Kolozsváron márc. 9-én magalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Ideiglenes székhelye Kolozsváron van. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

Márc. 19-én Megalakult Kolozsváron a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, elnökévé Tőkés Istvánt választotta.

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közölte programját, az aláírók között van dr. Podharadszky László, dr. Újvári Ferenc, Sipos Gábor és Asztalos Lajos. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./

Márc. 9-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében száznál több résztvevővel megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. Elfogadták a kezdeményező bizottság két tagja, Moldován Béla és Sipos Gábor által szerkesztett programtervezetet. Az RMKP a keresztény világnézet alapján áll. Programjában első helyen szerepel az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítását, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. Megtörtént a párt hivatalos bejegyzése. Eddig mintegy félezernyi tagja van, jórészt kolozsvári lakosok. Az RMKP ideiglenes székhelye Kolozsváron a főtéri plébánia. Az RMKP ideiglenes választmánya: Moldován Béla villamosmérnök, Imreh József ny. egyetemi tanár, Podhradszky László ny. ügyvéd, Takácsik Tibor ny. vegyész, Bálint Tiborné Kovács Júlia könyvtáros, Dezméri Zsombor József ny. minőségi ellenőr, Újvári Ferenc ny. ügyvéd, Sipos Gábor levéltáros. A párt tagjai között van Kányádi Sándor költő és Bálint Tibor író is. /Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt ismertette programját. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezet iskolák biztosítása, a vallásoktatás bevezetése, önkéntes alapon, az államosított egyház ingatlanok visszaadása, az erdélyi magyarság biztosítása, egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása a kidolgozandó nemzetiségi statútum alapján, a nemzetközi szerződések szellemében, nemzetközi garanciákkal. Az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, a termőföldek magántulajdonba adását. A párt követeli a korszerű családvédelem kialakítását: a szülési szabadságot, gyermekgondozási segélyt az anyának, a szociális nyugdíj méltányos megállapítását. Lehetővé kell tenni az anyanyelvi oktatást minden szinten. A magyar nemzetiség egysége érdekében az RMKP a választásokon az egységes magyar listán állít jelölteket. A programot az RMKP szervezőbizottsága adta ki: dr. Podhradszky László, dr. Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Tibor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó, Keresztes József, Asztalos József, Koós Ferenc, Dezméri Zsombor József. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./

Eddig 70 pártot jegyeztek be, névjegyzékük olvasható a Romániai Magyar Szóban. Három kis magyar párt szerepel jegyzékben: Független Magyar Párt, elnöke: Lőrincz Pál, székhelye: Marosvásárhely, Romániai Magyar Kisgazdapárt /Éltes Zoltán, Csíkszereda/, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /Podharadszky László, Kolozsvár/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Máj. 16-án Kolozsváron, az Állami Magyar Színházban választási nagygyűlést tartott az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Bemutatkoztak a képviselő-, illetve szenátorjelöltek. Balázs Sándor, a Kolozs megyei szervezet elnöke mondta a bevezetőt. Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, szenátorjelölt rámutatott arra, hogy az RMDSZ egységes politikai erőnek bizonyult. Pillich László, az RMDSZ szervezési titkára, képviselőjelölt után Podhrádszky László jogász /aki a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt részéről szerepel az RMDSZ képviselőházi listáján/ következett. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője a közösen az egyes román pártok képviselőivel tartott megbeszélésről elmondta, hogy a liberálisok képviselője volt az egyetlen, aki a nemzetiségi kérdésben normális magatartást tanúsított. Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanár a kishitűekkel szemben leszögezte: az elmúlt hónapokban sokat elértek. Eckstein Kovács Péter ügyvéd, akit az ifjúsági szervezetek javasoltak képviselőnek, elmondta, hogy a nemzetiségi statútum kidolgozása szakemberek részvételét követeli meg. A találkozón elhangzott, hogy a Puntea folyóirat révén a román olvasókkal folytatott dialógust rendszeresebbé fogják tenni. /RMDSZ jelöltek találkoztak választóikkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, mint az RMDSZ tagszervezete, aggodalommal látja, hogy minden eddigi kísérlet csődöt mondott a romániai magyar iskolarendszer visszaszerzésére. Minden embernek emberi joga, hogy olyan iskolában nevelje gyermekét, amilyenben akarja. Ezt a jogot az erdélyi magyarságtól sem lehet elvitatni. A romániai magyarság visszaköveteli a kommunista diktatúra idején elvett iskoláit, továbbá az iskolák fenntartására az ott tanuló gyermekek létszámának megfelelő állami támogatást igényel. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt határozottan kiállt a magyar iskolák mellett. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt marosvásárhelyi szervezete nyilatkozatban tiltakozott a 843/1990-es határozat ellen, amely előírja a prefektúrák kormány általi kinevezését, majd ezek által az illető megyében a városi, községi, illetve kulturális intézmények felülről történő kinevezését. A központi kinevezésekkor nem vették figyelembe Maros megye etnikai összetételét /48 % magyar nemzetiségű/ és a máj. 20-i választások eredményét /az RMDSZ 43 %-ot ért el/. Ez a kinevezési gyakorlat feszültséget szül. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 11./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt 1990. dec. 27-én Marosvásárhelyen tartotta első országos kongresszusát, amelyen megválasztották a párt 11 tagú országos vezetőségét. Elnök: dr. Tőkés László, alelnökök: dr. Újvári István, Apor Csaba, Farkas István, főtitkár: Kelemen Kálmán, szóvivő: Hunyadi András, vezetőségi tagok: Moldován Béla, Sipos Gábor, Koszta István, Filep Csaba és Miholcsa József. A kongresszus úgy határozott, hogy az RMKP székhelye Marosvásárhelyen legyen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

