Nem sürgős a MOGYE, ha magyar a felperes
Szeptember 28-ra halasztotta hétfőn a Maros Megyei Törvényszék annak a keresetnek az érdemi tárgyalását, amely vitatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) chartájának érvényességét. A pert 2011 őszén a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) indította a MOGYE ellen. Az egyesület megkérdőjelezte az intézmény felépítését és működését leíró charta érvényességét, mert úgy vélte, az nem felel meg a 2011-ben elfogadott oktatási törvény előírásainak. Kincses Előd, az egyesület ügyvédje az MTI-nek elmondta, ha az egyetemi charta érvénytelen, az annak alapján megtartott választások sem lehetnek érvényesek. – Törvény szerint a közigazgatási ügyeket sürgősséggel kell tárgyalni, de lám, Marosvásárhelyen így néz ki a sürgősség: a 2011. novemberi keresetet talán 2012 szeptemberében kezdik érdemben tárgyalni – mondta Kincses. Szabadság (Kolozsvár)

Aláírásgyűjtés a magyar egyetemi helyekért
Hátrányosan érinti az orvosi vagy gyógyszerészi pályára készülő magyar fiatalokat a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetőségének az a határozata, hogy a tandíjköteles helyeket nem paritásos alapon, hanem a bejutási eredmények szerint osztották el a két tagozat között - állítja a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE).
Korábban, a helyek leosztásakor az egyetem magyar oktatói is jelezték: nem hagyják ennyiben a tagozatok közötti aránytalan megoszlást.
Az RMOGYKE az egyetemre felvételt nem nyert magyar diákok aláírásait gyűjti. A három petíciójuk közül egyiket Leonard Azamfireinek, az egyetem rektorának, a másikat Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek, a harmadikat pedig Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének címezték.
A petícióban szerint a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. Annak ellenére, hogy a rendszer korábban a román tagozatnak kedvezett, hiszen a román fiatalok alacsonyabb osztályzattal jutottak be, "senkinek nem volt hozzáfűznivalója".
A beadvány fogalmazói azt kifogásolják, hogy amikor a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzattal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos rendszert, és immár a felvételi vizsgán elért eredményeket tekintették mérvadónak.
Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára az MTI-nek elmondta: az eredmények szerinti rangsorolás oda vezetett, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc fizetéses helyre kizárólag román diákokat vettek fel, csak a gyógyszerészeti karon szerepel két sikeres magyar felvételiző is a tandíjköteles helyeken.
Hozzátette:nem tartja kizártnak, hogy a magyar diákok gyengébb eredményei is az egyetemen kialakult román-magyar konfliktushelyzettel állnak összefüggésben. A korábbi években ugyanis rendre a magyar vizsgaeredmények voltak jobbak.
Ádám Valérián szerint a döntés következtében a magyar diákok már tavaly kiszorultak volna a tandíjköteles helyekről, ám az akkor kormányon levő RMDSZ-nek sikerült elérnie, hogy az orvosi karon a beiskolázási tervben szereplő nyolcvan tandíjköteles helyet további negyven - a magyar diákoknak elkülönített - hellyel egészítsék ki.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Krónika napilapnak elmondta, a szövetség megkereste már ez ügyben Ecaterina Andronescu oktatásügyi minisztert.
"A miniszterasszony máris megígérte, hogy őszre húsz tandíjköteles helyet biztosít a kérvényező magyar fiataloknak. Remélhetőleg az ígéretet papírra vetett miniszteri döntés követi" - idézte a Krónika Kelemen Hunort.
Kitekinto.hu

MOGYE: tiltakozó levelet küldenek Bukarestbe a szülők és a diákok
„A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be Ádám Valérián, az RMOGYKE titkára. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A vezetőség és a román kollégák számára évekkel ezelőtt még a lehető legtermészetesebbnek tűnt, hogy a fizetéses helyeket akkor is ötven-ötven százalékos arányban kell elosztani a magyar és román diákok között, ha az utóbbiak lényegesen gyengébben teljesítenek a felvételin. Amióta változott a helyzet, és a román jelentkezők érnek el jobb eredményeket, a vezetők teljesen megfeledkeztek a fele-fele arány elvéről, és azt mondják, a vizsgán elért jegy számít” – háborog a MOGYE vezetősége által alkalmazott igazságtalanság miatt Brassai Attila professzor.
Mint megírtuk, nem vesznek fel magyar diákokat a tandíjköteles helyekre a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE). A jelenlegi állás szerint a magát multikulturálisnak tartó egyetemen az ősztől szinte kétszer annyi román diák kezdheti el a tanulmányait, mint magyar.
A tavaly az RMDSZ közbelépésére az oktatási minisztérium még megtoldotta negyvennel a fizetéses helyek számát, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) elnöke azonban az idén már nem hisz egy hasonló megoldás kivitelezhetőségében. Szerinte egyetlenegy megoldás a vonal alatt maradt, de bejutó jegyet szerző diákok és szüleik bukaresti tiltakozása lenne.
Ugyanezt javasolja Ádám Valérián is, a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára is. Az egyetem egykori diákja már találkozott is a szülőkkel és a felvételizőkkel, akikkel a rektor elé álltak.
Leonard Azamfirei azt ígérte, megpróbál megoldást találni, azonban arra kérte az érintetteket, ne gerjesszenek botrányt. „A rektor tudtunkra adta, hogy amennyiben elégedetlenségünknek adunk hangot, és cirkuszolni próbálunk, a szenátus biztos elveti a pluszhelyek megítélését” – számolt be a találkozóról Ádám Valérián. Megítélésében a rektori utasítás ellenére sem szabad szó nélkül hagyni a magyar tagozatot ért újabb pofoncsapást.
„A hétvégéig levelet juttatunk el Azamfirei rektor úrnak, az RMDSZ, illetve a tanügyminisztérium vezetőinek. Ha törvény nem is, de a multikulturalitás elve arra kötelezné a MOGYE-t, hogy fele-fele arányban ossza el mind az államilag támogatott, mind a fizetésköteles helyeket” – vélekedett Ádám.
Szerinte a fizetéses rendszer ösztönzően hat minden egyes diákra, arra is, aki ingyenes helyre jutott be. „Ha nem lennének a fizetéses helyek, és nem lehetne ösztöndíjas helyről fizetésesre visszaesni, a diákság elkényelmesedne. Így egy egészséges versenyhelyzet alakul ki. Másrészt a fizetéses helyek eltűnésével szűkül a magyar nyelvű oktatás, kevesebb tanárra lesz szükség, ha meg kevesebb a tanár, nehezen lehet majd az oktatás fejlesztéséről beszélni” – vázolta az ördögi kört az RMOGYKE titkára.
Lapunknak nem sikerült elérnie sem a magyar tagozat választott vezetőjét, sem a román többségű szenátus által kijelöltet. Egy, neve elhallgatását kérő tanár azonban elmondta, hogy a magyar diák azért nem jó az egyetem vezetőségének, mert az is csak ugyanannyit fizetne, mint a román társa. „A magyar diák csak az államilag támogatott helyen szimpatikus, mert ott másfélszeres a fejkvótája. Magyarán: másfélszer annyi pénzt kap az egyetem egy magyar diák után, mint amennyi jár a román után. Ez a pénz meg befolyik a közösbe, onnan meg sejthető, miként osztják szét” – magyarázta lapunknak a MOGYE egyik professzora.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

MOGYE: magyar fizetéses helyeket ígér az oktatási miniszter
A 2011/1-es számú tanügyi törvény újbóli megszegésére hívja fel a figyelmet a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE). A szakmai szervezet álláspontja szerint azáltal, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége nem hajlandó megosztani a fizetéses helyeket a sikeresen felvételiző, de államilag támogatott hely nélkül maradt román és magyar diákok között, újabb törvénytelenséget követ el.
„Az előző évek során a paritás elve alapján történt a tandíjköteles helyek elosztása, mindannak ellenére, hogy a román tagozatra kisebb átlaggal jutottak be, senkinek nem volt hozzáfűznivalója. Most, hogy a helyzet ideiglenesen változott, a román jelentkezők nagy létszáma miatt már nem érvényesítik a paritás elveit” – áll az RMOGYKE által megfogalmazott tiltakozó levélben, amelyet a peches diákok és azok szülei írnak alá.
A kimaradottak – akik az egyetem vezetőségéhez fordulnak, de ugyanakkor Kelemen Hunor RMDSZ-elnök segítségét is kérik – még reménykednek a helyzet utolsó pillanat utáni korrigálásában. Mint arról beszámoltunk, a tavaly éppen az RMDSZ politikusainak köszönhetően sikerült növelni a fizetéses helyek számát. „Figyelembe véve, hogy a tavalyi döntéseket egy objektív elemzés előzte meg, kérjük, hogy ez alkalommal is hasonló módon kezeljék a helyzetet, és kezdeményezzék hivatalosan is, hogy paritásos módon egészítsék ki a magyar tandíjköteles helyek számát a MOGYE-n. Abban az esetben, ha a magyar tagozat nem kap tandíjköteles helyeket, fennáll a veszélye annak, hogy a versenyszellem, amelyet az államilag támogatott helyek megtartása érdekében folyik, megszűnjön” – szögezik le közleményükben az aláírók.
Állásfoglalásában az intézmény új rektora, Leonard Azamfirei azonban nyomatékosítani kívánta, hogy szerinte nem a nemzetiség alapján kell osztogatni egy orvosi egyetemen a helyeket, hanem kizárólag a szakmaiságot kell figyelembe venni. Az RMOGYKE szerint a kérés elutasítása vagy egyáltalán közömbösen való kezelése újabb bizonyítéka a multikulturalitás megtagadásának. Azzal a szenátusi határozattal, amelynek értelmében az egyetem nem osztja meg a tandíjköteles helyeket, a MOGYE vezetősége továbbra is a kétharmados román többség visszaállítását próbálja elérni.
Az egyetem merev elutasító álláspontját igazolja az a magatartás is, ahogyan a napokban a titkárságon fogadták a fizetéses helyek számának megemelését kérvényező magyar diákokat és szüleiket. „Nagyon furán néztek ránk, eleinte nem is akarták a kérvényünket elfogadni, mondván, hogy már nem lehet tandíjköteles helyekre iratkozni. Aztán mégiscsak iktatták” – számolt be lapunknak a szovátai Béres Krisztina.
Ennek ellenére az RMOGYKE titkára, Ádám Valérián arra biztatja az érintett diákokat és szülőket, hogy vegyék fel velük a kapcsolatot a 0742-152767-es telefonszámon vagy az adam.valerian@mail.com e-mail címen. Eddig sepsiszentgyörgyi, kézdivásárhelyi, marosvécsi és szovátai diákok írták alá a beadványt, amelyet az egyesület vezetősége a hétvégén szeretne eljuttatni az illetékesekhez. „A lényeg az, hogy minél többen éljenek jogaikkal, és kérvényezzék azt, ami nekik jár” – nyilatkozta Ádám Valérián.
Közben az RMDSZ vezetősége is lépett, ígéretet kapva a helyek számának megemelésére Ecaterina Andronescu oktatási tárcavezetőtől. „A miniszter asszony nyitottnak mutatkozott, és máris megígérte, hogy őszre húsz tandíjköteles helyet biztosít a kérvényező magyar fiataloknak. Remélhetőleg az ígéretet papírra vetett miniszteri döntés követi” – mondta el lapunknak Kelemen Hunor szövetségi elnök. Arra a felvetésünkre, hogy a tavaly negyven helyet biztosítottak ugyanígy „soron kívül”, a román diákoknak pedig nyolcvan jutott, az RMDSZ elnöke azt mondta, hogy ellenzékből egyelőre ennyit tudtak elérni.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Naponta tüntetnek a MOGYE-ért Bukarestben
Az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt szerveznek tüntetést szerdától azok a diákok és szüleik, akik nem iratkozhattak be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) fizetéses helyeire.
Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnökének tájékoztatása szerint a megmozdulásra szeptember 29-ig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Mint ismeretes, a korábbi ígérgetések ellenére a MOGYE szenátusa múlt héten elutasította a magyar fizetéses helyek bővítését.
Krónika (Kolozsvár)

Utcai demonstráció Bukarestben a MOGYE ügyében
A marosvásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozatának kálváriája közel másfél éve tart. Az egyetem román többségű szenátusa folyamatosan megakadályozza a magyar főtanszékek megalakítását, és döntéseivel igyekszik elsorvasztani a magyar nyelvű orvosképzést, csökkenteni a magyar egyetemi hallgatók számát.
A tavalyi és az idei egyetemi felvételi vizsgákon (az előző évek gyakorlatával ellentétben) már nem különítették el a tandíjas helyeket a magyar és román felvételizők között, így csak román diákok jutottak be ezekre a helyekre, mert nekik jobb volt a vizsgaeredményük.
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerész Képzésért Egyesület augusztus elején tiltakozó akciót indított, amelyet a magyar felvételizők és szüleik is támogattak aláírásukkal. Azt kérték az egyetem vezetőségétől, hogy engedélyezzen tandíjas helyeket külön a magyar felvételizők számára.
Az egyetemi tanév rövidesen megkezdődik, de az ügy azóta sem rendeződött. Az egyesület most újabb tiltakozást indít, ezúttal Bukarestben. Mától utcai demonstrációt tartanak az oktatási minisztérium előtt.
Ádám Valerián, a magyar orvosképzésért egyesület ügyvezetője mondta el a részleteket László Edit mikrofonja előtt.
Kossuth Rádió
Erdély.ma

