Május 12-én Jakabovits Márta nagyváradi keramikusművész alkotásaiból nyílik kiállítás Aradon, a Calina Galériában. A művésznő az Európai Kulturális Művészeti Akadémia egyik alapítója valamint a kelet- és közép-európai művészetek megjelenítésének és képviseletének felelőse, tavaly nyerte el a Romániai Képzőművészek Szövetségének évente kiadásra kerülő országos díját. /Szekernyés Irén: Jakabovits Márta keramikusművész kiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./

Fejér Miklós magyar szakos tanár egész élete az irodalom, az anyanyelv és a kultúra köré szerveződött. Szülőfalujában, Zabolán munkásságának emléket állítottak. A községi könyvtárat róla nevezték el. Fejér Miklós /sz. Zabola, 1913. nov. 30./ diákkorában önképzőkört vezetett. Kolozsváron végezte az egyetemet. Világszemléletét, értékrendjét Venczel József mellett Bíró Vencel, a kor egyik híres katolikus értelmiségije határozta meg. A fiatal diákot kiváló eredményei révén csakhamar megbízták a kollégium könyvtárának vezetésével. Márton Áron püspöke kinevezte Fejér Miklóst előbb a brassói gimnáziumba tanárnak, majd 1940 őszétől a székelyudvarhelyi római katolikus iskolában tanított. Ott is alapított családot, majd Kolozsvárra költöztek, a magyar állami román nyelvű gimnázium magyar szakos tanára lett. A világháború végén szovjet hadifogságba került, s csak 1948 októberében szabadult. 1949-től újra Kolozsvárt, a magyar tanítóképzőben oktatott. Többedmagával kiváló tankönyveket írt, szöveggyűjteményeket állított össze. Nagy Jenővel együtt 1954-ben kidolgozta a magyar nyelv és irodalom oktatásának rendszeres módszertanát. Az általuk akkor kimunkált programok, tanmenetek, kiválogatott szövegek egészen az 1989-es romániai változásokig kisebb-nagyobb változtatásokkal fennmaradtak. 1957-ben fejezték be az első erdélyi magyar irodalomelméleti tan- és kézikönyvet, s szintén abban az évben jelentették meg a Magyar irodalomtörténet című könyvüket is. 1959 áprilisában mondvacsinált okok miatt Fejér Miklóst letartóztatták, hónapokon át kínozták, vallatták. Akkor már börtönben ült a romániai magyar polgári szellemi elit színe-java. Kiszabadulása után a Romániai Képzőművész Szövetség kolozsvári fiókjánál kapott munkát, ahol híres alkotók kiállításait szervezhette. Végül 1965-től a Kolozsvár melletti Szucságon tanított nyugdíjazásáig. Utána számtalan székelyföldi diákot ő készített fel a nehéz egyetemi felvételire. Nyugdíjas éveiben újra visszanyerte alkotókedvét, bekapcsolódott a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkaközösségébe, melynek számtalan szócikkét ő írta meg. 1972-ben a Nyelv- és Irodalomtudományi Közleményekben megjelent írása Zabola élő és történeti helyneveiről, melyet még az 1940-es évek elején Szabó T. Attila nyelvész-akadémikus irányításával doktori disszertációként írt meg, s egészében csak az elmúlt években jelent meg a Székely Nemzeti Múzeum évkönyvében. Fejér Miklós 2002. május 5-én hunyt el Sepsiszentgyörgyön, majd végakarata szerint szülőfalujában, Zabolán, ősei mellé temették. /Pozsony Ferenc: Fejér Miklós emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

Made in Hungary 1900–2000 címmel rendeznek kiállítást a 20. századi Magyarország iparművészetének történetéről és fejlődéséről Temesváron. A tárlat a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának, a Romániai Képzőművészek Szövetsége Temesvári Szervezetének és a Magyar Képző- és Díszítőművészek Szövetségének együttműködésében jön létre. A megnyitóra május 28-án lesz, a tárlat anyagát Ernyey Gyula, a magyarországi szakmai szövetség alelnöke, a budapesti Moholy Nagy László Szépművészeti Egyetem tanára mutatja be. /Pataky Lehel Zsolt: Kiállítás a 20. századi magyar iparművészetről. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 23./

