Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 6-án ülésezett Kolozsvárott. A Tulipán Kft. gazdasági hatékonysága szükséges, állapították meg. A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa tervezett közlönye számára a Politikai Főosztály az RMDSZ-t ismertető és a jogorvoslást igénylő kérdéseket bemutató anyagot állít össze. /Tulipántól a csíkszéki fórumig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Bővített választmányi ülést tartott a Szatmár megyei RMDSZ, melyen az országos vezetőség is képviseltette magát Muzsnay Árpád megyei elnök arra is kitért, miért pártolt ez a tagság egy része az RMDSZ-tól. Sokan azonosították az RMDSZ-t a Tulipán Kft-vel, a Tulipán Szatmárnémetiben és Nagykárolyban lejáratta magát, másokat kiábrándított az SZKT-ülések negatív visszhangja. Kötő József, aki az országos vezetőség is képviselte, hangsúlyozta, hogy a Szatmár megyei RMDSZ erős szervezet, szükség van a munkájára. /Gál Éva Emese: Bővített választmány és apadó tagság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

Dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere elmondta, hogy a hatásköre kisebb, fentről irányított helyi közigazgatás van. Függetlenként indult a választáson. A tanácsüléseket magyarul tartja, bár ezt nem engedi a 69-es helyhatósági törvény. A hadgyakorlatokat előszeretettel tartják a városban. A bűnözés az átlag alatt van, ennek ellenére 1989 után a 32 fős rendőrállományt 130 fölé emelték és egy század csendőrt is hoztak. /Oláh István: A helyhatóság: önkormányzat Romániában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A múlt év végén kezdett a Temesváron az RMDSZ, a TEMISZ /Temesvári Magyar Ifjak Szövetsége/ és a Temesvári Szórványkutató Intézet Magunk keresése elnevezésű akcióba. Céljuk a temesvári magyarság megszámlálása, helyeztük feltérképezése. Toró T. Tibor főszervező elmondta, hogy a magyar családok mintegy felét felkeresték, azonban nehéz adatgyűjtőket találni. A pedagógusok segítségében bíznak. Az emberek általában bizalmatlanok. /Gazda Árpád: Mi újság a magunk keresésével? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A Babes-Bolyai Egyetemen a magyar diákok 1989-ben 700-an sem voltak, arányuk akkor a hallgatók 22 százaléka volt, jelenleg 1900-an vannak a magyar hallgatók, viszont arányuk 15 százalékra csökkent. Önálló magyar tagozatra lenne szükség, de az nincs. /(b. kovács): Szárnyaszegett egyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke Budapestre utazott társasága több tagjával együtt és tárgyalt az Országgyűlés vezetőivel, a kormány képviselőivel. Megbeszélései eredményesek voltak, partnerei erkölcsi támogatásukról biztosították munkáját. Buracu hozzá akar járulni az erdélyi magyarság jogainak tiszteletben tartásához, beleértve a Bolyai Egyetemet, a kolozsvári, illetve debreceni konzulátus újraszervezését. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Nyílt és őszinte dialógus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

"Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./"

A Bihar megyei tanács elővette a több mint egy esztendeje félretett témát, az utcák elnevezését, először a vidéki városokról tárgyaltak. Érmihályfalván a szélsőséges román pártok képviselői tiltakozása ellenére sikerült magyar utcanevek jóváhagyását elérni, így lesz Kodály Zoltán, Petőfi Sándor, Arany János, Jókai Mór stb. utca. Nagyszalontán lesz Petőfi Sándor és Bocskai István utca. Nagyvárad utcaneveinek vitája még várat magára. /Barabás Zoltán: A mi bőrünkre /is/ megy a játszma! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

Teodor Melescanu külügyminiszter az MTI-nek adott interjújában nem ismerte el, hogy Horn Gyulának 1989. decemberi látogatása idején ígéretet tettek a Bolyai Egyetem és a kolozsvári főkonzulátus visszaállítására. Nincs jegyzőkönyv a találkozóról, mondta. A konzulátus csak konfrontációt okozna, vélekedett Melescanu. Magyarország azonos forgatókönyvet alkalmaz az összes szomszédos országokban élő kisebbségek tekintetében, egységes politikát folytat az e célra létrehozott összehangoló szervezetek révén, akkor nem lehet kizárni, hogy a szomszédos országok maguk is egyetértésre jussanak. A külügyminiszter megismételte javaslatát, hogy a két ország elnöke találkozzon egymással. /Baracs Dénes: Teodor Melescanu külügyminiszter interjúja az MTI bukaresti tudósítójának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Nemzetközi Valutaalap /NVA/ küldöttsége Bukarestben tárgyal a román kormány képviselőivel az ősszel esedékes újabb egymilliárd dollár körüli újabb kölcsönről. /NVA-küldöttség Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A Volt Szovjetunióbeli Hadifoglyok Érdekvédelmi Szövetségének kezdeményező bizottságát 1993. márc. 19-én Marosvásárhelyen alakították meg, majd jún. 16-án a helyi törvényszéken bejegyezték a szövetséget. Több mint ezer volt hadifogoly iratkozott be a szövetségbe, az ország több városából. Első közgyűlésüket júl. 16-án tartják, Marosvásárhelyen. /Nuridsány Tibor, Marosvásárhely: Több mint ezer. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