Nem elég a MOGYE-nek a 20 hely, elkezdik a tüntetést Bukarestben
A szaktárca döntése ellenére ma a diákokkal és a szülőkkel közösen megkezdik a tüntetést az oktatási minisztérium bukaresti székháza előtt – nyilatkozta a Krónika megkeresésére Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) elnöke.
„Tavaly a 80 román fizetéses hely mellett 40-et biztosítottak a magyar diákok számára, így a szaktárca mostani döntése elfogadhatatlan. Egyszerűen kiszúrták a szemünket a 20 pluszhellyel, ezek ráadásul csak az általános orvosi karra érvényesek, a fogorvosi karon nem történt bővítés” – magyarázta Ádám Valérián. Hangsúlyozta, az általános orvosi karon 40, míg a fogorvosin 15 helyet kérnek a szaktárcától a magyar diákok számára. Mint ismeretes, a tiltakozó megmozdulásra mától szeptember 29-éig munkanapokon 8 és 16 óra között kerül sor.
Az RMDSZ tegnap számolt be arról, hogy a tárgyalások eredményeként a magyar orvosi karra felvételizők számára a korábban megszabott kereten felül húsz tandíjköteles helyet biztosított a tárca, és ezt írásban közölte a marosvásárhelyi egyetem vezetőségével.
Amint a RMOGYKE által augusztus elején megfogalmazott, tanárok, diákok és szülők által aláírt petícióból kiderült, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. A magyar tagozat képviselői elfogadták a paritásos elvet, noha az éveken keresztül a román tagozatnak kedvezett, hiszen a románul felvételizők alacsonyabb osztályzatokat értek el a felvételi vizsgán. Amikor azonban a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzatokkal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos elvet, és immár a vizsgaeredmények alapján osztották el a helyeket a román és a magyar tagozat között.
A vizsgaeredmények szerinti elosztás azt eredményezte, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc tandíjköteles helyre a 2012–2013-as tanévre kizárólag román diákokat vettek fel. A minisztériumi határozat az orvosi szakon biztosítja a lehetőséget, hogy a 80 román diák mellett húsz magyar diák is tanulhasson tandíjfizetés ellenében. A 2011–2012-es tanévben az RMDSZ közbenjárására 40 tandíjköteles magyar hellyel egészítette ki a minisztérium az egyetem beiskolázási keretét.
Kőrössy Andrea
Krónika (Kolozsvár)

Húsz tandíjköteles hely a magyaroknak a MOGYE-n
Húsz magyar tandíjköteles hellyel egészítette ki az oktatási tárca a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) beiskolázási keretét – közölte az RMDSZ. Az RMDSZ tegnapi tájékoztatása szerint a szövetség vezetői több ízben tárgyaltak az elmúlt hetekben Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszterrel arról, hogy a tárca egészítse ki a magyar tagozat számára elkülönített beiskolázási keretet. E tárgyalások eredményeként a miniszter hétfőn tájékoztatta Markó Béla szenátort arról, hogy a magyar orvosi karra felvételizők számára a korábban megszabott kereten felül húsz tandíjköteles helyet biztosított a tárca, és ezt írásban közölte a marosvásárhelyi egyetem vezetőségével.
Agusztus elején a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) fogalmazott meg egy petíciót, amelyben a tandíjköteles helyeknek a magyarok számára kedvezőtlen elosztását sérelmezte. A petíció szövegét az egyetem rektorának, az oktatási miniszternek és az RMDSZ elnökének is eljuttatták.
Amint a petícióban állt, a korábbi években a tandíjköteles helyeket is paritásos alapon osztották el a román és a magyar felvételizők között. A magyar tagozat képviselői elfogadták a paritásos elvet, noha az éveken keresztül a román tagozatnak kedvezett, hiszen a románul felvételizők alacsonyabb osztályzatokat értek el a felvételi vizsgán. Amikor azonban a magyar felvételizők jutottak volna be alacsonyabb osztályzatokkal a tandíjköteles helyekre, az egyetem román vezetői felrúgták a paritásos elvet, és immár a vizsgaeredmények alapján osztották el a helyeket a román és a magyar tagozat között.
A vizsgaeredmények szerinti elosztás azt eredményezte, hogy az orvosi szakon elkülönített nyolcvan és a fogorvosi szakon elkülönített harminc tandíjköteles helyre a 2012–2013-as tanévre kizárólag román diákokat vettek fel. A minisztériumi határozat az orvosi szakon biztosítja a lehetőséget, hogy a nyolcvan román diák mellett húsz magyar diák is tanulhasson tandíjfizetés ellenében. A 2011–2012-es tanévben az RMDSZ közbenjárására negyven tandíjköteles magyar hellyel egészítette ki a minisztérium az egyetem beiskolázási keretét.
Szabadság (Kolozsvár)

Andronescu: az RMDSZ csak tíz helyet kért a MOGYÉ-n
Az RMDSZ-t teszi felelőssé Ecaterina Andronescu tanügyminiszter és Ioan Groza a tárca főigazgatója azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen idén csak húsz fizetéses helyet biztosít a minisztérium az ösztöndíjas helyekről lemaradt magyar felvételizőknek.
Ennyit kért az RMDSZ – állítja a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület vezetője, Ádám Valérián.
Király András államtitkár szerint a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok vagy a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa.
Erdély.ma

Az oktatási miniszter a MOGYE-helyekről: „Ennyit kért az RMDSZ”
Az RMDSZ-t teszi felelősé Ecaterina Andronescu oktatásügyi tárcavezető és Ioan Groza minisztériumi főigazgató azért, mert a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) az idén csak húsz fizetéses helyet biztosít a minisztérium az ösztöndíjas helyekről lemaradt magyar felvételizők számára. „Ennyit kért az RMDSZ” – hárította el a felelősséget a két tisztségviselő, állítja Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára. Király András államtitkár szerint azonban a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok vagy a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa. Azért sem a minisztérium okolható, hogy a magyar diákok felvételi eredményei gyengébbek a román jelentkezők átlagánál.
Az oktatási minisztérium előtt tüntetnek a magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészeti képzést felkaroló egyesület vezetői
A román nemzetiségű diákokkal szembeni diszkriminatív döntés miatt a civil szervezet képviselőjét, aki többedmagával napok óta Bukarestben, a minisztérium épülete ellen tüntet, a miniszter fogadta. „Ecaterina Andronescu a támogatásáról biztosított és kérte a tüntetés abbahagyását, hangsúlyozván, hogy a szaktárca teljesítette az RMDSZ, a fizetéses helyekre vonatkozó kérését. Előttünk hívta fel Király András államtitkár urat és kihangosította a telefont. A rövid beszélgetésből kiderült, hogy a szövetség politikusai valóban csak húsz fizetéses helyet kértek a magyar diákok számára és nem annyit, amennyit a RMOGYKE, a szülők és a diákok javasoltunk Kelemen Hunor elnöknek, az egyetem vezetőinek és a minisztériumnak” – nyilatkozta a Krónikának Ádám Valérián.
Amint korábban beszámoltunk róla, az orvosi és gyógyszerészeti képzést felkaroló egyesület vezetői, a vonal alatt maradt diákokkal és szüleikkel egyetemben az RMDSZ szövetségi elnökéhez fordultak segítségért. Az érintettek negyven fizetéses helyet igényeltek az általános orvosi karon (akárcsak 2011-ben, amikor szintén bukaresti beavatkozásra volt szükség a helyek bővítésére), valamint további tizenöt helyet a fogorvosin.
„Ha a tavaly a magyarság negyven helyet kapott és az idén húszat, akkor a matematikai logika szerint jövőben már egy sem jut. Éppen ezért nem csak az államilag támogatott helyek, hanem a fizetéses helyek számát is szabályozni kellene” – vélekedett a RMOGYKE titkára, aki szerint ha ebben az ügyben a minisztérium nem lép, az egyetem román többségű szenátusától nem várható megoldás.
„A miniszter asszony elmondta, hogy így is nagyon nehezen tudta rávenni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére. Ecaterina Andronescu azt is elárulta, hogy a minisztérium azon dolgozik, hogy a magyar oktatás helyzete már valahogy rendeződjön a MOGYE-n” – számolt be a találkozóról Ádám. Hozzátette: a tárcavezető és munkatársai az utcai tiltakozó akció abbahagyására kérték, mondván, hogy az esernyős tüntetésükkel a román nacionalisták malmára hajtják a vizet.
„Valóban nagyon nehezen lehetett meggyőzni az egyetem vezetőségét, hogy szavazza meg azt a húsz helyet a magyar tagozatnak” – ismerte el lapunknak Király András államtitkár, hozzátéve, hogy a RMOGYKE-vezető többi állítása viszont már nem felel meg a valóságnak. Az RMDSZ tisztségviselője szerint, ha Ádám Valérián és azok, akik felbiztatták, hogy Bukarestben tüntessen, jobban ismernék a törvényt, akkor tudnák, hogy a fizetéses helyek számát nem a politikai pártok, de még csak nem is a szaktárca határozza meg, hanem az egyetemek szenátusa. Azért meg végkép nem a minisztérium okolható, hogy az utóbbi két évben a magyar diákok felvételin elért eredménye lényegesen gyengébb a román jelentkezők átlagánál.
„Egy kerek órán át próbáltam magyarázni a három tüntetőnek a helyzetet. Úgy tűnt, a szülő és a diák megértette, a tiltakozás kezdeményezője nem. Holott itt törvények betartásáról van szó” – nyomatékosította a Krónikának Király. Felvetésünkre, hogy a törvény leple alatt a magyarellenes döntéseiről elhíresült MOGYE-szenátus jövőtől akár végérvényesen kiszoríthatná a fizetéses helyekről a magyar fiatalokat, az RMDSZ-es államtitkár abbéli reményét fejtette ki, miszerint a nemsokára elkezdődő tanév alatt mindenki átértékeli viszonyát a törvényhez és a magyar struktúrák létrehozásához.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

A MOGYE magyar tanárait fogadta az oktatási miniszter
Informális találkozón fogadta Ecaterina Andronescu román oktatási miniszter a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának küldöttségét, hogy első kézből tájékozódjék a magyar orvosképzéssel kapcsolatos elégedetlenségről – közölte az MTI-vel Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője.
A kedden lezajlott megbeszélésen a – hivatalosan még meg sem szervezett – magyar tagozat három oktatója, Szabó Béla, Szilágyi Tibor és Lőrinczi Zoltán vett részt.
A mindkét fél által szorgalmazott találkozóra a felvételiző magyar diákok szüleinek múlt héten kezdődött, a bukaresti oktatási minisztérium előtt zajló, műtőruhás, esernyős demonstrációja közepette került sor. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) ügyvezetője és a hozzá felváltva csatlakozó szülők a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követelnek, miután idén a MOGYE magyar tagozatának nem különítettek el fizetéses helyeket. A demonstrálók fehér műtősruháikra és narancssárga esernyőikre írt követeléseikkel próbálják felhívni a MOGYE-re az oktatási tárca figyelmét.
Szabó Béla elmondta: a tüntetést a magyar fizetéses helyekért hirdették meg, az általa vezetett küldöttség azonban az oktatási törvény érvényesítésére, vagyis a magyar tagozat intézményen belüli szervezeti önállóságának biztosítására helyezte a hangsúlyt a miniszterrel folytatott megbeszélésen.
Rámutatott: az a húsz fizetéses hely, amelyet az RMDSZ kérésére utólag megkapott a magyar tagozat, valóban összhangban áll a magyar felvételizők arányával, de nem úgy, hogy közben a román tagozatot is újabb hússzal bővítik, hiszen az eredetileg meghirdetett 80 fizetéses helyre is románokat vettek fel. Szabó szerint az ilyen manőverekkel a magyar diáklétszám arányát szorítják vissza mesterségesen az eredetileg magyar intézményként alapított egyetemen.
Ecaterina Andronescu azt ígérte, hogy a jövő tanévtől kezdődően megoldják a magyar beiskolázási keret miatt felmerült panaszokat – közölte az MTI-vel a magyar tagozat vezetője.
Szabó Béla arról is beszámolt: elhozták az oktatási miniszternek a magyar tantestület által megszervezett választások jegyzőkönyveit.
A találkozón beszámoltak arról, hogy a MOGYE tanári közösségének 74 százalékos román többsége önhatalmúlag juttatott magyarokat is az intézmény vezetőségébe. A küldöttség közölte a miniszterrel, hogy az a hat, magyar tagozaton oktató kolléga, akiket a román többség – a magyar oktatók bojkottja közepette – megválasztott különböző tisztségekbe, nem képviseli a magyar tantestületet. A magyar oktatók megszervezték saját választásukat, megnevezték kari és szenátusi képviselőiket, de ezekről a román többség nem vesz tudomást.
„A miniszter asszony most is elmondta, hogy az egyetemi autonómia meggátolja őt abban, hogy beleszóljon az egyetem dolgaiba. Mi viszont kérjük a törvény betartását, a magyar főtanszékek, a magyar tagozat megalakítását. Elég lagymatag intézkedések vannak a törvényben arra, hogy mi történik, ha egy egyetem nem tartja be a törvényt. De még ezeket a szankciókat sem alkalmazták. Sem az előző kormány, sem a mostani" – mondta el az MTI-nek Szabó Béla, a MOGYE magyar tagozatának vezetője.
MTI,
Erdély.ma