Temesvár nyújt otthont május 12-től Jakobovits Márta kerámiáinak. Metaterra című kiállítása különleges teljesítménynek számít. A művész 2007-ben elnyerte a Romániai Képzőművészek Szövetsége országos díját. Kolozsváron 2006 márciusában mutatkozott be egyéni kiállítással a Bánffy-palotában. Nagyszabású, több termet betöltő tárlata újszerűségével, letisztult, formailag maximális ökonómiával megkomponált tárgyaival emlékezetes maradt. /N. J. : Metaterra, avagy változatok kerámiára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Nagyszámú érdeklődő jelenlétében nyitották meg szeptember 24-én Aradon a Delta Galériában Pásztor Gyöngyi Utak és Steinhübel Zoltán Rétegződések című kiállítását. A két aradi képzőművész közül előbbi textilművészeti munkákkal és térplasztikákkal jelentkezett, utóbbi kerámia-, fa-, fém- és papírkreációkkal állt a közönség elé. A tárlatot a Romániai Képzőművészek Szövetségének aradi szervezete rendezte. /Pataky Lehel Zsolt: Kettős kiállítás a Deltában. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

A Romániai Képzőművészek Szövetsége aradi tagozata ünnepségén életműért, a 2007-es művészeti tevékenységért, az aradi képzőművészeti élet támogatásáért kiválósági díjakat nyújtottak át. Bognár Levente alpolgármester köszönetet mondott a képzőművészeknek, akik Arad igazi nagyköveteivé váltak az elmúlt években a számtalan külföldi kiállításaik révén. Életműdíjat kapott, többek között, Baranyai Ferenc, Kett Groza János, Eisele Szűcs Zoé és a temesvári Jecza Péter. A Szentháromság-szobor restaulásáért díjat kapott Kocsis Rudolf, aki megjegyezte: valójában újjáépítésről volt szó. Színfoltként Bujor Buda, a Pro Urbe Egyesület elnöke három művészt – Baranyai Ferenc, Kett Groza János és Stefan Gules – részesített pénzjutalomban. /Kiss Károly: Képzőművészek ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 23./

Szabó Vilmos festőművész életműve, alkotói pályája, váratlanul jött halálával lezárult. A Lakitelki Nemzetközi Alkotótáborban munkálkodva szólította magához Teremtője. Szabó Vilmos /sz. Sáromberke, 1942. szept. 15./ művészetének forrása a rácsodálkozása képességének eredendősége, írta róla barátja, Székely Géza. Szabó Vilmos alapította meg az Ipp-art művészeti csoportosulást, tanárként nemzedékeket oktatott a művészi alkotásról, és a művészeti neveléssel kapcsolatos nézeteit a különböző szaklapokban és folyóiratokban fejtette ki. Tevékeny tagja volt nemcsak a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, de a Barabás Miklós Céhnek és az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületének is. /Székely Géza: Ama nemes harcot megharcoltam... = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./

Június 13-án megnyílt Kolozsváron a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota) Ferenczy Júlia centenáriumi festészeti kiállítása, rendkívül sok érdeklődőt vonzott az esemény. Ferenczy Júlia Kolozsváron lépett először nagyközönség elé 1939 decemberében, Kós Károly ösztönzésére, 14 akkori művésztársával együtt egy nemzedéki váltást jelző és máig emlékezetes kiállításon. Indulásukat az akkori kritika valósággal ünnepelte. A későbbi politikai változások miatt azonban egyre nehezebb helyzetbe került, az 1956-os eseményeket követő általános romániai retorzió keretében – másokkal együtt Ferenczy Júliát is kizárták a Képzőművészek Országos Szövetségéből. – Ferenczy Júlia azok csoportjához tartozott, akik a rendszer parancsára változást színlelni képtelennek bizonyultak. Megfizettek érte valamennyien – hangsúlyozta Tibori Szabó Zoltán, a lap munkatársa. /Köllő Katalin: Ferenczy Júlia centenáriumi kiállítása a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetem kerámia szakán végzett Onucsan Miklós hátat fordított a kerámiának, a fotó, a film és az akció lettek kedvenc műfajai. A mai napig nagyon örül annak, hogy kerámiát végzett. Később nem foglalkozott kerámiával, annak fő oka az, hogy nem volt kemencéje. Az Unióba (Képzőművészek Szövetsége) grafikusként került be. Onucsan Miklós /sz. Szamosújvár, 1952. nov. 26./ a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem docense. Több egyéni és csoportos tárlata volt itthon és külföldön. Alkotásai megtalálhatók az isztambuli Kortárs Művészeti Múzeumban, a bukaresti Kortárs Művészeti Múzeumban és a bécsi Ernst Alapítvány gyűjteményében. Onucsan Miklós a konceptuális művészetet műveli. /Pengő Zoltán: „Mindig dadogok valamit magamról a világba” = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./