A román sajtó a jövőben nem vesz tudomást a kormányról, hasábjain nem tükrözi tevékenységét, ez a romániai újságírók bizalmatlansági szavazata, olvasható a Román Újságírók Szövetségének közleményében. A sajtó tiltakozását a korrupciós ügyek váltották ki. Vacaroiu miniszterelnök ugyanis azt állította, hogy a sajtó feltárásai kormányellenes forgatókönyvnek minősíthetők. Több nagy lap csatlakozott a felhíváshoz, így a Romania Libera, az Adevarul, az Evenimentul Zilei és a Romániai Magyar Szó. /Gyarmath János, Bukarest: A román sajtó bizalmatlanságot szavazott a kormánynak. = Magyar Nemzet, júl. 15./

A Brassó megyei RMDSZ közgyűlésén megállapították, hogy a megválasztott tanácsosokban nincs kezdeményezőkészség, a tagszervezetek nem eléggé aktívak, néhány önkéntes végzi csak a munkát. Bordos Mária, a brassói Tulipán vezetője beszámolójából kiderült, hogy veszteséggel vette át az üzletet és nyereséggel zárta, a bevételből segítette az RMDSZ-t. A megyei RMDSZ-nek nem jó a viszonya a Brassói Lapokkal, a hetilap kevés RMDSZ-hírt közöl. Ezért indították el az Értesítőt, az meg sok pénzt emészt fel.Gellérd Lajos, a Brassói Lapok főszerkesztője szerint az RMDSZ néha ellenük dolgozik. Reif István tanár /aki rövid ideig az RMDSZ Brassó-megyei szenátora volt/ szerint a megyei RMDSZ a munkát elhanyagolta, nem voltak rendszeres ülések. Mina László megyei elnököt végül újraválasztották. Mina elmondta, hogy két éve készül visszavonulni egészségi állapota miatt, de nincs aki átvegye munkáját. /Demeter J. Ildikó: Nincs aki átvegye a stafétabotot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

Traian Chebeleu válaszolt dr. Balázs Sándornak, a Bolyai Társaság elnökének Iliescu elnökhöz írt levelére: továbbra sem tartja indokoltnak a Bolyai Egyetem újraindítását. /Válasz a válaszra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./ Dr. Balázs Sándor levele: júl. 3-i jegyzet.

Tovább folyik Kolozsváron a magyar intézmények elleni hadjárat. Idén a közgazdasági egyetem néhány évfolyamát akarják beköltöztetni a Brassai Líceumba. Az RMDSZ-szervezet Grigore Zanc prefektushoz fordult, de nem ért el eredményt. Funar polgármester tovább ment: a magyarokat ki kell lakoltatni az épületből. Júl. 16-ra várják a tanügyminisztériumi képviselőket az ügy rendezésére. /Mára várják az illetékest. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is megkapta a felszólító levelet: keressenek maguknak másik helyiséget. /A Kriterion Kiadó kolozsvári szerkesztősége is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

Csernáton tájmúzeumában július elsején nyílt meg a faragótábor, tájékoztatott Haszmann József. Egymás után érkeznek az érdeklődők, Magyarországról is. /Flóra Gábor: Mi újság Csernáton tájmúzeumában? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

A romániai művelődési lapok vezetői nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz, Nicolae Vacaroiu miniszterelnökhöz és Mihai Golu művelődési miniszterhez, tiltakozva amiatt, hogy a minisztérium nem támogatja a minisztérium által kiadott folyóiratokat. Az aláírók között van a román lapok mellett a három támogatott magyar lap képviselője is, Gálfalvi Zsolt, A Hét hetilap, Szabó Zsolt, a Művelődés és Kántor Lajos, a Korunk folyóirat főszerkesztője. /A romániai művelődési lapok vezetőinek nyílt levele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