Brassai Attila: a minisztérium tudna segíteni a MOGYE-helyek ügyében
Szinte semmilyen esélyt nem lát a magyar közösség igényeinek kielégítésére Brassai Attila, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemre (MOGYE) tanára, a magyar karok létrehozásának ügyében is aktív Bolyai Kezdeményező Bizottság elnöke. Közben aláírásgyűjtés indult a MOGYE magyar fizetéses helyeinek bővítéséért.
„Az eddig is magyarellenesen viselkedő szenátus semmiképpen nem fogja megszavazni, a minisztérium esetleg besegíthet” – fejtette ki a Krónika megkeresésére kedden Brassai. Kérdésünkre, hogy miért ennyire biztos a MOGYE-vezetők negatív hozzáállásában, Brassai csak annyit mondott, hogy az intézményben tanárként eltöltött eddigi tizenkilenc év alatt volt ideje kiismerni bizonyos kollégái nacionalista megnyilvánulásait.
A professzor ugyanakkor cáfolta Ecaterina Andronescu miniszter és Király András államtitkár korábbi kijelentését, miszerint az oktatási tárcának semmiféle beleszólása nem lehet a fizetéses helyek elosztási politikájába. „Ha a minisztériumnak nem lenne beleszólása, akkor a tavaly miként szabhatta meg kormányrendelettel, hogy negyven helyet adjanak a magyar diákoknak?” – kérdezett vissza Brassai Attila.
Eközben internetes aláírásgyűjtést kezdeményezett a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) annak érdekében, hogy a MOGYE-re felvételiző magyar diákoknak is ugyanannyi fizetéses hely jusson, mint román nemzetiségű társaiknak. A napok óta Bukarestben, a minisztérium épülete előtt tüntető Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára ugyanakkor arra szólította fel az RMDSZ-t, hogy ne fogadja el a megalázó húsz fizetéses helyet, amit – mint beszámoltunk – a szövetség politikusai és Ecaterina Andronescu tárcavezető közbenjárására sikerült kicsikarni az egyetem szenátusától.
„Az RMDSZ követelje a szaktárcától, hogy a MOGYE-n, mint multikulturális egyetemen, már az induló tanévben és hosszú távon is a fizetéses helyek 50 százalékát biztosítsák a magyar diákok számára” – nyilatkozta a civil szervezet titkára, aki szerint nem egyik vagy másik politikai pártnak kellene döntenie a helyek elosztásáról. Mint ismeretes, míg az elmúlt években az egyetem vezetősége egyenlő módon osztotta el a fizetéses helyeket, már a tavaly megpróbálta kirekeszteni a magyar diákokat. Akkor a még kormányon lévő RMDSZ-nek sikerült negyven helyet kicsikarnia az oktatási tárcán keresztül, az idén viszont ez a szám megfeleződött.
„Az RMDSZ közbenjárásával 20 fizetéses helyet biztosított a minisztérium a magyar fiatalok részére, miközben az egyetem szenátusa ugyanennyi hellyel bővítette a román tagozatot is. A magyar felvételizők és szülők a 20 helyet megalázóan kevésnek tartják, ezek elfogadását a magyarság egyenjogúságának feladásaként tekintik” – áll a RMOGYKE szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében. Az eredetileg meghirdetett 155 fizetéses helyre az egyetem vezetősége mindössze öt magyar diákot szándékozott felvenni. A magukat diszkriminálva érző magyar felvételizők és szüleik petícióban követelték az egyetem vezetőségétől, az oktatási minisztériumtól és az RMDSZ elnökétől a fizetéses helyek paritásos elosztását a MOGYE-n, de az október elején kezdődő tanévben beérték volna 55 hellyel is, amelyből negyvenre az általános orvosi karon, tizenötre a fogorvosi karon lett volna szükség. A RMOGYKE petícióját az egyesület weboldalán, valamint ezen a linken lehet aláírni.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár).

Adám Valerián, az RMOGYKE titkárának felhívása egy 220 napos tüntetésre
Felhívás a magyarsághoz!
Egyre több vád ér bennünket az RMDSZ-esek részéről, hogy értelmetlenül üldögélünk Bukarestben az Oktatási Minisztérium előtt, mivel a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem szenátusa autonómiával rendelkezik és nem köteles több fizetéses helyet biztosítani a magyarságnak. Arra kérnek, hogy köszönjük meg az RMDSZ-nek, hogy 20 helyet kiharcolt a magyar oktatásnak, elégedjünk meg ennyivel, és ne irigykedjünk, hogy a románok 155 helyet biztosítottak számukra (100-at az általános orvosi karon, 30-at a fogorvosi karon, 25-öt a gyógyszerészeti karon).
Király András államtitkár úr az egyetemi autonómiára hivatkozva lerázza a felelősségét a válláról, azt tanácsolva, hogy a magyar fiatalok tanuljanak jobban. Ha az államtitkár úr vette volna a fáradságot megtekinteni a román és a magyar felvételizők névsorát megértette volna, hogy a magyarok ugyanolyan jól teljesítettek a felvételin mint a román kollégáik, csakhogy a román felvételizők többen voltak, így az egyszerű matematika szerint is természetes dolog, hogy közülük többen vannak nagyobb eredményekkel.
Az államtitkár úr vádjaira reagálva a felvételizők jogosan mondhatják az RMDSZ-nek, hogy végre teljesítsenek ők is legalább olyan jól, mint a román kollégáik, ha nem akarnak a tartalékpadra kerülni. Tisztelt Magyarság!
Újra tanúi vagyunk, hogy a megválasztott képviselőink megpróbálnak rávezetni arra, hogy a sorsunknak része az állandó meghátrálás. Teszik most ezt éppen az egyetemi autonómiára hivatkozva. Az RMDSZ csak akkor lenne képes átérezni hibáit ha a busás bérének csak a felét kapná. Ez viszont soha nem fog megtörténni, mivel a románság figyel az őt hűségesen kiszolgálókra. Így együttérzésre egyelőre ne számítsunk!
Király András államtitkár úr megfogalmazta, hogy miért nem jár nekünk ugyanannyi fizetéses hely mint a románoknak, egy olyan egyetemen amely magyar egyetemként jött létre és a magyar professzorok tették híressé. Ha ez a két tény nem elég indok egy politikusnak a követelések folytatásához, akkor már rég nem a mi szolgálatunkban állnak.
Mivel az RMDSZ nem hajlandó semmit sem tenni a fizetéses helyek egyenlő elosztása ügyében, kérem a magyarságot, hogy írják alá az alábbi, az ügyben elindított online petíciót, és a hozzászólások cellájában írják meg a véleményüket, tanácsaikat, hogyan tudnánk hatékonyabban küzdeni a jogainkért.
http://www.petitieonline.com/osszefogas_a_fizeteses_helyek_megszerzese_celjabol_a_mogye_ugyben
Amennyiben szeptember 28-ig nem a teljesítik a követeléseinket, én, mint Ádám Valérián, vállalom, hogy megszervezem az Oktatási Minisztérium előtti esernyős tüntetést a következő felvételi vizsgákig, azaz 2013. júliusig, de ehhez a magyarság széleskörű támogatása is kell, mivel nem olcsó csatározásról van szó. A támogatások kezelését a MOGYE magyar oktatóira bíznám, és átláthatóvá tenném, hisz egy az emberi jogokért szervezett tüntetést támogatni nem számít bűncselekménynek. Elmondhatom, hogy csak egy hete tüntetünk a minisztérium előtt, és máris érezzük a feszültséget. Ha kitartunk egy évig, nem lesz kőnyű dolguk a minisztérium vezetőinek az orruk előtt állandóan elviselni, miközben a média szeme előtt leszünk. A tüntetés a MOGYE-én folyó magyar nemzet diszkriminációja ellen lenne megszervezve.
Kiszámolva a tüntetés költségeit: 220 napon át 3 személy részére kellene szállást és ellátást biztosítani Bukarestben. Ha a tüntetést népszerűvé tennénk, a jelentkezőknek is büszkeség lenne a részvétel. Ha más optimista ötletek is vannak a MOGYE rendezésére örömmel csatlakozom a megvalósitásához. Ádám Valérián
00-40-742152767
Erdély.ma.

Nem hajlandó több helyet biztosítani a MOGYE rektora a magyar diákoknak
Határozottan elutasítja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektora azt a kérést, hogy a magyar diákoknak újabb húsz helyet biztosítsanak. Mint ismeretes, az egyetem vezetősége, a felvételin elért eredményekre hivatkozva, az idén szinte kizárólag román diákokat vett fel a fizetéses helyekre, holott néhány évvel ezelőtt, amikor a magyar fiatalok értek el jobb jegyeket, az egyetem szenátusa, a testvériség elvére hivatkozva, fele-fele arányban osztotta el a helyeket. Az egyetem vezetése a 2012/13-as tanévre eredetileg csupán öt magyar diákot vett fel a 155 meghirdetett fizetéses helyre.
Leonard Azamfirei nem hajlandó újabb helyeket biztosítani a magyar diákoknak
„Szóba sem jöhet a pótlás pótlása!” – jelentette ki csütörtökön a Krónikának Leonard Azamfirei, a MOGYE rektora, aki végképp elzárkózott attól a gondolattól, hogy az általános orvosi karra felvételiző magyar diákoknak további húsz fizetéses helyet biztosítson az intézmény.
A múlt héten, az RMDSZ közbenjárására, Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszternek sikerült meggyőznie az egyetem vezetőségét, hogy az államilag támogatott helyeket a magyar diákok számára is pótolja fel húsz fizetéses hellyel. A MOGYE szenátusa ezt megtette, ugyanakkor további húsz hellyel toldotta meg a román felvételizőknek járó helyek számát.
„A felvételi lezárult, a kérdést a minisztérium kéréseinek megfelelően megoldottuk, most a tanévkezdés foglalkoztat minket” – magyarázkodott Azamfirei, aki hozzátette: álláspontját a tárcavezető is osztja. A rektor, aki szerdán Bukarestben Ecaterina Andronescu miniszterrel tárgyalt, továbbá elmondta, hogy nagyon reméli, hogy az egyetemen lecsillapodnak a kedélyek és mindenki a még hiányzó akkreditálások megszerzése érdekében fog munkálkodni. Az év elején érvényes charta hiányában megválasztott rektor ugyanakkor kifejtette: szeretné, ha a MOGYE vezető testületei minél előbb kiegészülnének a magyar oktatók képviselőivel.
A RMOGYKE 220 napos tüntetést tervez
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) nem hajlandó elfogadni az egyetem álláspontját és titkára, Ádám Valérián révén a továbbiakban is folytatja a több mint egy hete elkezdett bukaresti tiltakozó akcióját. „Amennyiben a MOGYE vezetői szeptember 28-ig nem teljesítik a követeléseiket, 2013 júliusáig, vagyis a következő felvételi vizsgákig folytatjuk az oktatási minisztérium épülete előtti esernyős tüntetésünket” – jelentette be lapunknak Ádám Valérián, a RMOGYKE titkára. Mint ismeretes, a civil szervezet további húsz fizetéses helyet igényelt a magyar felvételizők számára az általános orvosi karra és tizenötöt a fogorvosira. A marosvásárhelyi székhelyű egyesület titkára elmondta: egyre több jelzés érkezik hozzájuk az RMDSZ részéről, hogy értelmetlenül üldögélnek Bukarestben a Berthelot tábornok utcai épület előtt, mivel a MOGYE szenátusa autonómiával rendelkezik és nem köteles több fizetéses helyet biztosítani a magyarságnak. „Arra kérnek, hogy köszönjük meg az RMDSZ-nek, hogy kiharcolt húsz helyet a magyar oktatásnak, elégedjünk meg ennyivel, és ne irigykedjünk, hogy a románok 155 helyet biztosítottak maguknak” – mondta. A RMOGYKE elfogadhatatlannak és megalázónak tartja a minisztérium és az egyetem ajánlatát.
A Néppárt is az RMDSZ-t okolja
Bírálja az RMDSZ megalkuvó politikáját az Erdélyi Magyar Néppárt is, mely szerint a szövetség egy olyan magyarellenes lépéshez járul hozzá, ami akár azt is eredményezheti, hogy jövőre az egyetem szenátusa teljesen kiszorítja a fizetéses helyekről a magyar diákokat. Az EMNP Maros megyei és marosvásárhelyi szervezete csütörtökön nyílt levélben szólította fel az RMDSZ-t, hogy számoljon el azzal, milyen lépéseket tett a magyar karok megalakulása érdekében az új oktatási törvény elfogadása óta. „Kérjük továbbá, hogy vonják felelősségre azokat a személyeket, akik mulasztásából csupán húsz fizetéses hely jutott a magyaroknak, nem biztosítva ezzel az esélyegyenlőséget a fiatal nemzedék számára” – áll többek között a szerkesztőségünkbe eljuttatott levélben.
Szucher Ervin, Krónika (Kolozsvár).

