov. 12-től 14-ig, három napig tanácskozott az RMDSZ SZKT Marosvásárhelyen, a kisebbségi törvény tervezete volt a téma. Előzőleg tervezetet készített dr. Csapó József, a szakértő bizottság, a MISZSZ és Szilágyi N. Sándor. Ezekből dolgozták ki a végül egyhangúan elfogadott változatot Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről címmel. Alapelve az önrendelkezés és a három autonómaiszint: a személyi, a helyi és a regionális autonómia. Az autonóm közösség kifejezést fogadta el az SZKT. Az ET 1201-es ajánlás alapján alkalmazták a különböző szintű autonómiaformákat. /Bögözi Attila: Novemberi SZKT. Az otthonosság törvénytervezete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Az ülésen jelen levő román sajtó szerint ezúttal is összecsapott a "radikális" és a "mérsékelt" szárny, amit Tőkés László tiszteletbeli elnök, illetve Verestóy Attila szenátor nevéhez kapcsoltak. A végén Markó Béla elnök nyilatkozott a BBC román adásának, elmondva, hogy az elfogadott tervezet magában foglalja az egyéni és a kollektív jogokat is, kimondja az oktatási és kulturális önállóság elvét, szabályozza az anyanyelv használatát. Az ET 1201-es ajánlását vette figyelembe az RMDSZ. /(cseke): Háromnapos egyeztetés. = Magyar Nemzet, nov. 15./ A 68 szakaszból álló szöveg négy tervezetből készült el, a nemzeti kisebbségek és az autonóm közösségek megnevezést fogadtál el. /Elfogadták a kisebbségi törvény tervezetét. = Pesti Hírlap, nov. 15./ A tervezet teljes szövege: Törvénytervezet a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24., 25., 26./"

Az erdélyi magyarság történetének megírására felkért szerzők /Egyed Ákos, Kovács Kiss György, Nagy György, Tonk Sándor/ 1994-re tervezik a szintézis elkészítését. Remélhető, hogy az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1995-ben kiadja a megszületett munkát. /Cseke Péter: Mikor vehetjük kezünkbe az erdélyi magyarság történetét? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./.