Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke szept. 24-én a romániai magyar írott és audiovizuális sajtó vezetőivel folytatott megbeszélést Marosvásárhelyen. – Óriási tétje van az őszi parlamenti választásoknak: a Vajdaság példája azt mutatja számunkra, hogy parlamenti képviselet nélkül a nemzeti közösségeket érintő kedvező folyamatok bármikor visszafordíthatók – jelentette ki Markó. Elmondta: előzőleg aggasztónak tartotta a jövő évi magyarországi költségvetés-tervezetről szóló előrejelzéseket, amelyek a határon túli magyarok támogatásának csökkenését irányozták elő, de budapesti tárgyalásain sikerült bizonyos korrekciókat elérnie. Közölte, a jövő évre tervezett összegek összességében meghaladják az idei támogatások mértékét, ugyanis a magyarul tanuló diákoknak szánt oktatási-nevelési támogatások már beépültek a jövő évi költségvetésbe, és ezek jelentős módon, közel öt milliárd forinttal növelik a támogatások összegét. Markó garanciát kapott arra, hogy növelik többek között a Sapientia Tudományegyetemnek, az Illyés Közalapítványnak, valamint a határon túli magyar könyvkiadás és kultúra támogatására szánt összegeket. Közgyűlést tartott a romániai magyar helyi és regionális lapok egyesülete Marosvásárhelyen. Megegyeztek a romániai magyar lapok közös fellépésének új stratégiájában, amiben központi szerepet kap a szorosabb együttműködés az üzleti szférával. A Rais Wallner István elnök beszámolóját követő tisztújításon a korábbi alelnököt, Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét választották meg elnöknek, az új alelnök Hecser Zoltán, a Hargita Népe kiadó igazgatója lett. /Budapest a támogatások növelését ígéri – mondotta Markó a romániai magyar sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

Április 19-én Kolozsváron ülésezett a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete. A rendkívüli közgyűlésen a vezetőségben történt változások és az egyesület székhelyének Nagyváradról Kolozsvárra való áthelyezése képezték a fő napirendi pontokat. Magyarországi vendégek is jelen voltak, akik az egyesületben jelen lévő hat kiadó hét erdélyi magyar napilapjának egy közös, Magyarországon készülő melléklet megjelentetését ajánlották fel. /(-bb): Kolozsváron tanácskozott a lapkiadók egyesülete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

Legutóbbi ülésén a kormány olyan sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozza. Az új rendeletet egy megfelelő szakmai hátterű tanácsadói testület dolgozta ki, helyet kaptak benne a legkülönfélébb szervezetek, a csoportot egy RMDSZ-es államtitkár, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes vezette. A fenti munkacsoportba a romániai magyar sajtó képviselőit nem hívta meg senki. Márpedig létezik egy magyar lapkiadó egyesület és egy magyar újságíró szövetség. A Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének elnöke, Balló Áron, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) elnöke, Ambrus Attila levélben fordult Cseke Attilához és az RMDSZ vezetőihez, amelyben az eljárást kifogásolták. Az említett magyar szakmai szervezetek nem egyszer jelezték igényüket, hogy a róluk, illetve az általuk képviseltekről szóló döntések megelőző vitájába vonják be őket. /Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./

Cseke Attila államtitkár válaszolt Ambrus Attilának, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete elnökének és Balló Áronnak, a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapok Egyesülete elnökének nyílt levelére, melyben kifogásolták, hogy a romániai magyar sajtó képviselői nem kaptak helyet abban a munkacsoportban, amely a közpénzek reklámokra történő fordításának átláthatóságát szabályozó sürgősségi kormányrendelet kidolgozására jött létre, s amelynek Cseke az elnöke. Cseke Attila kifejtette, a munkacsoport összetételét Tariceanu miniszterelnök határozta meg, ő jelölte Csekét is elnöknek. Cseke Attila kinevezését megtiszteltetésnek tartja. Leszögezte, a romániai magyar sajtó semmilyen hátrányos megkülönböztetésben nem részesül a jogszabály révén. /Cseke Attila államtitkár: Tisztelt Elnök Urak! = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./ Előzmény: Balló Áron: Rólunk, de nélkülünk. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21.

A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete Markó Béla államminiszterhez, a román és magyar kormányhoz, a Communitas Alapítványhoz, a Határon Túli Magyarok Hivatalához, a Szülőföld Alap Tanácsához fordulva javasolja bárminemű médiatámogatás méltányos és átlátható elosztását. Ehhez szempontokként ajánlja, hogy vegyék figyelembe: a lap mennyire fontos hírforrása a romániai magyar közösségnek, mekkora példányszámmal jelenik meg, és mekkora olvasottsággal rendelkezik. A közpénzből származó reklámok, hirdetések elosztásakor vegyék figyelembe a lapok súlyát. A Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete felajánlja szakmai tudását és segítségét mindenkinek a médiatámogatások koncepciója, stratégiája és elosztása terén. /Balló Áron elnök, Hecser Zoltán alelnök: Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

Január 20–21-én Kolozsváron a régió gazdasági újságírói számára rendezett szemináriumot a Freedom House Alapítvány, a Banc Post és a Helyi Lapkiadók Munkáltatóinak Egyesülete (APEL). Az előadások kitértek a privatizáció módszereire és következményeire, a bankrendszer mai kihívásaira, továbbá a romániai tőkepiac helyzetére. /Ö.I.B.: Gazdasági szeminárium Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