A magyar pártok közös fellépését sürgeti a RMOGYKE
Ádám Valerián, a RMOGYKE ügyvezetője és pár fős csapata egy hete Bukarestben tüntet az Oktatási Minisztérium előtt – feliratozott orvosi ruhákban és narancssárga esernyőkkel. Ádám az orvosin működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése ellen tiltakozik, és a román tagozatéval azonos beiskolázási keretet követel, hisz idén a magyar tagozatnak csak 20 fizetéses helyet különítettek el. Ioan Groza minisztériumi főigazgató és Ecaterina Andronescu tanügyminiszter állítása szerint: „csupán ennyit kértek”. Ádám Valerián az RMDSZ-nek, az EMNP-nek és az MPP-nek a tüntetésbe való bekapcsolódását sürgeti.
„Ioan Groza nem értette tiltakozásunk okát, hisz teljesítették a fizetéses helyek kibővítését az orvosin, azaz 20 magyar nyelvű tandíjas helyet biztosítottak. Ebből a beszélgetésből rájöttünk, hogy Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke nem járt közben ügyünkben, hisz mi leadtunk egy petíciót, amelyben kértük a közbenjárását a 40 általános orvosi, illetve a 15 fogorvosi hely megszerzéséhez” – mondta el Ádám.
Király András, oktatásért felelős államtitkár is megerősítette azt, hogy az RMDSZ nem fordult írásos kéréssel a szaktárcához, amelyben a helyek száma szerepelt volna, hanem csak a fizetéses helyek bővítését kerték, de hozzátette, hogy a tandíjas helyeket nem minisztériumi rendelettel szabályozzák, hanem az egyetem szenátusának hatáskörébe tartozik, és a tárca kizárólag az államilag támogatott helyekre van befolyással.
Király András szerint a magyar oktatás „megtűrt” a román tanárok részéről, ezért fizetéses helyekkel terhelni a jó szándékukat nem lehetséges. „Az államtitkár úr elmondása szerint nem találja hatékonynak a tüntetésünket, de megerősítést kaptunk, hogy a következő két hétben az egyetemen elindul a magyar oktatás rendezése, a magyar főtanszékek létrehozása, a szenátus tagjainak bővítése és a magyar rektor-helyettes megválasztása” – állítja Ádám.
„Andronescu miniszter asszony is a támogatásáról biztosított, és kérte a tüntetés abbahagyását, kiemelve, hogy az RMDSZ kérését a fizetéses helyekre vonatkozóan teljesítette. Elmondta, milyen nehézségek árán sikerült meggyőzni a MOGYE vezetőségét a helyek bővítésére, ezért ebben az évben újabb tandíjköteles helyek indítását nem tudja vállalni” – mondta el Ádám.
Ádám Valerián legfrissebb információi szerint dr. Szabó Béla, a MOGYE rektor-helyettese Bukarestben személyesen beszélt Andronescu tanügyminiszterrel, és a tárcavezető kijelentette, hogy idéntől nem számíthatnak semmiféle pozitív változásra, sem a tandíjas magyar nyelvű helyek bővítését illetően, sem az önálló tanszékek megalakítására vonatkozóan.
„Mi a tüntetést folytatni fogjuk mindaddig, amíg a szavakból tettek nem lesznek, emellett várjuk az RMDSZ, MPP és EMNP bekapcsolódását az ügybe” – szögezte le Ádám Valerián.
Pál Piroska
Kozpont.ro; Erdély.ma

MOGYE-ügy – A magyar tagozatvezető nem tartja jónak a megegyezést
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatvezetője szerint a pillanatnak megfelelő megegyezés született a felek között pénteken az éjszakába nyúló tárgyalásokon. Szabó Béla professzor nem tartja a magyar oktatás szempontjából jónak a megegyezést. Hozzátette, az mégiscsak megteremti annak a lehetőségét, hogy a MOGYE magyar tagozatának az ügye kimozduljon a jelenlegi patthelyzetből. Az egyetem román vezetőivel aláírt hétpontos megállapodást Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter is ellátta kézjegyével.
A magyar tagozat belső választásain megválasztott, de az egyetem vezetése által el nem ismert tagozatvezető szerint a péntek esti tárgyalások előfeltétele az volt, hogy ő ne ragaszkodjon a rektorhelyettesi székhez. Elmondta, ezt megannyi csatornán keresztül megüzenték neki, és ő elfogadta a feltételt, mert nem kívánja annak az ódiumát vállalni, hogy miatta nem lehetett megegyezni.
A megegyezés egyik pontja rögzíti, hogy megismétlik a magyar tagozat választásait. Megválasztják azt a 13 magyar oktatót, akik a tagozatot képviselik az egyetem szenátusában. Megőrzi azonban a szenátusi tagságát öt olyan magyar oktató is, akik a magyar tagozat választási bojkottja ellenére a román oktatók szavazataival kerültek be a testületbe. A szenátus román és magyar oktatóinak a kétharmad/egyharmados arányát a román szenátusi helyek felduzzasztásával érik el.
A szenátus kiegészülése utánra vállalta az egyetem vezetése a MOGYE magyar rektorhelyettesének a kinevezését. Szabó Béla megjegyezte, ő elvileg a szenátus magyar frakcióvezetőjeként is képviselheti a magyar oktatás ügyét. A megállapodás harmadik pontja rögzíti: az egyetem működését szabályozó chartába is belefoglalják, hogy a magyar nyelvű oktatás a magyar tagozatba szerveződik.
Szabó Béla tájékoztatása szerint a megállapodás 4. és 5. pontja a magyar oktatók felvételéről szól. Rögzíti, hogy a magyar rektorhelyettes dönt a magyar tagozaton meghirdetendő állásokról, valamint azt, hogy a magyarokat megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat lehet alkalmazni. A magyar tagozatvezető mindkét pontot rendkívül fontosnak tartja, hiszen - mint mondta - korábban a magyar nyelvtudás megkövetelését diszkriminációnak tekintette az egyetem vezetése, az állások meghirdetéséről pedig a 11 tagú adminisztrációs tanács döntött, amelynek mindössze egy magyar tagja van.
A 6. pontban a felek vállalták, hogy együtt munkálkodnak az akkreditáció megszerzésén. Amint Szabó Béla megemlítette, decemberben és 2013 márciusában ellenőrzik, hogy megfelel-e az intézmény az akkreditációs feltételeknek, és a magyar tagozatnak is érdeke fűződik ahhoz, hogy e vizsgákon jó besorolást kapjon a MOGYE. A 7. pont azt rögzíti, hogy az akkreditáció befejeztével megalakulnak a magyar főtanszékek az egyetemen.
Szabó Béla elmondta, a megállapodást a magyar tagozat és a román tagozat három-három képviselője mellett Ecaterina Andronescu oktatási miniszter is aláírta. Hangsúlyozta: aláírásával a miniszter is személyes felelősséget vállalt a megegyezés betartásáért. Ezt azért tartotta fontosnak, mert elmondása szerint a tárgyalások során a román tagozat képviselői minduntalan arra hivatkoztak, hogy ha túl sok engedményt tartalmaz a szöveg a magyar oktatás számára, nem biztos, hogy a román többségű szenátus megszavazza az életbe léptetéséhez szükséges határozatokat.
Az RMDSZ szerint sikerült kimozdulni a holtpontról
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke - aki maga is részt vett a péntek esti megbeszélések első szakaszában - úgy értékelte, egyelőre csak a holtpontról való kimozdulásról lehet beszélni. „Akkor lesz igazi áttörés, amikor a mostani megállapodás elemei az egyetemi chartába is bekerülnek, és megalakulnak a magyar főtanszékek” - fogalmazott.
Az alelnök szerint a mostani megállapodás híján megtörténhetett volna, hogy az egyetem román vezetői az akkreditációs követelményekre hivatkozva nekilátnak a magyar nyelvű oktatás elsorvasztásának. „Meg is lebegtették, hogy ha nem lesz elég tanár, ha problémák lesznek a magyar tagozattal, akkor a következő években kevesebb magyar helyet hirdetnek meg” - ecsetelte Borbély.
Kiemelte: megindult a párbeszéd a magyar tagozat és az egyetem román vezetése között. Ezt azért tartotta fontosnak, mert - mint említette - „a rektor és az egyetem vezetésének a merev álláspontja” közel egy éven át leállította a párbeszédet az intézmény román és magyar oktatói között.
Borbély László úgy látta, ezúttal mind az oktatási miniszter, mind a miniszterelnök ki akarta mozdítani a MOGYE-n belül megrekedt konfliktust a holtpontról. Mint felidézte, a beszélgetések elején a rektor még azt hangoztatta, hogy mindenről a szenátusnak kell döntenie. Victor Ponta miniszterelnök viszont nagyon határozottan kijelentette: szó sem lehet arról, hogy a románok döntsenek a magyar tagozat dolgairól. „Ez megadta az alaphangot” - vélekedett az RMDSZ alelnöke.
Szabó Béla professzor rektorhelyettesi kinevezésének a feláldozásáról Borbély elmondta: amikor még a pénteki tárgyalások előtt jelezték az egyetem magyar oktatóinak, hogy fenntartások vannak Szabó Béla személyével kapcsolatban, maguk a magyar oktatók döntöttek arról a kompromisszumról, hogy Szilágyi Tibor legyen a magyar tagozat jelöltje a rektorhelyettesi tisztségre.
A RMOGYKE csapdát lát
A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, Ádám Valérián szerint a jóhiszemű magyar oktatók ismét csapdába sétáltak. „Ezúttal nemcsak a MOGYE román vezetői, hanem az RMDSZ politikusai is csapdába vitték az oktatóinkat. Nem mondom, hogy az egyezség nem számít lényeges előrelépésnek, csakhogy arról nem beszél senki, hogy a miniszter asszony és a rektor ugyan aláírta a dokumentumot, de a román többségű szenátusnak is meg kell szavaznia. Mint ahogy azt sem szabad szem elöl téveszteni, hogy a magyar félnek tett, úgynevezett engedmények valamikor decembertől lépnek érvénybe, azaz az őszi parlamenti választások és kormányalakítás után. Nagyon könnyen megeshet, hogy a mostani ígéretekből nem lesz semmi, mert a választások után mindenki kitalál mindent, csakhogy ne léptesse életbe az egyezséget” – vélekedett a lapunknak nyilatkozó Ádám Valérián.
Krónika (Kolozsvár)