Szatmárnémetiben márc. 1-2-án ülést tartott az RMDSZ Országos Választmánya, melyen részt vettek az RMDSZ megyei szervezeteinek elnökei, a társszervezetek és kollektív tagok /MISZSZ, Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, Romániai Magyar Kisgazda Párt/ is. Az Országos Választmány szorgalmazza a szórványmagyarság sajátos gondjainak felkarolását és elhatározta a szórványvidékekkel foglalkozó bizottság létrehozását. Úgy határoztak, hogy a következő kongresszusig a politikai kérdésekben az elnökség dönt, az alkotmánytervezettel kapcsolatban pedig a parlamenti csoporttal együtt határoz. Az RMDSZ második kongresszusát május 24-26-án tartják meg, Marosvásárhelyen. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

Az erdélyi románok történelmük egyik legsötétebb korszakánk tekintik az első világháború előtti időket. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt javasolta, hogy azokat a jogokat adják meg a magyarságnak, amelyek az erdélyi románságot megillették a századforduló idején. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./

Megjelent a Pásztortűz /Csíkszereda, máj./ című lap, alcíme szerint: Erdélyi Magyar Kereszténydemokrata Párt havi értesítője. Ennek a folyóiratnak nem született folytatása. Érdekes kiadványok is születtek, ilyen a Klipp-Mini című kézimunkalap /!/. A Klipp az előző évben indult lap, ennek kiadványa a most indult szaklap. /Klipp-Mini (Csíkszereda), máj./ Hasonló lap indult, ugyancsak májusban Kolozsváron is Kötögető címmel, alcíme: Kézimunkalap. Ez a Családi Tükör kiadványa volt.

Marosvásárhelyen aug. 6-án megalakult a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt megyei székházában a Keresztény Művelődési Kör. Célkitűzésük: a kisebbség anyanyelvének, kultúrájának ápolása. szépirodalmi, tudományos könyvek terjesztése előadások szervezése. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./

Az egyik jeruzsálemi napilap szept. 4-i száma beszámolt arról, hogy Aradon a román-izraeli labdarúgó mérkőzésen antiszemita megnyilvánulások történtek. Sértegették és megtámadták az izraeli küldöttséget és a játékosokat, 200 rendőrnek kellett közbelépni a rend helyreállítása érdekében. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt nyilatkozatban tiltakozott az aradi antiszemita megnyilvánulások ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 6. /

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programját közölte a Szabadságban. Az RMKP a keresztény értékrend társadalmi érvényesítését követi. A népi-nemzeti identitástudat kialakítása és megőrzése, az egyéni és kollektív jogok intézményes biztosítása, a helyi önkormányzat bevezetése, a területi autonómia biztosítja bármely testvérnép kultúrájának megőrzését. Ahol a nemzetiség aránya meghaladja a 10 százalékot, ott a nyelvet mint egyenértékű államnyelvet kell használni, ahol a számarány eléri a 30 százalékot, ott megfelelő arányban kell alkalmazni a köztisztviselőket. A hadseregnél, a rendőrségnél megfelelő arányban legyen jelen a nemzetiség. Gazdasági vonatkozásban: piacgazdaság, vállalatok privatizálása, a földek magántulajdonba adása, a társadalombiztosításban családi pótlék, szülési szabadság, szociális nyugdíj. A teljes anyanyelvű oktatás megszervezése, külön tanügyi főhatósággal, egynyelvű oktatási intézményekkel az óvodástól az egyetemig. Az egyházak szabadságának helyreállítása, a felekezeti iskolák visszaállítása, az elvett egyházi ingatlanok visszaadása. Az RMKP követeli az erdélyi magyarság, nemzetközi garanciákkal, vallja, hogy az erdélyi magyarság a magyar nemzet szerves része. /A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt programja. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt vezetősége nyilatkozatban ítélte el a parlamentben elhangzott, és a televízióban közvetített magyarellenes támadásokat. A székelyföldi autonómiát "torz beállításban tették vizsgálat tárgyává". Tárgyilagos vitákra van szükség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./"