A megyei tanács nem határozhat tanügyi, egészségügyi, pénzügyi kérdésekben, ez mind a megyékben levő huszonvalahány intézmény igazgatóságához tartozik, amelyek a minisztériumok kirendeltségei és a prefetushoz tartoznak. Helyi autonómiáról tehát nehéz beszélni. Az erős központosítás megmaradt, ismertette a helyzetet Sántha Vilmos, a Hargita Megyei Tanács elnöke. /B. Kovács András: Üres üzlet szép kirakata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

Szatmárnémetiben már megjelentek a két-, sőt háromnyelvű cégtáblák, feliratok. A főtér sarkában kétnyelvű tábla hirdette: magánorvosi rendelő. Ismeretlenek leverték. Most fémből készült az új kétnyelvű tábla, hogy nehezebb legyen széttörni. A román orvos is kitette a kétnyelvű táblát. /Sike Lajos: Csak azért is két nyelven! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

A tiltott fegyvertartás miatt letartóztatott nyolc személyt a törvényes fogvatartás, hatvan nap leteltével szabadon engedték. Ügyüket visszatették a polgári ügyészséghez, mert a parlament megváltoztatta a tiltott fegyvertartásra vonatkozó paragrafust. Összesen tizennyolc gyanúsított várja a további tárgyalásokat. Orza Gyula, az egyik szabadlábra helyezett gyanúsított elmondta, hogy az első három napon nem adtak neki enni, nem bántották, de éjszakai kihallgatáson megbilincselten az ajtóhoz kötözve kellett állnia. /B. Kovács András: Kár lenne most bakot lőni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ A gyanúsítottak Málnásfalu és Bükszád lakosai.

Erdély vegyes lakosságú vidékein egyes helyeken a Romániai Magyar Szón kívül más magyar lapokra nem fogadnak el megrendelést. Ez történt például az Arad megyei Borossebesen. /Gál Éva Emese: Jog az olvasáshoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

Misu Negritoiu reformügyi államtitkár hazatért budapesti látogatásáról. Elmondta, hogy Budapesten megkezdte azt a tárgyalássorozatot, amelyez Románia kezdeményezett a hasonló státusú, vagyis az Európai Közösség majdani teljes jogú tagállamaival. Szabó tamás priatizációért felelős miniszter a privatizáció terén közös bizottság felállítására tett javaslatot Negritoiunak. /Magyar ajánlat Bukarestnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Brüsszelben parafálták Románia és az Európai Közösség közötti ideiglenes egyezmény járulékos jegyzőkönyvét. A jegyzőkönyvnek megfelelően javul a Romániából származó ipari és mezőgazdasági termékek importrendszere az Európai Közösség piacain. /Parafálás Brüsszelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Az Európa Parlament küldöttsége háromnapos látogatásra /júl. 19-21./ érkezett Bukarestbe. Zsúfolt programjuk volt, tájékoztatott Borbély László, aki RMDSZ-t képviselte a megbeszéléseken. Nem jutott idő a részletes tárgyalásra, de az RMDSZ helyzetfelmérő dokumentumát átadta, ugyanígy azon kérdések listáját is, amelyek az ET-tagság elnyeréséig megoldhatók. A küldöttség tagjai fogékonyak voltak a kisebbségi kérdés iránt, vezetőjük, Alexander Langer a dél-tiroliakat képviseli az Európa Parlamentben. /Gyarmath János: Versenyfutás az idővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./ Alexander Langer 21-én találkozott Nicolae Vacaroiu miniszterelnökkel is, aki a piacgazdaságra való áttérésről, a privatizációról beszélt és arról, hogy Románia nehezen jut külföldi pénzforráshoz. /Vacaroiu kormányfő az Európa Parlament küldöttségével találkozott. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