RMOGYKE: az RMDSZ csapdába csalta a MOGYE magyar tanárait
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) született egyezség megkötése után keményen egymásnak esett az RMDSZ és a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) vezetősége.
A civil szervezet titkára, Ádám Valérián azt állítja, hogy a szövetség csúcspolitikusai csapdába vezették az intézmény magyar tanárait, hisz a szombaton megkötött paktum betartására sem határidő, sem garancia nincs. Ráadásul a magyar közösség megalázását látják abban, hogy a nacionalista megnyilvánulásaikról elhíresült intézményvezetők – Constantin Copotoiu volt és Leonard Azamfirei jelenlegi rektor – leszögezték, nem hajlandók rektorhelyettesi tisztségben látni a magyar oktatók választottját, Szabó Bélát. Ádám Valérián ugyanakkor azt állítja, hogy az RMDSZ elárulta a diákságot, mivel lényegesen kevesebb fizetéses helyet kért a magyar felvételizők számára, mint amennyit a román fiatalok kaptak.
Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke felelőtlennek nevezte a RMOGYKE, s a szervezet titkárának megnyilvánulásait, szerinte ezek nem használnak a magyar nyelvű oktatás ügyének. „Hogy állíthat valaki olyat, hogy a húsz hely nem jelent semmit, amikor egy hónappal korábban még egyetlen helyről sem volt szó?!” – háborgott Borbély. Ádám másik kijelentésére reagálva, miszerint az RMDSZ csapdába sétáltatta a MOGYE magyar oktatóit, az RMDSZ csúcspolitikusa úgy vélte: egy ilyen kijelentés elsősorban a tanárokat sérti.
A RMOGYKE közleménye szerint az RMDSZ-nek az a bűne, hogy az elmúlt huszonkét év alatt nem sikerült visszaállítania vagy létrehoznia egy magyar tannyelvű állami egyetemet. Borbély László egyáltalán nem tartja sikertelenségnek a hétpontos megállapodás megkötését. „Miért beszélnénk sikertelenségről, amikor a MOGYE román tanárainak nemtetszése ellenére is Victor Ponta kijelentette és a szerződésbe foglaltatta, hogy márpedig a magyar vezetők megválasztása a magyar közösségre tartozik, vagy a magyar tanerői gárda felpótlása a magyar rektorhelyettes feladata lesz. Persze mindezt a MOGYE szenátusának is meg kell szavaznia, de ha nem lenne ez a kiindulópont, ami a hét végén született, kérdem én: honnan mennénk tovább?” – kérdezett vissza a bírálóknak üzenve Borbély László.
A RMOGYKE titkára a tegnap reggel RMDSZ – most vagy soha címmel egy nyolcperces videófelvételt tett közzé a Youtube megosztón, melyen a szövetség több vezetőjét hazugsággal vádolja és lemondásra szólítja fel. Ádám Valérián Pinokkió-klubtagoknak nevezi az RMDSZ volt és jelenlegi elnökét, Markó Bélát és Kelemen Hunort, a párt politikai alelnökét, Borbély Lászlót, valamint Király András oktatásügyi államtitkárt, akiknek kinagyított fényképeire jókora faorrot toldott.
A RMOGYKE titkára azok után fakadt ki az RMDSZ politikusaira, miután az Erdélyi Magyar Televízió Többszemközt című múlt heti műsorában a szövetség volt elnöke, Markó Béla cinikusnak és veszedelmesnek nevezte azt, ahogy egyesek a „pálya széléről bekiabálva” bírálják a szervezetet, amiért nem kért a románokéval azonos számú fizetéses helyet a magyar felvételizők számára. „Most nem mi osztjuk a helyeket sem a MOGYÉ-n, sem másutt. Próbálunk közbenjárni, hogy ne romoljon a helyzet, hanem esetleg javuljon” – mutatott rá a tévéműsorban Markó, arra emlékeztetve a szövetség bírálóit, hogy az RMDSZ rendkívül kemény volt a MOGYE ügyében. Szerinte nem a pályán kívülieknek kellene bekiabálniuk, hogy nem ennyi, hanem annyi fizetéses helyet kellett volna kérni.
A Pinokkiónak titulált Borbély László és Király András nem kívánt reagálni a már számos látogatót vonzó, a szerzője és szereplője által pamfletnek szánt videófelvételre. „Nem foglalkozom vele, és nem is érdekel. Az, hogy egy ilyen felvétel születhetett csak azt bizonyítja, hogy egyesek nem érzik az ügy súlyát, különben nem alacsonyodnának le ide” – nyilatkozta lapunknak Borbély.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)
?;;; ?2012

Folytatódik a MOGYE-ügy miatti demonstráció az oktatási minisztérium előtt
További három hétig folytatódik a műtőruhás, esernyős demonstráció a román oktatási minisztérium előtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul – közölte csütörtökön az MTI-vel Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a megmozdulás szervezője.
A két hete kezdődött tiltakozó akció résztvevői eredetileg a hónap végéig kaptak engedélyt arra, hogy a szaktárca székháza előtti járdán, hétköznap, hivatali időben, legfeljebb öt fő részvételével plakátokkal és a ruhákra, esernyőkre festett feliratokkal demonstráljanak. A megmozduláshoz a MOGYE-re felvételizett diákok és szüleik felváltva csatlakoztak. A résztvevők a magyar tannyelvű fizetéses helyek számának növelését és a magyar főtanszékek megalakítását követelték.
A 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvény szerint a multikulturális egyetemeken – amelyek között a MOGYE-t is nevesíti a jogszabály – a nemzeti kisebbségek nyelvén működő oktatást önálló főtanszékekbe, intézetekbe, tagozatokba kell szervezni. Ezt a MOGYE román többségű szenátusa – az egyetemi autonómiára hivatkozva – következetesen megtagadta.
Ádám Valérián szerint a magyarság számára is elfogadható egyetemi chartát kell jóváhagynia a MOGYE szenátusának, s addig folytatják a tüntetést. Hozzátette: jövő héten megkezdődik az új tanév, és a magyar fizetéses helyek számának növelése legfeljebb október 10-ig segítene az idei felvételizőkön, de fontos, hogy legalább a jövőre nézve az egyetem chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között.
Az MTI kérdésére, hogy miért a minisztérium előtt tüntetnek, Ádám Valérián azt mondta: az igaz, hogy a chartát az egyetem fogadja el, de minisztérium jóváhagyása nélkül nem lép hatályba, és a tárcának kötelessége közbelépni minden olyan esetben, amikor egy tanintézményben törvénytelenségek történnek. Elmondta: Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a demonstráció első napjaiban bekérette irodájába a tiltakozókat, és megígérte nekik, hogy megpróbálja rendezni a MOGYE-n a magyar oktatás ügyét.
„A miniszter be is tartotta a szavát, amikor Victor Ponta miniszterelnök társaságában elment Marosvásárhelyre, és megállapodást írt alá a MOGYE tanáraival, de tettek még nincsenek. Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt" – mondta a RMOGYKE titkára.
Hozzátette: az jó, ha a magyarok is választhatnak képviselőket a szenátusba, de attól még továbbra is kétharmados román többség lesz a testületben, amely bármikor bármilyen magyar álláspontot felülbírálhat. Ezért fontosak az önálló főtanszékek, mert ezek nélkül nincs garancia arra, hogy nem fognak a magyarok feje felett dönteni – magyarázta. A RMOGYKE titkára szerint a román főtanszékeket is létrehozták anélkül, hogy létezne mindegyiken elegendő számú főállású tanár, tehát az akkreditációs feltételekre való hivatkozás csak ürügy a halogatásra.
Ádám Valérián az MTI kérdésére elmondta: nem érték atrocitások az oktatási minisztérium előtt. Hozzátette, a megmozdulás engedélyeztetésénél aláírta, hogy nem válaszol a provokációkra, hiszen a főpolgármesteri hivatal állandó rendőri felügyeletet rendelt ki melléjük, és a hatóságok dolga az, hogy szükség esetén közbelépjenek.
„A két hét alatt több mint ötven erdélyi magyar, aki a minisztériumba jött, megszorította a kezünket, és megköszönte azt, amit teszünk. Megkértek, ha lehet, folytassuk" – számolt be bukaresti tapasztalatairól Ádám Valérián.
MTI, Erdély.ma,

Szabó Béla: Ponta MOGYE-látogatása Iuliu Maniu idejét idézte
[INTERJÚ] Várhatóan a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) pénteki szenátusi ülésén meg is szavazzák a felsőoktatási intézmény magyar vonalának a chartába foglalását – jelentette ki egyebek mellett a Krónikának adott interjújában dr. Szabó Béla professzor, a MOGYE magyar tanárainak választott képviselője. Az egyetemi tanár ugyanakkor kitért arra is, hogy Victor Ponta kormányfő és stábja látogatásának körülményei őt leginkább a Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején alkalmazott módszerekre emlékeztették. Ugyanakkor azt is megtudtuk, hogy következetes kiállása miatt valószínűleg nem lesz belőle rektorhelyettes.
– Tisztázzuk az elején: a magyar fél azt állította, hogy nem hívták meg a hétvégén a kormányfő és az oktatásügyi miniszter jelenlétében zajló tárgyalásokra, a román vezetők viszont cáfolják ezt.
– Meghívtak, csak utólag. Victor Ponta, illetve a vele érkező miniszterek és politikusok előbb a román féllel akartak szóba állni, s csak utána velünk. Ugyanaz a módszer, mint Iuliu Maniu miniszterelnöksége idején.
– Miként ültek le tárgyalni?
– Azzal a kikötéssel, hogy három dologhoz ragaszkodunk, és abból nem engedünk. Éspedig: ismerjék el a belső választásainkat, hozhassuk létre a magyar főtanszékeket, és az egyetemi chartába foglalják bele a magyar struktúrák megalakításáról szóló határozatot. Hosszas viták során minderről egy hétpontos dokumentum született, amelyet kézjegyével látott el Leonard Azamfirei rektor, a szakszervezeti elnök, valamint a magyar tagozat képviselőiként Szilágyi Tibor, Lőrinczi Zoltán és jómagam. Aláírta a tárgyalásokon jelen lévő Ecaterina Andronescu miniszter asszony is, aki kezességet vállalt a dokumentumba foglaltak betartásáért. A tárcavezető előbb hezitált, de látván, hogy a magyar fél ragaszkodik az aláírásához, végül ő is ellátta kézjegyével a dokumentumot.
– Ezek szerint mindent elértek, amit szerettek volna?
– Kénytelenek voltunk mi is bizonyos kompromisszumokba belemenni. Tudjuk, hogy nem tesz jót nekünk, de belementünk a választásaink megismétlésébe, beletörődtünk abba is, hogy a szenátusban ott maradhatnak azok az úgymond magyar képviselők, akiket nem mi, hanem a román többség delegált, és elfogadtuk azt is, hogy a rektorhelyettes megnevezésénél személyem szóba sem jöhet. Ha ez az ára a magyar struktúrák létrehozásának, akkor Isten neki, én ezt simán bevállalom.
– Máris akadnak olyan hangok a magyar közösségben, amelyek szerint önök kényszerből írták alá a szerződést.
– Tévedés, mert semmiféle kényszer nem létezett. Az más lapra tartozik, hogy mi már az első perctől jeleztük, hogy ez az egyezség nem jó, de akkor is több a semminél.
– Ha a román fél betartja a szavát, melyek lesznek a kézzelfogható előnyök?
– A magyar rektorhelyettes lesz az, aki a magyar tagozaton betöltetlen állásokat meghirdeti. Ez azért is fontos, mert eddig egy tizenegy tagú, román többségű adminisztratív tanács döntött kénye-kedve szerint. Azt is sikerült kieszközölni, hogy a minket megillető tanársegédi állásokra csakis magyarul tudó oktatókat vegyenek fel. Ami a magyar főtanszékeket illeti, az a döntés született, hogy az akkreditációs folyamat lezárultával, ami jó hét hónapot jelent, a szenátus dönt ezek számáról. Ennek már meg kellett volna történnie, csakhogy az egyetem vezető testülete eddig sajátosan értelmezte az oktatási törvényt, mégpedig úgy, hogy a magyar főtanszékek száma akár nulla is lehet. Ennek betartására a miniszter asszony külön garanciát vállalt.
– A Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára, Ádám Valérián úgy érzi, hogy a román fél ismét kijátssza majd önöket, hisz az egyezségben foglaltak végrehajtását a december 9-ei parlamenti választások utánra hagyták.
– Ez sincs teljesen így. Valóban a főtanszékek létrehozására 2013 márciusáig, áprilisáig kell várnunk. De a rektor és az okirat többi aláírói vállalták, hogy a magyar vonal chartába foglalását már az e heti, pénteki szenátusi ülésen megszavaztatják. Az üresen lévő állások meghirdetése sem maradhat a választások utánra, hisz a törvény szerint a tanév megkezdésétől legkésőbb negyvenöt napon belül erre is sort kell kerítenünk.
– Végül ki választja meg a magyar rektorhelyettest: a magyar közösség vagy a román többség?
– Nyilván a román nemzetiségű rektor nevezi ki azon három jelölt közül, akit mi javasolunk. Ezt egyébként így írja elő a törvény is. Az, hogy Románia másik két multikulturális tanintézetében, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen létezik egy belső egyezség, egy afféle gentleman’s agreement, miszerint a magyar tagozatvezető hivatalból megkapja a rektorhelyettesi tisztséget, az nálunk sajnos nem működik. Így meg kell tennünk a három javaslatot.
– Miért nem fogadják el a román oktatók Szabó Bélát, miben zavarhatja az ön személye a másik felet?
– Azt hiszem, hogy kitartásommal haragítottam magamra egyes román kollégákat. Másfél éve ugyanazt az álláspontot képviselem a törvény alkalmazásával kapcsolatosan. Ez idő alatt voltak lehurrogások, nyomásgyakorlások, én viszont kitartottam. Most is azt mondom, hogy ha az, amit a hétvégén aláírtunk, nem valósul meg a papírra vetett formában, akkor továbbra is csak a konokságunkat vethetjük be a harcba, ahogyan eddig tettük. A román fél szemében nekem még van egy másik, lényeges hátrányom: mivel az előző ciklusban is vezető állást töltöttem be, túl sok mindenre emlékszem.
– Hogy fogadta a magyar közösség ezt az újabb megalázást, miszerint nem maga döntheti el, kit küld rektorhelyettesnek?
– Amint az várható volt, vegyes érzelmekkel. Volt, aki azt állította, hogy eladtak engem. Mások azzal vigasztalódtak, hogy személyem mellőzése nem is olyan nagy áldozat.
– Ennek ellenére ott lesz a tagozat három jelöltje között?
– Nem tudom. Mint említettem, tisztában vagyok azzal, hogy a törvény szerint a rektornak joga van megnevezni azokat az embereket, akikkel együtt akar dolgozni. Hogy jó vagy rossz ez a törvénycikkely, teljesen lényegtelen, tiszteletben kell tartanunk. Mindemellett, ha nem is lehetek rektorhelyettes, a háttérből éreztetni fogom a jelenlétem.
– Ön nyilván tudja, ki az a másik két jelölt, aki még szóba jöhet a tisztség elfoglalásához. Hogy ismeri őket, ők is olyan kitartók, mint ön?
– Úgy gondolom, hogy igen.
Szucher Ervin,
Krónika (Kolozsvár)