Február 23-án tartotta évi rendes közgyűlését a Romániai Magyar Helyi és Regionális Lapok Egyesülete Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Nagyobb közéleti szerepet kíván vállalni, döntött a szervezet. Az egyesület különböző együttműködési programot indított el tagszervezetei számára, és érdekelt további kapcsolatok kiterjesztésében, kiépítésében a hasonló hazai és külföldi szakmai szervezetekkel. A közgyűlés újraválasztotta a romániai magyar lapkiadók szervezetének elnöki tisztségébe Balló Áront, a Szabadság főszerkesztőjét, alelnöke továbbra is Hecser Zoltánt, a Hargita Népe igazgatója. /A lapkiadók közéleti szerepvállalása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 24./

Kolozsvár május 3-tól – bizonyos értelemben – a kontinens figyelme középpontjában áll, az itt megrendezett A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban című nemzetközi konferencia miatt. A rendezvényt a Szabadság a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalával, valamint a dél-tiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesületével (MIDAS) közösen szervezi. A konferencián többek között a szlovákiai, németországi, spanyolországi, olaszországi, litvániai, írországi, horvátországi és finnországi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Néhány évvel ezelőtt a Szabadság Balló Áron néhai főszerkesztő kezdeményezésére vált a MIDAS teljes jogú tagjává, s neki köszönhető az is, hogy a civil szervezet Kolozsváron tartja idei soros közgyűlését. Szükség van arra, hogy a Szabadság napilap bemutatkozzon európai társainak a közös érdekek képviselete érdekében. Európában a legtöbb kisebbségi és regionális nyelven íródott napilap nem részesül semmiféle kormányzati szubvencióban. A rendezvényre meghívták a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE), valamint a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesületének képviselőit is. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke is jelen lesz a konferencián. Európában csaknem ötven millióan élnek kisebbségben. /Kiss Olivér: Kolozsváron – az európai nemzeti kisebbségekért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./

Május 4-én megnyílt Kolozsváron a kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az EU-ban témájú konferencia /MIDAS/ megnyitója, melyen Európa minden tájáról csaknem 30 kisebbségi kiadvány képviselője jelent meg. A megnyitón a MIDAS elnöke, Toni Ebner, majd annak főtitkára, Günther Rautz is üdvözölte a résztvevőket. Ezek után a rendezvény illusztris vendége, a Páneurópai Unió tiszteletbeli elnöke, Habsburg Ottó tartott előadást. /Habsburg Ottó: Ne ismételjük meg a múltbéli hibákat. Kolozsváron elkezdődött az idei MIDAS konferencia és közgyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A MIDAS konferencián a romániai magyar és német kisebbség politikai és kulturális perspektívái című programponton Markó Béla RMDSZ-elnök, Románia miniszterelnök-helyettese a kormányülés miatt nem lehetett jelen, helyette Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke értekezett a témában. A német kisebbséget Zeno Pinter, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának államtitkár-helyettese képviselte. Az RMDSZ a parlamenti demokráciában látta a konfliktuskezelés legfontosabb eszközét, szögezte le Takács Csaba. Kitért arra, hogy a Babes–Bolyai Egyetemen még katedrai szinten sincs biztosítva az önállóság. Az RMDSZ továbbra is küzd a felsőoktatás önállóságáért. /Köllő Katalin: Kisebbségi politikai és kulturális perspektívák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Eckstein-Kovács Péter szenátor, a jogi bizottság elnöke előadásában felvázolta mindazt, ami a kisebbségi jogérvényesítés terén az elmúlt 17 évben történt. Az anyanyelven történő oktatást szabályozó tanügyi törvényt és anyanyelvhasználatot a közigazgatásban szavatoló helyhatósági törvény jelentőségét emelte ki. A tanügyi törvény továbbra is megszorító intézkedéseket tartalmaz /Románia történelmének és földrajzának román nyelven történő oktatása, az állami magyar egyetem ügye/. A kisebbségi törvényre parlamenti elfogadására nincs politikai akarat. Markó Attilára államtitkár, a Kisebbségi Hivatal vezetője kifejtette, a gyakorlat nem követi minden esetben a törvényt, Románia adós a kisebbségi jogok érvényesítésével. A közigazgatásban például 70-80 százalékban helyezték ki a nemzeti kisebbségek számára szimbolikus jelentőséggel bíró két- vagy háromnyelvű táblákat. Kolozsváron ezek hiányoznak, a helyi vezetés még mindig ellenségesen viszonyul a többnyelvűséghez. /Székely Kriszta: Kisebbségi jogok: hiányosságok az alkalmazás terén. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ Bemutatkozott a MIDAS konferencia résztvevői előtt a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete, valamint a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két szervezet ismertette alakulásának körülményeit, célkitűzéseit. Kiderült, hogy Romániában eddig csak a magyar sajtóban létesültek ilyen kiadói, illetve szakmai szervezetek. A szervezetek után röviden bemutatkozott még a romániai német kisebbség lapja, a Deutsche Allgemeine Zeitung für Rumänien, illetve két megyei napilap, a Maros megyében megjelenő Népújság, és a Sepsiszentgyörgyön kiadott Háromszék. /E. -R. F. : Bemutatkozott az erdélyi kisebbségi sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

A Szabadság szerkesztőségében tartotta meg október 3-án évi közgyűlését a Romániai Magyar Nyelvű Helyi és Regionális Lapkiadók Egyesülete. A tanácskozást követő tisztújításon a Szabadság munkatársát, Balázs Bencét választották meg a hét erdélyi magyar napilap kiadóit tömörítő egyesület élére. /Tisztújítás. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./