A televízióban felolvasták a börtönbüntetését töltő Radu Tinu Securitate-tiszt levelét, aki súlyos vádakkal illette Tőkés Lászlót és a püspök államellenes tevékenységének kivizsgálását követelte. Tömeggyilkosságért elítélt ember levelét közölte a televízió és erre a levélre a parlamentben is hivatkoztak. Ezt az eljárást Románia lejáratásának minősítette és ez ellen tiltakozott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Tőkés László püspököt a parlamentben súlyos vádakkal illették, bíróság elé állítását követelték, hivatkozva a börtönben levő Tinu Radu szekus vezető levelére. A román televízió adásában is szerepeltették ezt a börtönben levő tisztet, ott is elismételhette rágalmazását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

A Magyarok Világszövetsége Budapesten tartotta tisztújító közgyűlését /dec. 11-12./. Nagy Béla RMDSZ-képviselő ismertette az éles vitákkal tarkított közgyűlés menetét. Az új vezetőség: Csoóri Sándor /elnök/, Kincses Előd /főtitkár/, Komlós Attila /ügyvezető elnök/, a 15 tagú vezetőségben Kincses Előd és Dávid Gyula képviselik a romániai magyarságot. Kincses Előd hangsúlyozta, hogy ideiglenes vezetőségről van szó, a véglegest az 1992. augusztusi közgyűlésen választják meg. - Az RMDSZ még nem tagja a Magyarok Világszövetségének, egyes megyei RMDSZ-szervezetek viszont már beléptek. A Romániai Magyar Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Párt és az EMKE ugyancsak tagjai a szövetségnek. /Nem dől el a templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20, dec. 24./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt közzétette húsvéti javaslatát a megbékélésre. "Mi, erdélyi magyarok pedig nem kérünk mást és többet: vezetőink alaposan tanulmányozzák, milyen jogok illették meg az erdélyi román népet a századforduló idején, s közös megegyezéssel azt adják meg Erdély magyar népének." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./"

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

Dr. Újvári Ferenc /Kolozsvár/ ügyvéd, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt alelnöke ismertette pártja helyzetét. A pártot 1990. márc. 30-án jegyezték be a bukaresti törvényszéken. A pártot Erdélyi Magyar Kereszténydemokrata Párt néven akarták bejegyeztetni, de a bíróság ezt nem fogadta el. Székhelyük Marosvásárhelyen van, a főtitkárság is ott székel. A párt elnöke, dr. Tőkés István nyugalmazott teológiaprofesszor az ügyeket kolozsvári lakásán intézi, mert a pártnak nincs székháza. Mintegy 1500 tagjuk van. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék felépíteni az egységet. Az RMKDP kezdettől fogva a területi autonómia mellett szállt síkra, tehát programjuk radikálisabb az RMDSZ-nél. Azon dolgoznak, hogy az RMDSZ minél hatékonyabban tudja képviselni az erdélyi magyarságot. Az RMDSZ-szel közös listával indulnak a választásokon. A közvélemény még nem szerzett tudomás pártjukról. /Tóth András: Beszélgetés egy erdélyi keresztény pártpolitikussal. Az összmagyarság érdekeiben gondolkodnak. = Új Magyarország, szept. 3./

Tőkés István, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke adott ismertetést pártjáról. Taglétszámuk ezer fő körül van, egységben vannak az RMDSZ-szel. /Új Magyarország, okt. 15./

Dr. Tőkés István lemondott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöki tisztségéről, ezt a párt 1992. dec. 19-i megbeszélésén sajnálattal vették tudomásul. Az elnöki teendők ellátásával Varga László református lelkészt bízták meg azzal, hogy a párt februári kongresszusán megválasztják az új vezetőséget. Ez a párt kislétszámú, képviseletüket az RMDSZ-ben Hajdú Gábor szenátor, dr. Bárányi Ferenc és Nagy Benedek képviselők vállalták el. /Ábrám Zoltán: A kereszténydemokrácia hazai esélyeiről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

"Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./"

"Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották, aki nyilatkozott Mag Péternek, a Népszabadság bukaresti tudósítójának. A kongresszus az RMKDP újjászületésének tanácskozása volt, mert eddig csak vegetáltak, mindössze ezer tagot tudtak toborozni. Varga László úgy látja, jobb lett volna, ha nem pártként, hanem mozgalomként szerveződnek meg. A jövőben ezért a mozgalmi jelleget fogják erősíteni. Varga kifejtette, hogy nem a "nagypolitikában" akarnak dolgozni, hanem a kereszténydemokrata meggyőződésű erdélyi magyarok közéleti aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpraállításához. /Mag Péter: Mozgalomként tovább jutottunk volna. = Népszabadság, febr. 9./"

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./ "

Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./

"A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./"