Belföldi hírek
A Mikó-ügy az EBESZ előtt
Tájékoztatta az RMDSZ az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Bukarestben tartózkodó küldöttségét a sepsiszentgyörgyi Mikó-ügyről, mert fontosnak tartja, hogy a nemzetközi szervezetek hiteles ismertetőt kapjanak.
A találkozón Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára angol nyelvű beszámolót adott át a Mikó-ügyről, ismertetve: az ügyben született bírósági döntés sérti az egyéni jogokat, ellentmond az európai értékeknek, és magyarellenes. A főtitkár hangsúlyozta: az ilyen jellegű döntések azt a szomorú üzenetet közvetítik a romániai magyar közösség számára, hogy huszonhárom évvel a rendszerváltás után még mindig elvehetik a megszerzett jogokat. Rámutatott: az ügy megkérdőjelezi a román igazságszolgáltatás függetlenségét.
MOGYE: folytatódik a tiltakozás
További három hétig folytatódik a műtőruhás, esernyős demonstráció az oktatási minisztérium előtt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen működő magyar tannyelvű oktatás hátrányos megkülönböztetése elleni tiltakozásul – ismertette tegnap a megmozdulás szervezője, Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület titkára. A két hete kezdődött tiltakozó akció résztvevői eredetileg a hónap végéig kaptak engedélyt arra, hogy a szaktárca székháza előtt demonstráljanak. Ádám Valérián szerint a magyarság számára is elfogadható egyetemi chartát kell jóváhagynia a MOGYE szenátusának, s addig folytatják a tüntetést. Hozzátette: jövő héten megkezdődik az új tanév, és a magyar fizetéses helyek számának növelése legfeljebb október 10-ig segítene az idei felvételizőkön, de fontos, hogy legalább a jövőre nézve az egyetemi chartában rögzítsék az államilag támogatott és tandíjköteles helyek egyenlő elosztását a román és a magyar tagozat között. „Mi azt kérjük, hogy fogadják el a magyaroknak is megfelelő chartát, és alakítsák meg a magyar főtanszékeket még a decemberi parlamenti választások előtt” – mondta az RMOGYKE titkára.
Használt harci repülőket vásárolnak
A nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó Legfelső Védelmi Tanács tegnap jóváhagyta azt a tervet, amelynek értelmében Románia harci repülőgépeket fog vásárolni. Az amerikai F–16-os gépek megvásárlását az ország már két éve tervezi, ugyanis a légi haderő által használt MIG–21-es harci gépek elavultak. Corneliu Dobriţoiu védelmi miniszter vasárnap ismertette: Románia tizenkét használt harci repülőgépet vásárolna Portugáliától 600 millió dollárért, amit részletekben törlesztene. Az F–16-osokat 2016-tól kezdődően venné át, amikorra befejeződne a pilóták kiképzése. A védelmi miniszter szerint azért lenne előnyös a használt, negyedik generációs amerikai gépek beszerzése, mert így könnyebb lenne az áttérés az ötödik generációs F–35-ösökre.
Antonescu marad a házelnök
Elutasította az alkotmánybíróság a Demokrata Liberális Párt óvását, amellyel megtámadta Vasile Blaga felsőházi elnök eltávolítását tisztségéből, így helyén maradhat Crin Antonescu jelenlegi szenátusi elnök. A testület tegnap hozta meg a döntést, miszerint Blaga – akit július elején váltott le a Szociál-Liberális Szövetség által ellenőrzött parlamenti többség – nem térhet vissza a szenátus élére.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Együtt is, külön is elkezdték a tanévet a MOGYE-n
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata tegnap hagyományteremtő szándékkal a Vártemplomban kezdte el az új tanévet. A tanárok és diákok miután részt vettek az intézmény hivatalos tanévnyitó ünnepségén, átvonultak az évszázadok során számos és jelentős történelmi esemény helyszíneként szolgáló templom falai közé.
A tanévnyitón való részvétel csupán ezelőtt egy héttel vált biztossá, miután az egyetem román vezetői az oktatásügyi miniszter jelenlétében aláírták azt a hétpontos egyezséget, melynek alapján elindulhat a magyar struktúrák kiépítési folyamata. A hivatalos megnyitón szót kapott a MOGYE egyik legrégebbi oktatója, Egyed Imre is, aki magyarul szólt az egybegyűltekhez. Rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy az orvosi hivatáshoz nemcsak szaktudás, hanem emberiesség is szükségeltetik. „Mint ahogy ahhoz is, hogyha valaki magyarul szólal fel, azt végighallgassák” – tette hozzá.
A református templomban szervezett ünnepségen előbb a történelmi magyar egyházak képviselői, majd a tanári kar és a diákság képviselői szóltak az egybegyűltekhez. A lelkészek a hitről, az orvosi hivatástudatról és az anyanyelvű oktatásról beszéltek mint értékről. Ötvös József házigazda külön örömének adott hangot, hogy a MOGYE magyar vezetői a Vártemplomot választották az egyetemi év megnyitójának helyszínéül. „Ha a Genezáret-tónál nem lett volna ellenszél, Jézus nem kelt volna át a vízen járva. Ha az egyetemen nem lenne ellenszél, ma mi sem lennénk itt” – jegyezte meg a leköszönt esperes.
Szabó Béla tagozatvezető kezdeményezését azonban nem mindenki értékelte. A professzor elmondta, tegnap reggel több román kollégája is felhívta emiatt, és nemtetszésének adott hangot. „Nem volt semmi hátsó gondolatunk, mi tényleg egy szép hagyományt szeretnénk teremteni. Érdekes, hogy húsz éve a hivatalos ballagás után a Vártemplomban is elbúcsúztatjuk végzőseinket, és abban eddig még nem kötött bele senki” – mondta el a Krónikának a magyar tanárok szószólója.
Szabó Béla beszédében köszönetet mondott az egész erdélyi magyar közéletnek, melyet a MOGYE oktatói mindvégig maguk mellett éreztek az elmúlt hónapokban vívott küzdelmük alatt. Megköszönte azoknak a gólyáknak is, akik a puskaporos hangulat dacára a marosvásárhelyi egyetemet választották. Az egy héttel korábban aláírt kompromisszumos egyezségről pedig elismételte: nem ideális, de a semminél több.
Az egyházi szertartáson és a magyar tagozat évnyitóján egyetlen olyan magyar oktató sem vett részt, akit az év elején a román kollégái juttattak be az egyetem vezetőségébe.
(Visszajelzésre várnak a tüntetők
Folytatták tegnap bukaresti utcai tiltakozó akciójukat azok a személyek, akik három hete a MOGYE magyar tagozatának szánt fizetéses helyek kiegészítését követelik. Ádám Valérián, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) titkára, a tüntetés kezdeményezője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy ők a végsőkig kitartanak, ám nem szeretnének úgy járni, mint azok a japán katonák, akik a második világháború befejezése után is még harcra készen álltak. „Éppen ezért egy visszajelzést várunk attól a három magyar oktatótól, aki egy héttel korábban aláírták a román féllel köttetett egyezséget. Mondják el ők: jogos a diszkriminatívan alacsony fizetéses helyek kiegészítéséért tüntetni, vagy sem” – üzent Szabó Bélának, Szilágyi Tibornak és Lőrinczi Zoltánnak a RMOGYKE titkára. Korábban a tagozatvezető Szabó Béla kijelentette, hogy elvileg támogatja a fizetéses helyek fele-fele arányban való elosztását, azonban a magyar tagozat felduzzasztása az akkreditálást sodorhatná veszélybe.)
Szucher Ervin Krónika
Krónika (Kolozsvár)

Kétnyelvűség a felsőoktatásban
Ez volt a címe annak a kerekasztal-beszélgetésnek, amelyre a Pro Európa Liga szervezésében tegnap került sor a Continental Szálló Tonitza termében. Meghívott előadó dr. Salat Levente, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára volt, aki a vitafórumon átfogó előadást tartott arról, hogy a világ különböző egyetemein hogyan valósul meg a két- vagy többnyelvűség, európai, észak- és dél-amerikai, indiai és kínai példákat bemutatva.
A rendezvényen jelen voltak a marosvásárhelyi egyetemek képviselői, a politikum, illetve az önkormányzat részéről Lokodi Edit Emőke, a megyei tanács alelnöke és Csegzi Sándor, a polgármester tanácsadója vett részt. A kerekasztal-beszélgetésen a marosvásárhelyi orvosi egyetem jelenéről, jövőjéről is beszélt Buicu Florin szenátusi kancellár, illetve Ádám Valérián a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület képviseletében.
A tanácskozás végén Smaranda Enache, a PEL társelnöke a Népújság kérdésére elmondta:
– Azt hiszem, hogy nagy jelentősége van ennek a kerekasztalnak. Nyilvánvalóan még nagyobb jelentősége lehetne, ha eljönnének azok a politikai személyiségek is, akiktől függ, és akik sokszor befolyásolják a kétnyelvűség sorsát városunkban, térségünkben és az egyetemi szférában is. Ezt azért mondom, mert sajnálatos módon Marosvásárhely volt az a város, ahol összecsapások voltak azért, mert egy líceum vissza szerette volna kapni a magyar nyelvű jellegét, és megbuktattunk egy kormányt, nem mi, hanem azok, akik orvosi egyetem kérdését nem tudták megfelelő módon adminisztrálni. Ez a mai modern világban eléggé rendhagyó, mert mindenütt a világban az egyetemek arra törekednek, hogy minél több diákot, minél több előadót tudjanak megnyerni, és ehhez az is hozzátartozik, hogy a nyelvi specifikumot is próbálják tiszteletben tartani.
Kolozsvárról egy olyan egyetemi személyiséget hívtunk meg, aki évek óta foglalkozik a világ kisebbségi egyetemeinek struktúrájával, profiljával, és meghívtunk olyan egyetemi vezetőket, politikusokat, a civil társadalom olyan személyiségeit, akiknek beleszólása lehet a mostani helyzetbe.
Tíz évvel ezelőtt úgy gondoltam, hogy ez a kérdés sokkal gyorsabban megoldódik, hogy lesz párbeszéd, hogy megszületnek azok a megoldások, amelyek a kommunista diktatúra hagyományait felszámolják. Ez még mindig nem történik meg, úgyhogy türelmesen kell tovább dolgozni, bár az ember sokszor úgy érzi, fölösleges. De az ilyen kerekasztal is felmutatja, hogy vannak olyan közösségi kérdések, olyan intellektuális kérdések, amelyeket nem oldottunk meg, azért sem, mert elfogadtuk ezekben a kérdésekben a politikum szerepét. Igazi egyetemi autonómia nem jött létre, mert olyan mentalitású emberek vezetik még az egyetemeinket, akik nagyon kötődnek a vertikális diktatúrához hasonló gondolkodásmódhoz, és akik még nem szabadultak fel, nem jöttek rá, hogy egy szabad világban élnek, és hogy egy globális világban olyan embereket kell nekünk itt felkészítenünk, anyanyelven is, akik a világon bárhol megállják a helyüket.
– Ezeken a tanácskozásokon többnyire azok vesznek részt, akik egyetértenek ezekkel az elvekkel, viszont azok a politikusok vagy közéleti személyiségek, akik hatással lehetnének a dolgokra, általában hiányoznak.
– Szinte restellem, hogy sokszor úgy van, hogy elküldjük a meghívókat olyan személyiségeknek, akik az adott témában nyilatkoztak, döntöttek, és valahogy bebetonozták a témát a rossz ötleteikkel, és nincs szerencsénk őket itt látni. Nagyon sokszor úgy történik, hogy ezeken a kerekasztal-beszélgetéseken olyan emberek vesznek részt, akik a változást, a jövőt szeretnék elfogadtatni közösségükben. És nem igazán tudunk hatni a törvényhozókra. Csak azt említeném meg, hogy a mostani megyei tanácselnök volt az, aki a parlamentben egy olyan beszédet tartott az orvosi magyar fakultásának létrehozásáról, amely részben hozzájárult ahhoz, hogy az Ungureanu-kormány megbukjon. Szerettem volna itt látni Salat Leventével dialógusban, és próbálta volna meggyőzni Salat Leventét, hogy miért kell Románia kivétel legyen. Miért nem követhetjük mi is a modern világ gondolkodását? Ezek az emberek vigyáznak arra, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe, és általában nagyon foglaltak, amikor ilyen rendezvényre kerül sor.
Mózes Edith
Népújság (Marosvásárhely)