A kolozsvári Művészeti Múzeumban megnyílt a kolozsvári képzőművészek Téli Szalonja. A Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókja központi és helyi támogatás hiányában évek óta a Művészeti Múzeum segítségét kénytelen igénybe venni kiállításaihoz. /Nagy-Hintós Diana: Megnyílt a képzőművészek Téli Szalonja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./

Támogatás kulturális kiadványoknak
A Kulturális és Örökségvédelmi Minisztérium költségvetés- kiegészítéséről döntött december 2-i ülésén a kormány. A csütörtökön elfogadott kormányhatározat értelmében a kormány tartalékalapjából 2.500.000 lejt különítenek el a kulturális kiadványok publikálására és támogatására.
Jelentős támogatást kapott négy romániai magyar folyóirat is. A Helikon 130.000 lejt, a Látó és a Korunk egyenként 120.000 lejt, míg a Székelyföld 85.000 lejt kapott a kormány tartalékalapjából.
Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kijelentette: "számomra különösen fontos ezeknek a kiadványoknak a támogatása, főleg most, a válság időszakában. Nem szabad hagynunk, hogy a gazdasági helyzet befolyásolja az értékteremtők munkáját. Fontos, hogy legyen egy kiszámítható keret, amelyből a kulturális kiadványok tudnak gazdálkodni. Jövőre azt tervezzük, hogy a kulturális folyóiratoknak szánt összeget a kétszeresére növeljük."
A támogatásban részesülő kiadványok listáját a romániai szakmai szervezetek és szövetségek javaslatai alapján állították össze, például a Román Írószövetség, a Képzőművészek Országos Szövetsége, az UNITER vagy a Román Zeneszerzők Szövetsége.
A támogatásban részesült kiadványok már a napokban megkötik a szerződést a Kulturális és Örökségvédelmi Minisztériummal, a kiegészítő összegeket pedig ez év végéig kell elköltsék. Népújság (Marosvásárhely)

Kiállítás nyílt Vargha Mihály alkotásaiból Budapesten
Vargha Mihály szobrászművész, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója fából készült nagyméretű alkotásait mutatja be a Bálványok című kiállítás, amely szerda este nyílt Budapesten a Forrás Galériában a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza Galéria sorozatának keretében.
A december 9-ig látható tárlat a szobrászművész elmúlt öt évben készült művei mellett néhány régebbi alkotását is felvonultatja. Vargha Mihály a kortárs erdélyi magyar képzőművészet egyik legkiválóbb képviselője, aki muzeológusként az intézményi háttér megteremtésén túl a világban szétszórt erdélyi magyar alkotók műveinek összegyűjtését is szorgalmazza – hangsúlyozta Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a magyar hagyományok megőrzéséhez és ápolásához járul hozzá Vargha Mihály is, akinek alkotásai többek között a magyar identitás fontosságára hívják fel a figyelmet – például említette a szobrászművész Gábor Áront ábrázoló szobrát Bereckben, valamint II. Rákóczi Ferenc-portrészobrát, amely Sepsiszentgyörgyön látható.
Stefanovits Péter képzőművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja elmondta, Vargha Mihálynak a tárlaton látható nagyméretű bálványai mint kultikus emlékművek régi fákból, bontott házak gerendáiból épülnek fel. „Vargha Mihály nem akar esztétizálni és szépet létrehozni, hanem tömegekkel és a tárgyak valóságos materiális felületével hat ránk" – hangsúlyozta a képzőművész. Vargha Mihály 1961-ben született Kézdivásárhelyen. 1990 márciusában a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Képtárának (ma Gyárfás Jenő Képtár) vezetője lett, 2007-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tagja a Romániai Képzőművészek Országos Szövetségének, a Barabás Miklós Céhnek és a Magyar Művészeti Akadémiának.
Krónika (Kolozsvár)