Kolozsváron tanácskoztak a magyar nyelvű oktatásról a magyar egyetemi oktatók és az RMDSZ-küldöttek a főiskolai és egyetemi oktatók fórumán. Három vitaindító hangzott el /Balázs Sándor: A Bolyai Társaság elképzelése a magyar nyelvű egyetemről, Magyari Nándor László: Tájékoztató a Civitas Alapítvány távoktatási programjáról, Beder Tibor: A székelyföldi főiskola tervezetének bemutatása/. A megjelentek megállapították, hogy a központi célkitűzés az önálló, teljes struktúrájú Bolyai Egyetem létrehozása, amely kihelyezett karokkal működhet. E cél érdekében kérni kell a nemzetközi szervezetek és az anyaország támogatását. Az önálló egyetem mellett létre kell hozni az önálló magyar nyelvű főiskolai hálózatot is Székelyföldön és a Partiumban. Cs. Gyimasi Éva a magyar nyelvű oktatás minőségének emeléséről tartott előadást. A tanácskozáson elfogadták a magyar diákok számbavételének javaslatát. Az RMDSZ az oktatáspolitikai elképzelés képviselője, míg a szakmai jellegű problémák megoldását a pedagógusszervezetek vállalják. Rendszeresíteni kell a kölcsönös konzultációt. Szükség van egy szűkebb szakmai tanács megalakítására. Beder Tibor főtanfelügyelő elmondta, hogy Székelyföldre éves átlagban 20 új végzős tanár érkezik és 10 megy nyugdíjba. Jelenleg 860 tanárt érettségizett helyettesít és a tanári kar kiöregedett. Szükség van tehát főiskolai hálózat kiépítésére. A külföldi képzést nem tartja célravezetőnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./ Markó Béla RMDSZ-elnök megállapította, hogy a különböző oktatási szervezetek, a felsőoktatás tanárai és az RMDSZ politikai vezetősége között még mindig nincs állandó jellegű konzultáció. Van már eredmény, a nagyváradi Sulyok István Főiskola. Egyházi kezdeményezés van Marosvásárhelyen. /Csomafáy Ferenc: A tudományban nincs többség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

"Dr. Octavian Buracu ismét hangsúlyozta, hogy országa nem jogállam, ahol Calin Nemes tiltakozásul öngyilkos lett, mert nem tárják fel, mi történt 1989 decemberében, az akkori gyilkosokat, akik agyonlőttek több mint ezer román, magyar és német fiatalt. Ehelyett "néhány ártatlan magyar fiatalembert igazságtalanul meghurcoltak, hosszú évekre börtönbe vetettek". A kolozsvári Mesagerul Transilvan "szennyes" lap néhány nappal a temetés után szidalmazza a román forradalom kolozsvári hősét, Calin Nemest, azt állítva, hogy ő a vétkes abban, hogy 1989 decemberében Kolozsváron vér folyt. Ez a lap, amely fölvállalta a Vatra Romaneasca képviseletét, most "újra gyűlölettől átitatott támadást intéz a magyar etnikum és azok ellen, akik megpróbálják védelmükbe venni a kisebbségek jogait. Azokat a jogokat, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi egyezmények szentesítenek!" / Dr. Octavian Buracu: J?acusse! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./"

Kolozsváron a kétes eredetű önsegélyező szervezet, a Caritas /az egyházak tiltakoznak névhasználata miatt/ hatalmas tömegeket vonz: a befizetett összeg nyolcszorosát fizeti vissza három hónap után. Az emberek tódulnak, egyre többen jönnek, befizetnek különböző összegeket. Nem tudják, kik állnak mögötte, honnan van a pénz. Funart népszerűsíti ez a vállalkozás, uszító lapja, a Mesagerul Transilvan közli a következő alkalommal esedékes kifizetések listáját. Az ország minden részéből érkeznek emberek, hogy befizessék a pénzt. A Caritas jövedelméből befizettek nagy összegeket a polgármesteri hivatalnak és az ortodox egyháznak. /Miklós László: A Caritas-jelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége júl. 19-én Csíkszeredán tartotta meg soros ülését. Határozatot fogadtak el az RMDSZ új kolozsvári székházának létrehozása ügyében. Találkoztak a székelyföldi területi szervezetek képviselőivel, foglakoztak a csíkszeredai polgármesteri választásra való felkészüléssel. Az Ügyvezető Elnökség többes jelölést ajánlott, a jelölteknek RMDSZ Fórum keretében kellene bemutatkozniuk. /Állásfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

Az új tanévben a Babes-Bolyai Egyetemen 300 hely lesz magyar nyelvű oktatásra, kimondottan pedagógiai szakokra korlátozódik. A megoszlása: matematika 50, informatika 20, kémia-fizika 30, fizika 35, matematika-fizika 20, biológia 20, biológia-kémia 10, földrajz 20, történelem 20, filozófia 20, lélektan 15, defektológia 15, szociológia 15, pedagógia-magyar 10. Ezekre a helyekre /kivéve a románul tanított történelmet/ magyarul lehet felvételizni és a tanítás nyelve is magyar lesz. /300 magyar hely! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./