MOGYE: Kincses Előd szerint nincs előrelépés, folytatódik a pereskedés
A chartamódosítás ellenére is folytatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) ellen indított pert a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE). A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd úgy véli, az egyetem alapokmányán történt változtatások lényegtelenek, hisz a charta még mindig nem tartja teljes egészében tiszteletben az új oktatási törvény 135. cikkelyét.
„Ezek afféle nesze semmi, fogd meg jól módosítások voltak. Lényeges kérdésekben még mindig nincs változás, hisz a magyar diákok még mindig nem gyakorlatozhatnak magyar nyelven, arról nem is beszélve, hogy nem is államvizsgázhatnak anyanyelvükön. Ugyanakkor a szenátusban a román vezetők a maguk kétharmados többségével ezentúl is azt tehetnek, amit akarnak. Ez a kétharmad-egyharmad arány egy magát multikulturálisnak nevező egyetemen összeegyeztethetetlen a demokrácia elveivel” – szögezte le az ügyvéd. A Maros megyei törvényszék november 21-ére tűzte ki a következő tárgyalást.
Mint ismeretes, a charta kiegészítéséről ezelőtt több mint egy hónappal született egyezség az egyetem román nemzetiségű vezetői és a magyar oktatók képviselői között. Annak dacára, hogy a charta 206. cikkelyébe bekerült a legutóbbi módosítás szeptember 28-i dátuma, a megváltoztatott alapokmány csak a múlt hét második felétől olvasható az egyetem honlapján. Addig többen is kételkedésüknek adtak hangot a módosítást illetően. „Nincs ok aggodalomra – jelentette ki lapunknak Szilágyi Tibor rektorhelyettes. – Nekem is jelezték, hogy a honlapon még mindig a régi charta szerepel, de miután szóltam a rektornak, a világhálóra felkerült az új változat”.
Szilágyi Tibor korábban úgy nyilatkozott, hogy az Ecaterina Andronescu tanügyminiszter közvetítésével született, hétpontos egyezségből a MOGYE vezetői az első három feltételt az elmúlt hónap leforgása alatt teljesítették. Azontúl, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust, módosították a választási szabályzatot is, amely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja vezetőit. Sikerült megválasztani a magyar nemzetiségű rektor- és dékánhelyetteseket, illetve kiegészíteni a szenátust. A következő lépés a megfogyatkozott magyar oktatói testület felduzzasztása lenne, erre viszont Szilágyi szerint az idei évben már nem kerülhet sor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár),

Kincses Előd: nincs előrelépés a MOGYE-ügyben
A chartamódosítás ellenére is folytatja a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem ellen indított pert a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület. A civil szervezet jogi képviselője, Kincses Előd úgy véli, az egyetem alapokmányán történt változtatások lényegtelenek, hisz a charta még mindig nem tartja teljes egészében tiszteletben az új oktatási törvény 135. cikkelyét. „Ezek afféle nesze semmi, fogd meg jól módosítások voltak. Lényeges kérdésekben még mindig nincs változás, hisz a magyar diákok még mindig nem gyakorlatozhatnak magyar nyelven, arról nem is beszélve, hogy nem is államvizsgázhatnak anyanyelvükön." – szögezte le az ügyvéd.
Ugyanakkor a szenátusban a román vezetők a maguk kétharmados többségével ezentúl is azt tehetnek, amit akarnak. Ez a kétharmad-egyharmad arány egy magát multikulturálisnak nevező egyetemen összeegyeztethetetlen a demokrácia elveivel” – tette hozzá. A Maros megyei törvényszék november 21-ére tűzte ki a következő tárgyalást.
Mint ismeretes, a charta kiegészítéséről ezelőtt több mint egy hónappal született egyezség az egyetem román nemzetiségű vezetői és a magyar oktatók képviselői között. Szilágyi Tibor, rektorhelyettes korábban úgy nyilatkozott, hogy az Ecaterina Andronescu tanügyminiszter közvetítésével született, hétpontos egyezségből a MOGYE vezetői az első három feltételt az elmúlt hónap leforgása alatt teljesítették.
Azontúl, hogy az egyetem szenátusa beírta az intézmény chartájába a magyar tagozat létére vonatkozó passzust, módosították a választási szabályzatot is, amely immár kimondja, hogy a magyar tagozat maga választja vezetőit. Sikerült megválasztani a magyar nemzetiségű rektor- és dékánhelyetteseket, illetve kiegészíteni a szenátust. A következő lépés a megfogyatkozott magyar oktatói testület felduzzasztása lenne, erre viszont Szilágyi szerint az idei évben már nem kerülhet sor. Vox Fm Rádió / Krónika
Erdély.ma

A MOGYE védőügyvédje feljelentéssel fenyeget
Tegnap a Megyei Törvényszéken január 21-ére halasztották a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) keresetének a tárgyalását, amelyben az említett civil szervezet azt kérte, hogy az igazságügyi szervek érvénytelenítsék az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem júniusban jóváhagyott chartáját, mivel az továbbra sem felel meg az új tanügyi törvény nemzetiségi oktatásra vonatkozó előírásainak. Kérik továbbá, hogy tekintsék érvénytelennek az egyetemen februárban megtartott választásokat, mivel azokat érvénytelen szervezési és működési szabályzat alapján szervezték meg.
Kincses Előd, a felperes ügyvédje az EMNT, EMNP és az MPP, Erdei Etel ügyvéd az RMDSZ perbe lépésének a jóváhagyását kérte, Gogolák Csongor ügyvéd pedig a MOGYE magyar diákszövetségének a perbe lépését indítványozta.
Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje a beavatkozások jóváhagyásának az elutasítása mellett érvelt, arra hivatkozva, hogy a politikum nem kellene beleszóljon az egyetem ügyeibe. Véleménye szerint a MOGYE-n meglevő harmóniát a politikum, főleg az RMDSZ beavatkozása rontotta meg. A perbe vonások elvi helybenhagyásáról tárgyaláson kívül dönt a bíró.
A továbbiakban Kincses Előd azt kérte, hogy az egyetem nyújtson be egy iktatószámmal, keltezéssel, aláírással és pecsétjével ellátott chartát, amiről érdemben lehet tárgyalni. A jelenleg hatályos módosított változaton ugyanis, ami az egyetem honlapján olvasható, sem dátum, sem iktatószám, sem aláírás, sem pecsét nincs. Kérését elfogadták, és kötelezték az egyetemet az eredeti, érvényes irat benyújtására.
Amikor a felperes ügyvédje azzal indokolta kérését, hogy az illetékesek által tökéletesnek mondott chartát a miniszterelnök és a tanügyminiszter nyomására több mint hét helyen kellett módosítani, Sabau Pop Ioan, a MOGYE ügyvédje kilátásba helyezte, hogy ha ez valóban így történt, befolyással való üzérkedés miatt feljelenti a miniszterelnököt és a tanügyminisztert is – számolt be Kincses Előd a törvényszéken történtekről.
Mivel a feljelentést a rektornak és a szenátus elnökének kellene aláírnia, Leonard Azamfirei rektor véleményét is megkérdeztük, aki tegnap délután azt válaszolta, hogy nem értesült még sem a tárgyalásról, sem az ott elhangzottakról. Az aláírás nélküli chartáról elmondta, hogy attól a perctől kezdve, ahogy az egyetem honlapjára felkerült, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.
(bodolai)
Népújság (Marosvásárhely)

Miért tartunk csak itt? Hogyan tovább?
Egy régi dakota közmondással indítok: a jó beszéd a rövid beszéd. Azért, hogy minél rövidebb legyek, mindjárt az RMDSZ megalakítását idézem fel. Ha 1989 decembere végén az alapítók által óriási ünneplésben részesített Tőkés László nem áll a volt nomenklaturista Domokos Géza mellé, nem sikerült volna pillanatok alatt százezreket beléptetni a szövetségbe.
A szövetség presztízsén nagyot lendítő Tőkés László nemigen tudott az apró lépések politikájával azonosulni, ezért egyre több vitája lett a hatalomba csöppentekkel, akik mindent megtettek annak érdekében, hogy a tiszteletbeli elnök nimbuszát rombolják, és kilökdössék őt a szövetség ernyője alól. A tíz évvel ezelőtt megtartott szatmárnémeti RMDSZ-kongresszust alapszabály-ellenesen szervezte meg a csúcsvezetés. Csak a kongresszus szervezése körül kialakult vitában tudtuk meg, hogy az előző, csíkszeredai kongresszus által jóváhagyott és az RMDSZ-közlönyben 1999 májusában nyilvánosságra hozott magyar nyelvű alapszabály 118 cikkelyt tartalmaz, a Markó Béla által aláírt román nyelvű változat pedig 116-ot – ezt a tényt, amelynek kétségtelen hamisítás jellege van, Bukarest 2-es számú kerületi bírósága is rögzítette.
Az alapszabály-ellenesen (a hiányzó szakaszokban rögzített előválasztások mellőzésével), törvénysértő módon összehívott kongresszus aztán „törvényesen” törölte a tiszteletbeli elnöki tisztséget. Miért is volt ez olyan fontos, hiszen az akkori vezető grémium, az Operatív Tanács minden alkalommal egyhangúlag leszavazta Tőkés László javaslatait?
Számomra két magyarázat létezik: azért, hogy senki se legyen az RMDSZ vezetőségében, aki választási kampányon kívül is ébren tartja az autonómia ügyét. A másik magyarázat: Adrian Năstase akkori román miniszterelnök nyilvánosan is megfogalmazta elvárását: „tőkéslászlótlanítani” kell az RMDSZ-t. Ennek a feltételnek a szatmári kongresszuson eleget is tettek, és alapszabály-módosító trükkel száműzték a szövetség vezetőségéből a romániai fordulat kirobbantóját, és egyszínűsítették a romániai magyar hivatalos képviseletet. A szatmári kongresszuson nem véletlenül feszíthetett egymás mellett díszvendégként a két december elsejei koccintó, a vastapssal köszöntött Adrian Năstase és Medgyessy Péter.
Arra a kérdésre, hogy tíz év után mi a teendő, sokkal nehezebb válaszolni. Az RMDSZ egységretorikája még mindig hat az egyszerű szavazópolgárokra, akik azt mondják, ha ők nem védenek, akkor ki fog minket megvédeni? Azt, hogy milyen gyatra ez a védelem, gyakorlatilag mennyire nem lehet a magyar nyelvet hivatalos ügyintézéskor vagy a bíróságokon használni, sajnos annyira megszokták az emberek, hogy fel se tudnak ezen háborodni.
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen annak ellenére folytatódott a magyar nyelvű oktatás elsorvasztása, hogy a volt szövetségi elnök évekig oktatásért felelős miniszterelnök-helyettesi fizetést is kapott. A MOGYE-n kialakult helyzet és az azzal kapcsolatos többségi retorika kísértetiesen emlékeztet a Bolyai Tudományegyetem 1959-es kényszerházasságos megszüntetésekor használt érvrendszerre. Ennek kapcsán idézem Katona Szabó István Nagy hazugságok kora című emlékiratát: „A Román Munkáspárt érvényesítette a maga nacionalista gyakorlatát ,,a munkásosztály érdekében”.
Ekkor fogalmazódott meg, és kapott hangsúlyt, hogy minden nemzeti kissebségi törekvés, amely a megmaradást szolgálja: ,,szeparatizmus”, tudatos elszakadás a román néppel való testvéri együttéléstől. Az fel sem merült, hogy egy kisebbségnek önálló jogai lehetnek megmaradása és fejlődése érdekében. Minden elkülönülés szeparatizmus, tehát bűnös minden igény és követelés saját intézmény megtartására vagy létesítésére, az egyenjogúság érvényesítése, a saját vezető megválasztása, sőt még az anyanyelv használata is a közéletben. Mindez szeparatizmushoz vezet. De arról szó sem esett, hogy ez a kényszer-asszimiláció az erőszakos beolvasztás elleni jogos önvédelem.”
Mindezt ma is hallhatjuk a MOGYE kapcsán. A nacionálkommunista beidegződések az utca emberében is igen erősek. Valahányszor az egyetem magyar oktatási vonalával szemben érvényesített diszkrimináció ellen tüntetnek, a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE) aktivistáinak állandóan az eszébe juttatják, hogy Romániában élnek, és ha nem tetszik nekik a helyzetük, menjenek Magyarországra… A MOGYE sorsának alakulása mintegy állatorvosi lóként demonstrálja az RMDSZ-es csúcsvezetés Marosvásárhely-politikájának csődjét.
Mialatt Bukarestben karriert építettek és tollasodtak, az általuk „képviselt” Marosvásárhely egyre inkább veszti el magyar jellegét. Odajutottunk, hogy az egyetlen sikeres magyar kezdeményezést, a Félsziget Fesztivált RMDSZ- és Sziget Management Kft.-bábáskodás mellett költöztették el Kolozsvárra. Csak egyetérteni lehet az Igaz Szó (mai nevén Látó) volt munkatársának, Kuti Mártának a véleményével, miszerint: „Akárhonnan is nézem, ezek az urak, akik talán a legnagyobb számban ebből a városból kerültek a parlamentbe a többi, magyarok lakta megyékhez viszonyítva, gyakorlatilag húsz év alatt semmi kézzelfoghatót nem tettek a városért annak ellenére, hogy kirakatnak használták, mindenféle gyűlést, kongresszust itt tartottak a Kultúrpalotában és ígérgettek.”
Az általuk folytatott kis lépések politikája csak arra volt jó, hogy a rövid távú túlélést szolgálja, de a romániai magyar közösség hosszú távú megmaradásához nem elegendő, ehhez létre kellene hozni a háromszintű autonómiát. Ismerve ingadozó, tájba simuló hozzáállásukat, igencsak komolyan kellene vegyük Ágoston Andrásnak, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnökének a figyelmeztetését: ha az európai polgári kezdeményezés csak a kisebbségi keretegyezmény létrehozását célozza meg, akkor a területi autonómia megvalósítása végleg lekerülhet az Európai Unió napirendjéről. Ezért lenne fontos egy olyan dokumentum összeállítása és valamennyi romániai magyar politikai erő általi támogatása, amely tartalmazza a kisebbségi autonómia valamennyi formáját. Kincses Előd
Az EMNT február 2-án Szatmárnémetiben rendezett autonómiafórumán elhangzott beszéd szerkesztett változata.
A szerző marosvásárhelyi ügyvéd.
Krónika (Kolozsvár),

Véget ért az RMOGYKE két héten át tartó tüntetése
Ádám Valérián: "Kiemelten fontos a magyar oktatás akkreditációja"
Január 28-án kezdett tiltakozó tüntetésbe a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), a Maros megyei prefektúra épülete előtt. Az elmúlt két héten délelőttönként narancssárga ernyővel és óriásplakáttal voltak jelen kettesével a szervezet képviselői. Az RMOGYKE titkára, Ádám Valérián főszervező a Népújságnak nyilatkozva tegnap elmondta, a MOGYE-n folyó etnikai diszkrimináció megszüntetéséért kezdeményezték a tiltakozó megmozdulást.
Ádám Valérián szerint, bár a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) vezetősége sikertörténetnek könyveli el az egyetem vezetői és a magyar tagozat professzorai között létrejött hétpontos megállapodást, a számok nem ezt bizonyítják. "Ahogy a 2x5 méteres bannerre is kiírtuk, jelenleg az egyetemen 286 román és 118 magyar oktató van, ennek ellenére 65 román és 32 magyar oktatói állást hirdettek meg. A versenybizottságokban 150 román és 40 magyar vesz részt. A vizsga eredményei is tele vannak negatív meglepetésekkel. Ezek után azt kérdezem: hol van a magyar oktatás felzárkóztatása, hol van az egyenlőség?!" – nyilatkozta a Népújságnak az RMOGYKE titkára. Érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt két hét során a hatóságok nem gyakoroltak nyomást a tüntetőkre, "mivel számtalanszor bizonyítottuk, hogy nem engedünk a zsarolásnak, de köszönettel tartozunk azon rendőröknek, akik a mínusz fokok ellenére a közelünkben maradtak". Ádám Valérián hozzátette, nyomást ugyan nem gyakorolt rájuk senki, ám meg sem kereste őket senki tárgyalások végett. "Az RMDSZ vezető politikusai nagy ívben kikerültek vagy nem akartak velünk szóba állni, az RMDSZ-es MOGYE-professzorok viszont támogatták a küzdelmeinket" – mondta. A tüntetéssorozat szombaton ért véget, amikor is Ádám Valérián mellett Kürti Jenő fogtechnikus vett részt a tiltakozáson. Ádám Valérián végkövetkeztetése az, hogy Marosvásárhely román és a magyar lakossága mindaddig nem értette, hogyan van diszkriminálva a magyar oktatás, amíg nem szembesült a számbeli különbséggel a két oktatási program között. "Voltak sértő megjegyzések és magyarellenes hozzászólások is, de mivel a járókelők kevesebb mint 10 %-a bizonyult gorombának, nem tartom fontosnak a megjegyzéseik leírását. Hosszú csaták állnak előttünk, amennyiben a lelkiismeretünknek eleget teszünk és nem mondunk le a nemzetünk jogos követelményeiről, arról, hogy a magyar oktatás egyenjogú legyen a MOGYE-n. Kiemelt fontosságúnak tekintjük, és követeljük, hogy a közeljövőben sorra kerülő akkreditácios folyamatban a magyar oktatás akkreditációja külön történjen, a saját főtanszékek létrehozását az akkreditáció előtt és nem utána kérjük. Azt akarjuk, hogy a magyar oktatás akkreditációjához szükséges állásokat hirdessék meg maradéktalanul és engedjék meg, hogy Magyarország egyetemeiről jöhessenek oktatók, mindaddig, amíg helyben nem képződnek megfelelő számú szakemberek" – jelentette ki Ádám Valérián, utalva arra, hogy a négy magyarországi testvéregyetem nyilatkozatot küldött a MOGYE vezetőségének és a szaktárcavezetőnek, amelyben vállalták, hogy a magyar oktatást támogatják, oktatókat küldenek Marosvásárhelyre. Az RMOGYKE titkára szerint amennyiben az EU-alapelvek ellenében az anyaországi oktatók részvételét megtagadják, a szervezet Brüsszelben hónapokig tüntetni fog. Tiltakozó akciójukhoz, amelyre február 18–23 között kerül sor, a magyarság segítségét kérik. A szóban forgó időszakban mindennap 15-17 óra között autós felvonulást szerveznek Marosvásárhelyen. Az orvosi ruhákat viselő, narancssárga esernyőkkel a kezünkben tüntetők az AUCHAN áruház parkolójában várják 14.30 órakor a felvonuláshoz csatlakozni kívánókat, az autók kilincsére 3 darab 40 cm- es szalagot szándékoznak rákötni, amely a magyar nemzet, Románia és EU-zászlók színeiből áll. A felvonulást az orvosi egyetemig tervezik, onnan a főtér felé haladva a városközpontban maradnának egy órán át, fél útlezárást hozva létre. Az autók oldalán A3-as feliratokon követeléseik szerepelnek majd.
"Amennyiben a követeléseinket nem teljesítik ez év márciusában, egy hónapon át Bukarestbe költözünk és minden ország nagykövetsége előtt egy napon át, 8-17 óra között 2x5 méteres bannerrel fogunk tüntetni azért, hogy az illető ország támogassa az etnikai diszkrimináció megszüntetését a MOGYE-n. Ha ez alkalommal sem járunk sikerrel, Büsszelbe utazunk egy hónapra tüntetni" – közölte lapunkkal Ádám Valérián.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

Időzítésstratégia
Ádám Valérián az RMOGYKE (Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület) titkáraként az egyesület nevében szervez, tiltakozik, nyilatkozik, küzd a magyar oktatásért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, narancssárga (most már akár pirosra vagy kékre is cserélhetné!) esernyővel sétálgat Marosvásárhely főterén vagy Bukarestben. Ami rendben is van, a látványtüntetésre felfigyel média, hatóságok, illetékesek. Nem tesz jót a város, az egyetem imázsának, de éppen ez a cél: a figyelemfelkeltés, az üzenet, hogy a dolgok nincsenek rendben a MOGYE-n, hogy a magyar oktatást diszkriminálják. Két hétig tartó legutóbbi tiltakozásának saját bevallása szerint nem sok eredménye volt, ezért közelebbről autós tüntetésre készül.
Miközben Ádám Valérián azt mondja, az RMDSZ-politikusok nem keresték meg, de a MOGYE magyar professzorai támogatták a tüntető akciót, az RMOGYKE vezetése erre kissé felhördült, és kivette Ádám Valérián kezéből a szervezés, döntés jogát, az egyetem professzorai pedig pillanatnyilag azt szeretnék, ha megnyugodnának a kedélyek, még akkor is, ha tudják: a magyar nyelvű oktatás a MOGYE-n nem fejlődhet úgy, hogy önálló magyar tagozat működjön, hisz mindenben a kétharmados román többségű szenátus dönt. Tény és való: továbbra sincs lehetőség magyar nyelven végezni a gyakorlatot (a tanársegédek alkalmazásánál a magyar nyelv ismerete nem volt pályázati kritérium), továbbra sem a betegjogok oldaláról közelítik meg az anyanyelvű oktatás kérdését a MOGYE-n. Sőt, olyan helyzetet teremtenek, amikor a szenátus két alelnöki tisztségébe román részről egyetemi professzort, magyar részről egyetemi docenset szavaznak meg, kényes és igen nehéz helyzetbe hozva utóbbit, akinek nem lesz könnyű a magyar érdekek képviselete, hiszen szakmai előrelépése az elkövetkezőkben éppen a kétharmados román többségű szenátus kezében van. Fentiek ellenére a tiltakozó megmozdulásokat folytatni kell, a küzdelem sem maradhat abba, azonban az elmúlt napokbeli, a székely zászló kitűzése által kiváltott botrány miatt a magyar oktatók egy része, sőt, az RMOGYKE vezetése sem kívánja jelen pillanatban fokozni a feszültséget, attól tartva, akcióik éppen ellenkező hatást váltanak ki, a szélsőséges nacionalisták malmára hajtják a vizet, és gyengítik tárgyalási pozícióikat a MOGYE-n. Ezt feltételezhetően Ádám Valériánnal is megértették, akinek különös, előretolt figurája, el kell ismerni, adott pillanatban meghozta a várt hatást. A MOGYE-ügy azonban ennél több.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely

Közlemény
A ROMÁNIAI MAGYAR ORVOS- és GYÓGYSZERÉSZKÉPZÉSÉRT EGYESÜLET (RMOGYKE) köszönetét fejezi ki Ádám Valérián titkárnak és tüntető társainak azért, hogy két héten keresztül tiltakoztak a MAROSVÁSÁRHELYI ORVOSI- és GYÓGYSZERÉSZETI EGYETEM (MOGYE) magyar oktatást diszkrimináló gyakorlata ellen. A tiltakozást befejezettnek nyilvánítjuk!
Az RMOGYKE további lépéseiről az elnökség fog dönteni, és azokat elnöke fogja közösségünk tudomására hozni.
Marosvásárhely, 2013. 02. 12.
Prof. dr. Kincses-Ajtay Mária elnök
Népújság (Marosvásárhely),

Pert nyert a MOGYE a Charta-ügyben
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete (AMPCMF) elveszítette a pert, amelyet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) Chartája ellen indított. Február 18-án ugyanis a Maros Megyei Törvényszék elutasította az AMPCMF kérését.
Kincses Előd, az egyesület ügyvédje úgy nyilatkozott, a bíróság ítéletének a megindoklását követően, fellebbezni fog a döntésnek.
Az Orvosi és Gyógyszerészeti Képzés Magyar Egyesülete 2012. novemberében indította el a MOGYE elleni akciót, arra kérve általa a hatóságiakat, ismerjék el, hogy a 2012. februárjában megtartott szenátusi választások alaptalanok voltak, mivelhogy nem volt az egyetemnek hivatalos és érvényben lévő Chartája.
Az AMPCMF azt is követelte, hogy töröljék el a meglévő Chartát, helyében pedig egy törvényes, anyanyelvi oktatást is előíró okiratot rendeljelenek el.
„Valamennyi romániai magyar politikai erőt felszólítottunk, álljon ki mellettünk a perben. De az akkor még miniszterelnökhelyettes Markó, aki a tanügyi béreket is megnövelte, nem lépett közbe. Bekapcsolódott viszont az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt. Aztán az RMDSZ is csatlakozott, miután kiléptették a Kormányból.” – nyilatkozta Kincses Előd hozzátéve, a MOGYE számos kifogással állt elő, amelyet a Törvényszék el is utasított.
2013. január 31-én tartották a tárgyalást, a végzés kinyilvánítását azonban a bíróság négyszer is elhalasztotta. Február 18-án végül megszületett a döntés: a MOGYÉ-nek van igaza.
Kincses azt vallotta, még nem ismeri a végzésre adott magyarázatot, de megtámadni készül a bírói döntést. Úgy véli, nyerő lapokat tartogat a tarsolyában, éspedig: „2012. áprilisában az egyetem Chartáját nem hagyta jóvá az Oktatási Minisztérium, de májusban, az Ungureanu-féle Kormány bukása után máris elfogadták az okiratot, egy hazug állítás nyomán, mely szerint a Chartát módosították.” – magyarázta Kincses. Az ügyvéd szerint, a MOGYE becsapta a minisztériumot, mivelhogy az okiraton nem változtattak, holott ezt Daniel Funeriu, volt tárcavezető megkövetelte.
És ez még nem minden. A jogász azzal vádolja az egyetem vezetőségét, hogy megfélemlíti a magyar tanári kart, amelynek tagjai a magyar nyelvű oktatás népszerűsítésén dolgoznak. Kincses szerint, fejenként 300 lejjel pénzbírságolták azokat a magyar oktatókat, akik Magyarországon voltak kiszálláson, és akiket ugyanakkor jelenlévőkként könyveltek el a MOGYÉ-n.
Leonard Azamfirei, az egyetem rektora nem kívánta kommentálni Kincses Előd nyilatkozatát. marosvasarhelyi.info
Erdély.ma,